Új Szó, 1988. július (41. évfolyam, 153-178. szám)

1988-07-22 / 171. szám, péntek

A Szövetségi Statisztikai Hivatal jelentése a CSSZSZK állami tervének teljesítéséről és a népgazdaság tej ödésérői az 1988-as év első félévében (Folytatás a 4. oldalról) százalékuk pedig a módosított saját ter­melési érték tervének teljesítésével. Számos építőipari szervezet tevé­kenységében továbbra is fogyatékossá­gok fordultak elő a munkaidő, a gépek és a berendezések kihasználásában, az épí­tőanyagokkal való gazdálkodásban, vala­mint az építkezési munkák szervezésé­ben. A munkatermelékenység növelésé­ben még kimerítetlen tartalékok vannak. Mindez az építővállalatok pénzügyi gazdálkodásának nem kielégítő eredmé­nyeiben is megmutatkozott. Nem sikerült elérni a teljes termelési költségek és az anyagráfordítási költségek tervben elő­irányzott csökkentését; ezek a tervezett­nél nagyobb részarányt képviseltek a ter­melési értékben, s ennek következtében a nyereség tervezett terjedelmét sem si­került elérni. Az építóvállalatok átlagosan 566,7 ezer dolgozót foglalkoztattak. Az 1987-es év első feléhez viszonyítva a dolgozók száma 1,1 ezerrel, vagyis 0,2 százalékkal csökkent. Az építőipari dolgozók munka­termelékenysége az elvégzett építési munkákra vonatkoztatva 3,7 százalékkal, a módosított saját termelési értékre vo­natkoztatva 4,9 százalékkal növekedett. Az építőipari dolgozók átlagbére az 1. félévben 3345 koronát ért el, s az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva 132 koronával, vagyis 4,1 százalékkal növekedett, miközben az állami terv csak 1,0 százalékos növekedéssel számolt. Közlekedés Az 1. félévben a teherfuvarozás telje­sítménye lényeges mértékben növeke­dett. Ez minden közlekedési ágazatra jellemző volt, de legnagyobb mértékben a vízi szállítások teljesítménye nőtt, a kedvező hajózási feltételeknek köszön­hetően. \ A szállítmányozó szervezetek össze­sen 322,4 millió tonna árut szállítottak, 5,6 százalékkal többet, mint az elmúlt év első felében, s ezzel a gazdasági tervet 102,7 százalékra teljesítették. Ebből a vasúti közlekedés 45,9, a Csehszlovák Autóköz­lekedési Vállalat 51,9, a folyami hajózás 2,2 százalékban vett részt. Vasúton 147,9 millió tonna árut szállí­tottak, 5,3 százalékkal többet, mint az előző évben, a gazdasági ten/ teljesítése 101,3 százalékos volt. A vagonokba ra­kott áruk között 41,3 millió tonna volt a szilárd tüzelőanyagok, 5,5 millió tonna az ércek, 15,3 millió tonna a kohászati és gépipari termékek, 25,7 millió tonna az építőanyagok mennyisége. A vagonok át­lagos megfordulási ideje 4,03 napra csök­kent, az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva 4,3 százalékkal lett rövidebb. A munkatermelékenység növekedett. A Csehszlovák Autóközlekedési Válla­lat 167,5 millió tonna árut szállított, 5,4 százalékkal többet, mint az elmúlt év azonos időszakában. A pótalkatrészek hiánya miatt még mindig sok a használa­ton kívül álló tehergépkocsik száma. A folyami hajózás 7,0 millió tonna árut szállított, ennek 21,2 százalékát az ener­getikai szén szállítása adta. A közületi közlekedési szervezetek az első félévben 1402 millió személyt szállí­tottak. Számos helyen továbbra is nehéz­ségek vannak a dolgozók munkahelyre való szállításában. Az utazó személyek száma az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva 10 millió személlyel (0,7 szá­zalékkal) csökkent. A Csehszlovák Autó- közlekedési Vállalat 1200 millió személyt, a vasút csaknem 202 millió személyt szállított. A légi közlekedést 577 ezer személy vette igénybe, ebből 155 ezer személy a belföldi járatokon. A prágai metró 228 millió személyt szállított, 6,2 százalékkal többet, mint az elmúlt év első felében. Napi átlagban ez körülbelül 1,3 millió személyt jelentett. Távközlés A telefonállomások száma az elmúlt év első feléhez viszonyítva 129 ezerrel növekedett, 1988. június 30-án 3913 ezer telefonállomás működött. 100 lakosra számítva 25,1 telefonállomás jutott. Tovább nőtt az automatikusan kapcsolt telefonbeszélgetések száma. A telefon- hálózat folyamatban levő automatizálása keretében megvalósult a rokycanyi tele­fonkörzet teljes automatizálása. Az SZSZK területét érintő rádióközve­títés javítása érdekében üzembe helyez­ték a Nyugat-Szlovákia - Nitra adótor­nyot. További öt közvetítő állomás üzem­be helyezésével tovább bővültek a szov­jet televízió központi adásának vételi lehe­tőségei. Külkereskedelem A külkereskedelmi forgalom 2,2 szá­zalékkal növekedett, ebből a szocialista országokkal 1,7 százalékkal, a nem szo­cialista országokkal 3,8 százalékkal. Az éves állami tervből a kiviteli feladatokat június végéig 49,6 százalékra, ebből a szocialista országokba 51,2 százalékra, a nem szocialista országokba 46,7 száza­lékra sikerült teljesíteni. A behozatal álla­mi éves tervéből 46,0 százalék lett telje­sítve, ezen belül a szocialista országokból 47,6 százalék, a nem szocialista orszá­gokból 43,0 százalék. Mindkét terület vi­szonylatában javultak a cserearányok, azonban a külkereskedelmi forgalom ha­tékonyságában, főleg az elért kiviteli árak vonatkozásában még mindig jelentős tar­talékok vannak. A KÜLKERESKEDELMI FORGALOM FEJLŐDÉSE (az elmúlt év első feléhez viszonyítva, százalékban) Kivitel összesen 103,1 ebből: a szocialista országokba 102,8 a nem szocialista országokba 104,2 Behozatal összesen 101,2 ebből: a szocialista országokból 100,7 a nem szocialista országokból 103,4 A KGST-országokkal megvalósított külke­reskedelmi forgalom az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva 1,2 százalékkal nőtt. A szocialista országok külkereskedelmi forgalmunk teljes terjedelmében 80 százalé­kos arányt képviseltek. A nemzetközi munka- megosztás területén további közvetlen kap­csolatok létesültek, főleg a Szovjetunióban működő szervezetekkel. Május végéig a csehszlovák és a szovjet szervezetek 350 megállapodást írtak alá a közvetlen kapcso­latokról. Beruházások A népgazdaságban a beruházási munkák és szállítások értéke (a Z akció­kon és a lakossági magánépítkezéseken kívül) 71,8 milliárd koronát ért el, ami 10,1 százalékkal több, mint az elmúlt év azo­nos időszakában, bár az állami ten/ erre az évre a beruházások 2,3 százalékos csökkenésével számolt. Az építési mun­kák terjedelme 37,8 milliárd korona, a gé­pek és a berendezések szállítási terjedel­me 34,0 milliárd korona volt. Az elmúlt év első feléhez viszonyítva az építési mun­kák 8,9 százalékkal, a gépek és berende­lések szállításai 11,5 százalékkal növe­kedtek. Legnagyobb ütemben az építke­zési költségvetések keretein kívül szállí­tott gépek és berendezések mennyisége nőtt. Nagyobb lett a korszerűsítésekre és rekonstrukciókra felhasznált beruházási költségek részaránya, az elért szint azon­ban a szükségletek szempontjából még nem elegendő. A beruházások megvalósításában eb­ben az évben is folytatódtak egyes nega­tív irányzatok, főleg az építkezések egyenlőtlen ütemű befejezését, valamint a tervezett paraméterek elmaradását ille­tően. Az állami terv az 1988-as évre 105 kötelező feladatként épített létesítmény befejezését irányozta elő, ebből 29-ben kezdődött el a próbaüzemelés. Ezek közé tartozik például az Olomouci Húskombi­nát, a Leopoldov-Púchov vasútvonal vil­lamosításának 1. szakasza, a Benešov -Tábor vasútvonal villamosítása, a FLO- AT-2 gyártósor a Sklotas Teplice vállalat­nál, a desnái Jabloneci Üveggyárak kohó­ja Kontivanyban, a trmicei hőfejlesztő és a štetíi Papírgyár új kazánházai, a Tesla Jihlava galvanizáló üzeme, a Maxim Gor­kij Bánya 5. üzeme, valamint a chabarovi- cei bánya termelésének kibővítése. A nem termelő jellegű létesítmények közül üzembe helyezték a prágai Fórum Szállót, a libereci főcsatornát, a Veiké Kozmálovce-i vízmüvet, valamint a brati­slavai központi szennyvíztisztító 2. épít­kezését. A tervezett határidőben nem sikerült üzembe helyezni például a Mohelnicei MEZ hőfejlesztöjét, a mezögépnyergek gyártására épülő üzemegységet az Agro- zet Svratka vállalatnál, valamint a losonci (Lučenec) húskombinátot. Életszínvonal A népgazdaság szocialista szektorá­ban dolgozó személyek száma (az efsz- ek nélkül 1987 első félévéhez viszonyítva 49 ezerrel, vagyis 0,7 százalékkal növe­kedett, s 7 millió 023 ezer főt ért el. A foglalkoztatottság legnagyobb mérték­ben, 1,9 százalékkal a nem termelő ága­zatokban, főleg az oktatás- és az egész­ségügyben, a szociális gondoskodás te­rületén, valamint a kereskedelmi-műszaki szolgáltatásokban növekedett. Az efsz-ek szakaszán 1 százalékkal nőtt a foglalkoz­tatottság. A lakossági bevételek és kiadások növekedési üteme nagyobb volt az állami tervben feltételezettnél. A lakosság nomi- náljövedelmei 4,8 százalékkal nőttek, s 223,2 milliárd koronás összeget értek el. A munkabérekből származó jövedelmek növekedése 3,6 százalékos, a szociális jövedelmek növekedése 2,6 százalékos volt. A népgazdaság szocialista szektorá­ban dolgozók átlagos havi nominálbére az efsz-ek nélkül 3097 koronát ért el, ami az elmúlt év hasonló időszakához viszo­nyítva 3,2 százalékos növekedést jelent. A lakosság 209,4 milliárd koronát for­dított áruk és szolgáltatások vásárlására, s különböző pénzbeli illetékek kifizetésé­re, 5,1 százalékkal többet, mint az elmúlt év első felében. A lakosság takarékbetét­jeinek és készpénzeinek az összege csökkent. A lakossági takarékbetétek összege június végére 259,4 milliárd ko­ronát ért el. Tovább növekedett a hosszú lejáratú betétek részaránya. Az állami takarékpénztártól felvett lakossági köl­csönök összege június végén 42,5 mil­liárd korona volt. A kiskereskedelmi forgalom 6,0 száza­lékkal növekedett, míg az állami terv erre az évre 1,9 százalékos növekedéssel számolt. Erre a nagyarányú növekedésre főleg a lakossági pénzjövedelmek terve­zettnél nagyobb mértékű növekedése, a turistaforgalom növekedése (főleg a tu­risták egynapos szállásigényei növeked­tek), valamint a terjedelmesebb belkeres­kedelmi áruellátás hatott, hazai és beho­zatali forrásokból, s a csereakciók kere­tében. Az élelmiszerek közül a lakosság ér­deklődése főleg a zöldségfélék, a húské­szítmények, az ásványvizek és a baromfi iránt növekedett. A nem élelmiszer-ipari áruk közül kifejezőbb mértékben nőtt az építőanyagok, a színes televíziós készü­lékek, az automata mosógépek, a bútor és a személyautók eladása. Az utób­biakból a lakosság 74,5 ezret vásárolt, vagyis 10,3 százalékkal többet, mint az elmúlt év első felében. Az iparcikkek bel­kereskedelmi áruszállítása 5,5 százalék­kal növekedett. Ennek ellenére a belke­reskedelmi árukészletek összetétele nem teremtette meg a feltételeket a fogyasztói kereslet megfelelő kielégítéséhez, főleg az igényelt választék és az árfekvés szempontjából. Az alapvető élelmiszerekből való fo­lyamatos áruellátás mellett továbbra is előfordultak fogyatékosságok a hús- és a tejipari termékek, a halak és a fagyasz­tott termékek, valamint a zöldség- és a gyümölcsfélék választékában. A nem élelmiszer-ipari áruk közül nem sikerült kielégíteni a keresletet az automata mo­sógépek és a színes televíziós készülé­kek egyes fajtáiból, mélyhűtőkből, sport- kerékpárokból, valamint egyes további sporteszközökből. Nem sikerült teljes mértékben fedezni a keresletet a textil- és a ruhaipari termékek, valamint a cipők, a bőrdíszműáruk, a fényképészeti cikkek, a festékek és a lakkok, valamint egyes papíripari cikkek választékában. Számos építőanyagból továbbra sem volt kielégítő az ellátás. A lakossági szolgáltatásokból szárma­zó bevételek növekedtek ugyan, ám en­nek ellenére a szolgáltatások minőségi színvonala és rugalmassága nem javult. Továbbra is gondot okozott a javítások­hoz szükséges pótalkatrészek hiánya, va­lamint az építőipari kapacitások elégte­lensége. Az 1. félév folyamán tovább nőtt a nemzeti bizottságok kezelésében levő kisüzemek száma, s a félév végén csak­nem háromezer ilyen kisüzem működött. A helyi ipari és szolgáltató vállalatok, valamint az ipari szövetkezetek áruszállí­tásaikkal hozzájárultak a belkereskedelmi árukínálat bővítéséhez. Ez az áruszállítás több mint 10 milliárd koronás értéket kép­viselt, ami az elmúlt év első feléhez viszo­nyítva enyhe mértékű növekedést jelen­tett. Az áruk és a szolgáltatások összesített kiskereskedelmi árindexe az elmúlt év első feléhez viszonyítva lényeges mérték­ben nem változott. A háztartások létfen- tartási költségei is azonos színvonalon maradtak. Mivel az árukínálatban megnö­vekedett a magasabb árfekvésű termékek részaránya, így egyes termékek átlagos árai kifejező mértékben megnövekedtek. Az elmúlt évhez viszonyítva az ide­genforgalom is növekedett. Előzetes ada­tok szerint összesen 7 millió 676 ezer személy érkezett Csehszlovákiába, vagy­is 8,0 százalékkal több, mint az elmúlt év azonos időszakában. A szocialista orszá­gokból érkező vendégek száma 6,5 szá­zalékkal növekedett. A csehszlovák ál­lampolgárok közül összesen 2 millió 106 ezer személy utazott külföldre, vagyis 3,9 százalékkal több, mint az elmúlt év azo­nos időszakában. A szociális ellátásra fordított juttatások összege az elmúlt év azonos időszaká­hoz viszonyítva 2,1 százalékkal növeke­dett. Ebben a növekedésben elsősorban azoknak az új intézkedéseknek volt sze­repük, amelyek a gyermekes családok­nak nyújtott társadalmi segítségre irányul­tak (a fizetett gyermekápolási szabadság meghosszabbítása, a családtag gondo­zásához nyújtott támogatás idejének meghosszabbítása stb.) 1987. július else­jei hatállyal, valamint a kizárólagos bevé­teli forrást képező nyugdíjak növelése 1987. október 1-től. Az idei első félévben nyugdíjellátásra 28,4 milliárd koronát, be- tegsegélyzésre 16,1 milliárd koronát fizet­tek ki. Családi pótlékra 8,1 milliárd koro­nát, táppénzre 4,5 milliárd koronát, egyéb juttatásokra 3,5 milliárd koronát folyósítot­tak. Az öregségi nyugdíjak száma az elmúlt év első feléhez viszonyítva 22 ezerrel növekedett, s így a félév végé­re 2 millió 295 ezret ért el. Az egészségügyi intézmények ágyka- pacitása a félév végén 196,0 ezer ágyból állt. Egy orvosra 272 lakos jutott. Bölcső­dékben 120,8 ezer gyermek kapott elhe­lyezést, ami a három éven aluli gyerme­kek 18,6 százalékát képezi. A bölcsődei ellátás iránti igény alapjában véve ki van elégítve. A gyermekes családok támoga­tására hozott intézkedések kialakítják a feltételeket ahhoz, hogy az anyai gon­doskodásban részesülő gyermekek rész­aránya tovább növekedjen. A lakásépítés területén továbbra is egyenlőtlen volt a befejezések évközi ará­nya. Az 1. félévben a lakásépítés minden formájában 23,6 ezer lakás építését fe­jezték be, ami az egész évi tervből 24,2 százalékos arányt képvisel. Az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva 893 la­kással többet sikerült befejezni. A befeje­zett lakások közül 5,3 ezer kommunális, 9.3 ezer szövetkezeti, 181 vállalati, 8,8 ezer lakás pedig egyéni lakásépítés kere­tei között készült el. Az 1. félévben 42,5 ezer lakás építése kezdődött, összesen 518 lakás kprszerúsítése valósult meg, ami az egész évi feladatból 8,7 százalé­kot jelent. A Z akciók keretében 2,0 milliárd koro­na értékű teljesítmény valósult meg, ezen belül a vízgazdálkodásban 0,5 milliárd korona, az oktatásügyben 0,2 milliárd ko­rona, a kereskedelemben és a közétkez­tetésben 0,2 milliárd korona értékű léte- ' sítmény készült el. További eszközöket fordítottunk kör­nyezetvédelmi célokra. Az 1. félévben 138 ökológiai építkezés volt folyamatban, 12.3 milliárd koronás költségvetéssel. Eb­ből 81 építkezés 6,9 milliárd korona érték­ben a víztisztaság védelmére, 25 építke­zés 1,9 milliárd korona értékben a légkör védelmére, 20 építkezés 1,7 milliárd koro­na értékben a hulladékok felszámolására és hasznosítására irányult. A munkák menete azonban ezeken az építkezése­ken nincs összhangban az építkezési ütemtervekkel. A lakosság természetes szaporulata az elmúlt óv 1. félévéhez viszonyítva csekély mértékben csökkent, összesen 109,6 ezer gyermek született, vagyis 1,8 ezerrel kevesebb, mint az elmúlt év azo­nos időszakában, s 89,9 ezer személy halt meg, ami 0,3 ezerrel volt kevesebb. Az első félévben 55,7 ezer házasságot kötöttek, s 19,8 ezer házasságot bontot­tak fel. A Csehszlovák Szocialista Köztár­saságnak 1988. június 30-án 15 millió 607 ezer lakosa volt. Az idei év első félévi eredményeiből kitűnik, hogy a gazdaságban továbbra is túlsúlyban vannak az extenzív fejlesztési módszerek. A második félévben ezért a vállalatoknál a gazdasági fejlődés minő­ségi oldalainak kifejező mértékű javításá­ra kell összpontosítani a figyelmet, főleg a termelési költségek további csökkenté­sére, a termékek minőségének és műsza­ki színvonalának javítására, s a kívánt választékban megvalósuló termelés biz­tosítására. Csak e feltételek teljesítése alapján érhetjük el az intenzifikálásban kitűzött célokat, a gazdasági arányossá­gok és egyensúly megszilárdítását, ahogy azt a CSKP Központi Bizottságának 9. ülésén elfogadott határozat feladatul adta. Négy repülőgépről és egy helikopterről irtják a Slovair pilótái a tűlevelű fákat pusztító kártevőket a Nyugat­csehországi Állami Erdőgazdaság területén. A Dimilin 25-DP vegyszerrel 4700 hektárnyi erdőt szórnak be. Felvételünkön Vladimír Teutscher pilóta és Jaroslav Korbei instruktor a felszállás előtt rövid megbeszélést tart (Jiŕí Berger felvétele - ČSTK)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom