Új Szó, 1988. július (41. évfolyam, 153-178. szám)

1988-07-01 / 153. szám, péntek

Közlemény a szövetségi kormány üléséről (Folytatás az 1. oldalról) vasolt intézkedések korlátozzák a direktív beavatkozást a mezőgaz­daság és az élelmiszeripar irányításában, úgy módosítsák a tervezés tartalmát, for­máit és módszereit, hogy megfeleljenek az intenzifikálás, a termelés és értékesí­tése hatékonyabbá tétele követelményei­nek. A legfontosabb változás az, hogy a mezőgazdaságra nézve is elfogadták az adópolitika és az árképzés egységes elveit, aminek a lehető legnagyobb mér­tékben egységesítenie kell a mezőgazda­ság tevékenységének gazdasági feltéte­leit a népgazdaság többi ágazatáéival. Ezzel kapcsolatban a kormány utasí­totta a szövetségi mezőgazdasági és élel­mezésügyi minisztert, hogy július végéig terjessze elő a mezőgazdasági vállalatok irányítási rendszerének új elrendezésére kidolgozott variánsokat. A szervezeti struktúrák átalakításának elvei, amelyeket a kormány 40/1988 szá­mú határozatával hagyott jóvá, az irányí­tás különböző szintjein bizonyos számú munkaerő felszabadulását eredményezik Azokat, akik már közel állnak a nyugdíj- korhatárhoz, gazdasági és szociális szempontból már nem lenne célszerű új munkakörbe helyezni vagy gondoskodni átképzésükről. Ezért a kormány megvitat­ta és jóváhagyta azt a törvényerejű ren­deletet, amely lehetővé teszi a nyugdíja­zásukat, legfeljebb két évvel a nyugdíjkor­határ elérése előtt. Ennek feltétele, hogy az idő előtti nyugdíjazást kérvényező sze­mélynek legalább 25 munkaviszonyban töltött éve legyen, továbbá csak akkor lehetséges, ha az illetékes nemzeti bizott­ság nem tud megfelelő állást találni szá­mára A törvényerejű rendelet 1988 július elsejével lép hatályba. Ezt követően a kormány négy szerző­déstervezettel kapcsolatban foglalt állást. Egyetértett azzal, hogy a miniszterelnök a Szövetségi Gyűlés elé terjessze a két állam folyóvíz alkotta országhatárának módosításairól szóló csehszlovák-len- gyel szerződésnek és az ugyanerről szóló alkotmánytörvénynek tervezetét. Jóvá­hagyta az Inter EVM nemzetközi informa­tikai és elektronikai központ létesítéséről kötött keretegyezményt, amely tudomá­nyos koordinációs központ, tudományos és kutatási intézetek és kísérleti termelést folytató üzemek létesítését irányozza elő. Ebben a megállapodásban Bulgária, Len­gyelország, Magyarország, Kuba, a Szovjetunió és Csehszlovákia érintett. Felhatalmazta a pénzügyminisztert, hogy aláírja a társulások, a vállalatok és a szer­vezetek közvetlen kapcsolataiban, vala­mint közös csehszlovák-bolgár vállalatok megalapítása és tevékenysége terén a nemzeti valutáknak elszámolásban való felhasználásáról szóló csehszlovák-bol­gár kormányközi egyezményt. A kormány megtárgyalta és jóváhagyta az azon csehszlovák-jugoszláv tudományos-mű­szaki együttműködési egyezmény meg­kötésére vonatkozó javaslatot, amely az 1956. évi már nem megfelelő megállapo­dást váltja fel. A pénzügyminiszter és a Csehszlovák Állami Bank elnöke azt javasolta a kor­mánynak, hogy hitelkérvényt terjesszen elő a moszkvai Nemzetközi Beruházási Banknál. Ezt a hitelt a plzeňi Škoda válla­lat villanymozdonygyártó kapacitásainak rekonstruálására és korszerűsítésére használják fel. A kormány megtárgyalta a Klement Gottwald Vándorzászló, a Szovjet Bányá­szok Zászlaja, valamint a szövetségi kor­mány és az SZKT vörös zászlaja elnyeré­séért az 1988. évi bányásznap és a vörös bányászzászló elnyeréséért az 1987. gazdasági év kapcsán indított szocialista munkaverseny eredményeiről szóló jelen­téseket. Ezután a kormány a KGST-tagállamok 2000-ig terjedő komplex tudományos- műszaki fejlesztési programjának megva­lósításában való csehszlovák részvételt értékelve kiemelte, hogy már hosszabb ideje nem sikerül koncentrálni a kutatási és a fejlesztési kapacitásokat, a feladatok megoldását nem hangolják egybe haté­konyan, elégtelenül készítik elő a megol­dott feladatok eredményeinek termelés­ben való felhasználását, s a megoldott feladatoknak legalább az egyharmada a jelenlegi nemzetközi átlagszintet sem éri el. Ezért a kormány a reszortoknak az újonnan megalakított kormányban való elosztása alapján ismét meghatározza az egyes miniszterek felelősségét a komplex program fő területeiért, s olyan konkrét intézkedések végrehajtásával bízta meg őket, amelyeknek jobb eredményekhez kell vezetniük e téren. Vladimír Jankú bonni sajtóértekezlete (ČSTK) - Vladimír Jankü minisz­terhelyettes, a csehszlovák kormány egyházügyi titkárságának igazgató­ja, aki jelenleg Karol Gábrišsal, a bratislavai evangélikus teológiai kar dékánjával együtt az NSZK-ban tartózkodik látogatáson, tegnap Bonnban sajtóértekezleten tájékoz­tatta az újságírókat hazánk egyház- politikájáról. A sajtóértekezleten Vladimír Jan­ku kiemelte, hogy eddigi nyílt talál­kozóikon két tényt tapasztalt: egy­részt több ottani személyiség őszin­tén törekszik a kétoldalú kapcsola­tok akadályainak leküzdésére, más­részt azonban továbbra is félreveze- töen tájékoztatnak Csehszlovákiá­ról, s igyekeznek olyan képet festeni Csehszlovákia egyházpolitikájáról, amely szöges ellentétben áll a való­sággal. A politikai irányvonalat a nép és a szocializmus érdekében kell végrehajtani Tanácskozott a bratislavai városi pártbizottság (ČSTK) - Plenáris ülést tartott tegnap a bratislavai városi pártbi­zottság. Megtárgyalta a CSKP KB 7. és 9. ülésén, valamint a legutóbbi városi pártkonferencián hozott hatá­rozatok végrehajtásának időszerű kérdéseit, továbbá a városi pártbi­zottság tagjaira és póttagjaira a most kezdődő megbízatási idő­szakban háruló további feladatokat. Beszámolójában Štefan Rybár, a városi pártbizottság vezető titkára megállapította, hogy az évzáró tag­gyűléseken és a pártkonferenciákon elfogadott hatékony intézkedések ellenére a bratislavai kommunisták aktivizálása nem éri el a megkívánt szintet. Az ülésen részt vett és felszólalt Miloslav Hruškovič, a CSKP KB Elnökségének póttagja, az SZLKP KB titkára. Hangsúlyozta, hogy a fel­adatokat minden nap teljesíteni kell, aminek nagy jelentősége van mai •forradalmi erőfeszítéseink szem­pontjából. Az állami vállalatokról szólva kiemelte, hogy fokozni kell pártszervezetük akcióképességét. A jogi nevelés és propaganda feladatairól (Folytatás az 1. oldalról) vékenység elleni harcra nevelés eredményeit. Ezután az elnökség a Közép- és a Kelet-szlovákiai kerületből a tör­vényhozó testületekbe beválasztott képviselők munkájának tapasztala­tait értékelte. Javasolta, hogy a tör­vényhozó testületek képviselői szo­rosabban együttműködjenek az irá­nyítás kerületi, járási és alacso­nyabb szintű láncszemeivel, járulja­nak hozzá választóik jobb tájékozta­tásához. Ebben a Szlovák Nemzeti Front szervezeteinek és a nemzeti bizottságoknak is támogatniuk kell őket. Az ülés következő napirendi pontja az efsz-tagokról való átfogó gondoskodás volt, amely a Szövet­kezeti Földművesek Szövetségének egyik fő feladata. Az elnökség meg­állapította, hogy javultak a földmű­ves-szövetkezeti tagok munkakörül­ményei, főleg az állattenyésztésben. De további intézkedésekre van szükség, főleg az egészségügyi el­látás, a szövetkezeti és az egyéni lakásépítés területén. Továbbra is megnövelt figyelmet kell fordítani a nyugdíjasokra és a földműves- szövetkezeti tagok gyermekeinek bölcsődékben, illetve óvodákban va­ló elhelyezésére. Ezt követően az elnökség értékel­te, hogyan vesznek részt a Szlovák Nemzeti Front szervei és szerveze­tei a Rimaszombati, (Rimavská So­bota) és a Stará Ľubovňa-i járásban, valamint Kassán (Košice) a cigá­nyok életének kulturáltabbá tételé­ben. Pozitívan értékelte erőfeszíté­seiket az ezzel kapcsolatos problé­mák megoldása során, amelyeknek köszönhetően számos jó eredmény született. Az e téren végzett munka bonyolult és hosszú távú. Differenci­ált eljárást, céltudatosságot és türel­met követel meg a Nemzeti Front minden szervezetének nevelőmun­kájában. Végezetül az elnökség jóváhagy­ta a Szlovák Nemzeti Front KB idei második félévi fő feladatainak tervét. (Folytatás az 1. oldalról) a köztársaságban miként folyik az átalakítás. Tegnap délelőtt a vitát Nyikolaj Rizs- kov, az SZKP KB PB tagja vezette. Első­ként Viktor Posztnyikovnak, a sztavro- poli baromfiipari egyesülés vezérigazga­tójának adta át a szót. Posztnyikov figyel­meztette a jelenlevőket, hogy a vitában nagyobb figyelmet kellene szentelni az élelmiszerprogramnak, s javasolta, hogy a szövetkezeti törvényt minden mezőgaz­dasági vállalatnál alkalmazzák. A továb­biakban a bürokrácia elleni harcról be­szélt, mondván: az átalakítás egy forra­dalmi folyamat, viszont a főtitkár úgy véli, hogy nyugodtan és humánus módszerek­kel kell eljárni. Kijelentette, hogy ilyen módszerekkel az átalakítást nem lehet megvalósítani, s Mihail Gorbacsov felé fordulva azt mondta neki, hogy ő termé­szettől fogva humánus ember, aki át sze­retné nevelni az embereket. Mihail Gor­bacsov, a munkaelnökségben foglalt he­lyet, azt válaszolta, hogy Viktor Posztnyi­kov véleménye a főtitkár személyéről túl­zottan leegyszerűsített. Ha a központi bizottság ismét elkezdi felmenteni tisztsé­gükből a bürokratákat, attól a dolog még nem mozdul előre. Sok mindent akartunk felülről keresztülvinni, de semmi sem lett belőle, mondotta Gorbacsov. Ha végre­hajtjuk a gazdasági és politikai reformot, s ebbe bekapcsoljuk a népet, akkor kihúz­zuk a bürokrata alól a talajt. És éppen ettől fél. A vezetéssel a bürokrata mindig egyezségre jut: most is fel tud sorakoztat­ni két vagonnyi érvet, éppúgy mint 10 vagy 20 évvel ezelőtt. Nem elég, ha csupán jónak akarunk látszani, mindenki­nek tetszeni. Ez illúzió. A nép és a szocia­lizmus érdekében kell végrehajtani a poli­tikai irányvonalat, bekapcsolva a népet. A nép nagyon gyorsan mindent a helyére tesz. Meggyőzött engem, ezért felszólalá­somat be is fejezem, mondta Gorbacsov felé fordulva Posztnyikov. Venjamin Jarin, a Nyizsnij Tagil-i ko­hóipari kombinát esztergályosa többek között a környezetvédelmi problémák megoldásának szükségszerűségét hang­súlyozta. Anatolij Logunov, a Szovjet­unió Tudományos Akadémiájának alelnö­ke, a Moszkvai Állami Egyetem rektora az alapkutatások fejlesztésének és a főisko­lai rendszer tökéletesítésének szentelt nagy figyelmet. A szovjet főiskolák rekto­rainak nevében javasolta a szovjet egye­temek egyesülésének a létrehozását, ez a szerv önállóan döntene az akadémiai kérdés hatékonyságának fokozásáról. A vita folyamán szót kért Mihail Gorba­csov, s elmondta, az értekezlet határoza­tával összhangban szerdán megkezdték munkájukat a határozatok kidolgozásával megbízott bizottságok. Az SZKP KB főtit­kára annak a bizottságnak a munkáját irányítja, amely két határozat-tervezetet készít elő: az egyiket a XXVII. kongresz- szus határozatainak teljesítéséről, és az átalakítás mélyítése során felmerülő fela­datokról, a másikat a demokratizálásról és a politikai intézményrendszer reformjá­ról. Tájékoztatta a jelenlevőket a bizottság szerdai ülésén lezajlott véleménycserérői. Vlagyimir Melnyikov, a komi kerületi pártbizottság első titkára a vállalatok szá­mára nagyobb önállóságot sürgetett. Szólt arról, hogy a Komi ASZSZK-ban milyen ökológiai problémákkal küzdenek. Hangsúlyozta a káderpolitika szilárdításá­nak fontosságát, aláhúzva, hogy e téren bővíteni kell a nyilvános tájékoztatást. Szerinte a pártnak nem lesz tekintélye, ha a pártfunkcionáriusoknak nincs tekinté­lyük. S még valamit el szeretnék mondani - folytatta a küldött: a KB téziseiről folyta­tott vitában számos kommunista és pár- tonkívüli is kategorikusan követelte, hogy az, aki a múltban aktívan hozzájárult a pangás politikájához, most az átalakítás időszakában ne dolgozhasson a párt és az állam központi szerveiben. Ugyanis mindenért egyéni felelősséget kell vál­lalni. Mihail Gorbacsov: Van valamilyen konkrét javaslatod? (élénkség a terem­ben) Itt ülünk és nem tudjuk, hogy ez például rám vonatkozik, vagy netán valaki másra. Melnyikov: Úgy vélem, hogy ez első­sorban Szolomencev elvtársra vonatko­zik, továbbá Gromiko, Afanaszjev és Ar­batov elvtársakra. Dzsumber Patiasvili, a Grúz KP KB első titkára vitafelszólalásában az admi­nisztratív parancsoló apparátust nevezte az átalakítás legnagyobb fékezőjének. Hangsúlyozta, hogy az átalakítás érdeké­ben konszolidálni kell a társadalom összes egészséges erőit. Vaszilij Sztarodubcev, a Tulai kerület mezőgazdasági-ipari egyesülésének el­nöke bőven foglalkozott a korábbi évek hibáival. Kijelentette: Mindenkinek, aki a múltban nehezítette a nép életét és munkáját, felelnie kell tetteiért. A nép már nem hitt úgy nekünk, mint a háború évei­ben, a nép már nem dolgozott úgy, mint a forradalom után. Csupán a pártkonfe­rencián most elfogadásra kerülő határo­zatok megvalósítása adja vissza a nép bizalmát, örömét. Ezt követően Georgij Razumovszkij, az SZKP KB PB póttagja, a mandátum­vizsgáló bizottság elnöke tájékoztatta a jelenlevőket a bizottságnak arról az üléséről, amelyen az Ogonyok cikkéről foglaltak állást. Az Ogonyok folyóirat szombaton közölte Telman Gdlan és Nyikolaj Ivanov cikkét a szervezett bű­nözés elleni harcról Üzbegisztánban. Azt állították, hogy a pártkonferencia egyes küldöttei is csúszópénzeket fogadtak el. A Szovjetunió főállamügyészének beje­lentése szerint az ügyészség a konferen­cia egyetlen küldötte ellen sem emelt vádat csúszópénzek elfogadása vagy egyéb visszaélések miatt - tájékoztatott Razumovszkij. Az Ogonyok folyóiratban megjelent cikk adataival kapcsolatos ki­vizsgálást folytatni kell. A mandátumbi­zottság tagjai úgy vélik, hogy ezzel a főál- lamügyésznek, valamint az SZKP KB pártellenőrzési bizottságának kellene fog­lalkoznia. Az eredményekről majd tájé­koztatást adnak ki. Mindez azonban nem kevés időt vesz igénybe - húzta alá Razumovszkij, hozzáfűzve, hogy a kivizs­gálásnak alaposnak kell lennie. Ezután kapott szót Vitalij Korotyics, az Ogonyok főszerkesztője. Megerősítet­te, bizonyítékaik vannak annak a négy személynek a bűnösségéről, akikről emlí­tést tett a lap szombati cikke. Támogatta a mandátumvizsgáló bizottság javaslatát, hogy az ügyet az SZKP KB pártellenőrzé­si bizottsága és a főügyészség kivizsgál­ja, s legyenek megbüntetve ezek az em­berek, vagy az ügy kivizsgálói és az újságírók. Ramazanov, a karagandai kohókom­binát munkása a szociális igazságosság biztosításának jelentőségére figyelmezte­tett. Szaranszkij küldött, a cserepoveci városi pártbizottság első titkára javasolta, hogy a következő, XXVIII. pártkongresz- szust már 1990 elejére hívják össze. Véleménye szerint ez lehetővé tenné az új ötéves terv időben való kidolgozását, és egy év állna rendelkezésre ahhoz, hogy előkészítsék megvalósítását. Zse- betyeva zootechnikus a novoszibirszki kerület egyik állami állattenyésztő üzemé­ből a szerződéses alapon gazdálkodó kollektívák munkájáról beszélt. Az Üzbég KP nehéz és kompromisz- szumokat nem ismerő harcot folytat saját sorai megtisztításáért, a köztársaság éle­tének valamennyi területén az internacio­nalizmus lenini szellemének helyreállítá­sáért - jelentette ki Rafik Nyisanov, az Üzbég KP KB első titkára. Szólt a korábbi hibás mezőgazdasági politika súlyos kö­vetkezményeiről, Üzbegisztánban kizáró­lag a gyapottermesztésre fordítottak fi­gyelmet. Ivan Laptyev, az Izvesztyija napilap főszerkesztője felszólalásában megállapította, a párt korábban átvette az állami és a gazdasági szervek, de még a tanácsok funkcióit is. Ezt az univerzális szerepet azonban már nem játszhatja tovább, vissza kell térnie eredeti feladatá­hoz - a társadalom valódi szellemi veze­tőjévé kell válnia, hangsúlyozta Ivan Lap­tyev. A délutáni ülésen - melyen Vitalij Vorotnyikov, az SZKP KB PB tagja elnö­költ - elsőként Szvjatoszlav Fjodorov, a szemmikrosebészeti ágazatközi tudo­mányos-műszaki komplexum vezérigaz­gatója szólalt fel. Rámutatott az önelszá­molás és az önfinanszírozás rendkívüli hatékonyságára. Az emberek képesek ki­tűnő eredményeket produkálni, ha tudják, hogy maguknak dolgoznak - állapította meg a sebész. Genrih Borovik, a Szovjet Békevédók Bizottságának elnöke felszó­lalását az internacionalizmusra és a szo­cialista hazafiasságra való nevelésnek szentelte. Valerij Platonov, a cselja- binszki traktorgyár lakatosa a gazdaság szerkezetével foglalkozott és bírálta, hogy a minisztériumok nagy nyomást gyakorol­nak a termelővállalatokra. Javasolta, hogy a tagilletékekből fedezzék az alap­szervezetek szükségleteit és a függetle­nített tisztségviselők fizetését. Az országos pártkonferencia sajtóköz­pontjában tegnap Grant Voszkanyan, az örmény SZSZK Legfelsőbb Tanácsa El­nökségének elnöke a karabahi helyzetről tájékoztatta az újságírókat. Kijelentette: a húszas években belső és külső tényezők hatására helytelenül döntöttek a Hegyi Karabah státusáról. Csupán most, a de­mokratizálás és az átalakítás folyamata tette lehetővé e kérdés nyílt megvitatását. Nem felelnek meg a valóságnak azok az állítások, hogy a Karabah sorsáról folyó jelenlegi vita az átalakítás ellen irányul. Az Örményországban megtartott tünteté­sek és nagygyűlések nem voltak sem szovjetellenesek, sem szocialistaelle­nesek. A helyzet az, hogy ellentétesek az örmény és az azerbajdzsán parlament döntései Hegyi Karabah helyzetéről. Ilyen helyzetben pedig szükség van az állam­férfiúi bölcsességre és a kompromisz- szumkészségre. A problémákat a nemze­tiségek érdekeivel összhangban kell megoldani. Az örmény és az azerbaj­dzsán vezetés szoros kapcsolatban áll, s igyekszik olyan megoldást találni, amely mindkét köztársaságot kielégítené. Nem tűzünk ki olyan irreális célokat, amelyek tovább bonyolítanák a helyzetet - szö­gezte le Voszkanyan. Szergej Ambarcunjan, a jereváni egye­tem rektora a lehetséges megoldási mó­dozatokról beszélt. Az egyik változat az úgynevezett elnöki kormányzat bevezeté­se lenne, ez átadná Karabah irányítását a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának, vagy valamely szervének. Nem ragaszko­dunk ahhoz - mondta -, hogy Karabah feltétlenül Örményországhoz tartozzon. Fontolóra lehetne például venni, hogy ezt az autonóm területet ideiglenesen az Oroszországi Föderáció részévé nyilvá­nítsák. A végső döntés a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének ha­táskörébe tartozik. Olga Zaharova, a Jakutalmaz tudo­mányos termelési egyesülésből a párt- munka stílusával foglalkozott. Bírálta, hogy eddig titokban tartották a pártéletet, például nem tették közzé az SZKP KB anyagait és más információkat, melyek­nek nagy társadalmi visszhangjuk van. Alekszandr Fatyejev, a leningrádi kerü­leti pártbizottság második titkára, az SZKP Központi Revíziós Bizottságának tagja a2 irányítás valamennyi szintjén sür­gette a kádereknek a munkához, az élet­hez és állampolgári feladataik teljesítésé­hez való viszonyának átalakítását. Ger­man Zagajnov, a központi aerohidrodi- namikai intézet osztályvezetője, majd Vlagyimir Nyezselszkij, a novotrojicki kohászati kombinát munkása szólalt fel. A következő felszólaló Ringaudasz- Bronyiszlovasz Szongajla, a Litván KP KB első titkára volt. A gazdasági reform megvalósítása során elért sikerekről és a meglévő hiányosságokról beszélt. Üd­vözölte az irányító apparátus csökkenté­sének irányvonalát és figyelmeztetett ar­ra, hogy nem szentelnek kellő figyelmet az apparátus munkastílusa és munka- módszerei átalakításának. A továbbiak­ban Litvánia ökológiai problémáiról be­szélt A tegnap délutáni ülésen utolsóként A. Ajdak, a csuvas Lenyinszkaja Iszkra kolhoz elnöke mondta el vitafelszólalását. Tegnap a vitában összesen 20 dele­gátus szólalt fel. A konferencia ma folytat­ja munkáját. ÚJ SZÚ 2 1988. VII. 1. RÖVIDEN-Gustáv Husák köztársasági elnök táviratban fejezte ki jók'vánságait Jeanne Sauvé asszonynak, Kanada főkormány­zójának az ország nemzeti ünnepe alkal­mából. Gustáv Husák táviratban gratulált Juvénal Haby Arimannak, a Ruandai Köz­társaság elnökének az ország nemzeti ünnepe kapcsán. Köztársaságunk elnöke üdvözlő táviratot küldött Pierre Buybyá- nak, a Burundi Köztársaság elnökének az ország nemzeti ünnepe alkalmából.- Befejeződött tegnap Prágában a CSKP és a Német Szociáldemokrata Párt Közös környezetvédelmi munkacso­portjának harmadik ülése. A négynapos tanácskozáson a CSKP küldöttségét Vla­dimír Vedra, a Szövetségi Gyűlés alelnö­ke, a Népi Kamara elnöke, a nyugatnémet párt küldöttségét pedig Harald Schafer, az SPD parlamenti frakciójának alelnöke vezette.- Vincent Máčovský miniszterhelyet­tes, a szlovák kormány egyházügyi titkár­ságának igazgatója tegnap Bratislavában a szlovákiai egyházpolitika kérdéseiről sajtóértekezletet tartott, amelyen azt a kérdést világította meg, hogyan kell értelmezni az új gondolkodást az egyház- politikában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom