Új Szó, 1988. július (41. évfolyam, 153-178. szám)

1988-07-01 / 153. szám, péntek

Afganisztán 32. tiltakozó jegyzéke az ENSZ-misszióhoz Pakisztán magatartása miatt A Szovjetunió már öt tartományból kivonta csapatait (ČSTK) - A kabuli külügyminisz­térium az ENSZ-missziónak átadott immár 32. jegyzékében tiltakozott az afgán ún. ideiglenes kormány létre­hozása ellen. A Bakhtar hírügynök­ség által nyilvánosságra hozott do­kumentum hangsúlyozza, törvényel­lenes lépésről van szó, amely ezen felül ellentétben áll az afgán-pakisz­táni megállapodásokkal is. E „kor­mány“ létrehozásának engedélye­zésével Iszlámábád megsértette Genfben vállalt kötelezettségeit. Az afgán kormány felhívja az ENSZ- főtitkár, valamint a genfi megállapo­dásokat garantáló Szovjetunió és az Egyesült Államok figyelmét, hogy Pakisztán eltávolodik a megállapo­dásoktól. Az afgán hadsereg politikai főcso­portfőnöke kabuli sajtóértekezletén közölte, hogy a genfi megállapodá­soknak megfelelően a Szovjetunió már öt tartományból kivonta csapa­tait. Elmondta, 90 nappal a genfi dokumentumok érvénybe lépése után az afgán hadsereg képes önál­lóan megvédeni az ország szuvere­nitását és területi egységét. A fegy­veres ellenzék fokozódó támadásai­0, RCKÉPCSARNOK val szemben az afgán egységek veszik fel a harcot azokon a területe­ken, amelyekről távoztak a szovjet katonák. Az ilyen összecsapások során nagy mennyiségű nehéz fegy­vert zsákmányoltak, köztük aknave­tőket, rakétákat és ágyúkat, légelhá­rító rakétákat. Több mint 1400 szél­sőséges fegyverest tettek ártalmat­lanná. A továbbiakban cáfolta azokat a nyugati híreket, miszerint az afgán és a távozó szovjet egységek akná­kat helyeznek el azokon az utakon, amelyeken a menekültek térnek haza. Zaharov vezérőrnagy, az Afga­nisztánban állomásozó korlátozott szovjet kontingens politikai csoport- főnöke a sajtóértekezleten pontosí­totta, hogy az országból már 20 ezer katona és tiszt távozott el fegyverze­tével együtt, s ugyancsak elhagyta az országot az afgán vállalatoknál és szervezeteknél alkalmazott több mint 12 ezer szovjet dolgozó. Borisz Gromov altábornagy, a korlátozott kontingens parancsno­ka, aki a szovjet pártértekezlet kül­dötte, Moszkvában újágírók egy csoportjának nyilatkozott. Megerősí­tette, hogy a csapatkivonás szerve­zetten és az időrendi tervnek meg­felelően folyik. Ha azonban Pakisz­tán a jövőben is megsérti a genfi megállapodásokat, a Szovjetunió fenntartja magának a jogot, hogy a kivonási menetrendet megváltoz­tassa - hangsúlyozta Gromov. Azt is elmondta, hogy a kivonás megkez­dése óta mintegy 10 szovjet katona vesztette életét, a sebesültek száma 15, valamennyien a szélsőséges fegyveresek támadásainak áldoza­tai lettek. Az Afganisztánból távozó egységek személyi veszteséget nem szenvedtek. Gromov tábornok kijelentette, a szovjet csapatok bevonulása Af­ganisztánba nem volt hiba, ma azonban a helyzet egészen más: az országban megszilárdult az állam- igazgatás, kiépült a hadsereg és a nemzeti megbékélés politikája le­hetőséget teremt a politikai rende­zéshez. Vlagyimir Petrovszkij az ENSZ leszerelési ülésszakáról Az előterjesztett új gondolatok és javaslatok nem válhatnak holt tőkévé Straub F. Brúnó A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának új elnöke, Straub F. Brúnó 1914. január 5-én született. A szegedi egyetem orvostudományi, majd természettudományi karán vé­gezte tanulmányait. Biokémiai kuta­tásait 1933-ban kezdte meg a No- bel-díjas Szent-Györgyi Albert mun­katársaként. 1937-1939 között a Rockefeller Alapítvány ösztöndíja­saként a Cambridge-i Egyetemen dolgozott. 1945-1949 között a szegedi egyetemen a biokémia professzora volt, 1946-ban lett a Magyar Tudo­mányos Akadémia levelező, majd 1949-ben rendes tagja. 1948-tól 1970-ig a budapesti orvostudományi egyetemen tanított, s az orvosi vegytani intézet igazgatója volt. Straub F. Brúnó 1958-1962 kö­zött az országos béketanács alelnö­ki tisztségét töltötte be, 1967-1973 között az MTA alelnöke, majd 1970- től Szegeden az MTA Biológiai Köz­pontjának igazgatója volt. Két évig volt tagja a Nemzetközi Atomener­gia Ügynökség kormányzói tanácsá­nak. Az országos atomenergia bi­zottság alelnökének tisztségét 1970-től 8 évig töltötte be, majd az országos környezetvédelmi tanács elnöke volt. Kétszer kapott Kossuth- díjat. (ČSTK) - Vlagyimir Petrovszkij szovjet külügyminiszter-helyettes moszkvai sajtóértekezletén az ENSZ-közgyülés néhány nappal ezelőtt végétért harmadik leszerelé­si ülésszakát értékelte. Hangsúlyoz­ta, az ülésszak az átfogó biztonság és a leszerelés legfontosabb aspek­tusait tekintve az új gondolkodás- mód amolyan laboratóriuma volt. Az új gondolkodásmódot magáévá tette az ENSZ-tagállamok többsége - hangoztatta, s hozzáfűzte: a pár­beszéd intenzitásáról tanúskodik az a tény is, hogy a rendkívüli ülésszak több mint 50 dokumentumot vitatott meg. A szocialista országok 15 ter­vezetet nyújtottak be, köztük a Biz­tonságot a leszerelés által elnevezé­sű közös nyilatkozatot. Petrovszkij sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a tanácskozáson nem sikerült záródokumentumot jóvá­hagyni. Véleménye szerint ennek az oka az amerikai küldöttség, amely kategorikusan elutasította, hogy részt vegyen az általánosan elfo­gadható megfogalmazások keresé­sében. Kokain a Fehér Házban (ČSTK) - A Fehér Ház titkos- szolgálatának három és a nem­zetbiztonsági tanács két munka­társát kényszerszabadságra küldték - kokainfogyasztás mi­att. Az elnök, az alelnök, és a külföldi diplomaták biztonsága felett őrködő szolgálat egyik kép­viselője szerint a vizsgálat már néhány hónapja folyik, eddig azonban senkit sem vettek őri­zetbe. Egy szóvivő úgy nyilatkozott, Reagan elnök már tud az eset­ről. Az eddigi vizsgálati eredmé­nyek szerint azonban senki biz­tonsági érdekei nem szenvedtek csorbát. A Washington Post teg­nap azt írta, hogy egy esetben közvetlenül a Fehér Házban üz­leteltek a kokainnal... Feszültségek a magyar - román viszonyban ÚJ SZÚ 1988. VII. 1. (ČSTK) - A Román Kommunista Párt Központi Bizottságának keddi bukaresti ülésén felolvasták azt a le­velet, amelyet a testület küldött a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának. Az Ager- press hírügynökség jelentése sze­rint az ülés résztvevői megállapítot­ták, mindkét nemzet érdeke, hogy normalizálódjanak a két szomszé­dos állam kapcsolatai, s hogy a román-magyar viszony az együtt­működés, a bizalom és a jószom­szédság szellemében fejlődjön. Az ülésen felszólalt Nicolae Ceausescu pártfótitkár. Egyebek között emlékez­tetett a magyar sajtóban megjelent néhány cikkre, amelyek - szerinte - megengedhetetlen beavatkozást jelentenek a román belügyekbe. Az RKP KB választ kapott az MSZMP KB-tól, s ez hangsúlyozza, a magyar vezetők egyetértenek a két ország és a két párt közötti problémák megvitatása céljából ja­vasolt találkozókkal - mondotta Ceausescu, hozzáfűzve, hogy alig telt el néhány nap és „Magyarországon újabb románellenes megnyilvánulá­sokra“ került sor. A Magyar Távirati Iroda a kolozs­vári magyar főkonzulátus bezárásá­ról hozott bukaresti döntéssel összefüggésben nyilatkozatot adott ki. A dokumentum rámutat az intéz­kedés komolyságára és hangsú­lyozza, ez a két fél közötti konzuláris megállapodás megsértését jelenti. Az MTI egyben kiemeli, a Magyar Népköztársaság kormánya kész to­vábbra is a magyar-román együtt­működés sokoldalú fejlesztésére. A hírügynökség emlékeztet rá, hogy Románia 1985-ben gazdasági okok­ra hivatkozva zárta be debreceni főkonzulátusát. Természetesen nemcsak az Egyesült Államoknak, hanem a többi országnak is vannak saját érdekeik, ám Washingtontól- eltérően senki sem csapta be az ajtót a párbeszéd előtt. A szovjet külügyminiszter-he­lyettes azt a véleményét fejtette ki, hogy a leszerelési ülésszak a kez­detét jelenti annak a dialógusnak, amely témája az általános biztonság szavatolása. Az új gondolatok és javaslatok nem válhatnak holt töké­vé, a Szovjetunió kész arra töreked­ni, hogy a következő nemzetközi fórumokon ismét napirendre kerül­jenek. Muhri értékelése a Vranitzky-látogatásról (ČSTK) - Franz Muhri, az Oszt­rák KP elnöke nyilatkozatában Franz Vranitzky kancellár cseh­szlovákiai látogatását nagyra érté­kelve hangsúlyozta, hogy a két or­szág kapcsolatai stabilabbakká vál­tak és történetükben új, konstruktív szakasz kezdődött. Ez kedvezőbb kereteket teremt a gazdasági, kör­nyezetvédelmi, idegenforgalmi és más területeken folytatott együttmű­ködés bővítéséhez. Muhri rámutatott, a kancellár csehszlovákiai, s azt megelőző NDK-beli látogatása ismét bebizo­nyította: a semleges Ausztria önálló­an járulhat hozzá a nemzetközi eny­hüléshez, a leszereléshez és a bé­kéhez. Ez nem válna lehetővé, ha az ország belépne a Közös Piacba. Shultz Guatemalában (ČSTK) - George Shultz ameri­kai külügyminiszter szerdán közép­amerikai kőrútjának első állomásá­ra, Guatemalába érkezett. Nicara­gua kivételével a térség többi álla­mába is ellátogat. A Prensa Latina hírügynökség kommentárja megállapítja, Shultz legfőbb célja, hogy vendéglátóit az USA Nicaraguával szembeni politi­kájának támogatására bírja rá. Az amerikai külügyminiszter megérke­zése után Guatemalában Vinicio Cerezo elnökkel találkozott. A láto­gatás során várhatóan 75 millió dol­láros amerikai segélyről szóló meg­állapodást írnak alá. Közlemény Jasszer Arafat csehszlovákiai látogatásáról (ČSTK) - Miloš Jakešnek, a Csehszlovák Nemzeti Front KB elnökének, a CSKP KB főtitkárának meghívására Jasszer Arafat, a Pa­lesztinái Felszabadítási Szervezet Végrehajtó Bizottságának elnöke, a palesztin forradalom fegyveres erőinek főparancsnoka a PFSZ VB küldöttségének élén június 27-e és 29-e között hivatalos baráti látoga­tást tett Csehszlovákiában. A szívélyes, baráti légkörben le­zajlott megbeszéléseken a felek eszmecserét folytattak az időszerű nemzetközi kérdésekről, főleg a kö­zel-keleti és a Perzsa-öböl körüli helyzet alakulásáról. Egyúttal átte­kintették Csehszlovákia és a PFSZ kapcsolatainak jelenlegi állását s továbbfejlesztésük lehetőségeit. A csehszlovák vezetők tájékoz­tatták Jasszer Arafatot azokról az eredményekről, amelyeket orszá­gunk a CSKP XVII. kongresszusán, valamint a CSKP KB 7. és 9. ülésén hozott határozatok végrehajtása te­rén elért. A PFSZ VB ,elnöke ismertette a 'palesztin ellenállási mozgalom helyzetét a Palesztin Nemzeti Ta­nács 18. ülését követően, és szólt a megszállt területeken élő paleszti­nok népfelkeléséről. A nemzetközi helyzetet értékelve a felek megálla­pították: az ellentétek, hirtelen fordu­latok, kilengések és a mindeddig rendezetlen regionális problémák el­lenére a nemzetközi életben erősöd­nek a pozitív irányzatok. Kifejezték azt a meggyőződésüket, hogy a nemzetközi helyzet pozitív válto­zásai még jobban felerősödnek. Elí­télték a konfrontáció még létező szellemét és hordozóit, s támogatá­sukról biztosították a szovjet béke­kezdeményezéseket, amelyek aktí­van hozzájárulnak a gyümölcsöző politikai párbeszédhez. Miloš Jakeš és Jasszer Arafat nagyra értékelte a szovjet-amerikai rakétaszerződés ratifikálását, és síkraszállt a leszerelési folyamat kö­vetkezetes folytatásáért, mindenek­előtt a szovjet és az amerikai hadá­szati támadófegyverek állományá­nak 50 százalékos csökkentéséről szóló szerződés mielőbbi megköté­séért. Csehszlovákia és a PFSZ aggo­dalmát fejezte ki amiatt, hogy egye­sek a béke és biztonság zálogaként a nukleáris fegyverek megőrzését követelik. Felszólítottak minden tö­megpusztító fegyver teljes megsem­misítésére. A palesztin fél támogatá­sáról biztosította a Varsói Szerződés és a NATO érintkezési vonalán léte­sítendő bizalmi, együttműködési és jószomszédsági övezet létrehozását célzó csehszlovák kezdeményezést, amelyet Miloš Jakeš terjesztett elő. A felek rámutattak a leszerelés és a fejlődés kapcsolatára. A megbeszéléseken részletesen áttekintették a közel-keleti helyze­tet az arab-izraeli konfliktus átfogó és igazságos rendezése, valamint a palesztin kérdés megoldása szempontjából. Hangsúlyozták, hogy aktivizálni kell a közel-keleti békefolyamatot, és az ENSZ égisze alatt nemzetközi értekezletet kell összehívni a közel-keleti helyzet rendezésére minden érintett félnek, köztük a PFSZ-nek mint a paleszti- nai arab nép egyedüli törvényes képviselőjének részvételével. A csehszlovák fél határozott tá­mogatásáról biztosította a palesztin népnek a megszállt területeken ki­bontakozott hősi felkelését, amely mélyen demokratikus jellegű, és cá- folhatatlanul bizonyítja az izraeli megszállás tarthatatlanságát. A felek rámutattak arra, hogy nagy veszélyt hordoz magában az izraeli kormány­nak minden arra irányuló kísérlete, hogy erőszakkal elfojtsa a paleszti­nok ellenállását, s határozottan elí­télték azokat a brutális terrorista módszereket, amelyeket az izraeli hatóságok a védtelen palesztin nép ellen alkalmaznak. A közel-keleti békés és tartós rendezés alapvető feltételének mindkét fél azt tekinti, hogy Izrael vonuljon ki az 1967 óta megszállva tartott összes palesztin és arab területről, s a palesztin nép kapja meg önrendelkezési, ezen be­lül az önálló állam létrehozására való jogát. Semmilyen más megol­dás nem vezethet tartós békéhez, ezért a felek a közel-keleti helyzet rendezését célzó amerikai javasla­tokat nem tartják kielégítöeknek. A felek pozitívan értékelik az arab országok algíri csúcstalálkozóján hozott határozatokat, főleg a palesz­tin nép jogaival kapcsolatos közös arab álláspont felújítását. Az iraki-iráni konfliktust értékelve a felek mély aggodalmukat fejezték ki a háború folytatódása miatt, amely nemcsak a Perzsa-öböl biztonságát és stabilitását, hanem a világbékét is veszélyezteti. Síkraszálltak azért, hogy aktívabban ki kell használni az ENSZ minden lehetőségét az ide vonatkozó határozatok végrehajtása céljából. Libanon kérdésében határozottan támogatták az ország szuverenitá­sát, függetlenségét és területi egy­ségét. Kiemelték, hogy a libanoni palesztin táborokban folyó vérontás ellentétes az arab népek érdekeivel. A megbeszélések során a latin­amerikai helyzetet is áttekintették. Aggodalmukat fejezték ki a közép­amerikai és a karib-tengeri fejlemé­nyekkel kapcsolatban. Hangsúlyoz­ták, hogy a helyzet békés eszközök­kel, külső beavatkozás nélkül ren­dezhető. Nagyra értékelték a nicara- guai kormány konstruktív eljárását. A felek síkraszálltak a Kambodzsa körüli helyzetnek nemzeti megbéké­lés útján történő mielőbbi rendezé­séért. Határozottan elítélték a dél-afrikai fajüldöző rendszert, amely fokozza brutalitását ellenfeleivel szemben, s továbbra is megszállva tartja Na­míbiát. Nagyra értékelték azt a szerepet, amelyet az Egyesült Nemzetek Szervezete a jelenlegi nemzetközi kapcsolatokban betölt, valamint jelentős hozzájárulását á regionális konfliktusok igazságos rendezésé­hez. Egyértelműen elítélték az- Egyesült Államok arra tett kísérleteit, hogy bezárja a PFSZ-nek New Yorkban, az ENSZ székhelyén mű­ködő megfigyelői irodáját. A felek teljes elégedettségüket fejezték ki a tárgyalások eredmé­nyeivel kapcsolatban, amelyek so­rán ismét megmutatkozott a nézeta­zonosság a nemzetközi kérdések­ben. Nagyra értékelték Csehszlová­kia és a PFSZ kétoldalú kapcsolatai­nak eddigi fejlődését, és kifejezték meggyőződésüket, hogy ezek a kapcsolatok a jövőben is sikeresen fejlődnek. A palesztinai arab nép harcával és felkelésével való szolidaritás ki- nyilvánítása céljából a csehszlovák fél úgy döntött, hogy a PFSZ cseh­szlovákiai képviseletének vezetőjét államfőhöz akkreditált nagykövetnek tekinti. Jasszer Arafat ezt a lépést a palesztin nép igazságos harca iránti elvhű és változatlan csehszlo­vák támogatás kifejezéseként nagy­ra értékelte. Michel Rocard kormánynyilatkozata (ČSTK) - Michel Rocard francia miniszterelnök a nemzetgyűlésben szerdán terjesztette elő kormánynyi­latkozatát. Egyebek között arról be­szélt, hogy segíteni kell a szegénye­ken és a munkanélkülieken, s fel­szólította a képviselőket, támogas­sák a kormányt a franciák életkörül­ményeinek javítása során. Egyben megerősítette, ismét be kívánja ve­zetni a magas jövedelmek meg­adóztatását. Az erre vonatkozó ja­vaslatot július 13-án terjesztik a par­lament elé. Ezekből az adókból fog­ják finanszírozni a különböző segélyprogramokat. Rocard azt ígérte, kormánya harcolni fog az infláció és a költségvetési hiány ellen. A nyilatkozat külpolitikai része erős Franciaországról szól, s az atomfegyvereket ,,az európai béke pótolhatatlan garanciájának" ne­vezi. Az új francia kormány összetétele alapján megfigyelők azt hangoztat­ják, hogy ez újabb lépés a szocialis­ták és a centristák közötti együttmű­ködés irányában. A 48 miniszter és államminiszter fele nem szocialista párti. Köztük olyan személyiségek is vannak, akik korábban jobboldali ka­binetekben töltöttek be tisztségeket. Ilyen például Jean-Pierre Sois- sons, a munkaügyi tárca vezetője, Giscard d’Estaing egykori minisz­tere. A kulcspozíciókat a szocialisták megtartották maguknak: Roland Dumas lett a külügy-, Jean-Pierre Chevenement a hadügy-, Pierre Joxe a belügy-, Pierre Beregovoy pedig a gazdasági, pénzügy- és költségvetési miniszter lett.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom