Új Szó, 1988. június (41. évfolyam, 127-152. szám)

1988-06-14 / 138. szám, kedd

Közös érdek, közös gond Javult, de még nem kielégítő a tej minősége Két évig tartó kísérleti időszak után, az idén január 1-jén teljes terjedelmében hatályba lépett az 57 0529-es új Csehszlovák Állami Szabvány, amely a korábbinál lényegesen szigorúbb követelményeket támaszt a felvásárolt tej minőségével szemben. Mint ismeretes, Csehszlovákiában a 7. ötéves tervidőszak végéig a 46 6101 -es CSÁSZ szerint bírálták el a friss tehéntej minőségét, de mivel a társadalmi és gazdasági élet valamennyi területén a minőség javítására való törekvés került előtérbe, időközben kidolgozták a szabvány novelláját, melyet 1985 augusztusában hagytak jóvá. Az új feltételekre való felkészülést segítendő, a gyakorlatban két éven át - átmeneti rendelkezések kíséretében - csak részben érvényesítették a szigorúbb alapelveket. Felkészülés - papíron? A megváltozott feltételek könyörtelenül felfedték a tejtermelésben évek-évtizedek óta „megtűrt" hibákat. Sajnos, ennek ellenére az igényesebb munkára való felkészülésben számos mezőgazdasági vállalatnál nem jutottak tovább a hangzatos frázisoknál és ígéreteknél. így nem csoda, hogy az új szabvány szerinti felvásárlás első tapasztalatai igencsak kedvezőtlenek voltak. Több szövetkezet és állami gazdaság heteken keresztül az eladott tejnek csupán 10-20 százalékát tudta az első minőségi osztálynak megfelelő áron értékesíteni. Szép számban akadtak gazdaságok, amelyek még februárban is képtelenek voltak minden tekintetben kifogástalan minőségű alapanyagot kínálni a tejüzemeknek. Például a Milex nemzeti vállalat érsekújvári (Nővé Zámky) üzemének körzetében januárban fölöttébb kritikus volt a helyzet. Az Érsekújvári járás húsz mezőgazdasági vállalatától felvásárolt tejnek mindössze 12,9 százaléka, a Komáromi (Komárno) járás ugyancsak húsz termelőjétől beszállított tejnek pedig csupán 10,7 százaléka felelt meg az első minőségi osztály követelményeinek. Ezzel kapcsolatban többen úgy vélekednek, a felettes szervek sokáig halogatták az új szabvány bevezetését, így végül a termelők közül sokan nem hitték el, hogy egyszer valóban megszigorítják a követelményeket, s csak tessék-lássék készültek az igényesebb feltételekre. Segített a tejüzem Ján Simunek mérnöktől, a Milex érsekújvári üzemének igazgatójától nemrég az iránt érdeklődtünk, javult-e körzetükben az utóbbi hónapokban a tej minősége? -Az első tapasztalatokat gyors intézkedések követték, igy a körzetünkhöz tartozó mezőgazdasági vállalatok többségében jelentősen javult a tej minősége. Ezt jelzi, hogy az Érsekújvári járásban négy hónap alatt felvásárolt tejnek már 42,4 százaléka felelt meg az első minőségi osztály követelményeinek. A Komáromi járásban valamivel több a gond, így az ottani termelőktől kapott tejnek csak 33,9 százaléka volt kifogástalan minőségű. Igaz, üzemi viszonylatban nem értük el az 54,6 százalékos kerületi átlagot, viszont a javuló irányzat a jövő szempontjából biztató. - Tett a minőség javítása érdekében valamit a tejipar, konkrétan ez a feldolgozóüzem, vagy mint monopol felvásárló, a termelőkre, .hagyta", hogy megoldják az elsősorban őket sújtó problémákat? - A minőség javítása nekünk legalább olyan érdekünk, mint a termelöknek, ezért igyekeztünk közreműködni a feltételek megteremtésében. Az állatorvosi központtal és a járási mezőgazdasági igazgatósággal együttműködve ismeretterjesztő előadásokat tartottunk, később pedig a fejés és tejkezelés helyes technikáját és technológiáját ismertető kiadványokat szerkesztettünk. Ahol a legtöbb volt a probléma, ott a gyakorlati szakemberekkel együtt kutattuk a minőség javításának lehetőségeit. Az együttműködés az esetek többségében eredményesnek bizonyult. Egyre több kifogástalan tejet kapunk például a Vágfüzesí (Vrbová nad Váhom), Alsópéteri (Dolny Peter), Kottái és Köbölkúti (Gbelce) Efsz-től. ígéretes javulás tapasztalható a sokat bírált Muzslai (Muzla) Efsz-nél, viszont továbbra is ingadozik a minőség például a Füri (Rúbafi) Efsz-nél, ahonnan egyszer 90, máskor 55 százalék első osztályú tejet kapunk. Komoly minőségi gondokkal küszködik a Bajcsi (Bajő) Állami Gazdaság, a Palárikovói Agrokomplex és a Srobárovái Efsz. - A tej minősége egyebek között a termelők műszaki felkészültségének függvénye. Ilyen vonatkozásban a jótanács aligha elegendő a jobb feltételek megteremtéséhez. - Ezt mi is tudatosítottuk, ezért anyagilag is segítettük a termelőket a felkészülésben. Az integrációs alapból eddig 3,5 millió koronát juttattunk a mezőgazdasági vállalatoknak tejházak és laboratóriumok építésére, hűtőberendezések vásárlására stb. A műszaki felkészültség javítását hátráltatja, hogy a nálunk csúcstechnikának számító Packo hűtőberendezésekből kevés van. - Mit mutatnak az elemzések, hol követik el a legtöbb hibát a tejtermelők? -Tapasztalataink szerint, a mik-' roorganizmusok elszaporodásának megelőzése okozza a legtöbb gondot. Ennek oka, hogy csak kevés gazdaságban tudják azonnal hűteni a kifejt tejet. Persze a műszaki ellátottságon kívül fontos szerepet játszik az istállók és az állatok tisztasága, a munkaszervezés, valamint az állatgondozók hozzáállása. Ahol közvetlenül fejés előtt vagy közben almoznak-etetnek, ott a legkorszerűbb hűtőberendezéstől sem lehet csodát várni. Helyenként sok gondot okoz a tej hámszövetsejt-tartalmának felszaporodása, ami egyértelműen a fejőberendezések szakszerűtlen kezelésére utal. Ha egy-egy dolgozó két vagy három fejóberendezést kezel, akkor gyakran előfordul, hogy egyik-másik gépet később kapcsolják ki, s a „túlfejés" a hámszövetek károsodásához vezet. Kikerülni a sertéstenyésztés „árnyékából" A Bajcsi Állami Gazdaság januárban a kitermelt tejnek mindössze 11 százalékát tudta az első minőségi osztályban értékesíteni. Ez komoly figyelmeztetés volt az egyébként is ráfizetéses állattenyésztési ágazat részére. - Megrettentünk az eredmény láttán - mondotta Takács Gábor mérnök, a gazdaság fözootechnikusa -, hisz a minőségi kifogások miatt egy liter tej átlagában 40 fillért veszítettünk. Ez első hallásra nem tűnik soknak, de ha figyelembe vesszük, hogy az idén 5 millió liter tej értékesítésére vállalkoztunk... - Miben látják az okokat? - Régóta fájó pontunk a tejtermelés, aminek az a legfőbb oka, hogy a sertéstenyésztés miatt évtizedeken át háttérbe szorult a tehenészet fejlesztése, a termelés összpontosítása. Még ma is tizenkét telepen vannak teheneink, az istállók pedig elavultak. Igaz, kézzel már nem fejünk, viszont a szállítási távolságok miatt a kifejt tej csak 1,5-2 óra múlva kerül a hűtőkbe. Hasonló okokból tavaly a tejnek csak 45 százalékát vették át tőlünk az első osztályban, ami több mint egymillió korona veszteséget jelentett számunkra. Egy időben azzal vádoltak bennünket, hogy vizezzük a tejet, pedig csak a takarmányellátáson múlott, hogy nálunk „soványabb" tejet termelnek a tehenek. A Hetényi (Chotín) Agrokémiai Vállalat segítségével igyekeztünk javítani a napi takarrnányadagot, de ehhez a szerény készlet vajmi kevés lehetőséget kínált. Ráadásul a sertések kifogástalan ellátása érdekében a teheneknél 2,10 kg-ra kellett csökkentenünk a napi abrakadagot. A fejők anyagi érdekeltségének növelése céljából havonta 92 tejmintát küldünk laboratóriumi elemzésre, de az eredményeknek egyelőre nem sok hasznát vesszük, hisz a jelenlegi feltételek mellett nem tetőzhetjük munkaerő-gondokkal a problémáinkat. A majorokban nagyon rossz feltételek között dolgoznak (és élnek!) az emberek, örülünk, ha akad, aki megeteti-megfeji az állatokat. - Kell, hogy legyen kiút. -Van is. Végre építettünk egy 600 férőhelyes istállót, egy régit pedig most korszerűsítünk. Még a szociális feltételeken kell javítanunk, hogy a munkafegyelmet is megszilárdíthassuk. És persze több jó minőségű takarmányt kell termelnünk, amihez az öntözőgazdálkodás és a kettős termesztés bővítésétől várunk nagy segítséget. Ezen az úton járva, a jelenlegi 34 százaléknál több tejet értékesíthetünk az első minőségi osztályban. Azonnal hűteni kell... A tejüzem igazgatója az Alsópéteri Efsz-t a legtöbb kifogástalan tejet termelő gazdaságok között említette. A siker titka felől először Molnár Lajostól, a szövetkezet pártalapszervezetének elnökétől érdeklődtünk. A következőket mondotta: - A kerületi pártkonferencián többen kiemelték, hogy életbe lépett ugyan az új szabvány, de attól nem lesz jobb a tej minősége. A javulás feltétele az emberi és a technikai felkészültség. Mi éppen erre alapoztunk, bár közben a termelékenység növelésére is figyelnünk kellett, hisz alig öt évvel ezelőtt 2790 literes fejési átlaggal a Komáromi járás legrosszabb tejtermelői közé tartoztunk. Az igyekezet nem volt hiábavaló. Tavaly 4130 literes fejési átlagot értünk el, és a minőség tekintetében szintén a legjobbak között értékeltek bennünket. Hogy konkrétan mit tettek az igényesebb munkára való felkészülés érdekében, arról Leczkési István ágazatvezető tájékoztatott. - Mindenekelőtt építettünk egy korszerű istállót és tejházat, vettünk két nagykapacitású hűtőberendezést, bevezettük a konténeres trágyaelhordást, az istállók mellett tágas kifutókat létesítettünk, most pedig intenzív legelők telepítését tervezzük. Természetesen az állatgondozókat is igyekeztünk felkészíteni a nagyobb követelményekre. Tudják mit várunk tőlük, de azt is, hogy a jól végzett munka mennyi többletet jelent fizetésnapon. Módosítottuk a fejési technológiát, szigorúan ellenőrizzük a tisztaságot, a higiéniai követelmények megtartását. Megköveteljük, hogy nemcsak a frissfejős vagy gyógykezelt tehenek tejét, de valamennyi tehénnél az első cseppeket külön fejjék, s rendszeresen váltogatva használják a savas és alkohoíbs fertőtlenítő készítményeket. A javadalmazásnál mindent figyelembe veszünk, s véget vetettünk az egyenlősdinek. -A szigorúbb értékelés még így is érzékenyen érinti a szövetkezetet, hisz a múlt évi 98 százalék helyett az idén négy hónap átlagában csak 60 százalék első osztályú tejet írt a számlájukra a tejüzem. Miben látják a tartalékokat? - Az alkalmazott technológia hátránya, hogy a kifejt tejnek hozzávetőlegesen az 50 százaléka csak 40-45 perc múltán kerül a hűtőbe, hisz nem szaladhattunk minden kannával a tejházba. Először földalatti csővezetékek kiépítésére gondoltunk, de tartunk tőle, mert a tapasztalatok szerint, az ilyen vezetékrendszert nagyon nehéz tisztán tartani. Jobb megoldásnak tűnik, hogy minden istállóban üzemeltessünk egy kisebb hűtőberendezést Persze lehet, hogy átmeneti megoldásként egyszerű tartályokat állítunk majd fel, melyekben áramoltatott hidegvízzel fogjuk hűteni elszállításig a kannákban tárolt tejet KÁDEK GÁBOR A Csehszlovák Tudományos Akadémia idei diját adományozták dr. Eva Streiblovának, Jifl Haiek kandidátusnak és Jana Svobodová mérnöknek, a CSTA Prágai Mikrobiológiai Intézete munkatársainak a sejtek tanulmányozása terén elért eredményekről kidolgozott munkájukért. Az intézet sejtmúködéssel foglalkozó laboratóriumának munkatársai által végzett kutatások és kísérletek eredményeit az egész világon elismerik. A képen: Zdenka Lopatová aszszisztens kísérletet végez. (Jan Vrabec felvétele -CTK) Első munkáselnökünk 40 évvel ezelőtt választották meg Klement Gottwaldot köztársasági elnökké Politikai személyiségeket, igy kommunista és munkásmozgalmunk egykori vezetőit is gyakran tevékenységük tartalmát leginkább kifejező elnevezéssel emlegeti az utókor. Például Klement Gottwald alakjához is hagyományosan járult az első munkáselnökünk elnevezés, amely négy évtized távlatából is sajátos tiszteletet ébreszt bennünk. Mindamellett, hogy érdemdús politikai, pályafutása jó néhány más megtisztelő minősítést vagy jelzőt is sugallna még. Hiszen politikai tevékenysége megannyi területén volt ő pártalapító, mesteri tollú kommunista újságíró, koncepciózus szerkesztő és lapalapító, központi pártfunkcionárius, a Komintern Végrehajtó Bizottságának és a VB Elnökségének tagja, pártunk bolsevizáló vezetője, nemzetgyűlési képviselő, valamint az antifasiszta mozgalmak szenvedélyes hazai és nemzetközi szervezője is. A mai nemzedékek számára azonban bizonyára legmarkánsabban mégis dolgozó népünk 1948 februárjában kivívott győzelmével, majd szocialista fejlődésünk kezdeteivel fémjelzetten maradt fenn emléke. Annál inkább is, mert a kimagasló párt- és munkásmozgalmi vezetőt még abban az évben egyszersmind a Csehszlovák Köztársaság elnökévé is megválasztotta a Nemzetgyűlés. Ez az esemény akkor a hazai társadalmi fejlemények kulcsfontosságú tényezője volt. Négyven évvel ezelőtti történelmünk eseményeit részletesen felidézni szükségtelen, azonban néhány meghatározó mozzanatát megemlíteni mégis kikerülhetetlen. Főképp azokat a döntő momentumokat, amelyek a februári győzelem eredményeit szilárdították vagy fejlesztették tovább, másrészt pedig Klement Gottwaldnak az akkori politikai válság forradalmi megoldásában, majd a társadalmi konszolidáció véghezvitelében betöltött irányító szerepét állítják elénk, illetve nyomósítják. A februári események fő vonulatát köztudottan a néptömegek elemi erejű megmozdulásai, viharos manifesztációs tüntetései képezték, amelyek a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom üzemi tanácsai 1948. február 22-re, valamint a parasztbizottságok február 28-29-re Prágába összehívott kongresszusaiban érték el tetőfokukat. Mint eléggé ismeretes, ezek mintegy előkészítették, legalábbis hatásosan támogatták a CSKP legfőbb politikai törekvésének megvalósulását, nevezetesen azt, hogy a koalíciós kormányban helyet foglalt polgéri pártok 12 reakciós miniszterének lemondásával előidézett kormányválságot alkotmányosan, demokratikusan s egyben parlamentáris úton oldják meg, azaz ne kerülhessen sor tényleges államcsínyre. Végeredményben arról volt szó, hogy a marxista-leninísta alapokon álló CSKP, azaz Központi Bizottsága, de főleg elnöke, Klement Gottwald mesterien alkalmazta a forradalmi harc lenini elveken nyugvó stratégiáját, s ennek tulajdoníthatóan nemzeti és demokratikus forradalmunk vértelen forradalom formájában nőtt át szocialista forradalomba. Munkásosztályunk a legszélesebb néptömegekkel szövetségben ugyanis a legcsekélyebb véráldozat nélkül vette át a hatalmat a csehszlovák burzsoázia maradványaitól s a vele szövetséges más reakciós erőktől. S ezzel a CSKP rendkívül értékes tapasztalatokkal ós hasznosítható tanulságokkal gazdagította a testvéri népi demokratikus országok kommunista pártjainak forradalmi gyakorlatát, már ami a politikai hatalom átvételéhez nélkülözhetetlen lenini elgondolású vértelen forradalom módszereit illeti. Történelmi áttekintésben ma már tudjuk, hogy éppen ezeket a sajátos módszereket aztán eredményesen alkalmazták testvérpárjaink, sőt alkalmazzák a kapitalista rendszerű vagy a fejlődő országok kommunista, illetve munkáspártjai olykor még ma is. Nem véletlen hát, hogy a CSKP tekintélye nemcsak hazánk széles néptömegei, hanem a nemzetközi munkásság szemében is hallatlanul megnőtt, ami a párt társadalmi vezető szerepének természetes és folyamatosan erősödő érvényesüléséhez vezetett. Mindebben magától értetődően meghatározó szerepe volt a CSKP KB elnöke, Klement Gottwald kivételes személyiségének és nagyszabású vezetői stílusának, ami aztán abban az iránta egyetemlegesen megnyilvánuló bizalomban, ragaszkodásban és rendkívüli megbecsülésben jutott kifejezésre, hogy államfővé is megválasztották. Ezúttal szükségtelen bizonygatni ennek az egész országot s minden polgárát mélyen áthatott bizalomnak és ragaszkodásnak az okait, hiszen Klement Gottwald azt mind korábbi nagy jelentőségű politikai munkásságával, mind a februári eseményeket követő közéleti tevékenységével kétségbevonhatatlanul kiérdemelte. Ez utóbbinak bizonyságául elegendő megemlíteni, hogy a februári szocialista fordulat politikai és társadalmi vívmányainak megszilárdítása érdekében a megújhodott Nemzeti Frontra támaszkodva és akcióbizottságait mozgósítva jórészt már 1948 tavaszán sikerült az állami és társadalmi szervezetek többségét megtisztítani a reakciótól, másfelől a legfelsőbb párt- és állami fórumokon haladéktalanul napirendre tűzte a szocialista átalakítás alapjait képező államosítás és új földreform kérdéseit. Ezek maradéktalan végrehajtását, voltaképp a megújhodott Nemzeti Front új Gottwald-kormányának akcióprogramját a március 5-i első ülésétől kezdve nem szűnt meg erélyesen sürgetni, s hasonló, céltudatossággal terjesztette elő az 1948. március 10-én nemzetgyűlésben ís, amely aztán népszerűen Országépítő Program néven került történelmünk lapjaira. Nem volt véletlen tehát, hogy az 1948. május 30-i választásokon a Nemzeti Front egységes jelölőlistája alapján a szavazásra jogosult választók mintegy 90 százaléka szavazott a Gottwald-kormányra, mint ahogy az sem volt meglepő, hogy Eduard Beneé volt köztársasági elnök kényszerű lemondása után 1948. június 14-én a Nemzetgyűlés egyhangúlag Klement Gottwaldot választotta meg a köztársaság elnökévé. A csehszlovák állam történetében először fordult elő, hogy a munkásosztály képviselőjét iktattak be államfői tisztségbe. Csehszlovákia állami és társadalmi rendszerében ekkor bekövetkezett változások eredményeképpen megnyílt előttünk a szocialista építés útja. MIKUS SÁNDOR