Új Szó, 1988. június (41. évfolyam, 127-152. szám)

1988-06-14 / 138. szám, kedd

Közös érdek, közös gond Javult, de még nem kielégítő a tej minősége Két évig tartó kísérleti időszak után, az idén január 1-jén teljes terjedelmében hatályba lépett az 57 0529-es új Csehszlovák Állami Szabvány, amely a korábbinál lé­nyegesen szigorúbb követelménye­ket támaszt a felvásárolt tej minősé­gével szemben. Mint ismeretes, Csehszlovákiában a 7. ötéves tervi­dőszak végéig a 46 6101 -es CSÁSZ szerint bírálták el a friss tehéntej minőségét, de mivel a társadalmi és gazdasági élet valamennyi területén a minőség javítására való törekvés került előtérbe, időközben kidolgoz­ták a szabvány novelláját, melyet 1985 augusztusában hagytak jóvá. Az új feltételekre való felkészülést segítendő, a gyakorlatban két éven át - átmeneti rendelkezések kísére­tében - csak részben érvényesítet­ték a szigorúbb alapelveket. Felkészülés - papíron? A megváltozott feltételek könyör­telenül felfedték a tejtermelésben évek-évtizedek óta „megtűrt" hibá­kat. Sajnos, ennek ellenére az igé­nyesebb munkára való felkészülés­ben számos mezőgazdasági válla­latnál nem jutottak tovább a hangza­tos frázisoknál és ígéreteknél. így nem csoda, hogy az új szabvány szerinti felvásárlás első tapasztala­tai igencsak kedvezőtlenek voltak. Több szövetkezet és állami gazda­ság heteken keresztül az eladott tejnek csupán 10-20 százalékát tudta az első minőségi osztálynak megfelelő áron értékesíteni. Szép számban akadtak gazdaságok, amelyek még februárban is képtele­nek voltak minden tekintetben kifo­gástalan minőségű alapanyagot kí­nálni a tejüzemeknek. Például a Milex nemzeti vállalat érsekújvári (Nővé Zámky) üzemé­nek körzetében januárban fölöttébb kritikus volt a helyzet. Az Érsekújvári járás húsz mezőgazdasági vállalatá­tól felvásárolt tejnek mindössze 12,9 százaléka, a Komáromi (Komárno) járás ugyancsak húsz termelőjétől beszállított tejnek pedig csupán 10,7 százaléka felelt meg az első minő­ségi osztály követelményeinek. Ez­zel kapcsolatban többen úgy véle­kednek, a felettes szervek sokáig ha­logatták az új szabvány bevezeté­sét, így végül a termelők közül so­kan nem hitték el, hogy egyszer valóban megszigorítják a követel­ményeket, s csak tessék-lássék ké­szültek az igényesebb feltételekre. Segített a tejüzem Ján Simunek mérnöktől, a Milex érsekújvári üzemének igazgatójától nemrég az iránt érdeklődtünk, ja­vult-e körzetükben az utóbbi hóna­pokban a tej minősége? -Az első tapasztalatokat gyors intézkedések követték, igy a körze­tünkhöz tartozó mezőgazdasági vál­lalatok többségében jelentősen ja­vult a tej minősége. Ezt jelzi, hogy az Érsekújvári járásban négy hónap alatt felvásárolt tejnek már 42,4 szá­zaléka felelt meg az első minőségi osztály követelményeinek. A Komá­romi járásban valamivel több a gond, így az ottani termelőktől kapott tejnek csak 33,9 százaléka volt kifogástalan minőségű. Igaz, üzemi viszonylatban nem értük el az 54,6 százalékos kerületi átlagot, vi­szont a javuló irányzat a jövő szem­pontjából biztató. - Tett a minőség javítása érdeké­ben valamit a tejipar, konkrétan ez a feldolgozóüzem, vagy mint mono­pol felvásárló, a termelőkre, .hagyta", hogy megoldják az elsősorban őket sújtó problémákat? - A minőség javítása nekünk leg­alább olyan érdekünk, mint a ter­melöknek, ezért igyekeztünk közre­működni a feltételek megteremtésé­ben. Az állatorvosi központtal és a járási mezőgazdasági igazgató­sággal együttműködve ismeretter­jesztő előadásokat tartottunk, ké­sőbb pedig a fejés és tejkezelés helyes technikáját és technológiáját ismertető kiadványokat szerkesztet­tünk. Ahol a legtöbb volt a probléma, ott a gyakorlati szakemberekkel együtt kutattuk a minőség javításá­nak lehetőségeit. Az együttműködés az esetek többségében eredmé­nyesnek bizonyult. Egyre több kifo­gástalan tejet kapunk például a Vág­füzesí (Vrbová nad Váhom), Alsópé­teri (Dolny Peter), Kottái és Köbölkú­ti (Gbelce) Efsz-től. ígéretes javulás tapasztalható a sokat bírált Muzslai (Muzla) Efsz-nél, viszont továbbra is ingadozik a minőség például a Füri (Rúbafi) Efsz-nél, ahonnan egyszer 90, máskor 55 százalék első osztá­lyú tejet kapunk. Komoly minőségi gondokkal küszködik a Bajcsi (Bajő) Állami Gazdaság, a Palárikovói Ag­rokomplex és a Srobárovái Efsz. - A tej minősége egyebek között a termelők műszaki felkészültségé­nek függvénye. Ilyen vonatkozásban a jótanács aligha elegendő a jobb feltételek megteremtéséhez. - Ezt mi is tudatosítottuk, ezért anyagilag is segítettük a termelőket a felkészülésben. Az integrációs alapból eddig 3,5 millió koronát jut­tattunk a mezőgazdasági vállalatok­nak tejházak és laboratóriumok épí­tésére, hűtőberendezések vásárlá­sára stb. A műszaki felkészültség javítását hátráltatja, hogy a nálunk csúcstechnikának számító Packo hűtőberendezésekből kevés van. - Mit mutatnak az elemzések, hol követik el a legtöbb hibát a tejter­melők? -Tapasztalataink szerint, a mik-' roorganizmusok elszaporodásának megelőzése okozza a legtöbb gon­dot. Ennek oka, hogy csak kevés gazdaságban tudják azonnal hűteni a kifejt tejet. Persze a műszaki ellá­tottságon kívül fontos szerepet ját­szik az istállók és az állatok tisztasá­ga, a munkaszervezés, valamint az állatgondozók hozzáállása. Ahol közvetlenül fejés előtt vagy közben almoznak-etetnek, ott a legkorsze­rűbb hűtőberendezéstől sem lehet csodát várni. Helyenként sok gondot okoz a tej hámszövetsejt-tartalmá­nak felszaporodása, ami egyértel­műen a fejőberendezések szaksze­rűtlen kezelésére utal. Ha egy-egy dolgozó két vagy három fejóberen­dezést kezel, akkor gyakran előfor­dul, hogy egyik-másik gépet később kapcsolják ki, s a „túlfejés" a hám­szövetek károsodásához vezet. Kikerülni a sertéstenyésztés „árnyékából" A Bajcsi Állami Gazdaság január­ban a kitermelt tejnek mindössze 11 százalékát tudta az első minőségi osztályban értékesíteni. Ez komoly figyelmeztetés volt az egyébként is ráfizetéses állattenyésztési ágazat részére. - Megrettentünk az eredmény lát­tán - mondotta Takács Gábor mér­nök, a gazdaság fözootechnikusa -, hisz a minőségi kifogások miatt egy liter tej átlagában 40 fillért veszítet­tünk. Ez első hallásra nem tűnik soknak, de ha figyelembe vesszük, hogy az idén 5 millió liter tej értéke­sítésére vállalkoztunk... - Miben látják az okokat? - Régóta fájó pontunk a tejterme­lés, aminek az a legfőbb oka, hogy a sertéstenyésztés miatt évtizede­ken át háttérbe szorult a tehenészet fejlesztése, a termelés összpontosí­tása. Még ma is tizenkét telepen vannak teheneink, az istállók pedig elavultak. Igaz, kézzel már nem fe­jünk, viszont a szállítási távolságok miatt a kifejt tej csak 1,5-2 óra múlva kerül a hűtőkbe. Hasonló okokból tavaly a tejnek csak 45 százalékát vették át tőlünk az első osztályban, ami több mint egymillió korona veszteséget jelentett szá­munkra. Egy időben azzal vádoltak bennünket, hogy vizezzük a tejet, pedig csak a takarmányellátáson múlott, hogy nálunk „soványabb" tejet termelnek a tehenek. A Hetényi (Chotín) Agrokémiai Vállalat segít­ségével igyekeztünk javítani a napi takarrnányadagot, de ehhez a sze­rény készlet vajmi kevés lehetősé­get kínált. Ráadásul a sertések kifo­gástalan ellátása érdekében a tehe­neknél 2,10 kg-ra kellett csökkente­nünk a napi abrakadagot. A fejők anyagi érdekeltségének növelése céljából havonta 92 tejmintát kül­dünk laboratóriumi elemzésre, de az eredményeknek egyelőre nem sok hasznát vesszük, hisz a jelenlegi feltételek mellett nem tetőzhetjük munkaerő-gondokkal a problémáin­kat. A majorokban nagyon rossz feltételek között dolgoznak (és él­nek!) az emberek, örülünk, ha akad, aki megeteti-megfeji az állatokat. - Kell, hogy legyen kiút. -Van is. Végre építettünk egy 600 férőhelyes istállót, egy régit pe­dig most korszerűsítünk. Még a szociális feltételeken kell javíta­nunk, hogy a munkafegyelmet is megszilárdíthassuk. És persze több jó minőségű takarmányt kell termel­nünk, amihez az öntözőgazdálkodás és a kettős termesztés bővítésétől várunk nagy segítséget. Ezen az úton járva, a jelenlegi 34 százalék­nál több tejet értékesíthetünk az első minőségi osztályban. Azonnal hűteni kell... A tejüzem igazgatója az Alsópé­teri Efsz-t a legtöbb kifogástalan tejet termelő gazdaságok között em­lítette. A siker titka felől először Mol­nár Lajostól, a szövetkezet pártalap­szervezetének elnökétől érdeklőd­tünk. A következőket mondotta: - A kerületi pártkonferencián töb­ben kiemelték, hogy életbe lépett ugyan az új szabvány, de attól nem lesz jobb a tej minősége. A javulás feltétele az emberi és a technikai felkészültség. Mi éppen erre alapoz­tunk, bár közben a termelékenység növelésére is figyelnünk kellett, hisz alig öt évvel ezelőtt 2790 literes fejési átlaggal a Komáromi járás leg­rosszabb tejtermelői közé tartoz­tunk. Az igyekezet nem volt hiába­való. Tavaly 4130 literes fejési átla­got értünk el, és a minőség tekinte­tében szintén a legjobbak között értékeltek bennünket. Hogy konkrétan mit tettek az igé­nyesebb munkára való felkészülés érdekében, arról Leczkési István ágazatvezető tájékoztatott. - Mindenekelőtt építettünk egy korszerű istállót és tejházat, vettünk két nagykapacitású hűtőberende­zést, bevezettük a konténeres trá­gyaelhordást, az istállók mellett tá­gas kifutókat létesítettünk, most pe­dig intenzív legelők telepítését ter­vezzük. Természetesen az állatgon­dozókat is igyekeztünk felkészíteni a nagyobb követelményekre. Tudják mit várunk tőlük, de azt is, hogy a jól végzett munka mennyi többletet je­lent fizetésnapon. Módosítottuk a fe­jési technológiát, szigorúan ellenő­rizzük a tisztaságot, a higiéniai kö­vetelmények megtartását. Megkö­veteljük, hogy nemcsak a frissfejős vagy gyógykezelt tehenek tejét, de valamennyi tehénnél az első csep­peket külön fejjék, s rendszeresen váltogatva használják a savas és alkohoíbs fertőtlenítő készítménye­ket. A javadalmazásnál mindent fi­gyelembe veszünk, s véget vetet­tünk az egyenlősdinek. -A szigorúbb értékelés még így is érzékenyen érinti a szövetkezetet, hisz a múlt évi 98 százalék helyett az idén négy hónap átlagában csak 60 százalék első osztályú tejet írt a számlájukra a tejüzem. Miben lát­ják a tartalékokat? - Az alkalmazott technológia hát­ránya, hogy a kifejt tejnek hozzáve­tőlegesen az 50 százaléka csak 40-45 perc múltán kerül a hűtőbe, hisz nem szaladhattunk minden kannával a tejházba. Először föld­alatti csővezetékek kiépítésére gon­doltunk, de tartunk tőle, mert a ta­pasztalatok szerint, az ilyen veze­tékrendszert nagyon nehéz tisztán tartani. Jobb megoldásnak tűnik, hogy minden istállóban üzemeltes­sünk egy kisebb hűtőberendezést Persze lehet, hogy átmeneti megol­dásként egyszerű tartályokat állítunk majd fel, melyekben áramoltatott hi­degvízzel fogjuk hűteni elszállításig a kannákban tárolt tejet KÁDEK GÁBOR A Csehszlovák Tudo­mányos Akadémia idei diját adományozták dr. Eva Streiblovának, Jifl Haiek kandidátus­nak és Jana Svobodo­vá mérnöknek, a CSTA Prágai Mikrobiológiai Intézete munkatársai­nak a sejtek tanulmá­nyozása terén elért eredményekről kidol­gozott munkájukért. Az intézet sejtmúködéssel foglalkozó laboratóriu­mának munkatársai ál­tal végzett kutatások és kísérletek eredmé­nyeit az egész világon elismerik. A képen: Zdenka Lopatová asz­szisztens kísérletet végez. (Jan Vrabec felvétele -CTK) Első munkáselnökünk 40 évvel ezelőtt választották meg Klement Gottwaldot köztársasági elnökké Politikai személyiségeket, igy kommunista és munkásmozgal­munk egykori vezetőit is gyakran tevékenységük tartalmát leginkább kifejező elnevezéssel emlegeti az utókor. Például Klement Gottwald alakjához is hagyományosan járult az első munkáselnökünk elnevezés, amely négy évtized távlatából is sa­játos tiszteletet ébreszt bennünk. Mindamellett, hogy érdemdús politi­kai, pályafutása jó néhány más megtisztelő minősítést vagy jelzőt is sugallna még. Hiszen politikai tevé­kenysége megannyi területén volt ő pártalapító, mesteri tollú kommu­nista újságíró, koncepciózus szer­kesztő és lapalapító, központi párt­funkcionárius, a Komintern Végre­hajtó Bizottságának és a VB Elnök­ségének tagja, pártunk bolsevizáló vezetője, nemzetgyűlési képviselő, valamint az antifasiszta mozgalmak szenvedélyes hazai és nemzetközi szervezője is. A mai nemzedékek számára azonban bizonyára legmarkánsab­ban mégis dolgozó népünk 1948 februárjában kivívott győzelmével, majd szocialista fejlődésünk kezde­teivel fémjelzetten maradt fenn em­léke. Annál inkább is, mert a kima­gasló párt- és munkásmozgalmi ve­zetőt még abban az évben egy­szersmind a Csehszlovák Köztársa­ság elnökévé is megválasztotta a Nemzetgyűlés. Ez az esemény akkor a hazai társadalmi fejlemé­nyek kulcsfontosságú tényezője volt. Négyven évvel ezelőtti történel­münk eseményeit részletesen fel­idézni szükségtelen, azonban né­hány meghatározó mozzanatát megemlíteni mégis kikerülhetetlen. Főképp azokat a döntő momentu­mokat, amelyek a februári győzelem eredményeit szilárdították vagy fej­lesztették tovább, másrészt pedig Klement Gottwaldnak az akkori poli­tikai válság forradalmi megoldásá­ban, majd a társadalmi konszolidá­ció véghezvitelében betöltött irányító szerepét állítják elénk, illetve nyo­mósítják. A februári események fő vonula­tát köztudottan a néptömegek elemi erejű megmozdulásai, viharos mani­fesztációs tüntetései képezték, amelyek a Forradalmi Szakszerve­zeti Mozgalom üzemi tanácsai 1948. február 22-re, valamint a parasztbi­zottságok február 28-29-re Prágába összehívott kongresszusaiban érték el tetőfokukat. Mint eléggé ismere­tes, ezek mintegy előkészítették, legalábbis hatásosan támogatták a CSKP legfőbb politikai törekvésé­nek megvalósulását, nevezetesen azt, hogy a koalíciós kormányban helyet foglalt polgéri pártok 12 reak­ciós miniszterének lemondásával előidézett kormányválságot alkot­mányosan, demokratikusan s egy­ben parlamentáris úton oldják meg, azaz ne kerülhessen sor tényleges államcsínyre. Végeredményben ar­ról volt szó, hogy a marxista-leninís­ta alapokon álló CSKP, azaz Köz­ponti Bizottsága, de főleg elnöke, Klement Gottwald mesterien alkal­mazta a forradalmi harc lenini elve­ken nyugvó stratégiáját, s ennek tulajdoníthatóan nemzeti és demok­ratikus forradalmunk vértelen forra­dalom formájában nőtt át szocialista forradalomba. Munkásosztályunk a legszélesebb néptömegekkel szö­vetségben ugyanis a legcsekélyebb véráldozat nélkül vette át a hatalmat a csehszlovák burzsoázia maradvá­nyaitól s a vele szövetséges más reakciós erőktől. S ezzel a CSKP rendkívül értékes tapasztalatokkal ós hasznosítható tanulságokkal gazdagította a testvéri népi demok­ratikus országok kommunista párt­jainak forradalmi gyakorlatát, már ami a politikai hatalom átvételéhez nélkülözhetetlen lenini elgondolású vértelen forradalom módszereit illeti. Történelmi áttekintésben ma már tudjuk, hogy éppen ezeket a sajátos módszereket aztán eredményesen alkalmazták testvérpárjaink, sőt al­kalmazzák a kapitalista rendszerű vagy a fejlődő országok kommunis­ta, illetve munkáspártjai olykor még ma is. Nem véletlen hát, hogy a CSKP tekintélye nemcsak hazánk széles néptömegei, hanem a nem­zetközi munkásság szemében is hallatlanul megnőtt, ami a párt társa­dalmi vezető szerepének természe­tes és folyamatosan erősödő érvé­nyesüléséhez vezetett. Mindebben magától értetődően meghatározó szerepe volt a CSKP KB elnöke, Klement Gottwald kivételes szemé­lyiségének és nagyszabású vezetői stílusának, ami aztán abban az irán­ta egyetemlegesen megnyilvánuló bizalomban, ragaszkodásban és rendkívüli megbecsülésben jutott ki­fejezésre, hogy államfővé is megvá­lasztották. Ezúttal szükségtelen bizonygatni ennek az egész országot s minden polgárát mélyen áthatott bizalomnak és ragaszkodásnak az okait, hiszen Klement Gottwald azt mind korábbi nagy jelentőségű politikai munkás­ságával, mind a februári eseménye­ket követő közéleti tevékenységével kétségbevonhatatlanul kiérdemelte. Ez utóbbinak bizonyságául elegen­dő megemlíteni, hogy a februári szo­cialista fordulat politikai és társadal­mi vívmányainak megszilárdítása érdekében a megújhodott Nemzeti Frontra támaszkodva és akcióbizott­ságait mozgósítva jórészt már 1948 tavaszán sikerült az állami és társa­dalmi szervezetek többségét meg­tisztítani a reakciótól, másfelől a legfelsőbb párt- és állami fórumo­kon haladéktalanul napirendre tűzte a szocialista átalakítás alapjait ké­pező államosítás és új földreform kérdéseit. Ezek maradéktalan vég­rehajtását, voltaképp a megújhodott Nemzeti Front új Gottwald-kormá­nyának akcióprogramját a március 5-i első ülésétől kezdve nem szűnt meg erélyesen sürgetni, s hasonló, céltudatossággal terjesztette elő az 1948. március 10-én nemzetgyűlés­ben ís, amely aztán népszerűen Or­szágépítő Program néven került tör­ténelmünk lapjaira. Nem volt véletlen tehát, hogy az 1948. május 30-i választásokon a Nemzeti Front egységes jelölőlis­tája alapján a szavazásra jogosult választók mintegy 90 százaléka szavazott a Gottwald-kormányra, mint ahogy az sem volt meglepő, hogy Eduard Beneé volt köztársasá­gi elnök kényszerű lemondása után 1948. június 14-én a Nemzetgyűlés egyhangúlag Klement Gottwaldot választotta meg a köztársaság elnö­kévé. A csehszlovák állam történe­tében először fordult elő, hogy a munkásosztály képviselőjét iktat­tak be államfői tisztségbe. Cseh­szlovákia állami és társadalmi rend­szerében ekkor bekövetkezett válto­zások eredményeképpen megnyílt előttünk a szocialista építés útja. MIKUS SÁNDOR

Next

/
Oldalképek
Tartalom