Új Szó, 1988. június (41. évfolyam, 127-152. szám)

1988-06-14 / 138. szám, kedd

Levelezőink írják Védik a termőföldet Az utóbbi években egyre többet hallunk, olvasunk a termőföld védelméről, tökéletes kihasználásáról, egyes területek termővé tételéről. A Töketerebesi (Trebiáov) járásban tavaly 152 hektárral bővült a termőföld területe. Ezt úgy érték el, hogy teljes ütemben folyik az eddig ki nem használt, főleg mocsaras területek termóvététele. Ez a gyarapodás annak ellenére is megvalósult, hogy csak tavaly legalizáltak egyes gazdasági udvarokat 8, agro-repülótereket 3, új kanálisokat 16 és a községek belterületein történő változásokat 37 hektárnyi területen. Soknak mondható azonban az a 74 hektárnyi terület, amelyet átmenetileg kivontak a termőföldalapból építkezések, talajjavítási munkák és utak áttétele miatt, 13 hektáron pedig homokbányák vannak. Örvendetes viszont, hogy a meliorációs munkákat már komplex formában végzik. Az alagcsövezéssel egyidőben az öntözőrendszer is megépül a területek nagy részén. A járásban jelenleg 10 448 hektárt lehet öntözni, ami az összterület 11 százaléka. Előfordulnak olyan esetek, amikor maguk a lakosok követnek el törvénysértést. A tavaly végzett ellenőrzések során 486 hektár, ebből 305 hektár termőföld került vissza a mezőgazdasági üzemekhez. Éveken keresztül ugyanis a kistermelők hozzá-hozzászántottak kertjeikhez a közösből. A kertészkedni kívánók sem panaszkodhatnak a járásban. Erre a célra, nagyüzemi termelésre nem alkalmas 117 hektárnyi terület áll rendelkezésükre. Tavaly például 39 hektáron kezdhették el a sokak számára kikapcsolódást is jelentő kertészkedést Királyhelmec (Král'ovsky Chlmec), Gálszécs (Seőovce) és Bodrogszerdahely (Streda nad Bodrogom) körzetében. Horosz Árpád A lakosság élelmiszerellátásában fontos szerepet töltenek be a kereskedelmi dolgozók, akik a pékekkel, a „tejesekkel" és szállítókkal együtt a korán kelők közé tartoznak. A galántai (Calanta) 509-es számú tejboltban a Takács Mária vezette szocialista munkabrigád ezüstjelvényes tagjai már fél órával a nyitás előtt sürögnek-forognak, hogy hatkor már a polcokon legyen a friss kenyér és a többi áru. A felvételen Takács Mária elárusítónő. oláh Gyula f

e,

vétel

e Szervezik az embereket, a község életét Gyakran tanúi vagyunk annak, hogy a nemzeti bizottságok és tisztségviselői helytelenül csak aszerint vannak értékelve, hogy mi minden épült fel a községben, hogyan alakultak a beruházások, az építkezések. Nagyon sokszor a választási időszakban nagy építkezésekre nem került sor, de a nemzeti bizottság a Z akció nem beruházásos részében fejlesztette a falut, alakította az életkörnyezetet, foglalkozott a lakosság nevelésével, mozgósította a képviselőket és a polgárokat a kötelezettségvállalásokra és a szocialista munkaversenyekre, sokat tett a szolgáltatások bővítéséért és javításáért. Ez jellemző Beniakovce kisközségre is a Kassa (Koáice)-vidéki járásban. Választási programjában nem találunk beruházási építkezést, tízen várnak rá, mert más nem boldogul a hiba kijavításával. A hétvégi szolgálatok nagy része is reá hárul. Elfoglaltsága mellett sokat foglalkozik a fiatalokkal, segít az ifjúság műszaki tudásának fejlesztésében. Kép és szöveg: Kovács Tímár de sokat tesznek azért, hogy a község arculata szebb legyen, az emberek egyre jobb környezetben éljenek és dolgozzanak. Dicséretre méltó, hogy a helyi efsz szakemberekkel és gépekkel segíti a községfejlesztést. Tervükben szerepel az idén az útszéli árkok kitisztítása, a temető bekerítése, a közvilágítás korszerűsítése, a helyi hangosanbeszélő tatarozása és bevezetése az új épít' kezési körzetbe. A hnb gondoskodik a lakosság élelmiszerrel való zökkenőmentes ellátásáról. Figyelemmel kíséri a fiatalok életét, arra törekszik, hogy a községben jó emberi kapcsolatok alakuljanak ki. A községben példásan dolgozik a polgári ügyek testülete és a könyvtár. A képviselők szinte naponta találkoznak választóikkal, a tömegszervezetek védnökségük alá vették a középületek és közterületek gondozását. Iván Sándor Több tonna másodlagos nyersanyag A másodlagos nyersanyagok gyűjtésére nagy súlyt helyeznek a Csehszlovák Autóközlekedési Vállalat érsekújvári (Nővé Zámky) üzemében. Tavaly népgazdaságunknak 252 tonna ócskavasat, 11 tonna színes fémet és 230 tonna lefutott gumiabroncsot adtak. Az idén is komoly feladatokat vállaltak a másodlagos nyersanyagok gyűjtése terén. A tavaszi hónapok folyamán a áuranyi, a átúrovói és az érsekújvári részleg dolgozói a nyersanyagértékesítő vállalatnak és a fémhulladékgyűjtő vállalatnak mintegy 48 tonna ócskavasat, 5,7 tonna színesfémhulladékot és 79 tonna lefutott gumiabroncsot adtak el. Ladislav Kaplan Ismeretlen lakótársak Kora délután érkeztem haza a minap a munkából. Egy postás éppen a mi emeletünkön próbálkozott, hátha otthon talál valakit. Egy nagy csomagot cipelt, a fölöttünk lakó szomszédnak hozta, de az még nem volt otthon. Természetesen átvettem a csomagot, ne kelljen a szomszédnak a postára mennie érte, ha már egyszer kihozták. Nemsokára megérkezett a keresett címzett. Fogtam a pakkot, felbaktattam hozzá. Átadtam neki a küldeményt, ő pedig egy ötkoronást nyomott a kezembe. Mondtam neki, hogy nem szoktam borravalót elfogadni. Csodálkozva nézett rám, s meg is magyarázta ennek okát: állítólag az én kollégám nemrég addig nem mozdult az ajtóból, amíg nem kapott egy ötöst. - Ez aligha lehetséges - mondtam -, mert az én kollégáim nem hordanak ki csomagot. Én ugyanis nem a postától vagyok, hanem innen a házból... A szomszéd megdöbbent, kikapta kezemből a pénzt, s elnézést kért: nem akart megsérteni. Nos, ha már ilyen jó alkalom adódott az összeismerkedésre, bemutatkoztunk egymásnak, kezet szorítottunk, majd ki-ki ment a maga dolgára. Két nap múlva az élelmiszerboltban találkoztunk újra. Ráköszöntem. A szomszéd viszont zavartan nézett rám, majd megkérdezte: - Találkoztunk már valahol? - Igen, én vagyok a csomagkihordó - feleltem neki. -Aha, igen, a postától. Jó napot. - Lám, lám, ennyire ,, érdeklődnek" egymás iránt a nagyvárosiemberek. Vagy ez talán csak egy (?) szélsőséges eset? Fiala Ilona Tartásdíj Cs. G.: A volt férjem 1985-ben nyolc hónapig nem fizetett tartásdijat, bár bírósági ítélet kötelezte erre. Milyen módon követelhetem, hogy tartozását fizesse meg? A jogerős bírósági ítélettel megállapított tartásdíj a kötelezettől bírósági végrehajtás útján is behajtható, ha a kötelezett önként nem fizet. A végrehajtás egyes módozatai közül itt főként a munkabérre vezetett végrehajtás jön számításba. A végrehajtást az ön indítványa alapján rendelheti el a bíróság (a volt férje lakhelye szerinti járásbíróság, ha a tartásdíjra ön jogosult, illetve a gyermek lakhelye szerinti járásbíróság, ha gyermektartásdíjról van szó). A kötelezett munkabérére vezetett végrehajtás lényege rendszerint az, hogy a bírósági határozat alapján a kötelezett munkabérének (olykor nyugdíjának, táppénzének) folyósítója a határozattal és a jogszabályokkal összhangban köteles levonni a folyósított összegből a kötelezett tartozását, majd átutalni a levont összeget a jogosultnak. Figyelmeztetnünk kell önt azonban arra, hogy az 1985-ben esedékessé vált tartásdíj-részletek közül néhány már elévülhetett (ajánlatos lenne tehát mielőbb bírósághoz fordulnia). A tartásdíj egyes, havonta esedékes részleteinek elévülési ideje három év. Megváltozott körülmények P.P.: A férjem nyolc éve költözött el. Annak idején még dolgozott és a bíróság ezért 500 korona tartásdijat ítélt meg számomra. Néhány hónapja azonban nyugdíjba ment, s azóta nem hajlandó fizetni, pedig én már csak háromszáz koronát kérek tőle. Az én nyugdíjam ezer korona, az övé 1600. Elválva nem vagyunk, csak külön élünk. Azt szeretném tudni tehát, köteles-e a férjem tartásdijat fizetni nekem? Ez a kötelessége nem lehet vita tárgya, ha a bíróság az ítéletével kötelezte öt tartásdíj fizetésre, ön említést tesz levelében ugyan arról, is, hogy a férjét nyugdíjazták, s hogy csökkent a jövedelme. Ezek a körülmények azonban nem fosztják meg az ítéletet érvényességétől, illetve végrehajthatóságától. Éppen ezért az illetékes járásbíróságon ön is indítványozhatja a tartásdíjról szóló ítélet végrehajtását. Ezzel szemben a férje arra jogosult, hogy a megváltozott körülményekre (nyugdíjazásra, jövedelme csökkenésére) való tekintettel azt indítványozza, hogy a bíróság csökkentse a korábban megállapított tartásdíjat. Földhasználat L. B.: 1959-ben a szövetkezet a beleegyezésünk nélkül elvette a földünket, s helyette egy szövetkezeti tag földjét kaptuk meg. Ez a volt tulajdonos most visszaköveteli a földjét, azt állítja, hogy az még ma is az ő tulajdona és bírósággal fenyegetőzik. Mit tegyünk? Műveljék meg továbbra is a földet. Valószínűnek tartjuk, hogy a földet a 47/1955 sz. kormányrendelet alapján kapták cserébe a saját földjükért a szövetkezet javaslata, s a járási nemzeti bizottság döntése alapján. Az említett rendelet szerint végrehajtott gazdasági-műszaki telekrendezések (hospodársko-technické úpravy pódy) során kiutalt telkekhez azok, akiknek földjét az egységes földműves-szövetkezet vagy az állami gazdaság kapta meg, póthasználati jogot szereztek. A tulajdonos tehát nem változott, s nagyon is valószínű, hogy a föld máig annak tulajdonában van, aki most bírósággal fenyegetőzik. Ugyanakkor önök is tulajdonosai maradtak annak a földnek, melyet a szövetkezet kapott meg. Az ún. póthasználati jog (právo náhradného uzívania) azonban erősebb védelmet élvez, mint a tulajdoni jog. Osztatlan közös tulajdon E. N.: Amikor a fiam fél évvel ezelőtt megnősült, megajándékoztam egy ötvenezer koronára szóló betétkönyvvel. Ebből az összegből a fiam különböző dolgokat vásárolt. A házassága azonban zátonyra futott - válófélben vannak. Azt szeretném tudni, hogy a feleségének joga van-e az ötvenezer korona felére. Ő ugyanis követeli a felét, holott egy fillért sem hozott a házasságba. Nem egészen értjük, minek a felét követeli a menye. Az ötvenezer koronának? Hiszen azt elköltötte a fia - legalábbis ön azt írta a levelében. Az ötvenezer koronából vásárolt vagyontárgyak felét? Ez a valószínűbb, ebből indulunk tehát ki. A jogszabály egyértelműen meghatározza mi tartozik a házastársak osztatlan közös tulajdonába; mindaz ami a személyi tulajdon tárgya lehet, s amit a házasság fennállása alatt a házastársak valamelyike szerzett. Kivételt képeznek azonban az öröklés vagy ajándékozás útján szerzett dolgok - vagyontárgyak. Ezek nem olvadnak bele az osztatlan közös tulajdonba. A megajándékozott vagy az örökös kizárólagos személyi tulajdonában maradnak. Igy volt ez azzal az ötvenezer koronával is, melyet a fiának ajándékozott. A fia azonban „különféle dolgokat vásárolt" ebből a pénzből a házasság fennállása alatt. Ez látszólag azzal járna, hogy ezeket a vagyontárgyakat is a házastársi osztatlan közös tulajdonba tartozónak kellene tekinteni. A joggyakorlat azonban más állásponton van. A házastársak kizárólagos tulajdonába tartozó pénzeszközökön vásárolt vagyontárgyak a házastárs kizárólagos tulajdonában maradnak. Ha azonban valamely vagyontárgy megvásárlásához akárcsak részben is felhasznált az osztatlan közös tulajdonba tartozó pénzeszközöket (pl. a házasság fennállása alatt átvett munkabért), az így szerzett dolgot már az osztatlan közös tulajdonba tartozónak kell tekinteni. Egy esetleges vagyonmegosztási perben azonban a fiának kell majd bizonyítania azt az állítást, hogy ötvenezer koronát kapott ajándékba, s azt is, mit vásárolt ebből a pénzből. Lehet-e két lakása? Sz. M.: Kétszobás szövetkezeti lakásban lakom a férjemmel és két gyermekünkkel. Már évekkel ezelőtt nagyobb lakást kérvényeztünk, mert a gyermekek már iskolások, s az egyik fiú, a másik lány. Januárban értesítettek minket, hogy háromszobás szövetkezeti lakást kapunk az év végéig. A napokban meglátogatott minket az egyik ismerősöm, s felajánlotta cseréljük ki a kétszobás lakásunkat az ő háromszobás családi házára. Az ötlet megtetszett, s már intézzük is az átíratást. A jövő hónapban költözködnénk. Az új szövetkezeti lakásról előbb le akartam mondani, mert az hallottam, hogy senkinek sem lehet két lakása. Nemrég viszont megtudtam, hogy a családi ház mellett lehet egy szövetkezeti lakásunk is. Ezért aztán a gyermekek jövőjére gondolva megváltoztattam eredeti szándékomat, hiszen ha háztulajdonos leszek is, a tagságom megmarad, s így a szövetkezeti tagságból eredő jogaim is. Valóban nincs olyan jogi rendelkezés, amely kifejezetten megtiltaná, hogy valakinek két lakása legyen. Mégsem olyan egyértelmű, lehet-e valakinek két lakása, főként ha az egyik szövetkezeti vagy állami lakás. A Polgári törvénykönyv 184 §-a lehetővé teszi, hogy a bíróság a lakások tulajdonosának (például a járási lakásépítő szövetkezet) indítványára megszüntesse a bérlő lakáshasználati jogát, ha annak két lakása van, illetve, ha a lakását egyáltalán nem használja vagy csak elvétve használja. Ellenkezik azonban az állami lakáspolitikával is, hogy a lakásszövetkezet lakást adjon annak, akinek megfelelő nagyságú és komfortfokozatú lakása van. Az állami lakáspolitika pedig kötelezi a lakásépítő szövetkezeteket is. Nem tartjuk tehát valószínűnek, hogy a háromszobás szövetkezeti lakásra valóban megkapnák majd a lakáskiutalási határozatot, illetve lakáshasználati joguk keletkezhetne hozzá. Nem tartjuk valószínűnek azt sem, hogy a szövetkezeti lakás átíratása után tagjai maradhatnának a lakásszövetkezetnek. (m-n.) A tettek embere Harmincnégy éve annak, hogy Vörös Tibor kitanulta a mezőgazdasági gépjavító szakmát. Első munkahelye a Nagymegyeri (Calovo) Gép- és Traktorállomás volt, majd 1964-ben szülőfalujába, Kolozsnéma (Klizská Nemá) került, az efszbe. Több évtizedes szakmai gyakorlata páratlan szorgalommal és munkafegyelemmel párosul. Ha nehéz feladatok elé állítják, sosem a kifogásokat, hanem a megoldást keresi. Tavaly május 9-én a kiváló munkájáért minisztériumi kitüntetést kapott. Jelenleg az efsz gépjavító részlegének vezetője, s annak ellenére, hogy megköveteli a munkafegyelmet és a pontos munkavégzést, minden munkatársa szereti és megbecsüli. Néha gondot okoz nekik, hogy hagyományos módszerekkel javitják a gépeket, valamint kevés tapasztalt szakemberekkel rendelkeznek. Van olyan reggel is, amikor Béke a gyerekek szemével Az Érsekújvári (Nővé Zámky) Járási Művelődési Központ ifjúsági klubjának nagytermében a gyermeknap alkalmából a cigánygyerekek munkáiból rendezett rajzkiállítást. A járási szintű kiállítás felett védnökséget vállaló szervezetek és intézmények feladatul tűzték, hogy sokoldalúan fejlesztik a cigánygyerekek személyiségét, ügyességét, tágítják érdeklődési körüket, s egyúttal a szabadidő hasznos eltöltésére irányítják figyelmüket. A Béke a gyerekek szemével címmel meghirdetett képzőművészeti kiállításra 12 alapiskola több mint száz alkotást küldött be, melyekből a bírálóbizottság 97 képet fogadott el. A tanulók alkotásait három kategóriában (1-4. osztály, 5-6. és 7-8. osztály) értékelték. Mindhárom kategóriában 3-3 díjat osztottak ki, s ezenkívül tizenegy rajz kapott küiön díjat. Kóbölkúti József