Új Szó, 1988. június (41. évfolyam, 127-152. szám)
1988-06-08 / 133. szám, szerda
Az értelem és a realizmus általános győzelme A moszkvai Pravda vezércikke • Reagan a csúcsról (ČSTK) - Ronald Reagan amerikai elnök hétfőn Washingtonban a gázipari szakemberek nemzetközi konferenciáján mondott beszédében ismét kitért a moszkvai csúcstalálkozóra. Kijelentette, a legnagyobb benyomást Moszkvában azok a változások tették rá, amelyek jelenleg a Szovjetunióban zajlanak. Értékelése szerint a csúcs legfőbb eseménye a ratifikációs okmányok kicserélése volt. ,,E szerződés jelentőségét nehéz lesz túlszárnyalni, mivel a közepes hatótávolságú rakétákat nemcsak a raktárakba vonják vissza, hanem meg is semmisítik“. Általános benyomásairól szólva kijelentette, véleménye szerint további előrehaladást értek el a rakétafelező egyezmény kidolgozása terén, hozzáfűzte viszont: nem tudja, hogy mikor készül el a szerződés. A regionális konfliktusok és a kétoldalú kapcsolatok terén is előrelépés történt - mondotta, s külön kiemelte a Szovjetuniónak azt a döntését, hogy kivonja csapatait Afganisztánból. Ugyanezzel a témával foglalkozott tegnapi vezércikkében a moszkvai Pravda. A lap emlékeztet arra, hogy a csúcstalálkozón több olyan megállapodást írtak alá, amelyek mindkét fél számára előnyösek, s hozzájárulnak a nemzetközi együttműködés fejlesztéséhez. A gyakorlat mutatta meg, hogy a megállapodásokhoz nem az erőpolitikán, hanem a kölcsönös érdekek tiszteletben tartásán keresztül vezet az út. Mindez nem jelenti azt, hogy az összes problémát megoldották. Moszkvában nem hagyták figyelmen kívül, hogy a nyilatkozatba az amerikai delegáció nem volt hajlandó belevenni a békés egymás mellett élés kifejezést. A Pravda szerint a moszkvai csúcstalálkozó az értelem és a realizmus általános győzelmét jelenti. Emellett arról sem lehet megfeledkezni, hogy azok a körök, amelyeknek érdekük a lázas fegyverkezés folytatása, nem mondanak le céljaikról. Dzsambin Batmönh legfelsőbb mongol vezető tegnap fogadta Mihail Gorbacsov különmegbízottját, Mihail Szmirnovszkijt, az SZKP KB osztályvezető-helyettesét, aki tájékoztatta vendéglátóját a moszkvai csúcstalálkozóról. Hasonló céllal kereste fel Erich Honeckert, az NDK legfelsőbb vezetőjét Vagyim Zagla- gyin, az SZKP KB nemzetközi osztálya vezetőjének első helyettese. Bukarestben pedig Ivan Abojmov szovjet külügyminiszter-helyettes tájékoztatta Nicolae Ceausescut a moszkvai csúcstalálkozó eredményeiről. Shultz negyedik közel-keleti körútja sem hozott eredményt (ČSTK) - George Shultz amerikai külügyminiszter tegnap Kairóban megállapította, hogy ötnapos - immár negyedik - közel-keleti körútja nem hozott konkrét eredményeket. Az amerikai diplomácia vezetője Egyiptom, Jordánia, Izrael és Szíria képviselőivel próbálta elfogadtatni tervét. Az arab országok elutasítják az amerikai javaslatokat, mert azok nem szorgalmazzák az izraeliek kivonulását az 1967-ben megszállt területekről, és nem veszik figyelembe a palesztinok önálló államhoz való jogát. A Shultz-féle terv csupán valamiféle autonómiát feltételez a palesztinok számára Ciszjordániában és a Gázai-övezetben. Egyetért Elkészült a kabuli kormánylista Pakisztán sorozatosan megsérti a genfi megállapodásokat (ČSTK) - Mohammed Haszan Sark, akit Nadzsibullah afgán államfő megbízott az új kormány megalakításával, tegnap a parlamentben bemutatta kormányának tagjait. Az új kormány 32 tagú. Miniszterelnök-helyettesekké Szajjad Amanuddin Amin pártonkívülit, Mohammed Szarvar Mangalt, az ANDP tagját, és Manbubullah Ku- sanit, az Afgán Dolgozók Forradalmi Szervezetének képviselőjét jelölték. A külügyi, belügyi és az állam- védelmi tárca élén nem történtek változások, Abdul Vakil, Szajjad Mohammed Gulabzai és Ghulam Faruk Jakubi megmaradt tisztségében. A honvédelmi, valamint az iszlám ügyekkel foglalkozó miniszteri tárcát később töltik be. Az új kormány összetételéről szombaton szavaz a kabuli parlament. Az afgán külügyminisztérium hétfőn már a 15. jegyzéket adta át az országban tartózkodó ENSZ-megfiÚJ SZÚ 3 1988. VI. 8. Palme-ügy Magánnyomozás után - lemondás (ČSTK) - Anna-Greta Leijon svéd igazságügy-miniszter tegnap benyújtotta lemondását. A hírt Ingvar Carlsson kormányfő jelentette be sajtókonferenciáján. A burzsoá ellenzéki pártok, melyekhez csatlakoztak a kommunisták is, már az elmúlt napokban követelték a miniszter távozását. Az ok. Olof Palme volt miniszterelnök gyilkosságának kivizsgálása során - mely a mai napig nem derített fényt a tettes kilétére Leijon megengedhetetlen lépéseket tett. Barátját, Ebb Carlssont ugyanis azzal bízta meg, hogy a hivatalos vizsgálattól függetlenül külföldön kezdjen nyomozást. A svéd határon azonban a múlt hét végén őrizetbe vették Carlsson egyik munkatársát, amikor lehallgató-készülékeket próbált az országba csempészni. A miniszter asszony azért mondott le, nehogy a parlamentben bizalmatlansági indítványt nyújtsanak be a kormány ellen. Szeptember 18-ig, az új parlamenti választásokig az igazságügy-miniszter posztját Tha- ge Peterson ipari miniszter tölti be. gyelőknek. A dokumentum ismét figyelmeztet, hogy a pakisztáni fél megsérti a genfi egyezményeket. Nangarhar kelet-afganisztáni tartományban, ahol a szovjet csapatok kivonása után a kormány fegyveres erői önállóan tevékenykednek, sikeresen folytatják a szélsőségesek elleni akciókat. A legutóbbi tájékoztatás szerint felszámolták azt a fegyveres csoportot, amely Sinvar járás lakosságát terrorizálta. Kilencven darab föld-föld rakétát és ezek kilövőberendezéseit is sikerült elkobozniuk. Ugyanebben a tartományban (amely Pakisztánnal határos) sikerült feltartóztatni egy újabb fegyverszállítmányt, amely Pakisztánból érkezett a terroristák számára. Bár az afgán szélsőségesek vezetői folytatni akarják a harcot a kormány ellen, az egyes csoportok véleménye nem egységes azt illetően, hogy miként járnak el a jelenlegi helyzetben. Május 15-e, a szovjet csapatkivonás kezdete óta az ellenzéki fegyveresek több tagja állt át a kormány oldalára - főleg Nangarhar és Herat tartományokban. A szélsőségesek vezetői között éleződtek az ellentétek, és súlyos összecsapásokra is sor került közöttük. ugyan egy szimbolikus nemzetközi békekonferencia összehívásával, amely azonban csak az izraeli-arab különtárgyalásokhoz nyitná meg az utat. Simon Peresz izraeli külügyminiszter támogatja az amerikai kezdeményezéseket, Jicchak Samir kormányfő azonban továbbra is elutasítja őket. George Shultz elismerte, hétfőn Damaszkuszban sem sikerült meggyőznie a szíriai vezetőket arról, hogy változtassanak álláspontjukon. A damaszkuszi rádió szerint Szíria elutasítja az erőszakos bekebelezés politikáját és a palesztin nép önrendelkezési jogának biztosítását követeli. Az amerikai külügyminiszter tegnap Kairóban politikai realizmusra szólította fel az arabokat és az izraelieket, viszont megintcsak elutasította az önálló palesztin állam megalapításának gondolatát. Shultz rámutatott arra is, hogy a moszkvai csúcstalálkozó eredményeképp a jövőben gyakrabban fog a közel-keleti helyzetről tárgyalni Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszterrel. Sajtókonferenciája után George Shult Kairóból Madridba utazott. Whitehead Belgrádban (ČSTK) - Budimir Loncsar jugoszláv külügyminiszter hétfőn Belgrádban gazdasági kérdésekről folytatott tárgyalásokat John Whitehead amerikai külügyminiszter-helyettessel. Az amerikai politikus korábban az amerikai vállalkozók és a jugoszláv gazdasági vezetők Split- ben megrendezett tanácskozásán vett részt. Loncsar tájékoztatta vendégét a jugoszláv gazdaság szerkezetének átalakításáról és hangsúlyozta: Jugoszláviának szüksége van külföldi pénzügyi segélyre. Mindkét fél állást foglalt a kétoldalú gazdasági és tudományos együttműködés továbbfejlesztése mellett. A találkozó végén a felek konzuli megállapodást írtak alá. A FRANCIA PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK MÁSODIK FORDULÓJÁBAN A kommunisták és a szocialisták egymást támogatják (ČSTK) - Az FKP Központi Bizottságának hétfői ülésén döntöttek arról, miként járjon el a párt a parlamenti választások most vasárnap sorra kerülő második fordulójában. Georges Marchais főtitkár a tanácskozás után kijelentette: az FKP világos álláspontot foglalt el, s joggal elvárja, hogy a szocialisták is hasonló lépést tesznek. Az ülésen ugyanis elfogadták a politikai bizottságnak azt a javaslatát, hogy a kommunista jelöltek azokban a körzetekben, ahol az első fordulóban a szocialista vagy radikális baloldali jelölt kapott több szavazatot, lépjenek vissza. Ezzel gátat emelünk a jobboldal előtt, amelynek fenyegetése elég jelentős - mondta Marchais. Mint ismeretes, a kommunisták az első fordulóban a szavazatok 11,32 százalékát kapták, s a közelmúltbani elnökválasztásokhoz képest ez jó eredménynek számít. A második fordulóban 27 jelölt indul, s közülük legalább a felének reális lehetősége van arra, hogy bejusson a parlamentbe. De vannak olyan számítások is, hogy a szocialisták támogatásával akár húsz kommunista képviselő is bekerülhet a törvényhozásba. Nem késett sokáig a szocialista párti válasz sem: Pierre Mauroy első titkár felszólította a híveit, hogy a szocialista párti jelöltek szintén lépjenek vissza azokban a körzetekben, ahol a kommunista párt jelöltje ért el jobb eredményt. Az ő értékelése szerint a választási eredmények ösztönzőek, de a döntő a második forduló lesz. S még nincs megnyerve semmi, ezért mozgósítani kell az erőket a jobboldal és a szélsőjobboldal ellen. Lengyelországi közvélemény-kutatás (ČSTK) - A lengyel állampolgárok többsége szerint a katolikus egyháznak nem szabadna befolyásolnia az állam politikáját. Az országos közvélemény-kutatás eredményeit tegnap közölték a lengyel napilapok. Míg 1986-ban a lakosságnak csak a 62 százaléka ellenezte az egyház beavatkozását az állami ügyekbe, arányuk ma csaknem 75 százalék. A megkérdezettek 95 százalékának az a véleménye, hogy Lengyelországban a hívők szabadon gyakorolhatják a vallást és 91 százalékuk szerint jó a viszony a katolikus egyház és az állam között. JUGOSZLÁVIA: Gyorsabb és erélyesebb reformokat J ugoszlávia társadalmi és gazdasági fejlődésének irányát az elkövetkező években alapvetően meghatározó, fontos politikai döntéseket hozott a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének országos értekezlete, mely az elmúlt napokban zajlott le Belgrádban. A pártértekezlet majdnem negyvenoldalas állás- foglalásában, mely a háromnapos tanácskozás egyetlen hivatalos dokumentuma, síkraszállt a politikai intézményrendszer, a párt tevékenységének, valamint a gazdasági mechanizmus gyorsabb és erélyesebb reformja mellett. A határozatok demokratikus, nyílt, olykor viharos és túlfűtött véleménycsere alapján születtek meg. A mintegy nyolcszáz küldött közül több mint négyszáz szólalt fel, s az ülések naponta a késő esti órákig elhúzódtak. A vita során megállapítást nyert, hogy a párt legutóbbi, 1986 júniusában megtartott XIII. kongresszusának döntéseit és állásfoglalásait nem sikerült megvalósítani. Ennek következtében az elmúlt két évben tovább mélyült az ország társadalmi és gazdasági válsága, növekedtek a feszültségek, csökkent a lakosság életszínvonala, romlott az általános belpolitikai helyzet. A mintegy 23 millió lakosú Jugoszlávia legnagyobb gondjai közé tartozik jelenleg az évi 150 százalékot már jócskán meghaladó infláció (tavaly 167 százalék), az 1,2 millió munkanélküli és a 20 milliárd dolláros külföldi adósság. A gazdasági fejlődés évek óta érezhető súlyos problémáinak megoldását rendkívül megnehezíti, hogy mind a mai napig nem alakult ki világos, egységes álláspont a válság megoldásának útjait-módjait, illetve a reform mechanizmusát és eszközeit illetően. Ugyanakkor nyilvánvalóvá vált, hogy az adott gazdasági rendszerben az 1974-es jugoszláv alkotmány módosítása nélkül alapvető mélyebb változásokat nem lehet végrehajtani. (Az új alkotmányról szóló vita már folyamatban van.) A belgrádi kormány egyik június elején tartott ülésén ezzel kapcsolatban már konkrétan rámutatott arra, hogy a jugoszláv gazdaság válságának legfőbb oka az ország eddigi gazdasági mechanizmusa és gazdaságpolitikája; a gazdaság stabilizációja lehetetlen a mechanizmus átfogó és radikális megváltoztatása nélkül. A kormány arra irányuló intézkedései, hogy a jugoszláv gazdaságban ezentúl teljes mértékben érvényesüljenek a piaci törvények, s a vállalatok pedig önálló gazdasági és jogi tényezőként átvegyék a felelősséget a gazdaságpolitikai célok valóra váltásáért, széles támogatásra találtak a pártkonferencián, ami az állásfoglalásban is kifejezésre jutott. A küldöttek egyöntetűen hangsúlyozták: meg kell teremteni a kommunisták szilárd eszmeipolitikai és cselekvési egységét, hogy az immár öt éve rögzített hosz- szú távú gazdasági stabilizációs programot - amelynek mindmáig nincs alternatívája - ingadozások és ellenállások nélkül következetesen végrehajtsák, a szocialista önigazgatás politikai rendszerét pedig a párt XIII. kongresszusa állásfoglalásának megfelelően tökéletesítsék és korszerűsítsék. Ami a politikai intézményrendszer korszerűsítését illeti, amely egyik meghatározó feltétele a gazdasági reform végrehajtásának, a konferencia egyértelműen állást foglalt Jugoszlávia szocialista, szövetségi államiságának erősítése, az önigazgatási érdekek pluralizmusa, a politikai élet demokratizálása, a parlament szerepének növelése, a közvetlen titkos választások, a többes jelölés, a szocialista törvényesség megszilárdítása és a párt eszmeipolitikai vezető szerepének, egységének biztosítása mellett. Ezen a téren kulcsfontosságú és döntő jelentőségű a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének átfogó megújulása. A megoldásra váró problémák itt is súlyosak, hiszen az utóbbi időben csökkent a pártba vetett bizalom, nőtt a pártból kilépők száma, s bizalmi válság alakult ki a vezetőség és a tagság között, s ez tükröződött az értekezlet vitájában is. ,,A tartós válság megingatta a tagságnak a kommunista szövetség vezetőségébe vetett bizalmát", - hangoztatta Milos Milosevszki szkopjei küldött. Rajta kívül a vezető testületek tevékenységét és tagjait még sokan bírálták. Gyakran elhangzott, hogy éppen a párt vezető testülete és annak korábbi, valamint mai tagjai felelősek elsősorban a XIII. kongresszus határozatainak végre nem hajtásáért és a társadalmi-gazdasági válság kiéleződéséért. T öbben javasolták a rendkívüli pártkongresszus összehívását. Bár ezt a javaslatot a konferencia nem fogadta el, az állásfoglalásba bekerült, a központi bizottság legközelebbi ülésén bírálóan elemezze saját, valamint elnökségének tevékenységét, vizsgálja meg az elnökségben a személyi cserék végrehajtását, s a jövőben a vezető tisztségviselők megválasztásánál rendszeresen több jelöltet állítson. Az értekezlet javasolta továbbá, hogy a központi bizottság még ez év végén összegezze az országos konferencia állásfoglalásainak gyakorlati megvalósítását, s ha úgy véli, hogy az nem kielégítő, akkor vesse fel tisztségviselőinek felelősségét. A küldöttek szükségesnek vélték azt is, hogy a központi bizottság tanulmányozza az értekezleten elhangzott összes javaslatot, s velük kapcsolatban alakítsa ki és ismertesse saját álláspontját. Figyelemre méltó az a döntés, miszerint a jövőben következetesen el kell választani a pártot az államtól, hogy a párt meghatározó eszmei erőként és ne pedig az adminisztratív hatalom központjaként működjön a társadalomban. A konferencia ezért síkraszállt a nyilvánosság erősítéséért, a párt és az állami szervek munkájának széles társadalmi ellenőrzéséért. A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége felelősségének növelését, egységének megszilárdítását és általános megújulását a most kibontakozó radikális társadalmi és gazdasági reform sikeres megvalósítása szempontjából rendkívül fontosnak kell tekinteni. Az értekezlet megmutatta, hogy a párt tagságában megvan az erő és az eltökéltség megbirkózni még egyszer a távolról sem könnyűnek ígérkező feladatokkal. A múlttól eltérően most azonban azt követelik, hogy a párt vezetősége szavatolja: a kemény munka és az áldozatok nem lesznek hiábavalóak, s függetlenül tisztségétől mindenki felelni fog tetteiért, munkájáért. T ermészetesen senki sem várja azt, hogy most a helyzet egyik napról a másikra megváltozik, de az értekezlet mégis fontos lépés volt ebben az irányban“ jelentette ki Bosko Krunics, a JKSZ KB Elnökségének elnöke. Hasonló józanságra intett a párt központi lapja, a belgrádi Borba is. Jogosan, hiszen minden jó határozat, döntés, állásfoglalás annyit ér, amennyit az életben megvalósítanak belőle. így azt is majd csak az elkövetkező hónapok mutatják ki, hogy a mostani jugoszláv pártértekezlet valóban olyan rendkívül fontos lépés, mérföldkő volt-e az ország társadalmi-gazdasági válságából kivezető úton, vagy - ahogy ez Belgrádban már nemegyszer megtörtént, s a sajtó most is felhívta erre a figyelmet - csak egy újabb elszalasztott lehetőség. KOKESJÁNOS
