Új Szó, 1988. június (41. évfolyam, 127-152. szám)
1988-06-06 / 131. szám, hétfő
A Česká Lípa-i járásban levő Hamrban 270 millió korona költséggel központi szennyvíztisztító állomást létesítettek. Ez az állomás hazánk egyik legnagyobb ökológiai létesítményei közé tartozik, s jelentős mértékben hozzájárul a környezetvédelem céljainak eléréséhez. A képen: Jaroslav Laffar (baloldalt) és Václav Kopal mérnök a tisztítás egyes szakaszairól tanácskozik. (Libor Zavoraf felvétele -ČTK) Beszélgetés a Pravda Kiadó igazgatójával Hogy az Új Szó mindenkihez eljusson Csökkentik az állatállományt, növelik a termelékenységet A szarvasmarha-tenyésztésre alapozzák a gazdálkodást ÚJ SZÚ 1988. VI. 6. Az egykori kisgazdaságokban a tehén, a szarvasmarha-tenyésztés volt a mezőgazdasági termelés alapja. A gazdák erre alapozva tervezgettek és reméltek több-kevesebb jövedelmet. Abból indultak ki, hogy a szarvasmarha többféle hasznot hoz. Nemcsak a tejet, a szaporulatot és az eladott vágóállatokért befolyt összeget értékelték, de azt is szem előtt tartották, hogy a marhákkal nagy mennyiségű szerves trágyát lehet termeltetni, ami a bő terméshozam egyik feltétele. A kimutatások szerint Szlovákiában ma is azok a mezőgazdasági vállalatok gazdálkodnak nagy nyereséggel, amelyek tervszerűen fejlesztik a szarvasmarha-tenyésztést, s így lehetőségük van a szántóföld rendszeres istállótrágyázására. Ezek közé a vállalatok közé tartozik például a Gombai (Hubice) Állami Gazdaság, ahol Száraz László mérnökkel, az állattenyésztési ágazat vezetőjével nemrég a szarvas- marha-tenyésztés jelentőségéről, eredményeiről és távlatairól beszélgettünk. Az ágazatvezető úgy vélekedik, hogy a gazdaságok nem becsülik kellőképpen az állattenyésztésnek ezt az ágát. Náluk más a helyzet. Ok még évekkel ezelőtt kidolgozták, s azóta következetesen teljesítik a központi irányelvekkel összehangolt fejlesztési programot, így száz hektár átlagában ma már 75 szarvasmarhát tartanak, ebből a tehenek száma 32. Mint kiderült, a gazdaság vezetőit az utóbbi években sokat foglalkoztatta a kérdés, meddig képesek ekkora terhet elviselni, ennyi szarvas- marhát eltartani? Aggodalmuk jogos, ugyanis az 5500 hektáros gazdaság alapállománya 4150 szarvas- marhát, illetve 1750 tehenet számlál. Komolyan fontolgatják, hogy az elkövetkező években a tehenek számát fokozatosan 1500-ra csökkentik. Mint mondják, a „visszafejlesztés“ nem vonná maga után a tejtermelés csökkenését, hiszen a múlt évi tehenenkénti 4400 literes tejtermelést időközben 4800 literre tervezik növelni. Vagyis az állomány csökkentése ellenére, a jövőben is 7 millió liter tejet értékesítenének évente. Az elképzelések megvalósítása természetesen elképzelhetetlen a munkaszervezés javítása és a technológiai fegyelem megszilárdítása nélkül. Tökéletesíteniük kell a minőség ellenőrzését, s azt is mérlegelniük kell, hogy a csallóközi feltételek között milyen típusú teheneket tenyésszenek. Az utóbbi kérdéssel sokat foglalkoztak, s mivel a főváros közelében gazdálkodnak, továbbra is a tejtermelést, tehát az elsősorban tejtermelő fajtákat helyezik előtérbe. Állományukat keresztezett holstein-fríz tehenek alkotják. A gazdaság felsőjányoki (Horné Ja- níky) telepén az 50-70 százalékos európai fekete-tarka vérarányú tehenek 4500 literes termelékenységet érnek el. Ezzel szemben az újvásári (Nový Trh) telepen, ahol a holstein-fríz USA-kanadai fajtaváltozatát tenyésztik, évi 5000 literes fejési átlag elérésével számolnak. Száraz László mérnök kiemelte, hogy nem hívei a gyakori program- és fajtaváltásnak. Az állomány kialakításában, a számukra legmegfelelőbb fajta megválasztásában mindenekelőtt a saját tapasztalataikra alapoznak. Természetesen nem hagyják figyelmen kívül az új tudományos ismereteket, és másoktól is szívesen tanulnak, de ha már kialakítottak egy jó termelőképességű állományt, még felsőbb utasításra sem hajlandók lemondani róla és egycsapásra áttérni az újabban szorgalmazott szlovák-tarka szarvasmarha tenyésztésére. A takarmányozásban egy idő óta előtérbe kerültek a fűkeverékek. A Gombai Állami Gazdaság állattenyésztési ágazatának vezetője erről az irányzatról szintén fenntartással beszélt. Mint mondta, több gyakorlati szakemberrel egyetemben azt tapasztalta, hogy a füves keverékek - különösen kiemelkedő terméshozam esetén - aránytalanul sok szabad nitrogént tartalmaznak, ami stresszhatásnak teszi ki a tehenek szervezetét, s gyakran az állatok májának károsodásához vezet. A tapasztalatokból kiindulva a gazdaság fűféléket kizárólag legeltetés céljaira termel, s igyekszik olyan intenzív legelőket telepíteni, amelyeken szívesen tartózkodnak az állatok. A fűféléket úgy válogatják össze, hogy a legelő kifogástalan ízhatású elesé- get adjon és az állatok válogatás nélkül, egyenletesen legeljék a növényzetet. A legelőket természetesen öntözik, de ezzel nem a terméshozam növelése, hanem a folyamatos legeltethetőség javítása az elsődleges céljuk. A takarmányalap megteremtésében a lucernára alapoznak. Az öntözőgazdálkodás eredményeként nagy terméshozamot érnek el, s mindent megtesznek azért, hogy egyre nagyobb területen termeszthessék ezt az értékes takarmánynövényt. Az utóbbi években 550 hektárra tudták növelni a lucerna termő- területét. A takarmánygazdálkodással kapcsolatban a gazdaság vezetősége úgy határozott, hogy tovább növeli az évelő takarmánynövények szántóföldi részarányát. A lucerna termőterületét elsősorban az intenzív füfélék rovására tervezik növelni, s a termés nagy hányadát szenázs formájában fogják tartósítani. Nagy hívei a kettős termesztésnek. Ezzel a módszerrel 550 hektáron őszi keverékeket, borsót, valamint vegyeskultúrában cirkot és silókukoricát termelnek, természetesen rendszeresen öntözhető területeken. Az ágazatvezető elmondta, hogy egyetértenek a szarvasmarha-tenyésztés kiemelt fejlesztésének szükségességével. Ehhez gazdasági szinten a növénytermesztés és az állattenyésztés összehangolásával megteremtették a feltételeket. Persze, tennivaló még bőven akad. Például a termelésben korszerű, hatékonyabb módszereket kell érvényesíteniük, hogy mindenkor megfelelő takarmánykészlet álljon rendelkezésükre a fejlesztési elképzelések megvalósításához, elsősorban az állatállomány termelőképességének állandó növeléséhez. Mint mondotta, az aszályos időjárás miatt a Csallóközben nagyobb tartalékot kell kialakítani tömegtakarmányokból, mint más vidékeken. Számítása szerint, teljes biztonságot csak 15-20 százalékos tartalék jelenthet. Tapasztalataik azt mutatják, hogy kizárólag tömegtakarmánnyal akár 7-8 literes napi tejtermelést is elérhetnek, de ehhez megfelelő tartalék kell, hogy például áthidalhassák az idei aszályos tavasz okozta gondokat. A tömegtakarmányok termesztésének fellendítését gazdaságossági szempontból is fontosnak tartja. A gombai gazdaságban komolyan gondolják a tejtermelés felfuttatását. Ezt egyebek között az is jelzi, hogy a szigorúbb szabvány ellenére az év eleje óta rendre kifogástalan minőségű tejet értékesítenek. Vagyis, volt gondjuk az alapos felkészülésre, a technikai feltételek javítására és az anyagi érdekeltséget megfelelően kidomborító javadalmazási forma érvényesítésére. Igaz, a kényelmes, az elvégzett munka minőségével nem sokat törődő állatgondozók kezdetben ellene voltak a differenciált javadalmazásnak, de később rádöbbentek, hogy az igazgatóság nem öncélúan intézkedett: a kifogástalan minőségű tejért nemcsak a gazdaság kap több pénzt, de azok is, akik megtermelték. A Felső-Csallóköz homokföldjein nem könnyű szarvasmarhát tenyészteni. Még akkor sem, ha történetesen megfelelő öntözőrendszerrel bír a gazdaság, hiszen ezen a vidéken ritka vendég a természetes csapadék. Ennek ellenére számos mezőgazdasági vállalat példájára a Gombai Állami Gazdaságban szintén a szarvasmarha-tenyésztésre alapozzák a gazdálkodást, mert ez az istállótrágya révén kedvező feltételeket teremt a növénytermesztés eredményesebbé tételéhez. BALLA JÓZSEF Vállalták — teljesítették A Nyugat-szlovákiai Kő- és Kavicsbányák komáromi (Komárno) üzemének dolgozói a nemrég lezajlott nyugat-szlovákiai kerületi pártkonferencia tiszteletére rendkívüli szocialista felajánlást fogadtak el. Arra kötelezték magukat, hogy a magas vízállás okozta kiesések ellenére is túlteljesítik májusi tervfeladataikat: a hónap végéig 60 ezer köbméter kavicsot termelnek ki terven felül, és az első öt hónap kitermelési tervét 1,5 millió koronával túlteljesítik. A dolgozókollektívákra jellemző, hogy amit vállalnak, bármilyen nehézségek ellenére is teljesítik. A ko- lozsnémai (Kližská Nemá) részlegen három műszakban, a štúrovóin pedig nyújtott műszakokban dolgoztak, és természetesen a munkaidőt igyekeztek a legésszerűbben kihasználni. Az üzem vezetősége a dolgozókat anyagilag is ösztönözte: minden köbméter terven felül kitermelt kavicsért plusz két koronát kapnak. A kollektívák tagjai az első öt hónap alatt a tervezett 901 000 köbméter helyett 995 700 köbméter kavicsot termeltek ki, s ezzel a kerületi pártkonferencia tiszteletére tett felajánlásukat túlteljesítették, 60 ezer helyett 95 700 köbméter kavicsot termeltek ki terven felül és tervüket pedig 1,5 millió helyett közel 3 millió koronával szárnyalták túl. A sikerhez legnagyobb mértékben két kollektíva járult hozzá: Szö- köl István kolozsnémai és Csikasz István gabčíkovói kollektívája. KOLOZSI ERNŐ Az utóbbi időben számos olyan levél érkezik szerkesztőségünkbe, melynek feladója arra panaszkodik, hogy nem lehet Új Szót kapni. Azt is szóvá teszik olvasóink - a személyes találkozások alkalmával is hogy nem mindig helyes a lap elosztása. Gyakran késön jut el hozzájuk. Joggal kérdezik, mi ennek az oka, milyen javulásra van kilátás a jövőben. Ezekre a kérdésekre Ján Ištvančin elvtárstól, a Pravda Kiadó igazgatójától kért választ munkatársunk, Fülöp Imre. • Tudjuk, a kiadóba is érkeznek panaszok arra vonatkozóan, hogy nincs elég napilap. Ez teljes mértékben vonatkozik az Új Szóra is. Hogyan foglalkoznak az ilyen jelzésekkel és igényekkel?- Az Új Szónak, mint az SZLKP KB napilapjának előállításával, terjesztésével és elosztásával kapcsolatos problémákat a Pravda Kiadó megkülönböztetett figyelemmel kíséri és kezeli. Ezt bizonyítja az is, hogy az utóbbi öt esztendőben az Új Szó példányszámát öt ezerrel növeltük, s jelenleg 100 ezer körül mozog. A vasárnapi kiadásé eléri a 130 ezret. Ez viszonylag magas példányszám. Ezer magyar nemzetiségű lakosra 170 példány jut. Ha összehasonlítjuk a Pravda ezer szlovák nemzetiségű lakosra eső példányszámával, akkor láthatjuk, hogy 86-tal több. Ennek főleg az az oka, hogy a magyar nemzetiségű iakosságnak nem áll a rendelkezésére olyan nagy választékban sajtótermék. • Mégsem jut mindenkinek Új Szó. Mi az oka annak, hogy nem növelik jelentős mértékben a példányszámát?- Ez nemcsak az Új Szó iránt érdeklődők gondja, hanem más napilapok, főleg a Pravda olvasóié is. A CSKP XVII. kongresszusa után a dolgozók, függetlenül munkaköri beosztásuktól, kor szerinti, műveltségi vagy szociális összetételüktől, egyre nagyobb érdeklődést tanúsítanak pártunk politikája, a gazdasági és kulturális-társadalmi élet iránt. Figyelemmel kísérik a világ eseményeit, kiváltképpen a Szovjetunióban végbemenő gazdasági és társadalmi átalakítást, a Szovjetunió külpolitikájának egyre növekvő sikereit a világbéke megszilárdításában. Annak fő oka, hogy az egyre növekvő igényeknek nem tudunk eleget tenni, az, hogy nincs elegendő papírunk. Egyedül a štétíi gyárban készül nálunk rotációs papír, s ez a gyár felújítás alatt áll. A rekonstrukció 1991-ig tart. Ebből következik, hogy a gyár csökkent termelési kapacitása folytán nemcsak az Új Szó számára nincs elég papír, hanem más napilapokéra sem. Számottevő javulásra a felújítás befejezéséig sajnos nincs is kilátás. • Ismereteink szerint az olvasók igényeinek jobb kielégítéséhez hozzájárulhat a lap újraelosztása az egyes járásokba, helységekbe.- Igen, ezért az újraelosztást az egyes járásokban figyelemmel kísérjük. A Postai Hírlapszolgálattal együtt azon vagyunk, hogy az elosztásnál vegyék figyelembe a magyar nemzetiségű lakosok számát. Ilyen átirányításokat rendszeresen végzünk az egyes kerületekben is. Ugyanakkor, természetesen, szem előtt tartjuk a járások bizonyos sajátosságait, hogy ipari, mezőgazda- sági járásról van-e szó, hány helyen árusítanak újságot stb. Úgy véljük, a példányszám jelenlegi elosztása összhangban áll a lehetőségeinkkel • A mindennapi gyakorlatban azonban előfordul - s erre az olvasók érzékenyen reagálnak hogy némelyik újságárusnál már korán reggel sem kapható Új Szó, s akadnak helyek, ahol lapunkat nem is árusítják.- A Postai Hírlapszolgálatot rendszeresen figyelmeztetjük, hogy a diszpécserszolgálat révén az igényeknek megfelelően, rugalmasan osszák el az újságokat. Ne forduljon elő, hogy egyes helyeken már reggel hét órakor nincs Új Szó, míg máshol megmarad. • Más lehetőség is kínálkozik arra, hogy a papír mennyiségének növelése nélkül még jobban eleget tegyenek az olvasók elvárásainak?- Igen. Számos szervezet előfizet nagy számú napilapra és folyóiratra. A CSKP Titkársága tavaly októberben ezzel kapcsolatban megfelelő intézkedéseket hozott. Érvényesítésükkel több példányszám juthat az elárusítóhelyekre és a magánrendelések kielégítésére. Előfordulnak esetek, hogy középiskolás tanulók járatnak újságot az iskolába, s ugyanazt a lapot a szüleik is előfizetik. Sok szülő ezt nehezményezi is, „kötelező“, „elrendelt“ előfizetésnek tekinti. Ugyanakkor az ilyen esetek túlnyomó többségében az újságok, főleg a szombati lapszámok elvesztik politikai küldetésüket, s az újságárusító helyekről hiányoznak. E kérdés megoldásával a járásokban lehet és kell foglalkozni. • Az Új Szó szerkesztősége viszonylag korán zárja a lapot, ami befolyásolja frissességét. Tudjuk, hogy e tekintetben megfelelő erőfeszítéseket tesznek, s azon vannak, hogy lapunk idejében jusson el az olvasóhoz. Ennek ellenére az emberek gyakran panaszkodnak amiatt, hogy a lap késve érkezik hozzájuk.- Az Új Szó a Pravda nyomdavállalat 02-es bratislavai üzemében készül. Ebben az üzemben még további öt napilapot nyomnak. A lapkészítés a szerkesztőségi lapzárta után pontos időrendben történik. Az előállítás egészen a rotációs gépek indulásáig és a kész újság átadásáig az expedíciónak, szigorú grafikon szerint halad. A küldemények továbbítása a Postai Hírlapszolgálat feladata. Hogy minél frissebb legyen a híradás, az Új Szónak két kiadást biztosítunk. Az első kiadás nyomása 21,45 órakor kezdődik, a második 22,25-kor. Az első kiadásban készült újságot a Közép-szlovákiai kerület déli járásaiba küldjük a 23.20 órakor induló, Bratislava-Zvolen között közlekedő 808-as számú vonattal. Zvolentól viszont autókkal továbbítják a járási székhelyekre. A lap- terjesztésről és elosztásról a posta gondoskodik. A kiadó, szorosan együttműködve szerkesztőségünk vezetőségével, keresi a későbbi lapzárta lehetőségeit, és a Postai Hírlapszolgálattal közösen azon fáradozik, hogy az újság szállítása az egyes kerületekben optimális legyen. • A legtöbb panaszt az Új* Szó késésével kapcsolatban a Keletszlovákiai kerületből kapjuk. Mi ennek az oka?- Sajnos, ez igaz. Az okok közé tartozik, hogy ha kedvezőtlen az időjárás, a repülőgép nem indul. Ilyen esetben a Kelet-szlovákiai kerületbe pótmegoldással, az 509-es számú gyorsvonattal szállítjuk az újságot, amely 8,15' órakor érkezik meg Kassára (Košice). Meg szeretném említeni, hogy a postával igen jó az együttműködésünk. Közösen oldjuk meg a szállításban és a közlekedésben felmerülő gondokat. Ellenőrizzük, hogyan teljesíti a Postai Hírlapszolgálat a pártszerveknek a sajtóval kapcsolatos munkára vonatkozó határozatait. Felhívjuk figyelmüket a példányszámok be nem tartásával kapcsolatos észrevételekre, a kézbesítési fogyatékosságokra. Ha a hibák ismétlődnek és szubjektív jellegűek, megfelelő intézkedéseket követelünk meg. Megállapíthatom, hogy a Postai Hírlapszolgálat rendszerében a kommunista sajtó elsőbbsége biztosítva van. • Mit javasolhatnánk azoknak, akik az Új Szót valóban minden nap be szeretnék szerezni?- A válasz nagyon egyszerű, elő kell fizetni, így aztán kedvenc lapját minden olvasó a címére kapja. • Csakhogy olyan értesüléseink is vannak, miszerint több járásban a Postai Hírlapszolgálat nem fogad el további előfizetéseket a napilapra. Lapunk példányszámának mintegy 75 százaléka egyébként már így is az előfizetőké.- A Postai Hírlapszolgálat köteles elfogadni a napilapokra szóló minden egyéni előfizetést.
