Új Szó, 1988. június (41. évfolyam, 127-152. szám)
1988-06-04 / 130. szám, szombat
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA SZOMBAT 1988. június 4. XLI. évfolyam 130. szám Ára 50 fillér Realizmus, folyamatosság Egyelőre csak gyorsmérleg készithetö a csúcstalálkozóról, a mélyreható elemzések időszaka csak ezután következik. Még hetekig eltart, amig a politikusok, szakírók a tárgyalások, a kulisszák mögötti viták minden félmondatát, apró rezdülését kielemzik és a helyükre teszik. Vaskos dossziékat töltenek meg az előző három csúcstalálkozó anyagai. Ha bármelyiket külön-külön kiragadva próbálnánk meg összehasonlítást végezni, nagyon félrevezető képet kapnánk. Mert nem egész három évvel ezelőtt Genfre még lehetett többé-kevésbé önmagában tekinteni, úgy mint áttörésre, reményteljes nyitásra. De Reykjavík és Washington után Moszkva már csak akkor válik érthetővé, ha folyamatként kezeljük, s az értékeléskor egyszerre kell figyelni az előzményekre, az eredményekre és a várható következményekre is. Felfigyeltető, hogy a korábbiaknál jóval gyakrabban hangzott el most Moszkvában a kifejezés: realizmus. Különböző összefüggésekben, különböző ragozásban, különböző jelzőkkel párosítva. Mondhatnánk: kulcsfogalommá vált, a két vezető is többször említette mind a négy hagyományos témakör kapcsán, s a sajtóértekezletén Mihail Gorbacsov nagyon gyakran hivatkozott rá. Moszkva nem hozott bombasztikus eredményeket. Egyszerűen „csak sima“ eredményeket. A régi beidegződések és görcsök miatt vár a világ egy szovjet-amerikai csúcstól mindig szenzációt, hiszen a második világháború után nem egy példa volt rá, hogy a két nagyhatalom vezetői csak „végszükség“ esetén találkoztak, amikor valami közvetlenül fenyegető veszélyt kellett elhárítani. Ilyenek voltak a realitások, de nem ez volt a természetes állapot. Korunkban természetes kell legyen az, hogy a két nagyhatalom vezetői rendszeres párbeszédet folytatnak, találkoznak. S mi ezt a természetes állapotot most tanuljuk. Akkor, amikor a moszkvai találkozót egy folyamat fontos állomásának tekintjük, figyelembe kell venni, hogy minden folyamatnak meg van a maga logikája. Igaz az, hogy most nem sikerült olyan fajsúlyú szerződést kötni, mint tavaly decemberben Washingtonban. De az a tény, hogy Moszkvában kicserélhették a ratifikációs okmányokat, s ezáltal a szerződés életbe lépett, vagyis: megkezdődött az atomfegyverek leszerelésének korszaka, ez új minőséget jelent a világpolitikában. Hiszen az amerikai törvényhozók 16 éve nem ratifikáltak szovjetamerikai szerződést. Most nem egész fél év alatt megtették. Mindkétfél politikai realizmusának legkézzelfoghatóbb bizonyítéka ez. Mihail Gorbacsov a moszkvai csúcstalálkozó legfontosabb eredményének a párbeszéd folytatását nevezte. Ez a dialógus a világpolitika minden kulcsfontosságú területére kiterjed. „A találkozó ismét bizonyította, hogy párbeszédünk tartalma a reális politika“. Ez a tömör mondat nagyon sokat elárult arról a szintről, ahová a felek eljutottak. Érzékelteti: már a múlté az olyan gyakorlat, amikor mindenki csak a saját nézetét ismételgette. A saját érdekek üvegkalitkájából kilépve a kölcsönös érdekek, s az érdekek egyensúlya alapján keresik, kell keresniük a megoldásokat. Az elfogadott dokumentumok - s említsük itt elsősorban a közös nyilatkozatot - a jövőbeni kapcsolatokat alapozzák meg. S akkor még nem is szóltunk az aláírt megállapodásról, amelyek mindegyike az együtt- müködést, a bizalomerősítést - katonai téren is - szolgálja. Nem tekinti tragédiának egyik fél sem, hogy a rakétafelező megállapodást a mostani csúcsig nem dolgozták ki. A szakértők megkapták az utasítást, hogy milyen irányban folytassák a munkát, a lényegében elkészült szerződéstervezetben meglévő eltérő megfogalmazásokat milyen módon próbálják közös nevezőre hozni. A két legnagyobb probléma - a tengeri telepítésű rakéták ellenőrzésének ügye és az amerikai SDI-program, illetve az 1972-es ABM- szerződés megtartása - megoldása nagyon kemény diónak ígérkezik. A realitások figyelembe vételeként értékelhető az a szovjet kompromisszum, hogy hatékony helyszíni ellenőrzés mellett Moszkva hajlandó volt beleegyezni olyan SDI-kísérletekbe, amelyeket korábban elutasított. Miért nevezhető mégis történelmi jelentőségűnek a moszkvai csúcstalálkozó? Ha abba a folyamatba ágyazva tekintjük, amely három esztendeje kezdődött, s amelynek példátlan intenzitását négy legfelsőbb szintű, huszonhét külügyminiszteri és két védelmi miniszteri találkozó fémjelzi, akkor mindenképpen kiérdemli ezt a jelzőt. Sok kérdésben - például a regionális válságok, az emberi jogok vonatkozásában - nemcsak a tárgyalások folytatásában állapodtak meg, hanem kifejezetten hangsúlyozták az együttműködés fontosságát. Másrészt azért, mert ha „a politika a lehetőségek művészete“ - amint Gorbacsov mondta akkor Moszkvában a reális politika talaján maradva több lehetőséget is megragadtak a kapcsolatok további építésére. Igaz, el is szalasztottak lehetőségeket, s maradtak nyitott lehetőségek is. Ilyen nyitott kérdés például az, hogy megkötik-e még Reagan elnöki megbízatásának lejárta előtt a HTF-szerződést, mert az ötödik találkozónak csak ekkor lesz értelme. Az elszalasztott lehetőségeket a szovjet pártfőtitkár az amerikai politika ellentmondásosságával magyarázta. Ilyen az, hogy nem sikerült a nyilatkozatban rögzíteni a békés egymás mellett élés elvét, mert az elnöki tanácsadóknak nem tetszett - bár a nyilatkozatban az egyes elemei megtalálhatóak. Vagy: nem sikerült előmozdítani a bécsi utótalálkozó munkáját sem. Elsődleges szempontnak a folyamatosságot tartják Moszkvában. Gorbacsov kijelentette, a negyedik csúcson ez a folyamatosság további erősítést kapott. Nagyon fontos ez a jövő szempontjából, amit jól érzékeltet, hogy amikor megkérdezték az SZKP KB főtitkárát: lehetségesnek tart-e egy „ismerkedő“ találkozót az új amerikai elnökkel közvetlenül a megválasztása után, Gorbacsov kijelentette, hogy az szerinte nemcsak lehetséges, hanem létfontosságú is. Realizmus, folyamatosság, kiszámíthatóság (ha úgy tetszik: előrelátás) a politikában - ezek az atomkorban a két nagyhatalom viszonyának nélkülözhetetlen pillérei ahhoz, hogy folytatódjék a nukleáris leszerelés. Ez nemcsak kétoldalú, hanem egyetemes emberi érdek-és feladat is. MALINAK ISTVÁN Közlemény a CSKP KB Elnökségének üléséről (ČSTK) - A CSKP KB Elnöksége tegnapi ülésén jelentéseket hallgatott meg a Miloš Jakeš elvtárs, a CSKP KB főtitkára által a Kínai Népköztársaságban, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban és a Mongol Népköztársaságban tett hivatalos baráti látogatás lezajlásáról és eredményeiről. Ezzel kapcsolatos állásfoglalását külön tesszük közzé. A CSKP KB Elnöksége megelégedését fejezte ki Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára és Ronald Reagan, az Amerikai Egyesült Államok elnöke legfelsőbb szintű szovjet-amerikai tárgyalásainak eredményeivel kapcsolatban, örömmel fogadta a közepes és a rövidebb hatótávolságú szovjet és amerikai atomrakéták felszámolásáról szóló szerződés ratifikálását, amely ezzel június elsején hatályba lépett, s hangsúlyozta, hogy Csehszlovákia teljes mértékben eleget tesz azoknak a kötelezettségeinek, amelyeket a Szovjetunió, az NDK és Csehszlovákia által megkötött ellenőrzésről szóló egyezménnyel kapcsolatban vállalt magára. Az elnökség teljes támogatásáról biztosította azt a szovjet álláspontot, amelyet a Varsói Szerződés tagállamainak közösen megállapodott és egybehangolt határozatai alapján a moszkvai tárgyalásokon Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára képviselt. A moszkvai csúcstalálkozónak a közös közleményben kifejezett eredményei megteremtik a nemzetközi helyzet további javításának, a lázas fegyverkezés megfékezésének, a leszerelés - főleg a nukleáris leszerelés - gyorsabb előrehaladásának feltételeit. A továbbiakban az elnökség megtárgyalta a hazai piac stabilizálására 1988 és 1990 között teendő intézkedések tervezetét. Megállapította, hogy mindeddig nem sikerült lényegesen javítani a hazai piaci ellátást. Nem elégítik ki a keresletet számos iparcikkből, mindennapi használati cikkekből sem. (Folytatás a 2. oldalon) A CSKP KB Elnöksége Miloš Jakeš elvtárs Szárazföldi egységek hadgyakorlata (ČSTK) - A Nemzetvédelmi Minisztérium közlése szerint június 6. és 10. között Strakonice, české Bu- déjovice, Vyšší Brod és Železná Ruda térségében sor kerül a Csehszlovák Néphadsereg szárazföldi egységeinek Šumava '88 tervezett hadgyakorlatára, amelyet František Podešva vezérőrnagy, a Nyugati Katonai Körzet parancsnokhelyettese vezet. A hadgyakorlat célja a csapatok harctéri kiképzésének tökéletesítése. A résztvevők száma 17 459. A hadgyakorlatot a stockholmi értekezlet dokumentumával összhangban az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vett minden államnak bejelentették, s egyidejűleg mindezen államokból megfigyelőket hívtak meg. Nemzeti ünnep alkalmából (ČSTK) - Gustáv Husák köztársasági elnök táviratban fejezte ki jókívánságait France Albert René- nek, a Seychelle-szigetek elnökének, az ország nemzeti ünnepe alkalmából. Külföldi újságírók látogatása egy ukrajnai katonai bázison (ČSTK) - Tegnap külföldi újságírók egy csoportja látogatott el a nyugat-ukrajnai Számiban levő katonai támaszpontra, ahol megismerkedtek az RSD10-es (nyugati terminológiával SS 20) indítóállásai és szállító járművei megsemmisítésének módjával. Az USA, Nagy- Britannia, az NSZK, Franciaország, Belgium, Japán, továbbá Csehszlovákia és az NDK újságíróinak figyelmét a szovjet tisztek felhívták arra, hogy azt a műveletet a közelmúltban ratifikált rakétaszerződéssel összhangban fogják végezni. Amint a dokumentum leszögezi, a szerződés érvénybe lépésétől három éven belül kell a feleknek meqsemmisíteniük az említett rakétákat, indítóberendezéseiket és a hozzájuk tartozó kisegítő berendezéseket. Az újságírók számára a bemutatót a szovjet honvédelmi minisztérium, valamint a televízió és a rádió irányításával megbízott állami bizottság szervezte. A nemzetközi sajtó képviselői megtekinthették azokat a helységeket és műszaki létesítményeket, ahonnan az amerikai katonai felügyelők figyelhetik az említett eszközöket és berendezéseket a megsemmisítés előtt és után is. A szovjet szakértők elmondták azt is, hogy Számiba az indítóállások és a jármüvek a hordozórakéták nélkül érkeztek, ez utóbbiakat más bázison semmisítik meg. Kínában, a KNDK-ban és Mongóliában tett látogatásáról (ČSTK) - A CSKP KB Elnöksége tegnapi ülésén megtárgyalta a Miloš Jakeš, a CSKP KB főtitkára által május 23. és 31. között a Kínai Népköztársaságban, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban és a Mongol Népköztársaságban tett hivatalos baráti látogatás lezajlását és eredményeit. Nagyra értékelte a megbeszélések eredményeit, a nézetek azonosságát vagy közeliségét minden megvitatott kérdésben, és hangsúlyozta, hogy ezek az eredmények fontos lépést jelentenek pártjaink és államaink barátsága és együttműködése elmélyítésének útján. A kínai látogatásról szóló jelentés megvitatása során az elnökség megállapította, hogy a jelenlegi időszakban mindkét fél hasonló problémákat old meg a gazdasági mechanizmus reformjával és a társadalom életének demokratizálásával kapcsolatban. Hangsúlyozta, az alaposabb kölcsönös megismerésnek és a pártmunkával kapcsolatos tapasztalatok cseréjének jelentőségét a jelenlegi társadalmi folyamatok irányításával, valamint a CSKP XVII. és a Kínai KP XIII. kongresszusa határozatainak végrehajtásával összefüggésben. A megbeszélések eredményeiből kiindulva a CSKP KB Elnöksége síkra szállt a két ország gazdasági együttműködésének továbbfejlesztéséért, a kapcsolatok új formáinak kereséséért, a kooperáció és a szakosítás fejlesztéséért, közvetlen kapcsolatok és közös vállalatok létrehozásáért, a csehszlovák-kínai hosszú távú gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés fő irányairól szóló kormányközi egyezmény alapján, amelyet a látogatás során írtak alá. Támogatásukat fejezték ki azzal a céllal kapcsolatban, hogy kedvező feltételeket teremtsenek az ideológia, a tudomány és a kultúra terén, valamint további területeken kifejtett együttműködés fejlesztéséhez. A CSKP KB Elnöksége megelégedéssel nyilatkozott a csehszlovák-koreai kapcsolatok jelenlegi fejlődéséről, amelyek az utóbbi években felélénkültek a Kim Ir Szén elvtárs, a Koreai Munkapárt KB főtitkára, a KNDK elnöke által 1984 júniusában Csehszlovákiában tett látogatása során született megállapodások alapján. Rámutatott a CSKP és a Koreai Munkapárt együttmüködése elmélyíté(Folytatás a 2. oldalon) Hamarosan Banská Bystricában is lesz trolibusz-közlekedés. A vonalat a helyi Stavoindustria és a Bratislavai Vasúti Építő Vállalat építi, s átadását 1989 augusztusára, a szlovák nemzeti felkelés 45. évfordulójára tervezik. A trolibusz-közlekedéssel egyebek között 580 tonna gázolaj takarítható meg. A képen: Ján Lévák (jobboldalt) és Ľubomír Sojčák vezetéket szerel. (Peter Lenhart felvétele - ČSTK)
