Új Szó, 1988. június (41. évfolyam, 127-152. szám)

1988-06-04 / 130. szám, szombat

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA SZOMBAT 1988. június 4. XLI. évfolyam 130. szám Ára 50 fillér Realizmus, folyamatosság Egyelőre csak gyorsmérleg készithetö a csúcstalálkozóról, a mélyreható elemzések időszaka csak ezután következik. Még hetekig eltart, amig a politikusok, szakírók a tárgyalások, a kulisszák mögötti viták minden félmondatát, apró rezdülését kielemzik és a helyükre teszik. Vaskos dossziékat töltenek meg az előző három csúcstalálkozó anyagai. Ha bármelyiket külön-külön kiragadva próbálnánk meg összehasonlítást végezni, nagyon félrevezető képet kapnánk. Mert nem egész három évvel ezelőtt Genfre még lehetett többé-kevésbé önmagában tekinteni, úgy mint áttörésre, reményteljes nyitásra. De Reykjavík és Washington után Moszkva már csak akkor válik érthe­tővé, ha folyamatként kezeljük, s az értékeléskor egyszerre kell figyelni az előzményekre, az eredményekre és a várható következ­ményekre is. Felfigyeltető, hogy a korábbiaknál jóval gyakrabban hangzott el most Moszkvában a kifejezés: realizmus. Különböző összefüggé­sekben, különböző ragozásban, különböző jelzőkkel párosítva. Mondhatnánk: kulcsfogalommá vált, a két vezető is többször emlí­tette mind a négy hagyományos témakör kapcsán, s a sajtóértekez­letén Mihail Gorbacsov nagyon gyakran hivatkozott rá. Moszkva nem hozott bombasztikus eredményeket. Egyszerűen „csak sima“ eredményeket. A régi beidegződések és görcsök miatt vár a világ egy szovjet-amerikai csúcstól mindig szenzációt, hiszen a második világháború után nem egy példa volt rá, hogy a két nagyhatalom vezetői csak „végszükség“ esetén találkoztak, amikor valami közvetlenül fenyegető veszélyt kellett elhárítani. Ilyenek voltak a realitások, de nem ez volt a természetes állapot. Korunkban természetes kell legyen az, hogy a két nagyhatalom vezetői rendsze­res párbeszédet folytatnak, találkoznak. S mi ezt a természetes állapotot most tanuljuk. Akkor, amikor a moszkvai találkozót egy folyamat fontos állomásának tekintjük, figyelembe kell venni, hogy minden folyamatnak meg van a maga logikája. Igaz az, hogy most nem sikerült olyan fajsúlyú szerződést kötni, mint tavaly decemberben Washingtonban. De az a tény, hogy Moszkvában kicserélhették a ratifikációs okmányokat, s ezáltal a szerződés életbe lépett, vagyis: megkezdődött az atomfegyverek leszerelésének korszaka, ez új minőséget jelent a világpolitikában. Hiszen az amerikai törvényhozók 16 éve nem ratifikáltak szovjet­amerikai szerződést. Most nem egész fél év alatt megtették. Mindkétfél politikai realizmusának legkézzelfoghatóbb bizonyítéka ez. Mihail Gorbacsov a moszkvai csúcstalálkozó legfontosabb ered­ményének a párbeszéd folytatását nevezte. Ez a dialógus a világpo­litika minden kulcsfontosságú területére kiterjed. „A találkozó ismét bizonyította, hogy párbeszédünk tartalma a reális politika“. Ez a tömör mondat nagyon sokat elárult arról a szintről, ahová a felek eljutottak. Érzékelteti: már a múlté az olyan gyakorlat, amikor mindenki csak a saját nézetét ismételgette. A saját érdekek üvegka­litkájából kilépve a kölcsönös érdekek, s az érdekek egyensúlya alapján keresik, kell keresniük a megoldásokat. Az elfogadott dokumentumok - s említsük itt elsősorban a közös nyilatkozatot - a jövőbeni kapcsolatokat alapozzák meg. S akkor még nem is szóltunk az aláírt megállapodásról, amelyek mindegyike az együtt- müködést, a bizalomerősítést - katonai téren is - szolgálja. Nem tekinti tragédiának egyik fél sem, hogy a rakétafelező megállapodást a mostani csúcsig nem dolgozták ki. A szakértők megkapták az utasítást, hogy milyen irányban folytassák a munkát, a lényegében elkészült szerződéstervezetben meglévő eltérő meg­fogalmazásokat milyen módon próbálják közös nevezőre hozni. A két legnagyobb probléma - a tengeri telepítésű rakéták ellenőrzé­sének ügye és az amerikai SDI-program, illetve az 1972-es ABM- szerződés megtartása - megoldása nagyon kemény diónak ígérke­zik. A realitások figyelembe vételeként értékelhető az a szovjet kompromisszum, hogy hatékony helyszíni ellenőrzés mellett Moszkva hajlandó volt beleegyezni olyan SDI-kísérletekbe, amelye­ket korábban elutasított. Miért nevezhető mégis történelmi jelentőségűnek a moszkvai csúcstalálkozó? Ha abba a folyamatba ágyazva tekintjük, amely három esztendeje kezdődött, s amelynek példátlan intenzitását négy legfelsőbb szintű, huszonhét külügyminiszteri és két védelmi miniszteri találkozó fémjelzi, akkor mindenképpen kiérdemli ezt a jelzőt. Sok kérdésben - például a regionális válságok, az emberi jogok vonatkozásában - nemcsak a tárgyalások folytatásában állapodtak meg, hanem kifejezetten hangsúlyozták az együttműkö­dés fontosságát. Másrészt azért, mert ha „a politika a lehetőségek művészete“ - amint Gorbacsov mondta akkor Moszkvában a reális politika talaján maradva több lehetőséget is megragadtak a kapcsolatok további építésére. Igaz, el is szalasztottak lehetősége­ket, s maradtak nyitott lehetőségek is. Ilyen nyitott kérdés például az, hogy megkötik-e még Reagan elnöki megbízatásának lejárta előtt a HTF-szerződést, mert az ötödik találkozónak csak ekkor lesz értelme. Az elszalasztott lehetőségeket a szovjet pártfőtitkár az amerikai politika ellentmondásosságával magyarázta. Ilyen az, hogy nem sikerült a nyilatkozatban rögzíteni a békés egymás mellett élés elvét, mert az elnöki tanácsadóknak nem tetszett - bár a nyilatkozat­ban az egyes elemei megtalálhatóak. Vagy: nem sikerült előmozdí­tani a bécsi utótalálkozó munkáját sem. Elsődleges szempontnak a folyamatosságot tartják Moszkvában. Gorbacsov kijelentette, a negyedik csúcson ez a folyamatosság további erősítést kapott. Nagyon fontos ez a jövő szempontjából, amit jól érzékeltet, hogy amikor megkérdezték az SZKP KB főtitká­rát: lehetségesnek tart-e egy „ismerkedő“ találkozót az új amerikai elnökkel közvetlenül a megválasztása után, Gorbacsov kijelentette, hogy az szerinte nemcsak lehetséges, hanem létfontosságú is. Realizmus, folyamatosság, kiszámíthatóság (ha úgy tetszik: előrelá­tás) a politikában - ezek az atomkorban a két nagyhatalom viszo­nyának nélkülözhetetlen pillérei ahhoz, hogy folytatódjék a nukleá­ris leszerelés. Ez nemcsak kétoldalú, hanem egyetemes emberi érdek-és feladat is. MALINAK ISTVÁN Közlemény a CSKP KB Elnökségének üléséről (ČSTK) - A CSKP KB Elnöksége tegnapi ülésén jelentéseket hallgatott meg a Miloš Jakeš elvtárs, a CSKP KB főtitkára által a Kínai Népköztársaság­ban, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban és a Mongol Népköztársaságban tett hivatalos baráti látogatás lezajlásáról és eredményeiről. Ezzel kap­csolatos állásfoglalását külön tesszük közzé. A CSKP KB Elnöksége megelégedését fejezte ki Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára és Ronald Reagan, az Amerikai Egyesült Államok elnöke legfelsőbb szintű szovjet-amerikai tárgyalásainak eredményei­vel kapcsolatban, örömmel fogadta a közepes és a rövidebb hatótávolságú szovjet és amerikai atom­rakéták felszámolásáról szóló szerződés ratifikálá­sát, amely ezzel június elsején hatályba lépett, s hangsúlyozta, hogy Csehszlovákia teljes mérték­ben eleget tesz azoknak a kötelezettségeinek, ame­lyeket a Szovjetunió, az NDK és Csehszlovákia által megkötött ellenőrzésről szóló egyezménnyel kap­csolatban vállalt magára. Az elnökség teljes támogatásáról biztosította azt a szovjet álláspontot, amelyet a Varsói Szerződés tagállamainak közösen megállapodott és egybehan­golt határozatai alapján a moszkvai tárgyalásokon Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára képviselt. A moszkvai csúcstalálkozónak a közös közlemény­ben kifejezett eredményei megteremtik a nemzetközi helyzet további javításának, a lázas fegyverkezés megfékezésének, a leszerelés - főleg a nukleáris leszerelés - gyorsabb előrehaladásának feltételeit. A továbbiakban az elnökség megtárgyalta a hazai piac stabilizálására 1988 és 1990 között teendő intézkedések tervezetét. Megállapította, hogy mind­eddig nem sikerült lényegesen javítani a hazai piaci ellátást. Nem elégítik ki a keresletet számos iparcikk­ből, mindennapi használati cikkekből sem. (Folytatás a 2. oldalon) A CSKP KB Elnöksége Miloš Jakeš elvtárs Szárazföldi egységek hadgyakorlata (ČSTK) - A Nemzetvédelmi Mi­nisztérium közlése szerint június 6. és 10. között Strakonice, české Bu- déjovice, Vyšší Brod és Železná Ru­da térségében sor kerül a Csehszlo­vák Néphadsereg szárazföldi egy­ségeinek Šumava '88 tervezett had­gyakorlatára, amelyet František Podešva vezérőrnagy, a Nyugati Katonai Körzet parancsnokhelyette­se vezet. A hadgyakorlat célja a csa­patok harctéri kiképzésének tökéle­tesítése. A résztvevők száma 17 459. A hadgyakorlatot a stockholmi ér­tekezlet dokumentumával össz­hangban az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vett minden államnak bejelentették, s egyidejűleg mindezen államokból megfigyelőket hívtak meg. Nemzeti ünnep alkalmából (ČSTK) - Gustáv Husák köztár­sasági elnök táviratban fejezte ki jókívánságait France Albert René- nek, a Seychelle-szigetek elnöké­nek, az ország nemzeti ünnepe al­kalmából. Külföldi újságírók látogatása egy ukrajnai katonai bázison (ČSTK) - Tegnap külföldi újság­írók egy csoportja látogatott el a nyugat-ukrajnai Számiban levő katonai támaszpontra, ahol megis­merkedtek az RSD10-es (nyugati terminológiával SS 20) indítóállásai és szállító járművei megsemmisíté­sének módjával. Az USA, Nagy- Britannia, az NSZK, Franciaország, Belgium, Japán, továbbá Csehszlo­vákia és az NDK újságíróinak figyel­mét a szovjet tisztek felhívták arra, hogy azt a műveletet a közelmúltban ratifikált rakétaszerződéssel össz­hangban fogják végezni. Amint a do­kumentum leszögezi, a szerződés érvénybe lépésétől három éven be­lül kell a feleknek meqsemmisíteniük az említett rakétákat, indítóberende­zéseiket és a hozzájuk tartozó kisegí­tő berendezéseket. Az újságírók számára a bemuta­tót a szovjet honvédelmi minisztéri­um, valamint a televízió és a rádió irányításával megbízott állami bi­zottság szervezte. A nemzetközi sajtó képviselői megtekinthették azokat a helységeket és műszaki létesítményeket, ahonnan az ameri­kai katonai felügyelők figyelhetik az említett eszközöket és berendezé­seket a megsemmisítés előtt és után is. A szovjet szakértők elmondták azt is, hogy Számiba az indítóállá­sok és a jármüvek a hordozórakéták nélkül érkeztek, ez utóbbiakat más bázison semmisítik meg. Kínában, a KNDK-ban és Mongóliában tett látogatásáról (ČSTK) - A CSKP KB Elnöksé­ge tegnapi ülésén megtárgyalta a Miloš Jakeš, a CSKP KB főtitká­ra által május 23. és 31. között a Kínai Népköztársaságban, a Ko­reai Népi Demokratikus Köztársa­ságban és a Mongol Népköztársa­ságban tett hivatalos baráti láto­gatás lezajlását és eredményeit. Nagyra értékelte a megbeszélé­sek eredményeit, a nézetek azo­nosságát vagy közeliségét min­den megvitatott kérdésben, és hangsúlyozta, hogy ezek az ered­mények fontos lépést jelentenek pártjaink és államaink barátsága és együttműködése elmélyítésé­nek útján. A kínai látogatásról szóló jelen­tés megvitatása során az elnök­ség megállapította, hogy a jelen­legi időszakban mindkét fél ha­sonló problémákat old meg a gaz­dasági mechanizmus reformjával és a társadalom életének demok­ratizálásával kapcsolatban. Hang­súlyozta, az alaposabb kölcsönös megismerésnek és a pártmunká­val kapcsolatos tapasztalatok cseréjének jelentőségét a jelenle­gi társadalmi folyamatok irányítá­sával, valamint a CSKP XVII. és a Kínai KP XIII. kongresszusa ha­tározatainak végrehajtásával összefüggésben. A megbeszélések eredményei­ből kiindulva a CSKP KB Elnöksé­ge síkra szállt a két ország gazda­sági együttműködésének to­vábbfejlesztéséért, a kapcsolatok új formáinak kereséséért, a koo­peráció és a szakosítás fejleszté­séért, közvetlen kapcsolatok és közös vállalatok létrehozásáért, a csehszlovák-kínai hosszú távú gazdasági és tudományos-mű­szaki együttműködés fő irányairól szóló kormányközi egyezmény alapján, amelyet a látogatás során írtak alá. Támogatásukat fejezték ki azzal a céllal kapcsolatban, hogy kedvező feltételeket teremt­senek az ideológia, a tudomány és a kultúra terén, valamint továb­bi területeken kifejtett együttmű­ködés fejlesztéséhez. A CSKP KB Elnöksége megelé­gedéssel nyilatkozott a csehszlo­vák-koreai kapcsolatok jelenlegi fejlődéséről, amelyek az utóbbi években felélénkültek a Kim Ir Szén elvtárs, a Koreai Munkapárt KB főtitkára, a KNDK elnöke által 1984 júniusában Csehszlovákiá­ban tett látogatása során született megállapodások alapján. Rámu­tatott a CSKP és a Koreai Munka­párt együttmüködése elmélyíté­(Folytatás a 2. oldalon) Hamarosan Banská Bystricában is lesz trolibusz-közlekedés. A vona­lat a helyi Stavoindustria és a Bratislavai Vasúti Építő Vállalat építi, s átadását 1989 augusztusára, a szlovák nemzeti felkelés 45. évfordulójára tervezik. A trolibusz-közlekedéssel egyebek között 580 tonna gázolaj takarítható meg. A képen: Ján Lévák (jobboldalt) és Ľubomír Sojčák vezetéket szerel. (Peter Lenhart felvétele - ČSTK)

Next

/
Oldalképek
Tartalom