Új Szó, 1988. június (41. évfolyam, 127-152. szám)
1988-06-28 / 150. szám, kedd
Védjük jobban a környezetünket Időszerű tennivalók a Kelet-szlovákiai kerület fejlesztésében ÚJ SZÚ A Kelet-szlovákiai kerületben a legutóbbi kerületi pártkonferencia óta sok szép eredményt értünk el. Még meggyőzőbb kép alakul ki az elvégzett munkáról, ha szétnézünk falvainkban, városainkban, járásainkban. Ezért most csak a szociálisgazdasági fejlesztésünk legsürgetőbb feladatairól szeretnék szólni. A CSSZSZK kormánya program- nyilatkozatában ismételten hangsúlyozta, hogy az átalakítás és a demokratizálás sok területen érinti a nemzeti bizottságok munkáját is. Fölmerül a kérdés, hogyan készültek fel a nemzeti bizottságok a különböző szinteken kerületünkben a szocialista demokrácia elmélyítésének jés a gazdasági mechanizmus átalakításának új feladataira. Erre a kérdésre nem könnyű feleletet adnom. A 8. ötéves terv kezdetén jóváhagytuk a Kelet-szlovákiai kerület fejlesztéséről szóló dokumentumot. Ebbe olyan akciókat vettünk be, amelyeknek nélkülözhetetlenségéről meg voltunk győződve. Mivel nem sikerült kellő mértékben megvalósítanunk az intenzifiká- lás folyamatait, adósak maradtunk a hatékonysággal és az egész népgazdaság fejlesztése minőségének javításával, a nemzeti jövedelem növekedése a XVII. kongresszus által előirányzottnál 15 milliárd koronával alacsonyabb, s ebben része van a Kelet-szlovákiai kerületnek is. Ezért a kerület területi fejlesztésének tervét az eredeti terjedelmében nem valósíthatjuk meg. Sokan ezt a realitást nem képesek megérteni. Megnyilvánult ez a nemrég tartott járási pártkonferenciákon is, amelyeken számos új beruházás igénye hangzott el. A Kelet-szlovákiai Nemzeti Bizottság az előtt a feladat előtt áll, hogy a területi fejlesztés tervéből adódó 'igényeket átértékelje, és a kormány programnyilatkozatából induljon ki. A pontosított területfejlesztési tervben csak azok a beruházások fognak szerepelni, amelyeknél garantált a gyors visszatérülés. Ezeket fontosságuk és a létszükségletet tekintetbe véve rangsoroljuk. Tudjuk, hogy e nem könnyű döntést követően nézeteltéréseink támadnak a járásokkal. De építeni • csak annyit építhetünk, amennyire eszközeink vannak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ölbe tett kézzel kell várni. Ellenkezőleg, keresni kell a fejlesztés saját lehetőségeit. Fel kell újítani a régi épületeket, és főleg a termelőeszközöket kell korszerűsíteni. Erre példaként a sviti Che- mosvitet hozhatom föl, ahol a vezetés kihasználta a hitelpolitika új lehetőségeit, és új technika beszerzésével szilárd kiindulási alapot teremtett a gazdasági mechanizmus átalakításához. Felmerül a kérdés, miért nem teszik ugyanezt a többi vállalataink is, amelyek nehézségeiket az elavult gépi berendezésekkel indokolják. Nyilván azért nem, mert hiányzik hozzá a bátorságuk, a szocialista vállalkozószellem. Hasonlóan, a pénzeszközök egyesítésével kell megoldani a hiányzó járulékos beruházások problémáját is, főleg a bölcsődék, óvodák, bevásárlóközpontok, kulturális létesítmények építését. önbírálóan be kell ismerni, hogy több helyi és városi nemzeti bizottság nem tanulta meg a szervezés feladatát. Ha a gazdasági szervek részéről a legkisebb meg nem értésre találtak, lemondtak elképzeléseikről. Azt jelenti ez, hogy nem használták ki hatáskörüket és a meggyőző érvek erejét. Mindenkitől, aki kinyújtja a kezét az állami pénzeszközökért, először azt kérdezzük, mit tett falujában vagy városában azért, hogy saját erőből, saját forrásokból építsék föl azt, amire szerintük oly nagy szükség van. Nemegyszer tanúi lehetünk annak, hogy a faluban vagy a kisvárosban gyakorlatilag minden megvan, ennek ellenére kopottnak tűnik, nem él teljes életet. Az utak, a járdák elhanyagoltak, hiányzik a füves terület, és ellentétben a magánházakkal, a középületek omladoznak, mintha nem volna gazdájuk. Erre figyelmeztet a kormány programnyilatkozata is. Hangsúlyozza, hogy a Nemzeti Front választási programja megalkotásának és végrehajtásának eddigi módját meg kell őrizni, mert ennek alapján az emberek mindennapi szükséglete szempontjából számos fontos dolgot oldottak meg. Az új szabályoknak ezért tágabb teret keil nyitniuk az emberek kezdeményezésének, a város- és faluszépítés terén az emberek életkörülményei javításának. A beruházások korlátozása és a Kelet-szlovákiai kerület területfejlesztési tervének redukálása ellenére a nemzeti bizottságok aktivitásának elsősorban a saját források kihasználására kell irányulnia és a már meglévő létesítmények javítására. Ez igényesebb és bonyolultabb, de elkerülhetetlen. Amire azonban meg kell hogy legyenek a pénzeszközök, az a környezetvédelem. Már csak azért is, mert az SZSZK hét olyan területe közül, amelyeken romlott az emberi környezet, négy a Kelet-szlovákiai kerületben van: mégpedig a Közép- Szepesség, Kassa (Košice), a Mu- rányi-völgy és Strážske környéke. Nemcsak azért, mert problémáinkat az átalakításban és társadalmunk demokratizálását osztályellenségünk ki akarja használni és becsmérelni igyekszik mindazt, amit a gazdaság és a környezetvédelem terén elértünk, hanem egészségünk és a jövő nemzedékek egészsége szempontjából is. A nemzeti bizottságokról szóló törvény megújításával közvetlenül felelősek leszünk a környezetvédelemért, s már ma teljes felelősséggel kijelenthetjük, hogy szigorúan büntetni fogunk minden szervezetet, amely szennyezni fogja a vizeket és a levegőt. Eddig csak fenyegetőztünk, hogy hatáskörünkkel élve, leállítjuk az olyan üzemeket, amelyek szennyezik a környezetet. Tennünk kell, mert több üzemet és vállalatot csak Így kény- szeríthetünk arra, hogy a környezet- védelmi berendezésekre ugyanolyan gondot fordítsanak, mint a termelésre. Egyetlen létesítmény építéséhez sem járulunk hozzá, ha az építtető hitelt érdemlő garanciát nem ad arra, hogy nem károsítja a környezetet. Szeretném, ha ezt nem megfélemlítésként fognák föl, mert ez csak létszükséglet. Noha kisebb-nagyobb folyókkal rendelkező kerület vagyunk, sokan elevenen emlékezünk rá, mibe került számunkra, míg elegendő tiszta és ártalmatlan ivóvizet találtunk, hogy megoldjuk nemcsak Kassa és Prešov, hanem más városok és járások katasztrofális vízellátási gondjait. Számunkra ez sok mindenben tanulságos. Elsősorban nem szabad megengednünk, hogy a kerületben újabb vizek szennyeződjenek, hanem a legnagyobb erőfeszítést kell tenni a tervezett 51 szennyvíztisztító idejében történő befejezésére. Nem szabad egyetlen lakótelep építését sem elkezdeni, amíg nincs biztosítva ivóvíz-ellátásának forrása. Keresni fogjuk és kihasználjuk a kis vízforrásokat is, kutak építésével vagy a felszíni vizek felfogásával. Ezekre az akciókra kell kapcsolódniuk megfelelő tervezési és építési előkészületek után az erdő, vízgazdálkodási és fafeldolgozási minisztérium által jóváhagyott vízmüvek építésének. Elsősorban a Csendes-patakon és a Bodván épülő víztározót kell elkészíteni, ennek tisztítója és a hozzá csatlakozó vízbevezetők már megépültek. A nemzeti bizottságok mellett működő pártszervezetekre hárul a káderek kiválasztásának és széthelye- zésének fontos feladata. A tapasztalat már nem egyszer igazolta, hogy egyetlen kádercserével a községben vagy kisvárosban a helyzet gyökeresen megváltozott: megélénkült a képviselők, a nemzeti bizottság tanácsának és az egyes bizottságoknak a munkája. A járási nemzeti bizottságoknak ezért az eddigieknél jobban együtt kell működniük az egyes községekben tevékenykedő pártalapszervezetekkel, hogy az elnöki tisztséggel olyan embereket bízzanak meg, akiknek tekintélyük van, politikailag és szakmailag rátermettek. Az állampolgárokkal fönntartott kapcsolatok módját is igyekezünk egyszerűsíteni, több javaslatot küldtünk a minisztériumoknak és a központi hivataloknak az adminisztráció egyszerűsítésére és csökkentésére. A járási nemzeti bizottságok tevékeny közreműködésével 50 százalékkal csökkentettük a tőlük beküldendő jelentések, kimutatások és statisztikák számát. Alapvető fordulatot sikerült elérnünk az elfogadott határozatok számának csökkentésében is. A járási nemzeti bizottságokkal tartott kapcsolatunkban teljes 70 százalékkal csökkentettük, ezzel több időt biztosítottunk a határozatok tárgyszerűbb teljesítésének. Nem sikerült azonban kiküszöbölnünk a határozatok formális teljesítését, számuknak még ilyen jelentős csökkentésével sem. Ez szintén a beidegződések visz- szahúzó erejét mutatja, és figyelmeztet kötelességünkre, hogy többet törődjünk a nemzeti bizottságok dolgozóinak politikai és szakmai felkészítésével; követeljük meg a személyes felelősséget a határozatok teljesítéséért, jobban mérjük föl teljesítésük hatékonyságát. RUDOLF SCHUSTER, a Kelet-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság elnöke- A vonzalom és az érdeklődés a tűzvédelem iránt nagyon korán kezdődött. Nem tudom pontosan meghatározni, hogy mi befolyásolt jobban a pályaválasztásnál, a szakma korai megismerése, az érdeklődés vagy az apai példa? Lehet, hogy gyermekkoromban bizonyos romantikát is láttam benne. Édesapám szülőfalumban, Tornán (Turňa nad Bodvou) az önkéntes tűzoltók szervezetének parancsnoka. Már egészen kis koromban magával vitt a gyakorlatokra, a szertár rendezésére, a gépek karbantartására. Tagja lettem a pionírszervezet tűzoltó őrsének, s alap- és középiskolás koromban is részt vettem a kiképzéseken, a szervezeti munkában. Azt hiszem, hogy sokat tanultam ott. Elsősorban fegyelmezettséget, mértéktartást, rendszerességet s nem utolsó sorban közösségi szellemet. Érdekes és mozgalmas volt a gyermekkorom. Az alapiskola elvégzése után Kassára kerültem a Schönherz Zoltán Ipari Szakközépiskolába. Ott érettségiztem az elektro szakon. Jó iskola volt. Nemcsak a szakma rejtelmeibe vezettek be, hanem bővítették általános látókörünket, megtanítottak látni, emberségre neveltek. Mindezekre támaszkodhattam a hadseregnél is, és ez ad szilárd alapot mai munkámban. Meggyőzően és lelkesen beszél i munkájáról, mint az olyan ember, aki megtalálta helyét az életben.- Fő feladatunk - mondja - a megelőzés, a tűzvédelmi szabályok megtartásának ellenőrzése. Évente hetvenkét ipari és mező- gazdasági üzem teljes tűzvédelmi ellenőrzését végezzük el. Fokozzuk az ellenőrzést az aratás idején, amikor megnövekszik a tűzveszély. Ilyenkor szükség van a rendszabályok betartásának fokozottabb ellenőrzésére.- Mely szempontokra összpontosítják a legnagyobb figyelmet az ellenőrzések során?- A legelső lépés a tűzvédelmi dokumentáció áttekintése. Ez nem fölösleges bürokratikus kukacoskodás. Számunkra ezek az iratok sok mindent elárulnak, felhívják a figyelmünket a hiányosságokra, a tűzvédelem színvonalára, a dolgozók munkavédelmi tájékozottságára. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy azokban az üzemekben, ahol jók a munkaeredmények, nincsenek problémák a munkafegyelemmel, ott rendszerint a tűzvédelmi szabályokat is betartják. Azt is tapasztaltuk, hogy óriási különbségek vannak az egyes részlegek, a mezőgazdasági üzemekben egyes gazdaságok között. Egyik helyen nem találunk szaA szövetkezeti lakások és a jog Nagyobb figyelem és fegyelem Oravecz Attila érettségi után hivatásos tűzoltóként dolgozott, majd a katonai szolgálat letöltése után a tűzvédelmi szövetség Kassa (Košice)-vidéki járási bizottságának munkatársa lett. Milyen indítékok vitték erre a nem könnyű, de humánus és védelmi szempontból jelentős munkára? Az ötvenes és a hatvanas években az állampolgárok lakásszükségleteit túlnyomórészben a társadalom anyagi eszközeinek felhasználásával épített ún. állami lakások elégítették ki. A lakásszükségletek kielégítésének súlypontja a későbbiekben főként a szövetkezeti lakásépítésre tolódott át, amely az állampolgárok bizonyos anyagi vagy személyes munkarészvételével számol lakáshelyzetük megoldásában. Az újonnan épülő lakások többsége manapság szövetkezeti lakás, ezek költségeinek egy részét a szövetkezet tagja viseli, főként azzal, hogy befizeti a szövetkezeti tagrészt es fokozatosan hozzájárul annak az állami hitelnek a törlesztéséhez, melynek segítségével a lakásszövetkezet építkezett. A lakásépítő szövetkezet tagjának személyi lakáshasználati joga a szövetkezeti tagsági viszonyával áll kapcsolatban. Ez azt jelenti, hogy az állampolgárnak előbb a szövetkezet tagjává kell válnia, azaz be kell fizetnie a belépési díjat és a tagsági alapbetétet. Csak ezt követően vehetik fel a szövetkezeti lakáskiutalási sorrendbe. A szövetkezet a lakásokat elvben a tagság keletkezésének sorrendjében utalja ki, ám létezik egy ún. szociális lakáskiutalási sorrend is, melynek keretében elsősorban azoknak juttatnak lakást, akiket szociális helyzetük miatt előnyben kell részesíteni. A szövetkezeti lakásokat az állami lakáspolitika elvei alapján utalják ki úgy, hogy a kiutalt lakások a nagyságukat tekintve megfeleljenek a lakásigénylő és családja szükségleteinek, A szövetkezeti lakás kiutalásának előfeltétele, hogy a lakásigénylő befizesse a szövetkezeti tagrészt. A lakásépítő szövetkezet tagjának csak a szövetkezeti tagrész befizetésével keletkezik jogigénye lakáskiutalásra, és a szövetkezeti lakás kiutalásával keletkezik jogigénye arra, hogy a szövetkezet megkösse vele a lakás átadásáról és átvételéről szóló megállapodást. A szövetkezeti lakás személyi használatának joga ennek a megállapodásnak a megkötésével jön létre. Ha a szövetkezet tagja a megállapodás megkötésének idején házasságban él, a törvény alapján a házastársaknak közös lakás- használati joguk keletkezik. Rendszerint a törvény alapján jön létre a házastársak közös szövetkezeti tagsága is. A szövetkezeti lakás kiutalásához való jog ugyanis a szövetkezeti tagrész befizetésével jön létre, s ezért igazságos az, hogy, ha ezt az összeget a házastársak valamelyike a házasság fennállása alatt fizeti be, a házastársak közösen legyenek a szövetkezet tagjai. bálytalanságot, a másikon magunk is csodálkozunk, hogy ilyen hanyagság mellett régen nem égett le az egész. Ezért hozták azt a döntést, hogy az előírások betartásáért személy szerint az üzem, vagy az üzemrészleg vezetője a felelős. Az elmúlt évben a járás területén negyvenhét tűzeset történt. A szerencsétlenségek következtében tizenegyen szenvedtek komolyabb sérüléseket, egy haláleset is volt, s az anyagi kár megközelíti az egymillió koronát. Ez esetek nagy része nagyobb körültekintéssel, fegyelmezettséggel, óvatossággal elkerülhető lett volna.-A tűzesetek egyharmad részét gyerekek okozták - mondja. - Nem győzzük hangsúlyozni a szülők felelősségét, a pedagógusok szerepét a tűzvédelmi oktatásban, de sokat segíthetnek a társadalmi szervezetek is. A meggondolatlanság, a könnyelműség a fő forrása a tűzeseteknek. Az üzemi tüzeseteket főképpen a tiltott helyen való dohányzás, a gyúlékony anyagok szakszerűtlen tárolása, a hanyagul, szakszerűtlenül felszerelt villanyvezeték okozza. A villámhárítók hiánya is okozott már komoly károkat. Sok üzemben csupán formálisan végzik a tűzvédelmi oktatást, s ez nemegyszer már megbosszulta magát. Az előírásokat nemcsak ismerni kell, hanem szigorúan be is kell tartani. Ez a háztartásokra is vonatkozik, mert az utóbbi időben elszaporodtak a la- kástüzek. óriási értékeket, épségünket és életünket menthetjük meg egy kis figyelemmel és fegyelemmel. FECSÓ PÁL Annak a körülménynek, hogy a házastársaknak közös szövetkezeti tagságuk van, vagy csupán a szövetkezeti lakás közös használati joga illeti meg őket, főként a házasság felbontásakor van jelentősége. Ha a házastársaknak közös tagságuk volt, egyenlöek az esélyeik arra, hogy a lakást a válás után megszerezzék. Lehetőségük nyílik ugyanis arra, hogy megállapodjanak, ki marad a lakásban. Amennyiben nem egyeznek meg, bármelyikük javaslatára a bíróság dönt ebben a kérdésben, s a döntéshozatal során figyelembe veszi, melyikük gondoskodik a kiskorú gyermekekről. Ha viszont a házastársakat csupán közös lakáshasználati jog illeti meg, a válást követően az a házastárs van kedvezőbb helyzetben, aki kizárólagos tagja a szövetkezetnek, mivel csak neki marad lakáshasználati joga. A másik házastárs a lakásból azonban csak akkor köteles kiköltözködni, ha pótlakást utalnak ki számára, hacsak nem elég pótelszállásolást biztosítani számára (ez abban az esetben elégséges, ha a válást követően nem adtak a gondozásába kiskorú gyermeket). A szövetkezeti lakások között különleges helyet foglalnak el az ún. szövetkezeti stabilizációs lakások, melyek bizonyos meghatározott szervezetek dolgozóinak stabilizálását szolgálják. Ezek a szervezetek bizonyos lakáskeretet kapnak dolgozóik számára. A meghatározott kereten belül a stabilizáló szervezet kiválasztja a szövetkezeti stabilizációs lakás kiutalására megfelelő jelölteket lakásszükségletük sürgőssége szerint és bejelenti őket az illetékes lakásépítő szövetkezetnek, amely kiutalja számukra a szövetkezeti stabilizációs lakásokat. A szervezet dolgozójának, akinek ily módon utaltak ki lakást, feltétlenül teljesítenie kell a lakásszövetkezeti tagság létrejöttének és a szövetkezeti lakás kiutalásának valamennyi feltételét (tehát főként a szövetkezeti tagrészt kell befizetnie). Néhány kiválasztott szervezet úgynevezett stabilizációs hozzájárulást is nyújthat dolgozójának a szövetkezeti tagrész befizetéséhez, ha a dolgozó kötelezi magát tíz év ledolgozására a szervezetben. Amennyiben a dolgozó nem teljesíti ezt a kötelezettségvállalását, a hozzájárulást vissza kell fizetnie. Ha a dolgozó elment a szervezettől, a szervezetnek nem áll jogában indítványozni, hogy a bíróság szüntesse meg volt alkalmazottjának szövetkezeti lakáshasználati jogát. Tudni kell ugyanis azt, hogy aki szövetkezeti stabilizációs lakást kapott, elvben ugyanolyan jogokkal és kötelességekkel rendelkezik, mint a szövetkezet bármely más tagja. Lakáshasználati jogának létezése tehát a tagsági viszonyának meglététől függ. Amennyiben rendesen teljesíti kötelezettségeit a szövetkezettel szemben, nem lehet megszüntetni a lakáshasználati jogát. Sőt, a lakását ki is cserélheti a stabilizáló szervezet (azaz a volt munkáltatója) hozzájárulása, beleegyezése nélkül. A szövetkezet azonban köteles erről a stabilizáló munkáltatót értesíteni. Csak ha a szövetkezeti stabilizációs lakás anélkül ürülne ki, hogy a szövetkezet tagjának jogutódja (cserepartner stb.) folytatná a lakás használatát, áll jogában a stabilizáló szervezetnek, hogy rendelkezzen a lakással. Dr. KAROL PLANK egyetemi tanár Védnökségi szerződést kötött 1984- ben a Prága VIII. városkerületében levő 2-es számú alapiskola és a Csehszlovák Tudományos Akadémia Fizikai Intézete a fizika és a matematika iránt érdeklődő tehetséges tanulók kiválasztásáról és felkarolásáról. Az intézet munkatársai gondosan tájékoztatják a tanulókat az intézet tevékenységéről, s megtanítják őket a számítástechnika alapjaira. A képen dr. Alexandra Bartoéová (jobboldalt) a VIII. B osztályos tanulók szakköri foglalkozását vezeti. (Petr Matička felvétele - ČTK)
