Új Szó, 1988. június (41. évfolyam, 127-152. szám)

1988-06-28 / 150. szám, kedd

Levelezőink írják Bútorok hazai és külföldi piacra A füleki (Fiľakovo) Béke Bútorgyár gazdasági eredményei lényegesen javul­tak a tavalyi évhez viszonyítva. A múlt évben a termelési feladatok teljesítésekor gyakran okozott gondot az alkatrészhiány és a rendszertelen anyagellátás, s ez egyenetlen tervteljesítéshez vezetett. Az idén ezeket a problémákat átmenetileg sikerült áthidalni, s ez meglátszik a terv­feladatok teljesítésén is. Az elsó öt hónap árutermelési tervét 110 millió korona érté­kű bútor legyártásával 100,5 százalékra teljesítették, a múlt évihez viszonyítva 12 százalékos növekedést értek el. Az el­adási tervet 2 millió koronával túlteljesítet­ték, s hiánytalanul eleget tettek a szocia­lista országokba irányuló exportfeladatuk­nak is. Gondot a nem szocialista orszá­gokba irányuló export okoz, melyet az elmúlt öt hónap során csupán 74,5 száza­lékra teljesítettek, főleg anyaghiány miatt. Mégis lényeges növekedést értek el ezen a téren is, mivel a kapitalista államok részére több mint kétmillió koronával több árut adtak el, mint az elmúlt év hasonló időszakában. A legtöbb árut a Szovjet­unióba szállítják, de jelentős a kivitelük az NSZK-ba, Ausztriába, Svédországba és Angliába. Tresťanský Mária A vágsellyei (Šaľa) korszerű nyugdíjas klubban kiállítás nyílt a szakkörök tagjainak munkáiból. A Petró Rózsa vezette kézimunka szakkör mintegy 400 színes hímzései mellett bemutatták Gál Valéria, Kollár László és Tóth Ferenc olajfestményeit is. A több mint ezer látogatót főleg Tóth Ferenc (a felvételen) tájképei és csendéletei kötötték le Milan Aľakša felvétele A társadalom érdekeit A nyári turistaidényben a határát­kelőhelyek forgalma jelentősen megnő. Nem kivétel ez alól a Slo­venské Ďarmoty-i határátkelő sem, amelynek épülete az Ipoly szabá­lyozásának és az új híd építésének idején, húsz évvel ezelőtt készült el. Gazdag pionírtábor A Galántai (Galanta) járásban nagy figyelmet szentelnek a gyerekek nyári üdültetésének, s már hagyományosan egész sor üdülési lehetőséget biztosíta­nak a szakszervezeti bizottságok az üze­mekben, vállalatoknál és más szerveze­teknél. Az idén több mint háromezer pio­nír tölti majd szünideje egy részét a hazai és külföldi pionírtáborokban. ' Gazdag programot készített a nyárra a járás legnagyobb vállalatának, a vág­sellyei (šaľa) Duslónak szakszervezeti üzemi bizottsága. Saját üdülőközpontjuk­ban Štiavnické Baneban három turnus­ban 372 gyerek üdül. További üdülési lehetőségeket külföldön biztosítottak. Nyolcvan pionír Lengyelországban, 31 -en pedig Szaratovban töltik szünidejük egy részét. Kellő figyelmet szentelnek a pionírok üdültetésének a galántai Jednota fo­gyasztási szövetkezetben. Harmincöt gyerek a Žiarska Dolina-i üdülőtelepen, további 40-en a magyarországi Káptalan- füreden, 32-en pedig Budapest mellett nyaralnak majd. Oláh Gyula Elsősorban a labdarúgók öt éve már, hogy lapunk nyomdai munkatársainak ifjúsági brigádja, a JU­NIORKA elnevezésű munkakollektíva ba­rátsági szerződést kötött két magyaror­szági termelőszövetkezet, a rajkai Egyet­értés Tsz és a lebénymiklósi Lenin Tsz tagságával. Ezt a hármas barátságot el­sősorban a labdarúgók ápolják. Tava­adata volt. A baráti eszmecsere azt bizo­nyította, hogy mind nálunk, mind náluk bíznak a dolgozók a meghirdetett prog­ram sikerében. Utána a Duna partján, a Szigetközben rendezték meg a labdarúgó-mérkőzést, amelyen 3:1 arányú győzelmet ért el a magyarországi munkakollektívák közös szónként a magyarországi szomszédok, ősszel a hazaiak rendezik meg a barátsá­gos labadarúgó-mérkózést és a vendég­látást. így volt ez az idén is. Rajkán találko­zott a három munkakollektíva küldöttsé­ge. Tanácskozásuk, baráti eszmecseré­jük fő témája a peresztrojka, a szociális és gazdasági átépítés sokakat érdeklő fel­csapata. A találkozó jó hangulatú diszkó- műsorral ért véget. Ősszel kerül sor a visszavágó mérkő­zésre, amikor ismét találkoznak a baráti munkakollektívák. Mégpedig a Kis-Kár- pátokban, a PRAVDA üdülőjében. Kép és szöveg: Ivan Janček AZ OLVASÓ SZÓVÁ TESZI Nincs választék Járom a cipőboltokat, de nem nagy szerencsével. Gyér a választék a gyerek­szandálokból, mert ha árut kapnak is, mindig ugyanazt a típust, fazont kapják, mint pár héttel azelőtt. Vettem egy pár szürke szandált a gyereknek. Azóta már egy kissé megkopott, gondoltam, veszek egy újat. Bejártam a város mind a négy cipőüzletét, sőt még a bazárt is, de csak ugyanolyan volt, mint amilyet már vettem. Ugyanígy jártam tavasszal, amikor fél­cipőt kerestem a gyereknek, csak egyfajta volt, amolyan sportos. Meg is vettem, s a belsejébe beírtam a monogramot, mert majdnem mindegyik osztálytársának olyan volt. Érdekes módon télen a csizmákkal is ez volt a helyzet. Volt is keveredés az iskolában, mert amikor árut kaptak, mind­egyik szülő igyekezett csizmát venni és ha csak egyfajta volt, akkor azt kellett megvenni. Most is az elárusítók azt ajánlják, hogy jöjjek két hét múlva, akkor ismét kapnak árut, és ha megint olyan áru jön, akkor nincs más választásom, veszek a gyerek­nek még egy szürfce szandált, legfeljebb az egyik pár lesz hétköznapra, a másik ünneplő... Hostina Irén Komárom (Komárno) Közel két évtizede az itteni vámki­rendeltség vezetője György Imre. Štefan Moravík vámőr több mint 30 éve teljesít itt szolgálatot. Ma­gyarországi utazásaim során gyak­ran találkoztam már vele. Mindig nagyon udvariasan végezte munká­ját. Fényképe bekerült a Nagykürtösi (Veľký Krtíš) járás legjobb dolgozói­nak arcképcsarnokába, és megkap­ta az Áldozatkész Munkáért ágazati kitüntetést. Az emberek többsége valahogy idegenkedik a vámosokól, pedig csak a kötelességüket teljesítik a vám- és devizaellenőrzéseknél. Ha a turistáknak rendben vannak az útiokmányaik, s ha nem visznek ki, illetve nem hoznak be magukkal til­tott árut, akkor nincs gond a határát­lépésnél. A vámőrök feladata, hogy társadalmunk gazdasági és egyéb irányú érdekeit védjék. Munkájuknak van árnyoldala is, amikor a turisták akarva vagy akaratlanul megfeled­keznek kötelességeikről, s megsze­gik az érvényben lévő vám- és devi­zaelőírásokat. Ilyen esetekben kénytelenek elkobozni az árukat vagy devizaeszközöket. Az áru egy részét a Klenoty üzleteiben értékesí­tik, másik részét pedig az SZSZK Vámigazgatóságának központi rak­tárába szállítják. Bodzsár Gyula Hatékonyabb tűzmegelőzést Gyakran hallunk, olvasunk tűz­esetekről tűz okozta balesetekről. Úgy tűnik, nem mindenütt tudatosí­tották a tűz megelőzésének fontos­ságát, s megsértik a munka- és technológiai fegyelmet, előírásokat. Sok helyen hiányoznak a tűzoltás­hoz szükséges eszközök, tűzoltó készülékek. A Tőketerebesi (Trebišov) járás­ban is akadnak fogyatékosságok ezen a téren. A vállalatoknál, üze­mekben a legutóbb végzett harminc ellenőrzés során mintegy 551 fogya­tékosságot tapasztaltak. Három üzemben: a bodrogszerdahelyi (Streda nad Bodrogom) Agrokomp- lexben, a Tőketerebesi Állami Gaz­daságban és az ágcsernyői (čierna nad Tisou) átrakóállomáson a Tűz­védelmi Szövetség járási felügyelő­sége 80 ezer korona pénzbírságot szabott ki. Az a legszomorúbb, hogy a meg­felelő intézkedések ellenére a tűz­esetek nem csökkentek. Június 15- ig a járásban 19 tűz volt, az anyagi kár meghaladta a 400 ezer koronát. A tűzoltók gyors beavatkozásukkal mintegy 2 millió 935 ezer korona értéket mentettek meg. Sajnos egy személy életét vesztette, kilencen pedig súlyos sérüléseket szenved­tek. Tizenöt esetben magántulajdon vált a tűz martalékává. Az utóbbi időben egyre gyakorib­bak hazánk területén az erdőtüzek. Szerencsére a mi járásunkban ilyen még nem volt. Ennek ellnére foko­zott figyelmet szentelnek az erdő védelmének. Ezen a területen állan­dó az ellenőrzés az erdészek részé­ről is, s ezzel kapcsolatban az isko­lákban is előadásokat tarottak. Horosz Árpád Kölcsönös jogok és kötelességek R. I.: Egy állami gazdaságban dolgoztam éjjeliőrként. A munka­szerződésem január 1-től december 31-ig szól. Ennek ellenére májusban szóban közölték velem, hogy más­nap már ne menjek (menjünk) mun­kába, az igazgatóság úgy döntött, hogy nincs ránk szükség, semmis­nek tekintik a szerződésünket. A munkaszerződésben a dolgozó és a munkáltató szervezet főként három kér­désben állapodik meg; a munkakezdés napjában, a munkakörben és a munka­végzés helyében. Megállapodhatnak azonban a munkaviszony megszűnésé­nek napjában is, mint történt ez az önök esetében. Az így megkötött munkaszerződésből kölcsönös jogok és kötelességek szár­maznak. A munkáltatónak jogában áll foglalkoztatni a dolgozót, és a dolgozó ennek megfelelően köteles munkáltatója utasításai szerint munkát végezni. Ugyanakkor a dolgozónak a munkavég­zési kötelességén kívül joga is van mun­kára a munkaviszonya megszűnéséig, s a munkáltatója ennek megfelelően köte­les ót foglalkoztatni. Mindezek a kölcsö­nös jogok és kötelességek természetesen csak addig állnak fenn, amíg a munkavi­szony. A levélből egyértelműen megállapítha­tó, hogy önök egy évre szóló munkavi­szonyt (munkaszerződést) létesítettek. A munkaviszonyt a munkáltató csak a Munka Törvénykönyvében meghatáro­zott esetekben és az ott megállapított módon szüntetheti meg felmondással vagy azonnali hatályú megszüntetéssel. A legjellemzőbb, amit a munkaviszony megszüntetésének mindkét formájáról el­mondhatunk az, hogy úgy a felmondás­nak, mint az azonnali hatályú megszünte­tésnek írásbeli formában kell megtör­ténnie. Igaz, írásbeli formában kell megkötni a munkaszerződést is, s abból a tényből, hogy a szóban megkötött munkaszerző­déseket is érvényesnek tekinti a jogrend (persze csak határozatlan időre szóló munkaszerződésnek), a munkajogban já­ratlanok (olykor jogászok is) két szélső­ségbe esnek: semmisnek, nem létező­nek tekintik a szóban megkötött munka- szerződést, merthogy a Munka Törvény- könyve szerint a munkáltató köteles azt is írásban megkötni, vagy - a másik szélső­ség - érvényesnek mondják a szóban adott felmondást, azonnali hatályú meg­szüntetést is. A Munka Törvénykönyve 242. § (2) bekezdése értelmében azonban a tör­vény által megkövetelt forma meg nem tartása csak akkor teszi az adott jogügyle­tet érvénytelenné, ha arról a törvény kife­jezetten, külön is rendelkezik. Márpedig úgy a felmondás, mint az azonnali hatályú megszüntetés formáját szabályozó ren­delkezésekben (lásd a Munka Törvény- könyve 44. § (1) bekezdését és 55. §-át) azt olvashatjuk, hogy ezeket a jogügylete­ket írásban kell megtenni, megjelölni a munkaviszony megszüntetésének indo­kát, s kézbesíteni a másik félnek „külön­ben érvénytelenek“. Az írásbeli forma itt nem pusztán egy bürokratikus követel­mény, de fontos előfeltétele annak, hogy a dolgozó védekezhessen (védekezhes­senek) a munkaviszony jogellenes meg­szüntetésével szemben. Ugyanakkor az a vezetőségi döntés, hogy a továbbiakban nincs szüksége üze­mi rendészekre, semmiképp sem szolgál­hatott volna egy azonnali hatályú meg­szüntetés indokául, még akkor sem, ha írásba foglalják, és szabályosan kézbesí­tik önnek. A jelenlegi helyzetben két lehetőség közt választhat. Az elsó: ha ragaszkodik további foglalkoztatásához, közölnie kell ezt munkáltatójával (ha már eddig nem tette meg)! Ilyen esetben a munkaviszo­nya továbbra is fennáll, s a munkáltatójá­val szemben a közlés napjától munkabér­megtérítésre keletkezik jogigénye mind­addig, amíg az nem teszi lehetővé mun­kája folytatását vagy míg a jogi rendelke­zésekkel összhangban nem szűnik meg a munkaviszonya. Persze, ha nem tennék lehetővé munkája folytatását, a lehető legrövidebb időn belül ügyvédhez kellene fordulnia, hogy az az ön nevében bírósági pert kezdeményezzen munkáltatójával szemben (lásd a Munka Törvénykönyve 61. § (1) bekezdését). A második: ha nem ragaszkodik a to­vábbi foglalkoztatásához a munkaviszo­nya egy jogi fikcióval szűnik meg - ,,az az érvényes, hogy munkaviszonya meg­egyezéssel szűnt meg azzal a nappal, mellyel az azonnali hatályú megszüntetés értelmében kellett volna megszűnnie: ilyen esetben a dolgozónak a felmondási idő tartamára jogigénye keletkezik mun­kabérmegtérítésre az átlagos munkabére összegében“ (lásd a Munka Törvény- könyve 61. § (3) bekezdését). Az ön ese­tében a felmondási határidő valószínűleg három hónap. A munkabér-megtérítésre való jogigényét ugyancsak a bíróságon kellene érvényesítenie, ha a munkáltatója önként nem fizet. A Munka Törvénykönyve 64. §-a sze­rint a munkaviszony megszüntetésének érvénytelenségét legkésőbb három hóna­pon belül kell a bíróságon érvényesíteni. Ezt a határidőt attól a naptól számítják, mellyel az érvénytelen azonnali hatályú megszüntetés értelmében kellett volna munkaviszonyának megszűnnie. Azonos körülmények, eltérő segélyek? M. A.: A sógornőm gyermekgon­dozási szabadságon van és 800 korona gyermekgondozási segélyt kap a munkahelyéről. Két gyermeke van, az első 1984-ben, a második 1986-ban született. Én is két gyer­mekről gondoskodom (az elsó 1982- ben, a második 1988-ban született), ennek ellenére én csak 600 korona gyermekgondozási segélyt kapok, igaz, munkáltatóm nincs. Miért van az, hogy a sógornőm 200 koronával többet kaphat, mint én? Erre szeret­nék választ kapni önöktől! Ószintén szólva nem mi tehetünk arról, hogy ön kétszáz koronával kevesebbet kap, mint a sógornője, s így talán nem éppen mi vagyunk a legilletékesebbek kérdése megvá­laszolására. Legfeljebb csodálkoz­hatunk azon, miért folyósítanak a sógornőjének havi 800 korona összegű gyermekgondozási segélyt. Nem csodálkozhatunk azonban azon, hogy önnek havi 600 korona összegben folyósítják ezt a segélyt- ez ugyanis összhangban van a jo­gi rendelkezésekkel. Megjegyezzük, a gyermekgondozási segély össze­gére nincs semmiféle befolyással az a körülmény, hogy ön munkavi­szonyban volt-e vagy sem. A gyermekgondozási segély összegét a gondozott gyermekek életkora és száma szerint állapítot­ták meg. A gyermekgondozási se­gélyről szóló törvény 6. § (1) bekez­dése szerint a gyermekgondozási segély havi összege hatszáz koro­na, ha a nő egy olyan gyermekről gondoskodik, akire jár ez a segély; 800 korona, ha a nő olyan gyermek­ről gondoskodik, akire jár ez a se­gély, s ugyanakkor legalább két olyan további gyermekről gondosko­dik, akik tankötelesek, vagy akik nem töltötték be 26. életévüket, s ta­nulmányaikkal vagy az előírt gyakor­lattal folyamatosan készülnek jöven­dő hivatásukra vagy állandó gon­doskodásra szoruló rokkant gyer­mekekről (különféle kombinációk persze elképzelhetők; az egyik gyer­mek tegyük fel hetedikes, s a másik állandó gondoskodásra szoruló, a 26. életévét még be nem töltött rokkant, a harmadik gyermek pedig, akire a gyermekgondozási segély jár, még nem töltötte be második életévét). Az eddig elmondottakból talán az ön számára is nyilvánvaló, hogy havi 800 korona összegű gyermekgon­dozási segély csak annak a nőnek jár, aki három gyermekről gondos­kodik. önnek a jogszabállyal össz­hangban folyósítanak havi hatszáz korona összegű segélyt, mivel ez a segély csupán az 1988-ban szüle­tett gyermekére jár, az 1982-ben született gyermekét pedig (majd) a segély folyósításának időtartamá­nál veszik figyelembe (ami lényegé­ben azt jelenti, hogy a segélyt nem a gyermek első életévének betölté­séig, hanem kétéves koráig folyósít­ják). A jogi rendelkezések szem­pontjából ugyanez a helyzet a só­gornőjénél is; a négyéves gyermek­re már nem jár gyermekgondozási segély, de mivel az anyja róla is gondoskodik, a kisebbik (1986-ban született) gyermeke második életé­vének betöltéséig folyósítják a se­gélyt. A gyermekgondozási segély összege azonban már nincs össz­hangban á jogi rendelkezésekkel- legalábbis a levelében közölt ada­tok szerint. A sógornője azonban az említett törvény 7. § (2) bekezdése szerint csak akkor kötelezhető a kü­lönbözet visszafizetésére, ha a se­gély havi összegének helytelen megállapítását ő okozta. (m-n.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom