Új Szó, 1988. június (41. évfolyam, 127-152. szám)

1988-06-28 / 150. szám, kedd

Ma kezdődik az SZKP 19. országos konferenciája (Folytatás az 1. oldalról) a belső pártéletre, a tanácsok szere­pének fokozására, a párt- és az állami szervek feladatainak megha­tározására, valamint a pártappará­tus és a választott szervek viszonyá­ra vonatkozott. E kérdésekben vár­hatóan a konferencián is élénk lesz a vita. A szovjet kommunisták java­solják, hogy korlátozzák a választott szervekben betöltött megbízatások időtartamát, s szorgalmazzák, hogy minden szinten érvényesüljön a vá­laszthatóság és az ellenőrzés elve. A párttagság nagy része meg van győződve arról, hogy a pártnak a szervezési és az ideológiai terület­re, nem pedig a mindennapi gazda­sági problémák megoldására kelle­ne összpontosítania. Nyilvánvaló, hogy a választott pártszervek, amelyekben ma több mint 5,3. millió kommunista tevé­kenykedik, a jövőben az átalakítás és a demokratizálás megvalósításá­nak kulcsfontosságú eszközeivé válnak. Az országos pártkonferencia konkrét napirendjéről a megnyitó ülésen maguk a küldöttek döntenek. A tanácskozás várhatóan legkeve­sebb négy napig fog tartani, s min­den küldöttnek hozzávetőleg 10 perc áll majd rendelkezésére, hogy elmondja hozzászólását. A szovjet közvélemény igen részletes tájékoz­tatást kap a tanácskozásról - a kon- ferenca bevezetőjét és megnyitását valamennyi szovjet tévé- és rádió- állomás egyenes adásban fogja közvetíteni. A moszkvai rádió napi öt órát szentel adásidejéből ennek a fórumnak. A konferencia feladatai­ról és eredményeiről várhatóan a legfelsőbb pártvezetés tagjai fog­ják tájékoztatni az újságírókat. A Kongresszusi Palotában teg­nap befejeződött a küldöttek bejegy­zése. A Kreml és a moszkvai utcák díszítése igen egyszerű, az alkalom­hoz méltó. Moszkvában ünnepélyes, egyben feszült a hangulat. A Szov­jetunió minden állampolgára tudato­sítja, hogy az ország rendkívül fele­lősségteljes szakaszhoz érkezett. A demokratizálás és a glasz- noszty, mint a dolgozók társadalmi aktivitása fejlesztésének egyik fon­tos feltétele volt a fő témája annak a sajtókonferenciának, amelyet teg­nap tartottak Moszkvában a 19. or­szágos pártkonferencia sajtóköz­pontjában. A tájékoztatón részt vett Viktor Afanaszjev, a Szovjet Újság­írók Szövetsége vezetésének elnö­ke, a Pravda napilap főszerkesztője, Naii Bikkenyin, a Kommunyiszt fo­lyóirat főszerkesztője, Vlagyimir Karpov, a Szovjet (rók Szövetsége vezetésének első titkára és Mihail Uljanov, az OSZSZSZK Drámamű­vészei Szövetsége vezetésének el­nöke. Viktor Afanaszjev elmondta: a ma kezdődő pártkonferencia célja az átalakítás három éve eredményei­nek értékelése és az intézkedések kidolgozása az ország és a párt életének további demokratizálására. Egyben figyelmeztetett arra, a kon­ferenciától nem lehet elvárni, hogy megoldja a szovjet társadalomban Záródokumentum nélkül A leszerelési ülésszak korunk realitásait tükrözte (ČSTK) - Mint már közöltük, az ENSZ-közgyűlés harmadik rendkí­vüli leszerelési ülésszaka New York­ban vasárnap befejezte munkáját. A résztvevők éjszakába nyúló kon­zultációk után sem tudták konszen­zussal jóváhagyni a záródokumen­tumot, így a tanácskozásról csupán jelentést adtak ki. Ez lényegében technikai kérdésekre korlátozódik és a várt közös állásfoglalás helyett csupán az országcsoportok állás­pontjának jellemzését tartalmazza. Peter Florin, az ENSZ-közgyűlés elnöke záróbeszédében kijelentette, a rendkívüli ülésszak a jelenlegi nemzetközi helyzet realitásait tükrö­zi. Sajnálatos, hogy a küldöttségek nem tudtak megállapodni a záródo­kumentumban. Most arra van szük­ség, hogy az álláspontok egységesí­tése érdekében fokozódjék a párbe­széd. Az NDK-beli politikus hangsú­lyozta: elérkezett a bizalmatlanság, a fegyverhalmozás és a katonai ver­sengés megszüntetésének az ideje. A szocialista államok csoportja ne­vében Harry Ott, az NDK képviselő­je rámutatott, az ülésszaknak meg­volt minden esélye arra, hogy egyeztesse a kétoldalú, a regionális és a sokoldalú alapokon folyó lesze­relési fórumok erőfeszítéseit. Ezért különösen sajnálatos, hogy nem született megállapodás a záródoku­mentumról. A szocialista országok egész sor konkrét leszerelési javas­latot terjesztettek elő, aktívan és konstruktívan vettek részt a tanács­kozás munkájában. Továbbra sem fogják sajnálni erejüket, s mindent megtesznek azért, hogy haladás tör­ténjen a nemzetközi megállapodá­sok kidolgozása és jóváhagyása terén. Vlagyimir Petrovszkij szovjet külügyminiszter-helyettes a záróülé­sen rámutatott: a közös dokumentu­mot egyes államok magatartása mi­att nem sikerült elfogadni. A Szovjet­unió ennek ellenére úgy érzi, a ta­nácskozáson ösztönzést kapott le­szerelési törekvéseinek folytatá­sához. Számos más küldött is csalódását fejezte ki záróbeszédében. A rend­kívüli ülésszak általános vitájában egyébként 10 államfő, 13 miniszter- elnök, 55 külügyminiszter és további 57 kormányképviselő szólalt fel. A csehszlovák küldöttséget Bohus­lav Chňoupek külügyminiszter ve­zette a május 31-én megkezdett tanácskozáson. felgyülemlett valamennyi problémát. Foglalkozott a szovjet sajtóban megjelenő bíráló cikkekkel. Megálla­pította, ezek közzétételének célja, hogy elősegítsék a problémák konstruktív megoldását és a negatív jelenségek bírálatát. Rámutatott azonban arra is, hogy egyes tömeg- tájékoztató eszközök munkájában hiányzik a pozitív program. Nail Bikkenyin megállapította, a Szovjetunióban a glasznoszty és a demokrácia terén nagyobb sikere­ket értek el, mint a gazdaságban. A szovjet állampolgárok egyre job­ban érdeklődnek a sajtó iránt, amit az újságárús standok előtti reggeli sorok is bizonyítanak. Korábban elég volt elolvasni a Pravdát és az ember már mindent tudott. Ma más a helyzet - a sajtótermékek között megfigyelhető a versengés. Arra a kérdésre, van-e egy külön mecha­nizmus azoknak a cikkeknek a kivá­lasztására, melyeket azután a nyílt­ság és az átalakítás szellemében közzétesznek, Viktor Afanaszjev azt válaszolta, hogy a Pravdában ezt a mechanizmust a szerkesztőbizott­ság és a lap minden egyes szer­kesztőjének kollektív munkája je­lenti. Namíbiának függetlenséget, Angolának biztonságot (ČSTK) - Az Afrika déli részén kialakult helyzetről a múlt héten Kairóban folytatott tárgyalásokról nyilatkozott az egyiptomi fővárosban rendezett sajtóértekezletén Risquet, a Kubai KP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, a KB titkára, a tanács­kozáson részt vevő kubai küldöttség vezetője. Hangsúlyozta, Angola és Kuba olyan rendezést kíván, amely Namíbia számára a függetlenséget, Angola számára a biztonságot ga­rantálná és az egész térségben bé­két teremtene. Risquet rámutatott; az ide vonat­kozó megállapodás alapjául kell szolgálnia az ENSZ BT 435. számú határozatának. A dokumentumba kell foglalni azt is, hogy tilos bármi­lyen külföldi támogatás az UNITA kormányellenes csoportnak. Ango­lának emellett garanciát kell kapnia arra is, hogy a jövőben a Dél-afrikai Köztársaság részéről nem éri ag­resszió. Ha mindez biztosítva lesz, megszűnnek a kubai internaciona­listák angolai jelenlétét kiváltó okok, a kubai egységeket a 13. szélességi foktól északra helyezik át, s fokoza­tosan kivonják Angolából. Tovább tart a palesztin belviszáiy (ČSTK) - A különböző próbálko­zások és erőfeszítések ellenére is tovább tart a palesztin belviszáiy a bejrúti menekülttáborokban. A nappali viszonylagos fegyver­nyugvás után éjszaka újabb és újabb összetűzésekre kerül sor. A tegnapra virradó éjszaja heves harcok folytak a satilai és a Burdzs Barazsna-i táborokban. A sajtó szerint az elmúlt 24 órá­ban 15 ember vesztette életét és harmincan sebesültek meg. Az áldo­zatok között volt a szíriai biztonsági egységek három tagja is. Az El- Fatah palesztin szervezet egymás­sal rivalizáló csoportjainak két hó­napja húzódó harcai legkevesebb 100 emberéletet követeltek. Bekáa térségében is zavargások voltak, ahol a szélsőséges Hezbol­lah fegyveresei és a szíriai katonák, illetve a Haladó Szocialista Párt és a szíriai Nemzeti Szociális Párt Egyedül az USA hajlandó együttműködni a haiti juntával ÚJ SZÚ (ČSTK) - Egy héttel a haiti kato­nai puccs után az Egyesült Államok az egyetlen ország, amely - bár bizonyos fenntartásokkal - de haj­landó együttműködni az új kormány­nyal. Az új rendszert a nemzetközi közvélemény egyértelműen elítéli, ami várhatóan a gazdasági együtt­működés korlátozásában is meg­nyilvánul. Figyelemre méltó, hogy nemzetközi viszonylatban sokkal erélyesebb a hatalomátvétel elleni tiltakozás mint Haitin, ahol csaknem apatikusan fogadták a puccs hírét. Mindez kézzel foghatóan bizonyítja, hogy míg a külföld táplált bizonyos illúziókat a megbuktatott Manigat elnök kormánya iránt, addig az or­szág lakossága nem bízott a válto­zásban. Az Egyesült Államok számára ké­nyelmetlen az új-duvalieristák ismé­telt hatalomra jutása. Egyes közép­amerikai országokhoz - elsősorban Salvadorhoz - hasonlóan itt is szer­tefoszlottak a reményei egy olyan ,,demokratikus arculat" kiépítéséről, amely biztosította volna Washington hosszú távú érdekeinek érvényesí­tését. Ennek ellenére hajlandó együttműködni Namphy tábornok­kal, ami bizonyítja: számára nem a Haitin kialakult helyzet az érdekes, hanem saját érdekeinek a biztosítá­sa. Ezt pedig a haiti tábornokok nem veszélyeztetik. egyik szárnyának tagjai vívtak tűz- párbajt. xxx Az izraeli katonák és az őket tá­mogató dél-libanoni hadsereg tagjai vasárnap ismét behatoltak Libanon­ba. Körülzárták az Ajn Ata nevű falut, ahonnan hat embert hurcoltak el. Az elmúlt két hónap alatt ez volt az izraeliek harmadik nagy Libanon elleni inváziója. A libanoni Al-Amal szerint szom­baton az izraeli katonák támadást indítottak az ENSZ biztonsági erői­nek állásai ellen is. Három UNIFIL- katona megsebesült. Magyar gazdasági reform: Hogyan tovább? A Magyar Szocialista Munkáspárt május végén Budapesten megtartott országos értekezlete Magyarország aktuális belpolitikai problémáinak fe­lelős, őszinte megvitatásával egye­temben átfogóan, alaposan és nyíl­tan elemezte a magyar gazdaság állapotát is, megjelölve a mai bonyo­lult helyzetből kivezető utat. Merre visz ez az út, milyen eszközök, felté­telek, intézkedések szükségesek a kitűzött cél eléréséhez és milyen új problémák, gondok felmerülése vár­ható? Próbáljunk meg ezekre a bi­zonyára sokakat érdeklő kérdésekre választ adni, mégpedig a pártérte­kezleten elhangzott felszólalások, az ott elfogadott Állásfoglalás, vala­mint a magyar sajtóban megjelent anyagok alapján. A magyar gazdaság fejlődésének várható irányát és a tervezett válto­zások lényegét jól érzékelteti Nyers Rezsőnek, a párt politikai bizottsága régi-új tagjának nyilatkozata, mely még az értekezlet előestéjén jelent meg a Magyar Nemzetben: „Első­sorban annak látom szükségét, hogy egy szocialista piacgazdaság irányában és egy fejlettebb demok­rácia irányában hajtsunk végre for­dulatot." Ugyanott Andics Jenó, az MSZMP Politikai Főiskolájának rek­torhelyettese ezt mondta: ,,Szá­momra a társadalmi-gazdasági fej­lődés mostani történelmi időszaká­ban a fordulat a szocializmus gazda­sági és politikai modelljének átfogó megújítását, reformját jelenti. A gaz­daságban egy olyan modell kialakí­tását, amelyben következetesen ér­vényre jutnak a szocialista áruter­melés intézményei, és a hatékony- sági szempontok alapján differenci­álódnak a különböző társadalmi-kö­zösségi tulajdonformák. Ebben - a társadalmi tulajdon dominanciája mellett - szilárd, tartós teret kapnak a magántulajdon különböző formái is. A politikai rendszer reformja a túl­központosított politikai intézmény- rendszer felváltását jelenti egy de­mokratikus politikai rendszerrel“. Németh Miklós az MSZMP KB titká­ra ezt így fogalmazta meg a konfe­rencián: ,,Nemzetközileg elfogadott és érvényesíthető fejlődés nélkül csak a szegények szocializmusa építhető fel. Mi ennek ellenkezőjét akarjuk, azt, hogy a szocializmus megújuljon. Ennek eszköze a piac- gazdaság kiépítése. Mindez új felfo­gást, más gyakorlatot és erre alkal­mas kádereket kíván." Tekintettel arra, hogy a pártértekezlet küldöttei többségének is hasonló volt a véle­ménye, az Állásfoglalásba bekerült: „Tovább kell folytatni a gazdasági reformot, amely egy szocialista piac- gazdaság működési feltételeinek ki­alakítását szolgálja." A dokumentum ezzel kapcsolat­ban rámutat arra, hogy következete­sen szét kell választani és meg kell határozni a párt, illetve az állami szervek működési területét. A jövő­ben a pártnak a gazdasági fejlődés fő irányvonalainak kidolgozásával kell elsősorban foglalkoznia, míg a gazdasági élet napi, gyakorlati problémáit a kormánynak kell meg­oldania. Ugyanakkor a kormánynak is minél ritkábban kellene beavat­koznia az önálló gazdasági egysé­gek tevékenységébe. Schmidt Ernő, a Falco vezérigazgatója szerint: „Az állam, mint tulajdonos, ne apró rész­letügyekkel foglalkozzék. Az állam­nak a monetáris politikát, a piac működtetését és a gazdaságpolitika alakítását kell végeznie; ugyanakkor az összes termelési tényező, a bér, az ár, az import, a tőke a vállalkozás hatásköre.“ A pártértekezlet részt­vevői egyetértettek abban, hogy ál­talában szükséges megerősíteni a vállalkozói kedvet, a vállalatok önállóságát és felelősségét, a mini­málisra csökkenteni az állami támo­gatásokat, indokolt esetekben meg­szüntetni a veszteséges vállalatokat és támogatni a tőke és a munkaerő átáramlását a fejlődőképes, nyere­séges területekre. Mindez szüksé­gessé teszi az új társasági törvény kidolgozását és elfogadását, amely szélesítené a gazdasági egységek szervezkedési lehetőségeit, meg­erősítené az érdekeltséget, ösztö­nözné a közös vállalkozást és na­gyobb mértékben bekapcsolná a magyar gazdaság vérkeringésébe a magántőkét és a külföldi aktív tőkét. Hasonlóan elodázhatatlan a tervezés és az állami költségvetés, valamint a bérrendszer és a bérpoli­tika reformja. Magyarországon hivatalosan számolnak azzal, hogy a szerkezeti változások nagyobb munkaerőmoz­gást és bizonyos munkanélküliséget váltanak ki. Az Állásfoglalás ezért hangsúlyozza: „A munkahely nélkül maradó emberek sorsa intézményes segítséget igényel.“ Hivatalos ada­tok szerint május elején Magyaror­szágon mintegy 11 000 ember volt munka nélkül, míg a betöltetlen munkahelyek száma 55 000 volt. A strukturális munkanélküliség első­sorban a gazdaságilag elmaradot­tabb északi megyéket érinti. A mun­ka nélkül maradó egyén fél évig havi átlagbérét, az ezt követő három hó­napban havi keresetének 75 száza­lékát, s ha a további három hónap­ban sem szerez munkát, akkor pe­dig átlagkeresetének a felét kapja meg. A probléma enyhítésére az év elejétől 1,3 milliárd forint összegű központi alap szolgál, melyet a tá­mogatásokon kívül új munkahelyek létesítésére is fel lehet használni. A következő években, tekintettel a munkába lépő fiatalok számának növekedésére, a helyzet átmeneti­leg valószínűleg még nehezebbé válik, ezért a konferencia ajánlotta: az illetékes fórumok vizsgálják meg, milyen feltételek szükségesek ah­hoz, hogy az állam a létfenntartás minimális szintjét szavatolhassa. Egyetértés alakult ki abban is, hogy a magyar gazdaság stabilizá­lódásának alapfeltétele a külső adósság növekedésének a megfé­kezése, majd megállítása és a belső pénzügyi egyensúly helyreállítása. Az ország nettó adóssága május elején mintegy 10,4 milliárd dollárt, míg a bruttó külföldi adóssága pedig mintegy 17 milliárd dollárt tett ki. A gondok megoldásának alapfelté­tele a gazdaság hatékonyságának növelése. A küldöttek közül ezért sokan figyelmeztettek arra, hogy nem szabad megengedni a tudomá- nyos-műszaki kutatásra fordítható támogatások csökkentését, mert ez a terület döntő szerepet játszik a népgazdaság megújításában. Több szó esett a KGST-országok együttműködéséről is. A debreceni Tartósítóipari Kombinát vezérigaz­gatója, Nagy Gábor például kifejtet­te, hogy ezt a problémát is nyíltan, reálisan kell kezelni. Nyilvánvaló, hogy a kitűzött célok és a tervezett változások nagyon igényesek, hosszú távúak és meg­valósításuk komoly erőfeszítéseket fog igényelni mindenkitől. Nem mel­lékes, hogy a reform kezdeti idősza­kától eltérően, ma már a nemzetközi kapcsolatok pozitív fejlődése, és el­sősorban a Szovjetunióban folyó nagyszabású társadalmi és gazda­sági átalakulás is kedvező légkört teremtett a magyarországi változá­sok számára. Mindamellett Buda­pesten őszintén hangsúlyozzák: Nincs helyük az illúzióknak. Egy csapásra mindent megoldani nem lehet. A szavak helyett most eljött a tettek, a kemény munka ideje. A kívánt fordulatot csak ennek alap­ján lehet elérni. KOKES JÁNOS (ČSTK) - Az afgán szakszerve­zetek központi tanácsa Kabulban megtartott ülésén elsősorban az ál­lami vállalatoknál és létesítmények­nél működő munkásőr-egy ségek bővítésének kérdéseivel foglalko­zott. A tanácskozáson felszólalt Szultán Ali Kistmand, az ANDP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára. Egyebek között kiemelte, je­lenleg az ország fegyveres védel­mének a feladata kap hangsúlyt. Afgnisztánból érkező jelentések szerint folytatódik a menekültek ha­zatérése: április óta Laghman tarto­mányban például mintegy 500-an tértek vissza. Farah tartományban az elmúlt fél év során a fegyveres ellenzék mintegy 15 ezer tagja tette le a fegyvert. Az afganisztáni helyzet azonban távolról sem megnyugtató. A szélső­séges csoportok számos terrorakciót hajtottak végre az elmúlt hetekben. A terroristák gyerekjátéknak álcáz­zák aknáikat, s a becslések szerint csaknem 5 millió ilyen gyilkos szerke­zet található Afganistánban. A palesztin felkelés hatására Gazdasági visszaesés Izraelben (ČSTK) - Gad Jaakobi izraeli gazdasági miniszter nyíltan beis­merte: a megszállt területeken csak­nem két hónapja tartó népi felkelés már egymillió dollárjába került az államnak. Ezek a kiadások gazda­sági visszaesést és az infláció növe­kedését idézték elő. Gazdasági szakemberek véleménye szerint az izraeli költségvetés újabb amerikai támogatásra szorul, tekintve, hogy a közeljövőben nem számolhatnak a palesztin népi felkelés befejeződé­sével. Jicchak Rabin izraeli hadügymi­niszter, aki a napokban látogatáson tartózkodik az Egyesült Államokban - Tel Aviv-i források szerint - kérés­sel fordul a washingtoni kormány­hoz, hogy az elkövetkezendő két évben az eddigi 1,8 milliárd dollárról évi kétmilliárdra növelje az Izraelnek nyújtott katonai segítséget. Mint is­meretes, Izrael ezen felül évente 1,2 milliárd dollár gazdasági segítséget kap Washingtonból. Előtérben az ország védelme

Next

/
Oldalképek
Tartalom