Új Szó, 1988. június (41. évfolyam, 127-152. szám)

1988-06-28 / 150. szám, kedd

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA KEDD 1988. június 28. XLI. évfolyam 150. szám Ára 50 fillér Mindenkihez! Közeledik Péter-Pál napja, közeledik az aratás. Nincs ember az országban, akinek közvetlenül vagy közvetve ne volna köze hozzá. Ezért is a hangzatos cím, a mozgósítás, egy fontos esemény előtt. Olyan gazdasági-társadalmi esemény ez, amelyre illik figyelmeztetni s odafigyelni. Aratáskor, a mindennapink biztosításáról, az ország kenyeréről van szó. Mondhatná erre valaki: no és? Miért kell ezt közhírré tenni? Amióta kenyeret eszik az ember, aratás is volt; szegényebb, gazdagabb; de volt. Különben is a föld művelőinek feladata, hogy amit „szétszórtak“, össze is szedjék; aki vetett, arasson is. Az aratás a múltban sem csupán a parasztember ügye volt. A társadalom figyelme akkor azonban arra irányult, hogyan lehetne minél nagyobb vámot venni munkája gyümölcséből. Manapság viszont az ország tekintetét a segítő szándék fordítja feléjük. Régen a kaszát húzó ember volt a termésbetakarítás központi alakja. Ma? Szintén az ember, aki nagy teljesítményű gépek százait, ezreit állítja munkába, hogy ami megtermett, idejében védett helyre kerüljön. Egyvalami azonban mit sem változott: az aratás illata belopja magát a családokba, a faluba, városba; ilyenkor kenyérillatot érez az is, aki életében csak távolról látott aranyló búzatengert. És ha segítség kell, jönnek a kenyeret, az életet menteni. Jó szervezéssel, gondos felkészüléssel sok kellemetlen meglepetésnek elejét vehetjük. Szlo­vákiában hozzávetőlegesen hatszázhatvanezer hektárról kell beta­karítani a kalászosokat. Átlagban négy-négy és fél tonnás hektárho­zamra számítunk. Ez több mint hárommillió tonna gabonafélét jelent. Ennyi termény learatása, szállítása és tárolása nagy gonddal jár még kedvező feltételek közepette is. Hát még akkor, ha rosszra fordul az időjárás! Ilyenkor aztán kell a segítség. A határ ígéretes. Alaposan fel kell hát készülnünk, hogy ami megtermett, idejében a magtárakba kerüljön. Ez mindenki feladata. Országos ügy. A szervezettség, összefogás, segítő kéz nyújtása révén még a legnehezebb esetekben is található kivezető út. Az összefogás hektárhozam-emelö tényezővé válhat. A fejetlenség, szervezetlenség, a „nem az én dolgom“ viszont irgalmatlan vámsze­dővé. Ezért hát a kérés: ha kell, egy ország mozduljon meg. A szövetkezetek, állami gazdaságok tagjai, illetve dolgozói már a felkészüléskor jó stratégáknak bizonyultak. Minden eshetőséggel számolva, alternatívákat dolgoztak ki. Ismerik a feladatokat, képe­sek újabb erőket mozgósítani, ha a szükség megkívánja. Szinte előre megfogalmazott parancsra mozdul ember és a gép. Szlovákiai méretekben, de akár országosat is mondhatnánk, a terv mindenek­előtt a gépek erejére épül. Idén csak szűkebb hazánkban több mint hat és fél ezer nagyteljesítményű kombájn áll csatasorba, vagyis hozzávetőleg háromszázzal több, mint az elmúlt esztendőben. Már önmagában ez is nagy dolog. Komoly sikerekkel biztat továbbá a gépek átcsoportosításának alapos, átgondolt terve, amely a köl­csönösség alapelvére épül, s a szocialista internacionalizmus további mélyüléséhez vezet. A terv azonban, akármilyen jó is, még nem valóság. A gabonaföl­dek fölött nincs tető; nincs, ami védelmet nyújtson az időjárás szeszélyei ellen. Megeshet, hogy hellyel-közzel még kaszára is szükség lesz. Ha tehát valahol szükség van a körültekintő terve­zésre, szervezésre, az a mezőgazdaság. Az aratás gyors elvégzésé­nek egyik alapkövetelménye a szervezés rugalmassága. Ilyenkor, aratás idején vizsgáznak igazában a gazdaságok vezetői, ilyenkor nyílik mód legjobban arra, hogy mindenki megmutassa, mire képes. A gyorsaság ezekben a napokban a terméshozam szempontjából felér egy aranyat érőnek kikiáltott májusi esővel. Utaltunk már a gépek számbeli növekedésére. Társadalmunk jóvoltából szocialista mezőgazdaságunk ott tart, hogy normális időjárási viszonyok között semmivel sem volna szabad megkésni. A tavalyi százhárom hektár helyett idén csak hetven-egynéhány jut átlagban egy kombájnra. Az aratás időtartama tehát lerövidül, ami remélhetőleg a hektárhozamok alakulásaban is megmutatkozik majd. Ez egyáltalán nem elhanyagolható tényező. A túlérés kedve­zőtlenül befolyásolja a hozamokat. A szakemberek állítják, hogy a búza hektárhozama az aratás tíznapos késése esetén öt, tizenöt napos késésnél pedig már kilenc százalékkal csökken. Tervezéskor azzal is számoltunk, hogy a búzán és árpán kívül Szlovákiában idén az őszi repcét huszonhétezer, a hüvelyeseket pedig negyvenkétezer hektárról kell betakarítani. Ez komoly többlet- munkát jelent, nem is beszélve az aratással járó egyéb munkákról: a szalma betakarításáról, a tartlóhántásról, a másodnövények veté­séről. Az aratás nem csupán abból áll, hogy a kombájnok levágják és kicsépelik a termést. Esős időjárás esetén nagy gondot okozhat a gabona szárítása, tárolása. További megterhelést jelent az aratás­ban résztvevők színvonalas ellátása, s a termény szállításának, felvásárlásának zökkenőmentes megszervezése. A feladatok tehát nagyok, sokirányúak. Ám a társadalom vigyázó szemmel figyeli, mi történik a hektárok ezrein; földművelő népünk­nek sikerül-e megbirkóznia az esztendő talán egyik leglátványo­sabb, legnagyobb odafigyelést kívánó munkájával. Az ország érdek­lődése azt is jelenti, hogy szükség esetén a segítségnyújtás módját is megtalálja. Természetesen nem arról van szó, hogy az illetékesek helyett majd mások végzik el a szervező-, irányító- és egyéb munkákat. Ez mindenekelőtt az ö gondjuk: övék a felelősség is azért, hogy az ország kenyere idejében a magtárakba kerüljön. Mindenekelőtt nekik kell megtenniük azokat az intézkedéseket, amelyek valóban segítik az aratási munkák gyors és minél kisebb veszteséggel járó lebonyolítását. A társadalom segítségét oda kell irányítani, ahol ez tényleg indokolt, ahol a termés szemmel látható­lag veszélybe jutott. A határ jó termést ígér. Ennek valamennyien örülünk. Talán ezért is szólunk most mindenkihez: ha majd eljön az ideje, ne legyen se ünnep, se vasárnap, se éjjel, se nappal, amíg kalász lesz a szabad ég alatt- SZARKA ISTVÁN Miloš Jakeš elvtárs találkozott a hazai tömegtájékoztató eszközök vezetőivel Fontos szerep hárul a sajtóra, rádióra és televízióra az átalakítás igényes céljainak megvalósításában A CSKP KB főtitkára beszédet mondott (ČSTK) - Miloá Jakeš, a CSKP KB főtitkára tegnap a prágai Kultúr­palotában találkozott hazánk tömeg- tájékoztató eszközeinek vezetőivel. A találkozón részt vett Jan Fojtík, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára, Zdenék Horení, a CSKP KB Titkárságának tagja, a Rudé právo főszerkesztője, Gejza Šlapka, az SZLKP KB Elnökségé­nek tagja, a KB titkára, Ottó čmolík, a CSKP KB osztályvezetője, Matej Lúčan szövetségi miniszterelnök­helyettes és más személyiségek. Bevezetőjében Miloš Jakeš ki­emelte a tömegtájékoztató eszközök Miloš Jakeš elvtárs beszédet mond a tömegtájékoztató eszközök munkatár­saival tartott találkozón, baloldalt Jan Fojtík. (Képtávírón érkezett - ČSTK) jelentőségét a közvélemény formá­lása szempontjából. Hangsúlyozta, hogy a sajtó, a rádió, a televízió meghatározó szerepet tölt be a gaz­dasági mechanizmus átalakítása és a szocialista demokrácia társadal­munkban való elmélyítésére irányu­ló elveinek megvilágításában és ab­ban, hogy megnyerjük a dolgozók és a lakosok legszélesebb rétegeit e céloknak. Beszédének további részében Miloš Jakeš azokat a jelenlegi fela­datokat és problémákat jellemezte, amelyek a CSKP XVII. kongresszu­sán és a CSKP KB azt követő ülése­in hozott határozatok végrehajtásá­val kapcsolatban állnak előttünk. (Folytatás a 2. oldalon) Hazánkba látogat Nyikolaj Rizskov szovjet kormányfő (ČSTK) - Csehszlovákia Kom­munista Pártja Központi Bizottsá­gának és a csehszlovák kormány­nak a meghívására július elején hivatalos baráti látogatást tesz hazánkban Nyikolaj Rizskov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága Politikai Bi­zottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke. MEGKEZDŐDTEK A CSEHSZLOVÁK - OSZTRÁK KORMÁNYFŐI MEGBESZÉLÉSEK Napirenden az együttműködés korszerű formái, főleg a kooperáció és a közös vállalkozások Franz Vranitzkyt fogadta Miloš Jakeš és Gustáv Husák (ČSTK) - Franz Vranitzky, az Osztrák Köztársaság kancellárja - aki vasárnap az esti órákban kezdte meg hivatalos csehszlovákiai látogatá­sát - tegnap reggel a prágai Žižkov-hegyen megkoszorúzta az ismeret­len katona sírját. A vendéget a koszorúzási ünnep­ségre - amely a két ország himnu­szával és a prágai helyőrség dísz­egységének elvonulásával ért vé­get elkísérte Bohuslav Chňou­pek külügyminiszter. Ott volt a két ország nagykövete is. A koszorúzás után az osztrák kancellár beírta nevét az emlék­könyvbe. Röviddel ezután a prágai Hrzán- palotában megkezdődtek Ľubomír štrougal szövetségi miniszterelnök és Franz Vranitzky megbeszélései. Csehszlovák részről a tanácskozá­son részt vett Jaromír Obzina szö­vetségi miniszterelnök-helyettes, a Tudományos-Műszaki Fejlesztési és Beruházási Állami Bizottság el­nöke, Bohuslav Chňoupek, Ján štérba külkereskedelmi miniszter, Marián Čalfa miniszter, Bohumil Urban, a Cseh Szocialista Köztár­saság miniszterelnökének első he­lyettese és több más személyiség; osztrák részről Mariiies Flemming asszony, környezetvédelmi, ifjúsági és családtervezési miniszter, Josef Ratzneböck, Felső-Ausztria tartó­Megválasztás alkalmából (ČSTK) - Alois Indra, a Szövet­ségi Gyűlés elnöke táviratban gratu­lált Laurent Fabiusnek a Francia Köztársaság Nemzetgyűlésének el­nökévé történt megválasztása alkal­mából. mányi kormányának elnöke, Helmut Zilk, Bécs polgármestere, Johann Sipötz, Burgenland tartományi kor­mányának elnöke, Erwin Proli, Al- só-Ausztria tartományi kormányá­nak elnökhelyettese és több más személyiség. Jelen volt Marek Venuta és Kari Peterlik, a két ország nagykövete is. Bevezetőben a két kormányfő eszmecserét folytatott Csehszlová­kia és Ausztria kapcsolatainak szín­vonaláról és távlatairól. Nagyra érté­(Folytatás a 2. oldalon) Ma kezdődik az SZKP 19. országos konferenciája BEFEJEZŐDÖTT A MINTEGY 5 EZER KÜLDÖTT BEJEGYZÉSE • RÉSZLETES LESZ A TÁJÉKOZTATÁS A TANÁCSKOZÁSRÓL (ČSTK) - A moszkvai Kreml Kongresszusi Palotájában helyi idő szerint ma délelőtt 10 órakor megkezdődik az SZKP 19. országos konferenciája. A csaknem 20 millió szovjet kommunistát mintegy 5 ezer küldött fogja képviselni, akiket az elmúlt hetekben a határterületi és a kerületi pártbizottságok, valamint a köztársasági központi bizottsá­gok választottak meg. A konferencia két alapvető prob­lémakörrel fog foglalkozni. A küldöt­tek megvitatják az SZKP XXVII. kongresszusán hozott határozatok teljesítését, a 12. ötéves terv első felének eredményeit és a pártszer­vezetek feladatait az átalakítás so­rán. Ugyancsak megvitatják a párt és a társadalom életének további demokratizálásához vezető utakat. Mindkét kérdéssel összefüggésben Mihail Gorbacsov az SZKP Köz­ponti Bizottságának megbízásából a nyitóülésen beszámolót terjeszt elő. A szovjet párt 1905-ben, a finnor­szági Tamperében tartotta első kon­ferenciáját, s legutóbb 1941 február­jában Moszkvában rendeztek ha­sonló tanácskozást, összehasonlí­tásként: a 17. és a 18. pártkonferen­cián 900, illetve 600 küldött vett részt. A ma kezdődő konferencián tehát sokkalta több küldött lesz je­len, ami már önmagában is jelzi a napirenden szereplő problémák komolyságát. Mellesleg erre utal az SZKP KB május végén nyilvános­ságra hozott téziseiről lefolyt rendkí­vüli aktív vita is. A vitában párttagok és párton kí­vüliek milliói vettek részt. A konfe­renciához több százezer javaslatot és megjegyzést címeztek (csupán a mintegy 1,1 millió tagot számláló moszkvai pártszervezet több mint 100 ezer konkrét javaslattal állt elő). Az indítványok túlnyomó része (Folytatás a 3. oldalon) \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom