Új Szó, 1988. június (41. évfolyam, 127-152. szám)

1988-06-25 / 148. szám, szombat

Ortega nyilatkozata a Shultz-körút céljairól (ČSTK) - Daniel Ortega nicara­guai államfő tévényilatkozatában George Shultz közelgő közép-ame- rikai kőrútjával foglalkozott. Az ame­rikai külügyminiszter június 29-e és július J-je között tesz látogatást Sal­vadorban, Guatemalában, Costa Ri­cában és Hondurasban, tehát Nica­ragua nem szerepel útitervében. Ortega szerint a Shultz-körút arra szolgál, hogy megszerezze az USA térségbeli szövetségeseinek támo­gatását a Nicaraguával szembeni amerikai agresszió folytatásához. Megfigyelők véleménye szerint George Shultz a kontráknak nyújtott amerikai katonai segélyek felújítását is elő kívánja készíteni. Miguel d’Escoto nicaraguai kül­ügyminiszter csütörtökön tért visz- sza Hondurasból. Mint elmondotta, a közép-amerikai külügyminiszterek értekezletén Honduras hibájából nem hozták létre a térségre vonat­kozó béketerv ellenőrzésével foglal­kozó bizottságot. Nicaragua a bizott­ság megalakítását rendkívül fontos­nak tartotta, a közép-amerikai béke­folyamat jövője szempontjából. Az MSZMP KB ülése (ČSTK) - Kádár János elnökle­tével csütörtökön ülést tartott az MSZMP Központi Bizottsága. A KB megvitatta és elfogadta a feladattervet az országos pártérte­kezlet állásfoglalásának végrehajtá­sára, meghallgatta a pártszervek munkájának nyilvánosságáról, vala­mint a választási törvény alkalmazá­sának tapasztalatairól szóló beszá­molókat. Kuba jelenleg mintegy harminc fejlődő országnak nyújt segítséget. E program keretében például 1985 óta több száz sebesült salvadori hazafit gyógyítanak az ország kórházaiban. Felvételünkön: a sebesült salvadori partizánok ötödik csoportját fogadják a havannai repülőtéren (ČSTK-felvétel) Az SZKP 19. országos konferenciájának előkészületei Az állampolgárok aktív részvétele Francia parlamenti ülésszak Rocard a jövő héten mutatja be kormányát (ČSTK) - Az új francia parlament csütörtökön kezdte meg alakuló ülé­sét. A nemzetgyűlés tanácskozásá­nak napirendjén a házelnök megvá­lasztása szerepelt. A képviselők Laurent Fabius, volt szocialista párti kormányfőt választották a nem­zetgyűlés elnökévé. A titkos szava­zás a második fordulóban hozott eredményt, amikor a Szocialista Párt 276 képviselője mellett nyilván 25 kommunista képviselő is Fabius mellett szavazott. A másik jelölt, Jacques Chaban-Delmas, a parla­ment korábbi elnöke, 268 szavaza­tot kapott. Francois Mitterrand államfő ugyancsak csütörtökön Michel Rocard-t bízta meg az új kormány megalakításával. Ismeretes, a Ro- card-kormány a parlamenti válasz­tások után - az alkotmánynak meg­felelően - benyújtotta lemondását, de ügyvezetőként a törvényhozás alakuló üléséig hivatalban marad. A szocialista párti kormányfő való­színűleg a jövő héten, a parlamenti bizottságok elnökeinek megválasz­tását követően közli a kabinet név­sorát. Megfigyelők szerint az új kor­mány nem nagyon fog különbözni az előzőtől, amelyben a kulcspozíció­kat szocialista párti politikusok látták el. Michel Rocard miniszterelnök je­lenlétében Párizsban megtartották az első hivatalos tárgyalásokat Új- Kaledónia jövőjéről. A tanácskozá­son a Kanak Nemzeti Felszabadítási Szocialista Front (FLNKS) és az a tömörülés vesz részt, amely Új- Kaledónia Franciaországhoz tarto­zása mellett van. A tárgyalások elő­reláthatólag jövő szerdán érnek vé­get, s nem kizárt, hogy később a kor­mányfő ellátogat a tengeren túli te­rületre. tat rá, s úgy véli, hogy a Szovjetunió­ban a tudósoknak túl szűk köre fog­lalkozik ezzel a komoly problémával. Javasolja, hogy a konferencia a filo­zófiára és az ideológiára vonatkozó­an dolgozza ki a kollektív elméleti tevékenység mechanizmusát és biz­tosítsa a tudósok számára, hogy demokratikus és tárgyszerű vitában védelmezhessék nézetüket. A külpolitikai tevékenység tökéle­tesítésére vonatkozó javaslatait írta meg a moszkvai Pravdában Oleg Pereszipkin, a külügyminisztérium diplomata akadémiájának rektora. Minden külpolitikai lépést tudomá­nyosan kell alátámasztani, figyelem­be véve a szakemberek széles köré­nek véleményét - írja, s azt javasol­ja, hogy hozzák létre a szovjet kül­politikai társaságot, illetve a volt szovjet diplomaták szervezetét. Ezek az új szervek értékes elméleti ösztönzéseket adhatnának és kibő- víthetnék a szakemberek részvéte­lét a Szovjetunió külpolitikai irányvo­nalának megvalósítása során. A Trud című szakszervezeti lap hasábjain egy szovhoz igazgatója, a 19. országos pártkonferencia kül­dötte, csatlakozik a városi és járási szintű állami apparátus korlátozását célzó felhívásokhoz. A gazdaságirá­nyítási szféra munkatársai még min­dig nagy mértékben függenek a bü­rokratikus apparátus döntéseitől, amelyek nem mindig felelnek meg a konkrét feltételeknek - írja. A gaz­dasági sikerek legfőbb feltétele az önállóság, s mivel most a végered­mények alapján értékeljük munkán­kat, meg kell szabadulnunk a „fent- ről" jövő felesleges beavatkozá­soktól. Vjacseszlav Szicsov interjúja Hivatalos kapcsolatfelvétel a KGST és az EGK között (ČSTK) - Luxemburgban ma írják alá a KGST és a Közös Piac közötti hivatalos kapcsolatok felvételéről szóló nyilatkozatot. Vjacseszlav Szi­csov, a KGST titkára ebből az alkalomból adott interjút a moszkvai Pravdának. Szicsov elsősorban a két gazda­sági szervezet együttműködésének távlataival foglalkozik nyilatkozatá­ban. Egyebek között megállapítja: a dokumentum aláírása véget vet annak az abnormális helyzetnek, amikor a KGST és az EGK között nem léteztek hivatalos kapcsolatok, így kedvezőbb feltételek jönnek létre a két gazdasági tömörülés tagálla­mai közötti gazdasági és kereske­delmi kapcsolatok fejlesztéséhez, s új távlatok nyílnak a különböző területeken, például a közös progra­mok megvalósítása során kibonta­kozó együttműködés előtt. Szicsov szerint kedvezőek a kilá­tások a környezetvédelmi együttmű­ködés területén, mivel a jelenlegi ökológiai problémák megoldásához már gyakran nem elegendő egyetlen vagy néhány ország erőfeszítése. Ugyancsak közösen fejleszthetné a két szervezet az európai közleke­dési hálózatot és az energiaiparban is eredményes együttműködést foly­tathatna, például a kontinens nagy energiarendszereinek összehango­lását is számba vehetnék. Mindkét fél nagy érdeklődést mu­tat a tudományos-technikai együtt­működés iránt. Szicsov ezzel össze­függésben emlékeztet a KGST-tag- országok tudományos-műszaki együttműködése 2000-ig szóló komplex programjára és a nyugat­európai Euréka programra, s rámu­tat: mindkét program fő irányai igen közeliek. Az árucsere fokozása és a gaz­dasági együttműködés fejlesztése szempontjából a jelentős kérdések közé tartozik a termékek szabvá­nyosítása. A két szervezet érdekei itt is gyakorta azonosak. A KGST titkára a továbbiakban hangsúlyozza, a hivatalos kapcsola­tok felvétele hozzájárul az egyes KGST-országok és a Közös Piac, mint egész közötti együttműködés további fejlesztéséhez. Emlékeztet rá, hogy a Szovjetunió, Csehszlová­kia, az NDK, Magyarország és Bul­gária már kifejezte szándékát, mi­szerint kész hivatalos kapcsolatokat létesíteni az EGK-val. A KGST-tagok és a Közös Piac között jelenleg is - gyakorta kor­mányközi megállapodások alapján - folyik a kereskedelem - hangoz­tatja Szicsov, s hozzáfűzi: ennek volumene 1987-ben mintegy 40 mil­liárd rubel volt. E kereskedelem szerkezete azonban a KGST szá­mára nem megfelelő, mivel a Közös Piac tagországaiba irányuló kivitel­ben a nyersanyagok és tüzelőanya­gok, valamint az élelmiszerek domi­nálnak. A gépek és berendezések aránya csupán 7 százalék, miköz­ben ugyanezen termékek behozatali aránya 35 százalék. Ami Nyugat-Berlint illeti, Szicsov szerint ez a kérdés rendkívül bonyo­lult volt, de az előkészítő tárgyalások során sikerült olyan megfogalma­zást találni, amely mindkét félnek megfelel. A KGST képviselői kilenc tagállam nevében kinyilatkoztatják, hogy a közös dokumentum semmi­be sem érinti és nem is érintheti az 1971. szeptember 3-i négyoldalú megállapodást. A közös nyilatkozat aláírása utat nyit az új kezdeményezések előtt, és hozzájárul a KGST és az EGK kö­zötti kiegyensúlyozott gazdasági kapcsolatok fejlesztéséhez. A KGST kész becsületesen és következete­sen teljesíteni a megállapodásokat, s ugyanezt várja el a Közös Piactól is. Az RKP és az MSZMP levélváltása (A Pravda budapesti tudósítójától) - Mint már közöltük, a Román Kommunista Párt és a Magyar Szocialista Munkáspárt között ezekben a napokban levélváltásra került sor, s a két fél a nemzetiségi politika egyes kérdéseivel, pontosabban a romániai magyar nemzetiségi kisebbség helyze­tével kapcsolatos álláspontját fejtette ki. A bukaresti sajtó egyelőre nem foglalkozik a levélváltással, a ma­gyar lapok azonban visszatérnek ar­ra, miként alakult a kérdés az utóbbi hónapokban. A romániai magyarok helyzetével kapcsolatos első hivatalos reagálás 1987. április 2-án hangzott el, ami­kor a magyar kormány szóvivője visszautasította a román tájékoztató eszközök vádját, miszerint Magyar- ország meghamisítja Románia törté­nelmét, revansista álláspontra he­lyezkedik és beavatkozik Románia ROMANIA Az utóbbi időben külföldön sokat beszélnek és írnak arról a különös román tervről, hogy az évszázad végéig radikálisan csökkentik a fal­vak számát - a jelenlegi 13 ezerből csak 5-6 ezer marad. Az elmúlt hetekben sokszor emlegette ezt a tervet Nicolae Ceausescu, a Ro­mán Kommunista Párt főtitkára, köz- társasági elnök is. Arra hivatkozott, hogy Romániában még 1984-ben hirdették meg a területrendezési programot, melynek megvalósítása most került napirendre. Miről van szó valójában? A román vezetők szerint a program célja, hogy megszüntessék a vidék és a városok életszínvonala közti még mindig meglevő különbségeket, to­vábbá elősegítsék az élelmiszer-el­látásban tapasztalható hiányossá­gok megoldását és nem utolsósor­ban így akarják javítani a feltételeket az ,,egységes nép homogén társa­dalmának“ létrehozásához. A telje­sen megsemmisítendő falvak helyén 350 ezer hektár mezőgazdasági föl­det akarnak szerezni, e falvak lakos­ságát városi jellegű agráripari köz­pontok - ezekből 558-at akarnak felépíteni - két-háromemeletes há­zaiba költöztetnék át. Minden köz­ponthoz átlagosan három falu fog tartozni. 1990-ig akarják kidolgozni az akció részletes tervét és felépíte­ni áz első két-három agráripari köz­pontot. 1995-ig kell teljes mértékben beindulnia az egész program meg­kérdőjelek és aggodalmak valósításának, hogy azt 2000-ig tel­jesen befejezzék. Ezzel a tervvel összefüggésben - melyet egyelőre nem foglal magában semmilyen tör­vény vagy intézkedés sem - számos kérdés merül fel és jelentős nyugta­lanságot kelt. Ez a terv mindenekelőtt erősza­kos beavatkozás az évszázadok so­rán kialakult településrendszerbe, a hagyományokba és az életmódba. Ezenkívül ez a beavatkozás óriási anyagi eszközöket igényel. Továbbá próbálkozást jelent arra, hogy az élelmiszer-problémát extenzív, tehát a mezőgazdasági termelés fejlesz­tésének be nem vált módszere által oldják meg, még sehol sem sikerült ezeket a kérdéseket a mezőgazda­sággal foglalkozó lakosság áttelepí­tésével megoldani. Azonkívül nyil­vánvaló, hogy a terv egyben beavat­kozás Románia nemzetiségi struktú­rájába. A románok mellett kb. két- két és fél millió magyar, közel 400 ezer német és más nemzetiségek képviselői is élnek az országban, köztük szlovákok is. Éppen ezzel az utóbbi körül­ménnyel összefüggésben éleződött ki a román nemzetiségi politika bírá­lata, bár már eddig is felrótták e poli­tikának, hogy igyekszik természetel­lenesen meggyorsítani az egyes nemzetiségek asszimilációját. Ma­gyarországon, ahol az események alakulása miatt a legnagyobb a nyugtalanság, attól tartanak, hogy Romániában a falvak százainak és ezreinek megszüntetése megváltoz­tatja az ország etnikai arculatát és a főleg magyar nemzetiségű román állampolgárok még nagyobb mér­tékben igyekeznek majd letelepedni a Magyar Népköztársaság területén. Gál Zoltán belügyminiszter-helyet­tes éppen a kormány múlt heti ülé­sén közölte, hogy eddig kb. 5200 román állampolgár kapott ideiglenes letelepedési engedélyt Magyaror­szágon. Azzal számolnak, hogy ez a szám az év végéig eléri a 10-12 ezret. Egyelőre nincsenek problé­mák az áttelepülők foglalkoztatásá­val, de ha számuk tovább fog növe­kedni, az nagy nehézségeket idéz­het elő. A belügyminiszter-helyettes szerint ebben az esetben ideiglenes szálláshelyek kiépítésére lenne szükség. Beszélt ezekről a kérdésekről a közelmúltban Grósz Károly, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt főtitká­ra, a Minisztertanács elnöke is. A Magyar Építőművészek Szövetsé­gében tett látogatásakor többek között szólt arról, hogy a nemzetisé­gek asszimilációja törvényszerűen végbemegy, de azt nem szabad sür­getni, le lehet lassítani és teret kell biztosítani a nemzetiségi azonos­ságtudat megőrzéséhez. Ezért ké­szül Magyarországon egy nemzeti­ségi törvény. Szavai szerint Magyar- országon adósak a nemzetiségi kul­túra és a nemzetiségi értékek meg­őrzésében. Hangsúlyozta, hogy a romániai falvak felszámolásával kapcsolatban a kultúra általános vé­delméről van szó, hiszen nemcsak az ottani magyar, hanem más nem­zetiségű, sőt román falvakról is szó van. Grósz Károly emellett leszö­gezte, a területrendezés természe­tesen Románia belügye, s mint mondotta: „ebbe mi nem kívánunk beleszólni". Csakhogy ezek a falvak építészeti hagyományaikkal olyan kulturális értékeket képeznek, me­lyek felszámolása pótolhatatlan veszteséget jelentene nemcsak Ro­mánia, az ottani magyar nemzeti­ség, hanem az egész emberiség számára. Grósz Károly egyben közölte, hogy a közeljövőben - nyilván a nyáron - Romániába utazik, hogy viszonozza Constantin Dascalescu román kormányfő budapesti látoga­tását. Ez a látogatás lehetőséget ad ahhoz, hogy a politikai párbeszéd útján, nyílt és őszinte véleménycse­re során keressék a válaszokat a mai realitásokból eredő problémák megoldására. „Nem hiszem, hogy visszafelé kellene nézni, sokkal in­kább a jövőt kell számbavenni“ -hangsúlyozta Grósz Károly. LŐRINCZ GYULA belügyeibe. Ezek az állítások - mondotta akkor a szóvivő - min­den alapot nélkülöznek, zavart okoznak a két szomszédos szocia­lista ország együttműködésében, károsítják a magyar és a román nép alapvető érdekeit. A kormány lapja, a Magyar Hírlap 1988. január 30-i szombati mellékletében négy nagyformátumú oldalon foglalkozott a romániai magyarok helyzetével. A ro­mániai magyar nemzetiség létszáma 2-2,5 millióra tehető, ami a lakosság 12-13 százalékát teszi ki. A lap emlékez­tet rá, hogy a hivatalos román statisztikák az országban élő magyarok számát 1,7 millióban adják meg, ami a romániai össz­lakosság 7-8 százaléka. Azt is megálla­pítja, hogy a Romániában magyar nyel­ven megjelenő kiadványok számát korlá­tozzák. Példányszámuk egyharmadára csökkent és áruk 100-150 százalékkal emelkedett. Egyes kiadványok teljesen megszűntek. A román televízió 1975-1982 között hetente két és fél órás magyar nyelvű műsort közvetített, ám a közvetítési időt fokozatosan lerövidítet­ték, mígnem 1984-ben teljesen megszün­tették. Az utóbbi időben magyar nemzetiségű román állampolgárok települnek át Ma­gyarországra, amiről a magyar kormány szóvivője idén január 28-án a következő­ket mondotta: „Míg 1985-ben 1709 ro­mán állampolgár kért magyarországi tar­tózkodási engedélyt, addig ez 1987-ben már 6499 volt. A kérvényezők kilencven százaléka magyar nemzetiségű." Gál Zoltán belügyminiszter-helyettes a na­pokban elmondta, hogy idén, június 10-ig hivatalosan 4977 román állampolgár ta­gadta meg a visszatérést Romániába. „A jelenlegi helyzet akaratunk ellenére alakult ki. De erkölcsi és politikai köteles­ségünk segítséget nyújtani a magyar nemzetiségűeknek, ha hozzánk fordul­nak“ - mondotta Gál Zoltán. Az ország­gyűlés az áttelepülök megsegítésére 300 millió forintos alapot hozott létre. Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a kormány elnöke a magyar rádiónak adott nyilatkozatában kijelentette, a kö­zeljövőben hivatalos tárgyalásokra Ro­mániába utazik. (vil) (ČSTK) - Az SZKP jövő héten sorra kerülő 19. országos konferen­ciája előtt a szovjet állampolgárok a köz- és a politikai élet gyakorlatilag valamennyi területére vonatkozóan számos javaslatot terjesztenek elő. Elsősorban azt javasolják, hogy fog­lalják törvénybe az átalakítás visz- szafordíthatatlanságát, fokozzák a társadalmi szervezetek felelőssé­gét és jogköreit, s mindenekelőtt hozzák létre a feltételeket az alap­szervezetek aktivitásának fokozá­sához. A Komszomolszkaja Pravda ha­sábjain egy dnyepropetrovszki egyetemi tanár a társadalomtudo­mányok nem kielégítő szintjére mu-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom