Új Szó, 1988. június (41. évfolyam, 127-152. szám)

1988-06-18 / 142. szám, szombat

(Folytatás a 3. oldalról) 3. a munka-keretszerződést (34.§) 4. a szakszervezeti szervek részvéte­lét a dolgozóknak más munkakörbe vagy más munkavégzési helyre történő áthe­lyezésében, és a munkaviszony meg­szüntetésében (41. §, 59. §) 5. a vezető beosztású dolgozóknak és szerveknek a fegyelmi büntetés kirovásá­ra vonatkozó hatáskörét (78. § (1) és (2) bekezdés), 6. a Forradalmi Szakszervezeti Moz­galom társadalmi ellenőrzését (136. §) 7. a munkaügyi döntőbizottságok lét­rehozását és eljárásukat (207. § (2) be­kezdés), 8. a munkaügyi viszonyokkal kapcso­latos jogok és kötelességek átszállását (249-251 §§) 9. az állampolgárok között létrejött munkaviszonyokat és azokat a munkavi­szonyokat, amelyekben a munkáltató egyéb szocialista szervezet (268-269 §§) 10. az egyes fogalmak értelmezését (271 §), b) ott, ahol a Munka Törvénykönyve munkaviszonyról beszél, tagsági viszonyt kell érteni, ott ahol mellékes munkavi­szonyról beszél, tagsági viszonyt kell ér­teni mellékes munkakötelezettséggel, ott, ahol a Munka Törvénykönyve munka­szerződésről szól, a munkafeltételekről szóló megállapodást kell érteni, amely a tagfelvételi kérelem részét alkotja, ott, ahol a szervezet vezetőjéről beszél, a szövetkezet elöljáróságát kell érteni, esetleg az elöljáróság által felhalmozott szervet vagy tisztviselőt, c) a tagok munkavégzési viszonyaira nem vonatkoznak a Munka Törvényköny­vének a szakszervezeti szervek hatáskö­réről szóló rendelkezései; ott, ahol a Mun­ka Törvénykönyve a szakszervezeti szer­vek részvételéről szól, a szövetkezet alapszabályzata rendezi az illetékes szö­vetkezeti szervek hatáskörét a szövetke­zet feltételeinek megfelelő módon, főleg a tagsági viszony megszüntetése, a mun­kajogi előírások megtartása és a munka- védelem állapota fölötti társadalmi ellen­őrzés kérdéseiben, d) a munkaügyi döntőbizottságok a szövetkezet alapszabályzatában meg­állapított módon jönnek létre; a döntőbi­zottsági eljárás részleteiről a Munka Tör­vénykönyve 216. §-a alapján kiadott álta­lános jogszabályok rendelkeznek az alap- szabályzatban vagy a szövetkezet legfel­sőbb szerveinek határozataiban megálla­pított esetleges eltérésekkel, e) melléktevékenységet (Munka Tör­vénykönyve 71 .§) csak munkaviszony ke­retén belül lehet végezni, esetleg a mun­kaviszonyon kívüli munkák elvégzéséről szóló megállapodások alapján, ÖTÖDIK RÉSZ f) a szövetkezet munkarendjét a szö­vetkezet legfelsőbb szerve hagyja jóvá, amely meghatározza a fegyelmi büntetés kirovására jogosult szerveket is, g) azokban az esetekben ahol a Mun­ka Törvénykönyve lehetővé teszi, hogy egyes bérezési vagy munkafeltételeket a kollektív szerződés szabályozza, ha­sonló szabályozást lehet végrehajtani a szövetkezet legfelsőbb szervének hatá­rozatával, h) ott, ahol a Munka Törvénykönyve a dolgozók kollektívájáról beszél, a tagok Ikollektíváját kell érteni. 17. § A szövetkezet dolgozói (1) Az a szövetkezet, melyben a mun­kavégzési viszony nem tartalmi eleme a tagsági viszonynak, munkaviszony ke­retében alkalmaz dolgozókat feladatai tel­jesítése céljából. (2) A szövetkezet tevékenységében kihasználja dolgozói tapasztalatait, szak­mai ismereteit és aktivitását, kihasználja a dolgozók társadalmi szervezeteinek ta­pasztalatait, szakmai ismereteit és aktivi­tását is, főként a Forradalmi Szakszerve­zeti Mozgalomét és a Szocialista Ifjúsági Szövetségét, melyek képviselőit meghívja a tagsági gyűlésére, esetleg a küldöttek gyűlésére (konferenciájára) és a szövet­kezet elöljáróságának ülésére. A szövetkezeti szervek rendszere 18.§ A szövetkezet szervei és döntéshoza­taluk módja (1)A szövetkezet szervei a követke- zöek: a) a taggyűlés, esetleg a küldöttek gyűlése (konferenciája), b) az elöljáróság, c) az elnök, d) az ellenőrző bizottság, e) az alapszabályzat szerinti további szervek. (2) A szövetkezet választott szervei­nek megbízatási időszaka öt év, ameny- nyiben az alapszabályzat nem határoz meg rövidebb megbízatási időszakot. (3) Az első bekezdés a), b) és d) pontjai alatt említett szövetkezeti szervek akkor határozatképesek, ha tagjainak több, mint a fele jelen van. A határozat elfogadott, ha a jelenlevőknek több, mint a fele megszavazta. (4) A szövetkezet szerveinek megvá-' lasztását és ezeknek a szerveknek az eljárást érintő részkérdésekről rendelkez­het a választási és ügyrendi szabályzat; ennek jóváhagyásának módjáról az alap- szabályzat rendelkezhet. 19.§ Taggyűlés (1) A szövetkezet legfelsőbb szerve a taggyűlés, melyen elsősorban a tagok érvényesítik a szövetkezet ügyeinek irá­nyításához és a szövetkezet tevékenysé­gének ellenőrzéséhez való jogukat. Ha a szövetkezet nagyságára való tekintettel nem lehet összehívni a taggyűlést, az alapszabályzat meghatározhatja azt, hogy a taggyűlés feladatait a szövetkezet tagjai által megválasztott küldöttek gyűlé­se (konferenciája) látja el, (2) A taggyűlést a szövetkezet elöljá­rósága hívja össze szükség szerint, de évente legalább egyszer. (3) A taggyűlést össze kell hívni, ha ezt a tagoknak legalább egyharmada kéri és más, az alapszabályzatban megállapí­tott esetekben is. (4) A taggyűlés hatáskörébe tartozik: a) az alapszabályzat elfogadása és módosítása, b) az elöljáróság és az ellenőrző bi­zottság tagjainak megválasztása és visz- szahívása; a választás módjáról a tag­gyűlés dönt, c) az elöljáróságnak és az ellenőrző bizottságnak a szövetkezet tevékenysé­géről szóló jelentéseinek megvitatása és jóváhagyása, d) a szövetkezet fejlesztési koncepció­jának és gazdasági tervének, gazdálko­dásai szabályainak, illetve az alapok kép­zésének és felhasználásának, valamint az évi zárszámadásnak jóváhagyása, és annak eldöntése, mire fordítja a szövetke­zet a nyereségét vagy miként pótolja az esetleges veszteségét, e) dönteni az elöljáróság esetleg a szövetkezet más szervei határozatai elleni fellebbezésekről és panaszokról, f) a szövetkezet konszolidációs prog­ramja elfogadásának jóváhagyása, g) dönteni a szövetkezet megosztásá­ról, beolvasztásáról, összevonásáról és felszámolásáról, h) dönteni a szövetkezetet és tevé­kenységét érintő további ügyekben amennyiben azt elrendeli ez a törvény, az alapszabályzat, esetleg amennyiben a taggyűlés fenntartotta magának a dön­téshozatal jogát valamely ügyben. (5) A taggyűlés akkor dönthet a szö­vetkezet megosztásáról, beolvasztásáról, összevonásáról és felszámolásáról, ha ez előzetesen meg volt vitatva a szövetkeze­tek szövetségével és a szövetkezet szék­helye szerinti nemzeti bizottsággal. 20. § Elöljáróság - (1) Az elöljáróság a szövetkezet vég­rehajtó és statutáris szerve; bármilyen ügyben jogosult a szövetkezet nevében eljárni. Biztosítja és ellenőrzi a taggyűlés határozatainak teljesítését, a taggyűlés­nek felel a tevékenységéért, és tevékeny­ségéről, továbbá a szövetkezet tevékeny­ségéről is rendszeresen beszámol neki. (2) Az elöljáróság irányítja a szövetke­zet tevékenységét és dönt azokban az ügyekben, amelyek nem tartoznak a szö­vetkezet más szerveinek hatáskörébe. (3) Az elöljáróság szükség szerint ülé­sezik, de havonta legalább egyszer. (4) Az alapszabályzat rendelkezik ar­ról, hogyan jár el az elöljáróság a szövet­kezet nevében; amennyiben az elöljáró­ság valamely jogi ügyletét az előírások szerint Írásbeli formában kell megtenni, az elöljáróság két tagjának aláírása szük­séges. (5) Az elöljáróság tagjai sorából vá­lasztja meg az elnökét, esetleg az elnök- helyettest (elnökhelyetteseket), s a továb­bi tisztviselőket; a választás módjáról az elöljáróság dönt. 21. § Elnök (1) Az elöljáróság munkáját és a szö­vetkezet mindennapi tevékenységét az elnök irányítja és szervezi. Az elnök tiszt­sége ellátásáért az elöljáróságnak tarto­zik felelősséggel. (2) Az elnök helyettesítéséről az alap- szabályzat rendelkezik. 22. § Ellenőrző bizottság (1) Az ellenőrző bizottság a szövetke­zet ellenőrző szerve. Ellenőrzi a szövet­kezet alapszabályzatának a megtartását, a szövetkezet taggyűlése és elöljárósága határozatainak teljesítését és a szövetke­zet gazdálkodását; véleményt nyilvánít az évi zárszámadásról, a nyereség elosztá­sára vonatkozó javaslatról vagy a szövet­kezet veszteségének pótlására irányuló javaslatról. (2) Az ellenőrző bizottság tagjai sorá­ból megválasztja az elnökét; a választás módjáról a bizottság dönt. (3) Az ellenőrző bizottság a tevékeny­ségéért a taggyűlésnek felelős és tevé­kenységéről a taggyűlésnek számol be. (4) Az ellenőrző bizottság tagjai nem lehetnek az elöljáróság tagjai. 23. § Kis szövetkezetek szervei A kevés, legfeljebb harminc taggal ren­delkező szövetkezetek alapszabályzatai meghatározhatják, hogy az elöljáróság és. az ellenőrző bizottság funkcióját a tag­gyűlés tölti be, amely a szövetkezet tagjai sorából megválasztja az elnököt, esetleg a további tisztségviselőket. 24. § A szövetkezet belső szervezete (1)A szövetkezet belső szervezete a szövetkezet kizárólagos hatáskörében van. (2) A szövetkezet belső szervezetéről a szervezeti szabályzat rendelkezik, eset­leg más belső szervezeti előírás, melyet az elöljáróság ad ki. HATODIK RÉSZ A szövetkezet gazdasági és szociális tevékenysége 25. § A szövetkezet és az állam közti viszony (1)A szocialista állam a gazdaság szervező funkciójával összhangban első­sorban az általánosan kötelező erejű jog­szabályok révén teremti meg a szövetke­zet tervszerű gazdasági, szociális és tár­sadalmi fejlesztésének feltételeit; elősegí­ti a szövetkezet hatékony fejlődését, tá­mogatja a szövetkezet vállalkozókészsé­gét és kezdeményezését a lakosság és a társadalom szükségletei kielégíté­sében. (2) A szövetkezet kihasználja az állam által meghatározott célra nyújtott hozzájá­rulásokat, esetleg a kedvezmények és a segítség más formáit a szocialista tár­sadalom gazdasági és szociális fejleszté­se céljainak elérésére. 26. § Gazdasági terv (1)A szövetkezet a saját gazdasági terve, mint tevékenysége irányításának alapeszköze szerint gazdálkodik. (2) A szövetkezet gazdasági terve a gazdasági és a szociális fejlesztés álla­mi tervének céljaiból (a továbbiakban ál­lami terv) indul ki. (3) A szövetkezet gazdasági tervének biztosítania kell a megkötött gazdasági szerződések teljesítését, biztosítja a szö­vetkezet kibontakozását, s a megrendelé­sekből, a piackutatásból és a szövetkezet saját célkitűzéseiből indul ki. (4) A szövetkezetnek a gazdasági terv kidolgozása és teljesítése során főként hatékonyan kell kihasználnia a felhasz­nálható forrásokat és kapacitásokat, első­sorban a tudományos-műszaki haladás forrásait, érvényesítenie a munka, a nyers- és az alapanyagok, az energia és a fűtőanyagok fogyasztásának prog­resszív normáit, s tartósan törekednie kell a termelési önköltség csökkentésére, a munkatermelékenység és a hasznosít­ható nyereség növelésére. (5) A szövetkezet a tagjainak és dol­gozóinak széles körű részvételével dol­gozza ki gazdasági tervét. A szövetkezet tagjai és dolgozói tevékenyen részt vesz­nek a gazdasági terv teljesítésében és teljesítésének ellenőrzésében. 27. § Gazdasági szerződések (1)A gazdasági szerződések képezik a szövetkezetek közti, valamint a szövet­kezetek és a további szocialista szerve­zetek közötti gazdasági viszonyok alapját, biztosítják a szövetkezet gazdasági tervé­ből, a keresletnek a hazai és külföldi piacon bekövetkezett változásaiból eredő feladatok teljesítését; ugyanakkor a szö­vetkezet gazdasági terve kidolgozásának kötelező alapanyagai. (2) A gazdasági szerződések a szö­vetkezet számára kötelezőek, s a szövet­kezet köteles teljesíteni őket. Teljesítésük tükröződik a végleges gazdasági eredmé­nyekben, befolyásolja a szövetkezet alap­jainak képzését, dolgozóinak és tagjainak javadalmazását. A szövetkezet a gazda­sági szerződések teljesítésének elmu­lasztásáért vagyoni felelősséggel tartozik. 28. § Tudományos-műszaki haladás (1) A szövetkezet tevékenységében ki­használja a tudományos-műszaki ismere­teket és folyamatosan emeli termékeinek, munkáinak és szolgáltatásainak műszaki színvonalát, javítja minőségét és ver­senyképességét tagjainak, fogyasztóinak és a szocialista társadalom elvárásaival összhangban. (2) A tudományos-műszaki haladás meggyorsítása és intenzifikálása érdeké­ben a szövetkezet a tudomány és a ter­melés összekapcsolásának különféle for­máit érvényesíti. 29. § A termékek, munkák és szolgáltatások minősége A termékek, munkák és szolgáltatások minősége javításáról való gondoskodás a szövetkezet elsőrendű kötelessége és előfeltétele saját gazdasági és szociális fejlődésének, de a társadalom szükségle­tei kielégítésének is. 30 . § Vásárlás és eladás (1) A szövetkezet más szövetkezeti és további alanyokkal együttműködve bizto­sítja az anyagi és műszaki ellátás szem­pontjából saját termelési és más szükség­leteit úgy, hogy gazdasági és szociális tevékenységét folyamatosan végezze, s hogy gazdaságosan és célszerűen használja fel forrásait. Ebből a célból a szövetkezet önállóan szervezi meg be­vásárlásait, s önállóan választja meg be­szerzési útjait, tekintetbe véve a termé­kek, a nyers- és az alapanyagok ésszerű forgalmának szükségességét a népgaz­daságban. (2) A szövetkezet önállóan választja meg áruja értékesítésének legalkalma­sabb módjait és megszervezését. (3) A törvényben meghatározott ese­tekben a szövetkezet a beszerzéseit és eladásait az illetékes állami szervek intéz­kedéseivel összhangban végzi. 31. § Pénzforrások A szövetkezet pénzforrásai a tagok belépési díja, tagrészei és betétjei, a szö­vetkezet tevékenységéből és más forrá­sokból származó bevételek. 32. § Árak (1) A szövetkezet árakért árusítja ter­mékeit, nyújtja munkáit és szolgáltatásait, esetleg az árelőírásokkal összhangban megállapított vagy megegyezéssel kiala­kított térítésekért. (2) A szövetkezet köteles megtartani az árak állami szabályozásának szabá­lyait. Az árelőírások megszegésével jog­talanul szerzett eszközöket a szövetkezet befizeti az állami költségvetésbe, hacsak haladéktalanul nem téríti vissza a megká­rosított megrendelőnek. Az árfegyelem megszegéséért a szövetkezetet az általá­nosan kötelező erejű jogszabályok alap­ján sújtják. 33. § Külgazdasági tevékenység (1) A szövetkezet gazdasági tevé­kenységében kihasználja a nemzetközi munkamegosztásba való részvételt, fő­ként a szocialista gazdasági integráció keretében. (2) A szövetkezet a törvény által meg­határozott szabályok megtartásával vé­gezhet külgazdasági tevékenységet, mégpedig rendszerint deviza-önfinanszí­rozás alapján. A törvény által meghatáro­zott feltételek teljesítése esetén jogában áll közvetlen kapcsolatokat létesíteni és fenntartani a szocialista gazdasági integ­rációban részt vevő államok szervezete­ivel. , 34. § (1)A szövetkezetnek jogában áll devizaalapot létrehozni. Az erre szüksé­ges eszközöket a devizanormatívák alap­ján az árukivitellel szerzett devizabevétel­ből, a kooperációs szállítások egyenlegé­ből, a licencek eladásából, valamint a nyújtott devizaeszközök megtakarításá­ból, esetleg a devizadotációkból és hite­lekből szerzi meg. (2) A devizaalap eszközei a szövetke­zet gazdasági tevékenysége kibontakoz­tatásának biztosítását, behozatali szük­ségletei fedezését, devizakötelezettségei teljesítését és a devizaalap bevételeként feltüntetett, bank által nyújtott hitelek tör­lesztését szolgálják. (3) A szövetkezettől nem lehet elvonni az általa megteremtett devizaalap eszkö­zeit; a szövetkezet önállóan dönt felhasz­nálásukról az általánosan kötelező erejű jogszabályokkal összhangban. Az alap fel nem használt eszközeit korlátozás nélkül át lehet vinni a következő naptári évekbe. 35. § A környezet alakítása és védelme és a természeti források ésszerű kihasználása (1)A szövetkezet oly módon köteles gazdasági és szociális tevékenységét ki­fejteni, hogy a lehető leghatékonyabban védje a természeti környezetet a tevé­kenységével előidézett káros hatásokkal szemben, s főként hogy ne veszélyeztes­se az állampolgárok egészségét. A kör­nyezetnek a tevékenységével veszélyez­tetett alkotóelemei képzéséhez és védel­méhez szükséges intézkedéseket a saját eszközeiből finanszírozza és hajtja végre. (2) A szövetkezet köteles környezet- védelmi berendezéseket építeni, üzembe helyezni ezeket az illetékes termelési vagy nemtermelési intézménnyel együtt és tartósan gondoskodni folyamatos és hatékony üzemelésükről. 36. § (1) A szövetkezet felelősséggel tartozik a természeti források ésszerű kihasználá­sáért és védelméért. (2) A nemzeti vagyon részeit képező természeti források kihasználásáért a szövetkezet a megállapított térítéseket fizeti. 37. § A szövetkezet másodlagos nyersanya­gok és energia forrásaként köteles gaz­daságosan és célszerűen kihasználni a gazdasági tevékenységéből származó hulladékokat, esetleg megteremteni a fel­tételeket a hulladékoknak gazdasági ki­használására más alanyok által. Ebből a célból köteles a hulladékot nyilvántarta­ni, megfelelő helyeken felhalmozni, véde­ni az eltulajdonítással és a károsítással szemben. Ha a hulladékot nem lehet gazdaságilag kihasználni, a szövetkezet környezetóvó módon köteles a hulladékot felszámolni. 38. § A környezetvédelmi intézkedések megvalósítása és a természeti források ésszerű kihasználása során a szövetke­zet együttműködik az illetékes nemzeti bizottsággal. 39. § Információk rendszere (1) A szövetkezet köteles az általáno­san kötelező erejű jogszabályok alapján feldolgozni és nyilvántartani a szociális­gazdasági információkat, a tudományos­műszaki és gazdasági információkat, va­lamint a tervezést és az állami költségve­tés összeállítását szolgáló információkat (a továbbiakban információk). (2) A szövetkezet köteles a meghatá­rozott időpontokban információkat nyújta­ni az illetékes szerveknek és biztosítani hitelességüket. (3) A szövetkezettől információk elő­terjesztését követelni csak az általánosan kötelező erejű jogszabályokban meghatá­rozott módon és mértékben lehet. 40. § Ellenőrző tevékenység (1) A szövetkezet köteles kialakítani az ellenőrzés hatékony rendszerét, biztosí­tani főként a termelés minőségének állan­dó ellenőrzését, a szövetkezeti vagyon védelmét és ellenőrizni saját gazdasági tevékenységének menetét. Az ellenőrzést az irányítás elválaszthatatlan részeként kell gyakorolni, az ellenőrzésnek az irá­nyítás megszilárdítását kell szolgálnia és hozzá kell járulnia a szövetkezet fejlődése és a társadalom, a szövetkezeti tagok kollektívája érdekei közötti összhang megteremtéséhez. ÚJSZ 4 (Folytatás az 5. oldalon) 1988. VI. A lakás-, a fogyasztási és az ipari szövetkezetekről szóló törvény

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom