Új Szó, 1988. június (41. évfolyam, 127-152. szám)

1988-06-18 / 142. szám, szombat

A lakás*, a fogyasztási és az ipari szövetkezetekről szóló törvény (Folytatás a 4. oldalról) (2) A szövetkezet tevékenységét csak azok a szervek ellenőrizhetik, amelyek ellenőrző funkcióját törvény szabályozza. Az ellenőrzésnek hozzá kell járulnia a szövetkezet gazdasági és szociális te­vékenysége hatékonyságának növelé­séhez. 41. § Évi zárszámadás A szövetkezet az előírt módon köteles számvitelt vezetni, kidolgozni az évi zár­számadást és átadni ezt az államigazga­tás illetékes szerveinek és az illetékes banknak. 42. § Munkabérek és jutalmak (1) A szövetkezet a tagjait és dolgozóit a munkájuk eredményei szerint javadal­mazza; a jutalmak összege függ a szövet­kezet gazdasági eredményeitől és a tag­nak vagy a dolgozónak az eredmények eléréséhez való személyes hozzájárulá­sától. (2) A javadalmazást érintő elvi kérdé­sekben a szövetkezet szorosan együtt­működik a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom szerveivel, azok hatáskörével összhangban; azokban a szövetkezetek­ben, ahol a tagság tartalmának részét képezi a munkavégzési viszony, a szö­vetkezet az alapszabályzattal összhang­ban jár el. 43. § Szakképzettségről való gondoskodás (1) A szövetkezet gondoskodik az ok­tatási-nevelési folyamatról, támogatást és segítséget nyújt az iskoláknak és oktatási intézményeknek. Teszi mindezt a hiva­tásra való nevelés és oktatás tartalmának modernizálására való törekvéssel és a saját gazdasági szükségletekre való tekintettel. (2) A szövetkezet szükségleteinek megfelelően nyeri meg a diákokat a kö­zépfokú szaktanintézetekben való to­vábbtanulásra és az össztársadalmi érde­kekkel összhangban biztosítja a mun­kásszakmákat választott fiatalok felkészí­tésének anyagi, műszaki, személyzeti és egyéb feltételeit. A fiataloknak a középfo­kú szaktanintézetekben történő felkészí­tésével kapcsolatos feladatokat a szövet­kezeti szövetségek biztosítják a szövet­kezetek tevékeny részvételével. (3) A szövetkezet gondoskodik tagjai és dolgozói szakképzettségének további növeléséről és ebben együttműködik a szövetkezetek szövetségeivel és a Szö­vetkezetek Központi Tanácsával, melyek létrehozzák az oktatási intézményeket, s együttműködnek az iskolákkal és a to­vábbi oktatási-nevelési intézményekkel. 44. § Konszolidációs program (1) Annak a szövetkezetnek, amely képtelen önállóan gazdálkodni, a szövet­kezetek illetékes szövetsége pénzeszkö­zöket nyújthat, s ezek felhasználását a szövetkezet gazdálkodásának általa meghatározott különleges rendszeréhez kötheti. (2) A szövetkezet gazdálkodásának különleges rendszere a pontosan megha­tározott időre szóló konszolidációs prog­ram érvényesítését és teljesítésének fi­gyelemmel kísérését jelenti. (3) A konszolidációs program olyan gazdasági, pénzügyi, szervezeti és egyéb intézkedések összessége, amelyeknek célja megújítani a szövetkezet képessé­gét a gazdasági funkciói teljesítésére. HETEDIK RÉSZ A szövetkezetek típusai 45. § E törvény értelmében vett szövetkeze­tek a lakásszövetkezetek, a fogyasztási szövetkezetek, az ipari szövetkezetek, esetleg más szövetkezetek. 46. § Lakásszövetkezetek (1)A lakásszövetkezetek elsősorban a lakások és a nem lakás célját szolgáló építmények építése előkészítésének és megvalósításának megszervezését, ezeknek az építményeknek fenntartását és a lakáshasználattal kapcsolatos szol­gáltatásokat végzik. (2) A lakásszövetkezetek részt vesz­nek az állampolgárok lakáshasználata anyagi feltételeinek fejlesztésében és a komplex lakásépítés tervezésében. (3) A lakásszövetkezetek feladataik teljesítése során előkészítik és biztosítják: a) lakások építését a szövetkezeti há­zakban, családi házak és az autógará­zsok építését, b) a lakásvagyon karbantartását, javí­tásait, felújítását és korszerűsítését, c) a lakások és a nem lakás célját szolgáló helyiségek karbantartásának és javításának, valamint a lakáshasználattal kapcsolatos szolgáltatások nyújtásának anyagi-termelési bázisát, d) a lakáshasználattal kapcsolatos szolgáltatások nyújtását tagjaiknak, e) térítés ellenében a lakáshasználat­tal kapcsolatos szolgáltatások nyújtását az állampolgárok és a szervezetek ré­szére. (4) A lakásszövetkezetek biztosítják a szövetkezeti létesítmények üzemelteté­sét és igazgatását, és elősegítik azt, hogy a lakások, a házak és a közös létesítmé­nyek használata hozzájáruljon a szocia­lista együttélés szabályainak megtartá­sához. (5) A lakásszövetkezetek olyan anya­gokat, építőipari elemeket, berendezése­ket és termékeket gyártanak, melyek a la­kások és a nem lakás célját szolgáló helyiségek építéséhez, a régebbi lakása­lap korszerűsítéséhez és a lakáshaszná­lattal kapcsolatos szolgáltatások és tevé­kenységek fejlesztéséhez szükségesek. 47. § Fogyasztási szövetkezetek (1) A fogyasztási szövetkezetek első­sorban szolgáltatásokat nyújtanak a kis­kereskedelmi és a nagykereskedelmi te­vékenység, a közétkeztetés, s az idegen- forgalom területén, továbbá más szolgál­tatásokat a lakosság és a szervezetek számára. (2) A fogyasztási szövetkezetek a te­vékenységükkel kapcsolatos élelmiszer- ipari és más termelést is folytatnak. (3) A fogyasztási szövetkezetek me­zőgazdasági és erdei terményeket, házi­lag készült árut vásárolnak fel és árusíta­nak, esetleg más árut is, amellyel tökéle­tesíthetik a lakosságnak és a szerveze­teknek nyújtott szolgáltatásaikat. 48. § Ipari szövetkezetek (1) Az ipari szövetkezetek elsősorban fogyasztási cikkeket termelnek, megren­delésre dolgoznak, javító- és egyéb szol­gáltatásokat végeznek a lakosság és a szervezetek számára, ipari, iparművé­szeti és népművészeti termeléssel, eset­leg más termeléssel is foglalkoznak a ha­zai és a külföldi piac számára. (2) Az ipari szövetkezetek létrehozhat­ják saját üzleteik és mintatermékboltjaik hálózatát. (3) Az ipari szövetkezetek tevékeny­ségükben felhasználják a nyers- és alap­anyagok helyi forrásait is. (4) Az ipari szövetkezetek és elsősor­ban a rokkantak ipari szövetkezetei gon­doskodnak a megváltozott munkaképes­ségű személyeknek a munkafolyamatba való bevonásáról. 49. § Más szövetkezetek A lakásszövetkezetek, fogyasztási és ipari szövetkezetek mellett létrejöhetnek más, a lakosságnak, szövetkezeteknek és további szervezeteknek szolgáltatáso­kat nyújtó szövetkezetek (például revíziós és számviteli tevékenység, programké­szítés a számítástechnika számára, beru­házások előkészítése és megvalósítása, esetleg más szolgáltatások). NYOLCADIK RÉSZ A szövetkezetek szövetségei 50. § A szövetkezetek szövetségeinek létrejötte, jogállása és hatásköre (1) A szövetkezetek a Cseh Szocialista Köztársaság szövetkezeteinek szövetsé­geibe és a Szlovák Szocialista Köztársa­ság szövetkezeteinek szövetségeibe tár­sulnak a társadalomnak a kölcsönös együttműködésük és a további szocialista szervezetekkel való együttműködésük el­mélyítése iránti érdekeivel összhangban. (2) A szövetkezetek szövetségének létrejöttéhez a megalakulására vonatkozó kongresszusi határozat, az alapszabály­zat elfogadása és a szövetség szerveinek megválasztása szükséges. (3) A szövetkezetek szövetsége csu­pán a kongresszus határozatával szűnhet meg. 51. § (1) A szövetkezetek szövetsége jogi személy; a jogi viszonyokban a saját nevében jár el és viseli a jogi viszonyok­ból eredő felelősséget. (2) A szövetség tagszövetkezeteinek egyforma jogaik és egyforma kötelessé­geik vannak. (3) A tagszövetkezetek a kongresszus által meghatározott terjedelemben fizetik be hozzájárulásaikat a szövetség tevé­kenységének fedezésére. (4) A szövetség tagjainak jogait és kötelességeit, a szövetség szerveinek ha­táskörét, a szövetség gazdálkodásának módját, valamint a szövetség tevékeny­ségének és belső szervezetének további kérdéseit az alapszabályzat szabályozza, amennyiben ezt nem szabályozza tör­vény. (5) A szövetkezetek szövetsége vá­lasztott szerveinek megbízatási időszaka legfeljebb öt év. 52. § A szövetkezetek szövetsége: a) kialakítja a feltételeket a szövetke­zetek sokoldalú fejlődéséhez, főként szakmai segítségben részesíti a tagszö­vetkezeteket feladataik teljesítésében és tevékenységük módszereinek tökéletesí­tésében, tapasztalatcserét szervez a szö­vetkezetek munkájáról, elősegíti a tudo­mányos-műszaki fejlesztés érvényesíté­sét, javaslatokat dolgoz ki az egyes tevé­kenységek fejlesztési koncepciójára, s ki­alakítja a feltételeket ezek megvalósítá­sához, b) részt vesz a társadalom gazdasági és szociális fejlesztése prognózisainak és koncepcióinak kidolgozásában, főként a szövetkezetek lehetőségeinek kihasz­nálása szempontjából, c) az ügy jellegétől függően felkészíti a fiatalokat jövendőbeli hivatásukra a kö­zépfokú szaktanintézetekben és ellátja a betegségi biztosítással és az üdültetés­sel kapcsolatos feladatokat, d) megvitatja a tagszövetkezetek kö­zös ügyeit és ezekben az ügyekben kép­viseli őket, e) a tagszövetkezetek specifikus szük­ségleteinek megfelelően közös célalapo­kat hoz létre a kongresszus által megha­tározott módon és terjedelemben; ezek­nek az alapoknak maradványértékét át lehet vinni a következő évekbe, f) az általánosan kötelező erejű jog­szabályokkal összhangban ellenőrzi a tagszövetkezetek gazdálkodását, g) szövetkezeti vállalatokat alapít s gyakorolja velük szemben az alapítás­ból eredő funkciót, h) szükség esetén kidolgozza a tag­szövetkezet számára a konszolidációs programot, i) további feladatokat teljesít ennek a törvénynek és más törvényeknek értel­mében. 53. § A szövetkezetek szövetsége biztosítja mindazoknak a forrásoknak tervszerű ki­használását, melyeket közvetítésével az állam az állami politikának a szövetkezeti mozgalomnak kitűzött céljai elérése esz- közekénta szövetkezetek rendelkezésé­re bocsát. 54. § A tagszövetkezetek kongresszusa (1) A szövetkezetek szövetségének legfelsőbb szerve a tagszövetkezetek kongresszusa, melynek összehívására ötévente legalább egyszer sor kerül. A kongresszus meghatározza főként a szövetkezetek és a szövetség tevé­kenysége fejlesztésének fő irányait, jóvá­hagyja a szövetség alapszabályzatát és annak módosításait. Megválasztja a szö­vetség központi bizottságának tagjait és póttagjait, a szövetség ellenőrzési bizott­ságának tagjait és póttagjait. A választás módjáról a kongresszus dönt. (2) A tagszövetkezetek kongresszusát össze kell hívni, ha ezt a tagszövetkeze­teknek legalább egyharmada indítvá­nyozza. 55. § A szövetkezetek szövetségének központi bizottsága (1)A szövetkezetek szövetségének központi bizottsága gondoskodik a kong­resszuson előirányzott feladatok és a szövetség hatáskörébe tartozó további fontos feladatok teljesítéséről; tevékeny­ségéért a kongresszusnak tartozik fele­lősséggel, s a kongresszusnak beszámol a szövetség tevékenységéről és gazdál­kodásáról. (2) Megválasztja a szövetség elnökét, elnökhelyetteseit és az elöljáróság továb­bi tagjait; a választás módjáról a központi bizottság dönt. Az elöljáróság a szövetke­zetek szövetségének végrehajtó és statu- táris szerve. (3) A központi bizottság feladatainak teljesítésére kisegítő szerveket hozhat létre. 56. § A szövetkezetek szövetségének ellenőrző bizottsága (1) Az ellenőrző bizottság a szövetke­zetek szövetségének ellenőrzési szerve. Ellenőrzi a szövetség alapszabályzatának a megtartását, a tagszövetkezetek kong­resszusa, a szövetség központi bizottsá­ga és az elöljáróság határozatainak a tel­jesítését, a szövetség gazdálkodását, s a szövetség által kezelt közös célala­pokkal való gazdálkodást. Tevékenysé­géért a kongresszusnak tartozik felelős­séggel, s a kongresszusnak beszámol tevékenysége eredményeiről. (2) Az ellenőrző bizottság tagjai sorá­ból megválasztja az elnökét; a választás módjáról az ellenőrző bizottság dönt. 57. § A szövetkezetek szövetségének további hatáskörei A szövetkezetek szövetsége jogosult: a) a tagszövetkezet szerve határozata végrehajtásának felfüggesztésére, ha a határozat ellentétben áll az általánosan kötelező erejű jogszabályokkal vagy a szövetkezet alapszabályzatával, b) a tagszövetkezet szervének azon határozatának megszüntetésére, mely­nek végrehajtását felfüggesztette, ha a szövetkezet a megállapított határidőben nem igazítja helyre jogsértését. KILENCEDIK RÉSZ A Szövetkezetek Központi Tanácsa 58. § A Szövetkezetek Központi Tanácsának jogállása (1)A Cseh Szocialista Köztársaság szövetkezeteinek szövetségei és a Szlo­vák Szocialista Köztársaság szövetkeze­teinek szövetségei a Szövetkezetek Köz­ponti Tanácsába társulnak. (2) A szövetkezetek szövetségei a Szövetkezetek Központi Tanácsa tevé­kenységének fedezésére, annak kong­resszusa által megállapított összegben hozzájárulásokat fizetnek be. (3) A Szövetkezetek Központi Taná­csa jogi személy; a jogi viszonyokban a saját nevében jár el és viseli a jogi viszonyokból eredő felelősséget. (4) A Szövetkezetek Központi Taná­csa tagjainak jogait és kötelességeit, a Szövetkezetek Központi Tanácsa szer­veinek hatáskörét, gazdálkodásának módját, tevékenységének és belső szer­vezetének további kérdéseit a Szövetke­zetek Központi Tanácsának alapszabály­zata szabályozza, amennyiben ezt nem teszi meg a törvény. (5) A Szövetkezetek Központi Taná­csa választott szerverek megbízatási időszaka legfeljebb öt év. 59 . § A Szövetkezetek Központi Tanácsának hatásköre (1) A Szövetkezetek Központi Ta­nácsa: a) gondoskodik a szövetkezeti mozga­lom sokoldalú fejlesztéséről és megvitatja annak közös ügyeit, b) gondoskodik a szövetkezeti szövet­ségek tevékenységének koordinálásáról, tapasztalataik és információik kölcsönös cseréjéről, s megvitatja közös ügyeiket, c) szövetkezeti vállalatokat, illetve kül­kereskedelmi szövetkezeti vállalatokat alapít és gyakorolja velük szemben az alapításból eredő funkciót, d) megszervezi a tisztségviselők és a csehszlovák szövetkezeti mozgalom dolgozói szakképzettségének növelését, s ugyanígy a külföldi szövetkezeti szerve­zetek szükségletei szerint azok tisztségvi­selői és dolgozói szakképzettségének nö­velését is, e) a csehszlovák szövetkezeti mozga­lom specifikus szükségletei szerint közös célalapokat hoz létre a Szövetkezetek Központi Tanácsa kongresszusa által meghatározott terjedelemben és módon; az alapok maradványértékét át lehet vinni a további évekbe, f) további feladatokat teljesít ennek a törvénynek és más törvényeknek értel­mében. (2) A Szövetkezetek Központi Taná­csa a csehszlovák szövetkezeti mozgal­mat képviseli a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban és a külföldi kapcsola­tokban is. 60. § A Szövetkezetek Központi Tanácsának kongresszusa (1) A Szövetkezetek Központi Taná­csának legfelsőbb szerve a kongresszus, melyet ötévenként legalább egyszer összehívnak. (2) A Szövetkezetek Központi Taná­csának kongresszusa meghatározza fő­ként a csehszlovák szövetkezeti mozga­lom fejlesztésének fő irányait, jóváhagyja és módosítja a Szövetkezetek Központi Tanácsának alapszabályzatát, megvá­lasztja a Szövetkezetek Központi Taná ­csa bizottságának tagjait és póttagjait, TIZEDIK RÉSZ valamint az ellenőrző bizottság tagjait és póttagjait; a választás módjáról a kong­resszus dönt. 61. § A Szövetkezetek Központi Tanácsának bizottsága (1)A Szövetkezetek Központi Taná­csának bizottsága gondoskodik a kong­resszus által meghatározott feladatok, és a szövetkezeti mozgalom további fő fela­datainak teljesítéséről; tevékenységéért a kongresszusnak tartozik felelősséggel, amelynek beszámol a Szövetkezetek Központi Tanácsa tevékenységéről és gazdálkodásáról. (2) A Szövetkezetek Központi Taná­csának bizottsága megválasztja a Szö­vetkezetek Központi Tanácsának elnökét, elnökhelyettesét és az elöljáróság további tagjait, amely a bizottság végrehajtó és statutáris szerve; a választás módjáról a bizottság dönt. (3) A bizottság feladatai teljesítésére kisegítő szerveket hozhat létre. 62. § A Szövetkezetek Központi Tanácsának ellenőrző bizottsága (1) A Szövetkezetek Központi Taná­csának ellenőrző bizottsága az SZKT ellenőrzési szerve. Ellenőrzi a Szövetke­zetek Központi Tanácsa alapszabályzatá­nak megtartását, a Szövetkezetek Köz­ponti Tanácsa kongresszusa, bizottsága és elöljárósága határozatainak teljesíté­sét, a Szövetkezetek Központi Tanácsá­nak gazdálkodását és az általa kezelt közös célalapokkal való gazdálkodást. (2) Az ellenőrző bizottság tagjai sorá­ból megválasztja az elnökét. A választás módjáról az ellenőrző bizottság dönt. Szövetkezeti vállalatok és társulások Szövetkezeti vállalat 63. § A vállalat jogállása (1)A szövetkezeti vállalat szocialista szervezet, amely önállóan folytatja tevé­kenységét a teljes önelszámolás elvei és a szocialista önigazgatás alapján. (2) A szövetkezeti vállalat jogi sze­mély; a jogi viszonyokban a saját nevé­ben jár el és viseli a jogi viszonyokból eredő felelősséget. (3) A szövetkezeti vállalat nem felel az alapító szövetkezeti szervezet kötelezett­ségeiért és az alapítószervezet sem felel a szövetkezeti vállalat kötelezettségeiért. 64 . § A szövetkezeti vállalat alapítója, a szövetkezeti vállalat létrejötte és megszűnése (1) Szövetkezeti vállalatot alapíthat a szövetkezet, a szövetkezetek szövetsé­ge, a Szövetkezetek Központi Tanácsa vagy az említett szövetkezeti szervezetek közül néhány közösen. (2) A szövetkezeti szervezet által ala­pított szövetkezeti vállalat létrejöttéhez szükséges a szövetkezeti vállalat székhe­lye szerinti nemzeti bizottság vélemény- nyilvánítása; az állami vállalatról szóló törvény 18. és 19. paragrafusainak ren­delkezéseit megfelelő módon kell alkal­mazni. (Folytatás a 6. oldalon)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom