Új Szó, 1988. június (41. évfolyam, 127-152. szám)

1988-06-17 / 141. szám, péntek

Mezőgazdasági szövetkezeti törvény NEGYEDIK RÉSZ Szövetkezeti tagság és munkaviszonyok 40. § A tagság létrejötte (1) A tankötelezettség után valamennyi állampolgár tagja lehet a szövetkezetnek. (2) A szövetkezetnek kötelessége gondoskodni arról, hogy az állampolgár a tagság létrejötte előtt orvosi kivizsgálás­nak vesse alá magát. (3) A szövetkezet és az állampolgár, akinek a kérvénye alapján a tagfelvételt jóváhagyták, megállapodást kötnek a munkafeltételekről. A szövetkezet ré­széről a megállapodást az elnök köti meg. A tagság létrejöttének időpontja az a nap, amelyet a munkafeltételekről szóló meg­állapodásban a munkábaállás időpontja­ként megjelöltek. 41. § Megállapodás a munkafeltételekről (1) A munkafeltételekről szóló megálla­podásnak tartalmaznia kell a) hogy milyen munkát fog végezni a tag, b) a munkavégzés helyét (község, szervezeti egység vagy egyéb módon megjelölt munkahely), c) a munkábaállás napját, d) hogy a naptári évben mennyi ideig vesz részt a munkában a tag, ha nem egész évi munkára vagy teljes munkavi­szonyba szegődött el; természetesen csak akkor, ha ezeket a feltételeket nem választás vagy kinevezés határozza meg. (2) A munkafeltételekről szóló megál­lapodásban továbbá konkretizálni lehet a) a szakképzettség növelésével és bővítésével összefüggő kölcsönös kötele­zettségeket, b) a szövetkezet részéről a tagnak nyújtott előnyöket, c) további olyan feltételeket, melyek­hez a szövetkezetnek vagy a tagnak ér­deke fűződik, s amelyekben megállapo­dásra jutottak. (3) A munkafeltételekről szóló megál­lapodást és annak módosítását írásban rögzítik, s a megállapodást egy példány­ban át kell adni a tagnak. (4) A munkábaállás napjaként nem szabad olyan napot megjelölni, amely megelőzné a más szervezettel fennálló tagsági vagy munkaviszony, illetve a tan­kötelezettség végének napját. (5) A munkafeltételekről szóló megál­lapodásban három hónapig terjedő pró­baidőben állapodhatnak meg a szerződő felek. A meghatározott próbaidőt nem lehet meghosszabbítani. A próbaidőben a szövetkezet elöljárósága és a tag írás­ban indokolás nélkül bármikor semmisnek minősítheti a tagságot. (6) A munkaakadályok időtartamából, amelyek miatt a tag a próbaidőben nem dolgozhatott a szövetkezetben, a próbai­dőbe legfeljebb 10 munkanapot számíta­nak be. (7) Amennyiben a szövetkezet a tag­gyűlés (a küldöttek testületének) határo­zata alapján - a 48. § alatt feltüntetett esetek kivételével - azért csökkenti a szervezeti egységben dolgozó tagok számát, hogy növelje a munka hatékony­ságát, vagy mert módosítják a szervezeti egység feladatait, technikai ellátottságát, vagy egyéb szervezési okok játszanak közre, akkor a szövetkezet köteles a tag­nak egyéb megfelelő munkalehetőséget felkínálni. Ha a tag nem hajlandó más munkát vállalni, az elöljáróságnak jogá­ban áll egyoldalúan módosítani a tag munkabeosztását, esetleg munkahelyét. Ezt követően a tag köteles a szövetkezet döntése szerint elvégezni a kijelölt munkát. 42. $ A szövetkezeti tag alapvető jogai és kötelességei (1) A tagnak alapvető joga a) részt venni a szövetkezeti munká­ban és munkadíjat kapni az elvégzett munkáért, továbbá joga van a munka utáni pihenésre és a felüdülést szolgáló szabadságra, b) részt venni a szövetkezet tevékeny­ségének fejlesztésében, irányításában és ellenőrzésében; valamennyi tag választ­hat és maga is megválasztható a szövet­kezet szerveibe, c) javaslatokat előterjeszteni a szövet­kezet tevékenységének javítására, észre­vételekkel és kérdésekkel fordulni a szö­vetkezet szerveihez, és igényt tarthat az elintézésükről szóló információkra is, d) a szövetkezet szükségleteivel össz­hangban, támogatást kaphat a szakképe­sítésének növeléséhez és bővítéséhez, * e) jogosult részesedni azokból az elő­nyökből, melyeket az alapszabályzat és az általános érvényű jogi előírások értel­mében nyújt tagjainak a szövetkezet. (2) A tag alapvető kötelességei a) személyesen, becsületesen és ren­desen dolgozni a szövetkezetben, s töké­letesen kihasználni a munkaidőt, ameny- nyiben a tagot nem mentették fel a mun­kavégzés alól, b) megtartani az alapszabályzatot, a szövetkezet szerveinek határozatait és intézkedéseit, teljesíteni a felettesek uta­sításait, s megtartani az elvtársi együtt­működés alapelveit, c) sokoldalúan szilárdítani és fejlesz­teni a közös szövetkezeti gazdaságot, védeni és gyarapítani a szövetkezeti va­gyont, d) kezeskedni a szövetkezeti gazdál­kodás esetleges veszteségességéért az alapszabályzatban meghatározott for­mában, e) a közös szövetkezeti gazdálkodás­hoz társítani a földjeit (79. §). 43. § A tagság megszűnése A szövetkezeti tagság megszűnhet a) megegyezéssel b) a próbaidőben történt megszünte­téssel, c) kilépéssel d) azonnali kilépéssel e) megszüntetéssel f) kizárással g) elhalálozással h) a szövetkezet megszűnésével a 18. § 1. bekezdése alapján 44. § A megegyezés (1) Amennyiben az elöljáróság és a tag megegyeznek a tagság megszüntetésé­ben, a tagság a megállapodás szerinti napon megszűnik. (2) A tagság megszűnéséről szóló megegyezést a szövetkezet és a tag írásban rögzíti. Ha a tag ezt kéri, a mege­gyezésben fel kell tüntetni, hogy miért került sor a tagság megszüntetésére. (3) Amennyiben a tag írásban kéri a tagság meghatározott nappal történő megszüntetését, és a kérést a szövetke­zet nem utasítja el a kérvény kézbesíté­sétől számított 15 napon belül, a tagság a tag kérvényében megjelölt napon meg­szűnik. (4) A tagság megszűnéséről szóló írásbeli megegyezés egy példányát a szövetkezet átadja a tagnak. 45. § A kilépés A tag írásos kilépést nyilatkozat alapján bármilyen oknál fogva, vagy akár indoklás nélkül is kiléphet a szövetkezetből. Ilyen­kor a tagság hat hónap elteltével szűnik meg. A felmondási idő a tag írásbeli kilépési nyilatkozatának kézbesítését kö­vető hónap első napjával veszi kezdetét. (2) A tag a kilépési nyilatkozatát csak írásban és az elöljáróság hozzájárulásá­val vonhatja vissza. 46. § Azonnali kilépés (1) A tag azonnal kiléphet a szövetke­zetből, ha a) a szakorvosi vélemény szerint, az egészségi állapotára való tekintettel tartó­san alkalmatlan addigi munkakörének be­töltésére vagy nem végezheti tovább a feladatát valamilyen foglalkozási beteg­ség miatt, esetleg mert ilyen betegség fellépése fenyeget, és a szövetkezet az orvosi vélemény kézbesítésétől számított 15 napon belül nem helyezte át a tagot más, számára megfelelő munkakörbe, b) amennyiben a szövetkezet különö­sen durván megszegte azokat az alapve­tő kötelességeit, amelyek a munkafeltéte­lekről kötött megállapodásból, az alap- szabályzatból vagy az általánosan érvé­nyes jogi előírásokból következnek. Ilyen­kor a tag attól az időtől számított egy hónapon belül léphet ki azonnal a szövet­kezetből, amikor tudomást szerzett erről az okról, de legfeljebb az ok létrejöttének napjától számított egyéves határidőn belül. c) amennyiben a szövetkezet egyolda­lúan megváltoztatta a munka jellegét, esetleg a konkrét munkahelyet a 41. § 7. bekezdése szerint, akkor is legfeljebb a szövetkezet döntésének kézbesítésétől számított egy hónapon belül. (2) A szövetkezeti tag, aki azonnali hatállyal kilépett a szövetkezetből, a két- hónapi átlagkeresetének megfelelő kere­seti pótlékra tarthat igényt a szövetkezet­ben végzett munkáért. Ez nem érvényes, ha az azonnali kilépésre az 1. bekezdés c. pontja értelmében került sor. (3) Az azonnali kilépést írásos kilépési nyilatkozat alapján kell lebonyolítani, amelyben fel kell tüntetni az okot, és a nyilatkozatot meghatározott időn belül el kell juttatni a szövetkezethez. Az ere­detileg feltüntetett okot utólagosan nem szabad megváltoztatni. Ilyenkor a tagság a kilépési nyilatkozat szövetkezetnek tör­tént kézbesítésének napjával szűnik meg. 47. § A tagság megszüntetése (1) Az elöljáróság a tagság megszünte­tése mellett dönthet, amennyiben a tag a) nem teljesíti a megegyezésben sze­replő munka elvégzéséhez az általáno­san érvényes jogi előírások által megkö­vetelt feltételeket, vagy a szövetkezettől független okokból nem tesz eleget azok­nak a követelményeknek, amelyek a ren­des munkavégzéshez feltétlenül szüksé­gesek; ha a tag a nem kielégítő munkae­redmények miatt nem tesz eleget a köve­telményeknek, akkor csak abban az eset­ben lehet megszüntetni a tagságot, ha a szövetkezet az utóbbi 12 hónapban felszólította a tagot a hiányosságok kikü­szöbölésére, de az nem tett meg mindent ennek érdekében, b) nem lépett munkába a munkafelté­telekről kötött megállapodásban megjelölt napon, pedig ebben semmiféle munkaa­kadály nem gátolta; a tagság az elöljáró­ság írásos döntésének kézbesítése nap­ián szűnik meg. (2) A tagság megszüntetéséről hozott döntésben az okot úgy kel) feltüntetni, hogy ne lehessen másféle okkal összeté­veszteni. A döntésben feltüntetett okot utólag nem szabad megváltoztatni. (3) A tagság megszüntetéséről szóló döntést, melyet kikézbesítettek a tagnak, kizárólag az ő írásbeli hozzájárulásával lehet visszavonni. (4) A tagságnak az 1. bekezdés a) pontja értelmében történő megszünteté­sénél az elöljáróság a kollektíva állás­pontjából kiindulva hozza meg döntését. (5) A tagságnak az 1. bekezdés a) pontja értelmében történő megszünteté­séről hozott döntésről a szövetkezet írás­ban értesíti a tagot. Ebben az esetben a tagság hat hónap múltán szűnik meg. Ez az idő a tagsági viszony megszünteté­séről hozott döntés kézbesítését követő naptári hónap első napjával veszi kez­detét. (6) A szövetkezet az 1. bekezdés a) pontja alatt felsorolt okok alapján csak akkor szüntetheti meg a tagságot, ha a) a tag nem hajlandó másfajta, de a számára alkalmas munkát végezni, me­lyet a szövetkezet felkínált neki, vagy nem hajlandó részt venni a másfajta munkára való felkészítésben, b) nem tud a tagnak olyan, a képessé­geinek megfelelő munkát kínálni, melyet a fennálló fogyatékosságok ellenére is el tudna végezni. 48 § A tagság megszüntetésére vonatkozó tilalom A szövetkezet a 47. § 1. bekezdésének a) pontja értelmében nem szüntetheti meg a tagságot a) a várandós nők, valamint azoknak az egyedülálló nőknek és férfiaknak az esetében, akik három évnél fiatalabb gyermekekről gondoskodnának, b) amikor a tiag betegség vagy baleset miatt átmenetileg munkaképtelen, feltéve, hogy a betegséget nem szándékosan, esetleg ittas állapotban vagy kábítószerek hatása alatt idézte elő, továbbá az intézeti kezelésre szóló javaslat előterjesztésétől, vagy a gyógyfürdői kezelés engedélyezé­sének kezdetétől a kezelés befejezésé­nek napjáig; tuberkulózis esetén a védel­mi idő az intézeti kezelést követő hat hónappal meghosszabbodik, c) a katonai szolgálatra való behívás esetén a behívó kézbesítésétől, illetve a tömeges behívóról szóló hirdetmény megjelenésétől egészen a szolgálatból való elbocsátást követő 15 nap elteltéig, d) amikor a tagot huzamos időre fel­mentették a szövetkezetből valamilyen köztisztség betöltésére. 49. § (1) A szövetkezet elöljárósága kizár­hatja a tagot, ha a) szándékos bűncselekmény vagy vétség miatt jogerősen egy évnél hosz- szabb, feltétel nélküli szabadságvesztés­re ítélték, vagy pedig a tagsági kötelessé­gek teljesítése során, vagy ezekkel összefüggésben szándékos bűncselek­ményt vagy vétséget követett el, és ezért feltételesen legkevesebb hathónapi sza­badságvesztésre ítélték, b) ha különösen durva módon meg­sérti a szövetkezeti fegyelmet, vagy a fe­gyelem megsértéséért kiszabott, előző fegyelmi büntetés eltörlése előtt ismét durván vét a szövetkezeti fegyelem ellen. (2) A szövetkezet elöljárósága a kizá­rás okának megállapításától számított két hónapon belül, de legfeljebb az ok kelet­kezésének időpontjától eltelt egy éven belül dönthet a tag kizárásáról. (3) Amennyiben a tag kizárásra okot adó cselekedete az 1. bekezdés b) pontja szerint más szerv vizsgálatának tárgyát képezi, a második bekezdés szerint a két­hónapos határidő azzal a nappal kezdő­dik, amikor a szövetkezet tudomást szer­zett a vizsgálat eredményéről. (4) A tag kizárásara vonatkozó dön­tésben az 1. bekezdésben szereplő okok valamelyikét kell feltüntetni, melyet ké­sőbb nem lehet megváltoztatni; a tagság azon a napon szűnik meg, amikor a tag kézhez kapta a kizárásra vonatkozó dön­tést. 50. § A bírósági védelem Amennyiben a tag nem ért egyet az elöljáróságnak a kizárásra vagy a tagsági viszony megszüntetésére hozott határo­zatával, esetleg a szövetkezet a tag azon­nali kilépésével, az írásbeli döntés, vagy a kilépési nyilatkozat kézhezvitelétől szá­mított egy hónapon belül kérhetik a bíró­ságot, hogy nyilvánítsa semmisnek a tag­ság megszüntetését, a kizárást vagy azonnali kilépést. 51. § Elszámolás Amennyiben sor kerül a tagság meg­szűnésére, a szövetkezet a tagság meg­szűnésének évében elvégzett zárszám­adás jóváhagyásától számított egy hóna­pon belül, de legkésőbb a következő naptári év március 31-ig sort kerít az elszámolásra, és rendezi a kölcsönös jogokat és kötelezettségeket. 52. § Munkajogi kapcsolatok (1) A szövetkezetben elvszerűen a ta­gok végzik a munkát. (2) A szövetkezet kivételesen munka- viszonyban és egyéb munkajogi kapcso­latok alapján is foglalkoztathatja az állam­polgárokat. A munkaviszony és egyéb munkajogi kapcsolatok alapján történő foglalkoztatásról az elöljáróság dönt; amennyiben egy hónapot meg nem hala­dó munkaviszonyról van szó, maga az elnök dönthet. (3) A szövetkezet és a tagok munkajo­gi kapcsolatait a Munka Törvénykönyve szabályozza, hacsak ez a törvény nem rendelkezik másként, azzal, hogy a) ahol a Munka Törvénykönyve 1. munkajogi kapcsolatokról beszél, az alatt a tagok munkaviszonyát kell ér­teni 2. a munkaviszonyt és a munkahe­lyet említi, az alatt a szövetkezeti tagsá­got kell érteni, 3. a felmondás és azonnali megszün­tetés esetünkben a tagság megszünteté­sét vagy kizárást jelent, 4. a dolgozó felmondása alatt a kilé­pést vagy azonnali kilépést kell érteni, 5. a felmondási határidőről tesz emlí­tést, ott a 45. § 1. bekezdésében és a 47. § 5. bekezdésében említettekre kell gon­dolni, 6. a szervezet és dolgozó fogalom itt szövetkezettel és taggal helyettesítendő, 7. a munkaszerződés alatt munkafel­tételekről szóló megállapodást értünk, 8. a szervezet vezetője itt elnök vagy elöljáróság, 9. bérről és a bér pótlásáról beszél, ott a szövetkezetben végzett munkáért járó díjat, illetve a díj pótlását kell érteni, 10. a munkafegyelem ez esetben szö­vetkezeti fegyelmet jelent, * 11. a döntőbizottsági eljárás alatt a szövetkezet döntőbizottsága általi ügyintézést kell érteni. b) a Forradalmi Szakszervezeti Moz­galom szerveinek a döntéshozatalban és együttműködésben való részvételéről szóló rendelkezést nem érvényesítjük, c) a kollektív szerződés szerepét a szövetkezetben a taggyűlés határozata tölti be, d) az állami irányítás központi szervei­nek feladatkörét, mellyel ezeket a szerve­ket a Munka Törvénykönyve ruházza fel az irányított szervezetek viszonylatában, itt a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium tölti be. (4) A szövetkezet és a tagok munkajo­gi kapcsolataira nem vonatkoznak a Mun­ka Törvénykönyve következő rendelke­zései: a) a főbb alapelvekről szóló IV. cikkely, ahol az elvégzett munkáért járó jutalomról esik szó, b) azok a rendelkezések, amelyek szabályozzák 1. a Munka Törvénykönyve hatáskö­rét a dolgozók különleges csoportjának vonatkozásában (4-7. §), 2. a dolgozók részvételét a szervezet tevékenységének irányításában és ellen­őrzésében (18-21. §, 22. § 1-4. bekezdé­se, 23. §), 3. a munkához való jogot és a társa­dalom érdekében végzett tevékenységet (25. § 1. és 2. bekezdése), 4. a munkaviszony keletkezését (27-35. §), 5. a szakszervezetek részvételét a más munkahelyre történő átirányításnál és áthelyezésnél (41. §), 6. a munkaviszony megszűnését (42-59. §), 7. a munkaviszony felbontása ér­vénytelenségének alkalmazását (64. §). 8. munkaviszony melletti munkakap­csolatot és a melléktevékenységet (70. § 1-4. bekezdése, 71. §), 9. a dolgozók és a vezető dolgozók alapvető kötelességeit (73. és 74. §). 10. a vezető dolgozók és szervek ha­táskörét a fegyelmi intézkedések alkal­mazásánál (76. §, 78. § 1. és 2. bekez­dése), 11. a fegyelmi büntetések kiszabásá­nak határidejét (79. §), 12. a béreket általánosságban, főleg a bérrendszerek vonatkozásában (111-113. § és 123. §), 13. a Forradalmi Szakszervezeti Moz­galom társadalmi ellenőrző szerepét (136. §), 14. a munkajogi perek levezetésével kapcsolatos hatáskört (207. és 208. §), 15. a jogügyletek érvénytelenségét, amikor az előírt beleegyezés vagy forma hiányáról van szó (242. §, 2. bekezdés), 16. a munkajogi kapcsolatokból szár­mazó jogok és kötelességek átszármaz­tatását (249-251. §), 17. némely dolgozók munkaviszonyá­nak különleges rendezését (267. § 1. bekezdése, 267a-269. §). 53. § Munkák a szövetkezetben (1) A tagság létrejöttétől kezdve a szö­vetkezet a munkafeltételekről szóló meg­állapodás szerint köteles munkalehetősé­get biztosítani a tagnak, a tag pedig köteles ezt a munkát személyesen elvé­gezni. (2) Amennyiben a szövetkezet nem tud egész évben vagy teljes foglalkozta­tásban megfelelő munkalehetőséget biz­tosítani tagja számára, úgy köteles lehe­tővé tenni számára, hogy átmenetileg más szervezetnél dolgozzon. (3) A tag kérése alapján a szövetkezet köteles a tagját felmenteni a szövetkezeti munka alól rendes (tehát nappali) tovább­tanulás és köztisztség betöltése esetén, rokkantsági vagy öregségi nyugdíjra való jogosultsága esetén, továbbá abban az esetben, ha az egyedülálló szövetkezeti tag kiskorú gyermekről gondoskodik. 54. § Mellékmunkaviszony (1) A szövetkezet a munkafeltételek­ben kijelölt munkától eltérő feladatok el­végzésére megállapodást köthet a taggal mellékmunkaviszony kialakításáról, amelyre a rendes munkaidőn kívül kerül­het sor. Itt olyan munkák jöhetnek számí­tásba, amelyek elvégzését nem lehet vagy nem célszerű a törvény előző ren­delkezései alapján biztosítani. A mellék­munkaviszonyról kötött megállapodás ré­szét képezi a munkafeltételekről szóló megállapodásnak. (2) A szövetkezet hozzájárulásával a tag a megállapodásban feltüntetett csa­ládtagjai segítségével végezheti a munkát. (3) A kisegítő személyek által a szö­vetkezetnek okozott károkért a tag fe­lelős; a szövetkezet pedig a Polgári Tör­vénykönyv értelmében felelős az ezeknek a személyeknek okozott károkért (a 421. és a 438-449. §). 55. § Javadalmazás (1) A szövetkezeti tagnak a szövetke­zetben végzett munka eredménye alapján joga van munkadíjra, melynek nagysága a szövetkezet gazdasági eredményeitől és a tagnak azok eléréséhez való hozzá­járulása mértékétől függ. (2) Az alapszabályzatban a szövetke­zet úgy szabályozza a javadalmazást, hogy a népgazdaság céljaival és a java­dalmazással kapcsolatos, általános érvé­nyű jogi előírásokkal összhangban meg­feleljen a szövetkezet fejlesztési irányai­nak és feltételeinek, s következetesen érvényesítse az érdem szerinti javadal­mazás alapelveit. (Folytatás a 6. oldalon)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom