Új Szó, 1988. június (41. évfolyam, 127-152. szám)

1988-06-17 / 141. szám, péntek

Mezőgazdasági szövetkezeti törvény (Folytatás az 5. oldalról) 56. § Kinevezés és visszahívás (1) A vezető dolgozókat az elöljáróság nevezi ki és hívja vissza tisztségükből. A megállapodásban szereplő munka faj­tája, esetleg a munkahely azon a napon változik meg, amikor a tagnak kézbesítik az elöljáróság döntését a kinevezésről, illetve a döntésben megjelölt napon. (2) A funkcióból történő visszahívással nem szűnik meg a szövetkezeti tagság; az elöljáróság a taggal megállapodik a képességeinek, szakképesítésének és a szövetkezet lehetőségeinek is megfele­lő új munkakör betöltéséről. 57. § A vezetők kötelességei A vezetők kötelesek főleg a) irányítani és ellenőrizni a munkát, s rendszeresen értékelni a tagoknak a munkához és a kollektívához, illetve annak eredményeihez fűződő viszonyát, b) a munka termelékenységének nö­vekedése érdekében a lehető legjobban szervezni a munkát és ügyelni arra, hogy a termelés a gazdasági és technikai felté­telekkel összhangban, megfeleljen a technikai és gazdasági fejlődés követel­ményeinek, c) kedvező munkafeltételeket teremte­ni, s gondoskodni a munkabiztonságról és egészségvédelemről, d) megteremteni a feltételeket ahhoz, hogy a tagok szélesebb körben bekap­csolódhassanak a szövetkezet tevékeny­ségének fejlesztésébe, irányításába és ellenőrzésébe; kedvező feltételeket kell teremteniük mindenekelőtt a szocialista munkaverseny, a feltalálók és újítók moz­galmának fejlesztéséhez, valamint az al­kotó kezdeményezés és a tapasztalatok, továbbá a tagok észrevételeinek és ja­vaslatainak kihasználásához, e) kedvező feltételeket teremteni a ta­gok ideológiai és szakmai színvonalának emeléséhez, kulturális és szociális igé­nyeik kielégítéséhez, f) gondoskodniuk kell a szövetkezeten belüli előírások megtartásáról, munkafe­gyelemre kell ösztönözniük a tagokat, értékelni a kezdeményezésüket és szor­galmukat, s következtetéseket levonni a tagsági kötelességek megszegéséből, g) szervezni a tagok munkakezdemé­nyezésének fejlesztését, összehívni és vezetni a kollektívák tanácskozásait. 58. § A szövetkezeti fegyelem (1) A szövetkezet tagjai kötelesek megtartani a szövetkezeti fegyelmet. (2) A szövetkezeti fegyelem alatt en­nek a törvénynek a megtartását, továbbá az alapszabályzatnak, a szövetkezet szervei által hozott határozatoknak, a fe­lettesek utasításainak, valamint a tagság­ból eredő kötelességekkel kapcsolatos, általános érvényű jogi előírásoknak a megtartását értjük. 59. § Fegyelmi büntetések (1) A fegyelmi büntetéseket a szövet­kezet elnöke szabja ki. (2) A szövetkezet elnökét, alelnökét, az elöljáróság, az ellenőrző és revíziós bizottság, valamint a döntőbizottság tag­jait a taggyűlés (küldöttek testülete) ré­szesítheti fegyelmi büntetésben. (3) Az alapszabályzat szabja meg, hogy a vezetők milyen fegyelmi bünteté­seket alkalmazhatnak; a munkadíj csök­kentésével kapcsolatos fegyelmi bünteté­seket a vezetők csak 500 koronáig terjedő összegben alkalmazhatnak. (4) Fegyelmi büntetést csak attól a naptól számított két hónapon belül lehet foganatosítani, amikor a szövetkezet tu­domást szerzett a szövetkezeti fegyelem megsértéséről, de legkésőbb a szövetke­zeti fegyelem megsértésének napjától számított egy éven belül. Viszont ha a fe­gyelmi büntetést a taggyűlés szabja ki, akkor a két hónap helyett öthónapos ha­táridő érvényes. Amennyiben a fegyelmi büntetés kiszabásához rendelkezésre ál­ló időben a szövetkezeti fegyelem meg­sértése más szervek vizsgálatának tár­gyává válik, a fegyelmi büntetés két hóna­pon belül azt követően is kiszabható, hogy a szövetkezet tudomást szerez en­nek a vizsgálatnak az eredményéről. ÖTÖDIK RÉSZ A szövetkezeti használati jog 60. § A társított földterületek (1) A közös szövetkezeti gazdálkodás céljából társított földterületekhez, vala­mint a gazdasági-technikai talajrendezés­kor ezen területek helyett használatra átengedett területekhez (továbbá csak „társított földterületek“) a szövetkezetnek szövetkezeti használati joga fűződik (2) A szövetkezeti használati jog díj­mentes és időben nem korlátozott; feljo­gosítja a szövetkezetet arra, hogy a társí­tott földterületeket a jó gazda gondossá­gával valamennyi feladatának teljesítésé­re kihasználja. (3) A szövetkezet főleg a) módosításokat végezhet a társított területeken a mezőgazdasági termelés megalapozása vagy növelése érdekében, b) megváltoztathatja a társított földte­rületeket, és belátása szerint gazdálkod­hat vele. c) a társított földterületeken a szövet­kezet a tevékenységéhez szükséges gaz­dasági létesítményeket építhet, beleértve a lakóházakat is. (4) A társított földterületeken található valamennyi növényzet a szövetkezet tu­lajdonát képezi. (5) A szövetkezetnek jogában áll vé­delmet kérni a szövetkezeti használati jogába történő jogtalan beavatkozások ellen; ez a joga az idő múlásával nem évül el. 61. § A társított földterületek átengedése (1) Indokolt esetekben a szövetkezet a taggyűlés (a küldöttek testületének) ha­tározata alapján írásos szerződésben átengedheti használatra a) a társított földterületeket más mező- gazdasági szervezetnek vagy közös vál­lalatnak, b) a társított erdőket az erdőgazdasági szervezeteknek, c) a társított halastavakat az állami halgazdaság szervezeteinek, esetleg a horgászszövetségnek, d) azokat a társított földterületeket, amelyeken kis vízierőmüvek vannak vagy lesznek a jövőben, szocialista szerveze­teknek vagy egyéneknek. (2) Az 1. bekezdésben említett társított földterületek szocialista szervezetek általi kihasználására a 60. § 2-5. bekezdésé­nek rendelkezése érvényes. 62. § Az átengedett társított földterületek visszaadása (1) A társított földterületek átengedésé­ről kötött szerződés a folyó év december 31-én bejelentett felmondással bontható fel, egyéves felmondási határidővel, amennyiben a szerződés nem tartalmaz más feltételeket. (2) Az a földterület, amelyen a haszná­lat ideje alatt állandó létesítményt építet­tek, annak a szervezetnek a használatá­ban marad, amely a létesítményt felépí­tette, hacsak a szövetkezet és a szerve­zet nem egyezik meg másként. 63. § A társított földterületek átmeneti használata (1) A szocialista mezőgazdasági nagy­üzemi termelésre alkalmatlan társított földterületeket a szövetkezet a taggyűlés (a küldöttek testületének) határozata alapján írásos szerződéssel átmeneti használatba adhatja a következő sor­rendben; a) a szövetkezet tagjainak vagy dolgo­zóinak mezőgazdasági jellegű kihaszná­lásra, b) állami vagy szövetkezeti szervezet­nek mezőgazdasági, kivételes esetben nem mezőgazdasági jellegű használásra, c) társadalmi szervezeteknek mező- gazdasági célokra, d) más állampolgároknak mezőgazda­sági jellegű kihasználásra. (2) A szövetkezet tagjainak és dolgo­zóinak, illetve más állampolgároknak nem lehet ideiglenes használatra átengedni a társított erdőket, vízfelületeket és halas­tavakat. (3) A mezőgazdasági művelés céljára átmeneti használatba adott terület bérlője csak a szövetkezet előzetes beleegyezé­sével eszközölhet módosításokat, vagy építhet átmeneti jellegű létesítményeket, a mezőgazdasági termelés jellegének megfelelően. A szövetkezet előzetes hoz­zájárulása nélkül az illetékes intézmények nem adhatnak ki területi rendelkezést, építési engedélyt, illetve olyan nyilatkoza­tot, hogy a tervezett létesítmény megvaló­sítása ellen nincs kifogásuk (az 50/1976 Tt. számú törvény a területi tervezésről és az építkezési rendszabályokról; 39. §, 57. § 2. bekezdése, 66. §). (4) A földterület átmeneti használatra történő átengedéséről szóló megállapo­dásban a felek megállapodhatnak az ará­nyos térítésben is, valamint az ideiglenes használat végén esedékes vagyonjogi kérdések rendezésének módjában. (5) A társított terület átmeneti haszná­lati joga a megállapodásban rögzített ha­táridő elteltével megszűnik. Amennyiben ezt az időpontot nem jelölték meg, úgy a használati jog akkor ér véget, amikor az átmeneti használatra történő átengedés már teljesítette vagy teljesíthette volna eredeti célját. A használati jog megszün­tethető a folyó év december 31 -ig beje­lentett, hathónapos felmondási határidő­höz kötött felmondással, amennyiben az általános érvényű jogi előírásokból vagy a felek megállapodásából nem következik más. (6) A szövetkezet visszalép a szerző­déstől, ha a bérlő a megállapodástól elté­rően használja a földterületet. (7) A használati jog megszűnésének napjáig a használónak kötelessége a te­rületet visszaállítani eredeti állapotába, amennyiben a földterület ideiglenes hasz­nálatba adásáról szóló szerződésben vagy később a felek nem egyeztek meg másként; közben gondoskodni kell arról, hogy ne kerüljön sor indokolatlan gazda­sági veszteségekre. 64. § A szövetkezeti használati jog megszűnése (1) A szövetkezet használati joga a tár­sított terület szocialista társadalmi tulaj­donba jutásával megszűnik. (2) A társított földterület tulajdonjogá­nak átadásáról szóló szerződéshez a szövetkezet beleegyezése szükséges; kivételt képez, amikor az állam vagy a szövetkezet javára történő adományo­zásról van szó, tekintettel arra, hogy a szövetkezetnek egyébként is szövetke­zeti használati joga fűződik a területhez. (3) A szövetkezet a járási nemzeti bi­zottság hozzájárulásával lemondhat a tár­sított terület tulajdonosának javára azok­nak a földterületeknek a szövetkezeti használati jogáról, amelyek a különleges előírások (az 50/1976 Tt. számú törvény) értelmében beépítésre vannak kijelölve; feltéve persze, hogy ezek a területek céljuknál és nagyságuknál fogva személyi használati jog tárgyát képezhetik (a Pol­gári Törvénykönyv 199., és 200. §, vala­mint a 490. § 2. bekezdése). Ilyen formá­ban a szövetkezet csak egy terület vonat­kozásában mondhat le a szövetkezeti használati jogáról. A társtulajdonosok ja­vára a szövetkezet csak egy szövetkezeti használatban lévő földterületről mondhat le. (4) A szövetkezeti használati jognak a 3. bekezdés szerinti megszűnését a szövetkezet köteles jelenteni a földmé­réstani és térképészeti intézetnek. 65. § Az épületek átruházása (1) Azokat a gazdasági épületeket vagy egyéb létesítményeket, amelyekre már nincs szüksége, a szövetkezet átru­házhatja a tagjára, aki ezeket szövetke­zeti tulajdonba adta, vagy a beépített földterület tulajdonosára. A gazdasági épület átruházásával a szövetkezet ré­széről megszűnik a beépített területhez fűződő szövetkezeti használati jog. (2) Ha a gazdasági épületet a szövet­kezet költségén felújították, az új tulajdo­nos az épület állagának megfelelően kö­teles a szövetkezetnek megtéríteni a rá­fordítás arányos részét. Amennyiben a szövetkezeti tulajdonba adott gazdasági épületért annak idején a szövetkezet fize­tett a tagnak, akkor az új tulajdonos ezt az összeget köteles visszafizetni. 66. § Háztáji gazdálkodás (1) A szövetkezet saját tagjainak, min­denekelőtt a mezőgazdasági alaptevé­kenységben dolgozóknak egy tagra szá­mítva maximálisan 0,25 hektár háztájit utalhat ki a szántóterületen (beleértve a speciális növényeket is); a hegyi és negyaljai körzetekben 0,50 hektárt lehet kiutalni összesen, de ebből maximum 0,25 ha lehet a szántóföld (beleértve a speciális növényeket is). A háztáji terü­letébe be kell számítani a nem társított kertek területét. (2) A háztáji kiutalása azonban nem mehet a nagyüzemileg müveit területek rovására. Erdő vagy halastó nem képez­heti a háztáji részét. (3) A háztáji kiutalásának konkrét fel­tételeit, a kiutalható terület nagyságát, a mezőgazdasági termékek tagoknak és szövetkezeti dolgozóknak történő eladá­sának módját és feltételeit, esetleg a ta­gok és dolgozók által a háztájiban tartható állatok számát és faját az alapszabályzat úgy határozza meg, hogy a háztáji gaz­dálkodás és állattartás ne legyen a tagsá­gi és munkahelyi kötelezettségek teljesí­tésének rovására. HATODIK RÉSZ A szövetkezeti együttműködés alapvető formái 67. § Szerződés a szövetkezeti együttműködésről (1)A szövetkezetek egymás közötti kölcsönös együttműködését, és a szövet­kezetek más szocialista szervezetekkel folytatott együttműködését (3. §) a szö­vetkezeti együttműködésről szóló szerző­dések alapján (továbbá csak „szerződé­sek") szervezik. (2) Azok a szervezetek, amelyek szer­ződést kötöttek, felelősek az együttműkö­dési szerződésen alapuló tevékenysé­gért, mégpedig a betéteik és részesedé­seik nagyságának megfelelő arányban. A gazdasági eredményből a részesedé­sek és betétek nagyságának megfelelő­en, és attól függően részesednek, hogy milyen arányban járultak hozzá az ered­mény eléréséhez. (3) A szerződés akkor lép hatályba, ha a teljes tartalmat tekintve, megegyezés születik. A szerződést írásban kell meg­kötni. (4) A szerződés módosításához vala­mennyi résztvevő szervezet hozzájárulá­sára szükség van; erre a hozzájárulásra akkor is szükség van, ha a szerződés valamely résztvevője történetesen vissza akar lépni az együttműködéstől. (5) A szövetkezet általi szerződéskö­téshez szükséges a taggyűlés (a küldöt­tek testületének) jóváhagyása. 68. § A közös vállalat Szerződés a közös vállalat megalakítá­sáról (1) A közös vállalat megalakításáról szóló szerződésnek tartalmaznia kell a) a résztvevő szervezetek megneve­zését és székhelyét, b) a közös vállalat megnevezését és székhelyét, c) a közös vállalat tevékenységének tárgyát és belső szervezeti felépítését, d) a résztvevő szervezetek jogait és kötelességeit, e) a résztvevő szervezetek tagsági ré­szesedésének (hozzájárulásának) formá­ját és arányát, f) a tevékenységgel kapcsolatos költ­ségek megtérítésének, a nyereség vagy egyéb gazdasági eredmény elosztásá­nak, esetleg a közös vállalat veszteségé­nek megtérítési módját, g) a kötelezettségek teljesítésének módját a közös vállalat megszűnése vagy a résztvevő szervezetek valamelyikének a szerződéstől való visszalépése esetén. (2) A közös vállalat megalakulására és gazdálkodására a 11. § 2. és 3. bekezdé­sének, továbbá a 14-16. §, valamint rész­ben az 55. § 2. bekezdésének rendelke­zései érvényesek. 69. § A közös vállalat jogi személy, a jogi kapcsolatokban a saját neve alatt szere­pel és felelős ezen kapcsolatok alakulá­sáért. 70. § A közös vállalat szervei A közös vállalat szervei a következők a) vezetőség b) elnöke c) ellenőrző és revíziós bizottság 71. § A vezetőség (1)A közös vállalat vezetőségének tagjai a résztvevő szervezetek képviselői, a vállalat elnöke és a közös vállalat kol­lektívájának képviselői. (2) Néhány résztvevő szervezet a szerződésben megállapodhat abban, hogy érdekeiket a vezetőségben egy sze­mély fogja képviselni. Ebben az esetben a vezetőségben ez a képviselő annyi szavazattal rendelkezik, ahány résztvevő szervezetet képvisel. 72. § A vezetőség hatásköre (1) A közös vállalat vezetősége a) titkos szavazással választja meg és menti fel tisztsége alól a közös vállalat elnökét, valamint a résztvevő szervezetek képviselői közül a közös vállalat ellenőrző és revíziós bizottsága tagjainak kéthar­madát b) jóváhagyja a közös vállalat ötéves és éves gazdasági terveit, illetve a vállalat fejlesztési koncepcióját, c) jóváhagyja az évi zárszámadást, valamint a közös vállalat és a résztvevő szervezetek vagyoni kapcsolatainak ren­dezését, d) jóváhagyja a vezetőség és az ellen­őrző és revíziós bizottság tárgyalási rend­jét, valamint a közös vállalat munka­rendjét, e) felhatalmazza az elnököt a kollektív szerződés megkötésére. (2) A közös vállalat vezetősége akkor határozatképes, ha a tagjainak legkeve­sebb kétharmada jelen van; az 1. bekez­dés értelmében a határozat akkor érvé­nyes, ha a jelenlévők háromötöde meg­szavazta, más esetekben a jelenlévők többségének szavazata szükséges, ha­csak a szerződésben nem egyeztek meg másként. 73. § A közös vállalat dolgozókollektívája (1) A közös vállalat dolgozókollektívá­ját azok a dolgozók alkotják, akik rendes munkaviszonyban - kivételesen mellékál­lásban - tevékenykednek a vállalatnál. (2) A vezetőség és az ellenőrző és revíziós bizottság tagjainak egyharmadát a közös vállalat dolgozókollektívájának képviselői közül kell megválasztani. Őket a közös vállalat dolgozókollektívája titkos szavazással választja meg saját soraiból. A kollektíva tagjainak választmányi meg­bízatása a közös vállalat szerveiben öt év, feltéve, hogy a szerződésben nem tüntetnek fel rövidebb időt. (3) A dolgozókollektívában alkalma­zott szavazásra a 38. § 5. bekezdésének megfelelően alkalmazott rendelkezése érvényes. 74. § Az elnök (1) A közös vállalat élén az elnök áll, aki irányítja a vállalat tevékenységét, felel érte, valamint az eredményeiért a vezető­ségnek. (2) Az elnök, mint a vállalat hivatalos szerve, a közös vállalattal kapcsolatos ügyekben önállóan intézkedik. (3) Az elnök irányítja a vezetőség ülé­seit és gondoskodik a határozatok teljesí­téséről. Tevékenységéről rendszeresen köteles tájékoztatni a közös vállalat kol­lektív szerveit. (4) Távollétében az elnököt az alelnök helyettesíti, akit a vezetőség a közös vál­lalat dolgozói közül választ meg. 75. § Az ellenőrző és revíziós bizottság (1) A közös vállalat ellenőrző és revízi­ós bizottsága ellenőrzi a vállalat minden­nemű gazdasági és szociális tevékenysé­gét. Megtárgyalja és intézi a közös válla­lat dolgozóinak panaszait. (2) A közös vállalat ellenőrző és revízi­ós bizottság a vezetőségnek tartozik fele­lősséggel tevékenységéért, melynek rendszeresen beszámol munkájáról. (3) A közös vállalat ellenőrző és revízi­ós bizottsága köteles ellenőrizni a közös vállalat gazdasági és szociális tevékeny­ségét, valamint a zárszámadást. (4) Az ellenőrző és revíziós bizottság munkáját a bizottság elnöke irányítja és szervezi. Az elnököt a bizottság tagjai választják meg saját körükből, ötéves idő­tartamra. A bizottság elnökének jogában áll részt venni a közös vállalat vezetősé­gének ülésén. 76. § A közös vállalat dolgozói rendes mun­kaviszonyban vagy mellékmunkaviszony­ban végzett munkáról szóló megállapo­dás alapján dolgoznak a vállalatnál. 77. § A kooperációs társulás (1) A kooperációs társulásról szóló szerződésnek, melynek alapján társítják az eszközöket, esetleg a résztvevő szer­vezetek tevékenységét, tartalmaznia kell a) a résztvevő szervezetek megneve­zését és székhelyét, b) a társulás célját, és tevékenységét, amely a társulás tárgyát alkotja, s azt, hogy a megjelölt tevékenységet milyen formában végzi a társulás, c) a résztvevő szervezetek jogait és kötelességeit, részesedésük (hozzájáru­lásuk) mértékét, amellyel hozzájárulnak a meghatározott tevékenység költségei­nek fedezéséhez, esetleg a társított esz­djs; (Folytatás a 7. oldalon) 1988. Vi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom