Új Szó, 1988. június (41. évfolyam, 127-152. szám)

1988-06-16 / 140. szám, csütörtök

Törvény az állami vállalatról

(Folytatás a 3. oldalról) jön létre, a vállalati törzskönyvbe való bejegyzés napján.

(2) A vállalati törzskönyvbe való bejegyzés javaslatát a vállalat alapítója terjeszti eló. Az alapító a vállalati törzskönyvbe való bejegyzés javaslatához a következőket köteles csatolni:

a) az alapító levelet;

b) az illetékes államigazgatási szerv egyetértését a vállalkozás tárgyát képező tevékenységgel, amennyiben külön előírások követelik meg ennek az egyetértésnek a kifejezését.

(3) Az alapító a vállalat keletkezését köteles megtárgyalni az illetékes nemzeti bizottsággal. Ha a vállalat alapítója szövetségi központi államigazgatási szerv, akkor a vállalat létesítését megtárgyalja a köztársaság illetékes központi tervhivatalával is.

(4) A vállalat fajtáját, szervezeti formáját és nagyságát az alapító megkülönböztetett módon választja meg, figyelembe véve a vállalat célját; eközben célszerűen kihasználja és összekapcsolja a szervezés kombinát, konszern, szakágazati, területi jellegű és további alapelveinek egyes elemeit, hogy minél szélesebb teret alakítson ki a szocialista vállalkozás számára.

19. §

Az alapítólevél

(1) A vállalat alapítólevelét az alapító állítja ki.

(2) Az alapítólevélnek tartalmaznia kell:

a) az alapító megnevezését;

b) a vállalat nevét, székhelyét és azonosítási számát (a Szövetségi Statisztikai Hivatalnak a törvénytárban 117/1972-es szám alatt található rendelete a CSSZSZK szervezeteinek egységes azonosításiszám-jegyzékéról);

c) az alaptevékenység (vállalkozás) meghatározását, esetleg annak keretében a tevékenység (vállalkozás) kötelező tárgyának meghatározását;

d) az alapításkor a vállalatra bízott törzsvagyon értékének meghatározását, esetleg a vállalatra átruházott jogokról és kötelezettségekről szóló határozatot;

e) annak az időszaknak meghatározását, amelyre a vállalatot létrehozzák,

esetleg a feladat megjelölését, melynek megvalósítása céljából alapítják a vállalatot.

20. §

A vállalat alapítási kezdeményezése

(1) Amennyiben a vállalat vagy belső szervezeti egysége úgy véli, hogy némely gazdasági tevékenység hatékonysága érdekében további vállalat alapítása lenne kívánatos, tehet ilyen javaslatot az alapítónak.

(2) Az alapító az újabb vállalat alapítására tett javaslatot köteles felesleges halogatás nélkül, legkésőbb hat hónapon belül megvizsgálni minden politikai, köz- gazdasági és szociális összefüggésében és döntéséről tájékoztatni az indítványozót.

21. §

A vállalat felosztása, egyesítése és egyesülése

(1) A vállalat felosztására, egyesítésére vagy egyesülésére az alapító (alapítók) elhatározása alapján kerül sor, a vállalati törzskönyvbe való bejegyzés napján. E változások bejegyzésekor az alapító (alapítók) a 18. § 2. bek. szerint járnak el.

(2) A felosztott vállalat megszűnik és vagyona s kötelezettségei az alapító által meghatározott mértékben átszállnak az újonnan létesült, esetleg az átvevő vállalatokra.

(3) Az egyesített vállalat megszűnik és vagyona s kötelezettségei átszállnak az átvevő vállalatra.

(4) A vállalatok egyesülésekor az eddigi vállalatok megszűnnek és vagyonuk s kötelezettségeik átszállnak az újonnan létesült vállalatra.

22. §

A vállalat megszűnése

(1) A vállalat megszűnik:

a) felosztással, egyesítéssel, egyesüléssel, felszámolás nélküli megszüntetéssel;

b) a megszüntetett vállalat felszámolásával;

c) a vállalat alapításakor megszabott időtartam leteltével vagy a vállalat alapítására indítékként szolgáló feladatok teljesítésével.

(2) A vállalat megszűnése az 1. fejezetben feltüntetett tények alapján következik be a vállalat vállalati törzskönyvből

IV. RÉSZ

való törlésének napján. A vállalat vállalati törzskönyvből való törlésére az alapító, esetleg a felszámoló tesz javaslatot.

(3) Ha a vállalat alapításakor meghatározott működési időtartam elteltével, a vállalat alapítására indítékként szolgáló feladat teljesítésével vagy felszámolás nélkül szűnik meg, az alapító gondoskodik a vállalat mindennemű vagyonáról és kötelezettségéről. Ha nem tesz így, akkor külön előírások szerint valósul meg a vállalat felszámolása (Gazdasági Törvény- könyv T. 1.100/1964, a későbbi előírások értelmében).

(4) Az alapító köteles a vállalat megszűnését megtárgyalni az illetékes nemzeti bizottsággal. Ha a vállalat megszűnéséről olyan alapító dönt, amely szövetségi központi államigazgatási szerv, a vállalat megszűnését megtárgyalja a köztársaság illetékes központi tervhivatalával.

(5) A vállalat megszűnését az 1. bek.

a) és b) pontja szerint véleményezi a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom illetékes szerve is.

23. §

Bejelentési kötelezettség

(1) Az a vállalat, amely átvette a megszüntetett vállalat vagyonát és kötelezettségeit, köteles halaszthatatlanul kiértesíteni mindazokat a vállalatokat és más szubjektumokat, amelyek a vállalat megszüntetése által érintve voltak, a vállalat megszűnéséről, vagyonának és kötelezettségeinek átvételéről.

(2) Ha a vállalatot azért szüntetik meg, mert elmúlt az az idő, amelyre alapították, vagy teljesítette azt a feladatot amiért alapították, esetleg felszámolás nélkül szüntették meg, a bejelentési kötelezettség az alapítóra hárul; ha a vállalatot felszámolják, ezt a kötelezettséget a felszámolónak kell teljesítenie.

24. §

Az alapítók megegyezése

(1) Ha a vállalatok egyesítése vagy egyesülése több alapítót érint, ezek az alapítók kölcsönös megegyezés alapján döntenek.

(2) A vállalatok egyesülésére vonatkozó döntéseknél az alapítók megegyeznek abban, hogy a létrehozott vállalattal szemben melyikük tölti be az alapító szerepét.

A vállalat irányítási szervei és a szocialista önigazgatás

25. §

A vállalat irányítási szervei

(1) A vállalat élén az igazgató (esetleg más vezető) áll, aki egyedüli vezetőként irányítja a vállalat tevékenységét, s felelősséget visel a vállalatért s annak eredményeiért az alapítóval és a dolgozókollektívával szemben.

(2) Az igazgató, mint a vállalat hivatalos szerve, a vállalat nevében intézi annak minden ügyét.

(3) A szocialista önigazgatás szervei, amelyek közé tartozik a vállalati dolgozókollektíva közgyűlése, esetleg a vállalati dolgozókollektíva küldötteinek a gyűlése (a továbbiakban csak „gyűlés"), a vállalati dolgozókollektíva tanácsa (a továbbiakban csak „tanács"), az igazgatásban hatáskörüknek megfelelő terjedelemben vesznek részt, amit ez a törvény határoz meg.

26. §

Az igazgató

(1) Az igazgató önállóan dönt a vállalat ügyeiben, amennyiben a döntést nem feltételezi a szocialista önigazgatás illetékes szervének a jóváhagyása, vagy a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom illetékes szervének a beleegyezése.

(2) Az igazgató köteles részt venni a vállalati szocialista önigazgatás szerveinek tanácskozásain.

(3) Az igazgató a tanácsban történt megtárgyalás után a vállalati dolgozók közül kijelöli a helyettesét, aki távolléte idején jogainak és kötelezettségeinek teljes terjedelmében helyettesíti ót. Ha több helyettest jelöl ki, a sorrendjüket is meghatározza.

(4) Az igazgatót és a helyettesét (helyetteseit) beírják a vállalati törzskönyvbe. Az igazgató beírására és törlésére az alapító tesz javaslatot, a helyettes (helyettesek) beírását és törlését az igazgató javasolja.

27. §

(1) A vállalat igazgatóját a gyűlés választja meg, titkos szavazással (a 65/1965 Tt. számú Munka Törvénykönyve 27. §-nak 3. bekezdése, a későbbi előírások szövegezésében). Az igazgató

ötéves működési időre való megválasztására az alapító terjeszti a javaslatot a gyűlés elé, miután azt a tanácsban megtárgyalta.

(2) A jelölteket az igazgatói tisztség betöltésére azok közül választja ki az alapító, akik kinyilvánították érdeklődésüket e tisztség iránt, megfelelő politikai, szakmai és erkölcsi feltételeik vannak a betöltéséhez, rendszerint az általa kiírt pályázat alapján.

(3) Az igazgató azon a napon foglalja el a tisztségét, amelyiken megválasztják, amennyiben a gyűlés nem jelölt ki későbbi napot. Az igazgatót a választási eredmények alapján az alapító iktatja be a tisztségébe.

(4) A vállalat igazgatóját tisztségviselésének az időszakában a gyűlés hívja vissza titkos szavazással, az alapító vagy a tanács javaslata alapján.

(5) A tisztségviselés időszakának elmúlása után mindaddig a régi igazgató marad a helyén, amíg az új igazgatót be nem iktatják.

(6) Az új igazgatót az előző igazgató tisztségviselési időszakának befejezése után 90 napon belül kell megválasztani.

28. §

A szocialista önigazgatás szervei és belső szervezeti rendszere

(1) A vállalati szocialista önigazgatás szervei a közgyűlés és a tanács.

(2) A gyűlés döntése alapján, a tanács javaslatára és az igazgatóval történt megtárgyalás után össze lehet hívni a vállalaton belüli szervezeti egységek (üzemek, üzemegységek, műhelyek stb.) dolgozókollektíváinak, esetleg a dolgozókollektívák küldötteinek a gyűléseit. Ezek a gyűlések szükség szerint saját tanácsaikat is megválasztják.

(3) A vállalaton belüli szervezeti egységek dolgozókollektívái gyűléseinek, továbbá a küldöttgyűléseknek és a tanácsoknak az adott egység keretén belüli hatáskörét a közgyűlés határozza meg. A 30. és a 31. § rendelkezése a belső szervezeti egységek dolgozókollektívái tanácsaira arányosan vonatkozik.

29 . §

A közgyűlés

(1) A közgyűlés

a) megválasztja a vállalat igazgatóját és dönt a visszahívására vonatkozó javaslatról;

b) megválasztja és visszahívja a tanács tagjait, s meghatározza a tanács tagjainak a számát;

c) az igazgató javaslata alapján jóváhagyja

1. a vállalat gazdasági és szociális fejlesztésének ötéves tervét és annak változásait,

2. az éves könyvelési zárlatot, s a vállalat felhasználható nyereségének elosztási módját,

3. a vállalat egyesítésére, egyesülésére vagy szétosztására vonatkozó javaslatot.

d)a tanács javaslata alapján jóváhagyja

1. a szocialista önigazgatás vállalaton belüli szervezeti rendszerét, valamint a belső szervezeti egységek szocialista önigazgatási szerveinek a hatáskörét,

2. az igazgató és a tanács megválasztásának választási rendjét;

3. a gyűlés választási és tárgyalási rendjét;

e) dönt az igazgató által előterjesztett dolgokról a 34. § 3. bekezdése szerint; ebben az esetben a gyűlés a tanács döntését vagy jóváhagyja, vagy pedig elutasítja és az igazgató javaslatát fogadja el;

f) megtárgyalja

1. a hosszú távú koncepciókat, s a vállalat gazdasági és szociális fejlesztésének ezekből eredő hosszú távú programjait,

2. a tanács tevékenységére vonatkozó jelentéseket az egyes gyűlések közti időszakban.

(2) A gyűlést a tanács szükség szerint hívja össze, legalább egyszer évente. A tanács köteles mindig összehívni a gyűlést, ha erre az igazgató, az alapító, vagy a dolgozókollektívának legalább egyhar- mada a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom illetékes szerve által felkéri.

(3) A gyűlés határozata akkor érvényes, ha a tagok, vagy a dolgozókollektíva küldötteinek a többsége elfogadása mellett szavazott.

30. §

A tanács és hatásköre

(1) A tanács a szocialista önigazgatás kollektív végrehajtási szerve, amely felelősséget visel a vállalat gazdasági és szociális tevékenységéért.

(2) A tanács

a) az igazgató javaslatára jóváhagyja

1. a vállalat gazdasági és szociális fejlesztésének évi végrehajtási terveit és azok változásait,

2. a vállalaton belüli igazgatás alapelveit és a vállalat belső szervezeti rendszerét (5. § 2. bekezdés);

b) jogos jelölteket javasolni az alapítónak az igazgatói tisztség betöltésére;

c) a gyűlés elé terjeszti

1. az igazgató visszahívására vonatkozó javaslatot,

2. a szocialista önigazgatás belső szervezeti rendszerére, valamint a belső szervezeti egységek szocialista önigazgatási szervei hatáskörére vonatkozó javaslatokat,

3. a választási rend javaslatát az igazgató és a tanács megválasztásához, valamint a gyűlés választási és tárgyalási rendjének a javaslatát;

d) összehívja a gyűlést, előkészíti annak tárgyalását, megtárgyalja a gyűlés elé terjesztett anyagokat, ellenőrzi a gyűlés határozatainak a teljesítését, amiről beszámol a gyűlésnek;

e) megtárgyalja a vállalat társulásban való részvételét;

f) tagjai közül titkos szavazással megválasztja a tanács elnökét és alelnökét;

g) jóváhagyja saját tárgyalási rendjét.

(3) A tanács tevékenységéért felelősséggel tartozik a gyűlésnek, s beszámolókat terjeszt a gyűlés elé tevékenységéről.

31. §

Működési időszak és a tanács összetétele

(1) A tanács tagjait a vállalati dolgozókollektíva soraiból választják.

(2) A tanácsot a gyűlés választja meg titkos szavazással, ötéves időszakra, amennyiben a gyűlés nem határoz meg rövidebb időszakot.

(3) Nem lehet a tanács tagja sem az igazgató, sem annak helyettese (helyettesei).

(4) Az új tanács megválasztásánál tagságának legalább egyharmadát ki kell cserélni.

(5) A tanácstagi tisztség önkéntes.

32. §

A tanács tárgyalása és döntéshozatala

(1)A tanács határozata akkor érvényes, ha tagjainak többsége azt megszavazta.

(2) A tanács tárgyalási módját a tanács tárgyalási rendje szabályozza.

33. §

Az alapító részvétele a gyűlés és a tanács tárgyalásán

(1)Az alapító képviselője jogos részt venni a gyűlés és a tanács tárgyalásán.

(2) A tanács azon határozatait, amelyek az állam védelmével és biztonságával kapcsolatos szállításokra, a nemzetközi kötelezettségekből eredő kötelezettségek teljesítésére, a népegészségügyi ellátást szolgáló, vagy a környezet védelmét biztosító szállításokra vonatkoznak, csak az alapító képviselőjének a jóváhagyásával lehet elfogadni.

34. §

A határozatok kötelező jellege

(1) A gyűlés és a tanács határozatai kötelezőek a dolgozókollektíva minden tagjára.

(2) A vállalaton belüli alakulatok gyűléseinek és tanácsainak a határozatai az illetékes dolgozókollektíva számára kötelezőek.

(3) Ha az igazgató nem ért egyet a tanács határozatával, amely a vállalat gazdasági és szociális fejlesztésének évi tervére és annak változásaira, a vállalaton belüli igazgatás alapelveire, vagy a vállalat belső szervezeti rendszerére vonatkozik, az ügyet a gyűlés elé terjeszti, amely 30 napon belül köteles róla dönteni; addig az ügyet nem lehet végrehajtani.

(4) Ha az igazgató nem ért egyet a gyűlés döntésével, amely a vállalat gazdasági és szociális fejlesztésének évi tervére és annak változásaira vonatkozik, továbbá a gyűlés olyan határozatával, amely a vállalat gazdasági és szociális fejlesztésének ötéves tervére és annak változásaira, az évi könyvelési zárómérlegre, a felhasználható nyereség elosztási módjára, a vállalat elosztására, egyesítésére vagy egyesülésére tett javaslatokra vonatkozik, s az ügyet 15 napon belül az alapító elé terjeszti.

(5) Az igazgató által az alapító elé terjesztett ügyekben az alapító fölösleges halogatások nélkül, legfeljebb 30 napon belül dönt; mindaddig az ügyet nem lehet végrehajtani. A döntésnél az alapító az össztársadalmi érdekeknek megfelelően jár el, de figyelembe veszi a vállalati dolgozókollektíva érdekeit is.

35. §

A vállalat további vezető dolgozói

(1) A tanácsban történt megtárgyalás után az igazgató nevezi ki és hívja vissza a helyetteseit, s amennyiben a gyűlés nem dönt a 3 bekezdés szerint, a közvetlenül alája tartozó belső szervezeti egységek vezetőit is.

(2) A gyűlés olyan döntést hozhat, mely szerint a belső szervezeti egységek vezetőit az illetékes belső szervezeti egység dolgozókollektívájának a közgyűlése, esetleg a dolgozókollektíva küldötteinek a gyűlése választja meg és hívja vissza, titkos szavazással. A belső szervezeti egység vezetői tisztségének betöltésére az adott tisztség közvetlenül felettes vezető dolgozója tesz javaslatot a gyűlésnek, miután a javaslatot az adott belső szervezeti egység dolgozókollektívájának a tanácsában megtárgyalta.

(3) A belső szervezeti egység választott vezetőjét a tisztségviselés időszakában az adott szervezeti egység közgyűlése, esetleg küldötteinek a gyűlése hívja vissza titkos szavazással, a közvetlenül felettes vezető dolgozónak, vagy az adott szervezeti egység dolgozókollektívája tanácsának a javaslatára.

(4) Amennyiben a vállalat belső szervezeti egységeinek a vezetőit nem választják a 2. és a 3. bekezdés szerint, a vállalat belső szervezeti egységeinek a vezetőit az igazgató, esetleg a vállalat belső szervezeti előírásai szerint illetékes vezető dolgozó nevezi ki.

V. RÉSZ

A vállalat gazdasági és szociális tevékenysége

ELSŐ FEJEZET

A VÁLLALAT GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGE

36. §

A gazdasági és szociális fejlesztés tervei

(1) A vállalat köteles kidolgozni a gazdasági és szociális fejlesztés ötéves és éves terveit, mint saját tevékenységének alapvető irányítási eszközét.

(2) A vállalat gazdasági és szociális fejlesztésére vonatkozó tervnek biztosítania kell az állami terv kötelező döntéseinek, valamint a gazdasági szerződéseknek a teljesítését. Biztosítja továbbá a vállalat fejlődését, s a megrendelésekből, a piackutatásból és a vállalat saját célkitűzéseiből indul ki.

(3) A vállalatnak a gazdasági és szociális fejlesztésre vonatkozó tervek kidolgozása és teljesítése során elsősorban hatékonyan ki kell használnia minden rendelkezésre álló forrást és kapacitást, elsősorban a tudományos-műszaki haladás forrásait, progresszív munkaszükségleti, nyers- és alapanyag-felhasználási, energia- és tüzelőanyag-fogyasztási normákat kell érvényesítenie, s tartósan kell törekednie az önköltségek csökkentésére, a munkatermelékenység és a felhasználható nyereség növelésére.

(4) A vállalat a gazdasági és szociális fejlesztés terveit a dolgozókollektíva széles körű részvételével dolgozza ki, amely aktívan vesz részt e tervek kidolgozásában, teljesítésében és teljesítésének ellenőrzésében.

37. §

Gazdasági szerződések

(1) A gazdasági szerződések a gazdasági kapcsolatok alapjait alkotják kölcsönösen az egyes vállalatok között, a vállalatok és más szubjektumok között, biztosítják a vállalat gazdasági és szociális fejlesztési terveiből eredő feladatok teljesítését, amiben a bel- és a külföldi piaci kereslet változásaihoz igazodnak; egyúttal az egyik kötelező alapot alkotják a vállalat gazdasági és szociális fejlődésének a formálásához.

(2) A gazdasági szerződések a vállalat számára kötelezőek, s a vállalat köteles

(Folytatás az 5. oldalon)

ÚJ SZŐ

4

1988. VI. 1í