Új Szó, 1988. június (41. évfolyam, 127-152. szám)

1988-06-16 / 140. szám, csütörtök

Törvény az állami vállalatról (Folytatás a 4. oldalról) ezeket megtartani. Teljesítésük kihat a végső gazdasági eredményekre, a vál­lalati alapok képzésére és a dolgozókol­lektíva javadalmazására. A gazdasági szerződések hiányos teljesítéséért a vál­lalat teljes anyagi felelősséget visel. 38. § Tudományos-műszaki haladás (1)A tudományos-műszaki ismeretek bevezetése a gazdasági gyakorlatba, s az áru műszaki-gazdasági színvonalának és minőségének a javítása alapvető feltétele annak, hogy a vállalat kielégíthesse a szocialista társadalom növekvő szük­ségleteit. (2) A tudományos-műszaki haladás biztosítása érdekében a vállalat a szük­ségleteknek megfelelően kiépíti saját ku­tatási, fejlesztési, műszaki tervezési és szerkesztési, valamint egyéb munkahe­lyeit, s együttműködik a tudományos aka­démiák, a kutatóintézetek, a főiskolák, valamint más kutatási intézmények mun­kahelyeivel, valamint a Csehszlovák Tu­dományos Műszaki Társaság szerveivel és üzemi csoportjaival. (3) A vállalat köteles állandóan gon­doskodni termelési, technológiai, műszaki és egyéb berendezéseinek műszaki kor­szerűsítéséről és felújításáról, s köteles felszámolni az elavult technológiai és mű­szaki berendezéseket. 39. § Vásárlás és eladás (1)A vállalat más vállalatokkal és szubjektumokkal együttműködve gondos­kodik saját termelési és egyéb szükségle­teinek anyagi-műszaki ellátásáról, még­pedig úgy, hogy folyamatosan végzi saját gazdasági és szociális tevékenységét, s gazdaságosan és célszerűen gazdálko­dik a forrásaival. A vállalat erre a célra önállóan szervezi a vásárlásait, saját ma­ga választja meg a beszerzés útjait, figye­lembe véve a termékek, a nyers- és az alapanyagok ésszerű forgalmazásának a követelményét az egész népgazda­ságban. (2) A vállalat árut értékesít és szolgál­tatásokat nyújt; ezzel eszközökre tesz szert kötelezettségeinek teljesítéséhez, további hatékony fejlődésének biztosítá­sához, s dolgozókollektívája szükséglete­inek kielégítéséhez, önállóan választja meg az áru értékesítésének legalkalma­sabb módjait és szervezését. (3) A vállalat törvényben meghatáro­zott esetekben az illetékes állami szervek intézkedéseivel összhangban szervezi vásárlásait és termékeinek az eladását. PÉNZÜGYI GAZDÁLKODÁS ÉS ÁRAK 40. § Vállalati alapok (1) A vállalat a következő alapokat hoz­za létre: a) fejlesztési alapot, amely főleg a tu­dományos-műszaki fejlesztés és a beru­házások finanszírozására szolgál, bele­értve a korszerűsítéseket és a rekonst­rukciókat, valamint a készletek növelését, b) tartalékalapot, amely a veszteségek és a kockázatok fedezésére, valamint a vállalati gazdálkodás kilengéseinek ki- egyenlítésére szolgál, c) a kulturális és szociális szükségle­tek alapját, amely főleg a vállalati dolgo­zókollektíva szociális fejlesztésével kap­csolatos szükségletek fedezésére szolgál, d) részesedési alapot, a vállalat gaz­dasági tevékenysége eredményeiben va­ló személyi anyagi érdekeltség érvénye­sítésére. (2) A vállalat a felhasználható nyere­ségből saját belátása szerint további ala­pokat is képezhet. (3) A vállalat vagyoni alapokat hoz létre, s az erre vonatkozó külön előírások szerinti esetekben a ráfordítási költségek­ből vagy más forrásokból célalapokat is képez. (4) A vállalat által létrehozott alapok eszközeit nem lehet elvenni; a vállalat önállóan dönt ezek felhasználásáról. Az egyes alapok maradványértékeit korláto­zás nélkül át lehet vinni a soron következő naptári évekbe. 41. § Hitel (1) A vállalat aktívan használja ki a hi­teleket gazdasági és szociális tevékeny­ségére. (2) A vállalat felelősséget visel a hitel gazdaságos és célszerű kihasználásáért, s az előirányzott határidőben való megté­rítéséért. A hitelt csak arra a célra lehet felhasználni, amelyre folyósították. 42. § Juttatások és támogatások (1) A vállalat köteles gazdaságosan ki­használni a juttatásokat és támogatáso­kat, ezek rendeltetési céljának megfele­lően. (2) Amennyiben a juttatások vagy a tá­mogatások nem szerepelnek az állami terv döntéseiben, ezek folyósításáról az illetékes állami szerv dönt, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya, vagy a köztársasági kormányok által jóváha­gyott szabályok szerint. 43. § Árak (1) A vállalat állami szervek, esetleg más megbízott szervezetek által megha­tározott árakon értékesíti az áruit és a szolgáltatásait. Az állami szervek által meghatározott esetekben és feltételek szerint a vállalatnak joga van szerződé­ses árak érvényesítésére, az átvevővel (fogyasztóval) történt megállapodás alapján. (2) Az árak képzésénél és változtatá­sainál a vállalat köteles gazdaságilag in­dokolt árakat biztosítani, illetve javasolni, figyelembe véve a társadalmilag szüksé­ges költségek fejlődését, a nemzetközi munkamegosztásban való részvétel hatá­sait, az áru használati tulajdonságait, va­lamint az áru piaci értékesítésének a fel­tételeit. (3) A vállalat köteles megtartani az állami árszabályozás előírásait. Az ársza­bályozási előírások megsértése útján jog­talanul szerzett eszközöket, amennyiben nem nyújt azonnali kártérítést az átvevő­nek, köteles elvezetni az állami költség- vetésbe. A vállalatot az árfegyelem meg­sértéséért az általános érvényű kötelező jogi előírások szerint büntetik. Külgazdasági tevékenység 44. § (1) A vállalat gazdasági tevékenysége során a nemzetközi munkamegosztásba is bekapcsolódik, elsősorban a szocialista gazdasági integráció keretei között. (2) A vállalat törvényben meghatáro­zott szabályok szerint külgazdasági tevé­kenységet folytathat, rendszerint a devi­zális önfinanszírozás alapján. A vállalat­nak törvényben meghatározott feltételek szerint joga van közvetlen kapcsolatokba lépni a szocialista gazdasági integráció­ban résztvevő államok szervezeteivel. 45. § (1)A vállalatnak joga van devizaalap létrehozására. Ennek az alapnak az esz­közeit a devizagazdálkodási normatívu- mok szerint az áru kiviteléből származó devizabevételekből, a kooperációs szállí­tások szaldójából, licencek eladásából, valamint a rendelkezésére bocsájtott de­vizaeszközök megtakarításaiból, esetleg devizaiuttatásokbóf szerzi meg. (2) A devizaalap eszközei a vállalati gazdasági tevékenység fejlesztési céljai­ra, a behozatali szükségletek fedezésére, a devizális kötelezettségek megtérítésé­re, valamint a bank által a devizaalapba folyósított hitelek törlesztésére szol­gálnak. (3) A devizaalapnak a vállalat által létre­hozott eszközeit nem lehet elvenni; a vál­lalat az általános érvényű kötelező jogi előírásokkal összhangban dönt ezek fel- használásáról. Az alap maradványértékét korlátozások nélkül lehet átvinni a további naptári évekbe. A környezet formálása és védelme, a természeti források ésszerű kihasználása 46. § (1) A vállalat köteles úgy szervezni sa­ját gazdasági és szociális tevékenységét, hogy minél hatékonyabban védje a kör­nyezetet a tevékenységéből következő káros hatásokkal szemben, főleg nem szabad veszélyeztetnie az állampolgárok egészségét. Saját forrásaiból fedezi azoknak az intézkedéseknek a kiadásait, amelyek a tevékenysége által okozott károk elhárítására, s a tevékenysége által fenyegetett környezeti tényezők formálá­sára és védelmére szolgálnak. (2) A vállalat köteles környezetvédelmi berendezéseket építeni és üzemeltetni az illetékes termelési vagy nem termelési szervezettel együttműködve, s tartósan gondoskodni ezek folyamatos és haté­kony működéséről. 47. § (1) A vállalat köteles ésszerűen hasz­nosítani és védelmezni a természeti forrá­sokat. (2) A vállalat meghatározott illetékeket fizet a nemzeti vagyon részét képező természeti források kihasználásáért. 48. § (1) A vállalat gazdasági tevékenységé­ben előnyben részesíti a hulladékmentes technológiai eljárások bevezetését. (2) A vállalat köteles gazdaságosan és célszerűen másodlagos nyersanyag- és energiaforrásként hasznosítani gazdasá­gi tevékenységének hulladékait, esetleg köteles kialakítani a feltételeket ahhoz, hogy ezeket más szubjektumok haszno­sítsák. Ezért köteles a hulladékokat nyil­vántartásba venni, megfelelő helyekerj felhalmozni, s védelmezni az értéktelene- déssel és az eltulajdonítással szemben. Amennyiben a hulladékot nem lehet gaz­daságilag hasznosítani, köteles azt fel­számolni a környezetet nem veszélyezte­tő módon. 49. § A környezet védelmére és formálására irányuló intézkedések végrehajtásában és a természeti források ésszerű kihasz­nálásában a vállalat szorosan együttmű­ködik az illetékes nemzeti bizottsággal. 50. § Az információk rendszere (1)A vállalat egész tevékenységére, fejlesztésének módszereire és formáira gyakorolt aktív hatás céljából, a hatékony irányítás és a tervezett feladatok teljesíté­se érdekében a vállalat az erre vonatkozó külön előírások szerint köteles gazdasági és szociális, tudományos-műszaki és gazdasági információkat, valamint olyan információkat feldolgozni és vezetni, amelyek a tervezéshez és az állami költ­ségvetések összeállításához szüksége­sek (a továbbiakban csak,.információk"). (2) A vállalat, esetleg annak belső szervezeti egysége a meghatározott ha­táridőkben köteles információkat szolgál­tatni az illetékes szervek számára, s biz­tosítania kell ezek valódiságát. (3) A vállalattól a gazdasági és szociá­lis információk kimutatását csak az általá­nos érvényű jogi előírásokban meghatá­rozott terjedelemben és módon lehet kö­vetelni. 51. § Ellenőrző tevékenység (1) A vállalat köteles hatékony ellenőr­zési rendszert kialakítani, s gondoskodni főleg az állami tervből eredő feladatok teljesítésének, a termelés minőségi szín­vonalának, a nemzeti vagyon védelmé­nek, a környezet védelmének és saját gazdasági tevékenysége menetének ál­landó ellenőrzéséről. Az ellenőrzést az irányítás elválaszthatatlan részeként kell végezni, s az irányítás szilárdítására, va­lamint annak elősegítésére kell kihasznál­ni, hogy a vállalat összhangban fejlődjön a társadalom és a dolgozókollektíva érde­keivel. (2) A tevékenység ellenőrzését csak azok a szervek végzik, amelyek ellenőr­zési jogkörét törvény szabályozza. Az ellenőrzésekkel elő kell segíteni, hogy növekedjen a vállalat gazdasági és szoci­ális tevékenységének a hatékonysága. (3) Az üzemi népi ellenőrzési bizottsá­gok létesítését törvény szabályozza (a 103/1971 Tt. sz. törvény a népi ellenőr­zésről, a CSNT116/1971 Tt. sz. törvénye a népi ellenőrzési bizottságokról és vá­lasztmányokról, a 137/1982 Tt. sz. tör­vény szövegezésében, valamint az SZNT 121/1971 Tt. sz. törvénye a népi ellenőr­zésről a Szlovák Szocialista Köztársa­ságban.). 52. § Évi könyvelési zárómérleg A vállalat köteles előírt módon könyve­lést vezetni, évi könyvelési zárómérleget készíteni, s azt az alapítónak, az állam- igazgatás illetékes szervének, valamint az illetékes banknak bemutatni. Az eszközök és a tevékenységek társítása 53. § (1) A vállalatok kölcsönösen, vagy pe­dig a nemzeti bizottságokkal és további szocialista szervezetekkel önkéntesen társíthatják eszközeiket és tevékenysé­geiket bizonyos cél elérésére, vagy vala­milyen más közös érdekből. (2) A vállalatok társulási szerződés alapján társítják eszközeiket és tevékeny­ségeiket. (3) Az eszközök és tevékenységek társítása nem vezethet káros monopol­helyzet kialakításához; amennyiben a tár­sulási szerződéssel ilyen monopolhelyzet keletkezne, a szerződés érvénytelennek minősül (a 109/1964 Tt. sz. gazdasági törvénykönyv 24. §-a a későbbi előírások szövegezésében). 54. § (1) A társulási szerződés meghatároz­za a társulás célját, működésének idejét, a társulás tevékenységének a tárgyát, végrehajtásának a módját, esetleg a tár­sított eszközök jegyzékét, a résztvevők jogait és kötelességeit, a megállapodott tevékenység végzésével kapcsolatos költségekhez való hozzájárulás mértékét, a szerződéses kötelezettségek megsérté­sének a következményeit, valamint a kö­telezettségek elszámolásának a módját a társulási szerződés megszűnése után, továbbá azokat a feltételeket, amelyek szerint a résztvevő kiléphet a társulási szerződésből, esetleg más szervezetre ruházhatja jogait és kötelezettségeit. (2) A társulási szerződés akkor válik érvényessé, ha a felek annak teljes tartal­mában megegyeztek. 55. § A társulás résztvevői a nyereségben és a veszteségben társított eszközeik ará­nyában, vagy annak a tevékenységnek a terjedelme szerint osztoznak, amellyel hozzájárultak a gazdasági eredmény elé­réséhez, amennyiben a társulási szerző­dés ezt nem szabályozza másként. 56. § A társulási szerződés megszűnik a) annak a célnak az elérésével, amelyre a társulás létesült, vagy ha ennek a célnak az elérése lehetetlennek bizo­nyul, b) a szerződésben szereplő határidő elteltével, c) a társulás résztvevőinek megegye­zése alapján, d) a szerződésben feltüntetett más okok következtében. MÁSODIK FEJEZET A VÁLLALAT SZOCIÁLIS TEVÉKENYSÉGE A dolgozókollektíva szociális fejlődése 57. § (1) A vállalat aktív szociális tevékeny­sége - mint annak egyik alapvető köteles­sége - a feltétele és hatékony eszköze a vállalat gazdasági feladatai sikeres tel­jesítésének, a munkakezdeményezés fej­lesztésének, a dolgozók tevékeny részvé­telének a kollektíva politikai és társadalmi életében, valamint a dolgozók szocialista életmódja további megszilárdításának. (2) A vállalat szociális tevékenységét a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom szerveivel, a Nemzeti Front többi szerve­zetével és a nemzeti bizottságokkal együttműködve végzi. 58. § (1) A kulturális és szociális célokra szol­gáló alap pénzeszközeinek felhasználá­sáról a vállalat a Forradalmi Szakszerve­zeti Mozgalom illetékes szervével közö­sen dönt. (2) A vállalat szociális tevékenységét más forrásokból is finanszírozza, amelyek képzése valamennyi dolgozó és az egész kollektíva munkafeladatainak teljesítésé­től, s ezáltal a vállalat gazdasági tevé­kenységének végeredményeitől is függ." 59. § (1) A vállalat dolgozói számára köteles megteremteni a lehetőségei szerinti leg­jobb munka- és szociális feltételeket főleg az egészségügy, a lakásellátás, a kultúra, a testnevelés, a sport és a honvédelmi munka területén. A dolgozókról való sok­oldalú gondoskodással kapcsolatos to­vábbi feladatokat is teljesítenie kell. (2) A vállalat lehetőségei szerint módot ad arra, hogy egykori dolgozói - a nyugdí­jasok - abban a gondoskodásban része­süljenek, amelyet dolgozóinak nyújt. 60. § A vállalat a szociális fejlesztéssel kap­csolatos feladatait a gazdasági feladatok­kal együtt tervezi a gazdasági és szociális fejlesztés tervének keretében. Az ezek­ben a tervekben meghatározott, kiemelt feladatokat a kollektív szerződésbe fog­lalják bele, amelyet a vállalat és a Forra­dalmi Szakszervezeti Mozgalom illetékes szerve köt. A vállalat nevében az igazgató köti meg a kollektív szerződést. 61. § A vállalat köteles gondoskodni az okta­tói-nevelői tevékenységről, támogatja és segíti az iskolákat és az iskolai létesítmé­nyeket, előtérbe helyezve a hivatásra való felkészítés oktatási és nevelési tartalmá­nak korszerűsítését, tekintettel saját gaz­dasági szükségleteire. Munka és bér 62. § A vállalat dolgozóinak elsőrendű köte­lességei közé tartozik a munkafeladatok becsületes és kezdeményező teljesítése, a munka hatékonyságának és termelé­kenységének növelése, a termékek mű­szaki-gazdasági színvonalának emelése és minőségének javítása, szakképzettsé­gük növelése a vállalat szükségletei sze­rint, a rend és a fegyelem megtartása, a szocialista tulajdonban levő vagyon vé­delme, a rájuk bízott eszközökkel való hatékony gazdálkodás, a munkabiztonsá­gi és egészségvédelmi alapkövetelmé­nyek, valamint az általuk végzett munkára vonatkozó előírások megtartása. 63. § (1) A vállalat a béreszközőket saját gaz­dasági tevékenységének eredményeitől függően, valamint a bérekre vonatkozó előírások, a saját előírásai és a kollektív szerződés szerint teremti meg és hasz­nálja fel. A vállalat köteles érdekeltté tenni a belső alakulatokat és a dolgozókat a béreszközök képzésében az elért gaz­dasági eredmények szerint. (2) A vállalat a dolgozókat az általuk elvégzett munka szerint javadalmazza (a munka minőségétől, társadalmi jelen­tőségétől és mennyiségétől függően) és a motiválóan ható bérezési formákat úgy alkalmazza, hogy a dolgozók keresete következetesen kifejezze az egyes dolgo­zók, dolgozókollektívák, vállalati belső alakulatok (üzemek, üzemegységek, mű­helyek stb.), valamint az egész vállalat tevékenységének végeredményeihez va­ló hozzájárulásukat. A költségek terhére kifizetett bérek esetében a bérelőírások, a jutalmazási alapból finanszírozott bérek esetén pedig a belső előírások és a kol­lektív szerződés szerint jár el. (3) A vállalat köteles megteremteni a feltételeket a dolgozók hatékony sze­mélyi anyagi érdekeltségéhez, s főként arra kell ügyelnie, hogy a munkafogyasz­tási normák, valamint a többi műszaki- gazdasági norma objektív és teljes le­gyen. (4) A vállalat a munka javadalmazására vonatkozó lényegi kérdésekben együtt­működik a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom illetékes szerveivel, összhang­ban azok jogaival. Káder- és személyzeti munka 64. § A dolgozók kiválasztását, felvételét, el­helyezését, előkészítését és értékelését úgy végzi el a vállalat, hogy azok megfe­leljenek a bizonyos tisztség betöltéséhez szükséges politikai, szakmai és erkölcsi feltételeknek. 65. § (1) A vállalat saját szükségletei szerint és a társadalmi érdekeknek megfelelően tanulókat toboroz a középfokú szakmun­kásképző intézeteiben folytatott tanulmá­nyokra és a társadalmi érdekekkel össz­hangban gondoskodik az anyagi-műsza- ki, személyi és további feltételekről a fia­talok munkáshivatásokra való felkészíté­sében. (2) A vállalat gondoskodik a dolgozók szakképzettségének továbbfejlesztésé­ről. Erre a célra saját oktatási intézmé­nyeket hoz létre, együttműködik az iskolai és további oktatási-nevelési intézmé­nyekkel. 66. § (1) A vállalat ügyel arra, hogy a lehető legjobban ki legyen használva minden dolgozójának a szakképzettsége. Gon­doskodik arról, hogy a dolgozók munka­helyi beosztása képességüknek, szak- képzettségüknek és egészségi állapotuk­nak megfelelő legyen. (2) Gondoskodik a hivatásukra való felkészülést befejező, első munkahelyük­re belépő dolgozók és a többi munkába lépő dolgozó adaptációjáról. (3) összhangban az elvégzett szerke­zeti változásokkal, korszerűsítéssel és re­konstrukcióval, a tudományos-műszaki fejlődéssel és az irányítás tökéletesítésé­vel gondoskodik a dolgozók átképzéséről, szakmai, politikai és kulturális színvona­luk emeléséről. 67. § A vállalat rendszeresen meggyőződik arról (minősítést végez), hogy a szakem­berek alkalmasak-e bizonyos kiválasztott beosztások betöltésére. Azoknak a mun­kahelyi beosztásoknak a jegyzékét, ame­lyeknél rendszeres alkalmassági vizsgá­latot kell végezni, továbbá annak módját és gyakoriságát pontosabban a vállalat munkarendje határozza meg. 68. § A vállalat a szervezési és korszerűsíté­si változások megvalósítására azok vég­hezvitele előtt legkésőbb három hónappal köteles figyelmeztetni minden olyan dol­gozóját, akit a változások érinteni fognak és más munkahelyi beosztást kínálni szá­mukra, esetleg együttműködve a nemzeti bizottságokkal vagy az illetékes központi szervekkel hathatós segítséget nyújtani más vállalatnál, szervezetnél való elhe­lyezkedésükhöz úgy, hogy eközben sza­vatolva legyenek a CSSZSZK alkotmánya és további jogi előírások által megszabott ioqaik. (Folytatás a 6. oldalon)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom