Új Szó, 1988. május (41. évfolyam, 102-126. szám)

1988-05-07 / 107. szám, szombat

Következetesen a kitűzött célok eléréséért FELSZÓLALÁSOK A JÁRÁSI PÁRTKONFERENCIÁKON „A társadalom fejlődésében csak úgy érhetünk ülésén előterjesztett beszámolójában. Ez az igény el új minőségi szintet, ha késedelem nélkül moz- tükröződött a járási pártkonferenciák beszámolói- gásba hozzuk a társadalom minden erejét...“ bans a felszólalásokban is. Sok hasznosészrevétel, hangsúlyozta Jakeš elvtárs a CSKP KB legutóbbi javaslat hangzott el e kérdéskörrel kapcsolatban. A kor követelményeinek megfelelően Elhangzott a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járási konferencián A mezőgazdaságban sok problé­ma foglalkoztat bennünket. Része­sei vagyunk, tehát számolunk a tár­sadalomban és a népgazdaságban végbemenő mélyreható változások­kal. A gazdasági feladatok végrehaj­tói vagyunk, és úgy kívánjuk felada­tainkat teljesíteni, hogy közben az önmagunk és társadalmunk közötti teljes összhangra törekszünk. A jól gazdálkodó vállalatok a nép­gazdaság szilárd pillérei, és a jelen­ben a jó vállalati gazdálkodásra elengedhetetlen szükség van. A bennünket jelenleg foglalkoztató legfontosabb kérdés: hogyan tudjuk az alkotó dolgozók segítségével elő­mozdítani a jó vállalati-szövetkezeti gazdálkodást. Ebben nélkülözhetet­len a szélsőségektől mentes anyagi érdekeltség. Ez komoly kérdés. örvendetes, hogy fő mezőgazda- sági termékeinknek biztos piacuk van. Ilyenek a gabonafélék és a hús­félék, a tej, az ipari növények stb. De az már kedvezőtlen, hogy az ipari és a kereskedelmi költségek túlzott nö­vekedése miatt úgy mutatkozik, hogy az alaptevékenységből a me­zőgazdasági vállalat aligha él meg. A zöldségtermesztés piaci lehetősé­gei korántsem olyan kedvezőek, mint a gabonatermesztéséi. A primőr zöldség magas ára miatt nehezen adható el, és ha a piac telítődik, a felvásárló mindig nálunk, termelőknél keresi a szerződés alóli kibúvót. Ha más ok nincs, akkor az esetleg meg sem lévő magas nitrát­szintre hivatkozik. Az ügy hátteré­ben pedig a termelési költségek ma­gas szintje és talán a csekély zöld­ségfogyasztás áll. Mivel a zöldség­termesztési munkák döntő többsége nem gépesíthető, a termelési költsé­geket nem tudjuk leszorítani. Marad tehát az évről évre megoldatlan probléma. Mivel a mezőgazdasági termelés - főleg az utóbbi években - nem hoz megfelelő gazdasági eredményt, melléküzemági termelesre, ipari munkára kényszerülünk. Ezt persze nem tudjuk az iparhoz hasonló kor­szerű termelési eszközökkel és munkamódszerekkel végezni. így a gazdasági nehézségekből a kiutat nehezen találjuk. A mezőgazdasági termelés gaz­daságilag fejlettebb része lehet a te­nyészállat-nevelés és -értékesítés. Ahol eddig nem foglalkoztak vele, a megteremtése gyorsabb beruhá- zásos fejlesztést igényel. A fejlesz­tési lehetőség sajnos erősen körül­határolt, az üzemi költségek terhére pedig a fejlesztést megoldani meg­lehetősen nehéz. Ez is egy a ben­nünket komolyan foglalkoztató prob­lémák közül. Igen lassan fejlődik a műtrágyá- zási technika és technológia. Ebből a növénytáplálás irányíthatatlansá- gán kívül környezetszennyezési problémák is adódnak. A nem meg­felelő mütrágyaadagokkal és a nagy mennyiségű cseppfolyós istállótrá­gyával szennyezzük környezetün­ket. Miért mondom el ezt? A cseppfo­lyós műtrágyázás technikájának és technológiájának a kifejlesztése nemcsak a mezőgazdasági alapter­melés dolga, fejlett ipari s technikai háttér és jól oldható műtrágyafélék kellenek hozzá. Nincs kiépítve a víztisztító állo­mások szükséges hálózata. Elhibá­zott gyakorlatunk következményeit elviselni annál nehezebb, mivel min­den gazdasági és technikai hátrány ellenére él bennünk a tudat, hogy a Csallóközben vagyunk, ahol a föld mélyében életet jelentő kincs: tiszta ivóvíz található, nemcsak a magunk, hanem egész országunk számára. Ez a kérdés már számtalan fóru­mon napirenden szerepelt, de a megoldás igen lassú. Miután az egész országot érintő problémáról van szó, hatékonyabb támogatásra van szükség. Mire törekszünk a mezőgazda­ságban (és szövetkezetünkben is) az adott körülmények között? A me­zőgazdasági termelés alapfeladatát maradéktalanul teljesíteni: a kie­gyensúlyozott növénytermesztéssel párhuzamosan tovább növelni az ál­lattenyésztés hatékonyságát, öröm­mel mondhatjuk, hogy minden ne­hézség ellenére szép eredményeket mutathatunk fel. A gabonatermesztés fejlesztését továbbra is mezőgazdaságunk alap­vető stratégiai kérdésének tekintjük, és mindent megteszünk a magas színvonal eléréséért. A kukoricater­mesztésben nagy segítséget jelent a BKR rendszer. Az eddigi gyakorla­tunk alapján állíthatjuk, hogy a szi­gorúan betartott technológia minden siker alapja. Az idén a Petőházi rendszer alkalmazása nyomán to­vábbi jó eredményt várunk a cukor­répa-termesztésben. Ezenkívül nem kevés szerződési vitánk adódik gazdasági partnere­inkkel. Elég, ha csak az értékesített tej minőségi követelményeire utalok. Az eladott tejet a benne lévő sejt- hámmennyiségtől függően eseten­ként kívül helyezik a standardon; az eredményt több nap után tudjuk meg, és az igen alacsony árért meg­vásárolt tejet nem vehetjük vissza, hogy takarmányként gazdaságo­sabban felhasználhassuk. Az állattenyésztés terén is igyek­szünk eleget tenni a követelmények­nek. A korszerűsítés - e tekintetben úgy érezzük - nagyon is sürgető feladat. A termálvízforrást mint energia­bázist primőrzöldség-termesztésre és palántanevelésre (talajfűtésre) használjuk fel. Ebben az évben új. szolgáltatásként megkezdtük a kis­termelők palántával való ellátását is. . , GAAL SÁNDOR mérnök, a Nagymegyeri (Calovo) Efsz elnöke A mennyiség nem feltétlenül jelent minőséget is Elhangzott a Rimaszombati (Rimavská Sobota) járási konferencián A járási konferencia tiszteletére dolgozóink 1988. április 16-án rend­kívüli műszakot tartottak, amellyel bizonyították pártunk politikája iránti elkötelezettségüket. A CSKP Központi Bizottságának 7. és 9. ülése hangsúlyozta, hogy valamennyi pártszerv és -szervezet kulcsfeladata a párttagság sorainak bővítése és összetétele minőségé­nek javítása; különös hangsúlyt he­lyezve az osztály- és politikai öntu­datra, a kommunisták példamutatá­sára, munkakezdeményezésére, becsületességére, áldozatkészsé­gére és jellembeli tulajdonságaira. Ezeknek alapszervezetünk is rend­kívüli figyelmet szentelt. Sajnos, erőfeszítéseink nem mindig járnak a kívánt eredménnyel. Pozitív ered­mény, hogy üzemünk dolgozóinak 25 százaléka a CSKP tagja. Mindezek ellenére nem vagyunk elégedettek a politikai munka haté­konyságával. Munkánkban számos problémával találkozunk, amelyeket a CSKP KB említett ülésein is ele­meztek. A pártaiapszervezet nem minden tagja harcol aktívan a párt politikájának végrehajtásáért. Van­nak passzív kommunisták, végső soron olyanok is, akik nem teljesítik a párttag legalapvetőbb kötelessé­geit sem. Egyszóval nálunk is bebi­zonyosodott, hogy a mennyiség nem feltétlenül jelent minőséget is. A továbbiakban á šafárikovói gépgyár kommunistái nevében sze­retném tájékoztatni a konferenciát eredményeinkről és azokról a hiá­nyosságokról, amelyek üzemünk­ben előfordulnak. A legnagyobb probléma, amellyel az üzem küszködik igényes felada­tainak folyamatos teljesítésén kívül, a gépgyár új épületének építése és berendezéseinek korszerűsítése. A šafárikovói formázógépgyár beruhá- zásos építkezése a felsőbb párt- és gazdasági szervek határozata alap­ján 1980-ban kezdődött meg és a terv szerint 1984 áprilisában kellett volna elkészülnie. Az építkezés vi­szont a mai napig nem fejeződött be, s a lemaradás csaknem teljes négy év, s ez az, ami a legnagyobb nehézséget okozza egész dolgozó­kollektívánknak a tervfeladatok telje­sítésében. Az építkezés szakaszos befeje­zése céljából új részletes tervet dol­goztak ki, amely azt szolgálta volna, hogy jobb munkafeltéteket biztosít­son a feladatok teljesítéséhez. A tervben foglalt munkákat - ame­lyeket 1984-re kellett volna befejezni - azonban nem hagyták jóvá, pedig a tervet megerősítette a Prágai Gép­gyártó Termelési Gazdasági Egy­ség, a Kassai (Košice) Ipari Építke­zések Vezérigazgatósága is. A ga­rantált egyezmények sajnos így csak ígéretek maradtak, és az épít­kezés befejezése tovább késik. Hasonló sorsra jutott a munkának az az időterve, amelyet az SZSZK Építőipari Minisztériuma dolgozott ki és hagyott jóvá Mikiének miniszter­nek az építkezésen tett 1986. évi látogatása után. E legfelsőbb be­avatkozás hatására sem mozdult az ügy előbbre, és az építkezés máig sem fejeződött be. Az 1987. március 11 -i ellenőrző párttanácskozás megállapította, hogy a Stavoindus- tria az építési feladatoknak csupán 39 százalékát végezte el. A vezető gazdasági dolgozók már számtalan ígéretet tettek az építkezés befeje­zését illetően. Mostanáig erre a be­ruházásra 137 millió koronát fordí­tottunk, s 1988-ban az üzemnek már megközelítően 160 millió korona ér­téket kellett volna termelnie. Az épít­kezés átadásának elhúzódása miatt 1988-ban az üzem csupán 80 milliót produkálhat, s ez tehát nem keve­sebb, mint 80 millió veszteséget je­lent a népgazdaságnak. 1987-től az üzem a vállalaton be­lül bekapcsolódik a hatékonyság nö­velését célzó kísérletbe. A termelési folyamat hatékonyságának növelé­se érdekében át kell szerveznünk az egész irányítást és a tervezést, be kell vezetnünk a brigádrendszerű munkaszervezést és javadalmazást olyan döntő területeken, mint a he­gesztés, a szerelés, a gépfelületek megmunkálása. Tudatában va­gyunk, hogy a formázógépek egye­düli gyártói vagyunk országos vi­szonylatban, ezért arra törekszünk, hogy gépeink műszakilag tökélete­sek legyenek, mivel a termékek 60 százalékát külföldön értékesítjük. Nagy figyelmet szentelünk a kor­szerűsítésnek: az elektronika beve­zetésének, a számjegyvezérlésű gépek alkalmazásának. Mindezen törekvéseink nagymértékben függe­nek az új üzem építésének befeje­zésétől. Meggyőződésünk, hogy a jövőben a párt-, valamint a gazda­sági szevek minden segítséget megadnak ahhoz, hogy az építke­zés mielőbb befejeződjön, és tervfe­ladatainkat jobb körülmények között teljesíthessük. PARLAG ISTVÁN, a šafárikovói gépgyár dolgozója A konferenciákon részt vevő fiatal küldöttek nagy érdeklődést tanú­sítottak Gorbacsov elvtárs: Átalakítás és új gondolkodás című könyve iránt A ČSTK felvétele Csak közös összefogással léphetünk tovább Az átalakítással kapcsolatos de­mokratizálási folyamat megköveteli a demokratikus alapelvek fokozot­tabb érvényesítését a nemzeti bi­zottságok munkájában. Sokkal na­gyobb mértékben kell hasznosíta­nunk az állampolgárok észrevételeit, javaslatait és nyilvános ellenőrzésü­ket a határozatok teljesítése felett. Az állampolgárokat nagyobb mér­tékben kell bekapcsolnunk a nemze­ti bizottságok fontos dokumentumai­nak kidolgozásába. Tudatában va­gyunk annak, hogy a nemzeti bizott­ságok munkájában érlelődnek az önigazgatás módszerei, és megva­lósulóban van a közvetlen demokrá­cia. A minőségileg új feladatok meg­követelik a nemzeti bizottságok irá­nyításának jelentős javítását is. Engedjék meg, hogy röviden is­mertessem a városi nemzeti bizott­ság munkájának eredményeit és azokat a problémákat, amelyekkel naponta szembe találja magát. Vá­rosunknak a csatolt községekkel együtt jelenleg 10 220 lakosa van, és a vonzáskörzetébe tartozó terü­leten mintegy 30 ezer ember él. 1987-ben városunkban a komp­lex lakásépítés terén komoly problé­mák mutatkoztak, főleg a 16 tanter­mes alapiskola építése időtervének teljesítésében. A lemaradást a Ma­gasépítő Vállalat munkaerőhiánnyal indokolja. Az iskola építésének gyors befejezése és az épület 1988 szeptember 1-ig való átadása old­hatja meg mindkét alapiskola gond­jait. Továbbra is nagy nehézségek mutatkoznak a célberuházások te­rén. A szakrendelő építésében az említett okok miatt a Magasépítő Vállalat ugyancsak ingadozó telje­sítményt nyújt. Ez az építkezés is rendkívül fontos, a Szepsi vonzás- körzetébe tartozó terület egészség- ügyi szolgáltatásai javításának szempontjából. Ezért erről a fórum­ról is kérjük a Kassai Magasépítő Vállalatot, a járási pártbizottságot és a járási nemzeti bizottságot, hogy tegyen meg mindent a két építkezés minél előbbi befejezéséért, elsősé­get biztosítva az alapiskolának. A Z akció beruházásos részének keretében jelentős mértékben késett az Új utcai óvoda és bölcsőde építé­sének megkezdése. Nehezen oldó­dott meg a tervdokumentáció ellent­mondásai kiküszöbölésének és a terület előkészítésének problémá­ja. Nagy erőfeszítéssel sikerült elér­nünk, hogy a Magasépítő Vállalat átvegye és megkezdje az építke­zést. Az alapozás már befejeződött, és a további munkák folynak. A Z akció beruházásos részével szorosan összefügg a pénzeszkö­zök egyesítésének és hatékony hasznosításának kérdése. Kielé­gítően sikerült megoldanunk ezt az óvoda és a bölcsőde építésénél. Nehezebben boldogulunk vele a fe­dett uszoda és a művelődési ház esetében. Az állami vállalatról szóló törvényjavaslatban szerepel ugyan a vállalatoknak az a kötelessége, hogy együttműködjenek a nemzeti bizottságokkal, ez a kitétel azonban nagyon általánosan van megfogal­mazva. A Szövetségi Gyűlés 1988. július elsején hagyja jóvá ezt a tör­vényjavaslatot. Mind ez idáig azon­ban nem világos számunkra, miként járjunk el a jövőben e kérdésben. Azt gondoljuk, hogy a vállalatok, üzemek és szövetkezetek nagyobb felelősséget kell hogy érezzenek a nemzeti bizottságokkal szemben és a Nemzeti Front választási prog­ramja teljesítésével kapcsolatban. A kereskedelem és a szolgáltatá­sok terén olyan problémákkal küz­dünk, amelyeknek megoldása meg­haladja a városi nemzeti bizottság erejét, ezért időnként a lakosság elégedetlenségéből fakadó harag céltábláivá válunk. Egyik legna­gyobb probléma az üzlethelyiségek korszerűtlensége, főleg a csatolt községekben. A Jednota fogyasztá­si szövetkezet meg kell, hogy találja üzlethelyiségei felújításának, kor­szerűsítésének módját, legkésőbb a 9. ötéves tervidőszak kezdetéig. Az ellátásban tovább tart bizonyos áruk hiánya, és az áruszállítás ter­vének a betartásában s a higiénia területén is fogyatékosságok vannak. A kultúra terén a legnagyobb ne­hézséget az anyagi-műszaki ellátás hiányossága okozza. Az öreg, omla­dozó épületek karbantartása nagyon sok eszközt köt le. Nem jut pénz a megfelelő ruhák, a tánccsoport számára szükséges csizmák és hangszerek vételére, s mindez ked­vezőtlenül befolyásolja az ígérete­sen indult amatőr művészeti moz­galmat. Ezen a téren nagyobb meg­értést és segítséget remélünk a járá­si nemzeti bizottság művelődési osztályától. ZABÓ GIZELLA a Szepsi (Moldava nad Bodvou) Városi Nemzeti Bizottság titkára

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom