Új Szó, 1988. május (41. évfolyam, 102-126. szám)
1988-05-05 / 105. szám, csütörtök
A CSSZSZK kormányának programnyilatkozata (Folytatás a 3. oldalról) giai döntéshozatal, a végrehajtó képesség növelése kerül előtérbe az alapvető tárgyi és rendszerbeli kérdések központi irányításában és a szociális-gazdasági fejlesztésben. Előtérbe kerül továbbá a kormány ellenőrző szerepe színvonalának és hatékonyságának lényeges növelése - tehát olyan feltételek megteremtése, amelyek lehetővé teszik a dolgozók fokozottabb részvételét az irányításban és a közügyekről való döntésekben. Ezzel kapcsolatban szükséges, hogy a kormány a jövőben ne vitasson meg olyan kérdéseket, amelyek az illetékes tárcák jogkörébe tartoznak. Szövetségi szinten megszüntetjük a kormánybizottságok és szakbizottságok többségét, azzal a céllal, hogy hangsúlyozzuk az illetékes miniszterek közvetlen és közvetett felelősségét. Az említett intézkedések tükröződnek majd a szövetségi kormány és a köztársaságok kormányai közötti munkamegosztás áttekinthetőbb megszervezésében a gazdaság azon területén, amely a föderációról szóló alkotmánytörvény szerint a föderáció és a köztársaságok közös hatáskörébe tartoznak. A jövőben még nagyobb szükség lesz arra, hogy a kormány tevékenységét a szorgalom, a kollektivizmus, az arányosság, a nyílt és elvtársi együttmüködés jellemezze. A miniszterek kollektív szerv tagjai, és tevékenységüket a társadalmi érdekek prioritásának kell jellemeznie. A kormányban végzett munkájuk során nem az általuk irányított tárcák védelmének pozíciójából kell kiindulniuk, s ezeket az érdekeket nem érvényesíthetik a kormánypolitika kollektíván elfogadott stratégiájával ellentétben sem. Az adott tárcában az államot vagyis a társadalmi érdekeket képviselik. A központi irányítás tökéletesítésének, amely jelentős mértékben befolyásolja a gazdasági szféra irányításának hatékonyságát a kormány munkája tartalmának megváltozásában és komplex jellegének magasabb fokában is tükröződnie kell. Az egyre bonyolultabb feladatok mellett az első helyre kerül a szövetségi kormány valamennyi döntése szigorú objektivizálásának követelménye és a lehetséges megoldások kidolgozása. Teljes mértékben tudatosítjuk, hogy mi vár a szövetségi kormányra. Nemcsak a jelenlegi ötéves tervidőszak feladatainak teljesítéséről, hanem a következő ötéves terv minőségileg új kidolgozásáról van szó. Ebben erőteljesen tükröződnie kell a népgazdaság szerkezeti változásainak, a konkrét, erősen motiváló szociális programnak, valamint a nemzetközi, de főleg a szocialista munkamegosztásban való szélesebb körű bekapcsolódásunknak. A kilencedik ötéves tervidőszak kidolgozása során a 2005-ig szóló hosszútávú szociális-gazdasági fejlesztési tervből kell kiindulni, s bele kell építeni a nemzetközi szocialista munkamegosztás tervezett kollektív koncepciójának elveit, amelyeket ez év júliusában a KGST prágai ülésén vitatnak meg. Napjaink nem kevésbé fontos feladata a vállalati szféra szervezeti átrendezése. Itt is egyértelműen az egységes társadalmi kritériumnak a vezérigazgatóságok, vállalatok, vállalaton belüli egységek vagy területi szervek szűk területi érdekei felett kell állnia. A gazdaságban csak az áll a társadalmi érdekekkel összhangban, ami hatékony. Sokszor hangsúlyozzuk, hogy a jövőben nem fogadjuk el a termelési bázis uniformizált változatát. Ellenkezőleg, a követelmény az, hogy a vállalatok és a szervezetek a tevékenység nagyságát, céljaikat, belső elrendezésüket tekintve egymástól eltérőt hozzanak létre, úgy, hogy mindig képesek legyenek az önálló fejlődésre, az önálló vállalkozásra, s arra, hogy rugalmasan reagáljanak a hazai és a külföldi megrendelők igényeire. Az elkövetkező hónapokban a kormány és szervei így akarnak eljárni a csehszlovák gazdaság jövőbeni szervezeti struktúrájáról való nem könnyű és nagyon bonyolult döntéshozatalban. Az átalakítás hatékonysága és a csehszlovák gazdaság hatékony fejlődésének jövője döntő mértékben attól függ, hogy az irányítás alapvető láncszemét, az állami vállalatot, hogyan sikerül tényleges vállalkozói szubjektummá változtatni. A gazdasági egyensúly felújításának útján Az átalakítás előkészítő szakaszára, tehát 1988-90-re a kormány a konkrét intézkedések programját fogadta el. Kidolgozása során abból indult ki, hogy a gazdasági mechanizmus átalakítása feltételeinek kölcsönösen összefonódó és koordinált komplexumnak kell lennie. Döntő fontosságúnak tartjuk a belső és külső gazdasági egyensúly felújításával összefüggő gondok megoldását - a 8. ötéves tervidőszak alapvető céljainak megőrzésével, akár országos szinten, akár az egyes vállalatok szintjén. Az irányító szervek feladata az, hogy kihasználják a gazdasági mechanizmus új elemeit, a kísérletező vállalatok tapasztalatait, s hogy ezeket a tapasztalatokat a lehető legnagyobb mértékben hasznosítsák az ötéves tervidőszak hátralévő évei feladatainak teljesítése során. A kormány ezzel kapcsolatban nagy hangsúlyt helyez a termelő és nem termelő szféra minden területén az arányos kiadásokra, a pénzügyi és a hitelforrások célszerű kihasználására. A Pénzügyminisztériumnak és az Állami Banknak sokkal következetesebben kell eljárnia, szigorúan tiszteletben kell tartania a párt és a kormány irányelveit, s egyszerűen nem szabad kielégítenie indokolatlan igényeket. Ebben az évben az egyenletes tervteljesítés irányvonalát erősítendő a 8. ötéves tervben előírt feladatokhoz viszonyítva korlátozzuk az építkezések számát, de úgy, hogy a hatékony korszerűsítésekre, a hatékony állami célprogramokra, a nemzetközi kötelezettségek teljesítését biztosító akciókra és a környezetvédelmi program teljesítésére fordítandó eszközöket nem csökkentjük. Azt is meghatároztuk, hogy az állami tervben szereplő építkezéseket csak akkor lehet elkezdeni, ha biztosított a kivitelezési határidő 20 százalékos lerövidítése. A gazdasági egyensúly felújítása a gazdasági reform hatékonyságának alapfeltétele. A szövetségi kormánynak, egyes tagjainak sok kérdést tovább kell gondolniuk és meg kell találniuk a konkrét kivezető utat. A jövő rovására nem lehet élni, s ezt nem is akarjuk. Jelenleg a nemtermelő szféra gazdasági és szervezési átalakításának komplex programján dolgozunk. Többezer különböző szervezetről és intézményről van szó, ahol szintén be kell vezetni a gazdálkodás racionális rendszerét. Az új gazdasági mechanizmus előkészítési és kezdeti szakasza végtelenül bonyolult lesz és nem mentes a konfliktusoktól. Ki kell küszöbölnünk a régi gondolkodás sokéves beidegződéseit, fel kell számolnunk a mélyen begyökerezett egyenlősdit, az álérdekeket. Úgy ahogy azt Jakeš elvtárs, a CSKP Központi Bizottsága 8. ülésén mondta: „A szakasz, amelybe most lépünk, azért bonyolult, mert a már túlhaladott mechanizmusok több helyen nem teljesítik feladatukat, az újak pedig csak most kezdenek érvényesülni." Ilyen körülmények között irányítani, dolgozni, teljesíteni az ötéves terv feladatait, új ötéves tervet kidolgozni, ez igénybe veszi a vezető dolgozók minden energiáját, megköveteli teljes odaadásukat. Közös harc vár ránk, a kivárási taktika ellen és nem egyszer kishitűség, a nyafogás ellen is. Tudatosítanunk kell a sokféle nehézséget, amelyek az egyes szervezetek gazdasági kapcsolataiban keletkeznek. Az állami vállalatok megnövelt önállósága némely esetben a gyártási program megváltoztatásához is vezet majd, és ^hatékonyabb kapcsolatokat, ellátási és szállítási utakat kell keresni a termelők és a fogyasztók között. Ugyanakkor nem egyszer előfordulhatnak majd különböző hibák, amelyekre operatívan kell reagálni. Néhány esetben meg kell változtatni a foglalkoztatottsági struktúrát is. A tervben és az anyagi érdekeltség normatíváiban lefektetett igényesebb feltételek, illetve a megváltozott finanszírozás, főleg a szigorúbb hitelpolitika néhány vállalatnál a fizetőképesség nehézségeihez vezethet. Mindez konfliktushelyzeteket idéz elő. Azzal is számolni kell, hogy a központi szervek igyekeznek majd a régi módszer szerint dolgozni, irányítani a vállalati szférát, no és ez is ellentéteket szül majd. De nem lesznek mentesek a problémáktól és az ellentétektől a legkisebb dolgozókollektívák sem, a részlegek, a műhelyek, a brigádok. A következetes vállalati önelszámolás, a megnövelt önállóság és a felelősség ezeken a helyeken jelentős nyomást gyakorolnak majd minden dolgozó munkájának minőségére, munkaerkölcsére. Senki nem lehet majd közömbös a másik tevékenységével szemben, és senki nem akar majd saját munkájával hozzájárulni a lógósok életszínvonalához. Ennek szociális következményeit figyelembe véve sem engedhetünk ebből az irányból, országunk jövőbeli fejlődése, népünk életszínvonalának emelése érdekében. Az előírásokat a célokhoz igazítani és ne fordítva Az átalakítás nagy feladatokat ró. a törvényhozó testületeinkre. Az elkövetkező évek törvényhozási programja olyan széleskörű, hogy ezt csak szocialista jogrendünk alapjai lerakásának időszakával hasonlíthatjuk össze - 1948 februárja után. A Szövetségi Gyűlés elé terjesztett, az állami vállalatokról, a földműves-szövetkezetekről, a lakás-, fogyasztási és ipari szövetkezetekről szóló törvényjavaslatok, mellett, amelyekkel kiegészül és megváltozik a Gazdasági Törvénykönyv, illetve a gazdasági döntőbírósági törvény és a külgazdasági kapcsolatokról szóló törvény módosítása mellett a második félévben és azután az átalakítás úgynevezett előkészítő szakaszában, 1990-ig további széleskörű, jelentős törvényhozási feladataink vannak. Viszonylag rövid idő alatt lényegében új illetékességi törvényt kell kidolgoznunk, új törvényt a népgazdasági tervezésről, fel kell újítanunk az állami költségvetésbe irányuló elvonásokról, a jövedelemadóról, a mezőgazdasági adóról szóló törvényeket, módosítani kell a Munka Törvénykönyvét, hogy csak a legaktuálisabb feladatokat említsem. Minden esetben olyan előírásokról van szó, amelyek teret adnak az állami vállalatok és az önelszámoló egységek tevékenységéhez, szabályozzák a munkavégzés kérdéseit, és lefektetik az önelszámolási szféra közgazdasági eszközökkel való központi irányításának módszereit. Meg kell szüntetni, vagy meg kell változtatni sok állami vagy ágazati normát, amelyek meghatározzák milyen szervezeti egységek lehetnek a központtól lefelé, az egyes gazdálkodó szervezetekben, intézetekben. A kormány erőfeszítései arra összpontosulnak, hogy 1991-ig, az új feltételek között való gazdálkodás megkezdésének dátumáig a kormány új, egységes jogi előírásokkal léphessen elő, amelyek teljes szélességében átfogják a gazdasági reformot. Ezért újra önökhöz, a legfelsőbb csehszlovák törvényhozó testület képviselőihez fordulok azzal, hogy tudatosítsák a feladat sürgősségét, amelyről beszéltem. Ez alkalomból egyúttal elismeréssel szeretném értékelni a kezdeményezést, a gyorsaságot is, amellyel az új törvénytervezetek megvitatása lefolyt az egyes bizottságokban, illetve a Szövetségi Gyűlés plénumán. A CSKP Központi Bizottsága 7. ülésén Miloš Jakeš elvtárs mondta: „Az irányvonalat, amelyen elindultunk, sokoldalúan továbbfejlesztjük és erősítjük. Következetesen ügyelünk arra, hogy a gyakorlatban megmutatkozzék politikai rendszerünk mélyen demokratikus lényege, amely népünknek, a társadalom forradalmi változásaiért vívott harca legnagyobb vívmányai közé tartozik." Ha ezekhez a szavakhoz hozzávesszük a központi bizottság 9. ülésének határozatait, akkor teljesen világos, hogy a szövetségi kormánynak, és a köztársaságok kormányainak a bürokrácia és a formalizmus minden formájával szembeni energikus fellépés mellett, sokkal hatékonyabban és gyorsabban kell megoldania azokat a feladatokat, amelyek a szocialista demokrácia és az önigazgatás elemeiből fakadnak. Alapvető lépést jelentenek ebben az irányban azok az intézkedések, amelyek a vállalatok jogainak kiszélesítését, a dolgozókollektívák önigazgatását és ennek választott szerveit, illetve a vezetők választhatóságát érintik. A kormány és annak szervei segíteni fogják ezeknek formálódását és küldetésüknek érvényesítését. A kormány és annak tagjai tudatában vannak, hogy tetteikért, tevékenységükért teljes mértékben felelősséggel tartoznak a Szövetségi Gyűlésnek, és hogy a kamarák és azok szervei állandó ellenőrzése alatt kell cselekedniük. Ezt a tényt a kormány tevékenységének teljes szélességében tudatosítani fogja. Ugyanakkor, mint ahogy azt eddig is tettük, továbbra is hasznosítjuk a képviselők, az önök tapasztalatait és ismereteit, amelyeket a választási körzetekből hoznak magukkal. A demokrácia elmélyítésének támogatása A szövetségi kormány kész támogatni mindent, ami a társadalmi rendszer további demokratizálását és a Nemzeti Front, valamint a benne tömörülő szervezetek általános aktivizálását célozza. Ezért a kormány tovább akarja javítani együttműködését a Nemzeti Front Központi Bizottságával. Úgy akarunk eljárni, hogy elősegítsük a Nemzeti Front hatásának növekedését a szövetségi kormány fontos döntéseinek meghozatalára, megvalósítására és ellenőrzésére. Azzal a bevált gyakorlattal párhuzamosan, hogy a Nemzeti Front csúcsszerveit tájékoztatjuk a kormány gazdasági- és szociálpolitikájának alapvető céljairól, a jövőben el akarjuk mélyíteni a konzultációkat a fontos intézkedések kidolgozását illetően, azzal a céllal, hogy jobban kihasználjuk a kormány munkájával kapcsolatos ötleteket. Az átalakítás kétségkívül új elemeket és ösztönzéseket hoz a kormány és tagjai, valamint a Nemzeti Front legfelsőbb szervei, elsősorban az FSZM, a SZISZ és a Csehszlovák Tudományos-Műszaki Társaság vezető szervei között fejlett együttműködésére nézve. Nagy figyelmet akarunk fordítani nemzeteink és nemzetiségeink kapcsolatainak harmonikus fejlesztésére, főleg szociális-gazdasági fejlesztésükre. Tudatában vagyunk annak, hogy az állampolgárok aktivitása és kezdeményezése annál nagyobb eredményeket hoz, minél szélesebb körben bontakozhat ki. Az aktivitás és a kezdeményezés számára a nyílt politika, az emberek tájékoztatása és azon feltételek megteremtése biztosít teret, amelyek lehetővé teszik, hogy az emberek kifejtsék nézeteiket és gyakorlatilag befolyásolják a közügyekről való döntéseket. A kormány mindig szem előtt fogja tartani ezeket a kérdéseket, és támogatni fogja mindazt, ami hozzájárulhat az állampolgár befolyásának, tekintélyének és szerepének teljesebb érvényesüléséhez társadalmi életünkben. Ugyanakkor szembeszállunk minden olyan törekvéssel, amely szocialistaellenes akciókra, nyugtalanság és feszültség kiváltására irányul, történjen ez bármilyen lepel alatt. Az átalakítás és a demokratizálás programjának megvalósításához a kormány a jövőben is a lakosság legszélesebb rétegeit akarja megnyerni és egyesíteni. Társadalmunk részének tekintjük az egyházakat, jó kapcsolatokra törekszünk és azt akarjuk, hogy ezek a kapcsolatok tovább javuljanak. Tisztességes kapcsolatot akarunk a különféle külföldi egyházi központokkal, beleértve a Vatikánt is. Küldöttségünk ez év áprilisi tárgyalásai alapján a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya egyetértett három új római katolikus püspök kinevezésével. Reméljük, hogy jószándékunkat helyesen értelmezik és viszonzásra talál. Az elmúlt időszakban a kormány több fontos intézkedést hozott a szocialista törvényesség megszilárdítására és a társadalomellenes jelenségek, főleg a gazdasági bűnözés orvoslására. Bár az utóbbi időben bizonyos mértékben csökkent a gazdasági bűnözés, több termelő és gazdasági szervezetben találkozunk azzal, hogy közömbösek e negatív jelenségekkel szemben. Gyakran a törvénytelen tevékenység leleplezésére nem a saját szervek, a vezető dolgozók és a vállalati ellenőrzési szervek, esetleg a társadalmi szervezetek kezdeményezéséből került sor, hanem a legfelsőbb ellenőrző intézmények, a biztonsági szervek, vagy az ügyészség beavatkozása nyomán. Az ilyen magatartás összeegyeztethetetlen a szocialista gazda felelősségével. A kormány többek között javaslat kidolgozását tervezi a korrupció hatékonyabb megbüntetésére. Az élősködés egyik megnyilvánulásáról van szó, amely következményeit tekintve aláássa az állampolgároknak az államba és törvényeibe vetett bizalmát. Valamennyien tudjuk, milyen a helyzet ezen a téren, s ennek ellenére például 1986-ban az országban csupán 296 személyt ítéltek el megvesztegetésért. Objektívan tükrözi-e a helyzetet ez az adat ezen a területen és konkrétan a kereskedelemben - a szolgáltatások, az iskolai felvételi vizsgák terén, az egészségügyben és a sportban? Azzal a tudattal teszem fel ezt a kérdést, hogy a bírósági eljárás már csak utókezelés, hogy a lényeg a megelőzés, az ellenőrzés és a felügyelet tökéletesítése. Az egészségvédelem érdekeit szolgálják a kábítószerekkel való törvénytelen manipulációért és a kábítószerélvezés támogatásáért járó büntetés megszigorításával kapcsolatos javaslatok, amelyek célja az, hogy elsősorban az ifjúságot védjék meg e káros jelenségektől, amelyek károsítják az egészséget és veszélyeztetik az életet. Különösen szigorúan kell büntetni mindazt, ami a fiatalokat a kábítószerélvezetre vezeti. A jövőben számolunk egy olyan javaslat kidolgozásával, amely módosítja az AIDS-fertőzésért és -terjesztésért járó büntetést. Csupán néhány területről szóltam. Olyanokról, ahol az állam szigorúbban akar fellépni azok ellen, akik bűntettet követnek el. Ugyanakkor szükségesnek tartjuk, hogy a kisebb társadalmi veszélyt jelentő eseteket ne bírósági úton, hanem szabálysértési eljárás útján vitassuk meg. Nagyobb hatáskört és felelősséget a nemzeti bizottságoknak Az átalakítás és a demokratizálás sok vonatkozásban érinteni fogja a nemzeti bizottságok munkáját is. Ezt bizonyítja a nemzeti bizottságokról szóló törvény előkészítés alatt álló Novellája, amely újszerűen rendezi, illetve pontosítja a gazdasági irányítás szerveiként és egyben önigazgatási szervekként betöltött hatáskörüket. A nemzeti bizottságoknak a jövőben az eddiginél sokkal szélesebb hatáskörrel és önállósággal rendelkezve kell megoldaniuk a munkaerő gazdálkodásával, a környezetvédelemmel, a lakossági szükségletek kielégítésével és általában a harmonikus területfejlesztéssel összefüggő kérdéseket. Ehhez kívánjuk a köztársasági kormányokkal együttműködésben megteremteni a szükséges előfeltételeket, (Folytatás az 5. oldalon) 1988.