Új Szó, 1988. május (41. évfolyam, 102-126. szám)

1988-05-31 / 126. szám, kedd

Levelezőink írják A lakosság 8 százaléka véradó Az elmúlt napokban került sor a Csehszlovák Vöröskereszt galán­tai (Galanta) járási bizottságának ünnepi ülésére, melyen 189 tízsze­res véradónak adták át a Jánsky- emlékérem bronzfokozatát. Az ülé­sen részt vettek a Csehszlovák Vö­röskereszt Központi Bizottságának és galántai járási bizottságának tag­jai, valamint a SZLKP járási bizott­ságának és a Nemzeti Front tömeg­szervezeteinek képviselői. A megjelenteket dr. Karol Bitter, a Csehszlovák Vöröskereszt járási bizottságának elnöke köszöntötte, majd Anna Bádová méltatta a Vö­röskereszt és a Vörös Félhold mun­kájának jelentőségét, a szervezet szerepét a békéért folyó harcban. Elmondta, hogy a Galántai járásban 12 037 önkéntes véradót tartanak nyilván (ez a járás lakosságának 8 százaléka). Közülük 37-en meg­kapták a Jánsky-emlékérem arany-, 518-an az ezüst-, 1822-en pedig a bronzfokozatát. A jövőben szeret­nék a nők véradásban való részvé­telét is növelni. A Jánsky-emlékérmet a vér­adóknak dr. Fedor Líška kandidátus, a Csehszlovák Vöröskereszt Köz­ponti Bizottságának titkára, dr. Ro­man Rišňovský, a Galántai Járási Nemzeti Bizottság egészségügyi osztályának vezetője és dr. Karol Bitter adta át. Az ünnepi gyűlésen elismerést kaptak a legjobb alap­szervezetek és aktívák is. FUTÓ MÁRIA Óvodások. Mintegy húszán - ró­zsaszínű fürdőlepedőbe burkolózva - még kócos hajjal, almapiros arccal pihennek és énekelnek. Az óvó néni már az utolsónak szárítja csapzott hajfürtjeit. Majd az óvónő szavára gyorsan felöltöznek, és már iszkol- nak is a szabadba. A pieštányi Tesla Vállalat egyik óvodájában járnak, s a város mind­három gyermekintézetében már rég napirenden szerepel a szaunázás, annak ellenére, hogy a Trnavai já­rásban csak néhány óvoda használ­ja ki a felfrissülés e progresszív formáját. Judita Čuboňová, az egyik pieš- ťanyi óvoda igazgatónője nem rét­Hogy az áru elkeljen Olvasói levelekből szereztünk tudo­mást Labay Ilonáról. Pontosabban egy különös kis boltról, illetve bazárról, mely­nek jellegzetessége a bő áruválaszték, az elárusítók udvariassága és az áru szokat­lanul szellemes kínálása. S hogy az üzlet kirakata előtt nem lehet csak úgy elhalad­ni, arról magam is meggyőződhettem. A ruhadarabokat itt ugyanis nem a szok­ványos árcédulák díszítik s ajánlják a vá­sárlók figyelmébe, hanem... teltkarcsúaknak, vagy a kisméretű férfiöl­tönyt serdülőkorúaknak.- Mai ajánlatunk? - ismétli meg kérdé­semet.- Férfinadrág nem manöken alkatúak- nak - mondja Labay Ilona, a lévai (Levice) 085 számú Otex szaküzlet elárusítója, a jobbnál jobb hangzású reklámszövegek alkotója, s beavat a reklámfogás titkaiba. - De sok múlik a betűtípuson is. Mert hiába találékony a szöveg, ha a betűk sablonosak, „élettelenek"...- És ha valami nem kel el?-Olyan nem létezik. Ha az üzletes kínálni tud, mindig talál vevőt portékáira. Mert miért ne venné meg például ezt a gyermekruhát egy nagymami, ha azt írom rá: „Szerezzen örömet unoká­jának!“- Igaz, önök nem akarnak véletlenül egy szmokingot venni? -gyor­tent meg az eléje háruló akadályok­tól. Erőfeszítéseinek köszönhetően a gyerekek rendszeresen szaunáz- hatnak az óvoda közelében levő uszodában. A háromszor ötperces izzadást hideg zuhany szakítja meg, a bátrabbak beugorhatnak a meden­cébe is. Míg a normális testhőmér­séklet vissza nem áll, zenét hallgat­nak, énekelnek és teáznak a kicsik. Négy év pozitív eredményei alátá­masztják a szaunázásnak a gyere­kek egészségi állapotára való jó ha­tását ZORA PETRÁSOVÁ Milan Kupka felvétele Kitüntetést kaptak Kassán (Košice) tartották meg azt a járási értekezletet, melyen a pol­gári ügyek testületei megalakulásá­nak 35. évfordulója alkalmából a Kassa-vidéki járásbeli testületek legtevékenyebb tagjait tüntették ki. A kitüntetettek között volt Timko Mária Jászóról (Jasov), Smolnicky Teréz Nagyidáról (Veľká Ida), Fajfer István Rozhanovcéből, Szpisák Er­zsébet Ruskovból, Sípos Magda Magyarbődről (Bídovce), valamint Helena Silvášiová járási anyakönyv­vezető és Anna Oravcová, a nőszö­vetség járási bizottságának titkára, akiknek nagy érdemük van abban, hogy a járásban a polgárok köszön­tése ilyen színvonalasan folyik. Ezenkívül hat község kapott elis­merő oklevelet, s egyben értékelték a szlovákiai versenybe benevezett testületek kollektív munkáját is. Farkas Rózsa Lakáshelyzet itt és most Szmokingajánlat: zenészeknek, pincé­reknek, művészlelkeknek, bohémek­nek ... (A szerző felvétele) „Zakót keres? Nálunk 400-ért.“ Egy másik fehér darabon „Karéi Gott modell“ a felirat. „Látta már a legújabb Burdát?“ - olvasható egy piros,rövidujjú blúzon. De frappáns versike kínálja a világos ballon­nadrágot tiniknek, a mintás nyáriruhát „Balog Ernő olvasónk, Blhovce 220, a következő panasszal fordult szerkesztőségünkhöz: 2 helyiség­ben él hatodmagával már évek óta, s mivel nyugdíjas, anyagi helyzete nem engedi meg, hogy nagyobb lakást vegyen. Jelenlegi háza az egészségügyi követelményeknek sem felel meg (vályogból épült)...“ - írtuk.a Balogfalai (Blhovce) Helyi Nemzeti Bizottságnak az ügy kivizs­gálása végett. Balog Ernő a továb­biakban még részletezi: anyagi hely­zetük azt sem engedi meg, hogy új ölti szülei moziba men­Z-D tek, s hogy a gyerek ne maradjon egyedül, áthozták az ötesztendős értelmes kisfiút hozzám.- Nézzük a tévét? - kérdez­tem bizakodó hangon. Aranyhaldiszkó- Unom - hangzott a válasz.- De a Frakk lesz - mondtam lelkesedve.- Unom - mondta Zsolti, majd hozzátette: a kockásfülú nyuszit is unom, meg a vízipók-csoda- pókot is...- Akkor mit csinálunk? - kér­deztem tanácstalanul.- Mesélj! Anyu mondta, hogy te sok mesét tudsz.- Mátyás király és a kolozsvá­ri bíró - javasoltam.- Ismerem.- A hókirálynó - mondtam.-Andersen összes meséjét ismerem.- Hát az aranyhalak diszkójá­ról szóló mesét ismered-e? Érdeklődve tekintett rám. Szemei tágra nyíltak.- Azt nem. Én sem - gondoltam magam­ban, de aztán megtörtént a cso­da. Rögtönöztem egy mesét az akváriumi aranyhalacskák disz­kójáról. Sikerem volt-e? Valószínűleg. Zsolti ugyanis nem csupán tátott szájjal hallgatta a mesét, hanem harmadnapra, amikor az oviból jött, s nem vette észre, hogy a gyerekcsapat mögött baktatok, így szólt kis társaihoz:- Ide hallgassatok! Elmondok nektek egy mesét az aranyha­lacskák diszkójáról. Lehet, hogy egy Andersen ve­szett el bennem? SÁGI TÓTH TIBOR házat építsenek. A faluban üresen álló lakások közül szeretnének vala­melyikbe beköltözni, de a lakásért csak havi részletekben tudnának fi­zetni. A helyi nemzeti bizottság részle­tesen kivizsgálta olvasónk ügyét, s a következőket válaszolta: Balog Ernő feleségével és négy gyerme­kével valóban 2 szobás vályogház­ban lakik, viszont az épület megfelel a higiéniai követelményeknek. Hát­ránya az, hogy az ivóvizet hordaniuk kell, de ezzel a problémával küsz­ködnek a szomszédok is, s a közel­jövőben a nemzeti bizottság ezt or­vosolni fogja új vízvezeték-hálózat bekötésével. Tájékoztattak bennünket arról is, hogy jobb családi ház, mint amely­ben most lakik a család, nincs a nemzeti bizottság tulajdonában, ezért új házat juttatni nem tudnak. Viszont régebbi épületek lebontásá­ból maradt, jó állapotban lévő építő­anyagot már szolgáltattak nekik a je­lenlegi házuk átépítéséhez, az épít­kezést azonban nem kezdték meg. 1987-88-ban a nemzeti bizottság soron kívül lakást adott Balog Ernő két nagyobb gyermekének, mivel az ő szociális helyzetük ezt valóban megkívánta. Végezetül: a helyi nem­zeti bizottság sokoldalú segítséget kíván nyújtani a Balog családnak egy családi ház megvásárlásához a továbbiakban is. Ebben az esetben a nemzeti bi­zottság részéről - úgy gondoljuk - nem volt hiány a segítségnyújtás­ban, s nem közömbös számukra a család sorsa. -mg­Felmondás L. F.: Azt hallottam, június 1-től olyan törvény lép életbe, hogy a dol­gozót az üzemnek el kell engednie egy vagy két hónapon belül. Mivel engem nem akarnak elengedni, sze­retném tudni, mi az igaz ebből? Március közepétől folyt a társa­dalmi vita a Munka Törvénykönyve novellizálásának (módosításának és kiegészítésének) alapelveiről. Ezeknek a sajtóban is nyilvánosság­ra hozott alapelveknek egyik legvita­tottabb pontja rögzítette azt az el­képzelést, mely szerint a felmondási idő egységesen két hónap lenne, tekintet nélkül a dolgozó életkorára. Ugyanakkor megszűnne a felmon­dási idő hat hónappal való meghosz- szabbítása a dolgozók által adott felmondásoknál, és megszűnne a határozott időre létesített munkavi­szonynak a dolgozó által adott fel­mondással való megszüntetésének jelenlegi korlátozása. Az, hogy milyen lesz a felmondá­sok új jogi szabályozása, jelentős mértékben függ a sokezernyi hozzá­szólás, állásfoglalás kiértékelésétől. Nem áll módunkban tehát megjósol­ni, egy vagy két hónapos lesz-e a felmondási idő, s azt sem, mikor lép hatályba a Munka Törvényköny­vének Novellája. Azt azonban bizo­nyosnak tartjuk, hogy június 1-én még nem léphet hatályba, hiszen a törvényhozó testületeink gyakorla­tilag még nem foglalkoztak ezzel a törvénytervezettel. El kell mondanunk azonban azt is, hogy a jelenlegi munkajogi sza­bályozás sem ad lehetőséget a munkáltató szervezeteknek arra, hogy ne engedjék el a dolgozót, ha írásbeli és érvényes felmondást ad. Bizonyos kivételek csak az előre meghatározott időre szóló munkavi­szonyoknál léteznek (ezeket fel­mondással megszüntetni csak a munkaszerződésben, esetleg a Munka Törvénykönyve 57. §-ában meghatározott indokok alapján lehet). Kinek folyósítható gyermekgondozási segély S. J.: A legidősebb lányom nem­rég ment férjhez és a nyáron szüli meg első gyermekét. A szülés után viszont megszakítás nélkül folytatná tanulmányait (szeptembertől). Ezzel kapcsolatban szeretném megtudni azt, megkaphatom-e helyette az anyasági segélyt, ha a gyermekről helyette én gondoskodok majd? Az anyasági segélyre rendszerint csak a gyermeket szülő anyának keletkezik jogiénye. Inkább kivéte­lesnek számít az anyasági segélyről szóló törvény 11. § (1) bekezdésé­ben említett rendelkezés, mely sze­rint anyasági segély jár annak a dol­gozó nőnek is, aki az anyai gondos­kodást helyettesítő állandó gondos­kodásába vett át olyan gyermeket, akit az illetékes szerv bízott rá ké­sőbbi örökbefogadás céljából vagy olyan gyermeket, akinek szülőanyja meghalt, önnek azonban az említett kivételes rendelkezés alapján sem keletkezhet jogigénye anyasági se­gélyre. A bíróság ugyan a Családjo­gi Törvény 45. § (1) bekezdése alapján az ön gondozásába adhatja a gyermeket, ha ezt a gyermek ér­dekei megkívánják, mert a szülei nem tudnak gondoskodni róla, ám ezt nyilvánvalóan nem egy későbbi örökbefogadás céljából tenné. Hasonló, ám nem egészen azo­nos tartalmú rendelkezést tartalmaz a gyermekgondozási segélyről szóló törvény (107/1971 Zb.). A törvény 5 §-a rendelkezik arról, hogy a gyer­mekgondozási segély folyósítása szempontjából gyermeknek kell te­kinteni a nő saját gyermekét, s azt a gyermeket is, akit az anyai gon­doskodást helyettesítő állandó gon­dozásba vett át. Ilyen állandó, s az anyai gondozást helyettesítő gon­doskodásnak minősül az örökbefo­gadáson kívül az a gondoskodás is, amely az illetékes szerv, például a bíróság döntése alapján jött létre. A gyermekgondozási segélyre való jogigényét megalapozhatná tehát egy olyan bírósági döntés, amely a Családjogi Törvény 45 § (1) be­kezdésével összhangban az ön gondoskodásába adná születendő unokáját (ilyen döntést természete­sen csak a gyermek megszületése után hozhat a bíróság). Ha az emlí­tett bírósági döntés alapján kérvé­nyezné a gyermekgondozási segély megítélését, teljesítenie kellene ter­mészetesen a segély megítélésének általános feltételeit (főként azt, hogy a gyermekről egész napi jelleggel gondoskodna, s nem lenne joga semmiféle munkából származó jö­vedelemre). Egyetlen egy feltétel teljesítését nem vizsgálhatná a se­gély megítéléséről döntő szerv - azt, hogy a szülés előtt részt vett-e a ter­hességi gondozáson. Szükségesnek tartjuk viszont megjegyezni, hogy a gyermekgon­dozási segélyre jogosult lehetne a lánya is, ha az iskola engedélyez­né számára, hogy individuális tan­terv alapján folytassa tanulmányait, sőt az alig egy éve törvénybe iktatott új rendelkezések szerint a lánya fér­jének (a gyermek apjának) is joga keletkezhetne a gyermekgondozási segélyre. Üzemi baleset T. S.: A munkahelyemen bekö­vetkezett üzemi balesetem követ­keztében részleges rokkantsági nyugdíjba kerültem. A nyugdíjam összegét 823 koronában állapították meg. A részleges rokkantsági nyug­díj megállapítása előtti átlagkerese­tem 3050 korona volt. A nyugdíj megítélése után könnyebb de rosz- szabbul fizetett munkára helyeztek át. Ezért szeretném tudni, mennyit kereshetek havonta a részleges rok­kantsági nyugdíjam veszélyeztetése nélkül, és milyen beosztásokban dolgozhatok. A részleges rokkantsági nyugdíj megítélésének egyik feltétele a ke­reset lényeges csökkenése, amely közvetlen összefüggésben van a hosszantartó kedvezőtlen egész­ségi állapottal. A kereset lényeges csökkenésének feltétele akkor van teljesítve, ha legalább egyharma- dával csökkent a dolgozó keresete. Az említett feltételnek teljesítését fi­gyelemmel kísérik a részleges rok­kantsági nyugdíj megítélése után, illetve folyósítása során is. Ez gya­korlatilag közvetve korlátozza kere­seti lehetőségeit. Ha tehát 3050 ko­rona volt az a korlátozatlan havi átlagkeresete, melyből a részleges rokkantsági nyugdíját kiszámították, a havi jövedelme évi átlagban nem haladhatja meg ennek az összegnek kétharmadát. A részleges rokkant­sági nyugdíj megítélése ugyanakkor számos kedvezményre jogosítja önt (pl. béradókedvezményre). Az említett kedvezményekkel kapcso­latban viszont szeretnénk a figyelmét fel­hívni arra, hogy az üzemi balesetekre vonatkozó rendelkezések értelmében jogiénye keletkezhetett kártalanításra is. A munkáltató az üzemi balesetet szenve­dett dolgozójának felelőssége arányában köteles megtéríteni a keresetkiesést (az elmaradt munkabért, illetve a munkabér csökkenéséből származó kárt), a fájda­lomdíjat, a társadalmi életben való rész­vétel megnehezüléséért járó térítést, a gyógykezelésre fordított célszerű kiadá­sokat, s az ún. dologi kárt (a dolgozó vagyontárgyaiban esett kárt). A leveléből kiindulva önnél főként a részleges rokkantság megállapítása utáni keresetkiesés megtérítése jön szá­mításba. A Munka Törvénykönyve 195 § (1) bekezdése szerint ezt a keresetki­esést a munkáltató olyan összegben kö­teles pótolni, hogy az az üzemi baleset utáni keresettel együtt és a részleges rokkantsági nyugdíj hozzászámításával elérje a károsodás előtti átlagos munka­bér összegét. A kártalanítás összegét azonban korlátozza a Munka Törvény- könyve 195 § (2) bekezdése. Nem lehet azonban ezt az összeget korlátozni akkor, ha a kárt szándékosan okozták, vagy ha a kárért kizárólag a munkáltató felel, mert megsértette a munkavédelmi szabályo­kat. A kártalanításra vonatkozó jogigényt a kár keletkezésétől (vagyis a munkabére csökkentésétől) számított egy éven belül kell érvényesíteni. Ajánljuk, hogy üzemi balesete kártalanítása ügyében forduljon a járási ügyvédi tanácsadóhoz, esetleg a járási szakszervezeti tanács jogsegély- szolgálatához. * (m-n.) Szaunázni jó!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom