Új Szó, 1988. május (41. évfolyam, 102-126. szám)

1988-05-31 / 126. szám, kedd

Nyitott szemmel járni Ösztönzik az új megoldások keresését A lévai (Levice) Levitex vállalatnál már régen fölismerték az újítómozgalomban rejlő lehetőségeket. Éppen ezért nagy fontosságot tulajdonítanak a mozgalom fellendítésének, az újítók versenye szer­vezetének.- Mostanában a versenyt a minőség javítására és a munkavédelemre irányít­juk - újságolja Zdena Krumpová mérnök, a szakszervezet vállalati bizottságának elnöke. - Termékeink minősége miatt ugyanis gyakran bíráltak bennünket. Azon a beszélgetésen, melyen a válla­lat újítómozgalmának eredményeit és gondjait elemeztük, a már említett szak- szervezeti elnökön kívül jelen volt még Szecsó István mérnök, a komplex szocia­lista racionalizálás referense, Mária Ma- čuhová, a műszaki fejlesztés előadója és Tóth József, a Slovakotex legjobb újítója. Amióta a Levitex önálló vállalat lett, azaz 1984 óta, a vezérigazgatóság kere­tében egyszer a harmadik, egyszer (ta­valy) pedig második helyen végzett az újítók versenyében. Ez évben a vezér- igazgatóság irányelve szerint az újító­mozgalomnak 15 százalékkal nagyobb hasznot kell hoznia, mint az előző eszten­dőben. Ugyanakkor az ötéves terv csu­pán 4 százalékos haszonnövekedést irá­nyoz elő. Beszélgetőpartnereim megjegy­zik, hogy helytelen volt az újításokból származó haszonnak a vezérigazgatóság általi tervezése. A jövőben ezt maguk a vállalatok fogják tervezni, s nem volt helyes (!), hogy a „fent“ megszületett terv csak az újítások anyagi hasznára vonat­kozott ...- A felsőbb szerveket az nem érdekel­te, hány újítónk van. Csupán az, mekkora az újításokból származó, számokban is kifejezhető haszon. Minden évben akadt valaki, aki „kihúzott“ bennünket. Tavaly például Tóth József, akinek az újítása 1 293 000 koronát ért - mondja Szecsó István.- Pedig mi minden jó újításnak örülünk - fűzi hozzá Mária Mačuhová- vonatkoz­zon a munkavédelemre, a tűzvédelemre, a környezetvédelemre vagy bármi másra. Az eddigi gyakorlat szerint tehát az újítók száma nem sokat nyomott a latban a verseny értékelésekor. Elvileg akár min­den dolgozó újíthatott volna, s mégsem lehetett biztos a tervmutatók teljesítése, illetve egyetlen, nagy horderejű újítás is mindent eldönthetett, s általában egy-egy újításon múlott a siker. Igen hatásos módszernek bizonyult a vállalatnál az újítókedv serkentésében az évente meghirdetett tematikus felada­tok évközben való kiegészítése.-Fölösleges egy teljes évet várni a felmerült feladatok meghirdetésével- mondja Szecsö István A tematikus feladatokat ugyanis évente egyszer hirde­tik meg. Ezek kiegészítéséről van szó év közben. így a vállalat is jól jár. Az időköz­ben adódott probléma rugalmasabb meg­oldásával, s az újítókat is serkentjük, hogy mihamarabb töprengjenek el, nyújtsák be javaslataikat. Az emberek közt járva szor­galmazzuk, hogy keressék a megoldáso­kat, s adják be írásban ötleteiket, mit kellene megoldani. Ha ezt megteszik, a vállalat vezetősége az írásba foglalt, megoldásra váró gondot utólag tematikus feladattá minősíti, azaz kiegészíti a már jóváhagyott tematikus feladatokat. Mária Mačuhová elém teszi az újítási javaslatok naplóját. Ebből azonnal látha­Tóth József, a vállalat legsikere­sebb újítója (Gágyor Aliz felvétele) tóm, hogy május elejéig 40 újítási javasla­tot írtak be. A legutolsót egy a szövődé­ben dolgozó nő nyújtotta be. Ez a javaslat a szövet ellenőrzését végző dolgozók munkájának megkönnyítésére vonat­kozik. Bevált módja az újítókedv serkentésé­nek a vállalatnál az alkalmi versenyek rendezése. Ezek céljául újabban az újítá­sok népgazdasági hasznával párhuzamo­san a munka- és a környezetvédelem javítását tűzték ki. A legutóbbi verseny mindkét kategóriájában az első három helyezett 400 korona, 300 illetve 200 korona jutalomban részesült. Száz koro­nát minden résztvevő kapott. A minőség javítását szolgáló újítások szerzői tárgyi jutalmat is kaptak, s az egyes újítások díjazottjai rendes jutalomban is része­sülnek. Nem volna teljes a kép, ha néhány számadattal nem szemléltetnénk az újító­mozgalom eredményeit. Például tavaly 118 újítási javaslatot jegyeztek be a válla­HANGSÚLYT A MINŐSÉGRE A gazdasági és társadalmi átalakítás sikerének alapfeltételei közé tartozik a tu­dományos-műszaki kutatás eredményei­nek a gyakorlati életben való következe­tesebb alkalmazása; a KGST-országok 2000-ig szóló tudományos-technikai fej­lesztésének programjában való aktív részvétel, illetve a szocialista országokkal folytatott kétoldalú kapcsolatok szélesebb körű kibontakoztatása. A Nyugat-szlová­kiai kerületben a gazdaság intenzifikálá- sának legfőbb tényezője a műszaki-fejló- dés meggyorsítása. Ennek olyan formái részesülnek előnyben a kerületben, ame­lyek a progresszív strukturális változáso­kat segítik, a méréstechnika, a robottech­nika, a tudományos műszerek, a csúcs­kémia irányába. A tudományos eredmények gyakorlat­ban való alkalmazásának fokát a termé­kek minőségében, a termelés műszaki színvonalában mérhetjük le. A Nyugat­szlovákiai kerület vállalatai az elmúlt év­ben több mint 13 milliárd korona értékben gyártottak magas műszaki paraméterek­kel bíró árut. Ez a mennyiség az előző évihez képest egyheteddel több az éves terv egyidejű, 180 millió koronás túllépése mellett. így a kerületben az ilyen termékek aránya 26 százalékra nőtt, s ez 4,9 szá­zalékkal több mint a szlovákiai és 8,7-del több mint az országos arány. A minőségi vizsgálatokat végző állami és ágazati in­tézetek 20 milliárd korona értékű árut értékeltek, amely az ipari ágazat áruter­melésének kétötöde, s az első minőségi osztályba ennek felét sorolták be. Azok között a vállalatok között, ame- , lyek a magas műszaki és gazdasági para­méterekkel rendelkező termékek gyártá­sában a terv túlteljesítéséhez nagyban hozzájárultak, ott találjuk avágselyei (ša­ľa) Duslo vállalatot, amely tervfeladatait 98 millió koronával teljesítette túl, és az előző évivel szemben termelése 308 mil­lió koronával növekedett. A tudományos-technikai haladás eredményeinek gyakorlati alkalmazásá­val a nyitrai Plastika 800 tonna nagynyo­mású csövet készített. Az elmúlt évben a vállalat 14 termékét sorolták az első minőségi osztályba. Műszaki fejlettségére „bizonyítványt" kapott a 12011 -es akku­mulátortartály, a műanyag tetőfedő lapok és az ezekhez tartozó idomok. A magas műszaki színvonalat termékeik egyne­gyede érte el, s ezzel túlteljesítették éves tervüket. Ugyanezen minőségi csoportba tarto­zó termékek az elmúlt évben a Bánovce nad Bebravou-i Tatra vállalatnál másfél milliárd korona értékben készültek, s ez árutermelésük egyharmada. A tolmácsi (Tlmače) Szlovák Energetikai Gépgyár az éves tervnél 90 millió koronával több, összesen 460 milliós értékben gyártott ilyen árut. Az itt készülő kazánok műszaki paraméterei elérik a vezető külföldi cégek által garantált értékeket. A Nehézgépipari Művek komáromi (Komárno) vállalata ezen a területen 694 milliós eredménnyel dicsekedhet, és az ebben az értékben legyártott magas mű­szaki színvonalú termékek az összterme­lés háromötödét teszik ki. Első minőségi osztályba sorolt termékük például az Amur teherhajó. A műszaki fejlesztés konkretizálását a Trenčíni Szerszámgépgyárban öt proto­típus képviselte. Az elmúlt évben elké­szültek az SUI 63 NC és az SPL 25 NCA számjegyvezérlésú automaták felhaszná­lásával az új robotosított technológiai munkahelyek, amelyek az automatizált üzemek építésénél alkalmazhatók. Itt is növekedett - és majdnem négyszeresé­vel - az előző évihez képest az új termé­kek aránya. A Tesla Vráble termékei között egy előerősítő, a 6, 16, 20 és 24 vol­tos bemenetű keverőpult a tisztásta ultra hangot alkalmazó műszerek kollekciója bírja el az összehasonlítást, a világszín­vonallal. Exportképességük további növe­lése érdekében hozzáláttak az alacsony­frekvenciás mérőműszerek és laboratóri­umi berendezések innovációjához is. A felsoroltak - tehát a magas műszaki és gazdasági színvonalú termékek nö­vekvő aránya - mindenképpen pozitív tendenciát mutat, de nem mutatja eléggé az innováció hatásfokát, s főleg a nemzeti jövedelem növelésében jelentkező ará­nyát. Továbbra is probléma a hazai piac és kivitel jó minőségű termékekkel való ellátása. Ennek oka a progresszív techno­lógiák bevezetésének lassúsága, az inno ­váció még mindig nem eléggé gyors üte­mű, de a technológiai fegyelem lazasága és a kellő ellenőrzés hiánya is. Az egész kerületben elért bíztató eredmények elle­nére hangsúlyozni kell, hogy a tervezett minőségi mutatókat 10 vállalat nem telje­sítette (a kiesés 469 millió korona) elsősor­ban a választékbővítés elmaradása, a gyártás bevezetésének elmaradó anya­gi és műszaki biztosítása, és az eddig jó minőségű termékek alacsonyabb kategó­riába sorolása miatt. Itt meg kell jegyezni, hogy az elózó évihez képest nőtt a 3. (leg­alacsonyabb) minőségi osztályba sorolt termékek száma is! Ez az irányítás, a szállítói-megrendelői kapcsolatok, a fe­gyelem tartós hiányosságaira vall, de jelzi a minőségi ellenőrzést végző állami intézetek szigorúbb értékelését is. Ez utóbbira hatással volt a Népi Ellenőrzési Bizottság által végzett ellenőrző munka, és a rossz minőségért fizetendő elvoná­sok bevezetése. BLAŽEJ SEDLIAK, Szlovák Statisztikai Hivatal A fa- és bútoripar tartalékai Hatékonyabb nyersanyag-felhasználást! Napjainkban a nyersanyagok- és alapanyagok hatékony felhasználásá­nak kérdése egyre égetőbben merül fel. Ezért a Szövetségi Központi Népi Ellenőrző Bizottság - még 1986-ban - megvizsgálta a hazai nyersanyagok és alapanyagok felhasználásának kérdését. Az ellenőrzés célja az volt, hogy felderítse, milyen módon lehetne hatékonyabban kiaknázni a hazai nyers­anyagbázist a termelésben, és ezáltal elősegíteni a termékek exportjának növelését. Az ellenőrzés során megvizsgálták a helyzetet a Fa- és Bútoripari termelési-gazdasági egységnél is. Sidó István mérnökkel, a Szlovákiai Köz­ponti Népi Ellenőrző Bizottság dolgozójával folytatott beszélgetésünk során először az elmített ellenőrzés tapasztalatairól esett szó. latai 1986-től nem teljesítik. Ebből eredően a népgazdaságnak - való­jában a két év alatt - 170 millió koronányi valutakiesése volt.- Végeredményben tehát megál­lapítható, hogy a fa-és bútoriparban még nem sikerült kiaknázni a tarta­lékokat és lehetőségeket. A szlová­kiai KNEB szerint hogyan lehetne- kellene megoldani a problémákat?- Azt, hogy mit kellene tenni az ágazatban a hatékonyság növelése, a külkereskedelmi cserearány javí­tása érdekében, már 1986-ban ha­tározatában rögzítette a Szövetségi Központi Népi Ellenőrző Bizottság. Ennek ellenére nem történt érdemi előrelépés az ágazatban, s ez - egyebek mellett - azzal is magya­rázható, hogy a Szlovákiai KNEB javaslatait az illetékes gazdasági szervek maradéktalanul nem váltot­ták valóra. Elsősorban a jó minősé­gű alapanyag biztosítására, az álló­eszközök hatékonyabb kihasználá­sára - kiváltképp a tőkés országok­ból importált berendezések és gé­pek esetében - a gyártókapacitások időben való átadására és terv szerin­ti felfuttatására, a műszaki-tudomá­nyos ismeretek gyorsabb érvényesí­tésére kellett volna összpontosítani­uk a figyelmet.-A felsorolásból is jól láthatók a fa- és bútoripari ágazat összetett problémái, megoldásuk azonban nem túr halasztást. Melyek elsősor­ban a hibák megszüntetésének le­hetőségei?- Hadd kezdjem az anyagellá- tásssal. Igen komoly problémák vannak a termeléshez szükséges anyagok biztosításával. A fa- és bú­toripari tröszt vezérigazgatóságának számításai szerint ebben az évben több mint 18 ezer köbméter bükkfa­rönkkel kevesebb áll a feldolgozók rendelkezésére. Ennek következté­ben csökkenteni kellett a bükk furnir- és borítólemezek gyártását. Továb­bá a 8. ötéves tervidőszak első évé­ben 2,3 százalékkal csökkent az állóeszközök kihasználtsága. Ugyanígy csökkenő tendenciát mu­tat a múszakszám is. A munkaidő kihasználásának „hatásfoka“ - 0,3 százalékkal - ugyancsak csökkent. Ehhez még hozzájárultak a bekövet­kezett üzemi balesetek, kényszer- szünetek és üzemzavarok. Ebből következően csupán 1987-ben, 8,5 millió korona kár keletkezett.- Az elmondottakból tulajdonkép­pen az is kiderül, hogy a trösztnél nem megfelelő a tőkés importból származó gépek és berendezések kihasználtsága sem.- (gy van. Például a Smrečina nemzeti vállalatnál hat hónapos ké­séssel helyezték üzembe a behozott berendezéseket. (Ezért a Csehszlo­vák Állami Bank 20 ezer korona büntetést rótt ki a vállalatra.) Hason­ló a helyzet más fa- és bútoripari vállalatoknál is, valamint a Píloimp- regnánál. Megemlítem még, hogy több esetben nincsenek kellően elő­készítve a sikeres külkereskedelem előfeltételei sem. Például a Smreči- nában nem tudták kellően indokolni a tervezett gépbehozatal gazdasá­gosságát. A Turanyi Drevinában nem biztosították a tőkés import áru­értékének termékekkel történő ki- egyenlítését. Ilyen és ehhez hasonló okokból 1987-ben a tervezett 130 millió helyett csupán 30 millió korona értékben valósult meg tőkés gépbe­hozatal.- Pedig ezek a gépek és beren­dezések jelentősen javíthatták volna a termelés minőségét, hatékonysá­gát. Gondolom az alaposabb előké­szítés hiánya játszik szerepet az új gyártókapacitások határidő után tör­ténő átadásában, majd a gyártás késlekedő felfuttatásánál is...- Igen, és ennek további követ­kezményei vannak. Például, az 1986 előtt felépített új gyártóegysé­gek 1987-ben a tervezettnél 330 millió koronával kevesebb értékű terméket állítottak elő. SZABÓ TIBOR- Az ellenőrzés során kiderült, hogy a 7. ötéves tervidőszakban a fa- és bútoripar nem tartott lépést az előirányzott fejlődési növekedés­sel sem a termelés, sem pedig az export terén. Ennek okait a terme­lésszervezés hiányosságaiban és a kapacitások kihasználatlanságá­ban találta az ellenőrzés. A rendel­kezésre álló pénzeszközöket nem állították a korszerű termelés szol­gálatába, pedig ezek a kivitel növe­lésének előfeltételei lehetnének. Le­lassult az új gyártókapacitások bein­dításának folyamata, de az új üzem­egységekben sem sikerült elérni a tervezett időre a. termelés előírt mennyiségét és minőségét. Ennek következményeként kész termékek, konkrétan bútorok helyett nyers­anyagot, illetve alapanyagot szállí­tottunk külföldre. Ezt még tetézték a külkereskedelmi vállalatok tevé­kenységében megállapított hiányos­ságok is.- Tehát egy sor hiányosságra de­rített fényt az ellenőrzés. Milyen in­tézkedéseket tettek az illetékesek a problémák megoldására? A Szövetségi Központi Népi Ellenőrző Bizottság egész sor javas­latot dolgozott ki. Ezeket megküldték az érintett minisztériumoknak a szükséges intézkedések megho­zatala végett. Az intézkedések telje­sítését a Szövetségi KNEB idén, tehát 1988 márciusában újra ellen­őrizte. A Szlovákiai KNEB a žilinai fa- és bútoripari tröszt vezérigazga­tóságánál végezte el ezt a vizsgála­tot. Ellenőrzésünk megállapította, hogy a szocialista országokba irá­nyuló kivitelük növekedést mutat. A múlt évben megközelítőleg másfél milliárd koronát tett ki, és 1988-ban is tartani akarják ezt a szintet. A tel­jes kivitelnek a 95 %-a bútor.- Ez tulajdonképpen kedvezőnek mondható, hiszen csaknem egészé­ben magasabb szinten feldolgozott termékeket exportálunk a szocialista országokba, s a kivitel hatékonysá­gának ez az egyik legfontosabb mércéje...- így van, s önmagában véve a jelenség valóban kedvezőnek mondható. Azonban annak ellenére, hogy magasabb szinten feldolgozott termékeket exportálunk a szocialista országokba, a kivitel hatékonysága mégsem növekedett, hanem csök­kent. Például 1986-hoz viszonyítva több mint 10 százalékkal! A csere­arány romlását jól érzékelteti az, hogy 1986-ban 100 korona értékű termékünkért még 78 koronát fize­tett a külföldi partner, az idén viszont már csak mintegy 71 koronát fizet.-Nyilvánvalóan ennek több oka is van. Nézzük, milyen a nem szo­cialista országokba irányuló fa- és bútoripari export?- Ez egy kicsit bonyolultabb. Idén 1986-hoz képest, csökken a nem szocialista országokba irányuló kivi­tel - körülbelül kétszáz millió koro­nával. A kivitel teljes értéke mintegy 820 millió korona lesz. Viszont hoz­zá kell tenni, hogy 1986-tól a kivitel hatékonysága és a cserearány nö­vekvő tendenciát mutat. A javulás 15 százalék körül mozog. Ez ponto­sabban azt jelenti, hogy kevesebb áru kivitelével is több valutához jut a népgazdaság.-Az összkép azonban megkí­vánja, hogy a nem szocialista orszá­gokba irányuló faipari kivitel össze­tételéről is szóljunk. Tudjuk, hogy a szocialista országokba főleg bútort exportálunk...- Sajnos a magasabb szinten fel­dolgozott termék, vagyis a bútor, mindössze 20-30 százalékát teszi ki a teljes kivitelnek. A fennmaradó 70-80 százalék faipari nyersanya­gokból és alapanyagokból, valamint más alacsonyabb feldolgozottsági szintű termékekből áll, ilyenek pél­dául a raklapok is. Ez már rontja az összképet, s ellenőrzésünk záróje­lentésében nyomatékosan rá is mu­tattunk erre a kedvezőtlen jelenség­re. Megállapítottuk továbbá azt is, hogy a nem szocialista országokba irányuló kiviteli tervet a tröszt válla­latnál, ebből 42-t fogadtak el, s 36-ot pedig már megvalósítottak. Az újítások tervezett értéke 2 200 000 korona volt, eredménye pedig 2 402 000 korona. A legjelentősebb újítás Tóth József nevéhez fűződik. Ez egymagában 1 200 000 korona értékű tüzelőanyag megtakarítását eredményezte. Ezt már magától az újítótól, a vízgaz­dálkodási részleg 43 dolgozójának mun­kájáért felelős, hatalmas termetű, -fekete hajú főmesterétól tudtam meg. Pontosab­ban azt, hogy lényegében gőzt takaríta­nak meg, amit víz melegítésére használ­nak fel.-A víz vegyi tisztításához 11 C°-ra van szükség -magyarázza a kiváló újító -. Télen azonban a víz csaknem 0 fokra hűl le. Ezért kell gőz segítségével 11 fokra fölmelegíteni. Újításom az eddig fölhasz­nált gőznek mindössze egy harmad ré­szét teszi szükségessé. Az újítás megva­lósítása előtt egyébként négy évig volt szükség a gőz háromszorosára. Azt is elmondja, hogy ez volt a máso­dik újítása, de azóta már hét megvalósí­tott újítás fűződik a nevéhez. Csupán két ötletét nem fogadták el.- Mostanában nem töri a fejét új meg­oldásokon?- Dehogynem, Rövidesen további két újítási javaslatot nyújtok be. Az egyik a munkavédelemmel kapcsolatos, a má­sik pedig egy tematikus feladat megoldá­sa, ami a minőség javítását teszi lehetővé az anyagok festése során. Bár a Levitexben figyelemre méltó eredményeket érnek el az újítómozga­lomban, az újítók száma sokkal nagyobb lehetne. Hogy mégis aránylag kevés em­ber töpreng az egyre újabb megoldáso­kon, azt Tóth József így magyarázza:- Talán azért, mert mezőgazdasági járás vagyunk. No meg túl kényelmesek az emberek. Nem járnak elég nyitott szemmel. És a jutalmazás sem elégsé­ges. Gondoljunk a Munka Törvényköny­vére, amely a felelósségrevonás, az el­marasztalás, a büntetés különböző for­máit helyezi kilátásba, de a dicséret és a jutalmazás módjait nem. Ezért joggal bírálták a nyilvános vitában. Az új megol­dások keresésében természetesen, a legserkentőbb az anyagi elismerés...-... és persze nem mellékes az em­beri fantáza, alkotóképesség sem - jegyzi meg Szecsó mérnök. A manapság olyan sokat emlegetett új gondolkodásmódban az újítók valóban példát mutatnak. Az újítómozgalom fel­lendítésére irányuló törekvések tehát csak helyeselhetek, s a Levitexben ezzel teljes mértékben tisztában vannak. FÜLÖP IMRE

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom