Új Szó, 1988. május (41. évfolyam, 102-126. szám)
1988-05-30 / 125. szám, hétfő
1968 áprilisa és májusa között Honnan fenyegetett a veszély A CSKP KB 1968 májusi ülését (amelyet május 29-e és június 1-je között tartott) megelőző időszak tulajdonképpen már a március végi eseményekkel kezdődött. Március 28-án összeült a párt központi bizottsága, hogy foglalkozzon Antonín Novotný elvtársnak a köztársasági elnök tisztségéről való lemondásával s azzal a javaslattal, hogy Ludvík Svobo- da elvtársat válasszák meg ebbe a tisztségbe. A köztársasági elnök megválasztása után - erre március 30-án a prágai vár Ulászló termében került sor - a CSKP KB tanácskozása egészen április 5-ig folytatódott. Az akkori napok forgatagában háttérbe szorult az úgynevezett K 231, az azon szervezet megalakulásáról szóló hír, amely szavakkal támogatta a szocializmus megújhodását, de vitathatatlan volt ellenforradalmi jellege. Kezdettől fogva ehhez a szervezethez elítélt kémek, felforgatók csatlakoztak. Múltjuk ismert volt de az akkor'többnyire nem került nyilvánosságra. De térjünk vissza a párt központi bizottságának tanácskozásához. Szemmel láthatóan megnyilvánult rajta a pártvezetőség egységének hiánya és a gyenge vezetés. A jobboldali erők befolyása any- nyira megnövekedett, hogy a jóváhagyott határozat „a január utáni fejlődés ösztö- nösségének veszélyességére való figyelmeztetésre korlátozódott. Hiányoztak a világos szavak arról, hogyan lehet biztosítani a párt egységét és cselekvőképességét ebben a helyzetben, nem adott rá választ Alexander Dubčeknek, a CSKP KB első titkáraként elmondott beszéde, sem a záróhatározat. A CSKP KB áprilisi ülésén néhány további kérdéssel is foglalkoztak: a nemzeti bizottságokba történő választások elhalasztásával és néhány káderváltozással. Ezenkívül be kellett fejezni az ötvenes években koholt vádak alapján elítélt személyek rehabilitálását. Ennek egyrészt az igazságosságot kellett kifejeznie, másrészt pedig azt, hogy a jobboldalnak ne legyen lehetősége a rágalmazásra. Az igazságosság elidegeníthetetlen követelményeinek olyan feltételek között kellett eleget tenni, amelyeket a jobboldal diktált. Lélektani nyomás és terror nehezedett a Nemzetbiztonsági Testület és a javító-nevelő testület többszáz becsületes dolgozójára, akiknek semmi közük sem volt az ötvenes évek törvénytelenségeihez. öngyilkosságok történtek. Minden ilyen tragikus esemény a jobboldali erők számára a tömegtájékoztató eszközökben ürügy volt arra, hogy fokozzák a lélektani terrort a rendőrség és az igazságszolgáltatás ellen. A törvénytelenül elítéltek rehabilitálása e feltételek között fegyver volt a jobboldal kezében új törvénytelenségek elkövetésére. Ha fellapozzuk az akkori újságok áprilisi számait, már a címek alapján szembetűnő a vezető tisztségekben bekövetkezett változások nagy száma. Április 8-án a köztársasági elnök kivenezte az Oldrich Öerník vezette új kormányt, április 18-án pedig a Nemzetgyűlés elnökévé Josef Smrkovskýt választották meg. A káderváltozások ezzel nem értek véget. Április közepén tartották meg a középcsehországi, a kelet-csehországi, a dél- morvaországi, az észak-morvaországi és a nyugat-szlovákiai kerületi pártkonferenciát. Nem lehet tagadni, hogy aggódtak a szocializmus sorsáért. A jobboldal javaslataival való szembefordulás a rendkívüli pártkongresszus összehívásával kapcsolatos állásfoglalásokban is megnyilvánult. Cerník torzító magyarázata után csak Brnóban szavazott a kerületi pártkonferencia e kongresszus összehívása mellett. A többi konferencián a javaslatot elutasították. Egy héttel később a küldöttek Prágában, Plzeňben, Banská Bystricában és Kassán (Košice) tanácskoztak. Ismét aggodalmukat fejezték ki Csehszlovákia szocialista útja kapcsán. De az aggodalmak kifejezése a politikában kevés, cselekvésre van szükség. Csakhogy előbb a jobboldal lépett akcióba. Például a prágai pártszervezet teljes mértékben a jobboldali erők befolyása alá került. A Tanulságok... című dokumentum így jellemzi az előállott helyzetet: Az ellenzéki, úgynevezett második központ a pártban - amely a prágai városi pártbizottságnál alakult ki - szervezésiig, politikailag és eszmeileg egybehangolta a különböző ellenzéki csoportok tevékenységét, meghatározta a pártellenes harc egységes taktikáját és módját. A jobboldal befolyása alá került néhány becsületes ember is. A „második központ" tevékenysége teljes mértékben félrevezetett több kommunistát és állampolgárt. A szlovákiai helyzetet is a jobboldali erők előretörése jellemezte. Ók azonban sokkal erősebb és határozottabb ellenállásba ütköztek. A május elsejei ünnepségek is alkalmat adtak a jobboldali erők első defiléjére. Már megjelentek a K 231 és az úgynevezett Elkötelezett Pártonkívüliek Klubja ellenforradalmi szervezetek aktivitását beharangozó transzparensek. Május elején Dubček interjút adott a Rudé právónak. Ebben azt állította, hogy „pártunk a januári ülés után már sokszor hangsúlyozta, hogy alapvetően nem ért egyet a szocialistaellenes kilengésekkel.“ Ugyanabban az időben (május 7-én és 8-án) a CSKP KB Elnöksége jelentést vitatott meg az állami biztonsági helyzetről, ezt J. Pavel belügyminiszter írta alá, s megállapította, hogy lényegesen megnövekedett a nyugati külső és a belső államellenes erők aktivitása. Ezenkívül a jelentés leszögezte: „1968. január 1-jétől április 30-ig Csehszlovákiába az amerikai hadsereg 58 katonája érkezett. (1968. április 11-e és 18-a között jelezték a Special Forces Corps 15-20 tagjának Csehszlovákiába érkezését az NSZK-beli Badtölzből.) Ezzel kapcsolatban a csehszlovák kémelhárításnak rendkívüli figyelmet kellett fordítania azon felforgató és terrorista egységek tagjaira, akik állandó ellenőrzés alatt állnak.“ A CSKP KB Elnöksége már nem fogadott el más határozatot, mint azt, hogy ,,a pártot és a szocializmust Csehszlovákiában az antiszocialista erők tevékenysége következtében súlyos veszély fenyegeti“. Még meggyőzőbben hangzott ez az értékelés a kerületi és a járási pártbizottságok vezető titkárainak országos ülésén, amelyet május 12-e és 16-a között tartottak. Ezen az ülésen a kerületekben és a járásokban kialakult helyzet tényeivel szembenézve a jobboldalnak a párt vezetőségében levő képviselői kénytelenek voltak beismerni a helyzet súlyosságát. Hirdették, a január utáni helyzet ellenségeit a párton kívül kell keresni. Ez a tétel is, amely nem ütközött a központi bizottság elnökségének határozott ellenállásába, elmélyítette a dezorientációt a kommunisták soraiban és a pártonkívüliek körében. Ez a helyzet megfelelt a párt úgynevezett második központjának. Képviselői abban az időben már a „január utáni helyzettel“ kapcsolatos saját koncepciójukat dolgozták ki, amely a párt központi bizottsága tevékenységének megbénítására és arra irányult, hogy a pártban, az államban a hatalmat az úgynevezett második központ vegye át. A CSKP KB 1968 májusi ülésén a helyzet súlyossága már Alexander Dubček vitaindító beszámolójában visszatükröződött. Habár a CSKP Központi Bizottsága Elnökségének határozatait mellőzte, kénytelen volt beismerni, hogy erőfeszítések történnek az egész párt erkölcsi lejáratására, s figyelmeztetni arra a veszélyre, „hogy ne engedjünk teret a nem szocialista, sót, az ellenforradalmi erőknek". A CSKP KB májusi ülésének határozata aztán megállapította, hogy a pártra nézve a fő veszély a jobboldali veszély, ezt azonban leszűkítette a párton kívül tevékenykedő antiszocialista és antikom- munista erők fenyegetésére. Habár a központi bizottság ülésének vitájában konfliktusra került sor a jobboldali opportunistákkal, sem Dubček vitazáró beszéde, sem pedig az elfogadott határozat nem leplezte le a párton belüli jobboldali erők szerepét. Ennek ellenére a májusi ülés határozatai pozitív eredményeket hozhattak volna. De sajnos nem hoztak. Éppen ellenkezőleg, a párton belüli ellenzéki erők még aktívabban kezdték aláásni a január utáni pozitív változásokat, s beültetni embereiket a fontos posztokba. Folytatódott- méghozzá az Alexander Dubček vezette gyenge vezetőség segítségével- a pártszervezetek félrevezetése azzal kapcsolatban, mi veszélyezteti a január utáni fejlődést. így aztán annak ellenére, hogy a központi bizottság 1968 májusi ülése ismételten a legnagyobb sürgető- erővel figyelmeztetett a párt és a társadalom helyzetének veszélyes voltára, a becsületes kommunisták és pártonkívüliek forradalmi energiája kihasználatlan maradt. JIRÍ KOHOUT GAZDAKÉNT - A MUNKAHELYEN ÉS A TÁRSADALOMBAN Az állami vállalatról szóló törvénytervezettel kapcsolatban szükségszerűen sok olyan kérdés merül fel, amely a szocialista társadalmi tulajdonnal függ össze. A gazdasági mechanizmus átalakítása során alapvető követelmény, hogy megváltozzon az össznépi tulajdonhoz való viszonyulás. Eddig ugyanis sokan, a tulajdont mint a mindenkiét - és egyben senkiét - értelmezték. A szocialista termelési viszonyok átalakításának lényege: elérni, hogy a társadalomban ne csak termelőnek érezzék magukat az emberek, hanem tulajdonosokká - gazdákká váljanak, felruházva valamennyi joggal, s ennek megfelelően kötelezettségekkel is. A szocialista tulajdon mint a közvetlen termelők termelési feltételekkel való minőségileg magasabb szintű összakap- csolása, lehetővé teszi a társadalom számára, hogy eddig nem ismert módon használja ki termelőerőit. Az újszerű minőség mindenekelőtt abban nyilvánul meg, hogy tudatos össztársadalmi irányítást tesz lehetővé a dolgozók alkotó kezdeményezésének fejlesztése mellett, amely a termelési feltételekhez való tulajdonviszonyokból következik. Ezért nem véletlen, hogy a gyorsítás stratégiájának alapvető feltétele - és az átalakítás lényege - éppen a tömegek alkotó, kezdeményező tevékenységének aktivizálása. A gazdasági mechanizmus átalakítását szolgáló intézkedések megfelelő figyelmet fordítanak erre a kérdésre, amely egyben az állami vállalatról szóló törvény- tervezet politikai-gazdasági indoklásának is központi gondolata. A dolgozók alkotó kezdeményezése a szocialista tulajdon elválaszthatatlan jegye, amely a politikai és állami szervek részéről külön figyelmet követel meg. ösztönzéséhez meg kell teremteni a valós gyakorlati feltételeket. Az irányítás olyan formáit kell bevezetni, amelyek minden dolgozó számára lehetővé teszik, hogy a saját munkahelyén gazda legyen, s ezáltal érdeke legyen a hatékonyság növelése és a fejlesztés. A törvénytervezet jogilag szabályozza a munkakollektíváknak a döntéshozatalokban, a termelés irányításában és a társadalmi ügyek megoldásában való részvételét. Jóllehet, a tervezetet alapvető feltételként tartjuk számon, a döntő azonban az lesz, hogy miként valósítják meg ezeket a jogi normákat a gyakorlatban, vagyis a konkrét munkahelyeken. A gazdasági mechanizmus átalakításával kapcsolatban gyakran felmerül az a téves elképzelés, hogy a vállalatok önállóságának megszilárdítása aláássa az össznépi tulajdont, annak szocialista jellegét. A nagyobb gazdasági önállóság azonban nem csökkenti a társadalmi irányítás hatékonyságát, hanem feltételezi, hogy minőségi szempontból növekednek a vele szemben támasztott igények. Nem gyengül a központi irányítás, de megváltoznak feladatai: alapvető stratégiai kérdéseket old majd meg, míg az operatív irányítás teljes mértékben a vállalatokra hárul. A szocialista tulajdonjogviszonyok ilyen megvalósulása azok lényegének sajátsága, s nincs bennük a revizionista elméletekkel, az úgynevezett vállalati tulajdon elméletével közös vonás. Ezeknek a koncepcióknak a képviselői a vállalatok gazdasági önállóságának egyoldalú megszilárdítását szorgalmazták. Úgy vélték, hogy az a társadalmi irányítás fékezésének, majd pedig fokozatos megszüntetésének eszköze. Számukra tehát nem a szocialista társadalmi tulajdon gazdasági téren történő megvalósulása módjainak tökéletesítése volt a cél, hanem épp ellenkezőleg: ezeknek a formáknak a gyengítése, illetve fokozatos felszámolása és a magántulajdon felújítása. Az állami vállalatról szóló törvénytervezet következetes megvalósításának meg kellene teremtenie a megfelelő feltételeket a dolgozók össznépi tulajdonhoz fűződő újszerű viszonyának kialakításához, hogy mindenki gazdának érezze magát, ám nemcsak a saját munkahelyén, hanem az egész társadalomban is. Dr. ROMAN SLIVKA a bratislavai Komenský Egyetem Marxista-Leninista Intézetének munkatársa A szorgalom jutalma Nyolc óra után már csendes a falu. A gyerekek az óvodában, az iskolában vannak, a háziasszonyok is bevásároltak már. A háromkilométernél hosszabb településen alig találkozik az ember valakivel aki útbaigazítaná. A más járásból érkező személygépkocsik vezetői csak azt tudják, hol található a pékség, ahol a ropogós, illatos fehér kenyeret sütik. Az épülő családi házak is a hét végéig várnak, hogy az ismerősök, a szomszédok segítségével folytassák a munkálatokat, ahol abbahagyták. A csaknem kész művelődési ház körül néhány nyugdíjas szorgoskodik. Az egyik megjegyzi:-Augusztusban itt akarjuk megtartani a körzeti békeünnepélyt, ezért sürget az idő. A hétvégén a lakosok is segítenek, hogy időre készek legyünk. Az ötmilliós költséggel épülő létesítmény Z akcióban épül. A község az egykori vár jóvoltából évszázadok óta ismert. Mai lakosai mindent megtesznek, hogy öregbítsék hírnevüket, hogy lakóhelyük folyamatosan Varga Miklós épüljön, fejlődjön. S hogy ezt szorgalmasan teszik, azt bizonyítja, hogy eredményeikért az idén már harmadszor vehették át az SZSZK kormányának elismerő oklevelét és a vele járó pénzjutalmat.- Nálunk csaknem minden hét végén van társadalmi munka, amelyet a képviselők és a tömegszervezetek szerveznek. A lakosok is kezdeményezők. A Nagykert utcabeliek egy park kialakításához fogtak hozzá, amelyben játszótér is lesz - mondja Varga Miklós, a hnb elnöke. - Két utcában virágsávok létesültek. Azt akarjuk, hogy a jövőben minden ház előtt virágok és díszfák legyenek. A közigazgatásilag ide tartozó Gortvá- val együtt ma 1260 ember él Ajnácskón (Hajnáčka), jóllehet lakosainak száma évekkel ezelőtt meghaladta az 1600-at is. A területi átszervezés után a településen tilos volt családi házat építeni, s ez visz- szavetette fejlődését. Minden bizonnyal a helyi téglagyár is azért tért át előregyártott elemek gyártására. Mint más kistelepülésnek, Ajnácskőnek sem jósoltak nagy jövőt, főleg azután, hogy a szövetkezet egyesült, s székhelye a szomszéd községbe került.- Ma már más a helyzet. Évente vagy hat építkezési engedélyt adunk ki-tudjuk meg Gömöri Andrásnétól, a hnb dolgozójától. - Egyelőre van elég házhelyünk. Sokan itt hagyták a települést, de akik maradtak, azok kitettek magukért. Z akcióban társadalmi munkával építették fel az óvodát, a ravatalozót, a szabadtéri színpadot, a sportlétesítményt, a korszerű egészségügyi központot. Egy családi házban helyezték el a hnb-t, a régi épületében a posta és a körzeti könyvtár kapott helyet. Néhány középületben korszerűsítették a központi fűtést.- Két éve várunk arra, hogy az egészségügyi központban végre megnyíljon a gyógyszerkiadó - mondja Blaskovics Lászlóné a hnb képviselője. - Ma még a betegeknek utazniuk kell, hogy a felírt orvosságot kiválthassák. Ezt már nem egy nyilvános gyűlésen szóvá tették a lakosok. Utakat, járdákat építettek, a település egy részén megoldották az esővíz elvezetését. Ám az ajnácskőiek ma sem tétlenkednek. Z akcióban megkezdték a vízvezeték építését. Az első kétkilométeres szakaszt jövőre fejezik be. Épül már a szivattyútelep, a víztározó, amelyet három természetes forrás lát el egészséges ivóvízzel, de számolnak egy artézi kút fúrásával is. Szorgalmukat dicséri, hogy a múlt évi kötelezettségvállalásukat 145 százalékra teljesítették.-Ha a művelődési központ építését befejezzük, egy lélegzetvételnyi idő után szeretnénk elkezdeni a szolgáltatóház építését-folytatja az elnök. - Természetesen ez is a Z akcióban épül majd, éppúgy, mint később a benzinkút. Az utóbbit évek óta szorgalmaztuk, s mivel másképp nem ment, vállaltuk, hogy társadalmi munkával segítjük az építkezést. Egész Medvesalja érdeke, hogy megépüljön, hiszen ezen a környéken is egyre több az autó. Az építkezési helyet már ki is választottuk. A szolgáltatásokra nem panaszkodnak, noha nem mindennel elégedettek. Szervezett a háztartási szemét elszállítása, de itt-ött mégis található vadszemétle- rakat. Az üzlethálózat is bővült, a pékség kenyérüzletet nyitott a sütöde mellett. Az ellátással sem volna nagyobb probléma, ha hetente nemcsak szerdán kapnának tőkehúst. Ebből gyakran a hétvégére már nem marad, s a helybelieknek a közeli városokba kell utazniuk bevásárolni. Nem értik, miért kell ennek így lennie, más községekbe hetente kétszer szállít árut a húsipar.-A társadalmi munkákban a nyugdíjasoktól sok segítséget kapunk - vélekedik Gömöriné. - Mi sem feledkeztünk meg róluk. A múlt év derekától a helyi vendéglőben kosztolhatnak, a rászorulóknak pedig házhoz viszik az ételt. Ezt a szolgáltatást jelenleg negyven nyugdíjas veszi igénybe. A helyi nemzeti bizottság azt tervezi, hogy a szövetkezet segítségével rendbe teszi a Csevice forrás környékét. A feljegyzések szerint egykor fürdő volt a forrásnál, melyben Petőfi Sándor is megfordult. Egy kis ráfordítással, odafigyeléssel, talán idegenforgalmi célokra is fel lehetne használni. A környéken sok a látnivaló. Aki felmászik a Várhegyre, belátja az egész Medvesalját...- Amit elértünk, az a lakosok, a tömegszervezetek, az itt lévő üzemek dolgozóinak az érdeme - nyugtázza az elnök. - Tudjuk, sok munka vár még ránk, a problémákat magunknak kell megoldanunk, de vannak dolgok, amelyek nemcsak rajtunk múlnak. A község előtt és mögött már szabályozott a Gortva patak, de a településen még nem. Hiába sürgetjük, a válasz: várjatok, majd erre is sor kerül. A lakosok gyakran szóvá teszik, hogy a tévé második programja vételének minősége nem kielégítő. Mi továbbítjuk az észrevételeket az illetékeseknek, de gyors intézkedés helyett csak leveleket, ígéreteket kapunk. A távlati tervek között szerepel egy bölcsőde építése és a főút áthelyezése. Blaskovics Lászlóné (A szerző felvételei) A szolgáltatások fejlesztéséről sem feledkeznek meg. A közigazgatásilag idetartozó Gortván a volt iskolát alakították át üzletté. A település csevicei részében is szeretnének egy új üzletet, de erre egyelőre nincs lehetőség.-A képviselők, a tömegszervezetek túlnyomó többsége aktív. A lakosok legtöbbje egész héten szorgalmasan dolgozik, s a hétvégén, amikor pihenhetne, ott van a különböző építkezésen, hogy munkájával elősegítse a település fejlesztését - összegezi a közös igyekezetei Blasko- vicsné. S hogy mire fordítják a kapott pénzjutalmat? A művelődési otthon berendezésére, a település további szépítésére. Tudják, sokat tettek, de még sokat kell tenniük, hogy tovább növeljék a település megtartó erejét. Szorgalmukkal talán jövőre újra kiérdemlik az ideihez hasonló Íutalmat NÉMETH JÁNOS
