Új Szó, 1988. április (41. évfolyam, 77-101. szám)
1988-04-12 / 85. szám, kedd
Levelezőink írják Értékelték a munkájukat Nagyfödémes (Veľké Úl'any) legtöbb tagot számláló tömegszervezete a Jednota fogyasztási szövetkezet helyi szervezete, melynek jelenleg 1835 tagja van. Ez a 13 tagú felügyelő bizottság jó munkájának is köszönhető. A közelmúltban megtartott évzáró taggyűlésen Kaprinay Etel, a szervezet elnöke gazdag tevékenységről számolhatott be. A felügyelő bizottság tagjai havonta meglátogatták a 13 Jednota-üzletet és a két vendéglátó üzemet, melyek során ellenőrizték a kiszolgálás színvonalát, az áruellátást és a higiéniai előírások megtartását. A szervezet tagjai 4530 órát dolgoztak társadalmi munkában a faluszépítési akciók keretében. A tagság elfogadta az új munkatervet, amely igényes feladatok elé állítja a vezetőséget. Több ezer óra társadalmi munkát és újabb 20 tag toborzását vállalták, s tanfolyamok és kirándulások rendezését tervezik. Sz. Manczal Erzsébet Megkezdték a korai saláta és a karalábé betakarítását a farkasdi (Vlčany) Haladás Efsz kertészetében. A hajtatott zöldség termésének márciusi-áprilisi betakarítása utána a 35 ár termálvízzel fütött fóliasátrakba paprika-, salátauborka- és paradicsom palántákat ültetnek majd ki. (Milan Aľakša felvétele) Szigorúan rendben tartott vasútállomás A tornai (Turňa nad Bodvou) vasútállomás hatvan dolgozója a napokban vette át a Csehszlovák Államvasutak Kassai (Košice) üzemrészlegétől azt a kitüntetést, melyet Ki írta át az Elektrát?! Válasz egy kritikára Sajnos csak most került a kezembe az Új Szó 1987. december 18-i száma, s az abban írt megtisztelő bírálat Szerelmem, Elektra című színművem komáromi (Komárno) bemutatójáról. A kritikában azt írják: ,,A Mateszban megrendezett változat egy szuverén színházi dramaturg beavatkozásán túl, az ‘ősváltozattal’ szemben lényeges szerkezeti változásokat is tükröz“. Valamint: „így nyitott maradt a kérdés: menynyiben vállalt szerepet az eléggé komoly átdolgozásban a műsorfüzetben dramaturgként feltüntetett Kmeczkó Mihály és maga a rendező, Horváth Lajos?“ Szeretném hangsúlyozni: a rendezőnek teljesen szabad kezet adtam, hogy úgy használja fel szövegemet, ahogy ezt az előadás megkívánja. Meggyőződésem, hogy a színpadi mű alkotója az író, de a színházi műé, az előadásé a rendező, az együttes. A szerintem is „kissé akademista ősváltozatot“ azonban nem más dolgozta át, hanem én. A huszon- egynéhány évvel ezelőtt írt darabból vagy másfél évtizede én hagytam ki Klütaimnesztrát s még néhány szereplőt, én változtattam a Kórus szerepét Csepűrágókra. Én változtattam az eredeti Khrüszothemiszt és Aigiszthoszt Krizotómiszre és Égisz - toszra. Tudom, hogy ez így nem felel meg a görög nevek hivatalos' magyar átiratának - de jobban megfelel a magyar hangzásnak. Hiszen „hivatalosan“ Élektrát kellene mondani, nem Elektrát. A komáromi előadás szövege (melynek bemutatóján betegségem miatt sajnos nem lehettem jelen) tehát nem egy cseh vagy szlovák átdolgozás magyarra fordítása, hanem az a szöveg, amelyet én írtam, s amely az átdolgozás óta így szerepel a magyar és külföldi színpadokon. Tisztelettel: Gyurkó László az elmúlt évben elért eredményekért kaptak. A dolgozók Takács Dezső állomásfőnökkel az élen azon fáradoznak, hogy az utazó közönségnek a legjobb feltételeket biztosítsák a kulturált utazáshoz. Ez az elmúlt évben sikerült nekik, ezért kerültek a IV. kategóriába tartozó vasútállomások közül az első helyre. Nyáron sok a virág, díszfákat ültettek, a váróteremben a hirdetőtáblákon a pro- pagációs anyag mindig időszerű. Nagy gondot fordítanak a tisztaságra, az utasellátásra, a környezet szépítésére. Farkas Rózsa Rendhagyó tárlat Illusztrációk címmel Jaksics Ferenc festőművész, a bratislavai Szlovák Pedagógiai Könyvkiadó grafikai szerkesztője ezúttal szülővárosában, Érsekújvárott (Nové Zámky) az új kórház előcsarnokában állította ki a legkisebbek számára készített munkáit. A kamaratárlaton a művész 104 fekete-fehér és színes rajza volt látható. A Tábortűz néhány számához, az alapiskolai olvasókönyvekhez, továbbá versesés meséskönyvekhez készített illusztrációk, kicsit és nagyot egyaránt megörvendeztettek. Jaksics Ferenc sokszínű rajzkollekcióját egy vándorkiállítás keretében néhány alapiskolában is érdemes lenne bemutatni. Vörös Péter HAGYOMÁNYÁPOLÓK Magassága 198 cm, súlya 97 kilogramm. Mármint azé a kókuszliszt- ből, mandulából, cukorból és tojásból készült, 13 színű óriástortának, melyet Iván Ciprich cukrászmester készített a Karlovy Vary-i Olasz Cukrászda megnyitójára. A cukrászda, amely olasz cukrászspecialitásokat kínál az ,,édesszájúaknak“, 2 millió koronás beruházással készült (Kovács Árpád felvétele) Alig egy évvel ezelőtt vetődött fel Persén (Prša) - Losonci (Lučenec) járás - az a gondolat, hogy egyik lebontásra ítélt régi házukat meghagyják, s amennyiben arra lehetőségük lesz, tájházzá alakítják át. Ilyenből a járásban igen kevés van. Mondhatni csak egy, Kalondán. Az érdeklődő falubeliek, helyi szervezetek azóta is azon fáradoznak, hogy e tervük megvalósuljon. Ennek egyik legutóbbi példája az a kiállítás, melyet a Csemadok helyi szervezete a februári győzelem 40. évfordulója tiszteletére állított össze, Fazekas Károlynak (a Csemadok helyi szervezetének elnöke), és Szoóné Húsvét Mártának az irányítása alatt. A faluban még fellelhető „régmúlt“ idők tárgyaiból rendeztek kiállítást a helyi művelődési házban. Sok tárgyat ők maguk gyűjtöttek össze, de felhívásuk nyomán a falubeliek is aktívak lettek. Készségesen keresték házukban, a padláson és udvaron felejtett tárgyaikat. A kiállítás a tervezett pár nap helyett több mint két hétig volt láthaAz orvoslás nyitja Alig pár napja, hogy Peskó Lajos illésházi (Eliašovce, Dunaszerdahelyi - Dunajská Streda - járás) olvasónk panaszával kapcsolatban állásfoglalás végett írtunk a Nový Život-i Hnb-re. Levélírónk kétségbeesetten kérte szerkesztőségünk segítségét, főleg a helyszíni szemlét, mivel a 300-as, 301-es és 302-es házszám lakói nem tudnak kijutni az országútra, olyan nagy a sártenger. Megörvendeztetett a minap Egyenes Gáspár hnb-elnöktöl érkezett válasz, miszerint a panaszban feltüntetett „áldatlan helyzet“ időközben, még a levelünk megérkezése előtt megoldódott. A sáros útra 3x2 méteres útpanelokat raktak le, amiket a főút átépítése után, ez év szeptemberében aszfaltburkolattal helyettesítenek. Ismét beigazolódott, hogy olvasóink olykor indokolatlanul türelmetlenek, s nem a helyi illetékes szerveknél keresik a gondok orvoslását, nem ott kémek segítséget, hanem nyomban szerkesztőségünkhöz fordulnak. Ügy gondolják, így ügyük gyorsabb elintézést nyer? -tgáA pásztorbögre (A szerző felvétele) tó. Sikerének egyik bizonyítéka, hogy mintegy 150-en tekintették meg. Falubeliek, s a falun kívüliek egyaránt. Az oda került tárgyak közül feltehetőleg a legértékesebb az 1881 -bői származó faragott pásztorbögre volt. Puntigán József M u n ka bér- megtér ítéses szabadnap G. M.: A lérjem négy évvel ezelőtt két hónapig feküdt a járási kórház bőrgyógyászati osztályán. Azóta rendszeresen jár ellenőrzésre. A munkahelyén eleinte elismerték a járási kórház által kiállított igazolásokat. Később ezt az igazolást az üzemi orvossal is le kellett pecsétel- tetnie. Megjegyzem, az üzemi orvos egy másik járásban van, kb. 50 km- re lakóhelyünktől. Mindezt egy nap alatt már nem tudja elintézni, így két napra van igazolása. Eddig mind a két napot megfizették. Amikor a legutóbb volt ellenőrzésen, másnap ugyanúgy elment az üzemi orvoshoz lepecsételtetni a járási kórház által kiadott igazolást. Ezúttal azonban csak egy napot hajlandóak megfizetni neki. Ezért szeretném tudni azt, miért kell egy igazolásra két pecsét, s ha már megkövetelik a második pecsétet, miért nem fizetik meg a beszerzéséhez szükséges időt? A választ a kérdése második felétől kezdenénk: a pecsét megszerzés séhez szükséges időt azért nem fizetik meg, mert nem lehet (és nem szabad) megfizetni, mivel a Munka Törvénykönyve végrehajtására kiadott kormányrendelet függeléke nem említi ezt olyan fontos személyi munkaakadályként, melynek idejére munkabér-megtérítéses szabadnap, vagy szabadidő járna. Az említett jogszabály fontos személyi munkaakadálynak nyilvánítja a dolgozó kivizsgálását valamely egészségügyi intézményben, s az ehhez feltétlenül szükséges időre megalapozza a dolgozó jogigényét a munkabér- megtérítéses szabadnaphoz, ha a kivizsgálást nem lehetett munkaidőn kívül elvégezni. Az üzemi orvos pecsétjének beszerzéséhez szükséges időt a mi nézetünk szerint sem lehet a kivizsgáláshoz feltétlenül szükséges időbe beszámítani. Más kérdés természetesen az, hogy valóban szükséges-e az üzemi orvos „pecsétje“, főként ha az nem bőrgyógyász, illetve ha az üzem nem biztosít a dolgozóinak bőrgyógyászati szakrendelést. Mivel a szakorvos által kiadott igazolás mellé egyetlen jogszabály sem írja elő az „üzemi orvos pecsétjét“, valószínűnek tartjuk, hogy itt is a dolgozókat eleve csalással gyanúsítga- tó bürokrácia egyik túlkapásáról van szó. Lakáskarbantartás P. I.: öt éve költözködtünk be a lakásunkba (melyet első ízben 18 évvel ezelőtt vettek használatba). Mikor beköltözködtünk, a vállalat ki- meszeltette a lakást, a festést (hen- gerezést) azonban már mi fizettük. Ugyanakkor 18 éve semmi sem volt itt kicserélve, sem a konyhaszekrény, (esztétikailag nagyon rosszul hat már), sem a padlóburkolat, sem a kazán. Hiába fordultunk ebben az ügyben a lakás tulajdonosához, azt a választ kaptuk, hogy a padlóburkolatot és a konyhaszekrényt csak 25 év után lehet cserélni. Ezzel kapcsolatban szeretnénk tudni azt, hány évenként köteles a vállalat kifestetni és kimeszeltetni a lakást, illetve hány évi használat után kell kicserélnie a padlóburkolatot, konyhaszekrényt és a kazánt. A lakás karbantartása elvben a lakás tulajdonosának kötelessége. Ugyanakkor azonban a Polgári Törvénykönyv rendelkezései megállapítják, hogy a kisebb javításokat a lakó köteles elvégezni a saját költségén, s a lakó köteles viselni a lakás szokásos használatával kapcsolatos kiadásokat is. A „kisebb javítások“ és a „lakás szokásos használatával kapcsolatos kiadások" fogalmainak tartalmát a 45/1964 sz. igazságügyminiszteri rendelet határozza meg. Kisebb javításoknak minősülnek az említett rendelet függelékében felsorolt javítások, továbbá azok, melyek költsége az érvényes árszabályok szerint nem haladja meg az 50 koronát. A függelékben nem említett javítás, ha elvégzésének költségei az érvényes árrendeletek szerint meghaladják az ötven koronát, a lakásgazdálkodási vállalatot - és nem a lakót - terhelik. A lakás szokásos használatával kapcsolatos kiadások az olyan munkálatokra fordított kiadások, melyeket hosszabb használat után rendszerint el kell végezni (pl. a vakolat javítása, festetés, féregtelenítés, a beépített bútorok javításai, polcainak, zárainak cseréje, stb.) Az eddig elmondottakból nyilvánvaló, hogy a lakás meszelése és festetése a lakót terheli. Ugyanakkor persze a lakásgazdálkodási vállalat a rendes használatra alkalmas állapotban köteles átadni a lakást az új lakónak - ezért meszeltette ki a lakást az átadáskor a vállalat. Nyilvánvalónak véljük azt is, hogy a lakó a beépített bútorokat (pl. a konyha- szekrényt) rendszeres karbantartásokkal, a szükséges javítások elvégzésével köteles „esztétikailag“ is kifogástalan állapotban megőrizni. Ami a konyhaszekrény, a padló- burkolat és a kazán kicserélését illeti, a jogszabályok nem adnak választ arra a kérdésre, hány évenként kell ezt a cserét elvégezni. Persze, a lakásgazdálkodási vállalatoknál léteznek bizonyos listák, mit és hány évi használat után lehet kicserélni, de ezeknek csak belső érvényességük van - nem alapoznak meg a lakó számára jogigényt. A lakónak lehetősége van a listákban meghatározott idő eltelte előtt is követelni a cserét, de ilyen esetben bizonyítania kellene, hogy az adott tárgy idő előtti elhasználódása nem az ő hibájából következett be. A szövetkezeti lakás értéke K. M.: Több, mint tíz évvel ezelőtt utaltak ki számunkra egy szövetkezeti lakást. Annak idején majd 30 ezer koronát fizettem érte. A lakás értékes ma kb. 180 ezer korona, mivel az említett 30 ezer korona befizetésén kívül az elmúlt években törleszettük a lakásszövetkezetnek nyújtott hosszú lejáratú beruházási hitelt is. Azt szeretném tudni, hogyan és mennyiért értékesíthetném a szövetkezeti lakásomat. Először is azt kell elmondanunk, hogy a szövetkezeti lakás nincs az ön tulajdonában. Ennek a körülménynek ugyanis meghatározó jelentősége van mind a lakás értékesítése, mind az „ára“ szempontjából is. A szövetkezeti lakások a lakásépítő szövetkezetek tulajdonában vannak, s a lakóknak (a szövetkezet tagjainak) csupán lakáshasználati joguk van az általuk lakott lakáshoz. Mivel a lakó nem tulajdonosa a szövetkezeti lakásnak, nem is adhatja el. Ez persze nem jelenti azt, hogy a lakást nem értékesítheti. Erre lényegében két módja van. A szövetkezeti tagsággal járó jogait és kötelességeit átruházhatja másra, igaz, csak a szövetkezet vezetőségének előzetes beleegyezésével (a szövetkezet vezetősége azonban ezt a beleegyezést rendszerint nem köteles megadni, főként ha az ellenkezne az állami lakáspolitika alapelveivel), vagy kilép a lakásépítő szövetkezetből, s a szövetkezet rendelkezésére bocsátja a lakást. Mindkét fent említett esetben joga keletkezik a tagdíj és a lakásszövetkezeti tagrész fennmaradó értékének kifizetésére. Az említett térítéseken kívül azonban nem tarthat igényt a lakásépítő szövetkezet tulajdonának más részére. Éppen ezért nem tarthat igényt arra az összegre sem, amelyet a lakbérrel együtt (vagy a lakbér keretén belül) a lakásépítő szövetkezet által felvett hosszúlejáratú beruházási hitel törlesztésére fizetett be. A törlesztés összege ugyanis nem számít be a lakásszövetkezeti tagrész fennmaradó értékének összegébe még akkor sem, ha törlesztésként gyakorlatilag többet fizetett, mint a lakás átvétele előtt tagrészként. A szövetkezeti tagrész fennmaradó értékének összegét elsősorban az építmény használatának idejétől függően állapítják meg (ez évente rendszerint egy százalékkal csökken), de ezt az összeget csökkent- heti a lakásépítő szövetkezet által kifizetett kártérítések, s más térítések összege is. Szövetkezeti lakását tehát csupán az eredetileg befizetett 30 ezer korona egy részéért értékesítheti. Semmiféle lehetősége sincs azonban arra, hogy a lakás valódi értékét, illetve a hosszúlejáratú beruházási hitel törlesztéseként kifizetett összegek megtérítését követelje a szövetkezettől vagy más személytől. (m-n.)
