Új Szó, 1988. április (41. évfolyam, 77-101. szám)
1988-04-02 / 78. szám, szombat
A hazugság nem fedi el az igazságot Az Egészségügyi Világszervezet negyven éve Ha az ember fatalista és babonás volna, talán összefüggést látna az időjárás valóban áprilisi szeszélyei, a kiadós esők és a példátlan hazugságok áradata között, amely a bratislavai ún. csendes tüntetéssel kapcsolatban a rádió hullámain keresztül Nyugatról jön. A március 25-én, pénteken lezajlott államellenes provokációról van szó. A természet a kiadós esővel mintha le akarta volna mosni a szennyet. A hazugságokat még a földi atmoszféra sem bírja el - az égbolt sírva fakadt az Amerika Hangja, a Szabad Európa és a többi rádió- és tévéállomás produkcióján, beleértve a szomszédos Ausztriát is. Túllépték a tűréshatárt, s újságírói etikáról nem is beszélhetünk. Az osztrák televízió „figyelemreméltó“ meglátásai tanúsítják, milyen messze mentek el koholmányaikban, arra törekedve, hogy félelmet, feszültséget keltsenek, s a legsötétebb politikai képet fessék. Szerintük Bratislavában „valami lógott a levegőben‘ ‘, s „a Hviezdoslav tér ugyan nyugodt volt, de az állam- hatalom elektronikus szemmel figyelte“. A gazember természetesen „az államhatalom". Hogyan is lehetne másképp, hiszen a kitalált esemény szocialista országban játszódik le. Kár, hogy szomszédaink nem vették észre, hogy „elektronikus szem", más szóval tévékamera Bratislava más forgalmas pontján is található, és nemcsak Bratislava utcáin, hanem Bécs útkereszteződésein is. A 20. század utolsó negyedében immár szokássá vált a nagyvárosokban e technika alkalmazása a városi forgalom kulcsfontosságú pontjai közlekedési helyzetének megfigyelésére. De ez csak banális dolog ahhoz viszonyítva, amit más „tudósítók“ kitaláltak. Az Amerika Hangjának tudósítója, J. Naegele megmutatta, milyen érzéke van az „objektivitáshoz“ és az „igazmondáshoz“, amikor azt mondta, hogy a Hviezdoslav teret kétezer ember „árasztotta el“. A rekordok Gui nesz-könyvébe tartozó óriásoknak kellett volna lenniük ahhoz, hogy a kétezer ember megtöltse Bratislava egyik legnagyobb terét. A kíváncsiskodókkal együtt valóban kétezer ember volt ott, de természetesen a tér távolról sem volt tele. Naegele úr egyszerűen hazudik, s nincs egyedül. El akarták velük hitetni, hogy a Hviezdoslav téren a biztonsági szervek könnyfakasztó gázt alkalmaztak, és kutyákat is bevetettek, sőt „nemcsak a rendőrség, hanem a katonaság“ is közbelépett. Hazugság hazugságot ér, de a hazug embert előbb utolérik, mint a sánta kutyát. Természetesen senki sem állítja, hogy múlt pénteken a Hviezdoslav téren a közbiztonsági testület tagjai nem léptek közbe. A Nemzeti Front bratislavai szervezetének képviselője 18 órakor felszólította a gyülekezőket, hogy oszoljanak szét, mert tüntetésük zavarja a nyugalmat és a közrendet, s a nemzeti bizottság nem engedélyezte. Az ismételt felszólításra csak a provokatív tüntetés résztvevőinek egy része távozott, ezért léptek közbe a közbiztonsági •testület tagjai. A közbiztonsági testület városi parancsnokságára 126 személyt szállítottak be, s rövidesen szabadon engedték őket. Jelenleg senkit sem tartanak őrizetben, senki sincs letartóztatva, s nem történt sem személyi sérülés, sem pedig vagyonkárosodás. Anton Hlinka, az Amerika Hangja rádióállomás munkatársa ismét bemutatkozott. Müncheni munkahelyén érezni vélte „a rendőrök alkoholos leheletét", hallotta az „anyák sikolyát" - s a nagyobb hatás kedvéért még hozzátette a „kocsiban fekvő gyerekek“ sírását is. „Sok sebesültet és vérző embert“ is látott. Hlinka hazudozása olyan szemtelen, hogy már kínos, s a hihetőség legkisebb jelét is nélkülözi. „Információi“ forgatókönyvét már korábban elkészítette, hiszen az egész provokáció külföldi és hazai szervezőinek összekötői közé tartozik. Ebben az ügyben már március elején kapcsolatba lépett a bratislavai Ján Čarnogurskýval. Eredetileg március 14-ére,a Csehszlovák Köztársaság 1939-ben történt szétzúzásának és a klerikális fasiszta szlovák állam, Hitler hú csatlósa megalakulása évfordulójának napjára tervezték az akciót. Ez volt az elképzelés az ún. Nemzeti Tanács Szlovákia Felszabadításáért elnevezésű szervezetnek, a Szlovákok Világkongresszusának és a klerikális fasizmus szlovákiai maradványát képező köröknek. Csakhogy ebben az esetben a hírhedt fasiszta rezsim rehabilitációjára tett kísérletnek tűnt volna, ami nem felelhet meg teljes mértékben a nyugati ideodiverziós központok elképzeléseinek, s ami lehetetlenné tette volna, hogy az egész ügyet a lakosság vallási érzelmeit kinyilvánító tüntetésként állítsa be. A szervezők sokat beszélnek az egyházról, a hívőkről, a vallásszabadságról és hasonlókról. Csakhogy lényegében számukra ezek egyáltalán nem fontosak, vagy pontosabban csak addig fontosak, amíg az egyházat, a hívőket, a vallásszabadságot politikai szempontból felhasználhatják a szocialista állam ellen. Ebben a tekintetben nem ők az úttörők! Az egyház és az emberek vallási érzületével való politikai visszaéléssel kapcsolatban már vannak tapasztalatok, pl. Lengyelországban, Jugoszláviában, és mi sem első alkalommal találkozunk ilyesmivel. A szocialista állam a múltban kénytelen volt érdekeinek védelmére törvényes intézkedéseket tenni akkor, amikor a római katolikus egyház egy része külföldi utasításra nyíltan harcolni kezdett a szocializmus ellen. A szocialista állam azonban sohasem vonta kétségbe sem állampolgárainak a valláshoz, sem pedig az egyháznak a társadalmi életben betöltött, ennek megfelelő szerephez való jogát. Ez ma is világos az egyházi vezetők és a vallásos érzelmű emberek döntő többsége számára. Ezért elutasítják az illegális egyházi struktúráknak a bratislavai akcióhoz hasonló provokációit. S ezt nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is. Hiszen a külföldi és hazai szervezők több mint százezer hívót vártak a Hviezdoslav térre, s a valóságban csak 600-an jöttek el. A római katolikus és a görög katolikus egyház megyés püspökeinek tanácsa a római katolikus egyházban 1983 novembere óta érvényes egyházjogi kódex két kánonjára hivatkozva elhatárolta magát az akciótól, amely a becsületes hívók tényleges érdekeivel ellentétben állt. Az egyház belső életébe való beavatkozásnak minősítették. A megyés püspökök tanácsának állásfoglalása általános egyetértésre talált, de a szocialistaellenes elemek rosszindulatú reakcióját is kiváltotta. A már említett Anton Hlinka például azért támadta Štefan Zá- reczký kanonokot, bratislavai dékánt, mert ellenezte a bratislavai provokáció szervezését. Štefan Zá- reczký és más egyházi méltóságok elutasítják az állammal való konfrontáció irányvonalát. Azt mondják: „Közös óhajunk, hogy a vallási életet érintő további nyitott kérdések megoldásával gazdagodjanak azok a lehetőségek, amelyek még jobban elősegítenék mindennapi életünk megtisztelését, és azoknak az erkölcsi értékeknek a létrehozását, amelyekre mind a hívőknek, mind pedig az egész társadalomnak szüksége van. Ehhez nem a kétes tüntetések, hanem a társadalmunk javát és a béke megőrzését szolgáló becsületes mindennapi munka nyitja meg a megfelelő utat.“ Csakhogy ezeket a szavakat nem értik meg külföldön és idehaza azok, akik a szocializmus elleni politikai eszközként akarják felhasználni az egyházat és a vallást. Sajtónkban már nemegy tanúvallomás látott napvilágot arról, hogy az olyan emberek, mint Čarnogurský és Mikloš- ko (a bratislavai provokáció másik szervezője), akiket külföldről biztatnak és irányítanak, s akik a konfrontáció irányvonalát követik, valamiféle „permanens háborút" folytatnak szocialista rendszerünk ellen. Egy 1985 őszén kidolgozott dokumentumból indulnak ki, amely nyíltan elhatárolja magát a hivatalos egyháztól és hierarchiájától. Legfontosabb tézise az, hogy nem Krisztus keresztjét, hanem Krisztus kardját kell felemelni. A reakciós emigráns körök által támogatott emberek épp abban az időben aktivizálódtak, amikor Csehszlovákia és a Vatikán tárgyalásai reményteljes szakaszhoz értek. Az újabb fordulót április 11-én Rómában tervezik. Teljesen egyértelmű, hogy meg akarják zavarni ezeket a tárgyalásokat, mert céljaiknak nem felelnek meg a rendezett és stabilizált kapcsolatok: sokkal inkább a feszültség és a konfliktushelyzet. A tárgyalások olyan kérdéseket is érintenek, amelyeket mintha csak ők vetettek volna fel, mint például a 12 római katolikus egyházmegye élére való püspök kinevezések. Az egyházmegyék közül csupán háromnak van jelenleg megyés püspöke. Meg kell jegyezni, hogy a csehszlovák kormány nem formál jogot püspökök kinevezésére, mert ez a Vatikán ügye. Vladimír Jankú miniszter, a szövetségi kormány egyházügyi titkárának igazgatója a Csehszlovák Sajtóirodának adott interjújában elmondta, hogy a Csehszlovákiában működő valamennyi egyház és vallási közösség közül a római katolikus az egyedüli olyan, ahol ezekről a kérdésekről és az egyház legfelsőbb irányításáról nem a hazai egyház dönt, hanem külföldi központ. Ugyanakkor logikus, és már hagyománnyá vált, hogy kormányunk állást foglal a jelöltekkel kapcsolatban, hiszen a püspöknek nem kis befolyása és tekintélye van. Egyáltalán nem úgy áll a dolog, hogy csak a Pacem in terris soraiból való püspököket fogadjuk el. Nem érthetünk azonban egyet az ehhez a szervezethez tartozó papok diszkriminációjával csupán azért, mert papi kötelességeik teljesítésével párhuzamosan aktívan tevékenykednek a béke és a földi élet megőrzéséért, a római katolikus egyház tényleges tekintélyének szocialista tárdadalmunkban való megszilárdításáért. A papok és a hívők lojalitása mégsem nevezhető bűnnek az egyházzal szemben, és nem az állammal való „paktálás"! Hiszen még Casaroli bíboros, a Vatikán államtitkára is - a Gustáv Husák köztársasági elnökkel 1985-ben folytatott megbeszélésen - kijelentette: az államhoz fűződő jó viszony a püspök- ielölttel szemben támasztott elengedhetetlen követelmény. Bizonyos nyugati köröknek a vallási akció fedőnév alatt Bratislavában rendezett törvénytelen politikai gyűlésére való reagálásával, főleg a közrend védelmezőinek a provokáció résztvevői elleni törvényes beavatkozásával kapcsolatban komikus helyzetről is beszélhetnénk, ha nem álnok propagandamanóverről lenne szó. Az Amerika Hangja, a Szabad Európa, vagy a BBC rádióállomás munkatársai ugyanis mint a peresztrojka és a glasz- noszty védelmezői léptek fel, sőt még könnyeket is, természetesen krokodilkönnyeket ontanak a két szóval jelölt törekvések csehszlovákiai sorsa miatt, Miroslav Pavel, a szövetségi kormány elnökségi hivatala sajtóosztályának vezetője nekik címezve határozottan és világosan leszögezte: a demokratizálás, a nyilvános tájékoztatás bővítése és a glasznoszty nem jelenti azt, hogy nem kell megtartani a törvényeket és a többi jogi normát. Az ilyen akciók, amelyek során felelőtlen csoportok konfliktust provokálnak az államhatalommal, nem a de- mokratizáció politikáját szolgálják, hanem épp ellenkezőleg: elvonják a figyelmet a gazdasági és társadalmi áttalakítás komoly feladatairól. Az átalakítás nem a szocializmus felbomlasztása, és nem is lesz az, hanem olyan folyamat, amely több szocializmust jelent. Szocialista társadalom fejlődésének új, fontos szakaszába nemcsak a tudományos és materialista világnézet hordozóival léptünk, hanem nagyon sok olyan emberrel is, akiknek tudata más hatások alatt formálódik, például a vallás és az egyház hatása alatt. Hitük azonban nem akadályozza meg őket abba, hogy aktívan részt vegyenek a szocialista haza építésében, s ez a szocialista elvekkel, valamint a társadami élet minden területe átalakításának feladataival sincs ellentétben. A szocialistaellenes akció szervezőinek természetesen ez nincs és nem is lehet ínyükre, de annyi bizonyos, hogy ellenséges provokációik nem aratnak si- ker1 Štefan Dinko (Munkatársunktól) - 1946 júliusában az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsának kezdeményezésére a 64 állam képviselőinek részvételével New Yorkban tartott nemzetközi egészségügyi konferencián megalakult az Egészségügyi Világszervezet (WHO). Tagállamainak száma jelenleg 166. Tényleges működését 1948. április 7-én, az alapokmány hatályba lépte után kezdte meg. Ezt a napot egészségügyi világnapként tartja számon az emberiség. Életre hívásával, mint az 1988-as egészségügyi világnap alkalmából kiadott nyilatkozatban a WHO főigazgatója, H. Mahler is utalt rá, az emberiség történelmében első ízben született az emberi egészség megóvásáért valóban átfogóan dolgozó szervezet. Az Egészségügyi Világszervezet a kezdetek óta minden évben egy- egy nagy horderejű egészségügyi problémára irányítja a figyelmet: ebben az évben első ízben a nemdohányzás világnapjaként szerepel majd. Hazánk már 1948 áprilisában bekapcsolódott az Egészségügyi Világszervezet tevékenységébe. Mint a közelgő jubileumról Prágában sajtóértekezleten megemlékező Otakar Sobéslavský, a CSSZK egészség- ügyi miniszterhelyettese és más, a szervezettel szoros együttműködést folytató szakemberek elmondták, Csehszlovákia a nemzetközi szervezet rendkívül aktív tagja. Részt vesz több programjában, s bekapcsolódott a legújabbnak, az 1988-1993-ra szóló Egészség mindenkinek című nemzetközi programnak a kidolgozásába is. A gyermekekről való gondoskodás terén együttműködik a WHO európai regionális irodájával, s 1985-től a hosszan elhúzódó betegségben szenvedő állampolgárokról való gondoskodás területén is együttműködést folytat a szervezettel. Ugyancsak részt vesz az Egészségügyi Világszervezetnek lakó- és munkakörnyezet védelmére irányuló programjában, s jelentősen hozzájárul az AIDS- és egyéb kutatásokhoz. (tar) Közlemény a CSKP KB Elnökségének üléséről (Folytatás az 1. oldalról) a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottsága március 29-én és 30-án Szófiában tartott 16. ülését és dokumentumait. Kiemelte, hogy Csehszlovákia továbbra is sokoldalúan elősegíti a mai nemzetközi helyzet pozitív irányzatainak fejlődését, s arra törekszik, hogy a leszerelési folyamat visszafordíthatatlanná váljék. Nagyra értékelte, hogy a Varsói Szerződés és a NATO érintkezési vonalán létesítendő bizalmi, együttműködési és jószomszédi övezet létrehozását célzó csehszlovák kezdeményezés a szövetségesek egyértelmű támogatásában részesül: főleg átfogó jellegét és a testvéri szocialista országok által eddig előterjesztett összes javaslattal való összhangját méltatják. Ezután az elnökség jóváhagyólag tudomásul vette a fütőanyag- és energiaellátási helyzetről szóló tájékoztatót. A szénfejtési tervet Földcsuszamlás (ČSTK) - A Chomutov-Žatec vasútvonal Brezno u Chomutova és a sporiceí váltó közötti szakaszán szerdán 18 óra után földcsuszamlás történt, és megrongálódott a pálya. Az Ústi nad Labem-i vasúti pályafő- nökség dolgozói tegnap közölték: a Prága és Karlovy Vary között közlekedő gyorsvonatokat Kralupy nad Vltavou és Most felé terelték el. Brezno és Chomútov között vonatpótló autóbuszok közlekednek. A pálya kijavításához a chomutovi pá- lyaszakasz-fónökség és más szervezetek dolgozói láttak hozzá. A munka várhatóan három hetet vesz igénybe. A sokéves áldozatos munkáért (ČSTK) - Jaroslav Jankúnak, a prágai II. városkerületi pártbizottság vezető titkárának 60. születésnapja alkalmából Csehszlovákia Kommunista Pártja és a szocialista társadalom javára kifejtett sokéves áldozatos tevékenységért a köztársasági elnök a Munka Érdemrendet adományozta. A kitüntetést tegnap Antonín Kapek, a CSKP KB Elnökségének tagja, a prágai városi pártbizottság vezető titkára adta át a jubilánsnak. (főleg az osztályozott szén esetében) minden szénmedence teljesíti, s az év eleje óta egészében véve 407 000 tonnával túlszárnyalják. A Cseh Érchegység melletti mindkét szénmedence túlteljesíti a földmozgatás tervét is. Továbbra is kiegyensúlyozottan és folyamatosan érkeznek a vasúti teherkocsik minden szénmedencében. Március 20-ig a szénraktárakba 948 000 tonnával több szén érkezett, mint a múlt év azonos időszakában. Az áramellátás is folyamatos, nincs szükség korlátozásra. Az atomerőművek 416 millió, a vízerőművek 157 millió kilowattórával túlteljesítik tervüket. A KGST-tagországok közös energiarendszerének üzemelése stabilizált. A fűtögázellátás is állandóan folyamatos, korlátozó intézkedések nélkül. A kőolajtartalékok lehetővé tették a finomítók folyamatos üzemelését. A gázolaj-, benzin- és fűtőolaj-ellátás ugyancsak folyamatos, és összhangban áll a megszabott szállítási keretekkel. Az elnökség a járási és városkerületi pártkonferenciák káder- előkészületeivel, valamint egyes további belpolitikai és nemzetközi problémákkal is foglalkozott. Eredményhirdetés a fesztiválon (ČSTK) - Tegnap eredményhirdetéssel ért véget Brnóban a cseh és szlovák filmek fesztiválja. Az egész estés filmek kategóriájában díjat kapott Karol Smyczek rendező Miért?, Stanislav Párnický Posta délen és Dušan Klein Hogy ízlik a költőnek az élet című alkotása. Ezen kívül több különdíjat osztottak ki, s díjazták a legjobb rövidfilmeket is. Jozef Malina meghalt (ČSTK) - A Szlovák Nemzeti Tanács mély megrendüléssel közli, hogy Jozef Malina nyitrai (Nitra) lakos, az SZNT 26. választókerületében, Komáromban (Komárno) megválasztott képviselő, az SZNT szociális és egészségügyi bizottságának tagja, a Munka Érdemrend kitüntetettje, a Szlovák Megújhodás Pártjának alapító tagja április elsején, 68 éves korában elhunyt. Fontos ipari és kulturális központ (Folytatás az 1. oldalról) második legnagyobb városává és egyik legfontosabb ipari központjává vált. Fejlődésének dinamikáját az is bizonyítja, hogy a lakosok 95 százaléka a felszabadulás óta épített lakásban él. A legfontosabb mai feladat a város gazdasági fejlesztésének intenzifikálása, termelésszerkezetének átalakítása a gép- és elektrotechnikai ipar kiemelt fejlesztésével. Az ünnepi gyűlés résztvevőit a szovjet nép nevében Viktor Gyi- gyenko ezredes üdvözölte. Hangsúlyozta, hogy állandóan harcolni kell a békéért, amely értékét népeink tudatosítják, és amelyet megbecsülnek. A nemzetközi kapcsolatok javulása ellenére tovább tart a nukleáris katasztrófa veszélye. Az általános és teljes leszerelés 2000-ig tartó programja, amelyet a Szovjetunió hirdetett meg, kifejezi a szebb jövő, a háborúktól és az erőszaktól mentes világ iránti vágyat. A gyűlésen átadták a Bratislavai Fővárosi Nemzeti Bizottság díját a Bratislavai Közterület-fenntartó Vállalat 64-es számú üzeme, a Csehszlovák Rádió bratislavai adása és a Bratislavai Állami Lóversenypálya kollektívájának, valamint Ružena Čalovkovának és Richard Pastornak. Az ünnepi gyűlés az Internacio- nálé hangjaival ért véget. ÚJ SZU 2 1988. !
