Új Szó, 1988. április (41. évfolyam, 77-101. szám)

1988-04-02 / 78. szám, szombat

Újabb amerikai gazdasági szankciók Panama ellen A zárolt pénzeszközöket a volt elnök fogja ellenőrizni (ČSTK) - Az Egyesült Államok újabb gazdasági szankciókat vezetett be Pana­ma ellen azzal a céllal, hogy távozásra kényszerítse Manuel Noriega táborno­kot, a fegyveres erők főparancsnokát. Mariin Fitzwater, a Fehér Ház szóvi­vője csütörtökön arról tájékoztatott, a kor­mány döntésének értelmében a szövet­ségi tartalékbank különleges számlájára utalják át mindazokat a pénzösszegeket, amelyeket Panamának kellene kifizetni. Fitzwater szerint a számlát Eric Arturo Delvalle volt panamai elnök fogja ellen­őrizni. Mint ismeretes, Delvallét törvényes úton távolították el, ám az USA még mindig öt ismeri el Panama elnökének. Az amerikai kormány döntése értelmében er­re a számlára utalják át adójukat azok az amerikai cégek is, amelyek Panamában működnek. Ha mindezek az intézkedések nem hozzák meg a hatást, az USA további Mitterrand tévébeszéde (ČSTK) - Francois Mitterrand francia köztársasági elnök csütörtöki tévébeszédében a kelet-nyugati kapcsolatok fejlesztéséért szállt sík­ra. Támogatta a leszerelési folyama­tot, s kijelentette, az így felszabadu­ló eszközöket milliók problémáinak megoldására lehetne fordítani. Mit­terrand szerint elsőrendű feladat a hagyományos fegyverek csökken­tése. Beszédének túlnyomó részét belpolitikai kérdéseknek szentelte. Carlucci körútja (ČSTK) - Frank Carlucci ameri­kai hadügyminiszter csütörtökön af­rikai és ázsiai körútra indul. Látoga­tást tesz Marokkóban, Indiában, Pa­kisztánban és Tunéziában. Útjának legfőbb célja, hogy megszilárdítsa a kapcsolatokat az Egyesült Államok és az említett országok között. Rendkívüli jelentőségük lesz a Pa­kisztánban folytatott tárgyalásoknak. lépésekre szánja el magát. A legújabb Panama-ellenes intézkedéseket azt kö­vetően jelentették be, hogy a Fehér Ház­ban Reagan elnök legközelebbi munka­társaival tárgyalt, s hogy összeült a kor­mány, s ezen a tanácskozáson is Reagan elnökölt. A panamai fővárosban csütörtökön az élelmiszerüzletek, a gyógyszertárak és a magánkézben levő kisebb vállalatok többsége befejezte a sztrájkot. A bankok azonban továbbra is zárva tartanak. A kormány közlése szerint a pénzintéze­tek április 8-án kinyitnak. Manuel Burgos, az ellenzéki Orszá­gos Állampolgári Kereszteshadjárat titkára bejelentette, elfogadja Marcos McGrath panamai érsek arra vonatkozó ajánlatát, hogy közvetítene a szervezet és a kormány közötti tárgyalásokon. A szél­sőjobboldali ellenzéki szövetség azonban Noriega távozásához köti a párbeszéd megkezdését. Az ingatag belső salvadori helyzet egyik bizonyítéka, hogy a Duarte-re- zsim - a partizánok és a lakosság egyre fokozódó harcának elnyomására törekedve - mind újabb megtorlások­hoz folyamodik. A különböző félkato­nai és katonai alakulatok főleg az ártat­lan lakosság soraiból szedik áldozatai­kat. Képünkön: egy partizánellenes harcra kiképzett speciális kommandó tagja. (ČSTK felvétele) Salvador Fokozódó politikai harc (ČSTK) - Miguel Saenz, a salva­dori Farabundo Marti Nemzeti Fel- szabadítási Front és a Forradalmi Demokratikus Front politikai-diplo­máciai bizottságának tagja a kubai Bohemia című folyóiratnak adott nyi­latkozatában az országban kialakult helyzetet elemezte. Hangsúlyozta, a salvadori haza­fiak fokozzák a politikai és a katonai harcot, s céljuk az, hogy párbeszéd­re késztessék a kormányt. Saenz elmondta, az országban egyre szé­lesebb rétegek kapcsolódnak be a rendszerellenes harcba. Duarte elnök számos nehézséggel küzd, problémái vannak a hadsereggel, s ellene fordultak a munkás- és a parasztszervezetek is, amelyeket Nadzsibullah a politikai rendezésről (ČSTK) - A közvélemény szerepe a regionális problémák megoldásában - erről a témáról tartanak nemzetközi konferenciát Kabulban. Nadzsibullah, az ANDP KB főtitkára, államfő csütörtökön fogadta a tanácskozás résztvevőit. Be­szédében az afgán kérdést az egyik leg­súlyosabb regionális konfliktusnak nevez­te, ugyanakkor aláhúzta, hogy a kormá­nya által meghirdetett nemzeti megbéké­lési politika szavatolja az emberek szá­mára az élethez való jogot, az össztársa­dalmi érdekek elsődlegességét a törzsi és csoportérdekekkel szemben és határo­zottan elutasítja a háborút és az erő­szakot. Elmondotta, a nemzeti megbékéléssel kapcsolatban nem kis nehézségek is fel­merülnek, első helyen említette az ellen­zék szélsőséges köreinek magatartását; őket a helyi reakció és a nemzetközi imperializmus támogatja. A Genfben folyó afgán-pakisztáni tárgyalásokkal össze­függésben úgy fogalmazott, most világo­san megmutatkozik, hogy kinek érdeke a politikai rendezés és ki akarja ezt a fo­lyamatot - a mesterségesen keltett aka­dályok útján - szabotálni. Ami a szovjet csapatok kivonását illeti, a legfelsőbb afgán vezető rámutatott: ha Genfben nem írják alá a rendezési okmá­nyokat, akkor a csapatkivonás kizárólag az Afgán Köztársaság és a Szovjetunió közötti megállapodás ügye lesz. Hadzsi Haszauddin, aki az afgán fegyveres ellenzék hárompárti szövetsé­gének delhi irodáját vezeti, tegnap az afganisztáni nagykövetségen sajtóérte­kezletet tartott. Felszólította a különböző ellenzéki szervezetek vezetőit, fogadják el a kabuli kormány felszólítását egy koa­líciós kormány megalakítására. Aláhúzta, hogy ezt a lehetőséget nem szabad el­szalasztani. Haszauddin engedélyt kapott arra, hogy visszatérjen Afganisztánba, ahol aktívan részt kíván venni a nemzeti megbékélés politikájában. Mint mondotta, az általa vezetett delhi képviseletet bezár­ják, s vele együtt még hetvenen térnek haza. 4JSZÚ <8. IV. 2. A Tatra-expedíció a guatemalai „kalandról“ (ČSTK) - A Tatra-expedíció résztvevői tájékoztatták a mexi­kói fővárosban a csehszlovák képviseletet arról, miként is tar­tóztatták fel őket Guatemalában. Az expedíció csütörtökön érke­zett Mexikóba. Március 10-én délután, min­den nagyobb nehézségek nélkül lépték át a belizei-guatemalai határt a Melchor de Mencos át­kelőhelyen. Az útlevelek kezelé­se után a speciális Tatra gépko­csit vámvizsgálatnak vetették alá. Két vámtiszt tüzetesen el­lenőrizte a gépkocsit és a felsze­relést, s ellátták az expedíciót a szükséges okmányokkal. A kö­vetkező napon az expedíció a Pical nemzeti parkban megte­kintette a Maya emlékeket, s en­gedélyt kaptak az. igazgatótól, hogy motoros sárkányrepülővel két repülést hajtsanak végre a park fölött. Ezután az expedí­ciót a főváros felé vezető úton háromszor ellenőrizték a félkato­nai csomópontokon, nemcsak az okmányokat, hanem a gépkocsit is megvizsgálták. Március 17-én az utolsó köz­úti ellenőrzési pontnál, a Rio Dulce mellett töltötték az éjsza­kát. Váratlanul körülvette őket a guatemalai katonai kémelhárí­tás hozzávetőleg húsz fegyve­resből álló csoportja, s még az éjszaka folyamán a fővárosba, a kémelhárítás parancsnoksá­gára szállították őket. El kellett hagyniuk a gépkocsit, s minden tiltakozásuk ellenére az ő jelen­létük nélkül vizsgálták azt át. Másnap az expedíciónak mind az öt tagját a főváros központi kaszárnyájába szállították, s egészen március 25-ig ott tar­tották őket őrizet alatt. Huszonö­tödikén, vagyis pénteken vezet­tek eredményre a szabadon bo­csátásukért folytatott diplomáci­ai erőfeszítések, azzal, hogy nyolc órán belül el kell hagyniuk Guatemalát. A guatemalai-mexikói határ átlépése után ellenőrizték a gép­kocsit és felszerelésüket, a ká­rok hozzávetőleg a felszerelés egyharmadára rúgnak. ő hozott létre. A kormányzó keresz­ténydemokrata párton belül szintén ellentétek robbantak ki. Duarte egyetlen támasza az Egyesült Álla­mok - mondotta a partizán vezető, s hozzáfűzte, nem kizárt egy katonai puccskísérlet Salvadorban. Húsvéti békemenetek (ČSTK) - Az NSZK-ban tegnap meg­kezdődtek a hagyományos húsvéti béke­menetek. Mintegy 300 háborúellenes szervezet kezdeményezésére több nagyvárosban és az amerikai katonai támaszpontok kö­zelében békegyűléseket tartanak a követ­kező négy nap alatt. A résztvevők várha­tóan ismét határozottan elítélik a konfron­táció politikáját és a leszerelési folyamat elmélyítése mellett foglalnak állást. Az SZKP KB PB ülése (ČSTK) - Az SZKP fontosnak tartja a kapcsolatok fejlesztését a kommunista pártokkal, Európa minden baloldali erejével, hogy új ösztönzést adjanak a béke, a bizton­ság és a kölcsönösen előnyös együttműködés biztosításáról folyó összeurópai párbeszédnek - állapí­totta meg az SZKP KB Politikai Bi­zottsága, áttekintve Mihail Gorba­csov és Alessandro Natta tárgya­lásainak eredményeit. Az SZKP és az Olasz KP főtitkárának találkozója elmélyítette és tartalmilag gazdagí­totta a két párt kapcsolatait. A politikai bizottság csütörtöki ülésén tájékoztatást hallgattak meg Eduard Sevardnadze külügymi­niszternek Reagan amerikai elnök­kel és Shultz külügyminiszterrel a múlt héten Washingtonban folyta­tott megbeszéléseiről. Megállapítot­ták, hogy a tárgyalások újabb fontos állomását képezték a két ország közötti politikai párbeszéd fejleszté­sének. A megvitatott kérdések kö­zéppontjában a hadászati támadó­fegyverek 50 százalékos csökkenté­sét és egyidejűleg az 1972-ben alá­írt ABM-szerzódés eredeti formájá­ban való tiszteletben tartását célzó szerződés kidolgozása állt. A politikai bizottság ülésén hang­súlyozták, a Szovjetunió arra törek­szik, hogy a munkával mielőbb elké­szüljenek és a dokumentum aláírás­ra kész legyen a május 29-e és jú­nius 2-a közötti újabb csúcstalálko­zóra. Szükség van természetesen arra is, hogy az amerikai fél hasonló módon cselekedjék. A politikai bizottság megállapítot­ta, hogy a washingtoni tárgyaláso­kon az amerikai fél eltávolodott attól a korábbi álláspontjától, amely sze­rint részt vesz az Afganisztán körüli helyzet politikai rendezésében. Te­kintettel erre az ülésen megvizsgál­ták, milyen változatai vannak a kér­désben megtehető lépéseknek. A testület áttekintette a Varsói Szerződés külügyminiszterei szófiai találkozójának eredményeit, s jóvá­hagyta az ott elért megállapodáso­kat, az elfogadott dokumentumokat. Kártyákat az asztalra Változatlanul bonyolult és ellent­mondásos a nemzetközi helyzet, de vannak pozitív tendenciák, s ezeket tovább kell fejleszteni. Tömör, jel­szószerű sűrítménye ez annak az irányvonalnak, amelyet a Varsói Szerződés külügyminiszteri bizott­ságának szófiai ülésén dolgoztak ki. Két dokumentumot fogadtak el. a közleményt és a felhívást a NATO- tagállamokhoz, az európai biztonsá­gi és együttműködési értekezlet résztvevőihez. A hét külügyminiszter a jelenlegi helyzet alapos elemzése nyomán vonta le azokat az elvi kö­vetkeztetéseket, amelyekre építve körvonalazták a fő célhoz vezető konkrét lépéseket. Mely alapelvként értelmezhető megfogalmazásokról van szó? Az elsődleges célkitűzés az atomfegy­verektől és erőszaktól mentes világ megteremtése, s ezért minden ál­lamnak tartózkodnia kellene az e fo­lyamatot nehezítő cselekménytől. Európában mód van a szilárd biz­tonság megteremtésére. Ehhez csökkenteni kell a katonai szemben­állás szintjét, ami viszont a bizalom erősítése nélkül elképzelhetetlen. A kölcsönös bizalom légkörét erősí­tené a meglepetésszerú támadásra alkalmas fegyverek felszámolása. Ez pedig a katonai doktrínák össze­hasonlítását, s oly módon történő megváltoztatását feltételezi, hogy azok az elégséges védelem igényé­nek feleljenek meg. S máris benne vagyunk a hosszabb távra szóló stratégiai elképzelések és a közeljö­vő feladatainak sűrűjében. Mindig is nagy figyelem kísérte a Varsói Szerződés különböző fóru­mainak tanácskozását, a mostani fokozott érdeklődést természetesen az váltotta ki, hogy az újabb szovjet -amerikai csúcstalálkozó intenzív előkészítésének időszakában foglal­tak állást a külügyminiszterek. A má­jus végén kezdődő csúcsig Sevard­nadze még két ízben ül össze ame­rikai kollégájával, s folytat majd nem könnyű vitát. Mégpedig úgy, hogy maga mögött tudhatja a testvéri or­szágok teljes támogatását - ez az elfogadott dokumentumokból egyér­telműen kitűnik. Komplex békejavasiatokat ter­jesztettek elő a szocialista országok a felhívásban, lényegében tizenegy témakörben foglalták össze, hogy a helsinki folyamat 35 résztvevőjé­nek milyen konkrét lépéseket kelle­ne tennie. Miért újszerű ez a doku­mentum, mi ad neki nagy jelentősé­get? Ha az egyes pontokat önma­gukban nézzük, láthatjuk, hogy vala­hol, valamilyen formában már szóba kerültek, önálló javaslatokként el­hangzottak. Most viszont az egyes részletkérdések egymást kiegészít­ve és felerősítve szerepelnek, átfo­gó egészet alkotnak, folyamattá öt­vöződhetnek, olyanná, amely felöleli kontinensünk békéjének és bizton­ságának minden lényeges elemét. S itt külön hangsúlyozni kell a folya­mat szót. Kedvező hír, hogy a katonai dokt­rínákról már megtartották az első konzultációkat, s az is, hogy a NATO brüsszeli központja üdvözölte a ha­gyományos fegyverzet csökkenté­sére és a harcászati atomeszközök felszámolására tett javaslatot. Ez a két kérdés izgatja most a legjob­ban Európát, miután decemberben megszületett a szovjet-amerikai szerződés a közepes hatótávolságú és a harcászati-hadműveleti rakéták felszámolásáról, s jelenleg pedig a legnagyobb, a hadászati eszközök 50 százalékos csökkentéséről készít elő megállapodást a két nagyhata­lom. (Jó lenne, ha ezt Reagan május végi moszkvai látogatásakor aláír­nák.) A szovjet-amerikai nukleáris leszerelés megkezdődött folyamata következtében értékelődött fel a ha­gyományos eszközök és a taktikai atomfegyverek ügye. Ez utóbbiakról, a VSZ a felszámolásukat javasolja, vagyis a decemberi kettős nulla- megoldás után a harmadik nullát. A március eleji NATO-csúcson a tömb országai megerősítették hű­ségüket a nukleáris elrettentés dokt­rínájához, s ellenezték Európa atomfegyver-mentesítésének gon­dolatát, sőt, a taktikai eszközök kor­szerűsítése előtt is nyitva hagyták a kiskaput. Most valamivel kedve­zőbb reagálás hangzott el, de ez ügyben a szavaktól a tettekig hosz- szabb út vezet, mint amennyire Ma­kó van Jeruzsálemtől. A hagyomá­nyos eszközök kérdése szorosan összefügg a huszonhármak bécsi konzultációival, itt egy majdani euró­pai leszerelési (az Atlanti-óceántól az Uraiig) fórum mandátumát dol­gozzák ki. Közvetlenül a tavaszi szünet előtt elfogadták a mandátumokmány be­vezetőjét és az ellenőrzéssel, az információcserével kapcsolatos fe­jezeteket Tehát a dokumentum je­lentős része elkészült, s ez feljogosít arra a reményre, hogy még az idén összeülhet a fórum. A VSZ felhívá­sából egyértelmű, a szocialista or­szágok azt szeretnék, ha a két tömb még az amerikai elnök szovjetunió­beli látogatása előtt adatokat cserél­ne az európai haderőkről és hagyo­mányos eszközökről. Ily módon köl­csönösen ki lehetne mutatni és megszüntetni az aránytalanságokat, mind össz-európai szinten, mind az egyes térségekben. Sevardnadze is tett ilyen javaslatot a múlt héten Washingtonban, kijelentve: a Szov­jetunió április közepén kész lesz a tárgyalásra a katonai adatok cse­réjéről. Nemcsak globális mérték­ben, hanem az egyes körzetekben is,-például Közép-, Dél- és Észak- Európában, illetve minden egyes érintett országban. „Meglepve fo­gadtuk amerikai partnereink vála­szát... nem nagyon lelkesednek a kérdés megvitatásáért.“ Pedig ha a Nyuyat Komolyan gon­dolja kijelentéseit, akkor előbb- utóbb erre az útra kell térni, hiszen túl sokat beszélnek az aránytalansá­gokról, a Szovjetunió állítólagos túl­erejéről. ,,Mi azt javasoljuk, hogy terítsük ki a kártyákat az asztalra“- mondta Sevardnadze. Hagyományos eszközök, taktikai atomfegyverek, csapásmérö légierő, kettős rendeltetésű fegyverek. Az európai leszerelés kulcsszavai ezek, hiszen a meglepetésszerű támadás­ra alkalmas fegyverekről van szó, amelyek nagy kockázatot jelente­nek. S éppen ezért nem is lehet őket- funkciójuk miatt - elválasztani egymástól, egyes elemeket kiragad­ni és csak azokról tárgyalni. A Nyu­gat álláspontja mindeddig e problé­makör feldarabolására irányul, s amikor a Varsói Szerződés most külön-külön párbeszédet ajánl az egyes elemekről, akkor a NATO- kívánság elébe megy, bár egysze­rűbb lenne az összesről átfogó kon­zultációkat folytatni! Ennek a nyugati magatartásnak az a logikája, hogy reményt kelt, hátha sikerül valamely területen fölényhez jutniuk. Az ilyen, a megegyezést nehezítő manőverek ellenére a szociaiista országok rendkívül rugalmasak - a formát illetően. Ami pedig a tartalmat illeti: ott nem lehet megalkudni, mert az biztonságunkat, földrészünk bizton­ságát érinti. MALINÁK ISTVÁN Ortega felhívása az USA Kongresszusához (ČSTK) - Daniel Ortega nicaraguai államfő csütörtökön felszólította az ameri­kai Kongresszust, hogy az ellenforradal­mároknak szánt humanitárius segítség jóváhagyása helyett Washington és Ma­nagua kapcsolatainak normalizálását szorgalmazza. Ez igazi hozzájárulás len­ne a nicaraguai békéhez - mondotta Ortega. Az elnök közölte továbbá, Jósé Azco- na hondurasi elnökhöz intézett levelében közös erőfeszítéseket szorgalmaz a két ország határán kialakult feszültség csök­kentésére. Ortega meggyőződését fejez­te ki, hogy az ellenforradalmi csoportok egyszerű harcosai békét kívánnak. Né­hány kontravezér, és az USA-ban élő nicaraguai emigránsok egy része azon­ban nem ért egyet a managuai kormány és az ellenforradalmárok között megkötött ideiglenes tűzszüneti megállapodással. Az első esetben ugyanis a harcok meg­szűnése nyomán elapadnának az ameri­kai dollárforrások, a másik esetben pedig egy általános amnesztia révén az emig­ránsok elveszítenék politikai menekült státusukat, s ezzel bevételeiket is. Az amerikai szenátus csütörtökön este hagyta jóvá a képviselóház által már ko­rábban megszavazott újabb, csaknem 48 millió dolláros humanitárius segélyt a ni­caraguai ellenforradalmároknak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom