Új Szó, 1988. április (41. évfolyam, 77-101. szám)
1988-04-06 / 80. szám, szerda
Fejlesztési program Szlovákia kerámiaiparában Nemzetközi együttműködés az építőanyagok gyártásában • A kerámiai alkatrészeké a jövő • Miért hiánycikk a csempe? • Cserépkályha a termékválasztékban ÚJ SZÚ IV. 6. A Kassai (Košice) Kerámiaipari Művek az ország legjobban működő vállalatainak egyike. Létezése óta szinte maradéktalanul teljesíti feladatait, több magas ^elismerésben részesült, és ez év januárjától azon kevés építőipari vállalatok egyike, amelyek részt vehetnek a komplex gazdasági kísérletben. Gyártási programja elsősorban az építőipar által felhasznált kerámiipari termékek, tehát csempék, talajburkoló lapok, kóagyag csövek és idomok, valamint duzzasztott perlit, illetve a belőle készített termékek gyártására irányul. A vállalatnak az ország különböző helyein található tíz üzemében általában korszerű gépsorokon folyik a termelés. A duzzasztott perlit gyártására szolgáló technológiai berendezéseket a vállalat nagyrészt saját maga fejlesztette ki és állította elő, hiszen megfelelő kutató- és fejlesztési bázissal rendelkezik. A mintegy két és fél ezres dolgozókollektíva sikeréhez azonban mindez aligha lenne elegendő. Arról, hogy mi minden szükséges még hozzá, talán részben kitűnik az alábbi beszélgetésből, amelyet Juraj Takäč mérnökkel, a vállalat műszaki igazgató-helyettesével készítettünk. • Számos gazdasági szakember és újságíró érdeklődött már önöknél az iránt, hogy vajon miben rejlik vállalatuk sikereinek a titka Ezt a kérdést ezúttal sem hagyhatjuk ki...- Azt, hogy aránylag jó eredményeket érünk el, elsősorban két lényeges tényezőnek köszönhetjük. Mindenekelőtt el kell mondanom, hogy vállalatunk dolgozói az országban az elsők között vezették be szélesebb körben a brigádrendszerü munkaszervezést. így ma már nálunk a termelésben dolgozók kilenc- venkét százaléka önelszámolási rendszerben dolgozik. A jó eredmények elérésében nagyon fontos szerepet játszott a meglehetősen magas színvonalú műszaki fejlesztés is, amely évente legalább négy-ötmillió koronás haszonnövekedést eredményez. A valamikori veszteséges vállalat lényegében így vált néhány év alatt nyereségessé. Ezzel kapcsolatosan el kell mondanom, hogy a szlovákiai kerámiaipari termelésnek csekély hagyományai vannak. A cseh országrészekben viszont kilenc hasonló vállalat is működik, amelyek némelyike több mint százéves tapasztalattal rendelkezik. Ebben a tekintetben az is sikernek számít, hogy nemcsak a jövedelmezőség, hanem a termékek minősége és exportképessége terén is utolértük őket. A Kassai Kerámiaipari Művek a viszonylag biztató jövedelmezőségének és annak köszönhetően lett a kísérletező építőipari vállalatok egyike, hogy képes volt saját kutatási murikát is végezni. Már feldolgoztuk az önfinanszírozásra vonatkozó irányelveket. Ezeket előzőleg megtárgyaltuk minden üzemünkkel, amelyek az idén első ízben szabták meg önmaguk a tervfeladataikat, s csak éppen olyan alapvető gazdasági szabályzókhoz kellett igazodniuk, mint például a tiszta teljesítményre jutó bér stb. Saját elhatározásukból tűztek ki maguk elé az ötéves terv által megszabott feladatoknál igényesebbeket..., hát valahogy így csináljuk. • Az ilyen magas szintű vállalati tevékenységben bizonyára nagy jelentősége van annak is, hogy menynyire hatékony a más vállalatokkal folytatott együttműködésük...- Vállalatunk sokrétű mukájában természetesen nem támaszkodhatunk csak a saját tapasztalatainkra, ismereteinkre. A technikai haladás, mint ismeretes, annál gyorsabb ütemű, minél többet tanulunk, „lesünk el“ másoktól. Emiatt nincs mit res- tellkednünk. Mi már több éve szoros kapcsolatban állunk számos külföldi vállalattal. A duzzasztott perlit gyártása terén például már hosszú ideje szovjet vállalatokkal működünk együtt, s ezt az összmunkát újabban kiterjesztjük a zeolitok hasznosítására is. További példaként említhetem a grúziai GruzNIIsztrom Tbiliszi vállalatot, de jó kapcsolataink vannak a Mukacsevói Kerámiaipari Üzemmel is. A két vállalat technikusai munkájukban kölcsönösen segítik egymást. A mi dolgozóink az ottani gyártási folyamatok műszaki előkészítésében működnek közre, szovjet kollégáink pedig olyan, a technológiai berendezések üzemeltetéséhez szükséges alkatrészeket szállítanak nekünk, amelyeket egyébként valutáért kellene importálnunk: Az ugyancsak mukacsevói Sztrojkeramika vállalattal meg egy csempegyártó üzem létesítéséhez szükséges előkészületi munkákat végezzük együtt. Jó kapcsolataink vannak továbbá több magyarországi vállalattal is. A Zalaegerszegi Kerámia- és Cse- répkályhagyár példája ösztönzött bennünket elsősorban arra, hogy kiszélesítsük Szlovákiában is az újra közkedveltté vált cserépkályhák alkotóelemeinek gyártását. Sok gyártási problémát igyekszünk megoldani a Budapesti Épületkerámia-ipari Vállalattal közösen, a Romhányi Építési Kerámiagyárral pedig együtt értékeljük a külföldi technológiák alkalmazásával elért eredményeket, és még folytathatnám a más vállalatokkal fenntartott kapcsolataink pél- dázgatását. Nos, ha figyelembe vesszük, hogy egy-egy új termék kifejlesztése neha három évig is eltart, ami több millió koronába kerülhet, akkor könnyen következtethetünk arra, milyen előnyökkel jár olyan partnervállalatokra szert tenni, amelyekkel a szó szoros értelmében együttműködhetünk. • Tudjuk, hogy a kerámiaipar egyre fontosabb szerepet tölt be a tudomány és a technika világában. Gondoljunk csak a piezokerámiai, az elektrokerámiai termékekre, a szerkezeti kerámiaiparra, vagy a szupravezetőkre. Lépést tart-e az önök vállalata a fejlődéssel ezen a téren?- A kerámiaipar fejlődésében természetesen mi sem szeretnénk lemaradni, de tekintettel vállalatunk nagyságára és elsődleges feladataira, nem foglalkozhatunk valamennyi kerámiaipari ágazattal. Mi majd egy állami célprogram keretében, több ' más tudományos intézettel közösen a szerkezeti kerámiaipar fejlesztésében veszünk részt. Egyelőre nem gondolhatunk olyan motorcsodák gyártására, mint amilyenekkel a japánok a kerámiaipar közreműködésével lepték meg a világot, de az egyes, drága pénzért importált fémalkatrészek kerámiaipari termékekkel való pótlására megvan az esélyünk. A kormány előreláthatólag ez év második negyedévében foglalko- • zik majd az erre vonatkozó javaslattal. Amennyiben azt jóváhagyja, vállalatunk egyike lesz a jelenlegi kerámiaipar kutatásával és hasznosításával foglalkozó állami feladat megoldóinak, amelyek munkáját a Szlovák Tudományos Akadémia fogja irányítani. Először egy olyan gépsort kellene üzembe helyeznünk, amely tíz tonna alkatrész gyártására lenne alkalmas, majd 1993-ban megkezdenénk a szerkezeti kerámia előállítására tervezett üzem építését, mintegy háromne- gyedmillárd korona beruházással. • Sokrétű munkájuk és sikereik ellenére van vállalatuknak egynéhány olyan terméke, amely hiánycikknek számit a hazai piacon. Mi ennek az oka?-Tudomásunk van róla, hogy a hazai vásárlók igényét nem elégítjük ki maradéktalanul. Főleg csempéből és talajburkoló lapokból van hiány belkereskedelmünkben. A kérdésre, ha nem tűnik szerénytelenségnek, azt kell válaszolnom, hogy az említett termékekből a hosszú ideje tartó hiány bizonyos fokig éppen a vállalat jó eredményeivel magyarázható. Ugyanis olyan jó minőségű csempéket gyártunk, hogy óriási a kereslet irántuk külföldön is. Az évente gyártott 2 600 000 négyzetméterből többek között csak a Szovjetunióba exportálunk 1 150 000 négyzetmétert. Ezenkívül szállítunk több szocialista és nem szocialista országba is. Ám már maga a külföldi kereslet is messze túlhaladja vállalatunk kapacitását. Mentsegünkre szolgáljon, nem mi döntünk arról, hogy hova, mennyit és milyen áron szállítsunk egyes termékeinkből. Ráadásul Szlovákiában egyedül a mi vállalatunk gyárt csempét. A cseh országrészben további három, űe azok is a mienkhez hasonló helyzetben vannak. Azt azonban megígérhetem, hogy a talajburkoló lapokból nagyon gyorsan fog javulni a hazai piacellátás. Ami a csempéket illeti, az 1989-es év végéig nem várható változás. Számításunk szerint legalább félmillió négyzetméterrel kellene évente több csempét gyártanunk, hogy kielégítsük mind a kiskereskedelem, mind az építőipar igényeit. Egy vállalati akcióval ugyan néhány év múlva mintegy 300 000 négyzetméterrel tudnánk növeini a csempetermelést, de ehhez devizára lenne szükségünk, amire valószínűleg csak a de- viza-visszatérítésű hitellel tudnánk szert tenni. Az viszont megint oda vezetne, hogy a megnövelt termelés jelentős hányadát egy ideig exportálnunk kellene. • A csempekérdést tehát a vállalat egyedül képtelen megoldani. Saját jövőjéről azonban segítség nélkül kell gondoskodnia. Erről milyen elképzelései vannak a vállalat vezetőségének?- Keressük a gyártási költségek csökkentésének módját mind a technikai fejlesztés, mind az önelszámolási rendszer eszközeinek segítségével, de nem hisszük, hogy ez a legfontosabb számunkra. Szerintünk inkább a vállalat intenzív továbbfejlesztését kell szorgalmaznunk. Uj technológiák alkalmazásával, új termékek gyártására kell törekednünk. Más szóval olcsóbban szeretnénk több és jobb terméket gyártani. Ennek módja a termelés robotizálása. Számításunk szerint ebben az évben már több mint huszonnégy manipulátort és néhány automatizált technológiai munkahelyet üzemeltethetünk, amelyekkel nemcsak a munkatermelékenységet növelhetjük, hanem a dolgozók munkakörülményeit is javítani fogjuk. Mint arra már korábban utaltam, terveink között szerepel továbbá a világszerte újra divatos cserépkályhák gyártásának bevezetése, és természetesen új, perlitből készült termékekkel szeretnénk bővíteni gyártmányaink skáláját. Ilyen lesz például a hőszigetelő perlitvakolat, amely iránt már most nagy az érdeklődés, pedig még csak a fejlesztésénél tartunk. BARANYAI LAJOS i f él KÜR4CIKI/IÜI/ vcLiEM ENY El* (JAVASLATOK Elejét venni az ügyeskedésnek A Munka Törvénykönyve módosításának alapelveit mindenképpen hasznos, ám még pontositandó és kiegészítendő dokumentumnak tartom. A vállalatoknál szerzett többéves tapasztalatom szerint a felmondási határidő csökkentése és az adminisztráció leegyszerűsítése feltétlenül a népgazdaság érdekeit szolgálja. A munkafegyelem megszilárdítására való törekvés a másik sarkalatos pontja a törvénymódosításnak. Feltétlenül helyesnek tartom, hogy a munkafegyelmet megkövetelő mesternek jogában álljon akár a bércsökkentés is, hogy a munkahelyi alkoholfogyasztásnak és a selejttermelésnek elejét vegyük. Egyes munkahelyeken talán a dohányzás esetében is hasonló szankcionálási jogkörrel kellene felruházni a mestereket, művezetőket. Ésszerű szerintem az is, hogy a szervezet kötelezheti alkalmazottjait a továbbtanulásra, a szakmai ismeretek bővítésére, hiszen korunk műszaki előrehaladása mindenkitől megköveteli a folyamatos önképzést. Vállalatunknál már ma is vannak munkahelyek, amelyeken a szakmunkások jelenlegi felkészültségük mellett képtelenek a követelményeknek megfelelően eleget tenni. A munkaidővel kapcsolatban is több jó javaslattal találkoztam a dokumentum áttanulmányozása közben. A rugalmas munkaidő bevezetését csak támogatni lehet, mindenekelőtt az adminisztrációs munkakörökben, sőt a műszakiaknál is. Véleményem szerint ezzel elejét vesszük majd a gyakori eltávozásoknak. Az ebédszünet időtartamának fél órára növelése is indokolt, hiszen ez korábban csak papíron lehetett negyed óra. Néhány pontban azonban nem osztom a törvényjavaslat-készítők véleményét. A több szakmához értők - esetünkben a cukorfőzők és a lakatosok - kerülhessenek magasabb bérosztályba, vagy részesülhessenek valamilyen bérkiegészítésben. Kevésnek tartom az éjszakai és a délutáni műszakpótlékot. Nem véletlen, hogy mindenki szívesebben dolgozik az elsó műszakban. Véleményem szerint több munkahelyet kellene biztosítani az üzemekben az ipari szakközépiskolát és a főiskolát végzetteknek. Az ipari termelés körülményei ugyanis minden munkahelyen megkövetelik az alapos szaktudást, ugyanakkor a műszaki értelmiség foglalkoztatására alig van státus. Végül a munkahelyet változtatókkal kapcsolatban volna egy javaslatom. Azok a dolgozók, akik üzemi lakást kaptak, vagy korábbi munkaadójuk fizetett be számukra szövetkezeti lakásra, munkaviszonyuk megszűntével legyenek kötelezve a lakás kiürítésére! A korábbi rendelkezéseket ugyanis sokan kiját- szották. Kétszáz vállalati lakásunk kétharmadát, például olyanok lakják, akik már más vállalatnál dolgoznak. PELLE TIBOR mérnök, a Rimaszombati Cukorgyár termelésvezetője Minden ötletet meghallgatnak Az albári (Dolný Bar) Béke Efsz- ben Bogyai Alfréd mérnökkel, a szövetkezet elnökével a tavaszi tennivalókról, valamint a zárszámadó közgyűlés tapasztalatairól beszél- ‘gettünk.- Sajnos, nem az elképzeléseknek megfelelő a munkák üteme - mondta az elnök. - Repülőgépek segítségével már befejeztük a fejtrágyázást, de a földekre még nem mehettek ki a gépek, hisz a kiadós esők után süppedős a talaj. Naponta szétnézek a határban, a telepeken elbeszélgetek a dolgozókkal. Az emberek bizony türelmetlenek már. Nemcsak az anyagiak miatt aggodnak, a közöst, a jövő termését is féltik. Bízunk benne, hogy az elkövetkező napokban végre elvethetjük az árpát és a borsót. Az albári szövetkezet a legkisebbek közé tartozik a járásban. Mindössze 985 hektár szántóföldön gázmotoros sárkányrepülő szórja a növényvédőszereket tavaly óta a Červenkai Efsz földjeire (Közép-csehországi kerület). Az ultrakönnyű sárkányrepülőnek kifejlesztették a gyakorló változatát is, ennek motorját ellenőrzi képünkön Jirí Frank oktató (jobbról). (Michal Doležal felvétele - ČTK) dálkodik. A 31 éves elnök negyedik éve irányítja a gazdaságot. Hogy milyen volt számukra az elmúlt esztendő? Teljesítették a terv főbb mutatóit, s a mezőgazdasági vállalatok eredményességét tekintve, a hetedik helyen végeztek a járásban. Búzából 7, árpából 6, kukoricából pedig 8,9 tonnás hektárhozamot értek el. Sikereikhez nagyban hozzájárult a tökéletes műszaki felkészültség. Az utóbbi néhány évben hatmillió koronát fordítottak a géppark fejlesztésére. A szövetkezet tagja a Bajai Kukoricatermesztési Rendszer ekecsi (Okoč) alközpontjának. A kiváló minőségű vetőmag, a jó vegyszerellátás és a technológiai útmutatás beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A gazdaság jó terméshozamokat ér el, és szemesekből, valamint tömegtakarmányokból önellátó. Ennek is része van abban, hogy az állattenyésztési ágazat az utóbbi időben nagyot fejlődött. Állatállományuk betegségektől mentes, így tavaly is teljesíteni tudták hús- és tejeladási feladataikat. A madi részlegen 5 millió korona ráfordítással felépítettek egy korszerű tehénistállót, ahonnan a jövőben csakis elsőosztályú tejet terveznek szállítani. Az idén az állattenyésztésben folytatják az építkezést, de a meglévő gazdasági épületek korszerűsítését is tervbe vették. A szövetkezet 145 állandó dolgozót foglalkoztat Az egyes ágazatokban bevezették a brigádrendszerü munkaszervezést és javadalmazást, az ágazatvezetők pedig - akik kivétel nélkül főiskolai végzettséggel rendelkeznek - komplex racionali- zációs brigádot alakítottak, melynek többek között a tömegtakarmányok minőségének javítása a ■célja.- A gazdasági mechanizmus átalakítása minket is igényes feladatok elé állít - hangsúlyozta Bogyai mérnök. - Ezért állandóan szem előtt kell tartanunk, hogy az elvégzett munka és a termékek minőségének javítása, legalább olyan fontos, mint a termelés növelése. Együtt, egymásért, de főleg jobban kell dolgoznunk, mint eddig. Éppen ezért minden ötletet és jogos, jobbító szándékú bírálatot meghallgatunk. Sőt minden megbeszélésen, termelési értekezleten alkotó kezdeményezésre ösztönözzük dolgozóinkat. Talán ennek is szerepe van abban, hogy szövetkezetünk tagjai türelmetlenül várják az időjárás kedvezőbbre fordulását. SZITÁS GABRIELLA
