Új Szó, 1988. március (41. évfolyam, 50-76. szám)
1988-03-01 / 50. szám, kedd
A termelésben érvényesüli szervezeti formák átalakításának, a felszabaduló dolgozók elhelyezésének és anyagi ellátásának alapelvei (Folytatás a 3. oldalról) hasonló jellegű mutató szerint), ahogy az az egyes állami vállalatok átszervezési évének a tervében szerepel; b) a javadalmazási alap maradványértékét az egyes állami vállalatokra jutó béralap összegének az arányában, ahogy az az átszervezés évének a tervében szerepel; c) a kulturális és szociális szükségletek alapjának maradványértékét az egyes állami vállalatokra jutó béralap összegének az arányában, ahogy az az átszervezés évének a tervében szerepel, továbbá a kulturális és szociális szükségletek alapjából szerzett állóeszközöket és más tárgyakat olyan arányban, amely megfelel az új állami vállalatoknál foglalkoztatott dolgozók létszámának, esetleg az illetékes szakszervezeti szervek által jóváhagyott kölcsönös megállapodás szerint (a szakszervezeti vagyon átszármaztatásáról az illetékes szak- szervezeti szervek döntenek); d) a beruházási alap maradványértékét az egyes vállalatok beruházási alapjainak tervezett felhasználása arányában, annak az évnek a második felében, amelyben a szervezeti változás megvalósul; a fejlesztési alap maradványértékét a műszaki fejlesztés átvitt feladatainak megfelelően; e) a műszaki fejlesztési alap maradványértékét a műszaki fejlesztési terv átvitt feladatai szerint; f) a további alapok maradványértékeit olyan arányban, amely megfelel az egyes állami vállalatoknál előirányzott azonos jellegű alapok képzésének az átszervezési év tervében; g) az elosztatlan nyereség és gazdasági eredmény elosztása esetében az 1. 3. 2 a) pontnak megfelelő módon kell eljárni. A tartalékalap, a műszaki fejlesztési alap, a beruházási alap, esetleg a fejlesztési alap maradványértékeinek az elosztásánál az alapítónak figyelembe kell vennie azokat a vállalatok közti kifejező mértékű különbségeket, amelyek a leírások mértékében, az állóeszközök hitel- terheiben, illetve ezek erkölcsi elavultságában és a forgóalappal való ellátottságban nyilvánulnak meg. 3. A megszüntetésre kerülő állami gazdasági szervezetek felszámolását a felszámolás elkezdésének a napján érvényes jogi előírások szerint kell végrehajtani. 4. A termelési alap szervezeti felépítésének átalakításával összefüggésben a gazdasági eszközök leltározására vonatkozó 155/1971 számú rendelet értelmében el kell végezni a gazdasági eszközök rendkívüli leltározását, mégpedig úgy, hogy a rendkívüli leltározásnál kimutatott leltárkülönbségek elrendezésére (elkönyvelésére) a szervezeti változtatás évének első felében kerüljön sor. 5. Az összevonásra, felosztásra vagy megszüntetésre kerülő állami gazdasági szervezeteknél az adott év június 30-hoz számítva el kell készíteni a könyvelési mérlegbeszámolót (az évi mérlegbeszámoló terjedelmében), a gazdasági szervezetek évi mérlegbeszámolóira vonatkozó, 1986 óta érvényes utasításoknak megfelelően (ezeket a Finančný spravodaj 15/1986-os száma közölte a változások és kiegészítések szövegében). 6. Az összevonásra, felosztásra és megszüntetésre kerülő állami gazdasági szervezetek a szervezeti változtatás évének első felében elrendezik az állami költségvetésbe irányuló befizetések ós adók ügyét, valamint az állami költségvetésből származó juttatásokat, ahogy azt az ide vonatkozó törvény az év végéhez számítva előírja. 7. Az újonnan létesített állami vállalatok a könyvelésre vonatkgzó 154/1971 számú rendelet értelmében a keletkezés napjához számítva három hónapon belül összeállítják az indulási mérleget. 8. Az összevonásra, felosztásra és megszüntetésre kerülő állami gazdasági szervezetekben az adott év első felére vonatkoztatva el kell végezni a gazdasági tevékenység eredményeinek értékelését és lezárását, ahogy azt a szövetségi kormány 64/1986 számú határozatában jóváhagyott, a 8. ötéves tervidőszakra vonatkozó alapelvek előírják (az alapelveket a Finančný spravodaj 9/1986-os száma közölte). A záróintézkedéseket azonban legkésőbb az adott év szeptember végéig be kell fejezni. 9. A gazdasági eredményekben való részesedést az új állami vállalatok rendezik el az egész évre vonatkoztatva. Azokat a dolgozókat, akik a megszüntetett szervezetekből, vagy más szervezetekből történt felmentés alapján kerültek át az új állami vállalatokba, a részesedési jog elismerése szempontjából egész évben foglalkoztatott személyeknek kell tekinteni (a részesedés mértéke az évi keresettől függ, vagyis a megszüntetett és az új szervezetben elért kereset összegétől, esetleg más módon határozzák meg a részesedés kiszámításának az alapját, az egész évben foglalkoztatott dolgozóknak járó szinten). 10. A vezető dolgozók évi jutalmait a Szövetségi Munka- és Szociálisügyi Minisztérium 1985. november 4-én kiadott, 513- 21258-5131 számú rendelete érértelmében kell rendezni, mégpedig arányos részben az év első felében betöltött tisztség idejére a gazdasági tevékenység eredményeinek értékelése és lezárása szerint (megszüntetett szervezetek), valamint az egész évre vonatkoztatva (újonnan létesített állami vállalatok). 11. A vagyon és a kötelezettségek átszármaztatásával, valamint a megszüntetett termelési-gazdasági egységek és állami gazdasági szervezetek gazdálkodásának lezárásával összefüggő minden tevékenységről a megbízott új állami vállalatoknak kell gondoskodniuk, esetleg likvidátort neveznek ki erre a feladatra. 12. Amennyiben az állami vállalattá változtatott szervezetnél nem kerül sor a szervezeti forma megváltoztatására, az újonnan létesített állami vállalat igazgatója leegyszerűsítheti a 4., 5. és 8. pontokban ismertetett eljárást. 1.4. Gazdasági és szociális adatszolgáltatás 1. Idejében és teljes mértékben gondoskodni kell a szervezeti változások nyilvántartásáról, a gazdasági és szociális tényekre és a tervre vonatkozó adatok átszámításának végrehajtásáról az állami statisztikai nyilvántartásban 2. Az alapító az alapítási okmány előkészítése során ennek részeként köteles gondoskodni a szervezet (esetleg a szervezethez tartozó szerkezeti egységek) azonosítási számáról. A szervezet azonosítási számának megjelölését, felújítását, igazolását vagy a törlését az alapító megtárgyalja az állami statisztikai hivatal illetékes szervével. A szervezeti változtatás jóváhagyása után a szervezetet besorolják a statisztikai szervek által vezetett nyilvántartási jegyzékbe, s a szervezet számára kijelölt azonosítási szám alapján kerülhet sor a vállalati törzskönyvbe való bejegyzésre, valamint az állami vállalat számlájának megnyitására a bankban. A szervezet azonosítási számának kiadási szabályzatát a Szövetségi Statisztikai Hivatalnak 1988. április 30-ig kell meghatároznia 3. A szervezetek keletkezésével, megszüntetésével, összevonásával vagy felosztásával kapcsolatos jegyzőkönyveket a tervek átszármaztatásáról ki kell egészíteni a gazdasági szervezetek tervezett feladataira vonatkozó kimutatásokkal a 8. ötéves tervidőszakra a szervezeti változás előtt és után, s ki kell mutatni az 1986- és 1987-es évi tervek, esetleg az 1988-as évi terv, valamint az 1988-as, illetve az 1989-es évi terv első felének teljesítésében elért tényleges helyzetet. A Szövetségi Statisztikai Hivatal az Állami Tervbizottsággal, a Szövetségi Pénzügyminisztériummal, valamint a Csehszlovák Állami Bankkal együttműködve 1988. március végéig kiadja a kötelező kimutatási mintát és a módszertani utasításokat. 4. Az összevonásra, felosztásra és megszüntetésre kerülő állami gazdasági szervezetek azokat az állami statisztikai és könyvelési kimutatásokat, amelyeket az adott időszakban, vagyis június 30-ig az addigi szervezeti felépítés szerint kell kidolgozni, olyan terjedelemben és módon készítik elő, ahogy azt az állami statisztika érvényes előírásai és utasításai, illetve a pénzügyminisztérium erre vonatkozó utasításai (a központilag irányított szervezetek esetében a Finančný spravodaj 5/1986 számában közölt módon ,,M 25a“, a nemzeti bizottságok által irányított szervezeteknél pedig a Finančný spravodaj 6/1986 számában közölt módon „M 25b“) meghatározzák, mégpedig az évi könyvelési kimutatások terjedelmében. A június 30-ig szóló határidőt 14 nappal lehet meghosszabbítani. 5. Az újonnan létrehozott állami vállalatok olyan terjdelemben és módon fogják előterjeszteni a statisztikai kimutatásokat, ahogy azt az állami statisztikai szervek irányelvei és utasításai meghatározzák, mégpedig az adott év július elsejétől kezdve az új szervezeti felépítésnek megfelelően, kiegészítve azokat az év elejétől felhalmozódott adatokkal. Az új szervezeti felépítés szerint kell átszámítani azokat az adatokat is, amelyek az elmúlt év azonos időszakára vonatkozó állami statisztikai kimutatásokban szerepelnek. Az új szervezeti felépítésben az újonnan létesített állami vállalatok az évi kimutatásokkal együtt a 3. ponthoz kapcsolódva az előző évek adatainak az átszámítását is előterjesztik, a 8. ötéves tervidőszak kezdetétől számítva, olyan terjedelemben és módon, ahogy azt a Szövetségi Statisztikai Hivatal az 1988. október 31 - ig kiadásra kerülő utasításaiban meghatározza. 6. A szervezet gazdasági tevékenységének könyvelési átszármaztatását a Szövetségi Pénzügyminisztérium VII/1 -463/1986 számú irányelvei szerint kell elvégezni, a későbbi változtatások és kiegészítések szövegében (príloha č. 1 k Smerniciam k štátnym účtovným výkazom radu A hospodárskych organizácií 30 Úč. Hosp.) 7. Az újonnan létesített állami vállalatok a július hónapra vonatkozó könyvelési kimutatásokat a meghatározott határidőkben terjesztik elő, az adott év július 1-tól vezetett adatokkal. 8. Az állami statisztikai szervek az adott év júliusától és 3. negyedévétől kezdve folyamatosan vezetik át a szervezeti változtatásokat a statisztikai nyilvántartásba, hogy biztosítsák a tájékoztatást a népgazdaság fejlődéséről és az állami terv teljesítéséről. 1.5. A felszabaduló dolgozók elhelyezése és anyagi ellátása 1. A felszabaduló dolgozók elhelyezése a munkaerő hatékony kihasználásának elvéből indul ki, figyelembe véve a dolgozók képességeit, egészségi állapotát és - amennyiben a lehetőségek megengedik - szakmai képzettségét is. Ilyen esetekben a Munka Törvénykönyve és a 4/1979 Tt. sz. rendelettel módosított 74/1970 Tt. sz. rendelet alapján kell eljárni, amely a raclonalizációs és szervezeti intézkedésekkel kapcsolatban szabályozza a dolgozók felszabadítását, elhelyezését és anyagi ellátását. 2. A szervezet a felszabaduló dolgozóknak elhelyezkedésükhöz hatékony segítséget nyújt: a) az illetékes szakszervezeti szervvel együttműködve - a szervezeti változások előkészítése részeként - készíti el a felszabaduló dolgozók foglalkoztatásának tervét, és elhatározásairól tájékoztatja az illetékes nemzeti bizottságot; b) az illetékes szakszervezeti szervvel együttműködve elsősorban saját szervezeti egységeiben biztosítja célszerű elhelyezésüket; c) a szabad munkahelyek betöltését és a megfelelő új munkaalkalmak megteremtését illetően együttműködik a nemzeti bizottságokkal, más szervezetekkel és intézményekkel; d) tájékoztatja az illetékes nemzeti bizottságot, illetve a fölérendelt központi szervet az elhelyezetlen dolgozókról. 3. A nemzeti bizottságok figyelemmel kísérik, összehangolják és biztosítják azoknak a dolgozóknak új munkahelyen való elhelyezését, akik nem biztosítottak maguknak új munkahelyet, vagy akiknek nem biztosított új munkahelyet a felszabadító szervezet, sem pedig ennek fölérendelt szerve. A nemzeti bizottságok feldolgozzák a szabad munkahelyekre vonatkozó adatokat, s átadják ezeket a felszabadító szervezeteknek és a felszabaduló dolgozóknak. 4. Az a fölérendelt központi szerv, vagy az a nemzeti bizottság, amely a szervezetet megszünteti, vagy a szervezeti felépítés átalakítását végzi, a felszabaduló dolgozók elhelyezését elsősorban az alárendelt szervezeteiben biztosítja. Az illetékes nemzeti bizottságokkal, esetleg a többi központi szervvel való együttműködésben hatékonyan elősegíti más szervezetekben történő elhelyezésüket is. A CSSZK és az SZSZK munka- és szociálisügyi minisztériumai a nemzeti bizottságokkal, az illetékes tárcákkal és szakszervezeti szervekkel szorosan együttműködve irányítják azoknak a felszabaduló dolgozóknak elhelyezését, akik számára még a központi szervek és a nemzeti bizottságok segítsége révén sem sikerült új munkahelyet találni. A munka- és szociálisügyi minisztériumok ezeknek az alapelveknek végrehajtására, szükség esetén részletesebb utasításokat is kiadhatnak. A felszabaduló dolgozók elhelyezése problémakörének megoldására a munka- és szociálisügyi minisztériumok mellett különleges munkabizottságokat lehet létrehozni. A munka- és szociálisügyi minisztériumok tájékoztatják az illetékes kormányt a felszabaduló dolgozók elhelyezésének helyzetéről, s az ehhez szükséges adatok kiadását kérhetik a statisztikai, esetleg más szervektől. Annak érdekében, hogy a felszabaduló dolgozóknak szabad munkahelyek álljanak rendelkezésére, a központi szervek a nemzeti bizottságokkal együttműködve biztosítják azt, hogy a munkáltató szervezetek előnyben részesítve alkalmazzák a produktív életkorban levő felszabaduló dolgozókat azokon a munkahelyeken, melyeket egyébként továbbdolgozó nyugdíjasokkal tölte- nének be. 5. A dolgozók felszabadítása során a szervezetek az FSZM szerveivel együttműködve kötelesek legalább három hónnappal a dolgozónak adott felmondást megelőzően tájékoztatni a felszabaduló dolgozókat az előkészületben levő szervezeti változások indokairól és az új munkahely biztosításának módjairól. 6. Annak a felszabaduló dolgozónak, akik a munkaviszonya megszűnését követően fölösleges halaszt- gatás nélkül ismét munkába áll, az új munkába állásától számított három hónapig bérkiiegyenlítés jár a korábbi és az újabb munkahelyén elért átlagos bruttó keresete közti különbözet összegében; további legfeljebb három hónapra az említett különbözet 80 százalékának megfelelő összegben jár bérkiegyenlítés. Ha a felszabadított dolgozónak olyan irányban változik a munkatevékenysége, hogy szükség van képzettségének lényeges módosítására vagy lényeges bővítésére, a bérkiegyenlítés a keresetkülönbözet teljes összegében jár a képzettség bővítéséhez, illetve az új képzettség megszerzéséhez szükséges időre. 7. A dolgozók átmenetele a szén, a rádioaktív nyersanyagok, az ércek, a meghatározott ásványok kitermelésével foglalkozó szervezetekbe és az állami tervben név szerint meghatározott kiemelt építkezésekre, a vasúti szállítás ós a metró alapvető üzemeltetési tevékenységeibe és a CSSZSZK nyugati határai melletti kiemelt területeken levő szervezetekbe, az Érchegység bányászati körzeteibe, esetleg más kiemelt munkahelyekre, amennyiben ezt a szövetségi kormány elrendeli, a meghatározott feltételek teljesítése mellett a társadalmilag legjelentősebb szerkezeti változások következtében megvalósuló munkahelyváltoztatásnak minősül. A dolgozók átmenetele a központi szerv által meghatározott termelő szervezetekbe a meghatározott feltételek teljesítése mellett, a legjelentősebb racionalizációs intézkedések indokából történt munkahelyváltoztatásnak minősül. 8. Kérvénye alapján rendkívüli öregségi nyugdíjat ítélnek meg annak a felszabadított dolgozónak, aki a felszabadításától számított két éven belül teljesíti az öregségi nyugdíjigénynek életkorhoz fűződő feltételét és akinek a nemzeti bizottság nem tud megfelelő állást biztosítani (különleges esetekben eltérő megoldást a kormány bírál el). A rendkívüli öregségi nyugdíj összegét az öregségi nyugdíjra vonatkozó rendelkezések alapján állapítják meg azzal, hogy beszámítják az adott korhatárig szükséges naptári időt. A rendkívüli öregségi nyugdíj folyósítása idején ennek a nyugdíjnak és más jövedelmeknek egybeszámított összege nem haladhatja meg azt az átlagos havi keresetet, melyből a nyugdíjat kiszámították. A rendkívüli öregségi nyugdíjra való jogigény a nyugdíj- korhatár betöltésével megszűnik. A rendkívüli öregségi nyugdíj érvényesítéséről a CSSZSZK kormánya dönt. 9. Annak a dolgozónak, aki az öregségi nyugdíjra való jogigény feltételeit 1988. október 1 -e előtt teljesíti és az említett időpontot megelőzően felszabadítják, az öregségi nyugdíját kérvénye alapján az 1988. október 1-től érvényes rendelkezések szerint újból megállapítják. 10. Ha a munkáltató szervezet nem tartja célszerűnek az olyan dolgozó munkaviszonyának további fenntartását, akinek jogigénye keletkezett öregségi nyugdíjra, a dolgozóval megegyezést köt a munkaviszony megszüntetéséről, esetleg a Munka Törvénykönyvének a munkaviszony felmondással való megszüntetéséről szóló rendelkezései alapján jár el. 11. Lehetővé tenni a munkáltató szervezeteknek, hogy a felszabadított nőtlen dolgozóknak a nős dolgozókra vonatkozó jogszabályi feltételek alapján nyújtsanak utazási költségtérítéseket - mégpedig legfeljebb két évig - ha az ilyen dolgozót a szervezet határozatlan időre szóló munkaviszony keretében alkalmazza és a munkavégzés helye eltér a tartózkodási helyétől, illetve a korábbi rendszeres munkavégzési helyétől. 12. Ha a dolgozó a felszabadító szervezet és a nemzeti bizottság segítsége ellenére nem tud a képességeinek, egészségi állapotának és - amennyiben ez lehetséges - szak- képzettségének megfelelő állásba lépni, a korábbi munkaviszonyának megszűnését követően a feltételek teljesítése mellett igényt tarthat az elhelyezkedés előtti hozzájárulásra. Ezt a hozzájárulást az új állásba lépéséig, de legfeljebb három hónapig folyósítják a dolgozónak a korábbi tiszta havi átlagkeresete összegében. Ennek a három hónapnak letelte után a korábbi tiszta havi átlagkeresete 60 százaléka összegében, de legfeljebb havi 2400 korona összegben és legfeljebb további három hónapig folyósítják a hozzájárulást annak, akinek nem volt megfelelő állás biztosítva. Az elhelyezkedés előtti hozzájárulásra nem tarthat igényt az a felszabadított dolgozó, aki teljesíti az öregségi nyugdíj vagy a rendkívüli öregségi nyugdíj megítélésének feltételeit. Ezt a hozzájárulást a dolgozónak az illetékes nemzeti bizottság folyósítja. A termelési alap szervezeteiben végrehajtott változásokkal kapcsolatban felszabadított dolgozók elhelyezésére vonatkozó jogszabályok tervezete, illetve az elhelyezésük programja a Szakszervezetek Központi Tanácsával együttműködve 1988. május 31-re készül el. (Folytatás az 5. oldalon) ÚJ íz 4 1988. III. 1