Új Szó, 1988. március (41. évfolyam, 50-76. szám)
1988-03-31 / 76. szám, csütörtök
Arjai, egyesüljetek: IB ■■ ■■ SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA CSÜTÖRTÖK 1988. március 31. XLI. évfolyam 76. szám ★ Ára 50 fillér A leszerelési folyamat előmozdításáért, az atomfegyverektől mentes világéit Todor Zsivkov tegnap találkozott a Varsói Szerződés országainak külügyminisztereivel (ČSTK) - Szófiában befejeződött a Varsói Szerződés külügyminiszteri bizottságának ülése. A résztvevők két dokumentumot fogadtak el, a tanácskozásról kiadott közleményt, valamint felhívást a NATO-tagállamokhoz, az európai biztonsági és együttműködési értekezlet valamennyi résztvevőjéhez. A külügyminisztereket tegnap fogadta Todor Zsivkov, a BKP KB főtitkára, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsának elnöke. A legfelsőbb bolgár vezető megismerkedett a külügyminiszteri bizottság ülésének eredményeivel. Nagyra értékelte az elfogadott okmányokat, a szocialista országok közös külpolitikai irányvonala fontos elemének nevezte azokat. Ez az irányvonal a béke és biztonság megszilárdítását szorgalmazza Európában és az egész világon. A találkozón hangsúlyozták, hogy a bizottság ülése az új politikai gondolkodásmód szellemében valósult meg, ez a szellem a szocialista országok aktív nemzetközi politikai tevékenységében nyilvánul meg. Rámutattak a teljes kölcsönös megértésre, s a résztvevők azon igyekezetére, hogy továbbra is szorosan együttműködjenek a szövetséges országok által előterjesztett javaslatok és kezdeményezések megvalósításában. Todor Zsivkov szólt az átalakítás folyamatáról Bulgáriában, s tájékoztatta vendégeit a BKP XIII. kongresszusa, az ezt követő központi bizottsági ülések és az országos pártkonferencia határozatainak teljesítéséről. Ezt követően a legfelsőbb bolgár vezető díszebédet adott a külügyminiszterek tiszteletére. A tegnapi nap eseménykrónikájához tartozik még, hogy Szófiában nemzetközi sajtóértekezleten tájékoztatták az újságírókat a külügyminiszteri bizottság üléséről. A külügyminiszterek, köztük Bohuslav Chňoupek csehszlovák és Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter a délutáni órákban elutaztak Szófiából. Mindkettőjüket bolgár kollégájuk, Petr Mladenov búcsúztatta. Közlemény a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának üléséről 1988. március 29-30-án Szófiában a Varsói Barátsági, Együttmükö- dési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottsága megtartotta soros ülését. Az ülésen részt vettek: Petr Mladenov, a BKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Bolgár Népköztársaság külügyminisztere, Bohuslav Chňoupek, a CSKP Központi Bizottságának tagja, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külügyminisztere, Marian Orzechowski, a LEMP KB Politikai Bizottságának tagja, a Lengyel Nép- köztársaság külügyminisztere, Várkonyi Péter, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere, Oskar Fischer, az NSZEP Központi Bizottságának tagja, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminisztere, loan Totu, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagja, a Román Szocialista Köztársaság külügyminisztere és Eduard Sevardnadze, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere. 1. Az ülésen áttekintették a nemzetközi, mindenekelőtt az európai problémák széles körét. A miniszterek tüzetesen megvitatták a nemzetközi helyzet pozitív tendenciái továbbfejlesztésének és megszilárdításának elsődleges feladatait. Megállapították, hogy a nemzetközi helyzet Európában s az egész világon változatlanul bonyolult és ellentmondásos, aláhúzták a leszerelési folyamat előmozdításának, a nukleáris fegyverektől és erőszaktól mentes világ megteremtésének nyomatékos szükségességét. Fontos, hogy valamennyi állam tartózkodjék bármely olyan cselekménytől, amely ezt a folyamatot megnehezítené. Megengedhetetlen, hogy míg egyes területeken folyik a leszerelés, másutt fegyverkezési verseny bontakozzék ki. Az ülésen a NATO-tagállamokhoz, az európai biztonsági és együttműködési értekezlet valamennyi résztvevőjéhez intézett felhívást fogadtak el. 2. Az ülés résztvevői síkraszálltak a Szovjetunió és az USA között a közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták felszámolásáról kötött szerződés ratifikációs folyamatának mielőbbi befejezéséért. A szerződés általános megítélés szerint történelmi jelentőségű. A közepes és rövidebb hatótávolságú rakétákról szóló szerződést csak első lépésnek tekintik, ezt új megállapodásoknak kell követniük, amelyek a hadászati támadófegyverzetek csökkentésére, a fegyverkezési versenynek a világűrben való megakadályozására, a nukleáris kísérletek teljes és általános betiltására, az atom- és vegyi fegyverek, valamint a tömegpusztító fegyverek más típusainak felszámolására, az európai fegyveres erők és hagyományos fegyverzet csökkentésére, a katonai kiadások korlátozására, valamint más biztonsági és leszerelési kérdések megoldására irányulnak. A miniszterek kifejezték meggyőződésüket, hogy a leszerelés területén rendkívüli jelentőségű lépés lenne a Szovjetunió és az USA között a hadászati támadófegyverek 50 százalékos csökkentéséről szóló megállapodás, az ABM-szerződés betartása mellett, olyan formában, ahogyan azt 1972-ben aláírták, azzal, hogy a felek egyeztetett ideig azt nem mondják fel. Eduard Sevardnadze, a Szovjetunió külügyminisztere tájékoztatást adott a nukleáris és úrfegyverekról szóló genfi szovjet-amerikai tárgyalások alakulásáról, az USA képviselőivel fennálló más, ez irányú kapcsolatokról. A szovjet fél álláspontja teljes támogatásban részesült. Miloš Jakeš baráti munkalátogatásra a Magyar Népköztársaságba utazik (ČSTK) - Miloš Jakeš, a CSKP Központi Bizottságának főtitkára Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárának meghívására a közeljövőben baráti munkalátogatást tesz a Magyar Népköztársaságban. Csehszlovák és szovjet kitüntetések Milán Václavíknak A tanácskozás résztvevői (balról): Bohuslav Chňoupek, loan Totu, Petr Mladenov, Marian Orzechowski, Oskar Fischer, Várkonyi Péter és Eduard Sevardnadze (Telefoto: ČSTK) Egy nappal korábban, kedden Bohuslav Chňoupek és Eduard Sevardnadze külön megbeszélést folytatott. Baráti és nyílt légkörben véleményt cseréltek a mindkét felet érdeklő kérdésekről. Elsősorban a szocialista országok békekezdeményezéseivel foglalkoztak, megkülönböztetett figyelmet szentelve a csehszlovák javaslatok megvalósítására irányuló lépéseknek. Főleg arról a kezdeményezésről volt szó, amelyet Miloš Jakeš, a CSKP KB főtitkára ismertetett, s amely a Varsói Szerződés és a NATO határvonalán a bizalom, az együttműködés és a jószomszédi kapcsolatok övezetének a megteremtését célozza. (ČSTK) - Miloš Jakeš, a CSKP KB főtitkára tegnap Milán Václavík hadseregtábornoknak, nemzetvédelmi miniszternek 60. születésnapja alkalmából átadta a Győzelmes Február Érdemrendet. A magas állami kitüntetést Csehszlovákia Kommunista Pártja és a Csehszlovák Néphadsereg javára végzett sokéves áldozatos munkájáért a köztársasági elnök adományozta a jubilánsnak. Gustáv Husák köztársasági elnök tegnap a prágai várban fogadta Milán Václavík hadseregtábornokot, nemzetvédelmi minisztert 60. születésnapja alkalmából. Nagyra értékelte a kommunista párt és a szocialista társadalom javára kifejtett sokéves áldozatos tevékenységét, hozzájárulását a Csehszlovák Néphadsereg szocialista hazánk védelmére való fel- készültségének növeléséhez, s gratulált a Győzelmes Február Érdemrenddel való kitüntetése alkalmából. Alois Indra, a Szövetségi Gyűlés elnöke legfelsőbb törvényhozó testületünk más vezető tisztségviselőinek jelenlétében tegnap Prágában fogadta Milán Václavíkot, a Szövetségi Gyűlés képviselőjét 60. születésnapja alkalmából. Gratulált a jubilánsnak születésnapja és a Győzelmes Február Érdemrenddel való kitüntetése alkalmából, s átnyújtotta a Szövetségi Gyűlés üdvözlő levelét. Moszkvában tegnap közzétették a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének arról szóló határozatát, hogy Milán Václavík hadseregtábornoknak, hazánk nemzetvédelmi miniszterének 60. születésnapja alkalmából a szovjet fegyveres erők és a Csehszlovák Néphadsereg fegyverbarátságának szilárdításában szerzett érdemeiért a Lenin- rendet adományozzák. Az okmányt Andrej Gromiko, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke írta alá. Felhívás a NATO-tagállamokhoz, az európai biztonsági és együttműködési értekezlet résztvevőihez Az ülés résztvevői aláhúzták annak szükségességét, hogy le kell mondani a közepes és rövidebb hatótávolságú rakétákról szóló szerződés alapján megsemmisítendő nukleáris fegyverzetek bármilyen módon történő „kompenzálására“ irányuló szándékokról. Az ülésén részt vevő államok a nukleáris leszerelési folyamatban megnyilvánuló jóakarat jeleként értékelik, hogy a Szovjetunió még a közepes és rövidebb hatótávolságú rakétákról szóló szerződés életbe lépése előtt, az NDK-val és Csehszlovákiával kötött megállapodás alapján kivonta e két állam területéről a szovjet OTR-22 (SS-12) típusú rakétákat. 3. A miniszterek elmélyült vélemény- cserét folytattak a leszerelés, valamint az európai biztonság és bizalom erősítése, a kölcsönösen előnyös együttműködés fejlesztésének kérdéseiről és kifejezték államaik arra irányuló készségét, hogy e célból valamennyi európai országgal szélesítsék a konstruktív párbeszédet. Az ülés résztvevői hangsúlyozták, hogy a tartós béke és biztonság megőrzésének feltétele Európában a kontinens háború utáni határainak sérthetetlensége, a területi-politikai realitások, az államok szuverenitásának és területi integritásának tiszteletben tartása, az általánosan elfogadott nemzetközi jogi elvek és nor- normák szigorú betartása. A jövőben is határozottan szembeszállnak minden olyan kísérlettel, amely kétségbe vonja e realitásokat, azok megingathatatlan voltát. Ennek kapcsán rámutattak arra, hogy a revansista erők tevékenysége, a revan- sizmus ösztönzése, bárhol is történjen az, ellentétben áll az enyhülés és a biztonság érdekével, a hetvenes években kötött szerződésekkel és egyezményekkel, a helsinki Záróokmánnyal. (Folytatás a 2. oldalon) A Szovjetunió és az Egyesült Államok között megkötött, a közepes és rövidebb hatótávolságú rakétak felszámolásáról szóló szerződés a nemzetközi élet történelmi jelentőségű eseménye, a realista politika győzelme volt. Létrejöttében része volt sok ország tevékenységének, valamennyi kontinens békeszerető erői és háborúellenes mozgalmai fellépésének. A szerződés megerősíti, hogy lehetséges a nukleáris leszerelés, valamint az erőszaktól és a nukleáris fegyverektől mentes világ. A szerződés azonban csak kezdet, ma a legfontosabb, hogy megőrizve és felhasználva mindazon pozitívumokat, amelyek lehetővé tették a szerződés megkötését, következetesen fokozódjanak minden egyes állam erőfeszítései a leszerelési folyamat állandóvá és visszafordíthatatlanná tételére, új szerződések megkötésére, amelyek a felhalmozott arzenálok további csökkentésére irányulva elvezetnek a katonai erőegyensúly mind alacsonyabb szinten való megteremtéséhez, a háborús veszély elhárításához az európai kontinensen és az egész világon. Európa előtt reális lehetőség nyílik meg a szilárd biztonság garantálására, a fegyveres erők és a hagyományos fegyverzetek lehetséges csökkentésére, a két fél meglepetésszerű támadásra alkalmas potenciáljának felszámolására, kontinensünknek a nukleáris és egyéb tömegpusztító fegyverektől való teljes mentesítése révén. Ebből kiindulva a Varsói Szerződés tagállamai szükségesnek tartják, hogy valamennyi ország erőfeszítéseit a következő elsődleges feladatok megoldására összpontosítsa:- a Szovjetunió és az Egyesült Államok között megkötött, a közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták felszámolásáról szóló szerződés hatályba lépésének és végrehajtásának biztosítása;- szerződés megkötése, valamint megállapodás megkötése a Szovjetunió és az Egyesült Államok között 1988 első felében a hadászati támadófegyverek 50 százalékos csökkentéséről, illetve az ABM-szerződés szigorú megtartásáról abban a formában, ahogyan ezt 1972-ben aláírták, valamint arról, hogy a szerződést egyeztetett időn belül nem fogják felmondani;- a nukleáris fegyverkísérletek teljes és általános betiltása, az e cél felé való haladás meggyorsítása oly módon, hogy a nukleáris kísérletekről folytatott szovjet-amerikai tárgyalásokon megállapodásokat dolgoznak ki a kiegészítő ellenőrző intézkedésekről az 1974-es és 1976-os szovjet-amerikai szerződések mielőbbi ratifikálása érdekében; megállapodás a nukleáris robbantások hatóerejének és számának további csökkentéséről;-1988-ban be kell fejezni a vegyi fegyverek és készleteik betiltásáról szóló egyezmény kidolgozását. A szerződésnek megbízható felülvizsgálati és ellenőrzési eljárásokat, egyebek között - kívánságra - vissza nem utasítható kötelező ellenőrzéseket kell előírnia. Elősegíteni a nyilvánosságot és a bizalom légkörének kialakulását, amennyiben hamarosan sor kerülne az egyezmény kidolgozásával kapcsola-. tosan a vonatkozó adatok sokoldalú cseréjére;- az európai biztonsági és együtt- működési értekezlet bécsi találkozója keretében a 23-ak (a VSZ és a NATO országai) konzultációin az európai fegyveres erőknek és hagyományos fegyverzeteknek az Atlanti-óceántól az Uraiig terjedő térségben történő csökkentésével foglalkozó tárgyalások mandátumainak mielőbbi kidolgozása, a tárgyalások megkezdése, még 1988- ban. E célok eléréséhez hozzájárulna a Varsói Szerződés és a NATO-tagor- szágainak határmenti haderőire és hagyományos fegyverzeteire vonatkozó adatcsere megvalósulása a legrövidebb időn belül Európában. A Varsói Szerződés tagállamai, miközben fel(Folytatás a 2. oldalon)
