Új Szó, 1988. március (41. évfolyam, 50-76. szám)

1988-03-31 / 76. szám, csütörtök

Közlemény a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának üléséről (Folytatás az 1. oldalról) 4. Az ülés részvevői kifejezték orszá­gaik eltökélt szándékát az európai - az Atlanti-óceántól az Uraiig terjedő terüle­ten levő - fegyveres erők és hagyomá­nyos fegyverzet jelentős csökkentésére, az ezzel kapcsolatos tárgyalások mielőb­bi megkezdésére. A meglepetésszerű tá­madás veszélye csökkentésének céljából különleges figyelmet kell szentelni azon fegyverfajták csökkentésének, amelyek a fegyveres erők támadóképességének alapját képezik, beleértve a taktikai nuk­leáris fegyvereket is. Az európai hagyo­mányos fegyverzetek terén kialakult asz- szimetriák és egyensúly-hiányok felszá­molására olyan, a kölcsönösség alapján álló csökkentések révén kerülhetne sor, amikor is az csökkentene, aki a fegyver­zetek egyik vagy másik fajtájában fölény­ben van. Ez megfelelne a felek egyenjogú­sága és egyenlő biztonsága elveinek, minden európai állam érdekeinek. Vala­mennyi lépés a szükséges adatok cseréje alapján valósulna meg hatékony ellenőr­zési és inspekciós rendszer mellett. A tárgyalások témája a fegyveres erők és hagyományos fegyverzet, valamint a katonai technika lenne, beleértve a ket­tős rendeltetésű eszközeket, azok nuk­leáris komponense nélkül. A kettős ren­deltetésű eszközök nukleáris komponen­sei külön tárgyalások tárgyát képeznék. E tárgyalásokat nem szabad hosszú időre elhalasztani. A Varsói Szerződés tagálla­mai változatlanul készek azokat a hagyo­mányos fegyverzetekről folytatandó tár­gyalásokkal egyidóben folytatni, s meg­erősítik meghirdetett céljukat - a harcá­szati nukleáris fegyverek teljes felszámo­lását Európában. 5. Az ülés résztvevői megvitatták a bé­csi találkozó munkáját és megállapították, hogy ez a fórum egészen közel került olyan politikai döntések meghozatalának fontos szakaszához, amelyek biztosíthat­ják az európai biztonság és együttműkö­dés további erősítését. A Varsói Szerződés tagállamai kifejez­ték eltökéltségüket, hogy a bécsi találko­zó olyan eredményekkel fejeződjék be, amelyek a helsinki Záróokmány vala­mennyi elve és rendelkezése alapján mi­nőségileg új szintre emelnék az összeu­rópai folyamatot minden területen, erősí­tenék a tényleges leszerelés dinamikáját földrészünkön, még jelentékenyebb és hatékonyabb bizalom- és biztonságerósí- tö intézkedéseket tennének lehetővé, ha­tékony ösztönzést adnának a gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés, a kultúra területén és az összes többi humanitárius területen történő együttmű­ködés elmélyítésének, a kölcsönös meg­értés és tisztelet légköre megteremté­sének. Az ülésen képviselt országok síkra- szállnak azért, hogy a bécsi találkozó munkáját minden irányban tegyék intenzí­vebbé. A maguk részéről készek minden tekintetben hozzájárulni tartalmas, ki­egyensúlyozott záródokumentum kése­delem nélküli kidolgozásához. Megerősítették azt a javaslatot, hogy a bécsi találkozót az európai biztonsági és együttműködési értekezlet részt vevő államai külügyminsztereinek szintjén fe­jezzék be. Ez lehetőséget adna a minisz­tereknek arra, hogy véleménycserét foly­tassanak az összeurópai folyamat további elmélyítésével kapcsolatos kérdésekről, hogy megadják a jelet a tárgyalások meg­kezdésére a bizalom- és biztonságerósító intézkedésekkel, valamint az európai fegyveres erők és hagyományos fegyver­zet csökkentésével kapcsolatos fórumon. Valamennyi európai nép érdekeinek megfelelne a béke és biztonság osztha­tatlan Európájának, a „közös európai ott­honnak“ a létrehozása, amelyben meg­honosodna a jószomszédság és a biza­lom légköre. Megerősítve államaik azon álláspont­ját, hogy meg kell szüntetni Európa két, egymással szemben álló katonai tömbre való megosztottságát, a miniszterek is­mételten síkraszálltak az Észak-atlanti Szövetség és a Varsói Szerződés egyide­jű feloszlatásáért, s az ehhez vezető első lépésként azok katonai szervezeteinek megszüntetéséért. 6. A miniszterek megállapították, hogy a nukleáris leszerelés terén bekövetke­zett változások kedvező előfeltételeket teremtenek olyan európai regionális szin­tű intézkedések elfogadásához, amelyek a katonai szembenállás csökkentésére, a bizalom és biztonság erősítésére irá­nyulnak. Ennek kapcsán megerősítették azon javaslatok megvalósításának nagy jelentőségét, amelyeket közösen vagy külön-külön államaik előterjesztettek. Az ülésen képviselt államok teljes tá­mogatásukról biztosították az alábbi ja­vaslatokat, és aláhúzták készségüket, hogy hozzájáruljanak azok megvalósítá­sához:- a BNK és az RSZK javaslatát atom­fegyver- és vegyifegyver-mentes öveze­tek létrehozásáról a Balkánon, valamint a jószomszédi kapcsolatok és az együtt­működés fejlesztéséről a térség országai között;- az NDK és a CSSZSZK javaslatát atomfegyvermentes folyosó és fegyifegy- ver-mentes övezet létrehozásáról Közép- Európában;- az LNK tervét a fegyverzet csökken­téséről és a bizalom növeléséről Közép- Európában, ami nagy jelentőségű lenne a meglepetésszerű támadás veszélyének csökkentése, a leszerelési és bizalomerő­sítési folyamat fejlesztése szempontjából földrészünkön;- a CSSZSZK új átfogó kezdeménye­zését a bizalom, az együttműködés és a jószomszédi kapcsolatok övezetének létrehozásáról a két szövetségi rendszer érintkezési vonala mentén, ami az össz­európai folyamat további fejlesztésére irá­nyul. A miniszterek üdvözölték azt a Ma­gyarországon, Finnországban és Olasz­országban előterjesztett közös javaslatot, amely felhívást tartalmaz az atomfegyve­rekkel nem rendelkező államokhoz, hogy fokozzák erőfeszítéseiket az európai le­szerelés ügyének előmozdítása érde­kében. 7. A miniszterek úgy vélik, hogy az európai stabilitás megerősítésére irányuló erőfeszítéseket ki kell egészíteni az euró­pai kontinens körüli tengerek és óceánok vizein folyó katonai tevékenység csök­kentésével kapcsolatos határozott intéz­kedésekkel. Támogatásukról biztosították a Szovjetuniónak azokat a javaslatait, hogy jelentősen csökkentsék a katonai szembenállás szintjét Európa északi ré­szén és az egész északi-sarki térségben, hogy e térség váljon a béke és együttmű­ködés övezetévé és hogy e célból kerül­jön sor tárgyalásokra az érdekelt államok között. Hangsúlyozták annak szükségességét is, hogy a földközi-tengeri térség váljon a tartós béke, biztonság és együttműkö­dés övezetévé. Az ülés résztvevői pozití­van értékelték az erre irányuló erőfeszíté­seket és síkraszálltak azért, hogy követ­kezetesen és maradéktalanul hajtsák végre a helsinki Záróokmánynak és a madridi záródokumentumnak a föld­közi-tengeri biztonságot és együttműkö­dést érintő fejezeteit. A miniszterek üdvö­zölték a Szovjetuniónak azt a változatlan készségét, hogy - az Egyesült Államok részéről megnyilvánuló kölcsönösség alapján - kivonja hadiflottáját a földközi- tengeri térségből, beleértve atomfegyver­hordozó hajóit. Üdvözölték a térségben levő haditengerészeti potenciál korlátozá­sára, az e térséggel kapcsolatos biza­lomerősítő intézkedések egyeztetésére, a hajózási útvonalak biztonságának ga­rantálására irányuló új szovjet kezdemé­nyezéseket is. 8. Az ülésen képviselt államok pozití­van értékelik a balkáni államok külügymi­niszterei belgrádi találkozójának eredmé­nyeit - ezek hozzájárulnak a feszültség csökkentéséhez, a jószomszédi kapcso­latok és kölcsönös megértés légkörének kialakulásához a Balkánon -, támogatják a balkáni országoknak azt a készségét, hogy folytassák és elmélyítsék a két- és sokoldalú párbeszédet valamennyi szin­ten, beleértve a legmagasabb szintet is, a béke, a kölcsönös megértés, a bizton­ság és együttműködés erősítése érdeké­ben a térségben. 9. Az ülés résztvevői különleges jelen­tőséget tulajdonítanak az ENSZ-közgyú- lés harmadik, rendkívüli leszerelési ülés­szakának, mint az e téren működő leg­szélesebb körű világfórumnak és abból indulnak ki, hogy annak tevékenysége megerősíti a biztonság, a leszerelés kon­cepcióit, és más, az első rendkívüli lesze­relési ülésszak záródokumentumában megfogalmazott tételeket. Arra számíta­nak, hogy a küszöbönálló rendkívüli ülésszak - a fegyverkezési verseny és a leszerelési tárgyalások legfontosabb vetületei beható elemzésének alapján - kijelöli a leszerelés és a biztonság erősítésének fő irányait, pozitív lendületet ad valamennyi vonatkozó kétoldalú és sokoldalú tárgyalásnak, döntést hoz a már működő tárgyalási és tanácskozási mechanizmusok korszerűsítéséről, első­sorban a genfi leszerelési konferencia hatékonyságának növeléséről. A minisz­terek síkraszállnak azért, hogy az ülés­szak záródokumentuma a lehető legtar­talmasabb és legkonkrétabb legyen. 10 A miniszterek pozitívan értékelték az átfogó nemzetközi béke és biztonság rendszere létrehozásáról az ENSZ-köz- gyűlés 42. ülésszakán elfogadott doku­mentumokat, amelyek alapot nyújtanak a kérdéssel kapcsolatos nemzetközi pár­beszéd fejlesztésére és elmélyítésére, síkraszálltak azért, hogy valamennyi ér­dekelt állammal folytatódjon a konzultáció egy ilyen rendszer kialakításának külön­böző elemeiről és hangsúlyozták, hogy e cél érdekében különleges jelentősége van a konkrét katonapolitikai, gazdasági, ökológiai és humanitárius kérdések meg­oldásának. 11. Az ülésen képviselt államok meg­erősítették annak szükségességét, hogy valamennyi ország szigorúan tartsa tisz­teletben a nemzeti függetlenség és szuverenitás, az erőszakról és a vele való fenyegetésről való lemondás, a határok sérthetetlensége és a területi integritás, a viták békés rendezése, a belügyekbe való be nem avatkozás és az egyenjogú­ság elveit, valamint az ENSZ Alapokmá­nyának többi elvét ós célját. 12. Az ülés résztvevői véleményt cse­réltek a világban meglevő feszültséggó­cokról és konfliktusokról. Kiemelték ezek mielőbbi politikai rendezésének szüksé­gességét, és kifejtették államaik eltökéltsé­gét, hogy aktívan hozzájáruljanak ehhez. A miniszterek megerősítették orszá­gaiknak a közel-keleti igazságos és átfo­gó rendezés, a térségbeli tartós béke elérésének kérdésében képviselt állás­pontját. Feltétlenül szükségesnek tartják, hogy e célból az ENSZ égisze alatt vala­mennyi érdekelt fél egyenjogú részvételé­vel, beleértve a PFSZ-t és a Biztonsági Tanács állandó tagállamait is, nemzetközi konferenciára kerüljön sor és síkraszáll­nak azért, hogy a konferencia előkészíté­sét meggyorsítsák, többek között az ENSZ Biztonsági Tanácsa lehetőségei­nek felhasználásával is. A miniszterek 'elítélték az izraeli hatóságok cselekedete­it a Jordán folyó nyugati partján és a gázai övezetben. A miniszterek komoly aggodalmukat fejezték ki az iráni-iraki konfliktus jelenle­gi eszkalációja miatt. Síkraszálltak a nem­zetközi erőfeszítések fokozásáért, az ENSZ Biztonsági Tanácsa 598. számú határozatának mielőbbi megválósításá- ért. Méltatták azt a fontos szerepet, ame­lyet a konfliktus rendezésében az ENSZ és annak főtitkára vállal. Véleménycserét folytattak a Genfben folyó afgán-pakisztáni tárgyalásokról. Tá­mogatásukról biztosították az afganisztá­ni nemzeti megbékélés elérésére törekvő irányvonalat, a helyzet mielőbbi politikai rendezését, az ország belügyeibe történő bármiféle beavatkozás megszüntetése, Afganisztán függetlensége és szuvereni­tása tiszteletben tartásának alapján. A mi­niszterek síkraszállnak az afgán -pakisztáni tárgyalások mielőbbi befeje­zéséért és azon dokumentumok aláírásá­ért, amelyek tartalmazzák az Afganisztán körül kialakult helyzet politikai rendezé­sét, ami lehetővé teszi a szovjet csapatok kivonásának megkezdését. Megállapítot­ták, hogy a belső afgán problémák megol­dása kizárólag maguknak az afgánoknak az ügye. A miniszterek síkraszálltak a ciprusi probléma igazságos rendezéséért, a Cip­rusi Köztársaság függetlensége, egysé­ge, területi integritása, el nem kötelezett politikája tiszteletben tartása alapján. 13. Az ülés résztvevői megvizsgálták a szövetséges országok külpolitikai együttműködésének kérdéseit, azok hely­zetét a nemzetközi küzdőtéren, és kife­jezték eltökéltségüket annak további el­mélyítésére és fejlesztésére. Az ülés a barátság és a kölcsönös megértés légkörében folyt le. A következő ülésre Budapesten kerül sor. Felhívás a NATO-tagállamokhoz, az európai biztonsági és együttműködési értekezlet résztvevőihez (Folytatás az 1. oldalról) lépnek a fegyveres erőknek és a ha­gyományos fegyverzeteknek a katonai költségvetések megfelelő mérséklése melletti jelentős csökkentéséért, ké­szek arra, hogy e tárgyalások során kölcsönös alapon kimutassák és meg­szüntessék a fennálló aránytalanságo­kat és egyensúlyhiányokat, mind össz­európai szinten, mind az egyes térsé­gekben;-önálló tárgyalások megkezdése az európai harcászati nukleáris fegy­verek csökkentéséről, beleértve a ket­tős rendeltetésű eszközök nukleáris összetevőit, valamint e fegyverek ké­sőbbi felszámolásáról;-a Varsói Szerződés és a NATO tagállamai képviselőinek össze kell ha­sonlítaniuk katonai doktrínájukat, fi­gyelembe véve azok katonai-technikai vonatkozásait is, azzal a céllal, hogy mindkét szövetségi rendszer és azok tagállamai katonai doktrínájának és el­képzeléseinek szigorúan védelmi jelle­get adnak;-az európai bizalomerősítési, biz­tonsági és leszerelési konferencia első szakasza során elfogadott bizalomerő­sítő intézkedések továbbfejlesztése és kiszélesítése, párhuzamosan új biza­lom, és biztonságerósító intézkedések kidolgozásával, beleértve a hadgya­korlatok számának és méretének kor­látozását, a bizalomerősítő intézkedé­seknek a haditengerészet és a légierő tevékenységére való kiterjesztését;-a Balkánon, Európa középső és északi térségében atom- és vegyifegy- vermentes zónák létrehozása, a fegy­verzet csökkentése és a bizalom növe­lése Közép-Európában. A Varsói Szer­ződés és a NATO érintkezési vonala mentén atomfegyvermentes folyosó, valamint a bizalom és csökkentett fegyverzet övezetének létrehozása. A katonai tevékenység korlátozása és a katonai szembenállás szintje csök­kentése folyamatának megkezdése Európa északi és déli részén. A Föld­közi-tenger térségének a béke és együttmúködés övezetévé való átalakí­tása;-tárgyalások megkezdése a hadi­tengerészeti nagyhatalmak, különösen a nukleáris fegyverekkel rendelkező államok, valamint más érdekelt orszá­gok részvételével a haditengerészeti tevékenység korlátozásáról és megtil­tásáról egyeztetett övezetekben. A ha­ditengerészeti fegyverzet korlátozása és csökkentése, a bizalomerősítő in­tézkedések kiterjesztése a tengeri és óceáni térségekre azzal a céllal, hogy biztosítsák a tengeri hajózás bizton­ságát;-a Varsói Szerződés és a NATO tagállamai egy-két évre hirdessenek moratóriumot katonai költségeik növe­lésére azzal, hogy távlatilag sor kerül azok további hatékony csökkentésére. Aktivizálni keli a genfi leszerelési konferencia gyakorlati munkáját, olyan hatékony intézkedések elfogadása ér­dekében, amelyek elvezetnek a nukleá­ris fegyverkísérletek általános és teljes betiltásához, a nukleáris leszereléshez és világűrbeli fegyverkezési verseny megakadályozásához. Az a cél, hogy az e témákról folytatott két- és többol­dalú tárgyalások kölcsönösen kiegé­szítsék egymást és azonos célt köves­senek. Az összes említett területen való megállapodás elérése és sikeres vég­rehajtása szempontjából különös je­lentőségű a nagyobb nyíltság katonai területen, a szükséges információk cseréje, valamint a felek által vállalt kötelezettségek ellenőrzését biztosító szigorú és hatékony rendszer létreho­zása. Á jelzett feladatok megoldása elő fogja segíteni a kontinens helyzetének további javulását, elvezet a katonai fenyegetés jelentős csökkentéséhez, a bizalom megszilárdításához és a sokoldalú együttmúködés fejlődésé­hez Európában. A Varsói Szerződés tagállamainak külügyminiszterei megerősítik állama­iknak a katonai támaszpontok felszá­molására és a más országok területén állomásozó külföldi csapatok kivoná­sára vonatkozó javaslatait, és megálla­pítják, hogy ezek megvalósítása lénye­ges hozzájárulást jelentene a stabilitás és biztonság megerősítéséhez Euró­pában és a világban. Világszerte erősödik a meggyőző­dés, hogy a nukleáris háborúnak soha­sem szabad kitörnie, hogy annak nem lehet nyertese, hogy meg kell akadá­lyozni minden háborút, legyen az nuk­leáris vagy hagyományos. A biztonsá­gos világ az új gondolkodás térnyeré­sét, a háború és béke kérdéseinek új megközelítését követeli meg, feltétele­zi a nukleáris fegyverek teljes felszá­molását, a nukleáris elrettentés felfo­gásának feladását, az erőpolitika és az erőszakkal való fenyegetés alkalma­zásáról történő lemondást az államok közötti kapcsolatokban. A leszerelés és a fegyverzetcsök­kentés folyamatában megsemmisítés­re kerülő fegyverzetet nem szabad má­sokkal felváltani, meg kell akadályozni a fegyverkezési verseny minden új irá­nyát. A kompenzálás megvalósítása, új eszközök létrehozása és tökéletesíté­se, legyenek azok nukleáris, vegyi, vagy hagyományos eszközök, ellenté­tesek lennének Európa népeinek alap­vető érdekeivel, amelyek arra törek­szenek, hogy megszabadítsák a föld­részt az itt felhalmozott fegyverektől. A Varsói Szerződés tagállamai nyo­matékosan felhívják a NATO országo­kat, valamennyi európai államot, hogy éljenek a történelmi eséllyel és együt­tes erőfeszítésekkel folytassák a hala­dást a leszerelés, a biztonság és az együttmúködés minden téren való erő­sítése útján. A maguk részéről minden tőlük telhetőt meg fognak tenni ennek érdekében - fejeződik be a VSZ kül­ügyminiszteri bizottságának felhívása. RÖVIDEN + Szemináriumot tartott tegnap Prágában a CSKP KB propaganda- és agitációs osztálya előadók és propagandisták számára. A nemzet­közi helyzet időszerű kérdéseiről Mi­chal Štefaňák, a CSKP KB nemzet­közi politikai osztályának vezetője beszélt. + Ülésezett tegnap Prágában a Csehszlovák Zeneszerzők és Elő­adóművészek Szövetségének Köz­ponti Bizottsága. Értékelte a szövet­ségnek a múlt évben végzett mun­káját, s kitűzte feladatait a következő időszakra. A főbeszámolót Ladislav Burlas érdemes művész, a Szlová­kiai Zeneszerzők és Előadóművé­szek Szövetségének elnöke tartotta. + Ünnepélyes keretek között kitüntetéseket osztottak ki tegnap Bratislavában a Szlovák Nemzeti Fronthoz tartozó szervezetek képvi­selőinek a mezőgazdaságnak tavaly nyújtott segítségükért. A Szlovák Nemzeti Front KB elismerő okleve­lét, valamint a Szlovák Mezőgazda­sági és Élelmezésügyi Minisztérium ágazati kitüntetéseit Daniel Futej, a Szlovák Nemzeti Front KB alelnö­ke nyújtotta át, majd Benyó Máté, a Szlovák Nemzeti Front KB titkára mondott ünnepi beszédet. + Megtartotta 4. ülését tegnap Prágában a SZISZ Pionírszerveze­tének Központi Tanácsa. Megtár­gyalta azokat a feladatokat, amelyek a pionírszervezeti dolgozók 4. or­szágos konferenciáját és a CSKP KB 7. ülését követően a szervezetre hárulnak. Jelen volt Vasil Mohorita, a SZISZ KB elnöke is. + A Cseh Szocialista Köztár­saság kormánya tegnapi ülésén megtárgyalta a csehországi minisz­tériumok és más központi államigaz­gatási szervek felépítésének és ha­táskörének módosításáról szóló CSNT-törvény tervezetét. A továb­biakban az egészségügyi reszortnak az 1995-ig terjedő időszakban köve­tendő tudományos-műszaki politiká­jával foglalkozott, majd áttekintette az arról készített átfogó elemzést, hogyan alakult a gazdálkodás a Cseh Iparügyi Minisztérium re­szortjában. + Michal Marik, a Szövetkeze­tek Központi Tanácsának alelnöke és Badin al-Badin, a Szíriai Kisipa­rosok Általános Szövetségének alel­nöke tegnap Prágában aláírta a két szervezet együttműködését az 1995-ig terjedő időszakban szabá­lyozó hosszú távú egyezményt. 1988. III.

Next

/
Oldalképek
Tartalom