Új Szó, 1988. március (41. évfolyam, 50-76. szám)

1988-03-24 / 70. szám, csütörtök

Új gondolkodásmódot, hatékonyabb munkát A kádermunka javítása HASZNOSÍTHATÓ TAPASZTALATOK 24. A vágsellyei (Šaľa) Duslo nemzeti vállalatnál nagy figyelemmel kísér­jük a hazánk politikai-gazdasági éle­tében végrehajtott és előkészület­ben lévő változtatásokat. Nyilvánva­ló, hogy az emberek kezdeménye­zése fokozásának elfogadott iránya, a teljesítményrendszer határozot­tabb alkalmazása, a munkafegye­lem szilárdítása és a káros társadal­mi jelenségek ellen folytatott határo­zott harc sikert hoz a mindennapi életben. Ezekkel összefüggésben mint rendkívül fontos területre, vállala­tunk politikai és gazdasági vezetése elsődleges figyelmet fordít a káder­munka kérdéseire. Érthető, hiszen az emberek felkészültsége a mun­kateljesítményre a legalapvetőbb kritériuma a hatékony tevékeny­ségnek. A sikeres és hatékony kádermun­ka előfeltétele, tapasztalataink sze­rint, a nagyfokú öntudatosság, a hosszú távú tervezés, céltudatos­ság és az átfogóan kidolgozott rend­szer. Nálunk a vállalatnál is a múlt­ban rendszeresen nagyszámú kü­lönböző elemzést és részműveletet végeztek, amelyek azonban csak töredékes információt szolgáltattak a valós helyzetről, amellett nem tet­ték lehetővé egzakt értékelését an­nak, hogy vajon ez a helyzet jó vagy rossz, hiányoztak a prognózisok és kiindulók. Maga az elemzés színvo­nala nem vette tekintetbe mindig a humán tudományok szélesebb kö­rű alkalmazását, és nem merítette ki a vizsgált jelenség lényegét sem, annak szélesebb összefüggéseit. Ebben az irányban nálunk hosszú időn keresztül bevált a célhelyzet modellálása, vagyis elvont elképze­lést alkotni arról, mit is szeretnénk elérni. Érthető, hogy dinamikus mo­dellekről van szó, amelyek a külső és a belső feltételektől függően vál­toznak és rendszeres aktualizálást követelnek. Az optimális célállapot ismerete lehetővé teszi a valósággal való teljesen szakszerű összeha­sonlítást, és a föltárt különbségek egyenesen megszabják a mennyi­ségi és minőségi kiindulókat. Ilyen módon 1985-ben kidolgoztuk ,,Az irányító dolgozók káderstruktúrájá­nak optimalizálását“, amelyhez a komplex értékelés mellett felhasz­náltuk a munkaértékeléseket, a pszichológiai vizsgálatokat és a modell struktúrákat. Ez az anyag hosszú távú koncepció lett, és egy­ben nagyon részletes információkat nyújt a káderhelyzetről vállalati vi­szonylatban és az egyes részlege­ken, valamint a kádertartalékok helyzetéről, színvonaláról stb. Min­den évben aktualizálódik a végre­hajtási tervben konkretizált intézke­désekkel a munkaértékelések ered­ménye alapján. Néhány éves pozitív tapasztala­tunk van (hasonlóan, mint a Slovnaft alapüzemében) az éves időközök­ben végzett munkaértékelésekkel. Minden gazdasági vezető megadott szempontok alapján értékeli beosz­tottjait. Megvonja a hosszú távú fel­adatok mérlegét, megfogalmazza a következtetést és az új feladato­kat. öt kategória alapján minősítve- a kiválótól egészen az elégtelenig- értékeli a vezetőket az adott tiszt­ségben végzett munkájuk szerint. Az természetes, hogy az értékelé­sek eredményeinek tükröződniük kell a gyakorlatban. A munkaértéke­lések rendszere nálunk egyebek közt abból a szempontból is bevált, hogy a munkában tanúsított adott­ságok értékelése jó alapot szolgálta­tott a komplex értékeléshez. Szük­séges azonban figyelmeztetni arra, hogy alkalmazása a vezetők nagyon felelősségteljes és aránylag hosz- szan tartó felkészítését követeli meg. Úgyszintén a szerzett informá­ciók felhasználása mélyebb elemzé­sekre elképzelhetetlen a számítás- technika alkalmazása nélkül. Különösen fontosnak tartjuk az értékelés eredményeinek összekap­csolását az anyagi ösztönzőkkel. Ezen a téren a munka javításának nagy tartalékaival rendelkezünk. En­nek oka a gazdasági előírásokban és szabályzatokban keresendő. Hozzájárul ehhez az is, hogy a ve­zetők közül még nem mindenki tu­datosította a differenciált javadalma­zás elkerülhetetlenségét. A kádermunka nagyon fontos tar­tozékának tekintjük a káderek kivá­lasztásának, előkészítésének, szét- helyezésének egészét, amelynek folyamatosnak kell lennie. A munká­ba lépő, frissen végzett fiatal szak­középiskolás vagy főiskolás pszi­chológiai vizsgálaton esik át, és az adaptációs folyamat keretében rész­letes felkészülési tervet dolgoztunk ki. Ha megvannak a képességei, és a munkába lépés folyamata alatt bizonyítja rátermettségét az irányító, szervező, vagy alkotó munkára, a perspektív dolgozók közé sorolják be. A rendszeres évi értékelés (amelynek része a kádertartalékok értékelése) a legjobb dolgozókat ká­dertartaléknak jelöli ki, és sajátos terv szerint megkezdődik felkészí­tésük. Sajnos nem mindig sikerül teljes mértékben biztosítani a dolgozó személyes érdekeltségét az irányító munka végzésében, noha ezt az irányító munka jelenlegi csekély vonzása miatt különösen fontosnak tartjuk. Ezzel kapcsolatban szüksé­ges megemlíteni, hogy a bérezési rendszer átalakításának második szakasza, a brigádrendszerű mun­kaszervezéssel és javadalmazással együtt viszonylag jó feltételeket te­remtett a horizontális differenciáció, vagyis az azonos beosztású dolgo­zók közti differenciálás számára. A vertikális differenciálás lehetősé­gei az egyes funkciószintek között, tapasztalataink szerint, nem felel meg a követelményeknek, s ez ne­gatívan befolyásolja a motiváció té­nyezőit. A gyakorlatban olyan ellent­mondásokkal találkozunk, hogy a magas képzettségű szakemberek igényes és felelős vezetői poszt he­lyett alacsonyabb beosztást vállal­nak, és az aránylag kis keresetcsök­kenést a munkakörükön kívül kifej­tett tevékenységgel sokkal nagyobb gazdasági hatással egyenlítik ki. Noha vannak bizonyos céljaink ez­zel kapcsolatban, meg kell monda­nunk, hogy a jelenlegi körülmények között a vállalat nem képes ezt a kérdést megoldani. A vezető tiszt­ségekbe kerülő dolgozók kiválasztá­sának további követelménye az volt, hogy a jelöltek megítélésébe a na­gyobb objektivitás érdekében széle­sebb kollektívát vonjunk be. Nem utolsósorban megértettük annak szükségességét, hogy a kádermun­ka terén is kiszélesítsük a demokrá­ciát, hogy a vállalat dolgozói aktí­vabban befolyásolhassák saját fejlő­désüket. Ebből a célból az egész rendszer átértékelése után 1987 júniusában a vállalat igazgatóságával és az SZLKP üzemi bizottságával jóvá­hagytuk a vállalaton belüli pályáza­tok szabályainak kísérleti alapelveit. A vezető tisztségekre a pályázatot ezeknek a szabályoknak az értelmé­ben háromhetes időelőnnyel hozzuk nyilvánosságra. A jelentkező pályázókat bizottság ítéli meg, melynek tagja az üzem illetékes igazgatóhelyettese, a ká­der- és személyzeti osztály helyet­tes vezetője, az SZLKP üzemi bi­zottságának képviselője, az SZLKP alapszervezetének elnöke, a Forra­dalmi Szakszervezeti Mozgalom mühelybizottságának elnöke és a káderosztály vezetője. A bizottság munkája a káderanyagon alapszik, figyelembe veszi továbbá a munka­értékelést, a pszichológiai vizsgála­tot, saját tapasztalatait, a jelentkező írásos feleleteit, amelyet a pályázott funkció betöltésével kapcsolatban kapott. Szükség esetén a bizottság a pályázót meghívhatja a tanácsko­zására. Az eredmények összesítése után a bizottság felállítja a pályázók sorrendjét és döntésre az igazgató elé terjeszti. A további eljárás a ká­derszabályzat szerint történik. Az eddigi tapasztalatok (eddig 11 pályázatot írtak ki, amelyekre 32-en jelentkeztek) a korábbi eljárással szembeij néhány pozitívumot hoz­tak felszínre. Jelenleg - együttműködve a Slov- nafttal - átfogóan értékeljük a kísér­let eredményeit, előkészítjük a ja­vaslatot a termelési-gazdasági egy­ség keretében történő szélesebb kö­rű alkalmazásra. Dr. SVÄTOZAR HAZUCHA, a Duslo nemzeti vállalat káder- és személyzeti osztályának helyettes vezetője A brnói Lacrum vállalat a második negyedévben kezdi meg legújabb ter­méke, a tartósított tejszín gyártását, amely Kapucínek néven kerül forga­lomba Csehor­szágban. A fekete­kávét tejszínnel kedvelők örömére az idén 400 ezer li­tert gyártanak be­lőle. A felvételen Augustín Knot és Iva Miková a Kapu­cínek csomagolá­sát ellenőrzi. (Igor Zehl felvétele - ČTK) Kötelességek és igények A Rozsnyói (Rožňava) járásban is az egyik legigényesebb feladat a növényter­mesztés és az állattenyésztés lényeges növelése. A termelés hatékonyságát az utóbbi két évben főleg a gabonatermesz­tésben sikerült teljesítenünk. Termésátla­gunk az elmúlt két évben 3,63 tonna volt, s ez a 7. ötéves terv átlagához viszonyít­va 18 százalékos növekedést jelent. Ez a jó átlag a növénytermesztés legprog­resszívebb ágazatában azonban nagyon gyenge termést takar kukoricából, mákból és takarmányfélékből. Nem győzzük hangsúlyozni, hogy a gabona- és a takar­mánytermesztés két egyenrangú ágazat. Azonban az előállított takarmányok minő­sége a vártnál gyengébb, de minőségé­nek elemzése azt mutatja, hogy jobb mint 1986-ban volt. Nem titkolhatjuk azonban, hogy a takarmányhiányt az idén is súlyos összegek kifizetésével tudjuk csak pótol­ni. Ez azt jelenti, hogy a költségek járási viszonylatban mintegy 7 millió koronával növekednek. A gabonafélék termesztésének inten­zitását továbbra is biztosítani akarjuk. A hosszan tartó ősz és a jelenlegi enyhe tél használt az őszieknek és a mezőgaz­dasági üzemek többségében a vetések állaga jó. Az ötéves tervidőszak elmúlt éveiben sikerült ugyan teljesíteni globáli­san a gabonafelvásárlás tervét, nem tud­ÖSSZHANGBAN A KÖVETELMENYEKKEL A losonci (Lučenec) járási pártbizott­ság a kádermunka javítását elsőrendű feladatának tartja. Egyre nagyobb figyel­met fordít a káderek kiválasztására, felké­szítésére, nevelésére és széthelyezésé- re. Mindezt céltudatosan, átgondoltan és tervszerűen végzi. A káderek kiválasztá­sánál arra törekszik, hogy a kiválasztottak olyan osztályöntudattal, erkölcsi és politi­kai tulajdonsággal rendelkezzenek, ame­lyek zálogát adják annak, hogy megfelelő politikai és szakképzettséggel felelősség- teljesen és eredményesen tudják betölte­ni azt a tisztséget, amivel megbízták. A káderek kiválasztását a városi, helyi, üzemi pártbizottságok és pártszervezetek közreműködésével végzi. Kikéri az illeté­kes pártszervek, pártszervezetek, vala­mint a Nemzeti Front szervezeteinek és a munkaadó véleményét, állásfoglalását. A káderek kiválasztásánál pártunk lenini nemzetiségi politikájával összhangban következetesen ügyel a szociális és a nemzetiségi összetétel megtartására, mivel járásunk lakosságának közel hu­szonnégy százaléka magyar nemezetisé- gű. Nagy figyelmet fordít arra is, hogy az egyes tisztségekbe arányosan kerüljenek pártonkívüliek, nők és fiatalok, elsősorban azok, akik munkájukkal bizonyították, hogy érdemesek a bizalomra. A járási pártbizottság megkülönbözte­tett figyelmet fordít a kádertartalékok kivá­lasztására és nevelésére, mivel ezen a területen vannak még hiányosságok és tennivalók. Kiválasztásukat a szükséges létszámban és az ezzeljáró munkát az egyes osztályok végzik. A szerint biztosít­ják felkészítésüket és nevelésüket, hogy készenléti, vagy távlati kádertartalékok­nak vannak-e kiválasztva. Az egyes osz­tályok mindkét esetben arra törekednek, hogy a kádertartalékok zöme fiatal, fejlő­dőképes legyen, megfelelő eszmei-politi­kai felkészültséggel rendelkezzenek, tud­janak az emberekkel bánni, tárgyalni, megnyerni őket, ugyanakkor irányítani és dönteni, ami a tisztség eredményes betöl­tésének fontos tényezője. Mindezt azért teszik, mert a gazdasági, szociális és társadalmi fejlődés gyorsításának straté­giája sokoldalúan képzett és tehetséges kádereket igényel. Ennek szellemében tökéletesítik a kádertartalékokkal végzen­dő munkát. Gondos kiválasztással több személyt jelölnek ki az egyes területekre. Ez a módszer lehetőséget ad a kiválasz­tottak képességének megítéléséhez, ami a káderek felkészítése szempontjából igen fontos. Ezt kérik számon az alacso­nyabb fokú pártszervektöl és pártszerve­zetektől, s rajtuk keresztül a Nemzeti Front szervezeteitől, a káderek és sze­mélyzeti osztályoktól, azok tisztségviselő­itől. Járásunkban a céltudatos káderpoliti­ka meghozta a várt eredményeket. A párt- és állami szervekben, a Nemzeti Front szervezeteiben, főleg a nemzeti bizottságokban, gazdasági szervekben, a közoktatás és a kultúra területén a ve­zető tisztségekben számos tehetséges szlovák és magyar nemzetiségű káder dolgozik, megfelelő politikai és szakkép­zettséggel, akik elvhűek, tettrekészek és odaadóak a párt, a munkásosztály és a szocializmus ügye iránt. Közel nyolcvan százalékának megvan a megkövetelt po­litikai, és több mint nyolcvanöt százaléká­nak pedig a szakmai képzettsége. Egyre több fiatal káder tisztségbe helyezésével csökkent az átlagos életkor. Megfelelő a nők részaránya is, főleg a közoktatás, a művelődés és az egészségügy területén, valamint a Poľana nemzeti vállalatnál. Az említett eredmények annak tudha­tok be, hogy járási pártbizottságunk kö­vetkezetesen teljesíti a legfelsőbb párt­szerveknek a káderpolitikáról és a káder­munkáról hozott határozatait. Sikereink­hez hozzájárult az a tény, hogy javult a káder- és személyzeti osztályok mun­kája. A felsőbb pártszervek irányvonalá­nak szellemében járási pártbizottságunk pontosította kádernomenklatúráját. Ha­sonlóképpen jártak el a városi, helyi, üze­mi bizottságok és alapszervezetek is. Já­rási pártbizottságunk figyelemmel kíséri a nomenklatúrába tartozó káderek mun­káját, átfogóan értékeli, s tárgyilagosan ítéli meg felkészültségüket, tettrekészsé- güket és képességüket a tisztség ered­ményes betöltésére. Azokat, akik nem képesek tisztségük betöltésére, az igé­nyes feladatok elvégzésére, vagy munká­jukban komoly hiányosságok merültek fel, esetleg visszaéltek beosztásukkal, felmentik tisztségükből. Az utóbbi két év­ben öt esetben került erre sor. A járási pártbizottság kádermunkájá­nak súlypontját a jelen és az elkövetkező időszakban a CSKP KB 7. ülésén elfoga­dott határozatok lebontására, konkretizá­lására és következetes teljesítésére he­lyezi. Ezt követeli meg az alsóbb párt­szervektől, szervezetekből azzal a céllal, hogy a káderpolitika és a kádermunka minősége tovább javuljon a járási párt- szervezetben, a járás politikai, gazdasági és társadalmi életének minden terüle­tén. TANKINA ISTVÁN, a járási pártbizottság titkára tünk viszont eleget tenni kötelezettsége­inknek például a sörárpából. Az állattenyésztés terén is csak az állami felvásárlási ten/ főbb mutatóit telje­sítettük. Az utóbbi öt évben több mint 600 literrel növeltük a tehenenkénti fejési átla­got. Lemaradtunk viszont a hizlalásban, évek óta az utolsók közt vagyunk a kerü­letben. Baj van a tej minőségével. Az új minőségmeghatározás szerint az elsó osztályba a tejnek csupán 23,5, a máso­dik osztályba 25,1, a harmadik osztályba 29,1 százaléka tartozik. A föltárt tények arról tanúskodnak, hogy jelentős tartalé­kok vannak mindazok munkájában, akik a tejet előállítják, raktározzák, szállítják és feldolgozzák. A jövőben e téren is lénye­ges javulást kell elérnünk. A járási pártbi­zottság egy végrehajtási tervet hagyott jóvá a mezőgazdasági termelés növelé­sére, a termékek minőségének javítására és a tudományos-műszaki fejlesztés meggyorsítására. A mezőgazdasági üze­mek ezt a tervet saját feltételükre lebon­tották, amit a pártalapszervezetek évzáró taggyűlésein is megtárgyaltak. A legigényesebb feladat a nyereséges gazdálkodás biztosítása minden üzem­ben. Ennek egyik alapja a gazdaságos termelés feltételeinek a megteremtése, ebben ugyanis az egyes vállalatok között nagyok a különbségek. Véleményünk szerint a termelési költségek csökkenté­sével és az átlagon aluli üzemeknek az átlagosok szintjére való emelésével a bú­zatermesztésnél 1,7 millió, az árpánál 550 ezer, a rozsnál 400 ezer és a burgo­nyánál 1 millió korona többletjövedelem érhető el. Az 1987-es év gazdasági eredményei minden mezőgazdásági vállalatnál bizo­nyították, hogy ahol jó a munkaszervezés és a vezetők időben reagálnak a változó körülményekre, ott lehetséges kedvezőt­len éghajlati viszonyok közepette is jó eredményeket elérni. Több határozott tettet, gyakorlati ered­ményt, felelősséget és elvszerűséget - ezek a követelmények minden mező­gazdasági vállalatra érvényesek. A párt- szervezeteknek külön hangsúlyt kell fek­tetni a határozatok teljesítésére és a párt­ellenőrzés hatékonyságának növelésére: e téren semmilyen opportunizmus sem engedhető meg. Senki, bármilyen tiszt­ségben dolgozzék is, nem vonhatja ki magát a pártellenőrzés alól. A mezőgaz­dasági komplexum fejlesztése, céljainak teljesítése és gazdaságossága a 8. öt­éves tervidőszak hátralevő éveinek fela­datai megkövetelik a kádermunka javítá­sát, nagyobb igényeket kell támasztania a vezetőkkel, a káderelókészítéssel és a neveléssel szemben. A kádermunkában tanúsított nagyobb igényességet össze kell kapcsolni az ellenőrzéssel, főleg az irányításban. Objektívan és folyamatosan kell értékelni, hogy a vezető beosztású dolgozók miként tartják tiszteletben a tár­sadalmi igényeket, és miként tesznek ele­get az elvárásoknak. Hogyan valósítják meg a szállítói-megrendelői kapcsolato­kat és milyen hatékonysággal alkalmaz­zák a tudományos-műszaki fejlesztés eredményeit a termelésben. LÖRINCZ GYULA, a járási pártbizottság titkára

Next

/
Oldalképek
Tartalom