Új Szó, 1988. március (41. évfolyam, 50-76. szám)

1988-03-22 / 68. szám, kedd

Nem akarok veszíteni „Én nem tudok veszíteni - hajto­gattam kamaszfejjel. Szépen hang­zik, mégsem igaz. Bizonyára sok mindenben veszíteni fogok,, és ezt el kell viselnem. Ma már mást mon­dogatok: nem akarok veszíteni. De ha mindent elveszítek, egy valamit akkor sem az önbizalmamat. Spor­tolok. Évekig készülök a mérkőzé­sekre, aztán egy pillanat eldönti, ki az erősebb, ki lesz a győztes. Ver­seny az élet is. Vannak dolgok, me­lyekre nem tudok felkészülni mega­dott időre, nem tudom megszerezni a szükséges ,,kondíciót", és eleve nem győzhetek. Olyankor azt mon­dom: halasszuk el, mert az életben nagyobb a tét, mint a sportban“. Halda Gábor, a Zselizi (Želiezov­ce) Magyar Tanítási Nyelvű Gimná­ziumban érettségizett 1984-ben. Azóta, a két év katonai szolgálatot leszámítva, szülőfalujában, Szé­gyenben (Svodin) a Csehszlovák -Szir Barátság Efsz-ben inszeminá- torként dolgozik. A harminc tagú üzemi SZISZ szervezet elnöke.- A SZISZ IV. kongresszusa előtt mindenki arról beszélt, hogy az majd változtat az ifjúsági szervezet mun­káján. Való igaz, hogy sok újat ho­zott. De nekünk is változnunk kell. Mi, a vezetőség becsületbeli ügyünknek tartjuk, hogy megtaláljuk a munkához a lehető legmegfele­lőbb hozzáállást és módszereket. Tavaly, szervezetünk megalakulá­sakor, nagy tervekkel indultam, eb­ből van amit megvalósítok, van ami­ről lemondok, mert azóta látom, hogy nem lehet megoldani. Amit megvalósítunk: lecsökkent/ük a tag­ságot az aktív tagokra. Mindenki tartozni akar valahova. A fiatalok, a még családtalanok ré­szére lehetőséget kell teremteni az önmegvalósításra Nem mindenki olyan, mindenre elszánt, amilyen én is vagyok. Ifjúságom nem múlhat el tettek nélkül. Nem tudom elképzelni az életem sport nélkül. Kitölti a sza­badidőmet. Nem az kell, hogy minél több tömegszervezet tagja legyek, mert ha mindenütt csak egy keveset akarnék, sehol se vállalhatnék, csi­nálhatnék semmit. Nem elég, hogy csak saját magam sportolok. Ha te­hetséges vagyok, másokat is segíte­nem kell. Ezért örültem, hogy az alapiskola egyik pedagógusa, a Csemadok elnöke felajánlotta, ve­zessem az iskola asztalitenisz-kö­rét. Kedden és pénteken eddzem a gyerekeket. Kézilabdával kezdtem. Az alapis­kolában csak a mozgás, a játék kedvéért, a gimnáziumban már ke­rületi szinten játszottunk. Nem volt kapusa a csapatnak, beálltam a ka­puba, hogy bevegyenek maguk kö­zé. Jelenleg a falusi csapatban foci­zom. A turizmusra a természetsze­retetem csábított. Errefelé nincse­nek túrautak, ezért a több kilométe­res gyaloglást a terepfutás helyet­tesíti. Nyáron a štúrovói strandfürdő medencéinek, télen Donovaly hegy­oldalainak örülök. Olyan nincs, hogy ne lenne sportlehetőség. Ahol van egy darab gyalogút, és hol nincs, kész a futópálya. Gábort hajnali fél hatkor ébreszti az óra. Bár korai az ébredés, hatkor a sertéstelep állatgondozóinak már jó napot kívánhat. Az állatok egész­séges fejlődésére, a megfelelő súly- gyarapodásra ügyel, és fő feladata az egészséges egyedeket kiválasz­tani a mesterséges megtermékenyí­tésre.- Való igaz. van a sertésnél ,,gusztusosabb" állat is. Annak, aki idegenkedik a haszonállatoktól, ma­gyarázhatnám napestig, ezt a mun­kát is odaadással lehet végezni. Nemcsak az állatokkal törődöm, em­bereket is irányítok. Itt ugyanúgy meg kell teremteni a légkört, amely­ben könnyedén lehet dolgozni: al­kalmazkodnom, engednem is kell, ugyanakkor keménynek lennem. Érettségire ötödik tantárgyként a mezőgazdasági munka alapjait választottam. A Nyitrai (Nitra) Mező- gazdasági Főiskolára beadtam a kérvényemet, a felvételi vizsgára viszont nem mentem el. Nem gyáva­ságból. Nem éreztem, hogy mindazt tudom, amit elvárjak tőlem. A kato­nai szolgálatom két éve alatt sokat felejtettem, viszont amióta dolgo­zom, kialakult a viszonyom ehhez a munkához. Nem volt könnyű a be­illeszkedés. Ahogy az érettségi után, nehezen találtam meg a helyem, a katonaság után is. Ha arra gondolok, hogy osztály­társaim lassan a főiskolai záróvizs­gákra készülnek... Nem kertelek, megbántam, hogy halasztottam. Most viszont tudom, mire kell figyel­nem, mi hasznos, mit akarok, mi a mezőgazdasági mérnök munka töl­tete. Tudom, mit hogyan tennék, ha egy farm vezetője lehetnék. El aka­rom végezni a főiskolát. De amíg jól érzem magam ebben a beosztásban, elégedett leszek. A munkám mellett egyébként is sok minden érdekel. Nem hagyom el, inkább elfoglalom rpagam. Mozart zenéjét ugyanolyan szívesen hallga­tom mint a legmenöbb rockegyütte­seket. Olvasok és írok. Ahhoz, hogy eligazodjam az eletben, fontos az önismeret. A megismerésben az irás segített. írtam magamról, a ba­rátaimról, a fiatalok és a falu életéről. Úgy érzem, könnyen megismerek másokat is. Közlékeny vagyok. Azokkal szemben tartózkodó, akik a mélységeket nem ismerik. A fel­színes emberekkel. Ismeretszerzés­re biztos több a lehetőség városban. Igaz. hogy nálunk nincs képzőművé­szeti kiállítás, viszont mindenki min­denkinek köszönt. A mi életünk egy­szerűbb, de én szeretem, ahogy Szőgyénben élünk. TALLÓSI BÉLA „SZÁMŰZIK“ AZ ITTAS GÉPJÁRMŰVEZETŐKET Kelet-Szlovákia közúti forgalmáról-A gépjárművek száma kerüle­tünkben évről évre rohamosan nő, jelenleg már több mint 350 ezer gépkocsi közlekedik útjainkon. Ez a tény nem szolgálhat enyhítő körül­ménynek a közúti forgalom helyze­tének mérlegelésekor - hangsúlyoz­ta Jaroslav Baran százados, a Ke­let-szlovákiai Kerületi Közlekedés­rendészet parancsnokának helyet­tese. - Sokrétű és körültekintő intéz­kedéseink ellenére nem csökken, sót - az ország többi kerületéhez viszonyítva - gyorsabb ütemben tovább nőtt a szabálysértések, köz­úti balesetek száma és az előidéző okok sem változtak. Tavaly, - a korábbi évhez viszo­nyítva - 218-al több, összesen 7861 közúti baleset történt Kelet-Szlová- kiában, naponta átlagosan 12 bal­eset, s ezek összesen 114 emberé­letet követeltek. Minden 69. baleset­nél meghalt egy ember. Ez az arány az országosnál sokkal rosszabb. A közúti balesetekből származó kár meghaladta a 32 millió koronát. Álta­lában az idén sem javult a helyzet, bár a korábbi év hasonló időszaká­hoz képest 133 közúti balesettel ke­vesebb volt, viszont 14 ember vesz­tette életét, ami nyolccal több, mint korábban. A sérültek száma és a balesetek által okozott károk érte­ke is magasabb volt az év első két hónapjában. Külön kell megemlítenünk egy el­szomorító, elgondolkodásra és főleg cselekvésre sarkalló jelenséget - az ittas gépjárművezetők számának sajnálatos növekedését. Míg az el­múlt évben 751 közúti balesetnél - 66-al többnél, mint a korábbi év­ben - állapítottak meg ittasságot, az idén nem egész két hónap alatt 54 olyan gépjárművezetőt vontak fele­lősségre, aki alkoholos állapotban vezetett. Az elmúlt óv hasonló idő­szakában csupán nyolc ittas vezetőt szállítottak ki járművéből. Mindezek ismeretében joggal fel­vetődik a kérdés: az arra illetékes szervek mit tettek a közúti közleke­dés biztonságának javításáért? Ja­roslav Baran szazados a közleke­désrendészet intézkedéseiről igy számolt be:- A helyzetnek megfelelően több intézkedést tettünk. Tavaly több mint 300 közlekedésbiztonsági akciót szerveztünk a kerületben. Ezek so­rán csaknem 70 ezer szabálysértést állapítottunk meg s felelősségre vontuk ezek elkövetőit. Több mint 19 A plzeňi Škoda Müvek dolgozói átadták az új 80-E típusú villanymoz­dony prototípusát az NDK-beli Deutsche Reichsbahn képviselőinek. (Képtávírón érkezett - ČSTK) ezer esetben gyorshajtás miatt szabtunk ki bírságot. Csaknem két és félezer gépjárművezetőnél állapí­tottunk meg ittasságot. Az illetékes közlekedési bizottságok döntései alapján négyezer szabálysértőtől vonták meg a hajtási engedélyt. A gépjárművek rossz műszaki álla­pota miatt 14 ezer esetben vontuk be a forgalmi engedély igazoló lapját. Baran százados hangsúlyozta, hogy a közlekedésrendészet dolgo­zóinak tevékenysége nem a min- denároni büntetésre irányul. Igen sok energiát, időt fordítanak a meg­előzésre, a nevelésre. Filmvetítéssel egybekötött előadásokat rendeznek az ittas vezetésért elitéit gépjármű­vezetők részére, nyilvános tárgyalá­sokon vonják felelősségre a bizton­ságos közlekedést veszélyeztető gépjárművezetőket.-Havonta rendszeresen foglal­kozunk a közúti forgalom helyzeté­vel, de nemcsak a statisztikai adato­kat értékeljük. Mélyrehatóan ele­mezzük a balesetek okait és mérle­geljük a szükséges további intézke­dések módozatait - folytatta Baran százados. - Erre, érthetően nagy szükség van, hiszen csakis ilyen értékelések, felmérések alapján tu­dunk idejében, megfelelő formában és ott beavatkozni, ahol arra a leg­nagyobb szükség van a közlekedés- biztonság javítása szempontjából. Az utóbbi időben például Kassa (Ko­šice) városában, Prešovban, a Pop- rádi, a Spišská Nová Ves-i, a Svidni- ki járásokban vált szükségessé rendkívüli intézkedések megtétele, tavaly ezekben volt a legtöbb közúti baleset. Tevékenységünk egyálta­lán nem arra irányul, - amint azt néhányan hangoztatják, főleg a sza­bálysértők közül - hogy feleslege­sen zaklassuk a gépjárművezetőket. Célunk és feladatunk a biztonságos közlekedés feltételeinek megterem­tése, az útjainkon közlekedő embe­rek védelme. A helyzet alakulásának megfelelően tovább szigorítjuk ellenőrző és megelőző munkánkat, tökéletesítjük technikai felszereltsé­günket, hogy minél eredményeseb­ben ,,kiszűrhessük“ a notoríkus sza­bálysértőket, főleg az ittas vezetőket a közúti forgalomból. KULIK GELLÉRT Akharas tu men... Meghívjuk... kezdődött a szöveg a kék papírra arany nyomású betűk­kel írott meghívón A sládkovičovói Sport-vendéglö éttermében rende­zendő szakácsművészeti napokra hívtak meg, azzal az ígérettel, hogy megkóstolhatom a cigánykonyha ételeit, megismerhetem azok zama- fát, különleges izét. Elfogadtam a szives meghívást. A városba érkezve előbb elláto­gattam a nemzeti bizottság irodahá­zába, és ott Reismger József alel- nöktől, a cigánykérdéssel foglalkozó bizottság elnökétől megtudtam, a 6427 lakosú városnak mintegy tizede cigány. Közülük 284 munka­képes, 15 rokkant, 30 munkakerülő, nyolcnak az életmódja kimondottan élősködő jellegű.- Ami az életvitelükre mutató adatokat illeti - magyarázta - arról tanúskodnak, hogy a mi városunkban köztük és mások között nincs is különbség És sorolni kezdte: a cigányok kö­zül 45-nek saját autóia van, a 129 iskolaköteles cigánygyermek egyike sem iskolakerüló, 14-18 óv közötti fiatalokból öten gimnáziumban, hu­szonheten középiskolában tanulnak, négyen már munkát vállaltak, csak egy maradt otthon munkanélkülinek, aki egyébként beteg. Elmondta azt is, hogy nincs m^r Készül a konyha különlegessé­ge (A szerző felvétele) a városnak cigánytelepe, évtizede lebontották az utolsó cigányviskót. Tavaly, tekintettel a kisgyermekekre, négy cigánycsaladnak utaltak ki ál­lami lakást, egy Ízben tízezer koro­nás segélyt házjavitásra. A városi nemzeti bizottság erkölcsi és anyagi támogatást nyújt a rászorulóknak, a tömegszervezetek közül pedig fő­leg a Vöröskereszt, a Csemadok, a SZISZ és a Honvédelmi Szövet­ség segítik a cigányok társadalmi érvényesülését, művelődését.-A rászoruló családok számára egyszeri segélyt, 1500 koronás összegekben 14 alkalommal adtunk, mindegyik esetben cigánycsaládok­ról volt szó - tudtuk meg Sárkány Erzsébettől, a városi nemzeti bizott­ság közigazgatási osztályának ve­zetőjétől - Ilyen formában összesen 21 000 koronát kaptak. Egyébként egyszeri, egyéni gyorssegélyt 454 személy kapott, akik közül csak 24 volt cigány. Kiszámitottam a gyorssegélyek összesített értékét: 382 400 korona pénzben, 14 078 korona szükségleti cikkekre (tüzelőre, ruhára), 22 400 korona étkeztetésre. És azt is, hogy mindebből a cigányoknak 26 860 korona jut. Aki arányba állítja az adatokat, rájön: teljesen alaptalan, kimondot­tan rosszindulatú az a nézet, hogy a segítség nagy részét a cigányok kapják. A Sport-vendéglő éttermének egyik falát az egykori cigánybogná­rok mesterművei díszítették Külön­féle szekér- és kocsikerekek, lovak nyakába akasztható hámok. Ezeket Lakatos József, a járási ipari vállalat asztalosmestere kölcsönözte erre az alkalomra A másik falat érdekes kovácsoltvas díszek ékesítették. Azokat két, püspöki (Pod. Biskupice) származású, neves cigánykovács­nak, Banyáknak és Rigónak ma élő leszármazottai készítették Furcsán, sután állt a sarokban a zenészek számára barkácsolt lu­gas Olyan, amilyet egykor csak a falusi lakodalmakon láthattunk Mellette, mintha összetartoznának, a cigánykovács műhelye, fújtatóval, üllővel, minden szükséges szer­számmal felszerelve. Ezekkel vala­mikor Rigó Karolynak a Népművé­szeti Központ kalinovói üzeme veze­tőjének az ősei dolgoztak- Múzeumba illő. Oda is kerül, mert már megvásárolta a bratislavai városi múzeum Ezt a díszítés megszervezője, Reindl József, a kendergyári üzem- rendészek parancsnoka mondta.- Tessék helyet foglalni, hozom az étlapot. Egyébként mindegyik ételünket, italunkat hivatalosan is felülvizsgálták és árazták. Ezt pedig a vendéglő vezetője, Széllé László mondta. A kétnyelvű étlap hatféle előételt, háromféle levest, tizenegyféle kész­ételt kínált az első oldalon. Legdrá­gább 15,20 koronáért a 200 g-os adag Péki csampásni, ármaka, vagyis kacsasüll káposztás kocká­val. Legolcsóbb 3,10 koronáért a Pacajehgeri zumi, vagyis a pacal­ból készített leves. Érdekesnek ígér­kező 5,60 koronáért a Balicsáné slizsen upi paprike „Füle", vagyis a Füle módjára készített paprikás sertéslép.- Nagyétkű kovácsmester volt Füle Szilveszter, az anyám emléke­zete szerint mindent megevett, ha sertéslépet kapott, maga készítette el, és az másoknak is nagyon íz­lett. .. Ezt már maga a főcsakács, Sípos Kakko Vince mondta, aki készsége­sen segített az étlap következő olda­lának a tanulmányozásában. Ezen, rendelésre hétféle ótelt, háromféle süteményt, négyféle kávét és egy ételkülönlegességet kínáltak Legol­csóbb, 5,80 koronáért az Arepéke bikake csacsone „Olló", vagyis az Öllé módjára kirántott bikahere bur­gonyasalátával, meg persze 1,30 koronáért a Mákosne pogácsi, vagy­is a mákos pogácsa. Legdrágább 23.60 koronáért a Románe lacshe büki andipurum jagal is Kolácsha, csicsegohi, vagyis négy szelet ci­gánykenyérnek nevezett lepénnyel, csípős zöldpaprikával és burgonya- köritéssel borjú-sertésmájjal elegyí­tett, párolt, majd sütött bikahere két szelet sertéskaraj között.- Öllé Dezsó híres zenész volt - magyarázta a föszakács Bécs- ben muzsikált, még valamikor az első világháború előtt, itthon Kapel- nek is nevezték, mert „Kapelmeis- ter“ azaz karmester volt ő. Ha vi­szont hazajött nem muzsikált, pi­hent, sétálgatott, otthon meg maga főzött... Megkéideztem persze azt is, hogy a legdrágább étket, a különle­gességet miért nevezték el igy: Ka­rolina módjára- Ennek is van története - vála­szolt. - Karolina néni, aki ma száz­húsz éves lenne, ha élne. és Reindl Józsi bácsi anyósa volt, egyszer azt mondta az anyámnak... Hosszú volt a történet, nem írom le végig, de tény, hogy a főszakács, aki ma 45 esztendős és kiváló mes­tere a pincér-szakács szakmának, rangosabb konyhákban, idegenben is szakácskodott már, évekkel eze­lőtt elkezdte a cigányételek elkészí­tésének módját tanulmányozni, leír­ni, a recepteket összegyűjteni,- Ezekből az olcsón elkészíthe­tő, egyébként nagy tápértékú ételek­ből csak néhány jutott most az étlap­ra. Remélem azonban, hogy gyűjté­sem nem vész kárba Napjainkban, amikor egyre gyakrabban emlegetik az egészségesebb táplálkozást, az úgynevezett biokonyhát, a félreis­mert és félremagyarázott cigány­konyha ételei is rangot kapnak. Lelkesedéssel magyarázta, kitet­szett: örül, hogy elmondhatja és megértik. Megéreztem a sikerél­mény iránfi vágyát. Nekem nagyon ízlett az étel Akik pedig csak a ma­guk ízlésének hisznek, azoknak szívből ajánlom, egyszer legalább kóstolják meg a cigánykonyha fózt- jél is. HAJDÚ ANDRÁS

Next

/
Oldalképek
Tartalom