Új Szó, 1988. március (41. évfolyam, 50-76. szám)

1988-03-22 / 68. szám, kedd

Levelezőink írják Vetőmagszállítás A Kerületi Magnemesítö Vállalat nagykúrtösi (Veľký Krtiš) területi központjának dolgozói maradéktala­nul teljesítik a vetőmagok csávázá- sával és szállításával összefüggő feladatokat. Március első hetének végéig a tavaszi vetéshez is igényelt termőfajták szerint 405 tonna tava­szi árpát, 60 tonna tavaszi búzát. 137 tonna zabot és mintegy 320 tonna hüvelyeseket szállítottak a já­rás, illetve a kerület gazdaságainak. A harminctagu kollektíva jól halad a szemes és a silókukorica vető­magjának csávázásával és szállítá­sával. Bodzsár Gyula Ünnepre készülnek Jövőre negyven éve, hogy meg­kezdődött a világ haladó népeinek szervezett békemozgalma. A lévai (Levice) járási béketanács tagjai az idén e jelentős évforduló megünnep­lése előkészületeinek jegyében fejtik ki tevékenységüket. A Nemzeti Front tömegszervezeteivel közösen népszerűsítik a Szovjetunió és a többi szocialista ország leszerelési kezdeményezését és békepolitiká­ját. Aktívan kiveszik részüket a tö­megpusztító eszközök elleni és a le­szerelésért folytatott harc hetének előkészítéséből. Bekapcsolódnak a béke és barátság ünnepségei, a nemzetközi békenap és a béke­órák szervezésébe. Propagálják a béke nevet viselő és a békéért aktívan tevékenykedő szocialista munkabrigádok tapasztalatait, előfi­zetőket szereznek a Mír cimü folyó­iratra, Fő feladatuknak tekintik az ifjú nemzedék nevelését és megkülön­böztetett figyelmet szentelnek az ifjú békeharcosok körei tevékenysége fellendítésének és újabb körök létre­hozásának, megalakításának. Abel Gábor Élenjárók között Az elmúlt év gazdasági eredményei alapján a Szlovák Kőfaragó Vállalat lo­sonci (Lučenec) üzeme felzárkózott a já­rás élen járó üzemei közé. Főleg kőtör­melékeket, durvakövet, kockakövet, jár­daszegélyt és útborkolatot készít. A ter­melés nagyrészt szabad ég alatt folyik, s ezért munkájuk függ az időjárás viszon­tagságaitól. Ennek ellenére arányosan és egyenletesen teljesítik tervfeladataikat és nyereséggel gazdálkodnak. A második félévben az üzem az eladá­si tervet 105,5 százalékra teljesítette, 653 ezer korona értékű járdaszegélyt és koc­kakövet szállított az NSZK-ba és terven felül 62 ezer korona értékű árut exportált a szocialista államokba. Az üzem valamennyi dolgozója bekap­csolódott a szocialista munkaversenybe. Kötelezettségvállalásuk értéke 403 ezer korona volt. Környezetszépítés során 3756 órát, a mezőgazdaságban 500 órát, Z akcióban pedig 300 órát dolgoztak. A brigádrendszerű munkaszervezést és javadalmazást az üzem öt részlegén al­kalmazzák és a dolgozók 60 százalékát foglalkoztatják és jutalmazzák ebben a formában. Szép erdményeket értek el a munkaidő jobb kihasználása, a készle­tek csökkentése és a szállítási idő lerövi­dítése, valamint az anyag-, az energia- és a fémmegtakarítás terén. Tresťanský Mária A galántai (Galanta) Jednota fogyasztási szövetkezet vágsellyei (Šaľa) hidegkonyhai készítmények részlegén a Fehér Lidia vezette 16 tagú kollektíva naponta reggel fél hattól hétig nyolc­féle salátát, majonézt, tartarmártást, ezer kaszinótojást és ötszáz szendvicset készít. A rugalmas szervezésnek köszönhető, hogy az inyencfalatokat azonnal szállítják is a járás csemegeüzleteibe és büféibe. A kollektíva tavaly 5,5 millió korona értékű csemege­árut készített. Milan Aľakša felvétele Nyíltan a hibákról Filip Sabol mérnök, a Csécsi (Ce- čejovce) Efsz elnöke az évzáró köz­gyűlésen többek között azt is kifej­tette, hogy a fizetés és a jutalom nem a munkahelyre való járásért, hanem az elért eredményekért jár. Ezzel azt bizonyította, hogy az át­alakítási folyamat csak akkor lesz hatékony, ha minden vezető és be­osztott Így kezd gondolkodni és ter­mészetesen, cselekedni is. Dr. Arpád Gažovský állatorvos, a szövetkezet állattenyésztési rész­legének vezetője felszólalásában magával és munkatársaival szem­ben is komoly intézkedéseket java­solt. A szövetkezet tavaly jó minősé­gű tejet termelt, melynek 88,9 szá­zaléka első osztályba lett sorolva. A gondozók, a fejönök is maradtak a tavalyiak, mégis ez év februárjá­ban az összes tej csak a harmadik osztályba lett sorolva. Hol a hiba, kik a vétkesek? - tette fel a kérdést, s bejelentette, hogy a gondozók és a fejőnók mozgó bérének egy részét levonja, s egyúttal kérte, hogy a ve­zetőség az ö mozgó bérének 10 százalékát is vonja le. Igyekeznek az önelszámolási rendszerre áttérni, a brigádrendszerű munkaszervezést és javadalmazást alkalmazni. Van­nak már részeredmények, de sok még a tennivaló. Például az állatte­nyésztési részleg hiába igyekszik, ha a növénytermesztési ágazat nem biztosít kellő mennyiségű és jó mi­nőségű takarmányt. Szerinte a szö­vetkezeten belül is érvényesíteni kell azokat a szabályokat, amelyek a vállalatok közötti szállítói-megren­delői viszonyokat szabályozzák, mert csak így lehet eredményeket elérni...................................Iván Sándor „Ebadó eb nélkül?“ Napjainkban a népgazdaságon kívül szellemi életünkben, pontosab­ban a tömegkommunikációban, ezen belül a publicisztikában is teret kér és kap az átalakítás. Szívesen vesszük az észrevételeket, bírálato­kat, az építő kritikákat és adunk nekik egyre gyakrabban helyet la­punkban is. Március elsejei Levelezőink írják összeállításunkban közöltük M. Var­ga Béla Ebadó eb nélkül? című írását, mely arról szólt, hogy a vnb illetékes osztályára idézést kapott ebadó ügyben, bár kutyája nincs. A közte és a név szerint meg nem nevezett előadó között lefolyt ,,ügyintézést" írta meg szelle­mesen. A bírálatra az érintett fél, Ľudmila A Karlovy Vary-i Vridlo rokkantak ipari szövetkezete január elsejétől új habfürdő gyártását kezdte meg Cassis néven. Egy rövidí­tett, hatórás műszak alatt több mint 3100 flakont töltenek meg. A felvételen Mária Kopečková a tele­töltött flakonokat zárja le. Kovács Árpád felvétele Svoreňová, a Füleki (Fiľakovo) Vnb tervezési és pénzügyi osztályának dolgozója reagált. Számára érthe­tetlen és kínos, hogy szerkesztősé­günk közölte a cikket anélkül, hogy meggyőződött volna arról, hogy a bí­rálat megalapozott-e vagy sem. Saj­nos, nem áll módunkban a naponta szerkesztőségünkbe érkező több tu­cat hírt, tudósítást, észrevételt el­lenőrizni, annak igazáról meggyő­ződni, de úgy gondoljuk, ha önmaga védelmében írt levelének lapunkban helyet adunk, segítünk kiköszörülni a becsületén esett csorbát. azon túl, hogy a cikk írója idézést kapott a vnb-re, mindent ki­gondolt, dramatizált, mint valami gyönge regényben. Nem tudom, hogy az illetőnek mi volt a célja, kit akart a cikkben megsérteni vagy kritizálni?" - kezdi levelét Ľudmila Svoreňová, aki tíz éve lakik ebben a kisvárosban, ahol majdnem min­denki ismer mindenkit, s szerinte nagy merészség ilyen jellegű írást közölni, amikor a napilapot minden második lakos olvassa. Még tavaly novemberben idézést kapott a vnb-re Varga Béla, Rózsa utca 15 számú lakos, akinek az idézését a posta tévedésből M. Var­ga Bélának, az Ibolya utca 8 szám alá kézbesítette, amit a cikk írója, akaratból vagy feledékenységből, nem említett. Azt sem közölte: mi­után kiderült, hogy az idézés nem neki szólt, az előadó bocsánatot kórt a tévedésért, amit a posta követett el, s ez volt minden. Szeretném megjegyezni, hogy tizennégy éve dolgozom a nemzeti bizottságon. Munkámat szeretem, annak ellenére, hogy nem mindig lehet elkerülni a vitás kérdé­seket és a konfliktushelyzeteket. Igyekeztem mindig igazságosan és becsületesen tárgyalni az ügyfelek­kel " - írja Ľudmila Svoreňová, s re­méljük, hogy lehetősége nyílik iga­zát bizonyítani, a cikkben leírtakat megcáfolni. -tgá­Munkabér-megtérítés a szabadságért P. P.: Tavaly novemberben bete­gedtem meg. Ezért a tavalyi szabad­ságomból még 15 napom megma­radt. A kezelőorvosom szerint nem valószínű, hogy április 30-a előtt befejeződik a munkaképtelensé­gem. Arra lennék kiváncsi, mi törté­nik a szabadságom megmaradt ré­szével. illetve kérhetem-e a tavalyi szabadságom kiadását májusban? A szabadság kiadásának idő­pontját a munkáltató állapítja meg úgy, hogy a dolgozó a szabadságát lehetőleg egyben (tehát nem napok­ra felaprózva) és a naptári év végéig meríthesse. Ha a dolgozó a beteg­sége vagy a balesete következtében létrejött munkaképtelensége miatt nem meríthette ki a szabadságát a naptári év végéig, a munkáltató úgy köteles kiadni a szabadságot, hogy az legkésőbb a következő év április 30-ig befejeződjön (lásd a Munka Törvénykönyve 106 § (4) bekezdését) A tavalyi szabadságá­nak kiadása tehát semmiképp sem halasztható májusra - még akkor sem, ha a munkaképtelensége tör­vényes akadályát képezi a szabad­ság kiadásának. Ilyen és hasonló esetekben azon­ban a dolgozóknak jogigényük kelet­kezhet a ki nem merített szabadsá­gért járó munkabérmegtérítésre. En­nek kifizetését a Munka Törvény- könyve 109 § (2) bekezdése akkor teszi lehetővé, ha a dolgozó az évi szabadságát még a következő óv április 30-ig sem meríthette ki fontos üzemeltetési indokokból, vagy azért, mert a munkáltató nem állapította meg a szabadság kiadásának idő­pontját, vagy az ún. munkaakadá­lyok miatt stb. ... A munkaképtelen­ség egyike az ún. munkaakadá­lyoknak. 75 napi munkavégzés D. I.: A munkáltatómmal kötött megállapodásom szerint a munkavi­szonyom 1988. március 31-én szű­nik meg. A bérelszámoló azonban nem hajlandó a három hónapra (ja­nuár-március) járó szabadságért ki­fizetni a munkabérmegtérítést. Ezt azzal indokolja, hogy nem lesz le­dolgozva a 75 munkanapom már­cius 31-ig még akkor sem, ha az idén egyetlen egy napot sem hiány­zók. s igy nem keletkezhet jogom üdülési szabadságra. Ahhoz, hogy a dolgozónak perel­hető jogigénye keletkezzen az évi üdülési szabadságra valóban két feltételt kell teljesítenie: az ún. vára­kozási idő feltételét (legalább öt hó­napja megszakítás nélkül tartó mun­kaviszony), s a naptári év folyamán pedig a 75 napi munkavégzés felté­telét. Hangsúlyozni kell, hogy a Munka Törvénykönyve a szabadságra való jogigény létrejöttének feltételéül nem a „75 munkanap ledolgozá­sát", hanem a ,,75 napi munkavég­zést állapította meg"! A munkavégzés fogalmát, vagyis azt, hogy mi mindent kell munkavég­zésnek tekinteni a CSSZSZK kor­mányának a Munka Törvénykönyve végrehajtására kiadott 1975. évi 54 sz. rendeletének 64. §-a határozza meg. Az említett paragrafus (1) és (2) bekezdése értelmében számos olyan napot is be kell számítani a „munkavégzés 75 napiába", ami­kor a dolgozó valójában nem dolgo­zott (például azért mert üdülési sza­badságon vagy katonai gyakorlaton volt, vagy a munkáltató oldalán fel­merült munkaakadályok miatt stb.). A (3) bekezdést azonban érde­mes szó szerint is idézni: „Annak megállapítására, hogy teljesítve vannak-e a szabadságra való jog­igény létrejöttének feltételei arra a dolgozóra, aki a hét folyamán a megállapított munkaidőben vég­zett munkát, úgy kell tekinteni, mint­ha a naptári hét folyamán hat mun­kanapig dolgozott volna, még akkor is, ha a munkaideje nincs a hét összes munkanapjára szétosztva; ez nem vonatkozik arra a dolgozóra, akinek a kérésére engedélyezték a rövidebb munkaidőt." Kissé leegy­szerűsítve elmondható tehát az, hogy a fenti feltételek teljesítése mellett a 75 napba be kell számítani a szabad szombatokat, és azt is, hogy amennyiben valaki az év első három hónapjában nem mulaszt egyetlen munkanapot sem (esetleg csupán az üdülési szabadságát me­rítette vagy más, munkavégzésnek tekintett körülmény - miatt mulaszt) március végéig teljesiti a 75 napi munkavégzés feltételét. A szabadság kiadásának feltétele K. F.: 1987júliusában léptem elő­ször munkaviszonyba. A tavalyi sza­badságomat kiadták még tavaly, de az idei szabadságomból nem akar­nak kiadni nekem egy napot sem Ezt azzal indokolják, hogy április 1 -én valószínűleg megkezdem a ka­tonai szolgálatomat, s addig nem lesz ledolgozva a 75 munkanapom. Az, amit az előző válaszunkban írtunk a 75 napi munkavégzés felté­teléről vonatkozik önre is Itt azon­ban felmerülhet még egy további kérdés, t. i„ kiadható-e a szabadság (vagy annak egy része) még azelőtt, hogy a dolgozó teljesítette volna a 75 napi munkavégzés feltételét. Erről a törvény kifejezetten nem ren­delkezik, s igy több rendelkezését is figyelembe kell venni a válasz kere- sésenél. A Munka Törvénykönyve 106 § (3) bekezdése szerint a munkáltató kiadhatja a szabadságot a dolgozó­jának, amint az teljesítette a várako­zási idő feltételét (vagy amint elen­gedték neki ezt a feltételt). Ha azon­ban a dolgozó a naptári év végéig sem teljesíti a 75 napi munkavégzés feltételét, köteles visszafizetni azt a munkabérmegtéritést, amelyet az olyan szabadság idejére kapott, melyre nem keletkezett jogigénye, hacsak nem engedték el neki ennek a feltételnek teljesítését is A Munka Törvénykönyve 109. § (3) bekezdé­se szerint a munkáltató mindig köte­les lehetővé tenni, hogy a dolgozó a szabadságából egy hetet merítsen és a fiatalkorú dolgozó két hetet. A szabadság ezen részéért nem folyósítható a ki nem merített sza­badságért járó munkabórmegtérités. Arról a rendelkezésről is említést tettünk már, hogy a szabadságot a naptári év végéig kell kiadni, s csak kivételes esetekben adható ki a következő év április 30-ig Ha csak a legutóbb említett rendelkezést nézzük, az év első három hónapjá­ban (a téli üdülések és tavaszi szü­netek idején) jóformán senki sem meríthetne üdülési szabadságot, ha a joggyakorlat ragaszkodna ahhoz, a jogszabályban sehol sem rögzített elvhez, hogy a szabadság csak a 75 napi munkavégzés feltételének tel­jesítése után adható ki. Általánosan elfogadott nézet, hogy a munkáltató kiadhatja a sza­badságot, vagy annak egy részét a 75 napi munkavégzés feltételének teljesítése előtt is, ha legalább felté­telezhető az. hogy a dolgozó teljesíti ezt a feltételt a naptári óv végéig Ilyen gyakorlattal számol egyébként a Munka Törvénykönyve 106 (3) bekezdése is, amikor a munkabér- megtérítés visszafizetéséről rendel­kezik (lásd fentebb). Tartásdíj és családi pótlék J. K.: Tavaly váltam el a felesé­gemtől. A bíróság havi 500 korona gyermektartásra kötelezett. A fele­ségem azonban rögtön a válás jog­erőre emelkedése után átíratta ma­gára a családi pótlékot (200 korona). Azt szeretném tudni, hogy a családi pótlók beszámit-e a tartásdijba. A 88/1968. sz. törvény 30. §-a szerint ,,a gyermektartásdíj megálla­pításánál a bíróság figyelembe veszi azt is, milyen mértékben vannak a gyermek szükségletei fedezve a gyermekre folyósított családi pót­lékkal; a megállapított tartásdijba a családi pótlékot nem lehet beszá­mítani." A bíróság tehát „beszámí­totta" a családi pótlékot a gyermek eltartásához szükséges kiadásokba. A törvény rendelkezése azonban ki­zárja a családi pótlék olyan módon történő beszámítását, hogy ön pél­dául havi ötszáz helyett csupán havi háromszáz koronát fizessen tartás- díjként (függetlenül attól, hogy a családi pótlékot ön vagy a felesé­ge veszi-e át - a családi pótlékot ugyanis a havi 500 korona összegű tartásdíjjal együtt kellene átadnia a volt feleségének, ha az nem intéz­te volna el időközben, hogy a családi pótlékot az ö kezébe folyósítsák). (m-n.) ÚJ SZÚ 6 1988. III. 2í

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom