Új Szó, 1988. március (41. évfolyam, 50-76. szám)
1988-03-22 / 68. szám, kedd
Miért csak szombaton? A Csemadok III. ülése után Érdekesen alakult a Csemadok III. ülésének vitája. Pénteken, a tanácskozás első napján jobbára ál- mositó légkör, valamiféle egykedvűség jellemezte a tanácskozást, s mivel nem akadt elegendő felszólaló, az ülést azon a napon a tervezett időponthoz képest hamarabb be kellett rekeszteni Másnap viszont any- nyian jelentkeztek szólásra, hogy meg kellett kérni a jelenlévőket, ha lehet, fogják rövidebbre mondandójukat, mert csak így kaphat mindenki szót. Vitazárójában Lukács Tibor, a Csemadok KB vezető titkára megemlítette: érezhetően hiányzott az a bizonyos pénteki másfél óra Azzal együtt valószínűleg még tartalmasabb, alaposabb lehetett volna a kétnapi eszmecsere Alapos felmérés híján természetesen csupán találgatni lehet, mi volt az oka a jelenlévők - a Csemadok KB ülésein nem először tapasztalt - pénteki, viszonylagos passzivitásának Ezt a jelenséget lehet azzal is magyarázni, hogy a tagok a munkahelyi elfoglaltság és az utazás fáradalmai miatt csak másnap tudnak igazából a tanácskozás napirendjére koncentrálni. Ezeket az érveket jómagam nem érezem meggyőzőnek A fent említett passzivitás egyik fő oka szerintem is elsősorban az, hogy a Csemadok KB apparátusa által kidolgozott, az ülés résztvevőinek előre megküldött anyag egy része nem nagyon serkent vitára, alkotó együttgondolkodásra. Jórészt ez a megállapítás érvényes a kulturális szövetség tavalyi tevékenységét értékelő - ezen az ülésen előterjesztett - dokumentumra is, amely csupán összefoglalta felsorolta, vagyis rögzítette a tényeket, adós maradt viszont a kulturális szövetség tavalyi - valóban sokrétű - munkájának, a pozitívumok és a gondok elemzésével A jelenlévőket, akik többnyire az egymás közötti eszmecseréket követően, valamint több tartalmas hozzászólás meghallgatása után kaptak ösztönzést, kedvet a vitához A kétnapos ülés végén jóváhagyott határozat is igazolja, hogy nem szubjektív meglátásokról van szó, hiszen ez a dokumentum kötelezi az illetékeseket tartalmasabb és színvonalasabb írásbeli anyagok összeállítására. Meggyőződésem szerint legfőbb ideje mélyrehatóbban elemezni azt a kérdést is. hogy a Csemadok KB üléseire készülő értékelések menynyiben tükrei annak a munkának, amelyet a kulturális szövetség központi apparátusa végez? Más szóval: vajon az írásbeli dokumentumok elkészítésének, végső formába öntésének mechanizmusában vannak hiányosságok, avagy az okok ennél mélyebbek, s a kifogásolt hibák az irányító és a szervező munka bizonyos gyengeségeiből erednek. Lényeges, a kulturális szövetség jelenét és a jövőjét egyaránt meghatározó kérdések ezek. Sidó Zoltán elnöki beszámolójában hangsúlyozottan szólt arról, hogy a CSKP KB 7. ülését követően, valamint a Nemzeti Front tevékenységét és a további feladatait körvonalazó dokumentum ismeretében a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsége számára is nagyobb tér nyílik az eddiginél céltudatosabb, művelődéspolitikai és népművelő munkához, a több mint 80 ezres tagság aktív ember- és társadalomformáló tevékenységéhez. Hozzátartozik az igazsághoz, hogy ezek a gondolatok kihámozha- tók az említett írásbeli értékelésből is. ám jórészt csak az általánosságok szintjén Hiányzik a konkrét következtetés: az, hogy az eddigi tevékenységet alaposan felmérve, a pozitívumokat és a negatívumokat mérlegre téve a kulturális szövetség miként konkretizálja munkájában az említett dokumentumokban felvázolt elveket Ma ugyanis nem elegendő, ha általánosságokban beszélünk gondolkodásmódunk, munkánk megújitasának szükségességéről, miközben továbbra is a kitaposott úton topogunk. Jóleső érzéssel mondhatjuk el, hogy a Csemadok napjainkban a Nemzeti Front egyik aktív tagszervezete. Sokezerre tehető azoknak az énekkari tagoknak, népi táncosoknak. színjátszóknak, klubtagoknak, s a kulturális munkát helyi, járási, szlovákiai szinten szervező- irányító vagy pártoló tagoknak a száma, akik szivet melengető példákkal igazolják, hogy e gyakran magába forduló, talmi csillogásokat hajszoló világban is lehet élni tartalmas értékrend szerint, s ennek megfelelően művelődni, szórakozni is. Dél-Szlovákiában napjainkban is újabb Csemadok alapszervezetek alakulnak s kapcsolódnak be a többiekhez hasonlóan - más társadalmi szervezetekkel együttmüködve - a helyi kulturális élet vérkeringésébe. S az aktivitás egyik bizonyítéka az is. hogy a Csemadok KB eddigi három ülésén kimagaslóan magas volt a tagok részvételi aránya. E manapság különösen becses, s a további erőfeszítések aranyfedezetét jelentő aktivitás felkarolása, s olyan világos koncepció érvényesítése, amelyben kellő hangsúlyt kapnak a tágabb összefüggések, vaqyis a társadalmi érdekek is. A tartalmas és több vonatkozásban is továbbgondolásra késztető vita során nyilvánvalóvá vált. amit napjainkban mindannyian tapasztalunk társadalmunk átépítésének folyamatában növekszik a kultúra és a művelődés szerepe E folyamatban a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetségére is jelentős és felelősségteljes feladat hárul. A változó társadalmi körülmények, a számos vonatkozásban szigorodó gazdasági feltételek közepette is az eddiginél céltudatosabb, hatékonyabb kulturális népművelő munkát kell végeznie, még nagyobb részt kell vállalnia a csehszlovákiai magyar dolgozók - szocialista eszményeinken alapuló - tudatformálásából, életvitelük alakításából. Elsősorban ezért fontos az, hogy a Csemadok KB apparátusa is minden vonatkozásban serényebb és céltudatosabb tevékenységet fejtsen ki. SZILVÁSSY JÓZSEF Hasznos tapasztalatok A szlovák nyelvoktatásban is évek óta jó eredményeket érnek el a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban lévő Ekecsi (Okoč) Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolában, ahol a minap a környékbeli iskolák pedagógusai bemutató órán vettek részt. Az iskola tanulói elsősorban az iskolában hallják-gyakorolják a szlovák nyelvet. Nekik is biztos támaszt jelent az anyanyelv, amelyen elsajátítják az első szavakat, fogalmakat, megismerkednek hazánk anyagi és szellemi kultúrájával, forradalmi hagyományainkkal és más értékeinkkel, s erre a jó alapra építve tanulnak szlovákul, oroszul és más nyelven is. A bemutató órán a harmadikosok a tankönyvben található szövegre építve- Nagytakarítás -dramatizalt játékot rögtönöztek, s figyelemreméltó nyelvtudásról, találékonyságról tettek tanúbizonyságot. Aktivan vettek részt a játékban, bátran beszéltek, s ha itt-ott vétettek hibát a kiejtésben, szórendben, ez nem szegte a kedvüket, mert Végh Klára tanítónő értékelése nem elmarasztaló, hanem útmutató, biztató volt. Ezen az órán, valamint a szakmai megbeszélésen sok hasznos tapasztalatot szereztünk, tartalmas eszmecserét folytattunk arról, hogy miképpen tehetjük még színvonalasabbá és változatosabba nemzetiségi iskoláinkban a szlovák nyelv oktatását. MÉSZÁROS ERZSÉBET BIP MEGTEREMTŐJE Talán ő az utolsó, aki még hisz a ,.mimodráma" megteremthetősé- gében. Ez a hite azonban nem igazolódik, s munkásságának maradandó értékeit a klasszikus pantomimből kibontott huszadik századi modern mozgásformák, és mindenekelőtt ennek a sajátos művészetnek a széles körű népszerűsítése alkotják. Utána született meg az ötvenes években a lengyel iskola, ót megismerve alapozta meg a cseh pantomimet Ladislav Fialka, majd a magyarországi amatőr mimusok maroknyi csapata. Ahogyan az már általában az emberiség művelődéstörténetében lenMarcel Marceau gesztusa a Maszkok című pantomimes játékból (Archív-felvétel) Marcel Marceau hatvanöt éves ni szokott, a tanítványok elhagyják, olykor meg is tagadják mesterüket. Különös művészpálya a Marceau-é. Olyan társakkal együtt volt Étienne Deroux, a nagy francia mimus követöle, mint Barrault és Soubeyran Abból a nem létező mesteriskolából lépett a színpadra, amelynek alapítója a modern pantomim eszköz- rendszerét minden addigi irányzatra építve létrehozta önmaguk mozgáskultúrájára gondot fordító, az érzelmi és gondolati közlendők szóbelisége mellett a gesztusok, a mimika, a test fölötti ellenőrzést is fontosnak tartó színházak a szinésznevelés- ben ma is erre a rendszerre építenek. Marcel Marceau 1943-ban egy nyári táborozáson gyerekekkel együtt próbálkozik először a pantomimmel. Majd Dullin iskolájában. Deroux rendszerének szellemében tanult Azt, hogy mennyire meredeken felfelé ivelő volt a pályája, egyetlen tény is kellőképpen bizonyítja. A Szerelmek városa című világhírű film főszerepét játszó Jean-Louis Barrault 1946-ban rendezte a Baptiste című pantomimet, amelyben ennek a filmnek a motívumait dolgozta fel Ebben a játékban már Marceau játszotta Harlekint. Egy esztendővel később színpadon is bemutatja a nagy csodát, életművének maradandó és utánozhatatlan teremtményét: Bip megszületett. Bipnek fehér arca van, mindig a rácsodálkozás felfelé ívelő szemöldökvonalával jelenik meg a színpadon. Nadrágja a kisember mosásban összement és kifehéredett ruhaneműje. Fején ütött-kopott keménykalap, és mellé tűzve egy szál piros virág. Mind-mind a Marceau által oly sokra tartott érzelmi romantika leegyszerűsített eszközei Ma már nehéz eldönteni, ki kit teremtett Marceau Bipet, vagy Bip az általunk ismert Marceau-t. Vendégszereple- seit mindig úgy kezdi, hogy szinte felvezeti a közönséget a pantomim- színpadra. hogy közelebbről ismerkedjen meg a nyelvvel, amely nélkül nem biztos, hogy érteni fogja azt, amit lát Előadásai a modern pantomim nézőjének beavatási szertartásaiként is felfoghatók, amit végül mindig az oly sok testi és szellemi energiával kikísérletezett „mimodrá- mákkal“ fejez be. Ezekben a mozgással szinte „elbeszélt" valamit. Az egymás utáni mozdulatsor és szituációlánc mesét, történetet teremt. Ezekben eltávolodik Bip naivitásától, érzelmi ószinteségének lelki meghatározottságától. Ilyen ,,mi- modrámája" az 1951-ben bemutatott Köpeny is, amelynek irodalmi alapanyagát Gogol ismeri műve szolgáltatta. A nagy művészek eredetisége, végül is szinte egymáshoz hasonló modon, azokban a müvekben teremt maradandó értékeket, amelyeket sikerült kiteljesíteniük. Más alkotásuk is hordozza a zsenialitás jegyeit, de a kiérleltséget, a gondolati biztonságot, a múvésziség totalitását a közönség megérzi. Ezért is tűnik felül- múlhatatlannak Bip és az iskolateremtő Maszkok. 1959 óta elsősorban ezzel járja a világot, meg a már említett,.mimodráma" kísérletekkel. Bipje mindig önmagukra döbbenti rá a nézőket. DUSZA ISTVÁN ÚJ FILMEK Búcsú (szlovák) Problémaérzékenységével, tragikomikus hangvételével hívja fel magára a figyelmet Andrej Lettrich legújabb filmje, a Búcsú. Alena Bodm- gerová forgatókönyvében nem kisebb kérdésekről van szó, mint az érzelemhiány, ertekzavar, nemzedéki ellentétek A problematika azért húsba vágó, mert nem fullad általánosságokba, ellenkezőleg, szoros a békésen, örömteljesen kezdődő nap rosszul végződik, a felhőtlen együttlétből nem lesz semmi A váratlan ötlet - a családi ház eladása - titkolt sebeket tép fel, rejtett indulatokat hoz felszínre, s a jólneveltség álarca mögül eló-előtünedeznek a Nádaský-sarjak hibái, önös érdekei. Ahogy kibontakozik a cselekmény, úgy válik egyre hangsúlyoJelenet a szlovák filmből; középen Karol Machata az apa szerepében szálakkal kötődik napjaink magatartásformáihoz A rendező pontosan jeleníti meg munkájában a (nem mindig előnyére megváltozott) falu hangulatait, s jól ,,időzíti" a dráma forrpontjait. A történet - amely tagadhatatlanul kissé képletszerű - egy falusi búcsúval indul; az öreg Nádaský házában talalkoznak a családi fészekből már régebben kirajzott gyermekek. Egyikük azzal a leplezett szándékkal látogat haza, hogy rávegye többi testvérét a családi ház eladására, így, az ezért kapott pénzzel enyhítendő anyagi gondjain. Amikor szándékára fény derül, a testvérek, illetve a szülök közötti látszólagos szívélyes kapcsolat, hangulat csakhamar acsarkodássá fajul, kiéleződnek a konfliktusok, nézetek, vélemények ütköznek meg. szenvedélyek csapnak össze, s a familiáris kapcsolatok ápolására is nagyszerűnek ígérkező búcsú, sabbá Andrei Lettrich figyelmeztetése: így nem szabad élni, értékeinket lobban meg kell becsülni, érzelmeinkkel ne hazardírozzunk, túlságosan törékeny érzés a szeretet. Nem hibátlan, s nem eredeti mon- damvalójú mű a Búcsú; néhol fölöslegesen elnyújtott az elbeszélés ritmusa, a szokások rajza érdektelen részletezésektől sem mentes, hiányzik a mélyebb megfigyelés, zavaró a dramaturgiai kicentizettség. Ennek ellenére örömmel üdvözölhetjük a rendező törekvését, amely a valóság elemző és kritikus feltárására, a korábbi kapcsolatokat, viszonylatokat megrontó önzés, el- anyagiasodás felmutatására irányul. Fenntartás nélkül dicsérhető Karol Machata érett játéka; a kiegyensúlyozott, idős apa egyszerű alakját meggyőzően állítja elénk. Sokszínű a többi szereplő is: Éva Kristinová. Ľubo Roman. Marta Sládečkova Eva Jakoubkovä, Ľubomír Paulovič. Hosszadalmas és - kalandfilmről lévén szó - eléggé eseménytelen a története ennek a spanyol produkciónak Juan Miňón debütáns munkáját legfeljebb Marokkó turistacsa logatóan gyönyörű tájai teszik érdekessé és helyenként élvezhetővé. A naiv-érzelgős mese ugyanis itt, Afrikának ebben az egzotikus országában játszódik. Ide érkezik Anna, az izgalmas szépségű spanyol lány hogy meglátogassa kedvesét. Tan- gerban. a megadott cimen azonban hiába keresi a férfit, helyette üzenetet talál, hogy utazzon Marrákechbe, ott találkoznak majd Anna némi habozás után útra kel, nem sejtve, persze, milyen veszélyek leselkednek rá. Kóborlásai során megismerkedik egy fiatal arab fiúval, neki köszönheti, hogy nem esik egy csempészbanda csapdájába, s bár későn, de rájön, hogy szerelme csaléteknek használta fel őt, hogy általa félrevezesse ellenlábasait, a kincset érő drágakő megszerzésére szövetkező bűnbanda tagjait. A lassúdad epikus történetet a rendező a titkot sejtető arab falvak, a varázslatos tájak, a végeláthatatlan homoktenger bemutatásával próbálta kózönségvonzóvá tenni. Igyekezete - a spanyol lányt alakító tüneményes Patricia Adriani szerepeltetése ellenére - azonban meddő maradt, munkája ugyanis nem emelkedik a szabványkalandfilmek átlaga (ölé. Emlékezetes marad viszont számunkra Patrícia Adriani, aki első filmszerepét 1979-ben Body Gábor Psychéjében játszotta el, s időközben hazájában sztár lett, egyre több filmben bukkanva fel Az Augusztusi hold - amelyet 1985-ben forgatott - jórészt az ő személyiségére épül. -ymÚJSZÚ A spanyol lány és az útközben mellészegödö arab fiú (Patricia Adriani és Aiman Mehbal) 1988. III. 22. Augusztusi hold _____________________________(spanyol)