Új Szó, 1988. március (41. évfolyam, 50-76. szám)

1988-03-22 / 68. szám, kedd

Miért csak szombaton? A Csemadok III. ülése után Érdekesen alakult a Csemadok III. ülésének vitája. Pénteken, a ta­nácskozás első napján jobbára ál- mositó légkör, valamiféle egykedvű­ség jellemezte a tanácskozást, s mi­vel nem akadt elegendő felszólaló, az ülést azon a napon a tervezett időponthoz képest hamarabb be kel­lett rekeszteni Másnap viszont any- nyian jelentkeztek szólásra, hogy meg kellett kérni a jelenlévőket, ha lehet, fogják rövidebbre mondandó­jukat, mert csak így kaphat mindenki szót. Vitazárójában Lukács Tibor, a Csemadok KB vezető titkára meg­említette: érezhetően hiányzott az a bizonyos pénteki másfél óra Azzal együtt valószínűleg még tartalma­sabb, alaposabb lehetett volna a kétnapi eszmecsere Alapos felmérés híján természe­tesen csupán találgatni lehet, mi volt az oka a jelenlévők - a Csemadok KB ülésein nem először tapasztalt - pénteki, viszonylagos passzivitá­sának Ezt a jelenséget lehet azzal is magyarázni, hogy a tagok a mun­kahelyi elfoglaltság és az utazás fáradalmai miatt csak másnap tud­nak igazából a tanácskozás napi­rendjére koncentrálni. Ezeket az ér­veket jómagam nem érezem meg­győzőnek A fent említett passzivitás egyik fő oka szerintem is elsősorban az, hogy a Csemadok KB apparátu­sa által kidolgozott, az ülés résztve­vőinek előre megküldött anyag egy része nem nagyon serkent vitára, alkotó együttgondolkodásra. Jórészt ez a megállapítás érvényes a kultu­rális szövetség tavalyi tevékenysé­gét értékelő - ezen az ülésen előter­jesztett - dokumentumra is, amely csupán összefoglalta felsorolta, va­gyis rögzítette a tényeket, adós ma­radt viszont a kulturális szövetség tavalyi - valóban sokrétű - munkájá­nak, a pozitívumok és a gondok elemzésével A jelenlévőket, akik többnyire az egymás közötti eszme­cseréket követően, valamint több tartalmas hozzászólás meghallgatá­sa után kaptak ösztönzést, kedvet a vitához A kétnapos ülés végén jóváhagyott határozat is igazolja, hogy nem szubjektív meglátásokról van szó, hiszen ez a dokumentum kötelezi az illetékeseket tartalma­sabb és színvonalasabb írásbeli anyagok összeállítására. Meggyőződésem szerint legfőbb ideje mélyrehatóbban elemezni azt a kérdést is. hogy a Csemadok KB üléseire készülő értékelések meny­nyiben tükrei annak a munkának, amelyet a kulturális szövetség köz­ponti apparátusa végez? Más szó­val: vajon az írásbeli dokumentumok elkészítésének, végső formába ön­tésének mechanizmusában vannak hiányosságok, avagy az okok ennél mélyebbek, s a kifogásolt hibák az irányító és a szervező munka bizo­nyos gyengeségeiből erednek. Lé­nyeges, a kulturális szövetség jele­nét és a jövőjét egyaránt meghatá­rozó kérdések ezek. Sidó Zoltán elnöki beszámolójá­ban hangsúlyozottan szólt arról, hogy a CSKP KB 7. ülését követően, valamint a Nemzeti Front tevékeny­ségét és a további feladatait körvo­nalazó dokumentum ismeretében a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsége számára is nagyobb tér nyílik az eddiginél céltu­datosabb, művelődéspolitikai és népművelő munkához, a több mint 80 ezres tagság aktív ember- és társadalomformáló tevékenységé­hez. Hozzátartozik az igazsághoz, hogy ezek a gondolatok kihámozha- tók az említett írásbeli értékelésből is. ám jórészt csak az általánossá­gok szintjén Hiányzik a konkrét kö­vetkeztetés: az, hogy az eddigi tevé­kenységet alaposan felmérve, a po­zitívumokat és a negatívumokat mérlegre téve a kulturális szövetség miként konkretizálja munkájában az említett dokumentumokban felvázolt elveket Ma ugyanis nem elegendő, ha általánosságokban beszélünk gondolkodásmódunk, munkánk megújitasának szükségességéről, miközben továbbra is a kitaposott úton topogunk. Jóleső érzéssel mondhatjuk el, hogy a Csemadok napjainkban a Nemzeti Front egyik aktív tagszer­vezete. Sokezerre tehető azoknak az énekkari tagoknak, népi tánco­soknak. színjátszóknak, klubtagok­nak, s a kulturális munkát helyi, járási, szlovákiai szinten szervező- irányító vagy pártoló tagoknak a száma, akik szivet melengető pél­dákkal igazolják, hogy e gyakran magába forduló, talmi csillogásokat hajszoló világban is lehet élni tartal­mas értékrend szerint, s ennek meg­felelően művelődni, szórakozni is. Dél-Szlovákiában napjainkban is újabb Csemadok alapszervezetek alakulnak s kapcsolódnak be a töb­biekhez hasonlóan - más társadalmi szervezetekkel együttmüködve - a helyi kulturális élet vérkeringésé­be. S az aktivitás egyik bizonyítéka az is. hogy a Csemadok KB eddigi három ülésén kimagaslóan magas volt a tagok részvételi aránya. E manapság különösen becses, s a további erőfeszítések aranyfede­zetét jelentő aktivitás felkarolása, s olyan világos koncepció érvénye­sítése, amelyben kellő hangsúlyt kapnak a tágabb összefüggések, vaqyis a társadalmi érdekek is. A tartalmas és több vonatkozás­ban is továbbgondolásra késztető vita során nyilvánvalóvá vált. amit napjainkban mindannyian tapaszta­lunk társadalmunk átépítésének fo­lyamatában növekszik a kultúra és a művelődés szerepe E folyamat­ban a Csehszlovákiai Magyar Dol­gozók Kulturális Szövetségére is je­lentős és felelősségteljes feladat há­rul. A változó társadalmi körülmé­nyek, a számos vonatkozásban szi­gorodó gazdasági feltételek köze­pette is az eddiginél céltudatosabb, hatékonyabb kulturális népművelő munkát kell végeznie, még nagyobb részt kell vállalnia a csehszlovákiai magyar dolgozók - szocialista esz­ményeinken alapuló - tudatformálá­sából, életvitelük alakításából. Első­sorban ezért fontos az, hogy a Cse­madok KB apparátusa is minden vonatkozásban serényebb és céltu­datosabb tevékenységet fejtsen ki. SZILVÁSSY JÓZSEF Hasznos tapasztalatok A szlovák nyelvoktatásban is évek óta jó eredményeket érnek el a Dunaszerda­helyi (Dunajská Streda) járásban lévő Ekecsi (Okoč) Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolában, ahol a minap a környékbe­li iskolák pedagógusai bemutató órán vet­tek részt. Az iskola tanulói elsősorban az iskolában hallják-gyakorolják a szlovák nyelvet. Nekik is biztos támaszt jelent az anyanyelv, amelyen elsajátítják az első szavakat, fogalmakat, megismerkednek hazánk anyagi és szellemi kultúrájával, forradalmi hagyományainkkal és más ér­tékeinkkel, s erre a jó alapra építve tanul­nak szlovákul, oroszul és más nyelven is. A bemutató órán a harmadikosok a tankönyvben található szövegre építve- Nagytakarítás -dramatizalt játékot rög­tönöztek, s figyelemreméltó nyelvtudás­ról, találékonyságról tettek tanúbizonysá­got. Aktivan vettek részt a játékban, bát­ran beszéltek, s ha itt-ott vétettek hibát a kiejtésben, szórendben, ez nem szegte a kedvüket, mert Végh Klára tanítónő értékelése nem elmarasztaló, hanem út­mutató, biztató volt. Ezen az órán, vala­mint a szakmai megbeszélésen sok hasz­nos tapasztalatot szereztünk, tartalmas eszmecserét folytattunk arról, hogy mi­képpen tehetjük még színvonalasabbá és változatosabba nemzetiségi iskoláinkban a szlovák nyelv oktatását. MÉSZÁROS ERZSÉBET BIP MEGTEREMTŐJE Talán ő az utolsó, aki még hisz a ,.mimodráma" megteremthetősé- gében. Ez a hite azonban nem iga­zolódik, s munkásságának mara­dandó értékeit a klasszikus panto­mimből kibontott huszadik századi modern mozgásformák, és mindenekelőtt ennek a sajátos mű­vészetnek a széles körű népszerűsí­tése alkotják. Utána született meg az ötvenes években a lengyel iskola, ót megismerve alapozta meg a cseh pantomimet Ladislav Fialka, majd a magyarországi amatőr mimusok maroknyi csapata. Ahogyan az már általában az em­beriség művelődéstörténetében len­Marcel Marceau gesztusa a Masz­kok című pantomimes játékból (Archív-felvétel) Marcel Marceau hatvanöt éves ni szokott, a tanítványok elhagyják, olykor meg is tagadják mesterüket. Különös művészpálya a Marceau-é. Olyan társakkal együtt volt Étienne Deroux, a nagy francia mimus köve­töle, mint Barrault és Soubeyran Abból a nem létező mesteriskolából lépett a színpadra, amelynek alapí­tója a modern pantomim eszköz- rendszerét minden addigi irányzatra építve létrehozta önmaguk moz­gáskultúrájára gondot fordító, az ér­zelmi és gondolati közlendők szóbe­lisége mellett a gesztusok, a mimika, a test fölötti ellenőrzést is fontosnak tartó színházak a szinésznevelés- ben ma is erre a rendszerre épí­tenek. Marcel Marceau 1943-ban egy nyári táborozáson gyerekekkel együtt próbálkozik először a panto­mimmel. Majd Dullin iskolájában. Deroux rendszerének szellemében tanult Azt, hogy mennyire merede­ken felfelé ivelő volt a pályája, egyetlen tény is kellőképpen bizo­nyítja. A Szerelmek városa című világhírű film főszerepét játszó Jean-Louis Barrault 1946-ban ren­dezte a Baptiste című pantomimet, amelyben ennek a filmnek a motívu­mait dolgozta fel Ebben a játékban már Marceau játszotta Harlekint. Egy esztendővel később színpadon is bemutatja a nagy csodát, életmű­vének maradandó és utánozhatatlan teremtményét: Bip megszületett. Bipnek fehér arca van, mindig a rácsodálkozás felfelé ívelő sze­möldökvonalával jelenik meg a szín­padon. Nadrágja a kisember mosás­ban összement és kifehéredett ru­haneműje. Fején ütött-kopott ke­ménykalap, és mellé tűzve egy szál piros virág. Mind-mind a Marceau által oly sokra tartott érzelmi roman­tika leegyszerűsített eszközei Ma már nehéz eldönteni, ki kit teremtett Marceau Bipet, vagy Bip az általunk ismert Marceau-t. Vendégszereple- seit mindig úgy kezdi, hogy szinte felvezeti a közönséget a pantomim- színpadra. hogy közelebbről ismer­kedjen meg a nyelvvel, amely nélkül nem biztos, hogy érteni fogja azt, amit lát Előadásai a modern panto­mim nézőjének beavatási szertartá­saiként is felfoghatók, amit végül mindig az oly sok testi és szellemi energiával kikísérletezett „mimodrá- mákkal“ fejez be. Ezekben a moz­gással szinte „elbeszélt" valamit. Az egymás utáni mozdulatsor és szituációlánc mesét, történetet te­remt. Ezekben eltávolodik Bip naivi­tásától, érzelmi ószinteségének lelki meghatározottságától. Ilyen ,,mi- modrámája" az 1951-ben bemuta­tott Köpeny is, amelynek irodalmi alapanyagát Gogol ismeri műve szolgáltatta. A nagy művészek eredetisége, végül is szinte egymáshoz hasonló modon, azokban a müvekben teremt maradandó értékeket, amelyeket si­került kiteljesíteniük. Más alkotásuk is hordozza a zsenialitás jegyeit, de a kiérleltséget, a gondolati biztonsá­got, a múvésziség totalitását a kö­zönség megérzi. Ezért is tűnik felül- múlhatatlannak Bip és az iskolate­remtő Maszkok. 1959 óta elsősor­ban ezzel járja a világot, meg a már említett,.mimodráma" kísérletekkel. Bipje mindig önmagukra döbbenti rá a nézőket. DUSZA ISTVÁN ÚJ FILMEK Búcsú (szlovák) Problémaérzékenységével, tragi­komikus hangvételével hívja fel ma­gára a figyelmet Andrej Lettrich leg­újabb filmje, a Búcsú. Alena Bodm- gerová forgatókönyvében nem ki­sebb kérdésekről van szó, mint az érzelemhiány, ertekzavar, nemze­déki ellentétek A problematika azért húsba vágó, mert nem fullad általá­nosságokba, ellenkezőleg, szoros a békésen, örömteljesen kezdődő nap rosszul végződik, a felhőtlen együttlétből nem lesz semmi A vá­ratlan ötlet - a családi ház eladása - titkolt sebeket tép fel, rejtett indula­tokat hoz felszínre, s a jólneveltség álarca mögül eló-előtünedeznek a Nádaský-sarjak hibái, önös érde­kei. Ahogy kibontakozik a cselek­mény, úgy válik egyre hangsúlyo­Jelenet a szlovák filmből; középen Karol Machata az apa szerepében szálakkal kötődik napjaink magatar­tásformáihoz A rendező pontosan jeleníti meg munkájában a (nem mindig előnyére megváltozott) falu hangulatait, s jól ,,időzíti" a dráma forrpontjait. A történet - amely tagadhatatla­nul kissé képletszerű - egy falusi búcsúval indul; az öreg Nádaský házában talalkoznak a családi fé­szekből már régebben kirajzott gyer­mekek. Egyikük azzal a leplezett szándékkal látogat haza, hogy ráve­gye többi testvérét a családi ház eladására, így, az ezért kapott pénz­zel enyhítendő anyagi gondjain. Amikor szándékára fény derül, a testvérek, illetve a szülök közötti látszólagos szívélyes kapcsolat, hangulat csakhamar acsarkodássá fajul, kiéleződnek a konfliktusok, né­zetek, vélemények ütköznek meg. szenvedélyek csapnak össze, s a familiáris kapcsolatok ápolására is nagyszerűnek ígérkező búcsú, sabbá Andrei Lettrich figyelmezteté­se: így nem szabad élni, értékeinket lobban meg kell becsülni, érzelme­inkkel ne hazardírozzunk, túlságo­san törékeny érzés a szeretet. Nem hibátlan, s nem eredeti mon- damvalójú mű a Búcsú; néhol fölös­legesen elnyújtott az elbeszélés rit­musa, a szokások rajza érdektelen részletezésektől sem mentes, hiányzik a mélyebb megfigyelés, za­varó a dramaturgiai kicentizettség. Ennek ellenére örömmel üdvözöl­hetjük a rendező törekvését, amely a valóság elemző és kritikus feltárá­sára, a korábbi kapcsolatokat, vi­szonylatokat megrontó önzés, el- anyagiasodás felmutatására irányul. Fenntartás nélkül dicsérhető Karol Machata érett játéka; a kiegyensú­lyozott, idős apa egyszerű alakját meggyőzően állítja elénk. Sokszínű a többi szereplő is: Éva Kristinová. Ľubo Roman. Marta Sládečkova Eva Jakoubkovä, Ľubomír Paulovič. Hosszadalmas és - kalandfilmről lévén szó - eléggé eseménytelen a története ennek a spanyol produk­ciónak Juan Miňón debütáns mun­káját legfeljebb Marokkó turistacsa logatóan gyönyörű tájai teszik érde­kessé és helyenként élvezhetővé. A naiv-érzelgős mese ugyanis itt, Afrikának ebben az egzotikus orszá­gában játszódik. Ide érkezik Anna, az izgalmas szépségű spanyol lány hogy meglátogassa kedvesét. Tan- gerban. a megadott cimen azonban hiába keresi a férfit, helyette üzene­tet talál, hogy utazzon Marrákechbe, ott találkoznak majd Anna némi ha­bozás után útra kel, nem sejtve, persze, milyen veszélyek leselked­nek rá. Kóborlásai során megismer­kedik egy fiatal arab fiúval, neki köszönheti, hogy nem esik egy csempészbanda csapdájába, s bár későn, de rájön, hogy szerelme csal­éteknek használta fel őt, hogy általa félrevezesse ellenlábasait, a kincset érő drágakő megszerzésére szövet­kező bűnbanda tagjait. A lassúdad epikus történetet a rendező a titkot sejtető arab falvak, a varázslatos tájak, a végeláthatat­lan homoktenger bemutatásával próbálta kózönségvonzóvá tenni. Igyekezete - a spanyol lányt alakító tüneményes Patricia Adriani szere­peltetése ellenére - azonban meddő maradt, munkája ugyanis nem emel­kedik a szabványkalandfilmek átla­ga (ölé. Emlékezetes marad viszont számunkra Patrícia Adriani, aki első filmszerepét 1979-ben Body Gábor Psychéjében játszotta el, s időköz­ben hazájában sztár lett, egyre több filmben bukkanva fel Az Augusztusi hold - amelyet 1985-ben forgatott - jórészt az ő személyiségére épül. -ym­ÚJSZÚ A spanyol lány és az útközben mellészegödö arab fiú (Patricia Adriani és Aiman Mehbal) 1988. III. 22. Augusztusi hold _____________________________(spanyol)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom