Új Szó, 1988. március (41. évfolyam, 50-76. szám)
1988-03-02 / 51. szám, szerda
számára nagy csalódás. Az izraeli vezetők azonban remélik, hogy az amerikai külügyminiszternek Londonban sikerül rávennie Husszein királyt egy ,,konstruktivabb“ állásShultz közel-keleti körútja nem hozta meg a várt eredményt Nem aratott sikert az amerikai „béketerv“ • Az izraeli fegyveresek kegyetlenkedései (ČSTK) - George Shultz amerikai külügyminiszter tegnap befejezte ötnapos közel-keleti körútját és Izraelből Londonba repült. Itt találkozik Margaret Thatcher brit miniszterelnökkel és Husszein jordániai király- lyal. Elutazása előtt Shultz beismerte, körútja nem hozta meg a várt sikert, senki sem helyeselte javaslatát a palesztin autonómiáról szóló tárgyalásokra vonatkozóan. Kijelentette azonban, továbbra is dolgozni fog ezen a problémán. Shultz két ízben járt Izraelben és Jordániában, ellátogatott Egyiptomba és Szíriába. Mindenütt igyekezett elfogadtatni tervét, hogy a térség helyzetét egy szimbolikus nemzetközi konferencián vitassák meg, amely végül is csak kerete lenne Izrael és az egyes arab országok közvetlen tárgyalásainak valamiféle önrendelkezésről Ciszjordánia és a Gázai-övezet számára. Izraelben a koalíciós kormányon belüli ellentétek miatt voltak eredménytelenek Shultz erőfeszítései, Szíria, Jordánia és Egyiptom pedig egyértelműen elavultnak minősítette a Camp David-i megállapodásokból kiinduló amerikai tervet. Főleg Jordánia szilárd álláspontja volt Shultz Ezt a palesztin lányt lőfegyver sebesítette meg (Telefoto: ČSTK) foglalásra és egyetértésre a megszállt területek autonómiájával. Az amerikai diplomácia vezetője abban is reménykedett, hogy sikerül találkoznia a megszállt területeken élő „mérsékelt“ palesztinokkal, de Az EWSZ-közgyúlés felújított 42. ülésszaka Az USA tartsa meg az ENSZ*szel szemben vállalt kötelezettségeit (ČSTK) - New Yorkban az ENSZ- közgyűlés hétfőn felújított 42. ülésszakán Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár nyitotta meg a vitát, amely az Egyesült Államoknak azzal a lépésével foglalkozik, hogy az ENSZ-szel szemben vállalt kötelezettségeivel szöges ellentétben bezárja a PFSZ ENSZ-megfigyelőjé- nek New York-i irodáját. Nyitóbeszédében az ENSZ-főtitkár hangsúlyozta, a PFSZ megfigyelőjének missziója a Közgyűlés döntésével összhangban működik. Hogy a misszió munkatársai eleget tehessenek hivatalos funkcióiknak az ENSZ-ben, az Egyesült Államok köteles engedélyezni beutazásukat az USA-ba és ott-tartózkodásukat. A vitában felszólalók sorra elítélték az Egyesült Államok tervezett lépését. Karim Sakir, az arab országok szóvivője állást foglalt az ENSZ függetlenségének és intenzitásának megőrzése mellett, s hangsúlyozta, a tagországoknak határozottan szembe kell helyezkedniük az USA döntésével. A világszervezetet nem lehet alárendelni az USA belső törvényeinek: az ENSZ-nek tiltakoznia kell és a hágai nemzetközi bírósághoz fordulnia, ha a vendéglátó ország nyomást gyakorol rá, vagy ha önkényesen változtatni akar jogi statútumán. Ugyanilyen szellemben nyilatkozott Zehdi Labib Terazi, a PFSZ ENSZ-megfigyelője, Mohammed Abdái Hasszan kuvaiti képviselő az Iszlám Konferencia nevében, s a hétfő esti vitában felszólaló összesen 21 delegátus, köztük több nyugati ország képviselője is. Evžen Zápotocký, hazánk ENSZ-nagykóvete szintén hangsúlyozta, hogy a PFSZ missziójának bezárása ellentétben áll azokkal a kötelezettségekkel, melyeket az USA, mint a világszervezet vendéglátó országa magára vállalt. Támogatta a javaslatot, hogy a Közgyűlés vigye az ügyet nemzetközi bíróság elé. Alekszandr Belonogov szovjet képviselő ugyancsak követelte, hogy az Egyesült Államok biztosítsa a szükséges feltételeket a palesztin diplomaták munkájához. Bulgária A választások eredményei (ČSTK) - A vasárnapi helyhatósági választásokon a több mint 6,5 millió választásra jogosult állampolgár 99,15 százaléka vett részt. Az új választási törvény alapján minden választási kerületben több jelölt is indulhatott. 333 esetben egy jelölt sem szerezte meg a szükséges szavazattöbbséget, így ezekben a választókerületekben megismétlik a választásokat. Panama Nincs sikere az ellenzék sztrájkfelhívásának Washington nem nyugodott bele a fejleményekbe ÚJ SZÚ 1988. III. 2. (ČSTK) - A panamai reakciós pártok koalíciójának hétfői sztrájkfelhívása a vártnál lényegesen kisebb hatású. Panamavárosban hétfőn csak az egyes magáncégekben szüntették be a munkát, a közlekedés zavartalan volt. Vidéken a felhívás még ennél is sikertelenebb volt. Pedig a sztrájk célja az ország helyzetének destabilizálása és annak ki- nyilvánítása lett volna, hogy a lakosság nem ért egyet az elnökcserével. Ugyancsak rá kellett volna kényszerítenie Manuel Antonio Noriega tábornokot az amerikaiak által is kívánt lemondásra. Leonidas Macias ezredes, a rendőrség parancsnoka közölte, a rendőralakulatok eddig egyáltalán nem tartották szükségesnek, hogy beavatkozzanak bizonyos reakciós körök provokatív próbálkozásaiba. Eddig a kormányellenes sztrájk egyetlen szervezőjét sem tartóztatták le. Egyes források szerint Eric Delvalle volt elnök Panamavárosban tartózkodik egyik barátja házában, nem pedig - mint azt korábban feltételezték - a csatornaövezet valamelyik amerikai támaszpontján. Phyllis Oakley, az amerikai külügyminisztérium szóvivője közölte, Washington kapcsolatban áll a megbuktatott elnökkel. Manuel Solis Palma, az új államfő bírálta az Egyesült Államokat Panama elleni rágalomhadjáratáért és fenyegetőzéseiért, hogy kereskedelmi embargóval sújtja az országot. Megfigyelők szerint nemcsak gazdasági szankciók fenyegetik Panamát az Egyesült Államok részéről. A csatornaövezetben állomásozó amerikai katonákat harckészültségbe helyezték, s tartani lehet attól, hogy az amerikaiak diverzáns akciókat hajtanak végre a csatorna berendezései, sőt egyes külföldi kereskedelmi hajók ellen, hogy azután a „kereskedelmi hajózás biztonságának garantálása“ ürügyén jelentősen megerősíthessék katonai erejüket Panamában. minden palesztin vezető elutasította a találkozást az amerikai külügyminiszterrel. Shultz közel-keleti körútja idején az izraeli katonai masinéria - a hivatalos adatok szerint is - vagy 11 palesztin életét oltotta ki. A megszállt területekről érkező hírek elképesztő kegyetlenkedésekről szólnak. Egy jordániai napilap szerint egy tüntetésen letartóztattak három palesztin fiút, majd jelentős magasságból egy helikopterből kidobták őket. 11-24 évesek voltak. Kalkilija közelében az izraeli telepesek benzinnel leöntöttek 14 palesztin fiatalt, majd meggyújtották őket. A helyi lakosságnak nem sikerült mindegyiküket megmenteni. , Iraki támadás Teherán ellen (ČSTK) - Az iraki légierő rakétákkal lőtte Teheránt. A bagdadi katonai szóvivő szerint hétfőtől összesen 11 rakétatámadás érte az iráni fővárost. Hozzáfűzte, az iraki gyártmányú föld-föld ^típusú rakétákat az iráni határról lőtték ki. Az ÍRNA iráni hírügynökség szerint keddre virradó éjjel több iraki vadászbombázó intézett támadást Teherán polgári célpontjai, többek között egy kórház ellen is. A támadásoknak halálos áldozatai és sebesültjei vannak. Hétfőn Bagdadban is becsapódott két iráni föld-föld rakéta, mintegy válaszként a Teherán ellen intézett bombázásra. Megfigyelők szerint a szembenálló felek felújították a „városok háborúját“. Az SDI két évet „csúszik“ (ČSTK) - Valószínűleg két évvel el kell halasztani az amerikai úrvédelmi rendszer első elemeinek telepítését, miután a washingtoni törvényhozás csökkentette a katonai kiadásokat. Ezt James Abraham- son altábornagy, a hadászati védelmi kezdeményezés (SDI) igazgatója jelentette ki tegnap az amerikai fővárosban megtartott sajtókonferenciáján. Szerinte csak a 90-es évek második felében tudják megkezdeni a telepítést. Caspar Weinberger egykori hadügyminiszter azzal számolt, hogy az űrvédelmi rendszerek telepítését már 1994-ben megkezdhetik. Utódja, Frank Carlucci, tekintettel a költségvetés csökkentésére, elrendelte az SDI-kutatásokra szánt összegek felülvizsgálatát. Az 1989-es pénzügyi évre a hadügyminisztérium 4,6 milliárd dollárt, tehát az eredeti tervektől eltérően 1,7 milliárd dollárral kevesebbet kér a kutatásokra. események margójára? K ét csúcs - a rakétaszerződést eredményező decemberi és a május végén - június elején esedékes moszkvai Gorbacsov-Reagan találkozó - között zajlanak a világpolitika létfontosságú kérdéseivel összefüggő diplomáciai események, magas szintű tárgyalások ezekben a hetekben-hónapokban; e két esemény alapvetően meghatározza mindkét oldalon a döntéseket. S egyelőre még semmi sem biztos, minden kérdés nyitott, még azoknál is, amelyeknél a legszembetűnőbb az előrelépés, feltételes módot kell használni az esélyek latolgatásakor, ki kell tenni a „ha“ szócskát. Ez pedig még akkor is igaz, ha George Shultz amerikai külügyminiszter múlt heti moszkvai tárgyalásait mindkét fél pozitívan értékelve úgy nyilatkozott, hogy több területen is haladásról lehet beszélni, tisztázták az álláspontokat. Különösen érvényes ez akkor, ha a NATO-országok állam- és kormányfőinek ma kezdődő kétnapos tanácskozását, s azt vesszük figyelembe, amit a napirendről már hetek óta folyamatosan kiszivárogtattak. A decemberi legfelsőbb szintű szovjet-amerikai találkozó előtt Reagan személyesen nem kérte ki a szövetségesek véleményét, s utána is csak külügyminisztere tájékoztatta őket az eredményekről, úgy hogy a mostani NATO- csúcs valamiféle bocsánatkérö gesztusnak is felfogható a Fehér Ház részéről. Másrészt pedig a közepes és a rövidebb hatótávolságú rakétákról aláírt szerződés lényegesen megváltoztatta a helyzetet. Igaz, a nyugat-európaiak nemcsak kívánják, hanem sürgetik is, hogy az amerikai szenátus változatlan formában ratifikálja a szerződést - ebben egységesek. Ami megosztja a tömb országait, az a szerződés megvalósításának eredményeként kialakuló helyzet megítélése, a jövőbeni katonapolitikai döntésekkel, prioritásokkal kapcsolatos véleménykülönbség. E tekintetben a nézetek egyrészt az egyes nyugat-európai országok között, másrészt néhány nyugat-európai és az amerikai kormányzat között is ütköznek. Ezeknek az elsimítása, a kompromisz- szumkeresés volt az elsődleges célja Helmut Kohl nyugatnémet kancellárnak, aki közvetlenül Shultz moszkvai útja előtt járt Washingtonban. A nyilatkozatok szerint megszületett az egyetértés, de hogy milyen mértékben, arról csak két nap múlva kaphatunk pontosabb képet. Washington, London és Párizs mindeddig egyértelműen elvetette azt a szovjet javaslatot, hogy kezdjenek tárgyalásokat a harmadik nulláról, vagyis az 500 kilométernél rövidebb hatótávolságú harcászati nukleáris rakéták felszámolásáról. Sót, az 1983-as NATO-döntés szerint ezeknek a korszerű- tését szorgalmazzák. Bonn a korszerűsítés ellen van, igaz, teljes felszámolásukat szintén nem kívánja, inkább csak limitálni szeretné ezeknek az eszközöknek a számát, vagyis valamilyen elfogadható plafont megszabni mindkét oldalon. Egyértelműbben fogalmazott nemrégiben Papandreu görög kormányfő, amikor kijelentette: a NATO-tábornokok a kettős nullamegoldás eredményeként megsemmisítendő rakéták kompenzálásával, az új fegyverkezési programokkal lényegében semmissé akarják tenni a szovjet-amerikai rakétaszerzódést. Visszatérve az NSZK álláspontjának okaihoz, ezeket jól szemléltetik Franz Josef Straussnak, a CSU elnökének szavai, aki érezhető sajnálkozással állapította meg a minap: „A harcászati atomfegyverek korszerűsítését jelenleg sem a nyugatnémet közvéleménynél, sem a parlamentben nem lehetne keresztülvinni.“ Érthető tehát, Bonn azt várja a ma kezdődő tanácskozástól hogy ösztönözze a nyugati szövetség átfogó leszerelési és biztonságpolitikai koncepciójának kidolgozását. így fogalmazott a kancellár a múlt csütörtöki parlamenti vitában, s ezzel a többi párt is egyetértett. Korábban az ellenzéki SPD is üdvözölte, hogy Kohlnak Washingtonban végül is sikerült megállapodnia a harcászati atomeszközök korszerűsítésének elnapolásáról. Viszont az sem lehet vitás, a tömbön belül vannak, akik inkább a kettős nullamegoldás után átfogó fegyverkezési koncepció kidolgozását várják a NATO-csúcstól. Említettük már a kiszivárogtatásokat. Egy brüsszeli lapvélemény szerint várható, hogy az állam- és kormányfők megerősítik: a NATO-nak a nukleáris elrettentésre, a rugalmas nukleáris válaszadásra épülő doktrínája változatlan. További közStratégiát, de milyet? ponti téma lesz természetesen a szovjet -amerikai párbeszéd jelenlegi állása, a decemberi rakétaszerzódés ratifikálása, valamint Reagan moszkvai útjának előkészítésével kapcsolatban a hadászati atomfegyverek ötven százalékos csökkentése. Nehezen képzelhető el, hogy ne kerüljenek szóba azok a fő témakörök, amelyekről Shultz Moszkvában tárgyalt, beleértve a regionális problémákat, Afganisztánt, a Perzsa-öblöt, az Izrael által megszállt területeket - már csak az amerikai külügyminiszter jelenlegi kőrútjára való tekintettel is. Rendkívül tanulságos dolog még egykét példával érzékeltetni, hogy az egyes fővárosokban milyen érzelmekkel és alapállásból közelítenek ezekhez a kérdésekhez. Február 21-én, tehát amikor Shultz megérkezett a szovjet fővárosba, elhangzott egy rádiónyilatkozat Genscher nyugatnémet külügyminiszter részéről; egy londoni lap, a The Sunday Times pedig ismertette Thatcher brit kormányfő új stratégiáját, amelyet a lap szerint a mostani tanácskozáson szeretne a nyugati katonai szövetség hivatalos irányvonalaként elfogadtatni. Gensher kijelentette, hogy a Szovjetunióban pozitív bel- és külpolitikai változások mennek végbe, a gorbacsovi politika tettekre váltotta a szavakat, s mindezt csak propagandának tekinteni merő ostobaság lenne. Majd hozzáfűzte: „A Nyugatnak saját javaslataival kellene elmélyítenie a Szovjetunió által elindított folyamatokat Ami pedig a londoni lapértesülést illeti: a The Sunday Times után hétfőn már a The Independent is ismertette annak a titkos beszédnek a részleteit, amelyet Thatcher pár nappal korábban Brüsszelben mondott. E szerint a kormányfő abból indult ki, hogy Gorbacsov új vezetési stílusa mindinkább aláássa a „szovjet fenyegetés“ hitelét a nyugati közvélemény szemében, s ezt nevezte a NATO legsúlyosabb problémájának. Thatcher nagyon veszélyesnek tartotta „a mostani megtévesztően vonzó szovjet politikát, amely ésszerűnek és rugalmasnak tűnik a nyugati közvélemény számára, olyan politikának, amelyet a feszültség enyhítésének és az atomfegyvermentes világ elérésének vágya vezérel". B efejezésül illet volna utalni a Szovjetunió álláspontjára az említett kérdésekkel kapcsolatban, megemlítve az olyan konkrét lépéseket is, mint például a szovjet rakéták hazánkból és az NDK-ból való kivonásának megkezdése, vagy pedig a Miloš Jakeš által a múlt héten ismertetett csehszlovák javaslatok voltak. De mindezeknek az eszenciáját a lehető legtömörebben már Thatcher megfogalmazta. MALINAK ISTVÁN Ma kezdődik Brüsszelben a NATO-tagorsiágok rendkívüli csúcstalálkozója REAGAN ELNÖK VÁLTOZATLANUL AZ ERÖPOLITIKÁT DICSŐÍTI (ČSTK) - Ronald Reagan elnök a háborús veteránokat egyesítő Amerikai Légió nevű szervezet évi konferenciáján Washingtonban hétfőn beszédet tartott. Kijelentette, a NATO csúcstalálkozójára abban az időben kerül sor, amikor a szövetség sok tekintetben erősebb, mint bármikor korábban. Hangsúlyozta, az USA kül- és nemzetbiztonsági politikájának alapja a többi NATO-tagországgal való partneri kapcsolat. Szövetségeseink és barátaink érdekeit sosem áldozzuk fel semmilyen szerződésért a Szovjetunióval - jelentette ki Reagan. A fegyverzetellenőrzési kérdésekről szólva az elnök elmondta, Washington továbbra is törekszik a hadászati támadófegyverek 50 százalékos csökkentésére vonatkozó szovjet-amerikai szerződés megkötésére, ennek azonban ugyanolyan prioritást kell élveznie, mint a hagyományos erők terén az európai egyensúlyra vonatkozó megállapodásnak. Véleménye szerint e fegyvereknél az egyensúlyhiány „elfogadhatatlan fenyegetést“ jelent a Nyugat számára. A Washingtonban decemberben aláírt szovjetamerikai rakétaszerzódést a nyugati szolidaritás győzelmének minősítette a szovjetek erőfeszítései felett, hogy békejavaslataikkal megosszák a szövetséget. Szóban ugyan állást foglalt a vegyi fegyverek teljes betiltása mellett, viszont kijelentette, szemtől szemben a szovjet veszély- lyel, az USA-nak korszerűsítenie keli vegyi fegyvereit. Ismét azt állította, az erőpolitika az egyedüli hatékony tárgyalási eszköz a Szovjetunióval szemben. Védelmébe vette az SDI-programot és élesen bírálta a Kongresszust, amiért korlátozta a Pentagon által kért katonai kiadások összegét. A NATO-tagországok állam- és kormányfőinek rendkívüli ülése ma és holnap lesz Brüsszelben. Ezen várhatóan jóváhagyják az USA katonai stratégiáját az idei év első felére tervezett szovjet-amerikai csúcstalálkozó előtt.
