Új Szó, 1988. február (41. évfolyam, 25-49. szám)

1988-02-11 / 34. szám, csütörtök

sajtóértekezletén azt hangoztatta, hogy Gorbacsov nyilatkozata fo­kozza az afgán kérdés gyors rende­zésének reményeit. Készek va­gyunk hozzájárulni az átfogó megol­dáshoz - hangoztatta Zajn Nurani. Mariin Fitzwater, a Fehér Ház szó­vivője „helyes irányban tett rendkí­vül jó lépésnek" minősítette a hétfői szovjet javaslatokat. Ha a szovjet csapatokat kivonják Afganisztánból, az Egyesült Államok megszünteti az afgán felkelők segítését - mon­dotta. A külügyminisztérium közölte, Mi­chael Armacost külügyminiszter­helyettes lemondta a Perzsa-öböl térségébe tervezett körútját, hogy a regionális problémákkal, köztük az afgán kérdéssel is foglalkozhasson. Ez a téma a küszöbönálló szovjet -amerikai külügyminiszteri találkozó napirendi pontjai között fog szere­pelni. Juli| Voroncov a pakisztáni fővárosban Növekednek az afgán kérdés gyors rendezésének reményei (ČSTK) - Julij Voroncov, a szovjet külügyminiszter első he­lyettese tegnap Iszlamabadba érke­zett, s vendéglátóival az afganisztá­ni rendezésre vonatkozó, Michail Gorbacsov hétfői nyilatkozatában foglalt javaslatokról folytat megbe­széléseket. A pakisztáni fővárosban Abdusz Szattar, a külügyminiszter első helyettese fogadta a szovjet politikust. A hétfői Gorbacsov-nyilatkozat- ban foglaltak továbbra is élénk visszhangot váltanak ki világszerte. A leginkább a rendezésben közvet­lenül érintett országok véleménye tarthat számot érdeklődésre. A pa­kisztáni külügyi államminiszter keddi Szovjet tiltakozás Japánnál (ČSTK) - Japán moszkvai nagy­követét kedden a külügyminisztéri­umba kérették, s tiltakozást adtak át neki azzal összefüggésben, hogy február 7-én a szigetországban mű­ködő szovjet intézmények közelé­ben japán szélsőséges elemek el­lenséges akciókat hajtottak végre. A tiltakozást magában foglaló nyi­latkozat megállapítja, ezekkel az ak­ciókkal a rendőrség is egyetértett. A szovjet fél már többször figyel­meztette Tokiót arra, hogy az ilyen esetek ellentétben állnak az állam­közi kapcsolatok normáival és nega­tívan hatnak a szovjet-japán kap­csolatokra. A helyzet azonban nem javult, s a Szovjetuniónak az a be­nyomása, hogy a japán hatóságok még egyet is értenek a szélsősége­sek tevékenységével. Az ilyen ellenséges cselekmé­nyek annál sajnálatosabbak, mivel olyan időben zajlottak le, amikor a kétoldalú viszony javulásának jelei kezdtek kibontakozni. Pandzsáb észak-in­diai szövetségi ál­lamban az elmúlt napokban kilenc embert öltek meg a szikh terroristák. Végeztek egy egész családdal, a holttes­teket és a házat fel­gyújtották (képün­kön a rendőrség helyszínelés köz­ben). (Telefoto: ČSTK) Amerikai képviselők bírálják a kontrákat A nicaraguai kormány kész a tárgyalások folytatására (ČSTK) - Az amerikai képviselö- ház demokrata párti vezetői elítélték a nicaraguai kormány ellen harcoló fegyveres csoportokat, amiért meg­szakították a Managuával folytatott tűzszüneti tárgyalásokat. James Wright, a képviselöház elnöke sze­rint erősen kétségbe vonhatók a kontrák szándékai. Vezetőik ked­den közölték, hogy egyelőre nem jelennek meg a közvetlen tárgyalá­sok újabb fordulóján, amelyet szer­dán kellett volna felújítani a Costa Rica-i fővárosban. Hans-Jürgen Wischnewski nyugatnémet politikus, a kontrákkal folytatott tárgyalásokon a nicaraguai kormány tanácsadója, managuai sajtóértekezletén közölte, a sandi­nista vezetés kész folytatni a párbe­szédet az ellenforradalmi vezetőkkel még akkor is, ha azok a mostani fordulót önkényesen február 18-ára halasztották el. Az ellenforradalmi csoportok Ni­caraguában két polgári személyt megöltek, ötöt megsebesítettek és nyolcat elraboltak. Támadásaikat Ji- notega tartományban és az atlanti partvidéken hajtották végre. Nicara­gua északi tartományai csaknem 24 órára áramellátás nélkül maradtak, mivel a kontrák felrobbantottak egy távvezetéket. Washington elutasítja Panama követeléseit (ČSTK) - Mariin Fitzwater, a Fe­hér Ház szóvivője Washingtonban tartott keddi sajtókonferenciáján ha­tározottan elutasította Panama kö­veteléseit, hogy az Egyesült Államok kormánya azonnal vonja ki Panamá­ból az amerikai fegyveres erők déli parancsnokságát. A washingtoni kormányt erre Manuel Noriega tá­bornok, a panamai fegyveres erők főparancsnoka szólította fel a televí­ziónak adott interjújában. A tábornok szerint az amerikai katonai támasz­pontok veszélyeztetik Panama biz­tonságát, s gátolják az ország fejlő­dését. Japán parlament A botrány folytatódik ÚJ SZÚ 1988. II. 11. (ČSTK) - Hamada Koicsinak, a japán képviselöház költségvetési bizottsága elnökének a parlament­ben tett sértő kirohanásait követően - melyek után az ellenzék bojkottál­ta az ülés folytatását - a japán sajtó tegnap beszámolt a botrány újabb fejleményeiről. Hamada, aki egy kommunista képviselőtől szombaton megtagadta a szólás jogát, majd durván sérte­gette Mijamoto Kendzsit, a JKP KB főtitkárát, a költségvetési vitát meg­előzően körbejárta az ellenzék 17 képviselőjét, s „apró figyelmesség- -ként“ 100 ezer jen értékű csekket ajánlott fel számukra. A japán hírközlő eszközök nem titkolják rémületüket e „maffia stílu­sú eljárás" felett, melynek az lett volna a célja, hogy a vitában elhall­gattassa az ellenzékieket az olyan égető költségvetési gondokról, mint a katonai kiadások vagy az új adók bevezetése. A japán parlamentben már har­madik napja szünetel a munka, te­kintve, hogy az összes ellenzéki párt csatlakozóit a JKP-hoz, s úgy dön­töttek, mindaddig bojkottálják az ál­lami költségvetés kiegészítő javas­latáról folyó vitát, míg Hamada nem mond le tisztségéről. A botrány a kormányzó Liberális Demokrata Párton belül is nyugta­lanságot keltett. Jelenleg párton be­lüli konzultációk folynak, melyeknek Hamada politikai sorsáról kel! dönte­niük. A panamai kormány sürgős politi­kai konzultációkra hívta össze wa­shingtoni, ENSZ- és AÁSZ-nagykö- veteit. A hadsereg főparancsnoksá­ga egyidejűleg hazarendelte az amerikai katonai iskolákon tanulmá­nyokat folytató 40 tisztjét. Jósé Maria Cabrera panamai kül- ügyminiszter-helyettes a csatorna­szerződés megszegésével vádolta az Egyesült Államok kormányát. Az amerikai hírközlő eszközöknek adott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy Washington a Panama-csatorna övezetében levő bázisait több ízben használta fel Latin-Amerika függet­len államai ellen intézett agresszív akcióihoz, s a Nicaragua elleni fel­forgató tevékenységéhez is segítsé­gül szolgálnak. Innen indulnak azok a felderítő repülőgépek, amelyek a sandinista hazafias erőkről gyűjte­nek információkat. Elsüllyedt... (ČSTK) - A múlt pénteken Glasgowból egy észak-angliai haditengerészeti tá­maszpontra szállították egy Trident típusú tengeralattjáró alkotóelemét. Azaz szállí­tottak volna, ugyanis - mint azt kedden közölték - a tengeralattjáró 60 tonnás része a viharvert tengerbe csúszott, s el­süllyedt. Brit szakértők most tanulmányozzák az elveszett tengeralattjáró-rész kimenté­sének lehetőségeit. A gyártó véleménye szerint ez a „veszteség" nem lesz köz­vetlen befolyással az igen költséges Tri- dent-programra. A februári események nemzetközi visszhangja - III. Elvetélt próbálkozások Steinhardt említett, február 26-i keltezésű táviratában mindenekelőtt durván elferdítette a kommunista párt lépéseit és arra szólította fel az amerikai kormányt, tegyen a cseh­szlovákiai eseményekkel kapcsolat­ban valamilyen „erős nyilatkozatot", mivel szerinte csak így lehet támo­gatni a kommunista párttal szembe­ni „nyílt vagy burkolt" ellenzék létre­hozását, s egyben befolyásolni Be- neš elnököt és híveit a forradalmi erők ellen irányuló további lépések megtételére. Steinhardt azonban fő­képp azt követelte, hogy az amerikai kormány folyamodjon drasztikus gazdasági megkülönböztető intéz­kedésekhez Csehszlovákia ellen. Szorgalmazta például, hogy az Egyesült Államok szüntesse meg csehszlovákiai exportját, függessze fel a németországi amerikai meg­szállási zónán keresztül haladó csehszlovák árucikkek vagy a Cseh­szlovákiának szánt termékek szállí­tását stb. Meg kell jegyezni, hogy akkoriban az amerikai megszállási zónán ke­resztül szállították a csehszlovák ex­port- és importcikkek jelentős ré­szét. Steinhardt arról álmodozott, hogy ezek a lépések gazdaságilag megbénítanák Csehszlovákiát, s en­nek következtében köddé fosztana a kommunista pártnak a dolgozók körében kivívott tekintélye. Megfe­ledkezett azonban arról, hogy az új Csehszlovákia már nem volt olyan helyzetben, mint a háború előtt, ami­kor sorsáról a nyugati fővárosokban döntöttek. Szilárdan támaszkodha­tott a szocialista nagyhatalomra és további szövetségeseire. S így tulaj­donképpen Steinhardt táviratának egyetlen értelmes mondata a követ­kező volt: „Tekintettel arra, hogy a Szovjetuniót semmi esetre sem lehet a csehszlovák kormányválság­ba való közvetlen beavatkozással vádolni, a State Department nyilat­kozatának kizárólag az új csehszlo­vák kormány ellen kell irányulnia". A Steinhardt által javasolt lépéseket az amerikai külügyminisztérium nem fogadta el, nyilván tudatára ébredt, hogy messze túllépik a megengedett határt. A februárt követő hetekben a csehszlovákiai amerikai diplomá­ciai misszió munkatársai a külügy­minisztériumot és más intézménye­ket további követelésekkel bombáz­ták. Azt szorgalmazták, hogy az USA ne adjon semmiféle anyagi vagy erkölcsi támogatást az új cseh­szlovák kormánynak. Az egyetlen ok, amely miatt egyáltalán érdemes továbbra is fenntartani a diplomáciai kapcsolatokat - írta a misszió veze­tője -, hogy fennmaradjon az ele­nyésző kölcsönös kereskedelem. Ugyanakkor megkülönböztetett je­lentőséget tulajdonított annak, hogy az Egyesült Államok fokozza a Csehszlovákiába irányuló ellensé­ges propaganda adásokat, mivel - szerinte - ez, ha nem is azonnal, de távlatilag előnyöket biztosíthatott volna. Mindenekelőtt a csehszlovák politikai emigráció kihasználását ta­nácsolta, amely különböző felderítő feladatokat is elláthatott volna. Steinhardt számított rá, hogy a leg­közelebbi időben jelentősen korláto­zódnak a nyugati kémszolgálatok csehszlovákiai nyílt tevékenységé­nek lehetőségei, ezért indítványozta a burkolt információszerzés tervei­nek a kidolgozását. Az amerikai kormányszervekhez intézett különböző írásos dokumen­tumokban Steinhardt tételesen is felsorolta azokat az eszközöket, amelyekkel az amerikai, s egyálta­lán a nyugati diplomácia rendelke­zett a Február utáni Csehszlovákia belső stabilitásának megbontására. Megkülönböztetett fontosságot tulaj­donított a rádiós és más propaganda bővítésének, a belügyekbe való be­avatkozásnak az antikommunista erőknek nyújtott szervezett támoga­tás útján. Persze Steinhardt (akár­csak a francia és a brit misszión dolgozó kollégái) nyilván tudatában volt annak, hogy mindezek az esz­közök már a Február előtti időszak­ban sem hoztak eredményt, s ezért hangsúlyozta, hogy a Február utáni Csehszlovákiában csak az ellensé­ges propaganda adások kibővítése jöhet számba. Az említett tények jelzik, milyen eszközökkel kívánta az amerikai, s általában a nyugati diplomácia be­folyásolni a Nyugattól független bél­és külpolitika útjára lépett országok­ban zajló eseményeket. Természe­tesen Steinhardt, amikor a nyugati stratégiai elképzelések teljesítését szolgáló eszközöket sorolta fel, nem csupán azokat az intézkedéseket említette, amelyek saját tapasztala­tai alapján ötlöttek eszébe. Minde­nekelőtt olyan intézkedéseket szor­galmazott, amelyeket a burzsoá po­litika már hagyományosan nagy ter­jedelemben és az érdekszférájába tartozó minden területen alkalma­zott, és amelyeket ezért a burzsoá diplomáciai arzenál klasszikus ré­szének tekinthetünk. Feltehető a kérdés, amely a múlt­ban többször felvetődött: vajon Wa­shington és a nyugati hatalmak a februári eseményekkel összefüg­gésben nem gondoltak-e a Cseh­szlovákia elleni katonai intervenció valamilyen formájára? Steinhardt gyors visszatérése Prágába, néhány tucat amerikai tiszt prágai látogatá­sa, az amerikai egységek bajoror­szági mozgásai - mindez bizonyos találgatásokra adott okot. A katonai intervencióra azonban a nyugati ha­talmak nem szánták el, nem is szán­hatták el magukat. A nyugat kész volt erkölcsileg, és bizonyos mérték­ben, bizonyos ideig pénzügyileg is támogatni a csehszlovák burzsoázi­át; azonban nyilvánvalóan tudatosí­totta, hogy az így felfogott segítség határainak túllépése rendkívül koc­kázatos lenne, s az adott helyzetben célravezetőnek sem lett volna ne­vezhető. Említésre méltó, hogy például a vezető tőkés hatalom, az Egyesült Államok miként kívánta kihasználni a Február utáni Csehszlovákiából, illetve a Szovjetunióból és a többi kelet-európai országból távozott po­litikai emigrációt. A külügyminisztéri­um 1948 februárja után a Szovjet­unióban és a népi demokratikus ál­lamokban működő amerikai diplo­máciai missziókra körözvényt kül­dött, amelyben szorgalmazta, a kép­viseleti szervek dolgozzanak ki aján­lásokat a prominens emigránsok ki­használására. Smith, az USA moszkvai nagykövete Washington számára nem túl lelkesítő választ küldött: egyszerűen nem volt olyan politikai emigráns, aki a szovjet tár­sadalomban valamiféle visszhangot tudott volna kelteni. A csehszlovák politikai emigráció ügyében az USA igyekezett egyeztetni lépéseit Nagy- Britanniával és Franciaországgal. Eközben elméletileg fontolóra vette egy esetleges, száműzetésben mű­ködő csehszlovák kormány létreho­zását, de már kezdettől fogva vilá­gos volt, hogy egy ilyen kormány gyakorlati értéke a realitásokra való tekintettel a nullával lenne egyenlő. Az USA ezért úgy döntött, nem en­gedélyezi a száműzetésben működő kormány megalakítását. A másik ol­dalon támogatta az ún. Szabad Csehszlovákia Bizottságát, amely 1948. július 18-án New Yorkban ala­kult meg. Washington azzal számolt, hogy a bizottság egyes tagjai bizo­nyos ideig fenntartják kontaktusaikat Csehszlovákiával, s ezeket felderítő célokra lehet majd kihasználni. A nyugati országok haladó közvé­leménye a februári eseményekben azt látta, amit a valóságban is jelen­tettek: a dolgozó nép győzelmét. Illusztrációként idézzük E. Fajon kommunista képviselő szavait, ame­lyek Februárral összefüggésben a francia nemzetgyűlésben hangzot­tak el: „Ami tavaly májusban Francia- országban történt (a francia kommu­nisták kormányból való kizárására gondolt, ami amerikai dokumentu­mok szerint is Washington közvetlen intervenciójának volt a következmé­nye - A szerző), Csehszlovákiában nem járt sikerrel. Prágában az új kormány a demokrácia összes sza­bálya szerint jött létre... Már csak Truman elnök jóváhagyása hiányzik. Idővel ez is meglesz..., s a cseh­szlovák dolgozók győzelme hozzá­járul a béke megszilárdításához, s hasznos példa lesz a francia dol­gozók számára is." A februári események igen érde­kes fejezete, hogyan tükröződtek ezek a Szovjetunióban és az alakuló szocialista államokban. Erről lesz szó a következő részben. PAVOL PETRUF Haiti ­Kinevezték a kormányfőt (ÔSTK) - Leslie Manigat, Haiti közel­múltban beiktatott államfője a 75 éves Martial Celestint nevezte ki kormányfő­vé. Az új alkotmány értelmében Celestin- nek az „államfő követeléseivel összhang­ban“ kell megalakítani kormányát. Hírügynökségi jelentések szerint a Haiti Köztársaság fennállása óta Celestín az első olyan miniszterelnök, akinek múlt­ját jelentősen megpecsételte a Duvalier- klán diktatúrája. A demokratikus erők az új kormánytól ennek ellenére nem várnak túlzottan erőteljes változásokat, Erskine Sandiford barbadosi minisz­terelnök kedden bejelentette: Barbados nem ismeri el Manigat kormányát, s meg­szakítja diplomáciai kapcsolatait Haitival. Át kell értékelni a COCOM-listát Lothar Späth moszkvai sajtóértekezlete (ČSTK) - Lothar Späth, az NSZK-beli Baden-Württemberg tartomány miniszter- elnöke, a Kereszténydemokrata Unió alelnöke szovjetunióbeli látogatásának befejezéseként Moszkvában tegnap saj­tóértekezletet tartott. Egyebek között el­mondta, vendéglátóival a nemzetközi kér­dések mellett mindenekelőtt a szovjet -nyugatnémet gazdasági kapcsolatok bő­vítésének lehetőségeit tekintették át. Mint elmondta, nagy benyomást tett rá Mihail Gorbacsovval folytatott megbeszélése. Späth rámutatott, a Szovjetunióban je­lenleg működő hét közös vállalat közül ötben baden-württembergi cégek vannak képviselve. Az NSZK ipari körei derűlátó­ak, bár látni kell, hogy e tevékenységnek vannak bizonyos kockázatai. Újságírók kérdéseire válaszolva Späth hangoztatta, át kell értékelni a szocialista országokba irányuló exportot korlátozó ún. COCOM-listát, mert ez akadályozza a kelet-nyugati gazdasági együttműkö­dés fejlesztesét. Lothar Späth szerdán Moszkvából Le- ningrádba utazott. Újnácik pere (ČSTK) - Dortmundban megkezdődött az újnáci Szabad Német Munkáspárt (FAP) 16 tagjának pere. Azzal vádolják őket, hogy megtámadták az egyik antifa­siszta szervezet konferenciájának részt­vevőit. A vádlottak ügyvédje Jürgen Lie- gen azzal akarta meghiúsítani a bírósági tárgyalást, hogy az újnáci szervezetek betiltását követelő Szociáldemokrata Párt tagjaiból álló bíróság nem hozhat objektív döntést.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom