Új Szó, 1988. február (41. évfolyam, 25-49. szám)

1988-02-25 / 46. szám, csütörtök

Miloš Jakeš elvtárs beszéde (Folytatás a 2. oldalról) tároztuk, vagy ahogyan azt kellett volna. Ezenkívül a hetvenes és nyolcvanas évek fordulóján romlott a nemzetközi helyzet, mélyreható változások mentek végbe a világ gazdaságában, ami népgazdasá­gunkban is tükröződött. Lassan reagál­tunk az új helyzetre, amely megkövetelte, hogy határozott fordulatot tegyünk az in- tenzifikálás, a tudományos-műszaki fejlő­dés meggyorsítása és az irányítás új módszereinek alkalmazása irányába. Az irányításban több helyen önelégültség nyilvánult meg, halogatták a problémák megoldását, gyengült a párt és az állami fegyelem, valamint az ellenőrző tevé­kenység. A termelés szerkezetében vég­rehajtandó változásokra vonatkozó hatá­rozatokat nem teljesítették következete­sen. Több probléma megoldását megne­hezítette és befolyásolta a nemzetközi szocialista munkamegosztás alacsony fo­kú hatékonysága. így aztán a kedvezőtlen objektív felté­telek, az alacsony szintű igényesség, a következetlenség, a rugalmatlanság, a munkaszervezés és irányítás kevésbé hatékony, elavult formáinak alkalmazása miatt fokozatosan lelassult a gazdasági fejlődés. Egyre nagyobb nehézségek me­rültek fel a tervteljesítésben, a szállítói­megrendelői kapcsolatokban, a belkeres­kedelemben és a külkereskedelemben is. Mindez bizonyos mértékben tükröződött a társadalmi élet más területein, a társa­dalomban uralkodó légkörben is. A hely­zet egyre jobban megkövetelte, hogy ki­küszöböljük a gazdaságban és az egész társadalomban végrehajtandó alapvető változások akadályait, hogy a fejlődés dinamikája meggyorsuljon mai és jövőbeli szükségleteink jobb kielégítése érde­kében. Az átalakítás forradalmi feladat Elvtársak, társadalmunk helyzetéből és problé­máiból, de mindenekelőtt a további fejlő­dés szükségleteiből és az SZKP lenini irányvonalának ösztönző erejéből kiindul­va arra a következtetésre jutottunk, hogy a társadalmi élet valamennyi területén halaszthatatlanná vált az átalakítás. Ezt fejezi ki országunk szociális-gazdasági fejlesztése meggyorsításának stratégiai irányvonala, amelyet a CSKP XVII. kong­resszusa fogadott el. A CSKP Központi Bizottsága tavaly márciusi és főleg de­cemberi ülésén tovább konkretizálta és fejlesztette ezt az irányvonalat a gazda­sági mechanizmus átalakításának és a szocialista demokrácia további elmélyí­tésének komplex programjában. Ez a program mélyreható forradalmi változá­sokat hoz az alapban és a felépítmény­ben, a társadalmi igazságosság érvénye­sítésében, a társadalmi viszonyok kialakí­tásában azzal a céllal, hogy szocialista társadalmunkat új, minőségileg maga­sabb szintre emeljük. Ezért joggal hang­súlyozzuk, hogy az átalakítás a forrada­lom folytatását jelenti az új feltételek kö­zepette. Eredményessége eltökéltsé­günktől, a szocializmus anyagi, szociális és szellemi forrásainak kihasználásától, a legszélesebb néprétegek alkotó erejé­nek és képességeinek sokoldalú aktivizá­lásától és a szocialista demokrácia elmé­lyítésétől függ. A szocialista demokráciát úgy értel­mezzük, mint az egészséges társadalmi fejlődés valós mozgatóerejét, olyan kulcs­tényezőt, amely alapvetően befolyásolja az ember életét, cselekvését és gondol­kodásmódját, s általában a társadalom erkölcsi légkörét. Csak következetes és nem formális fejlesztésével érhető el a legszélesebb néprétegek tényleges és öntudatos részvétele az állami, a társa­dalmi és a gazdasági ügyeknek, a mun­kahelyek és a közösségek élete kérdései­nek eldöntésében és cselekvő részvéte­lük a jóváhagyott határozatok megvalósí­tásában. Ezt az irányvételünket a továbbiakban sokoldalúan fejleszteni és szilárdítani fog­juk. Következetesen ügyelünk arra, hogy a gyakorlatban teljes mértékben kifeje­zésre jusson politikai rendszerünk mélyen demokratikus jellege, amely a társadalom forradalmi átalakításáért vívott küzdelem­ben népünk legnagyobb vívmányainak egyike. Hazánk szocialista politikai rend­szere lehetővé teszi, hogy állampolgára­ink politikai hovatartozásuktól, nemzetisé­güktől, világnézetüktől és vallási meggyő­ződésüktől függetlenül, széles körűen részt vegyenek minden területen a politi­ka kimunkálásában, megvalósításában és ellenőrzésében. Ez a tényleges de­mokráciának, egyenlőségnek és pluraliz­musnak olyan rendszere, amelyet a szé­les érdekképviseleti és szervezeti struktú­rájú Nemzeti Frontunk testesít meg. Ilyen lehetőségeket nem biztosíthat egyetlen polgári demokrácia sem. Politikai rendszerünket sokoldalúan fejleszteni és szilárdítani fogjuk. A nyílt politikának, a széles körű nyilvános tájé­koztatásnak és ellenőrzésnek, a népnek a gazdaság és a társadalom igazgatásá­ban való részvételére szolgáló önigazga­tási formák elmélyítésének és megszilár­dításának útját fogjuk követni. Nagy hangsúlyt helyezünk arra, hogy az állami, gazdasági s társadalmi szervek és szer­vezetek, valamint a képviseleti és tör­vényhozó szervek tevékenységében szé­les körűen érvényesüljenek a munka mé­lyen demokratikus alapelvei, s hogy a tár­sadalmi élet alapvető fontosságú kérdé­seivel kapcsolatban becsületes és nyílt párbeszéd folyjon az állampolgárokkal. E tekintetben növekszik a nemzeti bizott­ságok szerepe és felelőssége. Jogkörü­ket bővíteni és szilárdítani fogjuk. A nem­zeti bizottságok az államigazgatás és az államhatalom olyan fő láncszemei, ame­lyekre a lakosok mindennapi szükséglete­inek kielégítésében támaszkodunk. Ügyelnünk kell arra, hogy mindenütt kia­lakuljon a bírálat, önkritika és nyíltság egészséges légköre, figyelmesen és ér­zékenyen tekintetbe vegyék az emberek nézeteit. Erélyesen harcolni fogunk a bü­rokrácia és a formalizmus ellen s minden olyasmi ellen, ami aláássa a dolgozók alkotó aktivitását és kezdeményezését, ami közömbösséghez és passzivitáshoz vezet. Arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy a szocialista demokrácia nemcsak jogokat jelent, hanem egyben kötelessé­geket, szervezettséget, fegyelmet és ren­det is. Sajnos, éppen e tekintetben nem kevés a probléma. Társadalmunkban a demokrácia és a fegyelem, a személyes szabadság és az állampolgári felelősség nem áll egymással ellentétben, hanem egységet alkot. Ez az alapelv minden szinten, mindenkire érvényes. A demok­rácia bővítése semmiképp sem jelenti azt, hogy lehetővé tesszük a politikai ellenzék legalizálását, mivel ez az ellenzék, amint arról eddigi tapasztalataink tanúskodnak, csak szocializmusellenes lehet. A győzelmes február 40. évfordulójá­val kapcsolatban helyesnek tartjuk ismét nyomatékosan kiemelni és értékelni a né­pünk nemzeti felszabadító harcában megszületett Nemzeti Front szerepét. Fontos, pótolhatatlan szerepe van az ál­lampolgárok arra irányuló igyekezetének összehangolásában, hogy fejlődésünk meggyorsuljon. Ügyelni fogunk arra, hogy a köz- és a társadalmi életben, a szociális és a gazdasági feladatok megoldásában, a politika kimunkálásában, megvalósítá­sában és ellenőrzésében tovább növe­kedjék a benne tömörült szervezetek és politikai pártok szerepe. Meggyorsítjuk a kétfokozatú irányítás előkészítését Elvtársak! Az újszerű gondolkodásmódot és mun­kát megkívánó fő tényezők egyike a szo­cializmus feltétlen egybekapcsolása a tu­dományos-technikai forradalommal, ami a társadalom dinamikus fejlődésének alapfeltétele. Feladatunk az, hogy az új követelményekkel összehangoljuk a ter­melőerők és a termelési viszonyok fejlő­dését, és az intenzifikálással elérjük a gazdasági fellendülés új minőségi szint­jét. Tartósan csak így emelhető a nép életszínvonala, csak így növelhető szoci­ális biztonságérzete, csak így elégíthetjük ki a társadalom növekvő szükségleteit. Ettől függ országunk tekintélye is a nem­zetközi közösségben és nagyobb hozzá­járulása a szociális haladásért, valamint a világbékéért folyó történelmi küzde­lemhez. Ebből következik, hogy feltétlenül vég­hez kell vinnünk egész gazdaságunk gyö­keres reformját, s ennek keretében a gaz­dasági mechanizmus komplex átalakítá­sát. Nemegyszer hangsúlyoztuk már, hogy ez nagy, forradalmi következmé­nyekkel járó lépés, a népgazdaság irányí­tásában 1948 februárjától a leggyökere­sebb változás. Célunk kiküszöbölni mind­azt, ami gátol bennünket az intenzív fejlesztésre való átállásunkban s leküzde­ni azokat a fékező erőket, amelyek hosz- szú évek alatt halmozódtak fel. Célunk gazdaságirányításunkban olyan formákat alkalmazni, amelyek teljes mértékben megfelelnek a tudományos-technikai for­radalom feltételeinek és társadalmunk fej­lődése új szükségleteinek. Más szóval az előkészített és fokoza­tosan megvalósítandó változtatások súly­pontja: határozottan át kell térnünk a gaz­dasági irányítás utasításos-adminisztratív módszereiről a túlnyomórészt gazdasági módszerek és szabályozók alkalmazásá­ra. Ennek célja jelentősen dinamizálni a gazdaság fejlődését s széles körűen ösztönözni a tudományos-műszaki hala­dás meggyorsítását, a termelés minősé­gének és hatékonyságának javítását, a gazdaságosság lényeges fokozását. A tervbe vett változtatások célja növelni a dolgozókollektivák aktivitását és kezde­ményezését, munkájuk és gazdálkodásuk végeredményében való sokoldalú érde­keltségüket. Az egész gazdasági irányí­tásnak le kell küzdenie a jelenlegi nehéz­kességét, meg kell szabadulnia a felesle­ges köztes láncszemektől, és át kell tér­nünk a kétfokozatú irányításra. Mindez fontos változásokat kíván meg a vállalati szféra, valamint a központi szervek hely­zetében és magatartásában csakúgy, mint kapcsolataikban. Az állami vállalatról, a mezögazdasagi és a nem mezőgazdasági szövetkezetek­ről szóló, nyilvánosan megvitatott, támo­gatott és a Szövetségi Gyűlés elé terjesz­tett törvénytervezetekből következően a vállalatok önállósága és jogköre, továb­bá a munkaeredményekért való felelős­sége bővítésének útját választottuk, érvé­nyesítve a teljes önelszámolásnak és az önfinanszírozásnak az alapelveit. Ez megfelel a szocializmus alapelveinek, an­nak, hogy a nép teljes jogú és felelős gazda legyen, akinek legsajátabb érdeke minél eredményesebben felhasználni minden termelési erőforrást. Hiszen egyetlen gazdának sem áll érdekében az, hogy veszteségesen és rossz minőség­ben termeljen, hogy pazaroljon, hogy a munkahelyeken rendetlenség uralkod­jon, s az előállított javakat ne tudják értékesíteni. Az ilyen helyzet nem tekint­hető normálisnak. Ezért nagy jelentősé­get tulajdonítunk a dolgozókollektívák önigazgatásának és az önigazgatási szerveknek a vállalatok gazdasági és szociális fejlesztése valamennyi alapvető kérdésének eldöntésében és a vezetők választásában is. Ez természetesen meg­kívánja, hogy a dolgozókollektívát is felru­házzuk a feltétlenül szükséges jogokkal, hogy az embereket mindenről tájékoztas­suk, tisztában legyenek azzal, mi a cé­lunk, kifejezésre juttathassák nézeteiket, igényeiket és tapasztalataikat. Ami a központi szerveket illeti, intenzí­ven dolgozunk szerepük és feladataik új meghatározásán, célszerűbb és gazda­ságosabb megszervezésükön. Ez igen fontos feladat. Semmiképp sem foghatjuk fel a dolgot úgy, hogy valamiképp gyengí­teni akarjuk a gazdaság központi irányítá­sának szerepét. Ellenkezőleg, célunk en­nek a szerepnek a szilárdítása, de telje­sen új értelmezésben és minőségben. Ez azt jelenti, hogy meg kell szabadulni az olyan munkamódszerektől, amelyek már nem felelnek meg a jelenlegi feltételek­nek, és sok esetben kifejezetten gátolják a gazdaság gyorsabb fejlődését. A köz­ponti szerveket mentesíteni kell a vállalati gazdaság operatív irányításától, s véget kell vetnünk beavatkozásaiknak a vállala­tok mindennapos szokványos tevékeny­ségébe. Fő feladatuk legyen a koncepci­ók kidolgozása, a stratégiai döntések, vagyis az, amiben a szocialista társada­lomban a központi irányítás helyettesíthe- tetlen. A központi szervek új elrendezése vi­tathatatlanul érzékeny kérdés, amely szá­mos szervezési változást, s ennek követ­keztében a káderek jelentős cseréjét is megkívánja. Ettől azonban nem szabad megijednünk, sem lemondanunk erről a lépésről. Az, hogy valaki távozni fog a minisztériumból vagy a termelési-gaz­dasági egységből, még nem jelenti mun- kabeli és társadalmi érvényesülése lehe­tőségének elvesztését. Ehhez megte­remtjük a szükséges előfeltételeket és a szociális garanciákat A CSSZSZK-ban nem fenyeget munkanélküliség. Belátha­tó időn belül a CSKP KB ülésén foglalkoz­ni fogunk a központi szervek elrendezé­sével, valamint az ezzel kapcsolatos to­vábbi kérdések megoldásával, beleértve a népgazdaságban a kétfokozatú irányí­tásra történő átállást. (A beszéd befejező részét lapunk holnapi számában közöljük) (ALCÍMEK: ÚJ SZÓ) Klement Gottwald Érdemrenddel tüntették ki Jan Fojtík elvtársat (ČSTK) - Miloš Jakeš, a CSKP KB főtitkára tegnap Prágában Gustáv Husák- nak köztársasági elnöknek, a CSKP KB Elnöksége tagjának, a CSKP KB Elnök­sége további tagjainak, a CSKP KB El­nöksége póttagjainak, a CSKP KERB el­nökének, a CSKP KB titkárainak és a CSKP KB Titkársága tagjainak jelenlé­tében átnyújtotta a legmagasabb cseh­szlovák állami kitüntetést Jan Fojtíknak, a CSKP KB Elnöksége póttagjának, a KB titkárának 60. születésnapja alkalmából. Jan Fojtík elvtársnak, a köztársasági elnök a Klement Gottwald Érdemrendet a CSKP KB Elnökségének javaslatára a szocialista társadalom javára kifejtett sokéves áldozatos tevékenységéért ado­mányozta. Miloš Jakeš elvtárs szívélyesen gratu­lált a jubilánsnak születésnapja és kitün­tetése alkalmából a CSKP KB Elnöksége és a saját nevében. Nagyra értékelte Jan Fojtík elvtársnak párt- és közéleti tisztsé­gekben a szocialista építés feladatainak megvalósítása terén kifejtett tevékenysé­gét. Méltatta hozzájárulását a párt politi­kájának formálásához és megvalósításá­hoz, s küzdelmét a marxista-leninista tanítás tisztaságáért, alkotó érvényesíté­séért és fejlesztéséért. Pozitívan értékelte Jan Fojtík elvtársnak az 1968-69-es vál­ság idején tanúsított elvhű magatartását s a párt és a társadalom konszolidálásá­nak folyamatában szerzett személyes ér­demeit, amikor szilárdan a marxizmus-le- ninizmus és a proletár internacionalizmus talaján állott, valamint aktív hozzájárulá­sát a Szovjetunióval és a többi szocialis­ta országgal való barátság és együttmű­ködés elmélyítéséhez. Miloš Jakeš elvtárs nagyra értékelte Jan Fojtík elvtárs elkötelezett részvételét a CSKP XVII. kongresszusa határozatai­nak végrehajtásában, valamint a társada­lom átalakításában és a szocialista de­mokrácia fejlesztésével kapcsolatos kér­dések megoldásában. A párt vezetősége nagyrabecsüli tudományos felkészültsé­gét - mondta - s a megoldásra váró problémák újszerű megközelítését. Ugyancsak méltatta, hogy a kitüntetett az ideológiai munka hatékonyabbá tételére és a nyilvánosság tájékoztatásának növe­lésére törekszik, amely fontos feltétele annak, hogy az emberek megértsék a párt politikáját, s hozzájáruljanak alakí­tásához és megvalósításához. Miloš Jakeš elvtárs köszönetét mon­dott a jubilánsnak sokéves munkásságá­ért, sok erőt és munkasikert, jó egészsé­get és boldogságot kívánt. Válaszában Jan Fojtík elvtárs őszinte köszönetét mondott a legmagasabb álla­mi kitüntetés odaítéléséért és eddigi mun­kájának megbecsüléséért. - Életemet a kommunista párttal kapcsoltam össze - mondotta. - Igyekeztem és képessége­imnek megfelelően a jövőben is igyekezni fogok a párt politikájának, sikerén mun­kálkodni, hogy minél jobb eredmények szülessenek azon a területen, amelyért felelős vagyok. Csehszlovákia ismét nukleáris fegyverek nélküli országgá válik A Külügyminisztérium szóvivőjének nyilatkozata a szovjet rakéták kivonásáról (ČSTK) - A csehszlovák és a szovjet kormány megállapodása értelmében ma megkezdődik a harcászati-hadműveleti rakétákkal felszerelt szovjet egységek ki­vonása Csehszlovákia területéről. A rövi­debb hatótávolságú rakéták egyetlen bá­zisa a Hranice na Moravé város térségé­ben található. Amint azt Dušan Ro- venský, a Külügyminisztérium szóvivője tegnap kijelentette, ez jelentős lépés, a jó­szándék megnyilvánulása, olyan konst­ruktív példa, amely tovább erősíti a nem­zetközi légkör javításának folyamatát. Er­re pozitívan hatott a tavalyi washingtoni szovjet-amerikai csúcstalálkozó, különö­sen a közepes és a rövidebb hatótávolsá­gú rakéták felszámolásáról kötött szer­ződés. A kivonás újabb meggyőző bizonyíté­ka annak, hogy a Szovjetunió következe­tesen, becsületesen teljesíti kötelezettsé­geit. Ebben megnyilvánul a szocialista országok kezdeményező és konstruktív békepolitikája. A CSKP XVII. kongresszu­sa külpolitikai irányvonalának szellemé­ben a jövőben is részt veszünk a testvéri országoknak a békés, biztonságos világ megteremtésére irányuló közös erőfeszí­téseiben - hangoztatta a szóvivő. Az OTR-22 típusú harcászati-hadmű­veleti rakétákat hazánk területén a Per­shing 2 rakéták és a manőverező robotre- pülőgépek egyes nyugat-európai orszá­gokban történő telepítésére adott válasz­ként helyezték el, annak érdekében, hogy szavatolva legyen Csehszlovákia és szö­vetségesei biztonsága. A rakétákat és a kilövóberendezéseket most a Szovjet­unió azon területeire szállítják, ahol az ide vonatkozó szerződés ratifikálása után megsemmisítésre kerülnek. A jelenlegi helyzetben, amikor reális esély van arra, hogy a szerződés még 1988 első felében érvénybe lép, a szovjet rakétákat Csehszlovákia biztonságának veszélyeztetése nélkül lehet kivonni. Csehszlovákia ismét atomfegyverek nélküli országgá válik. Most az a fontos, hogy az amerikai szenátusban eredmé­nyes legyen a ratifikálási folyamat, s hogy a szerződés mielőbb megvalósuljon. A le­szerelési folyamatban a legfontosabb to­vábbi teendő a hadászati támadófegyve­rek 50 százalékos csökkentése, a rakéta- elhárító rendszerek korlátozásáról szóló szovjet-amerikai megállapodás szigorú megtartása mellett. Igen sürgető az olyan jelentős kérdések megoldása is, mint vegyi fegyverek betiltása, a fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet korlá­tozása - mondotta végezetül Dušan Ro- venský. xxx Moszkvában kormánynyilatkozatot ad­tak ki a Csehszlovákia és az NDK terüle­tén elhelyezett OTR 22 (SS 12) típusú rövidebb hatótávolságú rakéták kivonásá­val kapcsolatban. A nyilatkozat egyebek között hangsúlyozza, hogy a jószándék jeleként a Szovjetunió még azelőtt vonja ki ezeket a rakétáit, hogy a közepes és a rövidebb hatótávolságú rakéták felszá­molásáról szóló szerződés érvénybe lép. A rakétákat és a hozzájuk szükséges berendezéseket 1988 februárja és márci­usa folyamán vonják ki a Szovjetunió azon területeire, amelyeket az említett szerződéshez csatolt emlékeztető határo­zott meg - szögezi le a szovjet kormány nyilatkozata. Az átalakítás a forradalom folytatása új feltételek között (Folytatás az 1. oldalról) zottságának elnöke, Mikuláš Beňo, Josef Havlín és Jindrich Poledník, a CSKP KB titkárai, Zdenék Horení, Marie Kabrhelová és Miroslav Za- vadil, a CSKP KB Titkárságának tagjai. Ugyancsak a díszemelvényen foglaltak helyet a Csehszlovák Nem­zeti Front KB és a Szövetségi Gyű­lés alelnökei.a szövetségi kormány miniszterelnök-helyettesei, a Cseh és a Szlovák Nemzeti Tanács tiszt­ségviselői, valamint a Nemzeti Front többi politikai párt|ának elnökei. Az ünnepi ülésen részt vettek még a CSKP KB osztályvezetői, az SZLKP KB Elnökségének és Titkár­ságának tagjai, az SZLKP KB osz­tályvezetői, a Csehszlovák, a Cseh és a Szlovák Nemzeti Front KB Elnökségének tagjai, a szövetségi, a cseh és a szlovák kormány minisz­terei, valamennyi kerület, Prága és Bratislava, a Csehszlovák Néphad­sereg, a nemzetbiztonsági testület és a Népi Milícia küldöttségei, a mű­vészeti szövetségek, az oktatás és a tudományos élet képviselői, kiváló sportolók és más személyiségek. Ott voltak a szocialista országok csehszlovákiai nagykövetségeinek munkatársai. A csehszlovák himnusz elhang­zása után az ülést Gustáv Husák köztársasági elnök nyitotta meg. A februári győzelem 40 évfordu­lója alkalmából Miloš Jakeš, a CSKP KB főtitkára, a Csehszlovák Nemzeti Front KB elnöke mondott ünnepi beszédet. Jakeš elvtárs szavait gyakran szakította félbe a jelenlevők egyet­értő tapsa, amellyel kifejezték tiszte­letüket a CSKP és a szocialista társadalom építése terén az elmúlt 40 év folyamán elért eredmények iránt. Az ünnepi ülés az Internacionále hangjaival ért véget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom