Új Szó, 1988. február (41. évfolyam, 25-49. szám)

1988-02-24 / 45. szám, szerda

Nagyobb rangja és tekintélye lesz A szakmunkástanulók hete ’88 és a munkásfiatalok jövőképe APROHIRDETES Társadalmi-gazdasági fejlődé­sünk, a munkásosztály forradalmi küldetésének megvalósítása meg­követeli, hogy: törődjünk többet azoknak a fiataloknak a képzésével, nevelésével, akik ipari szakmát ta­nulnak. Hosszas, több évtizedes út­keresés és kísérletezés után, az alapvető értékek és elvek meghatá­rozása nyomán végül is kialakult a szakmunkásképzés hármas rendje. Bratislavában jelenleg mintegy 19 500 szakmunkástanuló képzésé­vel és nevelésével 34 iskola és inté­zet foglalkozik. Az érettségivel vég­ződő középiskolák száma 18, ahol 23 szakma közül választhatnak a fiatalok. Újabban ezekbe az isko­lákba kéri felvételét a jelentkezők 20 százaléka. Nagyobb az érdeklődés a hároméves képzés iránt. Egyes szakmák - fodrász, szakács, pincér, női szabó - túlzott mértékben, má­sok - vasas, kőműves, ács - kevés­bé érdekli a fiatalokat. A szakmun­kásképzés harmadik formája a két évig tartó. Az építő- és a vegyipar nem túlságosan igényes szakmái számára készítik fel azokat, akiknek nem sikerült az alapiskola 8. osztá­lyát befejezni. Nincsenek sokan, alig négyszázan évente, a jelentkezők 2 százaléka. Ezek az adatok ugyan csak a Szlovák Szocialista Köztársaság fővárosára, Bratislavára jellemzőek, a jelenlegi helyzetet körvonalazzák, de nem kétséges, hogy lényegében Szlovákiában mindenhol hasonló a helyzet az egyes szakmák iránti érdeklődést illetően. Egyébként évente egyszer meg­rendezik a szakmunkástanulók he­tét. Az idén, február 15-én kezdődött Bratislavában a városi pártbizottság, a városi nemzeti bizottság, az FSZM és a SZISZ városi bizottságának ez a rendezvénye. Mind a 34 iskolában és intézetben sor került a tanulók műszaki és kép­zőművészeti alkotásainak kiállításá­ra is. Ezeken kívül vetélkedőket, találkozókat tartottak a veterán párt- harcosokkal, a népi milicistákkal, a szakma élenjáróival. Megrendez­ték a Nyitott kapuk napját, amikor a szülők, az érdeklődők a helyszí­nen tájékoztatást kaphattak a tanulók életkörülményeiről. Ugyanakkor a rendező szervek üléseken, elő­adásokon, különféle szintű tanács­kozásokon foglalkoztak a tanulókat érintő oktatási, nevelési, mozgalmi és társadalmi kérdésekkel. Nagy jelentőségű eseménye volt ennek az ünnepi hétnek a példás és kitüntetett szakmunkástanulók foga­dása az oktatásügyi minisztérium­ban. Február 18-án pedig a művelő­dési és pihenőpark nagytermében megrendezett ünnepi nagygyűlésen a párt- és az állami szervek képvise­lőinek fogadásakor a legfiatalabbak hűségesküt tettek. Az idén mintegy ötezer szakmun­kástanuló tett hűségesküt az SZSZK fővárosának művelődési és pihenő­parkja nagytermében. A legfiatalab­bak, az elsősök. Közülük 2200 vi­dékről, főleg a Csallóközből, és még távolabbi járásokból, kerületekből jött a fővárosba szakmát tanulni. Erről a sajátos jelenségről, Bra­tislava sajátos gondjáról a rendező szervek nevében dr. Pavol Kováč, a főpolgármester helyettese, és Šte­fan Hlaváč mérnök, minisztériumi osztályvezető úgy nyilatkozott, hogy kívánatos lenne a jövőben csökken­teni a vidékről jött fiatalok számát, és elérni, hogy a fővárosból egyre több tizenéves jelentkezzen szakmun­kástanulónak. A munkásfiatalok jövőképével kapcsolatosan pedig azt mondták, hogy meggyőződésük szerint is bíz­tató, mert az új vállalati törvény ren­delkezései előírják: a fiatal szakmun­kások képzéséről gondoskodni kell. Természetesen, nem hallgatták el azt a várható gondot sem, hogy a nyereségre törő, önelszámoló és önfinanszírozó vállalatok nagyon megfontolják majd, hogy a fiatal szakmunkások képzésére szánt pénzt valójában kire, kikre költik. A jövőben már a felvételkor érvé­nyesülni fog a minőségi válogatás. így bizonyára az eddiginél na­gyobb rangja és tekintélye lesz a szakmailag, politikailag jól képzett munkásnak. HAJDÚ ANDRÁS Ötvenmillió tojás évente Eredményes esztendőt - fennál­lása óta a huszadikat - zárt a Rima- szombati (Rimavská Sobota) Szö­vetkezeti Baromfitenyésztő Társu­lás. A mezőgazdasági élüzem az elmúlt évben is minden termelési mutatóját túlteljesítette, s több mint hétmillió 300 ezer koronás nyeresé­get ért el. A napokban megtartott gazdasági elemzés jó alkalmat szol­gáltatott a visszatekintésre, a közös vállalat két évtizedes múltjának rövid értékelésére is­Annak idején hét egységes föld­műves-szövetkezet, három állami gazdaság és három szolgáltató- üzem ,,adta össze“ a leendő vállalat 10 millió koronás alaptőkéjét. A tojó­állományt két, egymástól több mint harminc kilométerre eső telepen összpontosították, s ezekben folyt a csirkenevelés is. Az első eszten­dők nem voltak igazán eredménye­sek, a hetvenes évek közepétől azonban kedvező fordulat állt be gazdálkodásukban. A termelés fo­kozása mellett évről évre csökken­teni tudták a takarmányfelhaszná­lást és az önköltségeket, s mind nagyobb lett a nyereség. Napjainkig a társulás a befektetett összeg hat­szorosát fizette már vissza tagválla­latainak. Nemcsak a részvényesek jártak jól, hanem a közellátás, hiszen az ország egyik legnagyobb baromfite­nyésztő üzeme a járás lakosságá­nak teljes tojásszükséglete mellett ellátja a Közép-szlovákiai kerület északi részét is. Az eredmények persze nem „jöt­tek“ maguktól. A vállalat a hetvenes évek közepén merész vállalkozás­ba, teljesen új technológiát követelő, többszintes tojóház építésébe kez­dett. A kockázatvállalás az üzem ,vezetőit és előrelátó részvényeseit igazolta. Amíg ugyanis tíz évvel ez­előtt egy tojótól átlagosan 220 tojást értek el, napjainkban az átlaghozam évente 275-278 darab. A csirkehiz­laldában kimutatható a megtakarí­tás. Amíg ugyanis a korábbi évek­ben az 1 kiló hatvan dekás vágósúly eléréséhez - 45 nap alatt - több mint három kilónyi abraktakarmány­ra volt szükség, ma már csupán 2,47 kilogrammot használnak fel. Ezek­ben az években az egy dolgozóra jutó munkatermelékenység 200 ezerről félmillió koronára emelke­dett. A szűkkörű szakosítással és az állomány nagyfokú koncentrációjá­val megteremtették az iparszerű te­nyésztés feltételeit, javultak a dolgo­zók szociális körülményei, s emel­kedtek a keresetek is. A vállalatban már évekkel ezelőtt - s nem külső kényszerre, vagy divatból - bevezették a brigádrend- szerű önelszámolási és javadalma­zási rendszert. Szoros és gyümölcsöző a part­nervállalatokkal való együttműködés is. A társulásnak évente mintegy 10 ezer tonna abraktakarmányra van szüksége, melyek nagyrészét a part­nervállalatok teremtik elő, s dicsére­tükre szóljon, sokszor saját szük­ségleteikkel szemben helyezik előnybe a közös vállalatot. A korszerű tenyészmunkának, a legújabb tudományos ismeretek és tapasztalatok hasznosításának is tág teret biztosítanak a gömöri ba­romfitenyésztők. A kassai (Košice), ivánkai (Ivánka pri Dunaji) tudomá­nyos intézetekkel és műhelyekkel való szoros együttműködés mellett a külföldi partnerkapcsolatokat is ápolják. A hajdúböszörményi Szö- vállal való együttműködésből mind­két félnek haszna származik. Az alapításának huszadik évfor­dulóját ünneplő baromfitenyésztő társulást értékelő közgyűlésen ki­tüntették és megjutalmazták a leg­jobb dolgozókat. -h. a.­■ A Dunajská Streda-i Mezőgazdasági Középiskola (SPOŠ) igazgatósága pályázatot hirdet tanári állás betöltésére. 1988. szeptember 1-i belépéssel felvesz- angol - orosz vagy- angol - magyar szakos tanárt. Bővebb tájékoztatást az iskola igazgató­sága nyújt. ÚF-29 KÖSZÖNTŐ ■ Szívünk teljes szeretetével kö­szöntjük a drága jó feleséget, édesanyát és nagymamát, Pinke Margitot Perbetén (Pribeta), aki 1988. február 24- én ünnepli 60. születésnapját. E szép ünnep alkalmából sok szeretettel kívá­nunk hosszú, békés, boldog életet, jó egészséget családja körében: szerető férje: Gyula, lánya: Margit, veje: Józsi, unokái: Józsika, Robika, akik köszönik a nagymama jóságát, és sokszor csókolják. A jókívánsá­gokhoz csatlakozik lánya: Erzsi csa­ládjával, valamint özvegy édesany- Ú-5415 ■ 1988. február 10- én ünnepelte 30. születésnapját Mikulec Milan (Vójnice). E szép ünnep alkal­mából szívünk teljes melegével köszönt­jük, kívánunk nagyon jó egészséget, bol­dogságot és hosszú életet: felesége: Anna és kislánya: Veronika, valamint Katika. Ú-770 ■ 1988. február 20- án ünnepelte 80. születésnapját a drága jó férj, édes­apa, nagypapa és dédpapa, id. Vörös Móricz Nyékvárkonyban (Vrakúň). E szép ünnep alkalmából szívből gratulá­lunk, további jó erőt, egészséget és még nagyon sok, örömben és szeretetben el­töltött évet kiván: fia: Móricz, menye: Cilka, unokája: Éva férjével és dédunokái: Lacika és Attila. Ú-778 ■ 1988. február 23-án ünnepelte 50. szü­letésnapját Jankovics József Feketenyéken (Čierna Voda). E szép ünnep alkalmából szívünk teljes szeretetével köszöntjük, jó erőt, egészsé­get és hosszan tartó, boldog életet kívá­nunk: szerető édesanyja, húga: Irén és só­gora: Jancsi családjukkal, Rozália férjével Tiborral, László feleségével Katalinnal, valamint Eleonóra. Az ün­nepednek még sok puszit küld a kicsi Rózsika, Deniszka, Tibiké és Anit- ka. Ú-809 ■ 1988. február 20-án ünnepelték házas­ságkötésük 28. évfordulóját Szalay István és Takács Margit (Sládkovičovo). Ebből az alkalomból erőt, egészséget és sok boldogságot kívánnak: lányuk, fiuk, vejük és két unokájuk: Katika és Adrika. Ú-811 ■ 1988. február 25-én ünnepli 30. szüle­tésnapját ifj. Varga János (Tešedíkovo). Ebből az alkalomból erőt, egészséget és még sok-sok boldog évet kíván családja körében: felesége és két kislánya: Katika és Adrika. Ú-812 ■ Névnapjuk alkalmából igaz szeretettel köszöntjük a drága édesapát, testvért, nagyapát, Zsemlye Gézát Apácaszakállason (Op. Sokolec) és fiát, ifj. Zsemlye Gézát Tejeden (Mliečany). Tiszta szívből kívánunk nekik sok boldog névnapot: szerető családjuk és öccse: Dezső. Ú-834 a lakszakállasi (Sokolce) temetőbe a fe­lejthetetlen férjet, édesapát, nagyapát, id. Nagy Istvánt, akit a kegyetlen halál súlyos betegség után, 59 éves korában ragadott ki szeret­tei köréből. Köszönetét mondunk a sok szép virágért, koszorúért, az őszinte rész­vétnyilvánításokért, és búcsúbeszéde­kért, melyekkel enyhíteni igyekeztek mély fájdalmunkat. Emlékét örökké őrzi: a gyászoló család. Ú-772 ■ Szívünkben mély fájdalommal mon­dunk köszönetét minden kedves rokon­nak, szomszédnak, a falu lakosainak, munkatársaknak, mindazoknak, akik elkí­sérték utolsó útjára a felsőjányoki (Horné Janíky) temetőbe a jó férjet, édesapát, apóst, nagyapát, testvért, sógort, Czére Lajost, akit a kegyetlen halál rövid, súlyos beteg­ség után, 6f éves korában ragadott ki szerettei köréből. Köszönjük a megható szavakat, sok virágot, koszorút, melyek­kel enyhíteni igyekeztek mély fájdal­munkat. örökké gyászoló felesége, két lánya, veje, két kis unokája Ú-825 ■ Fájó szívvel mondunk köszönetét min­den kedves rokonnak, munkatársnak, is­merősnek és mindazoknak, akik 1988. január 31-én elkísérték utolsó útjára <Viy MEGEMLÉKEZÉS ■ Fájó szívvel emlékezünk szeretett test­véreinkre,. Czibula Gyulára Nagybánhegyes, aki 1984. november 24-én, 82 éves korá­ban, hirtelen távozott szerettei köréből, valamint Czibula Gézára Nagybánhegyes, akit a halál 1987. február 22-én, 86 éves korában, súlyos betegség után, örökre kiragadott az élők sorából. Emlékezünk Szalay Sándoméra Nagybánhegyes, akinek jóságos szíve 1987. október 8-án, 83 éves korában dobbant utolsót, vala­mint Bellovics Ambrusnéra, Kereki, aki 91. életévében, 1987. november 24- én, hosszú szenvedés után távozott az élők sorából. Emléküket igaz szeretettel őrizzük: testvéreik: Elek, Ilona, Ida, Margit családjukkal. Ú-808 HIRDESSEN ÖN IS AZ ÚJ SZÓBAN! R \ komáromi (Komárno) PRIEMKO járási helyi ipari vállalat 1988. március 1-től vállalja Robi 151, Robi 151 Rekord és Robi 55 típusú HUNGARY külföldről behozott kerti traktorok hajtóművének szavatosság utáni javítását. Bővebb tájékoztatás a komáromi (Komárno) Priemko kereskedelmi osztályán kapható, telefon: 42-72. Bizalommal forduljon vállalatunkhoz. Célunk a minőségi munka és az önök megelégedettsége. ÚP-31 ÚJ SZÚ 6 1988. II. 24.

Next

/
Oldalképek
Tartalom