Új Szó, 1988. február (41. évfolyam, 25-49. szám)

1988-02-19 / 41. szám, péntek

Állandó felvásárlási ár, nagyobb biztonság Vélemények a zöldségtermesztési kedv növelésének lehetőségeiről A zöldségtermesztés fejlesztése nem véletlenül áll az érdeklődés központjában. Az ésszerű táplálko­zás feltételeinek kialakításához bő választékra, nagy mennyiségű zöld­ségféle forgalmazására van szük­ség. Sajnos a valóságban a zöld­ségboltok kínálata nagyon szegé­nyes. Egyes időszakokban, főleg a hétvégeken, még az alapvető zöldségféléket is nehéz beszerezni. Termelőkedv és gazdasági szabályozók A Szlovák Nemzeti Tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi bizott­ságának 14. ülésén az egyes re­szortok és a képviselők élére állítot­ták a kérdést a zöldségtermesztés­sel kapcsolatban. Nemcsak arról volt szó, hogy a hagyományos zöld­ségfélékből többet kell termelni, ha­nem arról is, hogy éghajlati viszo­nyainkat figyelembe véve, új zöld­ségféléket is termeljenek a vállala­tok. A bizottság ülése az új gondol­kodásmód szellemében zajlott. Szó esett néhány ígéretes kezdeménye­zésről, kísérletről, valamint az állan­dó értékesítési árak kialakításáról. Mindez a mezőgazdasági vállalatok értékesítési gondjainak csökkenté­sét szolgálja. Az a cél, hogy a terme­lők ne törekedjenek termékeik mie­lőbbi értékesítésére, tekintet nélkül a minőségre, a piac felvevőképes­ségére, illetve a termény eltartható­ságára. Az ülés végén az SZNT mező- gazdasági bizottságának képviselői határozatot fogadtak el. Ez egyebek között megállapítja, hogy a zöldség- termesztés tovább fejlődött, hiszen az 1980-as évi 154 ezer tonnáról 1987-ben 219 ezer tonnára nőtt az össztermelés. Ennek ellenére sok a gond, mert a mezőgazdasági vál­lalatok értékesítési, tárolási és egyéb nehézségek miatt idegenked­nek a zöldségtermesztéstől. Főleg a szállítói-megrendelői kapcsolatok­ban uralkodó rossz viszonyok na­gyon sok mezőgazdasági vállalatot arra kényszerítettek, hogy csökkent­sék a zöldségfélék termőterületét. Az is elhangzott az ülésen, hogy már az idén anyagi ösztönzőket al­kalmaznak a termelőkedv fokozá­sára Mindenkinek jó az állandó ár Többszőr előfordult már, hogy a felsőbb gazdasági szervek merev­ségét a vállalatok kezdeményezése törte meg. Ezt tapasztalhatjuk a zöldségtermesztési problémák megoldásánál. Például a Komáromi (Komárno) járásban a kooperációs kapcsolatok következtében lénye­gesen enyhültek az értékesítési problémák. Ezzel kapcsolatban Ba- kulár László, a szocialista munka hő­se, a Marcelházai (Marcelová) Efsz elnöke kifejtette, hogy az Érsekújvári (Nové Zámky) Zeleninával folytatott kísérletek nagyon ígéretesek. An­nakidején hosszú és alapos tárgyalás után megállapodtak, hogy a cseme­gepaprika felvásárlásánál állandó árakat fognak alkalmazni. A megál­lapodás értelmében a termelők az első osztályú áruért az egész idény­ben 12 koronát, a másodosztályúért pedig 8 koronát kaptak kilónként. Kezdetben ez sokaknak nem tet­szett, mert megszokták, hogy a pri­mőr paprikáért magas árat kapnak. Később ők is belátták, hogy az állan­dó ár az egész idényre biztonságot jelent. Ez a felvásárlási módszer a minőség javulásához is hozzájá­rult. Mivel a termelőnek nem kell tartania a hirtelen ártöréstől, nyu­godtan 'kivárhatja, amíg a paprika beérik, és csak akkor kezd szállítani. Ez Bakulár László szerint olyan mi­nőséget garantál, hogy a Zelenina akár két hétig is tárolhatja az árut. A szövetkezet és a Zelenina egy­aránt jól járt az állandó felvásárlási ár érvényesítésével. Az első tapasz­talatok alapján az együttműködést tovább akarják fejleszteni, más zöld­ségféléknél is megpróbálkoznak az állandó árakkal. A marcelházai szö­vetkezetben bíznak abban, hogy a jövőben a karfiolt, paradicsomot és piros konzervipari paprikát szintén állandó áron értékesíthetik. Szóba került, hogy a jövőben a gyümölcsöt is előre megszabott áron kellene felvásárolni. Jó gondolat, hiszen így a termelő már telepítéskor kalkulál­hatna a beruházás megtérülésével. A jó tapasztalatok kamatoztatásával Rudolf Novotný mérnök, a Komá­romi Járási Mezőgazaasági Igazga­tóság vezetője nagyra értékeli a Marcelházai Efsz kezdeményezé­sét. Amint mondotta, a termelési biztonságot növelő állandó felvásár­lási ár alkalmazása azt jelzi, a ter­melő és a felvásárló vállalat egy­aránt felelősséget érez azért, hogy a fogyasztók elegendő és jó minősé­gű zöldségfélét kapjanak. A termelési biztonság nagyon fontos tényező. Megnyilvánulásának köszönhető, hogy tavaly a naszvadi (Nesvady) Csehsziovák-Szovjet Barátság Efsz és a kolárovói SZISZ Efsz sokkal kevesebb vesződséggel értékesíthette a karfiolt, illetve a fok­hagymát, mint néhány évvel ezelőtt. Az erőfeszítések árán a partnerek végre közelebb kerültek egymás­hoz. Novotný mérnök véleménye szerint, a kooperációs kapcsolatok kialakításáé a jövő, ezen az úton kell tovább haladni. Az igazgató meg­győződéssel vallja, hogy a biztonsá­gos termelés feltételeit csakis úgy teremthetik meg, ha a termelők és a felvásárlók egyaránt nagyobb fele­lősséget éreznek azért, hogy ami megtermett, az idejében és jó minő­ségben jusson a fogyasztókhoz. En­nek szellemében dolgozzák ki a já­rásban a zöldségtermesztés fejlesz­tésének komplex programját. Miért a termelőé minden kockázat? A Komáromi járás zöldségter­mesztő mezőgazdasági vállalatai között jelentős helyet foglal el a csal- lóközaranyosi (Zlatná na Ostrove) Šzovjet Hadsereg Egységes Föld­műves-szövetkezet.* Évtizedek óta nagy mennyiségű zöldpaprikát és egyéb zöldségfélét termel A munkát jól szervezik, ám eddig elég sok gondjuk volt az eladással. Nagy László mérnök, a szövetkezet elnö­ke úgy vélekedik, hogy a vállalati önállóság a jövőben nagymértékben hozzájárulhat a partnerkapcsolatok javulásához. Mint mondotta, oda kell hatni, hogy a gazdasági szervek rugalmas árpolitikát érvényesítse­nek, garantálják a tisztességes jöve­delemszintet és a termelési-értéke­sítési biztonságot. Véleménye sze­rint el kell érni, hogy a termelőkkel együtt a felvásárló szervezetek is vállalják a termelési-ellátási felada­tok teljesítésével járó kockázatot. A termelőknek az a feladatuk, hogy elérjék a tervezett hektárhozamot, megtermeljék a szükséges mennyi­ségű zöldségfélét. Hogy a termés friss állapotban és jó minőségben eljusson a fogyasztókhoz, arról a fel­vásárlás és elosztás rugalmasabbá tételével, a gépkocsik számának és a hűtőtárolók kapacitásának növelé­sével stb. a felvásárló szervezetek­nek kell gondoskodniuk. BALLA JÓZSEF oöococccocoooöcooc<>oococoo<>o<>sooocoocoocc«os<>socoooooocooococ>&c«oc<>: VÉDIK A VENDÉGEK BIZTONSÁGÁT Hatékony tűzvédelem a bratislavai Interhotel szállodáiban ÚJ SZÓ s 1988. II. 19. Évente számtalan tűzesetről hal­lunk. A kár nem is fejezhető ki pon­tosan pénzben. Azt, hogy milyen fontos a szállodák és más idegen- forgalmi létesítmények tűzvédelme, talán nem is kell külön hangsúlyoz­nunk. Emlékezzünk csak vissza a magas-tátrai Pátria szállóban ke­letkezett tűzre, amely több mint két­millió korona értékű közvetlen kárt okozott, arról nem is beszélve, hogy hosszabb ideig nélkülözni kell ezt a színvonalas szállodát. Mi okozta a tüzet? Úgy mint a legtöbb esetben, a biztonsági szabályok meg nem tartása, a megelőzés elhanyago­lása. A bratislavai Interhotel vállalatnak tizenhárom szállodája van. Többsé­gük magas színvonalú szolgáltatá­sokat nyújt. Ezekben szigorúan ellenőrzik a tűzvédelmi berendezé­seket, hiszen naponta több ezer tu­rista és vendég fordul meg bennük. A rendkívüli intézkedések, a körülte­kintő tűzvédelmi szabályok eredmé­nyeként ezekben a szállodákban még sohasem pusztítottak a lángok. Igaz, meg kell említenünk, hogy 1982-ben a Kijev szálló épületének kirakatai fölött égni kezdett a villany- vezeték, de ezt a tüzet nem a szállo­da alkalmazottainak' mulasztása okozta. Dezider Kleinmanntól, a vállalat biztonsági előadójától megtudtuk, hogy a megelőzésnek megkülön­böztetett figyelmet szentelnek Az egyes szállodák igazgatói szemé­lyesen felelősek a rájuk bízott léte­sítményért, mindenütt külön tűzvé­delmi bizottság is működik.- A legnagyobb erőfeszítéseket a téli hónapokban, a fűtési idényben tesszük - mondotta Dezider Klein- mann. - Ilyenkor sokkal nagyobb a tűz keletkezésének veszélye, ezért a tűzvédelmi szakemberek ál­landó ügyeletet tartanak. Az idény megkezdése előtt ellenőriztük a fű­tőberendezéseket, a villanyvezeté­keket, de a tűzoltóberendezéseket is. A Kijev, Tatra, Bratislava, Nitra és Magnólia szállodában elektromos tűzjelző berendezés működik. Bratislavában új, négycsillagos szálló épül, a Fórum IHC nemzetkö­zi szállodalánc legújabb létesítmé­nye. A 450 ágyas szállodához tarto­zó vendéglőkben, éttermekben 650 vendéget fogadhatnak majd. Milyen tűzvédelmi berendezések lesznek ebben a szállodában? A bratislavai Állami Tervezésfej­lesztési és Típustervező Intézet, a szálloda főtervezője, megkülön­böztetett figyelmet fordít a biztonsá­gi intézkedésekre. Márcsak azért is, mert a nemzetközi társaság nagyon szigorú követelményeket támaszt ezen a téren, Julian Hauskrecht a lé­tesítmény főtervezője és Margita Benkőová gondosan kidolgozta a szálloda tűzvédelmének tervét.- A szállodát külföldi vállalat építi- mondotta Julian Hauskrecht.- Építészeti és helyrajzi szempont­ból több sajátságos problémát kellett megoldani. Az U alakú épületnek több bejárata lesz. A tervezés során teljes mértékben figyelembe vettük azt a követelményt, hogy az épületet az érvényes normák értelmében tűzvédelmi egységekre kell oszta­nunk. Az egyes szintek önálló egy­séget képeznek, a folyosók egyúttal vészkijáratként is szolgálnak. A ká­véházban, a bárban és az étterem­ben stabil, zuhanyszerű oltóberen­dezéseket szerelünk fel. Hasonló berendezések lesznek a tanácsko­zótermekben, a ruhatárakban és más helyiségekben is. Az oltóberen­dezéseket egy nyugatnémet cég szállítja majd. A szállodában gyakorlatilag min­denütt elektromos tűzjelző berende­zéseket szerelnek fel, amelyeket a svájci Cerberus AC vállalat szállít. A Fórum társaság kérésére a mű­szaki központban helyezik el a tűz­védelmi központot is. Természete­sen a liftaknákat, a lépcsőházakat és a külső falakat vasbetonból épí­tik, amely tudvalévőén a legellenál- lóbb a tűzzel szemben. A szállodá­hoz egy önálló szivattyú tartozik majd. Természetesen elegendő kézi oltóberendezés is lesz majd az új létesítményben és az egyes helyisé­gekben feltüntetik a tűzvédelmi sza­bályokat. Mindez csak akkor lesz igazán hatékony, ha az új szálloda alkalmazottjai megtartják majd a szabályokat és ügyelnek a meg­előzésre. Mert a megelőzés minden esetben olcsóbb, mint az esetleges mulasztások következményeinek ki­küszöbölése. JOZEF SLUKA A Hradec Králové-i Járási Könyvtár Irena Matoušová vezette 11 tagú szocialista munkabrigádja egyike a Kelet-csehországi kerü­let legjobbjainak. Évente értékes felajánlásokat tesz, s ezeket rendszerint túl is teljesíti. Kiváló eredményeivel jelentősen hoz­zájárul ahhoz, hogy a könyvtár eleget tegyen küldetésének, hozzájáruljon a lakosság műveltségi szintjének emelésehez. Felvételünkön Irena Matoušková, a szocialista munkabrigád vezetője (jobbról) és Éva Dubinová az új könyveket nézi át. (Zuzana Humpálová felvétele - ČTK) Az AIDS és a büntetőjog Megjelent az első jogszabály, amely kifejezetten megemlíti, az AIDS- et. Az SZSZK Igazságügyminisztériuma 1987. december 10-i keltezéssel adta ki a 105/1987. számú rendeletét, amely meghatározza azoknak a betegségeknek a listáját, melyek a büntetőjog szempontjából fertőző­nek minősülnek. A 36 megbetegedést felsoroló rendelet listavezetője az AIDS (szerzett immunelégtelenségi tünetcsoport). Miért volt szüksé­ges rendeletben megállapítani, hogy az AIDS fertőző betegség? - for­dultunk kérdésünkkel dr. Slavo Uhrinához, az SZSZK Igazságügymi­nisztériuma jogalkotási osztályának munkatársához.- Két okból is. Számos jogász abból a tényből, hogy az AIDS az esetek jelentős részében nemi érint­kezéssel terjed, azt a következtetést vonta le, hogy nemi betegségről van szó, melynek terjesztését első­sorban a Büntető Törvénykönyv 226. paragrafusának (,,Nemi betegség­gel való veszélyeztetés“) alkalma­zásával lehetne sújtani. Az AIDS azonban az orvostudomány szem­pontjából fertőző betegség, ugyan­úgy mint az influenza vagy a pestis. A jogalkalmazásnak összhangban kell állnia más tudományok eredmé­nyeivel, és ezért jogilag nem lehet nemi betegségnek tekinteni azt, ami orvosi szempontból fertőző beteg­ség. Talán szerencsés helyzetben voltunk. A Büntető Törvényköny­vünk ugyanis nem csupán a nemi betegséggel való veszélyeztetést nyilvánította bűntetté, de büntetni rendeli a fertőző betegség behurco- lása vagy terjesztése veszélyének előidézését is - szándékos elköve­tés esetén három évig terjedő sza­badságvesztéssel vagy javító-neve­lő büntetéssel, gondatlan elkövetés esetén pedig egy évig terjedő sza­badságvesztéssel, javító-nevelő büntetéssel vagy pénzbüntetéssel. Persze nem lehet azonos elbírálás alá helyezni például a nátha vagy az AIDS terjesztése veszélyének elő­idézését, mivel az AIDS-szel való fertőzés eddigi ismereteink szerint hosszabb vagy rövidebb időn belül halált okoz. Nem lehet minden egyes fertőző betegséggel való ve­szélyeztetést büntetőjogi szankció­val sújtani. A büntetőjog szempont­jából jelentőséggel bíró fertőző be­tegségek listájának megállapítására a Btk az igazságügyminisztert hatal­mazta fel. Az igazságügyminisztéri­um ezt a listát az egészségügyi minisztériummal folytatott konzultá­ciók után adta ki, hiszen mégiscsak az orvosok tudják a leginkább, mely betegségek veszélyeztetik olyan mértékben az emberek életét és egészségét, hogy terjesztésük ellen indokolt a büntető eszközeink igény­be vétele is. El kell mondani viszont, hogy a szankciók alkalmazása a ,,végső érvünk" csupán. A hang­súly, ugyanúgy mint minden más bűncselekménynél, a megelőzésen van. Ez nyilvánvalóan az egészség- ügyi dolgozók feladata.- Ki követheti el az AIDS terjesz­tése veszélyének büntetendő elő­idézését?- Elsősorban az az AIDS-vírus- hordozó, aki tud fertózöttségéről, és akit az orvos megfelelő módon tájé­koztatott arról, hogyan kerülheti el azt, hogy másokat fertőzéssel ve­szélyeztessen. Gyakorlatilag elke­rülhető ugyanis a fertőzés, és éppen ezért lehet büntetendővé nyilváníta­ni a fertőzéssel való veszélyeztetést, tekintet nélkül arra, hogy más sze­mély fertőződött-e ezzel a beteg­séggel vagy sem- Kit terhelhet még büntetőjogi felelősség az AIDS-fertőzötteken kívül?- A jogszabály csupán általáno­san határozza meg a büntetőjogi felelősség alanyát Büntetőjogi fele­lősség terhelhet tehát mindenkit, aki 15. életéve betöltése után akár gon­datlanságból idézi elő vagy fokozza az AIDS behurcolásának vagy ter­jesztésének veszélyét. Büntetőjogi felelősség terhelné például azt az orvost, aki hivatása szabályainak szándékos vagy gondatlan megsér­tésével idézné elő ezt a veszélyt. Ezek persze még a joggyakorlat ál­tal nem tisztázott, ám időszerű kér­dések.- Mindeddig csupán az AIDS-sel való veszélyeztetésről esett szó Mi­lyen jogi megítélés alá esik azonban az,.ha valaki nem csupán a veszélyt idézi elő, de másnak az AIDS-szel való megfertőzését is?- Más személyek AIDS-szel való megfertőzése a büntetőjog szem­pontjából szándékosan vagy gon­datlanságból elkövetett súlyos testi sértésnek (egészségkárosításnak) tekinthető, bűnhalmazatban az előbb említett veszélyeztető bűn­tettel.- A büntető perrendtartás lehető­vé teszi, hogy a bíróság eltekintsen a szabadságvesztés-büntetés vég­rehajtásától, ha az elítélt életveszé­lyes és gyógyíthatatlan betegség­ben szenved. Nem hiábavaló akkor, az AIDS-vírushordozókat büntetőjo­gi felelősségükre figyelmeztetni, esetleg szabadságvesztésre ítélni azt, aki másokat veszélyeztet ezzel a betegséggel?- Korai lenne még erre a kérdés­re válaszolni, hiszen a bíróságok tudtommal nem foglalkoztak még ilyen bűncselekménnyel. Számolunk azonban azzal, hogy a büntetésvég­rehajtási intézetekben AIDS betegek is lesznek. A szövetségi kormány és a nemzeti kormányok belátható időn belül megvitatják a szabadságvesz­tés-büntetés végrehajtásáról szóló törvény módosítását célzó javasla­tot, mely szerint az igazságügymi­niszter felhatalmazást kapna olyan jogszabály kibocsátására, melynek alkalmazása megakadályozná a kü­lönlegesen veszélyes fertőző beteg­ségek terjedését a büntetésvégre­hajtási intézetekben. FEKETE MARIAN

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom