Új Szó, 1988. február (41. évfolyam, 25-49. szám)

1988-02-19 / 41. szám, péntek

ÉVZÁRÓ PÁRTGYÜLÉSEK Az új gazdálkodási feltételekre való felkészülés jegyében SS/SSSSSSSSSSSSSSSS/S/SSSS/SSSSS/SSSSSSS/SSSSSSSSS/SSSSSSS/'SS/SS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/ Az érsekújvári (Nové Zámky) Remesloslužba ipari szövetkezet szol­gáltatásait a lakosság széles köre veszi igénybe. Elsősorban a személy- gépkocsi tulajdonosok, akiknek négy autójavító központjukban állnak rendelkezésére. Keresett termékeik az asztalosmühelyeikben készített bútorok és az ablakredőnyök különböző típusai is. Az egyes részlege­ken dolgozók jó vagy rossz munkája sokakat és közvetlenül érint, hiszen a szövetkezet 36 millió korona értékű saját termelési értekének hatvan százalékát a lakossági szolgáltatásokból teljesíti. Kritikus észrevételek - konkrét javaslatok Az alkalmazottak 20,1 százalékát kitevő kommunisták évzáró taggyű­lésen felelősséggel, tárgyilagosan és önkritikusan mérlegelték munká­jukat. Ladislav Ďuriš pártelnök már a tanácskozás kezdetén rámutatott, hogy az idei évzáró taggyűlésen az új gazdálkodási feltételekre való fel­készülés jegyében értékelnek és terveznek. Az alapszervezeti és a gazdaságpolitikai pártmunka egy- egy részterületét tíz munkacsoport, nyolc pártcsoport, három részleg­szervezeti és egy alapszervezeti pártbizottság értékelte Nemcsak a nehézségekkel tarkított és gazda­ságilag mégis eredményes év hátte­rét elemezték, hanem azt is számba vették, hogy a munka minőségi ol­dalai mennyiben felelnek meg az új gazdasági mechanizmus alapelvei­nek. A szövetkezet ezeket 1989 ja­nuár elsejétől ugyanis már érvénye­síteni fogja, és a felkészülés kereté­ben ez év júliusától áttérnek az önel­számolásra. A pártvezetőség beszámolója tel­jes egészében összhangban volt az újszerű célkitűzésekkel. Annak elle­nére, hogy a szövetkezet összessé­gében valamennyi tervmutatóját tel­jesítette, exporttervét például közel 130 százalékra, a beszámolóban pozitívan csak azokat a részlegeket emelték ki és csak olyan vonatkozá­sokban, ahogyan a sikerekhez járul­tak hozzá. Még az egészében ered­ményes részlegeknél is pontosan felsorolták a gyenge területeket, támpontot adva ezzel az ott dolgozó kommunistáknak, hogy a részleg soron következő nyilvános pártgyű- lésén mire összpontosítsák a fi­gyelmet. Másoknak tanulságul íme néhány gondolat a beszámolóból, hogy mi­ként kell ezt csinálni. ,,A štúrovói autójavítóban a tervet nem teljesítet­ték, ami munkaszervezési és irányí­tási fogyatékosságokkal is össze­függ. A ráfizetések csökkentésére is nagyobb gondot kell fordítani... A szógyéni (Svodín) asztalosmű- helyben csökkent a munkatermelé­kenység. El kell mélyíteni a szemé­lyes felelősségtudatot... A šuranyi asztalosműhelyben sok a kimaradt munkaóra, nem kielégítő a munka­termelékenység és az innovációs feladatokat sem teljesítették... Az ablakredőnyöket gyártó érsekújvári műhelyben figyelembe kell venni az állami minőségellenőrzés eredmé­nyeit, hogy az intézkedések a prob­lémák megoldását célozzák.“ Ezen túlmenően megtudtuk még. hogy az 57 reklamáció melyik rész­leget és milyen mértékben érintette. Legtöbbször, 22 esetben az érsekúj­vári asztalosműhelyben gyártott bú­torokra érkezett panasz, míg a tar- doskeddiben (Tvrdošovce) dolgozók munkájára egész évben csak egy ízben. Hasonló alapokat adott a be­számoló a tudományos-műszaki fej­lesztésben, az újító tevékenység­ben, az anyag- és energiatakaré­koskodásban elért eredményekhez való hozzájárulás részlegek és egyének szerinti értékeléséhez. Újszerűségek az alapszervezeti pártmunkában A taggyűlés elé terjesztett beszá­moló hatékonyságát növelte, hogy abban a pártbizottság saját munká­ját is tárgyilagosan és az új elvárá­sok szellemében értékelte. Felmérte a pártépítő munka eredményeit és a taggyűlések előkészítésének ha­tékonyságát a tagság aktivitásának (a vitában elhangzott felszólalások) tükrében. Részletezte a pártcsopor­tok és a tömegszervezetek tevé­kenységét, a gazdasági propaganda és agitációs, valamint az eszmei­politikai munkát. Ritkán tapasztalt konkrétsággal. Például még az sem kerülte el a figyelmet, hogy egyes részlegeken mennyire időszerű a fa­liújságok tartalma, vagy melyik tö­megszervezet és kinek az irányítá­sával „gyengélkedik“. „Az átalakítás és a gyorsítás el­választhatatlan a szocialista demok­rácia és a párt vezető szerepének az elmélyítésétől" - hangsúlyozta be­számolójában a pártbizottság, de nem maradt meg a puszta elmélet­nél, hanem konkrét javaslatokat is előterjesztett, amiket a tagok egyet­értésének szellemében a gyakorlat­ban is alkalmazni fognak. Ezentúl azzal a gazdasági veze­tővel, aki a legközelebbi párttaggyü- lésre beszámolót készít, a beszá­moló megírása előtt a pártbizottság tagjai elbeszélgetnek. Akár párttag az illető, akár pártonkívüli. Erre a be­szélgetésre a pártbizottság tagjai előre felkészülnek. A részlegszerve­zetek pártbizottságainak és a párt­„Építeni és védeni szocialista hazánkat“ - ez a jelszava a Népi Milícia Csehszlovák Dunahajózási Vállalatnál működő üzemi egységének, amely 1948 februárjában alakult. Tagjai mindig teljesítik harci, politikai és gazdasági feladataikat, s megkapták a Vörös Csillag Érdemrendet és a Példás Egység címet. A felvé­telen Boris Bosák (elöl) és Viliam Zrník híradósok gyakorol­nak. (Ivan Rýchlo felvétele - ČSTK) csoportok segítségével tájékozód­nak, hogy az értékelésre kerülő munkaterülettől kapcsolatosan a dolgozóknak milyen javaslataik, esetleg bíráló észrevételeik vannak. A személyes beszélgetésen ezeket a kérdéseket az érdekelt gazdasági vezetővel megvitatják, majd ügyel­nek arra, hogy a beszámolóból a dolgozókat foglalkoztató dolgok ne maradjanak ki. További újszerűség a gazdaság- politikai pártmunkában, hogy a ve­zető gazdasági dolgozóknak, rész­leg- és csoportvezetőknek, valamint a tömegszervezetek vezetőinek az állandó jellegű pártfeladatokon túl olyan pártfeladatokat is ad a pártbi­zottság, amelyek a pártcsoportok ülésein, a párttagyüléseken és a ter­melési értekezleteken elhangzott észrevételekkel, javaslatokkal és megalapozott bírálatokkal kapcsola­tosak. Tárgyszerű, konkrét vita A hibákat nyíltan és kritikusan feltáró beszámolót a felszólalók sa­ját gondolataikkal is kiegészítették. Mária Kondéová, a SZISZ üzemi bizottságának elnöke a fiatalok tevé­kenységéről beszélt. Kezdeménye­zéseikkel az adott problémák meg­oldását célozzák. Kiveszik részüket például az összeroncsolódott ka­rosszériák elszállításából, mivel en­nek költségei a hulladékvas súlyá­hoz viszonyítva túlságosan nagyok. Tárgyszerűen és konkrétan be­szélt Pavol Franko is, az érsekújvári autójavító részleg dolgozója. Rész­letezte a pártcsoportok munkájával szembeni újszerű elvárásokat és a javítások hatékonyabbá tételének lehetőségeit. Felszólalásának első részében Katarína Gajdicová is munkahelyének, az érsekújvári asz­talosműhelynek a feladatait ismer­tette, és szólt arról is, hogy ezeket milyen kezdeményezésekkel igye­keznek teljesíteni. Felszólalásának második részé­ben szavait a Csehszlovák Autóköz­lekedési Vállalat érsekújvári üzeme vezető dolgozóinak és kommunistái­nak címezte. A korábban megszün­tetett és eddig nem visszaállított autóbuszmegálló miatt. EGRI FERENC KOMMENTÁLJUK Gyorsabban, olcsóbban A tömegtájékoztató eszközök gyakran adnak hírt arról, hogy ezen vagy azon a településen Z akcióban közhasznú létesít­ményt adtak át rendeltetésének, hangsúlyozva, hogy a lakosság segítségével épült. Ma már elmondhatjuk, hogy a társadalmi munkának Szlovákia-szerte hagyományai vannak. Nincs olyan település, ahoí nem gazdagodtak volna valamilyen létesítmény­nyel az utóbbi évtizedekben. Csupán az előző tervidőszakban társadalmi munka segítségével Szlovákiában 6,5 milliárd korona értéket hoztak létre a Z akció beruházási részében, ami csaknem egymilliárd koronával több, mint az előző tervidőszakban. Ez sok-sok olyan létesítményt jelent, amely a lakosok kényelmét, az ellátás színvonalának emelését szolgálja. így felépült három­százötven óvoda, hetven bölcsödé, huszonhat egészségügyi létesítmény stb. šintavában és Moravany nad Váhomban gondo­zóközpont is épült. A települések fejlesztésének lendülete a legutóbbi választá­sok óta növekedett. Mindjárt az első évben 1148 Z akcióban épült létesítményt adtak át. Beruházási részében társadalmi munkával mintegy másfél milliárd korona értéket hoztak létre, csaknem ennyit a nem beruházási részében is. A gyermekintézmenyek, az egészségügyi központok, az üzletek átadása, a gáz- és vízveze­tékhálózat kiépítése nagyban növelte a települések megtartó erejét. Az összefogásnak, a társadalmi munkának is nagy része van abban, hogy ma már az óvodáskorú gyerekek több mint kilencven százaléka járhat gyermekintézménybe, hogy Szlová­kia-szerte növekedett a zöldterület. A múlt évben is számos létesítménnyel lettünk gazdagabbak, s ami külön örvendetes, előtérbe kerültek a környezetvédelmi építkezések. Šintavában például, a szennyvízcsatorna-hálózattal párhuzamosan építik a szennyvíztisztító állomást, mert azt sze­retnék, hogy idegenforgalmi célokra is kihasználhassák a közel­múltban elkészült víztározót. Gömörhorkán (Gemerská Hôrka) ravatalozó épül, Tlmačeban a vnb új székházba költözhetett. Az eredmények mellett azonban látni kell a fogyatékosságokat is. Számos Z akcióban épülő létesítmény, mint például a sládkovi- őovói művelődési otthon, nem készül el határidőre. Előfordul, hogy túlbecsülik erejüket, s olyan beruházásokba kezdenek Z akcióban, amelyeknek építéséhez sok szakember kell, így a munkálatok a megengedettnél tovább tartanak. Éppen ezért szorgalmazni kell a be nem fejezett építkezések számának csökkentését, mert ezek mindnyájunk számára holt tökét jelente­nek, tovább növelik a költségeket, ami a mai gazdasági helyzet­ben nem engedhető meg. A gazdaság átalakításának folyamata kihat a Z akciós építke­zésekre is. A beruházási költségek túllépése, az épületek átadá­sának elhúzódása sok bajt okoz a társadalomnak, a helyi lakosoknak, rontja a beruházó, a nemzeti bizottság hitelét. Számos példa bizonyítja, hogy ott, ahol jól megszervezik és mozgósítják a lakosságot, az építkezési idő lerövidíthető. Az elmúlt megbízatási időszakban például a gelieiek (Holice) két­szer vehették át az SZSZK kormányának elismerő oklevelét, tegyük hozzá megérdemelten. A szemléletváltásra tehát a Z akciós építkezések terén is szükség van. Ma már nem áll helyt az olyan gondolkodásmód, hogy csak kezdjük el az építkezést, majd befejezzük valahogy. A Nemzeti Front válasz­tási programja akkor valósulhat meg a leghatékonyabban, ha munkájukkal a lakosok is támogatják a feladatok teljesítését. Ez a záloga annak, hogy településeink fejlesztése a jövőben is folytatódik NÉMETH JÁNOS ORVOSI TANÁCSADÓ Agybetegségek I. Az agy (agyvelő, cerebrum) az idegrendszer központi része. Az agy a koponyában helyezkedik el, me­lyet belülről a keményburok bélel. Az agy felszínét a lágyhártyák vonják be, melyek az agy tekervényei köze is behatolnak. A lágy agyhártyákban futnak az agyállományt ellátó és on­nan kilépő artériák, illetve vénák A lágy agyhártyák lemezei és az agy között helyezkedik el az agyvíz, amelyben az agy felfüggesztve le­beg, szinte úszik. Ez fontos, mert így ja koponyát ért ütések, mozgások elől az agyvíz megvédi az agyat. Az agyállományban szürke- és fehérállományt lehet megfigyelni. Az agy felszínén levő szürkeállományt (amelyet idegsejtek képeznek) agy­kéregnek nevezik. Az idegsejtekből idegrostok képezik a fehérállo­mányt, mely mindenütt a kéreg alatt a belső területeket alkotja. Az agy felszínét tekervények sokasága al­kotja. Az agy legnagyobb részét a nagyféltekék alkotják. Az agyállo­mány központi részében üregrend­szer van, itt az agykamrák találha­tók, ahol agyvizet találunk, amelyet a kamrákban levő érgomolygok ter­melnek. A kamrákból a víz a lágy agyhártyák közötti térbe kerül, ahol ismét a vérkeringésbe szívódik. A kis agy az agykoponya hátsó részében fekszik, összeköttetésben van a pe­rifériával és a központi részekkel. Az agyból lép ki a 12 pár agyideg. Az agyhártyagyulladás (meningi- tisz) a lágy agyhártyák lobos folya­mata. Keletkezésében baktériumok és vírusok játszanak szerepet. Tü­netei: fejfájás, tarkómerevség, a fej mozgása közben keletkező fájdal­mak, magas láz, hányás. A diagnó­zis felállítására gerinccsapolást és az agyvíz (likvor) laboratóriumi vizs­gálatát szokták elvégezni. Különbö­ző formái ismertek: 1. A járványos agyhártyagyulla­dás. Meningokokkusz okozza, mely az orr- és garatüregben betegség nélkül is gyakran kimutatható. Az általános tüneteken kívül tudatza­var, eszméletlenség támadhat, és súlyos esetekben néhány óra alatt halálos szövődmény alakulhat ki. Ma szulfonamidokkal és antibiotiku­mokkal gyógyítják. Minthogy a fertő­zés a légutakon át terjed, helyes a betegeket elkülöníteni. 2. Egyéb baktériumok által elő­idézett agyhártyagyulladás. A köz­vetlen környék, a középfül, az orr- melléküregek gyulladásának terje­dése stb. vagy a vér útján tovasodort baktériumok utján keletkezhetnek. 3. Különleges formája a tbc-s agyhártyagyulladás. Látászavarokat okozva az agyalapon jelentkezik. Régen ez a betegség halálos volt, az antibiotikumos kezelés óta gyó­gyítható. A BCG-oltás hatására elő­fordulása is igen ritka. 4. Az ún. szerózus agyhártya­gyulladás. Vírusok okozzák. Az agy­víz felszaporodásával járó, rendsze­rint jóindulatú, gyorsan lezajló be­tegség. Korai felismerése esetén teljes gyógyulás érhető el, ellenkező esetben maradandó elváltozás (víz­fejűség) keletkezhet. 5. Agyhártyagyulladás már a mé­hen belüli életben is támadhat, rend­szerint agyvelőgyulladással szövőd­ve. A kórokozók között a baktériu­mok és vírusok éppúgy megtalálha­tók, mint a protozoonok. A méhen belül lezajlott központi-idegrendsze­ri gyulladások gyakran járnak az idegi-érzékszervi működések tartós károsodásával, a szellemi fejlődés elmaradásával. Az agyvelögyulladás (encefali- tisz): különböző kórokozók hozhat­ják létre. Nagy részük vírusfertőzés kapcsán fejlődik ki. A vírusok az orr­garat üregekből kerülnek az idegek mentén az agyvelőbe. Okozhatják a koponya üregrendszereiben kifej­lődő gennyes folyamatok is. Ilyenkor az agyhártyán keresztül vagy a vér­áram útján fertőződik az agyállo­mány, és sok esetben agytályog is kialakul. A veszett kutya harapása, bizo­nyos kullancsfélék csípése után is támadhat agyvelögyulladás. Előfor­dul, hogy az egész agyállomány részt vesz a gyulladásban, máskor viszont az agynak csak körülhatárolt területein jelentkezik. A gyulladás hatására az agy idegsejtjei elpusz­tulnak, s az általuk végzett idegmű­ködés károsodik vagy kiesik. A klini­kai tünetek kialakulása attól függ. hogy milyen területen zajlik le a gyulladás. Az agyvelögyulladás néha huzamos alvással, máskor nyugtalansággal jár. Gyakori tünete a fejfájás és a hányás. Agyvelőgyul- ladás esetén az agyvíz (likvor) jel­legzetes elváltozásokat mutat, ezért a diagnózis szempontjából a likvor vizsgálatának nagy jelentősége van. Gyógyítása főleg tüneti kezelésből és egyes esetekben antibiotikumok adásából áll. Kimenete változó, gya­koriak a teljesen gyógyult esetek. Máskor egész életre szóló bénulá­sok vagy más kiesési tünetek: a szellemi funkciók csökkenése, lá- tás-, hallászavarok stb. maradhat­nak vissza. Dr. SZABÓ LÁSZLÓ ÚJ SZÚ 1988. II. 19.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom