Új Szó, 1988. február (41. évfolyam, 25-49. szám)

1988-02-19 / 41. szám, péntek

legfontosabb eredményei közé tar­tozik annak a dokumentumtervezet­nek az elfogadása, amely a térség országának nyújtandó gazdasági segítséggel foglalkozik, s amelyet e hónap végén terjesztenek a Közös Piac elé. A guatemalai fővárosban tegnap megkezdődött a nicaraguai kormány és a kontrák képviselői közötti köz­vetlen tárgyalások újabb fordulója. A managuai delegációt Victor Hugo Tinoco külügyminiszter-helyettes vezeti, az ellenforradalmi szerveze­teket Jaime Morales képviseli. A tárgyalások első fordulóját január végén tartották a Costa Rica-i fővá­rosban, röviddel azelőtt, hogy az amerikai képviselőház nem hagyta jóvá a Reagan elnök által kért 36 millió dolláros segélyt a kontrák szá­mára. A mostani forduló legfontosabb programpontja a sandinista kormány tűzszüneti javaslatának a megvitatá­Kohl tárgyalásai Washingtonban (ČSTK) - Helmut Kohl nyugat­német kancellár tegnap háromna­pos hivatalos látogatásra .Washing­tonba érkezett. Reagan elnökkel és más vezetőkkel főleg a kelet-nyu­gati kapcsolatokról, a fegyverzetel­lenőrzésről, valamint a NATO ezzel kapcsolatos politikájáról tárgyal. A kétoldalú kapcsolatok, elsősorban a gazdasági kérdések is napirendre kerülnek. A bonni kormányszóvivő szerint a kancellár sürgetni kívánja a szov­jet-amerikai rakétamegállapodás ratifikálását, s azt, hogy haladás szülessen az USA és a Szovjetunió hadászati fegyvereinek csökkenté­séről szóló tárgyalásokon. Kohlnak az a véleménye, hogy a kelet-nyu- gati kapcsolatok ígéretesen indult javulásának folytatódnia kell. A kö­zelmúltban Bonn fenntartásait fejez­te ki azokkal a NATO-tervekkel kap­csolatban is, amelyek a taktikai atomeszközök korszerűsítésére vo­natkoznak. Támadás Angola ellen (ČSTK) - Cuito-Cuanavale délke­let-angolai város ellen nagyszabású támadást indítottak a dél-afrikai csa­patok és az UNITA kormányellenes szervezet fegyveresei Az angolai népi erők a támadást visszaverték - közölte szerdán az ANGOP hír- ügynökség. Több napon át folytak a súlyos összecsapások, s a táma­dók 60 katonáját harcképtelenné tet­ték. Az agresszorok két repülőgépet, 15 páncélozott szállító jármüvet, 8 tankot és más haditechnikát is vesztettek. sa. Ezek a tárgyalások sem lesznek könnyebbek a korábbiaknál, mivel; a felek álláspontja jelentősen eltér egymástól. Mig a kormány azt ajánl­ja, hogy mielőbb vitassák meg a tűz­szünet elrendelésének katonai vo­natkozásait, az ellenforradalmárok a harcok beszüntetését elfogadha­tatlan politikai feltételekhez kötik, így például a nicaraguai alkotmány megváltoztatásához és az új „apoli- tikus“ hadsereg létrehozásához. A salvadori partizánok szerdán ujabb offenzívába kezdtek, tiltako­zásul azon választási színjáték el­len, amelyet a Duarte-rezsim márci­usra tervez. Az offenzíva keretében egy partizánzászlóalj Usulutánban megtámadott egy kaszárnyát, s 190 kormánykatonát harcképtelenné tett. Megsemmisítették a hadsereg egy kiképzőközpontját és egy heli­koptert. A kaszárnya börtönéből több politikai foglyot kiszabadítottak. Tanácskoztak a közép-amerikai külügyminiszterek Guatemalában felújult Managua és a kontrák párbeszéde (ČSTK) - A salvadori fővárosban tegnapra virradóra befejeződött az öt közép-amerikai ország külügymi­nisztereinek egynapos értekezlete. A résztvevők zárónyilatkozatukban magukra vállalják a felelősséget a guatemalai békemegállapodások rendelkezéseinek teljesítéséért. Fel­szólítanak arra, hogy a közép-ame- rikai országokon kívül más államok is adják meg a teljesítés ellenőrzé­séhez szükséges segítséget. A külügyminiszterek úgy döntöt­tek, hogy március első felében ismét találkoznak Guatemalában, s arról kell majd döntést hozniuk, hogy mely államok és nemzetközi szerve­zetek vesznek majd részt a guate­malai megállapodások teljesítésé­nek ellenőrzésére alakuló nemzet­közi bizottságban. E szerv feladata lesz elsősorban a tűzszüneti megál­lapodások megtartásának az ellen­őrzése, valamint az, hogy leállítot­ták-e a nem reguláris csoportoknak nyújtott külföldi katonai segélyeket, s nem használják-e ki valamelyik közép-amerikai ország területét a más államok elleni agresszióra. Márciusban a külügyminiszterek megvitatják azt a hondurasi javasla­tot is, hogy hozzanak létre nemzet­közi erőket, amelyek a határtérsé­gekben felügyelnének a rendelkezé­sek megtartására. Úgyszintén meg­vitatják a managuai kormánynak azt a javaslatát, hogy az ellenőrzésbe a térségen kívüli országokat is von­janak be. A tegnap véget ért konferencia ENSZ-közgyülés A 43. ülésszak programja (ČSTK) - Az ENSZ New York-i köz­pontjában szerdán közzétették a Közgyű­lés ősszel kezdődő 43. ülésszakának elő­zetes programját. A listán 139 téma sze­repel, s ezek lényegében felölelik a világ legfontosabb problémáit. Első helyen szerepel a nukleáris veszély elhárítása, a lázas fegyverkezés megakadályozása mind a földön, mind a világűrben, s az általános és egyenlő biztonság szavatolá­sa. Feltételezi továbbá, hogy a 43. ülés­szak foglalkozik njajd a nukleáris kísérle­tek általános betiltásával, a nukleáris le­szereléssel, a vegyi és a baktériumfegy­verek betiltásával, a katonai kiadások csökkentésével, valamint a világűr békés kihasználásában folytatott nemzetközi együttműködéssel. Etióp cáfolat (ČSTK) - Az Etióp Népi Demok­ratikus Köztársaság Minisztertaná­csa határozottan cáfolta azokat a Nyugaton elterjedt híreket, misze­rint az etióp polgárokat erőszakkal telepítik ki a nagy szárazság sújtotta területekről. A brit BBC rádióállomás 20 személy „kivégzéséről" is hírt adott. Az USA moszkvai nagykövetsé­gének épületében szerdán tűz ütött ki. Amint arról a TASZSZ beszámolt, a tűzoltóautók már négy perccel a riasztás után a helyszínen voltak, de mintegy öt percig nem engedték be őket az épületbe. Közönséges háztartási tűzesetről volt szó, a nagykövet­ség főépületének negyedik eme­letén három szoba és egy kisebb folyosó égett. (Telefoto - ČSTK) Szovjet-brit kapcsolatok Aktív politikai párbeszéd Érthető az az érdeklődés, ame­lyet Geoffrey Howe brit külügymi­niszter szovjetunióbeli látogatása keltett, több világlap idézte ezzel kapcsolatban Margaret Thatcher egyik múlt évi kijelentését, miszerint a két ország viszonya most jobb. mint bármikor a második világhábo­rú óta. Moszkvában is megkülön­böztetett figyelmet fordítanak a ve­zető nyugat-európai országokhoz fűződő kapcsolatokra. Elég ha a leg­utóbbi szovjet-nyugatnémet tárgya­lásokra gondolunk (folyamatban van Mihail Gorbacsov bonni látogatásá­nak előkészítése is) vagy arra, hogy decemberben, a washingtoni csúcs- találkozóra utazva az SZKP KB főtit­kára megszakította útját a Brize Nor- ton-i légitámaszponton, s kétórás megbeszélést folytatott Thatcher asszonnyal (tavaly egy másik alka­lommal is tanácskoztak). Maga Howe jellemezte mostani megbeszéléseit nyílt és baráti légkö- rüeknek. Ha e diplomata-megfogal­mazást a köznyelvre lefordítjuk, ak­kor nem a problémamentességet je­lenti, hanem azt, hogy a felek őszin­tén és szépítgetés nélkül tárgyaltak a vitás kérdésekről is - ezekből pedig nincs kevés. Miben volt egyetértés? Például a felek történelmi jelentőségűnek nevezték a közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták felszámolá­sáról kötött szovjet-amerikai megál­lapodást, s Howe támogatta a Szov­jetunió és az USA hadászati eszkö­zeinek 50 százalékos csökkentését. Szovjet részről ugyanakkor bírálták a brit álláspontot az atomleszerelés­ről. London ragaszkodik az elretten­tés doktrínájához, híve az Európából eltávolítandó rakéták „kompenzálá­sának“. Howe szerint az atomfegy­verek teljes felszámolása nem erő­sítené az európai békét, mint mon­dotta: ha a Szovjetunió és az USA meg is állapodik a hadászati eszkö­zök radikális csökkentéséről Lon­don azután sem fog csatlakozni a nukleáris leszerelési tárgyalások­hoz. Itt kell emlékeztetni például ar­ra, hogy a külügyminiszter moszkvai útja előtt Viktor Karpov szovjet le­szerelési szakértő a The Guardian- ban a londoni fegyverkezési terveket bírálva kijelentette: Moszkvában számolnak azzal, hogy London az amerikai T rident-rakétarendszerrel kívánja korszerűsíteni elrettentő erejét, de határozottan ellenzi, hogy a modernizálás mellett a többszörö­sére növelje potenciálját. Ha majd ugyanis a két nagyhatalom megálla­podik az 50 százalékos csökkentés­ről, számításba kell venni a brit atomeröt is. S egy másik leszerelési probléma: a keddi találkozón Mihail Gorbacsov is elmarasztalóan szólt arról, hogy London a vegyi fegyve­rek betiltásának szükségességét hangoztatja, azonban egy szava sem volt ahhoz, hogy az USA-ban két bináris fegyverfajta gyártásáról hoztak döntést. A leszerelési és biztonságpolitikai kérdések mellett természetesen az emberi jogok és a regionális konflik­tusok is terítékre kerültek. Ami az előbbieket illeti, szintén sok volt a véleménykülönbség. Gorbacsov emlékeztette is vendégét, aki a kiu­tazásokkal kapcsolatos részleteket erőltette, hogy ezt a témát nem a legfelsőbb szintű megbeszélése­ken kellene megvitatni. Főleg mind­azok után, ami az utóbbi időben ez ügyben szovjet részről történt. In­kább az illetékes kormányszervekre kell bízni a dolgot, azokra, amelyek až illető ország törvényeihez tartják magukat. Geraszimov külügyi szóvi­vő is utalt rá, hogy e kérdésben London sem érezheti magát feddhe­tetlennek, elég ha az észak-írorszá- gi politikai foglyok ügyére gondo­lunk. A regionális válsággócok tekin­tetében sem az egyetértés jellemez­te a felek álláspontját. A legfelsőbb szovjet vezető bírálta a londoni kor­mány Dél-Afrikával kapcsolatos po­litikáját, s az afganisztáni rendezést illetően sem fogadható el az a brit javaslat, hogy a Szovjetunió vegyen részt az új kabuli kormány létreho­zásában Moszkva ezt a javaslatot az Afganisztán belügyeibe való nyílt beavatkozásnak tartja. Csak néhány példát ragadtunk ki a szovjet-brit eszmecserék széles köréből. Érzékeltetni akartuk, hogy bár egyes dolgokban nagyon eltérő­ek a nézetek, de éppen ezért fontos a problémák megvitatása, egymás véleményének a megismerése. Hi­szen csak a mind aktívabb kelet­nyugati párbeszéd segítheti elő a vi­tatott kérdések rendezését. Ezt Lon­don is felismerte, aminek jele, hogy az SZKP KB főtitkárának átadták Margaret Thatcher meghívását a szigetországba. A látogatás idő­pontját később tudjuk meg. (-nák) Az afgán ellenzék nincs felkészülve a rendezésre Voroncov elemzése a Gorbacsov-nyilatkozat hatásáról További tiltakozások a megszállt területeken (Folytatás az 1. oldalról) Az Iszlám Konferencia Szerveze­te nyilatkozatban ítélte el a Sol Phryne hajón előidézett robbanást, mint a palesztin nép ellen újabb izraeli terrorakciót. A szervezet egy­ben sürgeti a palesztin kérdés mie­lőbbi megoldását az ENSZ határo­zatainak alapján, egy nemzetközi rendezési konferencia keretében. ÚJ SZÚ 1988. II. 19. A Golan-fennsíkon palesztin tüntetőt tartóztat le a rendőrség (Telefoto - ČSTK) A megszállt Ciszjordániában és a Gázai-övezetben az elmúlt két nap is folytatódtak a tüntetések és más tiltakozó akciók a megszállás ellen Szerdán és csütörtökön - az eddigi hirek szerint - az izraeli fegyveresek három palesztint öltek meg, sok sze­mélyt megsebesítettek, palesztin új­ságírókat és szakszervezeti aktivis­tákat tartóztattak le. Fokozatosan tö­meges méreteket ölt az Izrael-ellenes fel­kelés a megszállva tartott Golan-fennsí­kon is. Tegnap már negyedik napja foly­tak az összecsapá­sok a helyi lakosság és az izraeli katonák között, akiket harcko­csik és páncélozott járművek is segí­tenek. Eközben magában Izraelben is terjed a tiltakozó mozgalom a palesztinokkal szembeni politika el­len. Szerdán egy Tel Aviv-i színházban az izraeli értelmiség képviselői rendeztek gyűlést, melyen fel­szólították a kormányt a palesztinok elleni megtorlások beszün­tetésére. (ČSTK) - George Shultz ameri­kai külügyminiszter szerdán találko­zott pakisztáni kollégájával, Zain Nuranival, akivel az afgán helyzet politikai rendezéséről tárgyalt. Nura- ni újságírók előtt elmondotta, hogy az USA és Pakisztán álláspontjában sok a közös vonás, s kifejezte azt a reményét, hogy március folyamán sikerül a genfi tárgyalásokon aláírni a megállapodást. Sadli Klibi, az Arab Államok Li­gájának főtitkára szerdán fogadta Mihail Szityenko szovjet diploma­tát, aki átadta neki Mihail Gorba­csov szóbeli üzenetét az Afganisz­tán körüli rendezésről. A felek ezen­kívül más olyan regionális konfliktu­sokról is tárgyaltak, amelyek mind­két felet érdeklik. Szityenko Jasszer Arafattal, a PFSZ elnökével is talál­kozott. Julij Voroncov, a szovjet külügy­miniszter elsó helyettese a moszkvai Pravdának adott interjújában kije­lentette: Mihail Gorbacsov Afganisz­tánról szóló nyilatkozata meglepte az ellenzéki erőket, s rávilágított, hogy egyáltalán nem készültek fel a konfliktus rendezését szolgáló gyakorlati lépésekre. Megmutatko­zott, az afgán ellenzéknek semmi­lyen viszonyulása sincs a békéhez, csak a háború folytatására van beál­lítva. A mögötte álló politikai körök, amelyek éveken keresztül ösztönöz­ték őket, hogy hadüzenet nélküli háborút folytassanak, s ehhez pénzt és fegyvert is adtak, most nyilvánva­lóan tanácstalanok, s egyre újabb akadályokat szeretnének gördíteni az afgán rendezés elé. A szovjet diplomata, aki a közelmúltban Iszla- mabadban tárgyalt a pakisztáni ve­zetőkkel, a továbbiakban rámutatott, hogy Pakisztánban egyáltalán nem fogadták egyértelműen Mihail Gor­bacsov legutóbbi javaslatait. Egy­részt elismerik a nyilatkozat egyes pontjainak fontosságát, azokét, amelyek a gyors rendezést céloz­zák, másrészt viszont lázasan kere­sik, hogy milyen okokkal halaszthat­nák el a genfi megállapodások alá­írását. Másképp ugyanis nem lehet magyarázni azt a tézisüket, miszerint Iszlámábád számára nem is annyira a szovjet csapatok távozása a fon­tos, hanem a menekültek kérdése. Ez pedig szerintük azt kívánja, hogy Kabulban új kormány jöjjön létre. Ha ez meglesz, akkor lehet aláírni a genfi dokumentumokat. A koalíciós afgán kormány létre­hozása valóban fontos dolog - szö­gezte le Voroncov, rámutatva, hogy ez azonban az afgánok ügye. A gen­fi tárgyalások ezzel nem függnek össze, mivel az afgán helyzet rende­zésének külső tényezőire vonatkoz­nak. Ilyen például a külföldi beavat­kozás - beleértve a fegyveres be­avatkozást is - megszüntetése, s úgyszintén a szovjet csapatok tá­vozása. A koalíciós kormány meg­alakítására vonatkozó felhívásaival Pakisztánnak elsősorban az afgán ellenzékhez kellene fordulnia - mondotta a szovjet diplomata -, hiszen a jelenlegi kabuli vezetés hajlandó ehhez hozzájárulni. Az afgán külügyminisztériumba kérették szerdán Pakisztán kabuli ügyvivőjét, s átnyújtották neki az afgán kormány hivatalos tiltakozását a pakisztáni fegyveres erők legutób­bi támadásai miatt. A hivatalos ada­tok szerint a pakisztáni csapatok február 11 -én 775 föld-föld típusú rakétát lőttek ki Kandahar tartomány Spinbuldak járásának területére. Sok polgári lakos életét vesztette vagy megsebesült. Szovjet megbízottak Teheránban és Bagdadban Teheránban folytatott tárgyaláso­kat Vlagyimir Petrovszkij szovjet külügyminiszter-helyettes Moha­med Ali Khamenei iráni államfőnek átadta Mihail Gorbacsov Afganisz­tánnal kapcsolatos üzenetét. Talál­kozott Mir Hoszein Muszavi kor­mányfővel és Ali Akbar Velajati külügyminiszterrel is. Megbeszélé­seik a kétoldalú kapcsolatokat, a nemzetközi és regionális problé­mákat érintették. Irán külügyminisztériumában két­oldalú politikai konzultációkat tartot­tak. Ezeken áttekintették az iraki­iráni konfliktussal és a Perzsa-öböl­ben kialakult helyzettel kapcsolatos kérdéseket. A Szovjetunió sürgette az iraki-iráni háború befejezését és hangsúlyozta, az igazságos rende­zésnek a Biztonsági Tanács 598. számú határozatából kell kiindulnia. A konzultációkon mindkét fél kifeje­zésre juttatta nyugtalanságát az amerikai katonai jelenlét miatt a tér­ségben. Bagdadban Oleg Grinyevszkij, a szovjet vezetés megbízottja adta át tegnap Szaddam Husszein el­nöknek az SZKP KB főtitkárának üzenetét. A találkozó során a szovjet fél hangsúlyozta, most van a leg­megfelelőbb pillanat az afgán hely­zet alakulásában, s nem szabad elszalasztani a Genfben szinte már befejezett, Afganisztánra vonatkozó megállapodások aláírásának törté­nelmi jelentőségét. Husszein kijelentette, Irak üdvözli a szovjet kezdeményezést az Afga­nisztán körüli helyzet rendezésére e probléma megoldása kedvező fel­tételeket teremtene más válsághely­zetek megoldásához is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom