Új Szó, 1988. január (41. évfolyam, 1-24. szám)

1988-01-15 / 11. szám, péntek

Az SZLKP KB Elnökségének beszámolója A CSKP XVII. kongresszusa irányvonalának és az SZLKP kongresszusa határozatának következetes teljesítéséért - a CSKP KB 7. ülésének szellemében Előterjesztette Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára Tisztelt elvtársak! Az SZLKP KB mai ülésének az a fela­data, hogy a CSKP XVII. kongresszusán kitűzött irányvonal, az SZLKP kongresz- szusán elfogadott határozat, valamint a CSKP KB és az SZLKP KB ülésein elfogadott határozatok teljesítésének igé­nyes és bíráló megítélése alapján lebont­sa a CSKP KB 7. ülésének határozatait a szlovákiai pártmunka feltételeire. Konk­rét feltételeink és az elért eredmények figyelembevételével meg kell határozni, hogy az SZLKP szervei és szervezetei hogyan járnak el majd a párt és a társada­lom fő feladatainak következetes teljesí­tése érdekében Ezeket a fö feladatokat a CSKP KB Elnökségének a Központi Bizottság 7. ülésén elhangzott beszámo­lója és az ülés határozatai tartalmazzák. Osztönzőek számunkra az SZKP tapasztalatai Tanácskozásunk, amelynek jelentősé­gét növeli Miloš Jakeš elvtársnak, a CSKP KB főtitkárának jelenléte, bíráló nyíltsággal mérlegeli törekvéseink objek­tív eredményeit, a pozitívumokat és a fo­gyatékosságokat. Értékeli, hogy Szlová­kiában hogyan sikerül fordulatot elérnünk a gazdaság intenzifikálásában a tudomá­nyos-műszaki haladás kihasználásával, az irányítás formáinak és módszereinek tökéletesítésével, a minőségi munka ha­tékonyabb ösztönzésével és az emberi tényező aktivizálásával. Meggyőződé­sünk, hogy Miloš Jakeš elvtárs szovjet­unióbeli munkalátogatásának eredmé­nyei, a Mihail Gorbacsovval, az SZKP KB főtitkárával folytatott megbeszélései újabb ösztönzést jelentenek kapcsolata­ink elmélyítésére ebben a rendkívül jelen­tős időszakban a társadalom gazdasági és szociális fejlesztése meggyorsítása ér­dekében. Szlovákia kommunistái, dolgozói, ál­lásfoglalásaikkal és erőfeszítéseikkel ta­núsítják, hogy aktívan támogatják a CSKP KB 7. ülésének határozatait. A tanácskozás rendkívüli jelentősége ab­ban rejlik, hogy átfogóan ítélte meg a tár­sadalmi élet valamennyi területének áta­lakítását és jelentősen befolyásolja napja­inkat és a távlatokat is. Nagyra értékeljük, hogy az átalakítás átfogó programjának kidolgozása során érvényesítjük az SZKP legújabb elméleti következtetéseivel gaz­dagított marxista-leninista elméletet, a CSKP és a testvérpártok gyakorlati tevékenysége során szerzett tapasztala­tokat, elsősorban az SZKP ösztönző erejű tapasztalatait. Fontosnak tartjuk, hogy a CSKP KB Elnökségének beszámolója, amelyet a CSKP KB 7. ülésén Miloš Jakeš elvtárs terjesztett elő, a CSKP történelmi tapasztalataiból, elért eredmé­nyeinkből indul ki, és kifejezi konkrét sajá­tos feltételeinket. A központi bizottság határozata, amelyet a CSKP XVII. kong­resszusa óta a párt legfontosabb doku­mentumának tartunk meghatározza a kongresszusi irányvonal, a gazdasági mechanizmus átfogó átalakítása és a szocialista demokrácia elmélyítése általi lebontásának és fejlesztésének útját. Je­lentősen hozzájárul a dolgozóknak a párt- politika iránti bizalma elmélyítéséhez, fo­kozza kezdeményezésüket a szocialista társadalom további fejlesztésében. Ez megteremti a feltételeket az alkotó légkör kialakításához, a fennálló problémák ki­küszöböléséhez. Napjainkban, amikor az átalakítás programjának gyakorlati meg­valósítása összekapcsolódik a feladata­ink teljesítéséért folytatott küzdelemmel, rendkívüli jelentőséget tulajdonítunk en­nek a ténynek, amely tanúsítja a CSKP és a dolgozók szilárd szövetségét Nyíltan a fogyatékosságokról Tisztelt elvtársak, megállapíthatjuk, hogy a 8. ötéves terv­időszak két éve alatt Szlovákia gazdasá­gában számos eredményt értünk el. A dolgozók többségének hozzájárulásá­val és áldozatkészségével az év folyamán pótoltuk a lemaradást a tervteljesítésben. Ez a lemaradás elsősorban a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt keletkezett, fő­leg az építőiparban. Általában teljesítettük kitűzött feladatainkat. Nagyra értékeljük mindenekelőtt azt a tényt, hogy számos dolgozókollektíva és vezető eredményesen birkózott meg az egyre igényesebb feladatokkal. Kez- deményezően keresték, és meg is találták annak módját, hogy hogyan emelhetjük a gazdálkodás színvonalát, hogyan elé­gíthetjük ki jobban a népgazdaság és a lakosság szükségleteit. Elmondhatjuk ezt a gépipar, a vegyipar, az építőipar, a mezőgazdaság és az élelmezésügy számos szervezetéről. Ez lehetővé tette, hogy egészében véve elérjük céljainkat a személyes és a társadalmi fogyasztás növelésében, és több intézkedést valósít­sunk meg szociális téren. Tovább nőtt a lakosság bevétele és az állampolgárok vásárlóereje. Pozitívan értékeljük, hogy az elmúlt időszakban évente a tervezettnél két-há­rom milliárd korona értékben több végter­méket gyártottunk. Ennek köszönhetően a piaci ellátás jobb volt, mint az előző években az élelmiszeripari termékek vo­natkozásában, és néhány új ipari cikk is megjelent. A belkereskedelem alakulásá­nak ilyen értékelése nem jelenti, hogy nem tudatosítjuk azokat a problémákat, amelyek megkeserítik állampolgáraink éietét és a bírálat tárgyát képezik. Továbbra is fennállnak, és tekintettel a növekvő vásárlóerőre, elmélyülnek a fo­gyatékosságok az iparcikkek választéká­ban és minőségében. Ezt tapasztalhattuk a tavalyi karácsonyi piacon, amikor nem voltak kaphatók az olyan keresett áruk, mint a téli ruházati cikkek, gyermek- és női cipők, hűtőszekrények, mélyhűtők, színes televíziókészülékek és más, főleg elektrotechnikai és gépipari termékek. Nem kis problémák merülnek fel a la­kossági szolgáltatások minőségét, vá­lasztékát és rugalmasságát illetően, ami arról tanúskodik, hogy a nemzeti bizottsá­gok, az ipari szövetkezetek és az állami vállalatok nem reagálnak megfelelően a lakosság szükségleteire és nem teljesí­tik a CSKP XVII. kongresszusából és az SZLKP kongresszusából eredő feladata­ikat. A kereskedelemben és a szolgáltatá­sokban előforduló problémák a lakosság valamennyi rétegét érintik, és rendkívül fontos szerepük van a lakosság nézetei­nek formálásában. A termelő és kereske­delmi szervezeteknek valamint a szolgál­tató vállalatoknak teljes mértékben tuda­tosítaniuk kell ezt, le kell vonniuk a követ­keztetéseket, az átalakítás szellemében kell cselekedniük és eredményeiket a szükségletek kielégítése szempontjából kell értékelniük. A termelés hasznosítását a belkeres­kedelemben, az egyes termelőágazatok­ban, az építkezési beruházásokon és a külkereskedelemben befolyásolta a nemzeti jövedelem képzésének alacso­nyabb szintje, a tervezett 4,5 százalékos növekedés helyett tavaly csak három szá­zaléknál alig magasabb növekedést ér­tünk el. Pedig 1986-ban a növekedés 4,4 százalékos volt. Mindennek az az oka, hogy tavaly lassú és kevésbé hatékony volt a népgazdaság intenzifikálása. Nem teljesítjük a tervet az építkezési beruhá­zásokon. Bizonyos haladást értünk el egyes ipari és ökológiai építkezések, va­lamint szociális és egészségügyi létesít­mények építésének kivitelezésén. Az építkezési beruházások azonban, főleg a szállítmányok nem megfelelő szerkeze­te miatt, nem oldják meg a kívánatos szinten a termelési-műszaki alap szüksé­ges korszerűsítését és rekonstrukcióját, főleg a közszükségleti és élelmiszer- iparban, a vegyiparban, valamint a gép­ipar és az elektrotechnikai ipar egyes ágazataiban. Továbbra sem sikerült meg­oldanunk a problémákat egyes termelő létesítmények építésén, pedig ezek befe­jezésétől függ a források képzése. 1986-ban a tervezett tizennyolc ki­emelt építkezés küzül csupán tíz próba- üzemeltetését kezdték meg, tavaly pedig a tizennégy közül csak kilencét. Komo­lyabb lemaradás van Žiar nad Hronom- ban az alumíniumoxidot gyártó részleg, a hroneci acélöntöde, a Mohelnicei Elekt­rotechnikai Művek michalovcei üzeme új részlegének építésén, a töketerebesi (Trebišov) cukorgyár rekonstrukcióján, a Bratislavai Autógyár tehergépkocsikat gyártó részlegén és másutt. Súlyosbítja a helyzetet, hogy számos esetben nem érik el a tervezett múszaki- gazdasági paramétereket. így például a vranovi bútorgyárban, a žarnovicai fur­nérlemezgyárban, a pezinoki fakombinát­ban és másutt. Ez az egyik magyarázata annak, hogy az első két évben miért nem értük el a nemzeti jövedelem tervezett növekedését. A végtermékek hasznosításának fon­tos területe a külkereskedelem. Az elmúlt két évben Szlovákiában általában ezen a téren teljesítettük feladatainkat. Nem tettünk azonban eleget az elvárásoknak a hatékonyságot illetően. A helyzeten vál­toztatni kell. A nemzeti jövedelem tervezett növe­kedési üteme elérésében tapasztalható lemaradás egyik oka, hogy lassan csök­kentjük az általános költségeket. Főleg a fafeldolgozó- és a könnyűiparban, a mezőgazdaságban és az élelmiszer- iparban, valamint az építőanyagok gyár­tásában nem sikerült csökkenteni a költ­ségeket. Ennek következtében nem nő a kívánt ütemben a termelés hatékonysága és rentabilitása. A jóváhagyott konszolidáci­ós programok eddig nem vezettek a várt eredmények eléréséhez. Szlovákiában ugyan csökkenő irányzatot mutat a szer­vezetek vesztesége, de a veszteség még így is nagy. A tudományos-műszaki ismeretek alkalmazásával Tisztelt elvtársak, a mai feladatok az eddigieknél még jobban próbára teszik a kommunisták, a dolgozókollektívák, az egyének, főleg a vezetők felkészültségét, azt hogy képe­sek-e új módon gondolkodni és cseleked­ni, aktívan és elkötelezetten érvényesíteni a gyakorlatban a haladást. Dicséretet ér­demelnek a Martini Nehézgépipari Müvek termelési gazdasági egységben, a kassai (Košice) Kelet-szlovákiai Vasműben, a sviti Chemosvitban, a bratislavai Slov- naftban, a žilinai Váhostavban, a bratisla­vai Doprastavban és Hydrostavban dol­gozó elvtársak, a Dunaszerdahelyi (Du­najská Streda) járás gabona- és kukorica­termesztői és mások, akik következete­sen teljesítették tavalyi feladataikat, tuda­tosították, hogy a minőségi munka, a tu­dományos-műszaki haladás eredményei­nek érvényesítése vezet az intenzív fejlő­déshez, a gazdaságosabb eredmé­nyekhez. Nézetünk szerint nincs okunk a pesz- szimizmusra. A valós helyzet megismeré­se alapján azonban meg kell gyorsíta­nunk a kivezető utak keresését, s ered­ményesen kell teljesítenünk az idei fela­datokat. Az SZLKP Központi Bizottságának tagjai és póttagjai megkapták azt az anyagot, amely tartalmazza az állami végrehajtási terv teljesítésének alapvető jellemzését. Ezért engedjék meg, hogy a figyelmet azokra a kérdésekre összpon­tosítsam, amelyek rendkívüli gondosko­dást igényelnek. Az 1988. évi terv Szlovákiában a nem­zeti jövedelem 4,5 százalékos növekedé­sét irányozza elő, ami hozzávetőlegesen 8 milliárd koronás növekményt jelent. Ez bizonyára igényes feladat, és közvetlenül befolyásolja az életszínvonal további emelését és javítását. Ez megköveteli, hogy lényegesen emeljük az értékesítési folyamat színvonalát. Ezért, a figyelem középpontjába kell állítani a termelés és a termékek minőségének javítását. A CSKP Központi Bizottsága ismételten hangsúlyozta, hogy ezen a téren fordula­tot kell elérni. Ezt maga az élet is megkö­veteli. Ettől függ haladásunk és versengé­sünk a világgal. Ezért az egész gazdasági szférától, a felelős vezetőktől megköve­teljük, hogy határozottan teljesítsék ezt a fontos feladatot. Az SZSZK Népi Ellenőrzési Bizottsága felmérést végzett a turanyi Drevinában, a zvolení Közép-szlovákiai Húsipari Vál­lalatnál, a bratislavai Sütő- és Malomipari Vállalatnál, a lévai (Levice) Levitexben, a bratislavai Magasépítő Vállalatnál és más szervezeteknél. Bebizonyosodott, hogy a rossz minőségű termelés mögött túlnyomó részt szubjektív okok, a normák megszegése, a technológiai és munka- szabályok megsértése, a lassúság, a fe­gyelmezetlenség és a munkahelyeken uralkodó rendetlenség áll. A termékek rossz minőségének egyik oka a szállítói-megrendelői kapcsolatok­ban keletkező feszültségek, a termelők közti rossz kapcsolatok a kölcsönös köte­lezettségek teljesítése során. Ez nem­csak a tárcák között, hanem az egyes reszortokon és termelési-gazdasági egy­ségeken belül is előfordul. Az ilyen jellegű fogyatékosságok nagymértékben csök­kentik a végtermékek minőségét a bútor­iparban, a nyomdaiparban, az nižnái Tes­la Oravában és másutt. Ugyanakkor látnunk kell, hogy ott, ahol állandó figyelmet fordítanak a minőségre, ott jó eredményeket érnek el. így van ez a komáromi (Komárno) Nehézgépipari Müveknél, a strážskéi Chemkóban, a sviti Tatrasvitben és másutt. Ezekben az üze­mekben következetesen és céltudatosan viszonyulnak a tudomány és technika gyakorlatai kihasználásához, a munka- és technológiai fegyelem megtartásához, valamint a kádermunkához. Tapasztala­taikat fel kell használni és következetesen érvényesíteni más vállalatoknál is. Az ilyen eljárás szükségszerűségét hangsúlyozza az a tény, hogy az 1988 évi terv nagyobb igényeket támaszt a ma­gas műszaki-gazdasági színvonalú ter­mékek részarányának növelésével szem­ben. Tavaly részarányuk 18,6 százalék volt, erre az évre 20 százalékot terve­zünk, de ez is távol van az SZLKP kong­resszusa által kitűzött céltól - a 25 száza­lékos részarány elérésétől. Ezért elvárjuk, hogy a minisztériumok, a termelési-gazdasági egységek, a válla­latok, a kutatóintézetek, a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom, a SZISZ, a Csehszlovák Tudományos-Műszaki Társaság szervezetei és mások nagyobb erőfeszítéseket tegyenek e feladatok tel­jesítése eléréséért. A pártszervek és -pártszervezetek kö­telessége, hogy hatékonyabb politikai­szervező és ellenőrző munkával járulja­nak hozzá a minőség javításával kapcso­latos feladatok teljesítéséhez. Amint az SZLKP kongresszusa megál­lapította, ,,céltudatosabban és határozot­tabban kell támogatnunk azoknak az ága­zatoknak s programoknak a fejlesztését, amelyek kapcsolódnak az alkotómunka jobb hasznosításához, a tudományos eredmények, az emberek tudásának jobb kihasználásához és maximális szociális­gazdasági eredmények eléréséhez ve­zetnek. Ezzel összhangban a figyelmet a hazai és külföldi nyersanyagok maximá­lis hasznosítására kell összpontosítani. A fanyersanyag komplex feldolgozásának követelményéből kiindulva elő kell készí­teni, majd megvalósítani egy papírgyár építését. A kormánynak, az illetékes szlo­vákiai funkcionális és ágazati szerveknek a szövetségi szervekkel együttműködve idejében kell megoldaniuk az ezzel kap­csolatos feladatokat. A mezőgazdasági termékek hatéko­nyabb feldolgozásában igényes feladatok állnak előttünk. Ez megköveteli, hogy meggyorsítsuk az egész mezőgazdasági- élelmiszeripari komplexumban a feldolgo­zó kapacitások korszerűsítését és inten­zívebb kihasználását. A behozott nyersanyagok közül jobban akarjuk felhasználni a kőolajat, minde­nekelőtt a nehéz olajdesztillátumok krak- kolója építésének idejében való befejezé­sével. Ezért pótolni kell a lemaradást a tech­nológiai berendezések szállításában. Ez a lemaradás nem tette lehetővé, hogy a kivitelezők által megteremtett kedvező feltételeket kihasználjuk arra, hogy a ter­melést a tervezettnél előbb kezdjük meg. Meggyőződésünk, hogy a technológiát szállító hazai gépiparunk kiváló termé­kekkel bizonyítja majd jó hírnevét. Azzal számolunk, hogy az SZSZK Ipari Minisz­tériuma továbbra is segítséget nyújt en­nek a jelentős feladatnak a megoldásá­ban és a Slovnaft termelési-gazdasági egység felkészíti a szakképzett dolgozó­kat az üzemeltetésre. A tudományos-műszaki haladást, mint a döntő intenzifikációs tényezőt jobban ki kell használnunk a termelés műszaki­gazdasági színvonalának és innoválásá- nak javítására, a minőség javítására és a versenyképesség fokozására. Ezt köve­teli a gazdasági mechanizmus átalakítása is. Jelentős eszközöket fordítunk a tudo­mányra és technikára 1988-ban is. Eze­ket célszerűen kell felhasználni az olyan termelések további fejlesztésére, ame­lyek jelentősen hozzájárulnak az újrater­melési folyamat hatékonyságához. A tu­dományos-kutató és fejlesztési munkahe­lyeken még mindig több olyan feladat megoldásával foglalkoznak, amely csak nagyon kis mértékben vagy egyáltalán nem jelent hasznot a gyakorlatban Ismé­telten hangsúlyozzuk, hogy változást csak­is úgy érhetünk el, ha a gazdasági me­chanizmus ösztönzőleg hat tevékenysé­gükre, főleg az önálló elszámolás érvé­nyesítésével Ebből a szempontból a tu­domány termelési hasznosítása fokozá­sának feltétele a prototípusokat gyártó műhelyek, a kísérleti részlegek építése, valamint a tudományos-termelési egysé­gek létesítése, más progresszív formák következetes alkalmazásával együtt. Több termelő vállalatról bírálóan el kell mondanunk, hogy nem tanúsítanak meg­felelő érdeklődést a tudományos ismere­tek nagyobb mértékű alkalmazása iránt, így például meg kell említenünk a kutató- intézeteink által kifejlesztett SN 52-12 és PP-06 számítógépeket, amelyek para­méterei elérik a világszínvonalat, de egyelőre a gyártási problémák miatt na­gyon kevés van belőlük. Ez vonatkozik az innovált implantátorra is. így nem teremtjük meg a szükséges feltételeket a termelési és a technológiai folyamatok gyorsabb automatizálásához, ami különösen az általános gépiparban és az elektrotechnikai iparban kedvezőtle­nül hat a termelés műszaki-gazdasági paramétereire. Az említett fogyatékosságok kiküszö­bölése megkívánja az előrelépést az elektrotechnikai alkatrészek, valamint a nagyobb koncentráltságú integrált áramkörök gyártásában. Ez természete­sen megköveteli a Piešfanyi Tesla válla­latnál a rendkívül bonyolult integrált áram­körök termelési kapacitásának bővítését. A termelés felfuttatási határidőinek meg­tartása érdekében határozottabban és nem hagyományos módon kell megoldani a tervek előkészítésének, az építőipari kapacitásoknak a problémáit, s biztosítani a technológiai berendezést. Javítani a végtermékek minőségét Kutatómunkásaink, mérnökeink, tech­nikusaink, tudományos kutató- és fejlesztő intézményeink szellemi munkája haté­kony érvényesítéséhez nagy lehetősége­ket nyújt a tesztelő és a mérőberendezé­sek, valamint az egyedi műszerek gyártá­sa. Az alkatrészek és a végtermékek minőségének javításához gyors ütemben meg kell teremteni az előfeltételeket a tesztelő műszerek fejlesztésével és gyártásával a Žilinai Számítástechnikai Kutatóintézetben, a Banská Bystrica-i Számítástechnikai Müvekben, további ku­tatóintézetekben s termelővállalatoknál, valamint a főiskolai munkahelyeken is. Az elektronizálás szándékainak meg­valósítása a tiszta szilícium gyártásának gyors, fejlesztésétől függ. Várakozásaink szerint csehszlovákiai felhasználása vi­szonylag rövid idő alatt megtöbbszöröző­dik. Hasonlóan alakult ennek a stratégiai alapanyagnak a szükséglete a többi KGST-országban is. így tehát helyénvaló közös lépéseket tenni annak érdekében, hogy a Szovjetunióval együttműködésben biztosítsuk termelését. Szükségesnek te­kintjük, hogy az illetékes állami szervek minél hamarabb megoldják szükséglete fedezésének módját. Az SZLKP kongresszusán hangsú­lyoztuk a könnyűvegyipar jelentőségét a szerkezeti változások és a hatékonyság növelése szempontjából. Elismeréssel nyugtázzuk, hogy a Duslóban megbirkóz­tak a CD antioxidáns termelésével és elér­ték a tervezett műszaki-gazdasági para­métereket. Ezek azonban csak az első lépések. Ezért feltétlenül szükséges e te­kintetben megerősíteni és tökéletesíteni a kutatást, s előre lépni a megfelelő termelési részlegek, például a katalizá­torokat gyártó részlegek stb. építésében. Különösképpen támogatni kell a Bratislavai Vegyipari Technológiai Kutatóintézet ve­gyészeti központjának létrehozását, új, hatásosabb növényvédő vegyszerek és további mezőgazdasági vegyszerek, kü­lönösképpen a növények fejlődését sza­bályozó vegyszerek kifejlesztése érdeké­ben. A könnyűvegyipari termeléssel kap­csolatos akciók megvalósításának megí­télésénél az irányítás illetékes szintjein tekintettel kell lenni ennek a termelésnek sajátos jellegére. Nem szabad megen­gedni azt, hogy elveszítsük prioritásunkat, időelőnyünket és piacainkat csupán azért, mert az idevágó döntéseket habozva és nem eléggé igényesen hozzák meg. Ugyanakkor a vegyipar helyettesíthe- tetlen feladata tökéletesíteni a műszálak, a műanyagok, a gumigyártmányok, a me­zőgazdasági vegyszerek, a göngyöleg, az elektrotechnikai és a gépkocsiipar gyárt­mányai termelésének struktúráját, minő­ségét, valamint az új követelményekre való reagálást. A gyógyszeriparban fej­(Folytatás a 4. oldalon) ÚJ SZÚ 3 1988. I. 15.

Next

/
Oldalképek
Tartalom