Új Szó, 1988. január (41. évfolyam, 1-24. szám)
1988-01-05 / 3. szám, kedd
Gyökeres változások éve Minden ország történelmében vannak olyan időszakok, amikor az idő mintegy gyorsabban múlik. Éppen iyen időszakot él át a Szovjetunió 1985 áprilisától kezdve, amikor az SZKP KB plénumán előterjesztették a gyorsítás koncepcióját, s ezt a párt XXVII. kongresszusa alaposan és sokoldalúan kidolgozta. A koncepcióra támaszkodva a szovjet nép a véget ért 1987-es esztendőben, a szocialista állam életének jubileumi hetvenedik évében messzire előrehaladt az átalakítás eszméinek megértése és fejlesztése, valamint konkrét megvalósítása terén. Ennek az évnek minden hónapja eseményekkel rendkívül zsúfolt volt. Sok problémát vetettek fel a politikai fórumokon, a tömegtájékoztatási eszközökben, a dolgozókollektívákban, a társadalmi szervezetekben. Két plénum Ezzel kapcsolatban igen fontos volt az SZKP KB két plénuma: az 1987 januári és júniusi. A januári pártplénum mélyrehatóan tovább elemezte az ország életének az áprilisi plénum előtti időszakát. Az átalakításról és a párt káder- politikájáról szóló előadói beszéd feltárta a társadalmi-gazdasági fejlődést fékező mechanizmus lényegét. Éles kritikával illette az áru -pénzviszonyoknak a szocializmusban játszott szerepével kapcsolatban elterjedt előítéleteket, a gazdasági önelszámolás lebecsülését, a munkabér terén megnyilvánuló ..egyenlősdit“, a társadalom életének szociális oldalaival szemben tanúsított figyelmetlenséget. A párt központi bizottságának júniusi plénuma kidolgozta és jóváhagyta A gazdaságirányítás gyökeres átalakításának alapvető feladatai című dokumentumot. E széles körű program szerint a vállalatokat gazdasági önelszámolásra és önfinanszírozásra állítják át, a dolgozókollektívák jövedelmének szintjét közvetlenül munkájuk hatékonyságától teszik függővé. A tervezés, a pénzügyi-hitelrendszer, az árképzés gyökeres reformjait irányozzák elő. Az irányítás adminisztratív-uta- sításos módszereit mindenütt a gazdasági módszerek váltják fel, fejlődik az önigazgatás. Demokratizálás és nyilvánosság Az átalakítás azzal jár együtt, hogy mélyreható változások történnek az ország társadalmi viszonyainak rendszerében, az emberek elméjében és gondolkodásmódjában. Az átalakítás legfontosabb összetevője - a szocialista demokrácia és a nyilvánosság fejlődése - kifejezésre jutott az állami vállalatról szóló törvényben. Más újdonságok között megemlíthető az állami élet legfontosabb kérdései össznépi megvitatásának törvény rangjára való emelése, a választási rendszer demokratizálásának sikerrel végződött kísérlete, amelynél egy képviselői helyre több jelöltet állítanak. A demokráciának olyan megnyilvánulását is üdvözölni kell, mint az, hogy országszerte nem hivatalos, műkedvelő egyesületek alakulnak: társadalmi-politikai, művészeti, természettudományos, műszaki és sportegyesületek. Az ifjúság különösen aktívan kapcsolódik be ebbe az öntevékeny mozgalomba. Most beszéljünk a nyilvánosságról. A múlt évben a központi sajtó, a televízió és a rádió volt a hangadó, állandóan bővítette a kritikai megnyilatkozások skáláját. Egyre kevesebb tilos téma marad a kritika számára. Manapság a szovjet statisztikai szervek gyakorlatává vált az, hogy mindennap statisztikai sajtóközleményeket bocsátanak a tömegtájékoztatási eszközök rendelkezésére, s ezekben a közleményekben az eddiginél több, különféle adat van, többek között élesen kritikai jellegű is. De valóban sok időbe telik, amíg mindenki le tudja küzdeni önmagában azt az atavisztikus törekvést, hogy mindenáron ,,el kell fojtani“ az olyan véleményt, amely nem egyezik meg az övével. A demokratizálás útján ma a múlt olyan öröksége is akadályként tornyosul előttünk, mint sok hivatalos személy jogi műveltségének alacsony színvonala. A szovjet sajtó közlései szerint az ügyészség évente több tízezer óvást és előterjesztést jelent be az állami és társadalmi szervezetek és intézmények törvénytelen eljárásával kapcsolatban. Ebben a helyzetben tavaly többször is javasolták olyan jogi okmányok kidolgozását, amelyek szavatolják a nyilvánosságot és a lakosság más jogait. Gazdaság 1987 krónikájában jó néhány más eseményt és jelenséget is ki lehet emelni, amely a Szovjetunióban és határain kívül egyaránt figyelmet keltett. Ezek között van az állami átvétel, vagyis a vállalatoknál bevezetett pótlólagos ellenőrzés a termékek minőségével kapcsolatban. Az év elején ez az intézkedés sok vállalat tevékenységének mutatóit rosz- szabbá tette, mivel az állami ellenőrök szigorú, de jogos követelményeket támasztottak a minőséggel szemben. Abban az időben az illető vállalatok munkásainak és szakembereinek keresete is csökkent. De a hiányosságokat fokozatosan kiküszöbölték, az esetek többségében a minőséget a szükséges szintre emelték, és a munka visszazökkent a szokásos ütembe. Az állami átvétel bevezetése - ideiglenes, kényszerű intézkedés. Amikor az áruhiányt majd felszámolják, és nem az eladó, hanem a vevő lesz a piac „királya“, akkor nyilván az állami átvétel szükségessége is megszűnik. Az egyedüli ellenőr maga a piac, azaz a vevő lesz. Május 1-jén hatályba lépett az egyéni munkatevékenységről szóló törvény. Az egyéni munka, akárcsak az új kisszövetkezetekben való tevékenység, egészen jó keresetet ígér az embereknek. Hiszen az áruk és szolgáltatások piaca messze van a telítettségtől, a gazdasági feltételek pedig az egyéni és a szövetkezeti dolgozók számára rendkívül kedvezőek. És még valami: több tucat szovjet vállalat a külgazdasági kapcsolatok terén is nagyobb jogkört kapott. Megkezdik munkájukat az első, autóvillamossági cikkeket gyártó bolgár-szovjet, és egészségügyi felszereléseket előállító magyar-szovjet közös vállalatok. A partnerek itt már egyesítik tulajdonukat, pénz- és termelési alapjaikat, együtt (és önállóan) tervezik, gyártják és értékesítik termékeiket, maguk határozák meg ezeknek árait, a nyereséget pedig elosztják. A Szovjetunió és más országok részvételével összesen több tucat ilyen vállalat jön létre, többek között a Szovjetunió területén is. Szociális terület A szociális fejlődés állandóan felfelé ívelt a szovjetországban, hanyatlás nem volt. A munkások és alkalmazottak átlagos munkabére, a kolhozparasztok pénzbeli keresete az elmúlt év első felében növekedett. A lakosság pénzbevételeinek növekedése az év második felében sem szűnt meg. Többek között emelték az egyetemi és főiskolai hallgatók és az aspiránsok ösztöndíját. A kiskereskedelmi árak valamennyire is jelentős emelkedése az állami és szövetkezeti kereskedelemben nem volt megfigyelhető. Fokozódtak a lakásépítésre irányuló erőfeszítések is. Annak következtében, hogy a vállalatok önfinanszírozásra térnek át, növekednek azok a lehetőségeik, hogy lakóházakat emelhetnek saját dolgozóik számára: e célból a vállalatoknál a nyereség számlájára különleges alapokat hoznak létre. Az állampolgárok önerőből történő, egyéni lakóházépítésének feltételei is javultak. Tömegjelenséggé vált az, hogy közületi anyagi eszközökből ifjúsági lakótömböket hoznak létre. Tavaly összesen kb. tízmillió négyzetméterrel nagyobb alapterületű vagy körülbelül 200 ezerrel több lakás épült az országban, mint 1986-ban. Ami az élelmiszerprogram teljesítését illeti, a közszükségleti cikkek piacán a kínálat némi növekedése volt megfigyelhető, ugyanakkor azonban sok - különösen kiváló minőségű - áruból még mindig hiány mutatkozott. A béke érdekében A Szovjetuniónak a nemzetközi színtéren való magatartását ezek az egyszerű, lehető legvilágosabb célok határozzák meg: háború, atomfegyver és erőszak nélküli világ, a kölcsönösen előnyös együttműködés és bizalom világa. Mint a nyugat-európai országokban végzett közvéleménykutatások eredményei kimutatták, az „utca embere“ nem véletlenül bízik sokkal inkább a szovjet külpolitikában, mint az amerikaiban. A bizalom sajátságos kifejezéséül szolgálhat a különböző országok békeszerető közvéleménye képviselőinek széles körű részvétele a tavaly a Szovjetunióban rendezett, különféle nemzetközi találkozókon. Különösen ki szeretném emelni Az atommentes világért, az emberiség életben maradásáért elnevezésű nemzetközi fórum sikerét, ez február közepén több mint 80 ország küldötteit gyűjtötte egybe Moszkvában. Kiváló tudósok, irodalmi és művészeti személyiségek, üzletemberek, nyugállományú főtisztek, a papság képviselői vitatták meg az elsősorban az atomleszerelés eléréséhez vezető utakat, hogy az emberiséget megszabadítsák a megsemmisülés veszélyétől. Mint a szovjet vezetők nemegyszer hangsúlyozták, a nemzetközi biztonsági rendszer létrehozására irányuló koncepció azt tükrözi visz- sza, hogy a Szovjetunió hajlandó lemondani az atomhatalom státusáról, és más fegyverzetek számát az ésszerű elegendóség minimumára csökkenteni. A Szovjetunió az új politikai gondolkodásmód mellett száll síkra. A világ közvéleménye körében széles körű, pozitív visszhangot kapott a Varsói Szerződés Szervezete tagállamainak Berlinben előterjesztett javaslata az Észak-atlanti Szerződés tagországaihoz, amely szerint konzultációkat kell tartani, ahol össze lehetne hasonlítani a két szövetség katonai doktrínáját. Emellett a Varsói Szerződés tagállamai kifejtették katonai doktrínájukat és bejelentették, hogy egyetlen államot sem tekintenek ellenségnek. Vizsgáljuk meg most a Szovjetuniónak a szocialista országokhoz fűződő kapcsolatait. Milyen elveken alapulnak ezek a kapcsolatok?- Mi elsősorban abból indulunk ki, hogy a szocialista országok közötti politikai kapcsolatok egész rendszerét feltétlenül az egyenlőség és a kölcsönös felelősség alapjára lehet és kell építeni - állapította meg Mihail Gorbacsov a csehszlovák -szovjet barátsági gyűlésen. - Senkinek sincs joga arra. hogy különleges helyzetre tartson igényt a szocialista világban. Minden párt önállósága, felelőssége saját népével szemben, az ország fejlődésével összefüggő kérdések szuverén megoldásának joga - ezek feltétlen elvek számunkra. Éppen ezeknek az elveknek a szellemében fejlődtek az elmúlt év folyamán a Szovjetuniónak a testvérországokkal való kapcsolatai, növekedett gyorsan az egymással közvetlen kapcsolatokat fenntartó vállalatok száma. De az is nyilvánvaló lett, hogy a KGST-országok sok vállalata nem eléggé tájékozott a potenciális partnerekről. A szocialista közösség országai tudományos, műszaki, pénzügyi potenciáljának egyesítése kétségtelenül elősegíti a világszínvonalnak megfelelő termékek nagyarányú gyártását. ALEKSZEJ DUMOV (APN) KOMMENTÁLJUK Az együttműködés sikeréért Népgazdaságunk intenzív fejlesztésének egyik alapvető tényezője a szocialista gazdasági integrációban való aktív részvétel. A kölcsönös külgazdasági kapcsolatok bővítésében hazánk és a többi KGST tagország számára az 1984 júniusában megtartott legfelsőbb szintű gazdasági tanácskozás jelentette a mérföldkövet, amely a gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés kiszélesítésének fö irányaival foglalkozott. Ezen a tanácskozáson született a döntés: ki kell dolgozni a KGST- országok tudományos-műszaki haladása 2000-ig szóló komplex programját. Jelentős programról van szó, amelynek 94 fő feladatából hazánk 89 megoldásában vesz részt. Az 1391 kiemelt feladatból pedig 600 esetből vagyunk közvetlenül is érdekeltek. Az 1984 óta eltelt időszakban 268 szerződést kötöttünk a szocialista országokkal. Csupán néhány számadat, amelyek hűen igazolják, hogy a KGST-országokkal folytatott gazdasági és tudományosműszaki együttműködés gazdaságunk számára nélkülözhetetlenül fontos. Bár a közös munka különböző formáit megvalósító vállalatok, illetve ágazatok jó eredményekről számolhatnak be, nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt, hogy az együttműködés nem mindig jár a várt haszonnal. Mi ennek az oka? Mindenekelőtt az, hogy míg a vállalatok tömegesen bekapcsolódnak a szocialista gazdasagi integrációba, konkrét egyezmények megkötésére már ritkábban kerül sor. Esetenként az is nyitott kérdés; miként lehet bebiztosítani a korszerű berendezéseket, műszereket és a szakképzett embereket a feladatok megoldásához. Jóllehet, nem ez a jellemző, mégis meg kell említeni, hogy a tudományos-műszaki együttműködés néha már a kutatás és fejlesztés szakaszában befejeződik. Ezekben az esetekben a közös munkában részt vevő országok többnyire önállóan kívánják megoldani a problémákat, ami később kedvezőtlenül befolyásolja a termelés műszaki-gazdasági színvonalát. Ez az irányvonal főként az elektronizációra és a komplex automatizáci- óra jellemző. Természetesen a jó példákról sem feledkezhetünk meg, köztük a lézerrel való famegmunkálás megvalósításáról, vagy más gépipari technológiai berendezések kifejlesztéséről. A már említett problémáktól eltérően a gyártásszakosítást és kooperációt viszont az nehezíti, hogy nem mindig állnak rendelkezésre pontos adatok a részt vevő országok szükségleteiről, illetve a termelés feltételezett volumenéről. Ez nyilván annak tudható be, hogy a fő feladat megoldását szolgáló részfeladatok sokasága meglehetősen szétforgácsolja az országok anyagiműszaki bázisát. A KGST tagországok kölcsönös kapcsolatának további jelentős formája a licenckereskedelem Hazánkban 1981 óta csökkent a licencvásárlás. Ennek bizonyára az az egyik oka, hogy a vállalatok a tudományos-műszaki fejlesztés során esetenként idegenkednek a licencek alkalmazásától, mert ezek gyakorlatba való bevezetéséhez rendszerint importból származó gépekre, technológiákra van szükség. E téren valószínűleg lényegesen javulna a helyzet, ha a vállalatok a licencvásárlásra, illetve az ezzel kapcsolatos ügyletek lebonyolítására gyakrabban igényelnének devizavisszatérítésü hiteleket. A tudományos-műszaki együttműködés, a gyártásszakosítás és kooperáció, valamint a licenckereskedelem a KGST tagországok közös munkájának olyan formái, amelyeket az eddigi tapasztalatokból kiindulva kell továbbfejleszteni. Ám ne feledjük: ezek az együttműködési formák csak akkor válhatnak a KGST tagországok intenzív gazdasági fejlődésének mozgatóerejévé, ha az említett fogyatékosságokat mielőbb kiküszöböljük. KOVÁCS EDIT Új porcelánüzlet nyílt meg Loketben, ahol a vásárlók a helyi, 1815-ben alapított porcelángyár termékei közt válogathatnak. A város történelmi központjában létesített hangulatos bolt gazdag választékkal várja a látogatókat, árukészletét hetente háromszor töltik fel. (Jirí Berger felvétele - ČTK) ÚJ SZÚ 4 1988. I. 5.
