Új Szó, 1988. január (41. évfolyam, 1-24. szám)

1988-01-30 / 24. szám, szombat

A Szövetségi Statisztikai Hivatal jelentése (Folytatás az 1. oldalról) szinten maradt. A külkereskedelmi áru­csere hatékonysága lényegesen nem ja­vult. Becslések szerint 1986-hoz képest a lakosság személyi fogyasztása 2,2 szá­zalékkal, reális pénzbevétele 3,2 száza­lékkal nőtt. A kiskereskedelmi forgalom 3 százalékkal lett nagyobb, de a keresle­tet számos fogyasztási cikk esetében nem elégítettük ki. Életszínvonalunk emelkedéséhez hozzájárult a társadalmi fogyasztás 3,9 százalékos növekedése A szociális intézkedések keretében növe­kedett a gyermekes családok megsegíté­sére és a legalacsonyabb nyugdijak eme­lésére fordított összeg. Felépült 79,3 ezer lakás, az erre vonatkozó tervfeladatokat azonban nem teljesítettük. Folytattuk a környezetvédelmi létesítmények épí­tését. A gazdasági fejlődés alapvető problé­mája, amely 1988-ban is megnyilvánult, a gazdaság lassú intenzifikálása, haté­konyságának lassú növelése, és a kie­gyensúlyozott arányos fejlődés nem meg­felelő megszilárdítása. A CSKP XVII. kongresszusán kitűzött célok és a 8. öté­ves terv igényes feladatainak megvalósí­tása megköveteli, a CSSZSZK kormányá­nak a terv teljesítésével kapcsolatos in­tézkedései végrehajtását, valamint a CSKP KB 7. ülése határozatainak meg­valósítását TUDOMÁNYOS- MŰSZAKI FEJLESZTÉS A tudományos-műszaki fejlesztés terü­letén főleg a technológiai és termelési innováció feladatainak megoldásában ér­tünk el bizonyos részeredményeket, ezen a téren sikerült megtartani, néhány eset­ben lerövidíteni a feladatok megoldásá­nak tervezett idejét A termelésben azon­ban nem teremtették meg teljes mérték­ben a feltételeket az eredmények gyors alkalmazásához. 1987-ben a tudomá­nyos-műszaki fejlesztés nem vált az in- tenzifikálás döntő fontosságú tényezőjé­vé, nem befolyásolta alapvetően a termé­kek használati értékét és általában a ter­melés hatékonyságát. A kutatási-fejlesztési alapnak az év végen 199,8 ezer dolgozója volt, ami 1,8 százalékkal több, mint egy évvel ezelőtt. A kutatási és fejlesztési alap kiadásai elérték a 24 milliárd koronát, ami 1986- hoz viszonyítva 1 milliárddal, vagyis 4,2 százalékkal több. Az állami műszaki-fejlesztési terv ke­retében a 366 kutatási és fejlesztési fela­dat közül 344-et vagyis 94 százalékot a tervvel összhangban oldottak meg, 55 feladat megoldását befejezték. így példá­ul eredményesen zárták le az integrált struktúrák alapján fejlesztett félvezető al­katrészek kutatását, amelyek a teljesít­mény-elektronika berendezéseiben és az 1000 MW teljesítményig alkalmazott villa­mos gépek és meghajtások tipizált sorá­ban nyernek alkalmazást, a nagy fesztá­volságú betonhidak és viaduktok új építé­si eljárásainak kifejlesztését, amely csak a hazai anyagokra támaszkodik és a 440 és 1000 MW-os atomerőművek kezelő- személyzetének betanítását szolgáló gyakorlóberendezés kifejlesztését. Az állami terv kutatási és fejlesztési feladatai közül huszonkettőt nem oldottak meg. így például az enzimek előállításá­nak és felhasználásának kutatását, a gyógynövényekből készült gyógysze­rek, valamint az új édesítő szerek kuta­tását. Az állami műszaki fejlesztési terv meg­oldott feladatai közül a tervezett 1057 helyett 965-öt, vagyis 91,3 százalékot sikerült a termelésbe bevezetni. Az állami terv feladatai közül eredményesen vezet­ték be a múanyagkábelek, az impulzuslé­zer, a rozsdamentes alapanyagokból ké­szült sodronyok, a hangyák irtasára hasz­nált hatékony hormonpreparátum, a ga­bona kezeléséhez és raktározásához al­kalmazott gépsor stb. gyártását. Az elmúlt évben 40 megoldott felada­tot nem sikerült a termelésbe bevezetni, amelyek tervezett volumene 130 millió korona. A magas műszaki-gazdasági színvo­nalú termékek részaránya az ipari terme­lésben 17.4 százalék volt, ami 1986-hoz viszonyítva kisebb növekedést jelent. Az új termékek gyártásánál nem sike­rült lényegesebb javulást elérni, mivel csak 35,4 százalékuk került a magas műszaki-gazdasági színvonalú termékek csoportjába. Az új termékek termelési értéke a tervezettnél 1,3 milliárd koroná­val, vagyis 1,5 százalékkal alacsonyabb volt, s nem érte el a tavalyi szintet. Az ipari termékek egy részének nem megfelelő színvonala következtében nem sikerült a külföldi piacokon az elképzelé­seknek megfelelően értékesítem a cseh­szlovák termékeket és nem sikerült meg­felelően kielégíteni a hazai keresletet, 1987-ben a népi ellenőrzési bizottság szervei közvetlenül a vállalatoknál kezd­ték ellenőrizni a termékek minőségét. Egyes termékek szállítását leállították és a vállalatoknak utólagosan további befi­zetéseket írtak elő. A vállalatoknál foko­zatosan intézkedéseket foganatosítanak a termelés minőségének javítására. A tüzelőanyag- és energiafelhaszná­lás csökkentésének állami célprogramját teljesítve a gazdasági szervezetek há­rommillió tonna egyezményes tüzelőa­nyagot takarítottak meg. 583,1 ezer tonna vasat, és 14,9 ezer tonna színesfémet is sikerült megtakarítani, de a fejlett ipari országokhoz viszonyítva a népgazdaság energia és fémfelhasználása még mindig magas. A technológiai folyamatok javítása és a nehéz fizikai munka, különösen az egészségre káros környezetben végzett munkák megszüntetése érdekében 1987- ben meggyorsítottuk a robotosítást. összesen 1050 robotot állítottunk elő. Az állami célprogram által kitűzött feladato­kat a robotok előállítása és alkalmazása terén az elmúlt évben teljesítettük. Na­gyobb mértékben alkalmaztuk az auto­matizált tervezés eszközeit. Az előző évhez viszonyítva 0,2 száza­lékkal nőtt a találmányok és 2,5 százalék­kal a beadott újítási javaslatok száma. Továbbra is tartalékaink vannak azonban ezek gyorsabb termelési alkalmazá­sában. Tovább mélyült a szocialista orszá­gokkal folytatott tudományos-műszaki együttműködés. A csehszlovák vállalatok bekapcsolódtak a KGST-országok tudo­mányos-műszaki haladása 2000-ig terje­dő komplex programjából eredő feladatok megvalósításába. Az öt legfontosabb te­rületen összesen 92 feladat megoldásá­ban vettek részt. így például befejeződött a metrológiában használt elektronikus mikroszkóp, a mikroprocesszoros irányí­tású elektrokardiográf, a művese valamint a nukleáris energetikában használt külön­féle berendezések kutatása és fejlesz­tése. A csehszlovák termelővállalatok és kutatóintézetek közvetlen kapcsolatokat létesítettek a KGST-országok, főleg a Szovjetunió hasonló küldetésű szerve­zeteivel. IPAR A központilag tervezett ipar termelése 1986-hoz viszonyítva 2,3 százalékkal nőtt és a bruttó termelés volumene a terve­zettnél 3,1 milliárd koronával volt na­gyobb. Az árutermelés tervezett volume­nét 100,4 százalékra teljesítettük. A termelési feladatok teljesítése során jelentős strukturális eltérések mutatkoz­tak ágazati szinten, de az egyes vállalatok termékszerkezetét illetően is. Egyes vál­lalatok nem teljesítették a tervet, ami kedvezőtlenül hatott a termelés folyama­tosságára és fokozta a feszültséget a szállítói-megrendelői kapcsolatokban. A vállalatok 22,6 százaléka nem teljesí­tette a tervet a bruttó termelésben, míg az előző évben a nem teljesítő vállalatok részaránya 25,7 százalék volt. Az ipari tárcánál a összköltségek rész­aránya a teljesítmények volumenében 0,4 százalékkal csökkent, míg az éves terv 1,1 százalékos csökkentést irányzott elő. Az anyagköltségek részaránya 0.8 száza­lékkal csökkent, míg a terv 1,3 százalékos csökkenést feltételezett. A feladatok hiá­nyos teljesítése az anyagköltségek csök­kentésében kedvezőtlenül befolyásolta a módosított saját termelési érték alaku­lását. A központilag tervezett iparágakban a módosított saját termelési érték az elő­ző évhez viszonyítva 4,4 százalékkal nőtt, a tervet csak 99,1 százalékra teljesítették. A vállalatok 31 százaléka nem teljesítette a tervfeladatokat, míg az előző évben ez az arány 26,8 százalékos volt. A bérköltségek részaránya a saját ter­melési értéken belül 32,23 százalék volt, az előző évhez viszonyítva 0,8 ponttal csökkent, ami a tervezettnél kisebb csök­kentést jelent. A nyereség az előző évhez viszonyítva 5,4 százalékkal nőtt, míg az állami terv 8,1 százalékos növekedést feltételezett. A központilag tervezett iparban a saját termelési értékből számított munkaterme­lékenység az előző évhez viszonyítva 4,3 százalékkal nőtt, míg a bruttó termelésből számított munkatermelékenység növeke­dése 2,3 százalékot ért el. A foglalkoztatottság a központilag ter­vezett iparban az 1986-os év szintjén maradt, vagyis 2708 ezer személyre ter­jedt ki. A dolgozók átlagos havi bére 3210 korona volt, ami 60 koronával, vagyis 1,9 százalékkal több, mint az előző évben. Sok vállalatnál a munkatermelékenység és az átlagbérek alakulása közötti viszony nem felelt meg a tervnek. Az állóeszközök kihasználtsága tovább csökkent, a készletek körforgása 2,7 nappal hosszabb lett, míg a terv azzal számolt, hogy 2,2 nappal lerövidül. Az ipari tárcáknál a készletek értéke 7,4 milliárd koronával nőtt. A munkaidőalap kihasználása az ipari munkásoknál 91,1 százalékos volt, az előző évhez viszonyítva mérsékelten nö­vekedett, mindenekelőtt a betegségi arány csökkenése következtében. A mű­szakszám az ipari munkásoknál 1,329 volt, hozzávetőleg az előző év színvona­lán maradt. Az iparban fokozatosan vezetik be a gazdasági szervezetek önállóságának és a hatékony fejlődésért viselt felelőssé­gének fokozására irányuló komplex kísér­letet. Az év végéig 13 termelési-gazdasá­gi egység és 9 vállalat vett részt a kísér­letben, amelyek a központilag tervezett iparon belül az árutermelés 10,10 száza­lékát állítják elő. A kísérlet bevezetése óta eltelt rövid idő miatt eddig nem mutatható ki az új feltételek hatása, de néhány vállalatnál pozitív eredmények mutat­koznak. A központilag tervezett iparágakban az eladások összértéke nagykereskedel­mi árakban 2,8 százalékkal nőtt. A gépek és berendezések szállítása a beruházá­sok számára 12,8 százalékkal növeke­dett. Az exportszállítások összvolumene 1,9 százalékkal, ezen belül a szocialista országokba irányuló kivitel 4,4 százalék­kal nőtt, míg a nem szocialista országok­ba irányuló kivitel 1,9 százalékkal csök­kent. A belkereskedelmi szállítások volu­mene 2,5 százalékkal, kiskereskedelmi árakban számítva 1,6 százalékkal nőtt. A szállítások szerkezete a fő irányokat tekintve nem volt mindig összhangban a tervvel és a fogyasztók igényeivel. A legnagyobb nehézségek a nem szocia­lista országokba irányuló kivitellel kap­csolatos feladatok teljesítésében, főleg az általános gépiparban és a fafeldolgozó iparban nyilvánultak meg. Egyes ipari ter­mékek szállítása főleg az általános gép­iparban, az elektrotechnikai, a ruházati és a cipőiparban nem felelt meg a belkeres­kedelem szükségleteinek. A termelés to­vábbra is csak lassan alkalmazkodott a hazai és külföldi piac igényeihez. „ 1987-ben az egyes ágazatokban a kö­vetkező eredményeket értük el. A gépiparban és az elektrotechnikai iparban a termelés 3,6 százalékkal nőtt, ami 0,3 ponttal kevesebb, mint amennyit a terv előirányzott. A nehézgépiparban a termelés 1,4 százalékkal növekedett, a terv 1,7 száza­lékos növekedéssel számolt. A nehézgép­ipari vállalatok az építkezési beruházá­sokra 28 százalékkal többet szállítottak, főleg az atomerőművek berendezései, a vegy- és élelmiszeripari gépek szállítá­sa növekedett. Jelentősebben nőtt, 17,1 százalékkal a cukor- és sörgyári gépek és berendezések gyártása, 8,9 százalékkal a hengerműi berendezések és 6,7 száza­lékkal a daruk szállítása. Nem teljesítették a tervet főleg a hóturbínák és a sínjármű­vek gyártásában. Az általános gépipar területén a ter­melés 2,8 százalékkal nőtt, míg a terv 3,6 százalékos növekedéssel számolt. Főleg a számvezérlésű szerszámgépek gyártá­sa növekedett, mégpedig 23,2 százalék­kal, a föld-, építési és útmunkákra szolgá­ló gépek gyártása 11,4 százalékkal, a te­hergépkocsik gyártása 8,3 százalékkal, a textilipari gépeké 4,1 százalékkal, a kistraktoroké pedig 3,2 százalékkal. A lakosság számára készülő fogyasztási cikkek közül például 12,7 százalékkal nőtt a hűtőszekrények, 3,7 százalékkal a zo­máncedények, 1,8 százalékkal az auto­mata mosógépek gyártása. Ezzel szem­ben mintegy 2 százalékkal csökkent a motorkerékpárok és 5,7 százalékkal a személygépkocsik gyártása. Több ága­zatban, főleg a gépkocsiiparban nem tel­jesítették a pótalkatrészek szállítását. Az elektrotechnikai ipari termelés 9,6 százalékkal növekedett, az állami terv 7,4 százalékos növekedést határozott meg. Az integrált mikroelektronikai monolitikus áramkörök gyártása 33,7 százalékkal a számítógépeké 76,1 százalékkal, az elektrotechnikai alkatrészeké 11 száza­lékkal, az automata szabályozó berende­zéseké 4,7 százalékkal, a távíróké 5,1 százalékkal nőtt. Gyorsabban fejlődött néhány fogyasztási elektrotechnikai cikk, főleg a színes televíziók gyártása (36 százalék). Ezzel szemben 24,1 százalék­kal csökkent a rádiókészülékek, 11,3 szá­zalékkal a magnetofonok és diktafonok gyártása. A kohóiparban, beleértve az ércbá­nyászatot, a brutto termelés 1,9 százalék­kal, vagyis az állami tervhez viszonyítva 1,3 ponttal nagyobb mértékben növeke­dett. Az ércjövesztés és dúsítás területén a termelés 2,2 százalékkal, a vaskohá­szatban 2 százalékkal, a színesfémkohá­szatban 1,6 százalékkal nőtt. Folytatódott a kohóipar műszaki alapjának korszerűsí­tése. Az acélgyártás az oxigénkonverte­rekben, 7,4 százalékkal nőtt, részaránya az acélgyártáson belül elérte a 46 száza­lékot. Az acélgyártás általánosságban 2 százalékkal növekedett. Ebből a finom­acélé 6,1 százalékkal. A rozsdamentes pléhlemezek gyártása 1,9 százalékkal, a finom betonacél gyártása pedig 2,1 százalékkal növekedett. A népgazdaság tüzelőanyag- és ener­giaellátása folyamatos volt. A tüzelőanyag­ipar összesen 126,1 millió tonna szenet és lignitet bányászott, a tervet 3,7 millió tonnával, vagyis 3,1 százalékkal teljesí­tette túl. A terv túlteljesítésére szükség volt, hogy pótoljuk a téli időszakban kime­rült szilárd tüzelőanyagkészletet. Annak ellenére, hogy a szénlerakatok a terve­zettnél 1824 ezer tonnával több szenet kaptak, helyenként hiány mutatkozott osztályozott szénből és brikettfajtákból. A földgázfogyasztás az előző évhez viszonyítva 5,5 százalékkal nőtt, ezen belül a termelési szférában 0,2 százalék­kal, a nem termelési szférában és a la­kosságnál 15,7 százalékkal. Az áramtermelés a tervvel összhang­ban elérte a 85,8 millió kilowattórát és 1,2 százalékkal nagyobb volt, mint 1986-ban. Az atomerőmüvekben 24,3 százalékkal a vízi erőművekben 23,4 százalékkal nőtt, míg a hőerőművekben 7,9 százalékkal csökkent az áramtermelés. Az atomerő­művek termelése 25,9 százalékos arányt képviselt a villamosenergia össztermelé­sében. A villamosenergia-fogyasztás 1987- hez viszonyítva 3016 millió kilowattórával, vagyis 3,5 százalékkal nőtt. A vegyipari össztermelés 3 százalék­kal nőtt, az állami terv 1,5 százalékos növekedést irányzott elő. A kőolajfeldol­gozás 3 százalékkal, míg a gumi és műanyaggyártás 2,9 százalékkal növeke­dett. A termelés gyorsabban növekedett a könnyüvegyipar- és a műanyaggyártás egyes ágazataiban, míg a műtrágyák gyártása csökkent. Az egészségügyi ter­melés volumene 5,8 százalékkal növeke­dett. A fafeldolgozó iparban a termelés összességében 1,8 százalékkal növeke­dett, az állami terv 2,8 százalékos növe­kedéssel számol. A termelés növekedé­sének dinamikája alacsonyabb volt a ter­vezettnél mivel az új kapacitások az SZSZK-ban nem érték el a tervezett mu­tatókat és egyes vállalatoknál gyakori volt a berendezések meghibásodása. A könnyűipar termelése egy százalék­kal nőtt, míg az állami terv 1,7 százalékos növekedést irányozott elő. A nyomdaipar­ban a termelés 2 százalékkal, az üveg-, porcelán- és kerámiaiparban 1,7 száza­lékkal, a textiliparban 1,7 százalékkal nőtt. A ruházati iparban a termelés 0,7 százalékkal nőtt, a bőrfeldolgozó és cipői­parban pedig 1,1 százalékkal csökkent, ami összefügg azzal is, hogy ezekben az ágazatokban jelentősen csökkent a mun­kaerő száma. A könnyűipar egyes ágaza­tainak nehézségei abban nyilvánultak meg, hogy kisebb volt főleg a ruha- és cipőipari termékek kínálata. Az építóanyagiparban a termelés 2,1 százalékkal nőtt, míg az állami terv 0,8 százalékos csökkenéssel számolt. Az égetett téglák termelése 4,2 százalékkal, a kerámia-burkolóanyagoké 5,7 száza­lékkal. nőtt. Ezzel szemben az égetett burkoló anyagok gyártása 13,1 százalék­kal, az azbesztcement burkolóanyagoké 7,5 százalékkal, a nem égetett tégláké 1,5 százalékkal csökkent. A lakosság építőa­nyagokkal való ellátásában bizonyos hiá­nyosságok fordultak elő, főleg a nyári időszakban. MEZŐGAZDASÁGI - ÉLELMISZERIPARI KOMPLEXUM 1986-hoz képest a mezőgazdaság ta­valyi eredményei kedvezőbbek voltak. A bruttó mezőgazdasági termelés 0,9 százalékkal növekedett. Az évi állami ter­vet összességében 99,9 százalékra telje­sítették ezen belül a növénytermesztés tervét 95,5 százalékra, az állattenyészté­sét pedig 103,4 százalékra. A növényter­mesztés az előző évhez viszonyítva gyor­sabb ütemben növekedett, de nem sike­rült elérni az állattenyésztéshez viszonyí­tott gyorsabb növekedését. Az egy dolgo­zóra eső bruttó, mezőgazdasági termelés 1,3 százalékkal növekedett. A növénytermesztésben jó eredmé­nyek voltak a gabona és a repce termesz­tésében. Nem sikerült növelni a cukorré­pa és a burgonya hozamát. Nem értük el a tervfeladatokat a zöldség- és a gyü­mölcstermelésben. EGYES TERMÉNYEK HEKTÁRHOZAMÁNAK ÉS TERMELÉSÉNEK ALAKULÁSA Hektárhozamok tonnában Termés ezer tonnában Az 1987 évi terv teljesítése 1981-85 1986 1987 1981-85 1986 1987 átlaga átlaga Gabonafélék 4,31 4,30 4,65 10 893 10 797 11 698 102,6 Szemes kukorica 4,87 4,72 5,33 884 992 1 099 102,5 Hüvelyesek 2,13 2,19 2,13 186 219 223 88,3 Cukorrépa 34,79 36,71 35,83 7 296 7 134 6 893 82,8 Burgonya 18,57 19,39 17,28 3 591 3 512 3 103 82,7 Évelő takarmánynövények 8,67 8,93 8,12 5 896 6 436 5 920 82,7 Zöldség 1 117 1 093 1 076 93,0 Gyümölcs 576 705 489 73,0 A gabonafelvásárlás tervét 100,6 szá­zalékra a repce felvásárlási tervét 104,9 százalékra, a cukorrépáét 86,6 százalék­ra teljesítették. Az állattenyésztés feladatait az év fo­lyamán úgy teljesítették, hogy közben csökkentették a takarmánykeverékek adalékanyagainak behozatalát. A tejho­zam átlagban 3741 liter volt (1986-ban 3749 liter), a tojáshozam 246 darab, va­gyis az előző év szintjén maradt. Az állattenyésztési termékek felvásár­lásának tervét (a tojás kivételével), teljesí­tették. összesen 1611 tonna vágóállatot, 255 tonna baromfit, 6044 millió liter tejet és 2934 millió darab tojást vásároltak fel. A kistermelők állították elő a bruttó mező­gazdasági termelés keretében a vágóál­latok mintegy 11,2 százalékát, a zöldség 45,6 százalékát, a gyümölcs 60,9 száza­lékát. A mezőgazdaság az év folyamán 8557 traktort, 1527 kombájnt, 2135 vetőgépet, 405 burgonyabetakaritó gépet, 196 cu- korrépa-betakarító gépet kapott. Az ága­zat tavaly 1556,5 ezer tonna műtrágyát vehetett igénybe (tiszta tápanyagban szá­mítva), ebből egy hektár mezőgazdasági területre 232 kilogramm jutott. Az év fo­lyamán 16,3 ezer hektár terület vált ön- tözhetóvé és 32,4 ezer hektárt csapoltak le. Az állami gazdaság dolgozóinak havi átlagbére 2,2 százalékkal nőtt és elérte a 3090 koronát. Az efsz-ek dolgozóinak havi átlagkeresete 2,1 százalékkal nőtt és elérte a 3235 koronát, miközben a mun­katermelékenység növekedése a saját termelési értéken belül mintegy 2,7 szá­zalékos volt. Az élelmiszeripar termelése 1986-hoz viszonyítva 0,8 százalékkal nőtt, míg az állami terv 1,8 százalékos növekedéssel számolt. Az ellátás folyamatos volt, de nem sikerült lényegesebben gazdagítani a választékot. A tőkehús, előállítása 2,4 százalékkal, a baromfihúsé 3,8 százalék­kal, a húskonzervek gyártása 11,4 száza­lékkal, az étolajaké és növényi zsiradéko­ké 3,3 százalékkal, a sajtoké 6,5 száza­lékkal, a péksütemények 4,2 százalékkal nőtt. A kereslet folyamatos kielégítése mellett enyhén csökkent a kenyér, a pasztőrözött tej, a vaj és a sör gyártása. ERDŐGAZDÁLKODÁS A terv által előirányzott feladatokat teljesítettük. Az ágazat 18,5 millió köbmé­ter fát termelt ki, ami 1986-hoz viszonyít­va a tervvel összhangban 0,3 millió köb­méterrel kevesebb. A fakitermelés tervét 100,7 százalékra teljesítették. Az év fo­lyamán 53,1 ezer hektár erdőt telepítet­tek, a tervet 105 százalékra teljesítették. Sikerült feldolgozni az elmúlt évek elemi csapásai folyamán károsult faanyagot. VÍZGAZDÁLKODÁS A tervfeladatokat általában teljesítet­tük, 1986-hoz viszonyítva 1317 millió köbméter ivóvízzel többet állítottunk elő. A vezetékes ivóvízhez jutó lakosok szá­ma a tervezettnél nagyobb mértékben növekedett, arányuk elérte a 78 százalé­kot. A közületi szennyvízcsatorna-háló­zatra rákapcsolt épületekben élő lakosok aránya 63,4 százalékra nőtt. A folyókba kerülő tisztított szennyvíz aránya elérte a 75 százalékot. ÚJ SZÚ 4 (Folytatás az 5. oldalon) 1988. I. 30.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom