Új Szó, 1988. január (41. évfolyam, 1-24. szám)

1988-01-30 / 24. szám, szombat

A Szövetségi Statisztikai Hivatal jelentése (Folytatás a 4. oldalról) ÉPÍTŐIPAR Az építőipari vállalatok saját dolgozó­ikkal 100,1 milliárd korona értékű munkát végeztek el, ami az előző évhez viszo­nyítva 2,1 százalékkal több. Az állami terv 1,3 százalékos növekedéssel számolt. Az építőipari vállalatok az év folyamán bepó­tolták az év eleji lemaradásokat. Az év folyamán az egyes vállalatok tervtel|esitésében nagy egyenlőtlenségek nyilvánultak meg. A vállalatok 24,4 száza­léka nem teljesítette a módosított saját termelési érték tervét, 32,2 százalékuk az elvégzett munkák tervét. Az építőipari munkák teljes mennyiségének teljesítése és a kiemelt építkezéseken a feladatok túlteljesítése mellett a többi építkezése­ken hiányosságok merültek fel a feladatok teljesítésében. Főleg a komplex lakásépí­tésben nem sikerült a feladatokat a határi­dőkön belül és megkívánt minőségben teljesítem. A munkák folyamatosságát a szállítói-megrendelői kapcsolatokban felmerülő gondok akadályozták Nagyobb fogyatékosságok merültek fel az alap­anyag-ellátásban. Nem sikerült a terve­zett mennyiségű cementet megtakarítani. Az építőipari vállalatok egy része nem használta ki megfelelően a munkaidőt és a gépeket. A hatékonyság nem alakult megfelelő­en. Nem sikerült a tervezett mértékben csökkenteni a költségeket. A módosított saját termelési érték a tervezettnél 0,8 milliárd koronával, vagyis 1,8 százalékkal alacsonyabb volt. Az építőiparban a munkatermelékeny­ség 1,3 százalékkal nőtt, a saját termelési értéken belül 1,6 százalékkal. Az építői­par dolgozóinak átlagszáma 570,2 ezer személy volt, 1986-hoz viszonyítva 4,5 ezerrel nőtt. A havi átlagbér az előző évhez viszonyítva 78 koronával nőtt és elérte a 3328 koronát. KÖZLEDEKÉS A népgazdaság szállítási igényei csökkentek. A közületi teherszállítás 1986-hoz viszonyítva csökkent A teher­szállítási rendszer a nehézségek és az átmeneti hiányosságok ellenére biztosíta­ni tudta a népgazdaság szükségleteinek kielégítését. A közületi teherszállítási rendszerben 642,4 millió tonna árut szállí­tottak, ami 2,3 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. A teljesítmény 52,5 százaléka a Csehszlovák Autóközlekedé­si Vállalatra, 45,3 százaléka a vasútra, 2,2 százaléka pedig a hajózásra jut. A va­sút 290,8 millió tonna árut szállított, va­gyis 2,1 százalékkal kevesebbet, mint 1986-ban. Az állami tervet 98,5 százalék­ra teljesítették. A Csehszlovák Autóközle­kedési Vállalat 337,4 millió tonna árut szállított, ami 2,6 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. A Jartós pótalkat­részhiány miatt aránytalanul nagy a meg­hibásodott tehergépkocsik részaránya, összesen 461,3 millió liter üzemanyagot használtak fel, ami 2,1 százalékkal több. mint az előző évben. A hajók 14,3 millió tonna árut szállítottak, ami 0,3 százalékos növekedést jelent. A személyszállítási rendszerek az év folyamán 2,8 milliárd utast szállítottak, az utasok száma 28,5 millióval volt több, mint az előző évben. A Csehszlovák Autóközlekedési Vállalat 2333 millió személyt, a vasút 418 millió személyt, a repülőgépek 1,4 millió sze­mélyt szállítottak. A vasúti közlekedésben továbbra sem javult az utazás kultúráltsá- ga, a Csehszlovák Autóközlekedési Vál­lalat keretében pedig a munkásokat szál­lító autóbuszok gyakran zsúfoltak. A prá­gai metró 429,6 millió utast szállított, ami 4,5 százalékkal több mint 1986-ban. TÁVKÖZLÉS Tovább fejlődtek a távközlési szolgál­tatások. Tovább javultak a televíziós adás vételének feltételei. Ma már az ország területének 73,5 százalékán fogható a te­levízió II. programja. A szovjet televízió központi programját 15 adó közvetíti terü­letünkön. 1987 december 31 -én 3838 millió tele­fonállomást tartottak nyilván. Az év folya­mán számuk 131,7 ezerrel nőtt. Száz lakosra 24,7 telefonállomás jut. Az év folyamán 1399 millió közönséges levelet, 86,9 millió ajánlott levelet, 28,6 millió csomagot és értékpapírt kézbesített ki a posta. A postai hírlapszolgálat 1366 millió újságot és folyóiratot juttatott el az olvasókhoz. KÜLKERESKEDELEM A KGST-országokkal, főleg a Szovjet­unióval folytatott gazdasági és tudomá­nyos-műszaki együttműködésünk tovább bővült. Közvetlen kapcsolatok alakulnak ki közvetlenül az egyes termelőüzemek között. December végén a csehszlovák és szovjet vállalatok 225 megállapodást kötöttek a közvetlen kapcsolatokról. Külkereskedelmi forgalmunk 2,4 szá­zalékkal nőtt, ebből a szocialista orszá­gokkal lebonyolított forgalom 3 százalék­kal, a nem szocialista országokkal lebo­nyolított forgalom 0,3 százalékkal. Az ál­lami terv feladatait a szocialista országok viszonylatában a kivitelben és a behoza­talban is túlteljesítettük. A nem szocialista országokba irányuló kivitel tervét nem teljesítettük. Külkereskedelmi forgalmunk a KGST-országokkal 1986-hoz képest 3.5 százalékkal nőtt. Külkereskedelmi for­galmunk 79,1 százalékát a szocialista országokkal bonyolítjuk le. BERUHÁZÁS A népgazdaságban a beruházási munkák és szállítások értéke 164,8 milli­árd korona volt, ebből az építömunkák értéke 83,1 milliárd korona, a leszállított gépek és berendezések értéke 81,7 milliárd korona. A beruházási munkák és szállítások volumene az előző évhez vi­szonyítva 3,7 százalékkal nőtt, ami több az előirányzottnál. Nem sikerült fordulatot elérni abban, hogy a beruházások na­gyobb mértékben a korszerűsítésre és rekonstrukcióra irányuljanak. Az ilyen cél­ra fordított beruházási munkák és szállítá­sok részaránya 30 százalék volt, az ipar­ban 56 százalék. A tervezettnél gyorsabb ütemben nőtt az olyan gépek és berende­zések szállítása, amelyeket nem foglalt magába az építkezések költségvetése. Az építkezéseken nehézségek merültek fel, főleg a technológiai berendezések szállításával kapcsolatban. A beruházá­sok kivitelezésében továbbra is nehézsé­gek merülnek fel, amelyek negatívan be­folyásolják az egész folyamat hatékony­ságát Nem tartották meg a határidőket, nőtt a megkezdett építkezések száma. Az állami terv kiemelt feladataként tavaly 93 létesítményt kellett volna átadni, de a va­lóságban 82-őt adtak át. Az elmúlt évben tovább nőtt az újon­nan megkezdett építkezések költségei­nek volumene. Az év folyamán összesen 125 milliárd korona előirányzott költség­gel kezdtek meg új építkezéseket, ami 17.5 százalékkal több, mint az előző év­ben. Ez elsősorban az atomerőművek építésének megkezdésével magyarázha­tó. Az elhasznált állóalapok felszámolása lassú volt, a kiselejtezésben nem teljesí­tettük a tervezett feladatokat. ÉLETSZÍNVONAL A 8. ötéves terv céljaival összhangban teljesítettük a feladatokat az életszínvonal emelésében valamint a személyi fogyasz­tás növelésében. 1987 végén a foglalkoz­tatottak száma a népgazdaságban elérte a 7810 ezer személyt, ami 60 ezerrel több mint 1986-ban. A foglalkoztatottság főleg a nem termelési ágazatokban nőtt. Ebből elsősorban az egészségügyben, a szoci­ális ellátásban, lakásgazdálkodásban, a szolgáltatásokban, a tudományban és a kutatásban, valamint az oktatásügyben. A lakosság nomináljövedelme az elő­ző évhez viszonyítva 3,3 százalékkal nö­vekedett és elérte a 444,3 milliárd koro­nát. A népgazdaság szociális szektorá­ban (az efsz-eket is beleértve) az átlagos nominálbér 3087 korona volt, ami azt jelenti, hogy 1986-hoz viszonyítva 2,1 százalékkal növekedett. A lakosság pénzkiadásai 1986-hoz vi­szonyítva 3,2 százalékban növekedtek, elérték a 424,9 milliárd koronát. A lakos­ság betétállománya 251,7 milliárd korona volt, az év folyamán 16,8 milliárd koroná­val nőtt. A kiskereskedelmi árak indexe az elő­ző évhez viszonyítva az élelmiszeripari termékeknél 0,2 százalékkal, az iparcik­keknél 0,2 százalékkal, a közétkeztetés­ben és a lakossági szolgáltatásokban 0,1 százalékkal nőtt. A létfenntartási költsé­gek 0,1 százalékkal, a reálbérek 2 száza­lékkal növekedtek. A kiskereskedelmi forgalom 1986-hoz képest 3 százalékkal nőtt, és elérte a 313,8 milliárd koronát. Az élelmiszerek forgalma 2,4 százalékkal, az iparcikkeké 3.5 százalékkal nőtt. A kiskereskedelmi forgalom 53,2 százalékát az iparcikkek tették ki, míg 1986-ban ez az arány 52,9 százalék volt. A lakosság élelmiszerellátása általá­ban folyamatos volt, a rossz termés miatt az előző évhez viszonyítva rosszabb volt a gyümölcs és zöldségellátás. A termelésben felmerülő gondok és a szállítások tervének nem teljesítése befolyásolta a piac ellátását egyes ipar­ŰJ SZÚ 5 988. I. 30. A 22 904-es szerelvény a frontra tart... Negyvenöt évvel ezelőtt indult az arcvonalra a Buzuluk- ban megalakult első csehszlovák önálló tábori zászlóalj A fasiszta megszállás után szá­mos csehszlovák állampolgár, hiva­tásos katona szokott külföldre, töb­bek között Lengyelországba, majd annak lerohanása után a Szovjet­unióba. Mindegyiküket az a vágy fütötte, hogy mielőbb fegyverrel a kezükben harcoljanak a megszál­lók ellen, hazájuk felszabadításáért. Türelmetlenkedtek, de az emigráns londoni kormánynak nem volt sür­gős a dolog. A tisztek, az önkénte­sek nagy részét a Távol-Keletre irá­nyították. A nyugati szövetségesek, s a csehszlovák emigráns kormány is azon a véleményen volt, hogy a fasiszta Németország hamarosan lerohanja a Szovjetuniót, de nem így történt. A Moszkva alatti győzelem az egész világ előtt bebizonyította, milyen hatalmas erőt képvisel a Vö­rös Hadsereg. A csehszlovák-szovjet kormány­közi szerződés végül is lehetővé tette, hogy Buzulukban csehszlovák katonai egység alakuljon. A tobor­zást 1942. január 15-én hirdették meg, egymás után érkeztek az ön­kéntesek a Szovjetunió különböző részeiből. Voltak közöttük a Szovjet­unióban kint maradt Škoda-gyári szerelők, pártmunkások, a spanyol polgárháború egykori résztvevői, az Interhelpo szövetkezet tagjai, de szép számban újoncok is. Noha a ki­képzést azonnal megkezdték, a zászlóalj hivatalosan csak 1942. júniusában alakult meg. Szovjet ok­tatók és a harcteret megjárt tisztek jöttek segítségül. A napok múlásával a kiképzés egyre erőteljesebb lett, de közben a kolhozokban is dolgoz­tak a csehszlovákok, így segítve a hátországot. Gyakorlatként a Sza- marka folyón új hidat építettek, jel­képezve a csehszlovák-szovjet ba­rátságot. Augusztus 10-én Gottwald elvtárs látogatott el Buzulukba. Beszédé­ben többek között ezt mondotta: „Itt a pillanat, amikor minden oldalról le lehet és le kell csapni a hitleri fene­vadra“. Ezek a szavak felvillanyoz­ták a zászlóalj katonáit, tiszti karát és egyre türelmetlenebbek lettek. Egy emberként mielőbb a frontra szerettek volna menni. Az 1942 de­cember másodikén megtartott éles­lövészettel egybekötött harcászati gyakorlat rátermettségüket tanúsí­totta. A népbiztosok tanácsának megbízottja, G. S. Zsukov vezérőr­nagy jónak találta a zászlóalj harcér­tékét, amiről ezt mondta: „A fegyve­rek, amelyeket önöknek a Vörös Hadsereg adott, jó kezekbe ke­rültek“. A londoni emigráns kormány min­dent elkövetett azért, hogy elodázza az egység bevetését. Többek között megtiltotta, hogy a nők a frontra menjenek. Tudták, ha a főleg szani- técnek kiképzett nőket férfiakkal akarnák helyettesíteni, azok kikép­zése hónapokat venne igénybe. Svoboda alezredes, a zászlóalj pa­rancsnoka az állomány nevében a szovjet főparancsnoksághoz for­dult, amely megadta az engedélyt a zászlóalj hadbavetésére. így aztán 1943. január 31-én a menetoszlop kivonult a buzuluki szálláshelyről, ahol másfél ezer fős pótzászlóalj maradt. Néhány óra alatt bevagoní- roztak, búcsút vettek az ismerősök­től, majd megszólalt a tábori kürt. A 22 904-es számú szerelvény- a vagonokban 979 katonával, köz­tük 38 nővel - elindult a harctérre. A vonatról ezt a jelentést küldték a szovjet fegyveres erők főparancs­nokának: „Halál a német megszállókra- ezzel a jelmondattal és azzal a szi­lárd elhatározással, hogy követjük a Vörös Hadsereg ragyogó példáját, indulunk a frontra. Mindent megte­szünk, ami erőnkből telik, hogy kiér­demeljük a Vörös Hadsereg főpa­rancsnokságának bizalmát és meg­vessük a Csehszlovák Köztársaság szabad életének alapját.“ Ehhez tartották magukat a háború végéig. N. J. A körülmények ismerete híján „Az adott esetben nem világos, hogy a katona milyen szabadságon volt. A szolgálattevő pénztárosnő - a pontos dátum és időpont ellené­re - az utasok áradatában nem emlékszik arra, hogy ki, milyen sze­mélyi okmányt mutatott fel a pénz­tárablaknál, s ezért nem tudjuk egyértelműen megítélni, miért bün­tette meg a kalauz a vonatban a ka­tonát, a Bánovce nad Ondavou-i vasútállomáson vett menetjegyet miért nem ismerte el.“ - írja az állomásfőnök. Hiányos adatok miatt kimerítő, pontos választ sajnos nem tudunk adni. Levélírónk leveléből nem tűnik ki egyértelműen, hogy milyen enge­déllyel volt otthon szabadságon kato­na fiuk. Nem ismerjük az utazás körülményeit sem. Hányas számú gyorsvonattal, milyen osztályon, merre, melyik vasútvonalon utazott. Azt tudjuk, ha valaki érvénytelen jeggyel utazik, a büntetés száz koro­na, plusz a teljes viteldíj (mivel a ka­lauz a vonatban csak egész jegyet adhat) ami a panaszosunk levele alapján a 900 kilométeres távolság­nak összegben meg is felel. A körülmények pontos ismerete híján olvasónknak azt tudjuk ajánla­ni, ha az adott válasz alapján sérel­mesnek találja a büntetést, megfele­lő bizonyíték felmutatásával (az ott­hon vásárolt menetjeggyel, illetve a vonatban kifizetett büntetést iga­zoló elismervénnyel) forduljon a Ke­leti Vasútigazgatóság kassai (Koši­ce) kirendeltségéhez ügye tisztázá­sa végett. S még egy jó tanács a kötelező katonai szolgálatot teljesítőknek: mi­előtt vonatra szállnának, a kiinduló állomáson érdeklődjenek, hogy sza- badságos levelük alapján jár-e en­gedmény, vagy milyen menetjeggyel kell utazniuk. TÓTH ÁGNES cikkekkel. A választék és minőség szem­pontjából nem sikerült kielégítem a keres­letet. Több áru továbbra is hiánycikknek számít, ez főleg az elektrotechnikai, a tex- til- és a cipőipar termékeire vonatkozik annak ellenére, hogy az előző évhez viszonyítva több árut szállítottak a piacra Így pl, az előző évhez viszonyítva 82,2 ezer darabbal több hazai gyártmányú szí­nes televíziót, 25,7 ezer darabbal több mélyhűtőt és 11,4 ezer darabbal több automata mosógépet szállítottak az üzle­tekbe. 111,5 ezer darab személygépkocsi került a hazai piacra, ami 8,6 ezerrel kevesebb, mint az előző évben. Továbbra is nehézségek merülnek fel az építőa­nyaggal való ellátásban. Az alapanyag- és pótalkatrészhiány miatt nem sikerült javítani a szolgáltató vállalatok alapanyag- és műszaki ellátá­sát, illetve a szolgáltatások minőségét. A nemzeti bizottságok engedélye alapján szolgáltató tevékenységet végző állam­polgárok száma 35 ezerről 38 ezerre nőtt. A társadalmi fogyasztásra 1986-hoz viszonyítva 3,9 százalékkal többet, vagyis 193.4 milliárd koronát fordítottunk, ami azt jelenti, hogy egy lakosra számítva átlag 12 417 koronát, ami 435 koronával több, mint az előző évben. Lényegesen többet fordítottunk az oktatásügy és egészség­ügy fejlesztésére. Az 1987-1988-as iskolai évben a szakmunkásképző intézetekben 411 ezer fiatal tanult, a gimnáziumokban és szakközépiskolákban 351 ezer, a felsőok­tatási intézményekben 170 ezer. 660 ezer gyerek, vagyis az érintett korosztály csak­nem száz százaléka jár óvodába. Az egészségügyi létesítményekben az ágyak száma 1442-vel nőtt, jelenleg eléri a 197 ezret. Az egy orvosra eső lakosok száma 274-ról 271-re csökkent. 122,8 ezer gyereket helyeztünk el a bölcsődék­ben. A gyógyfürdőkben 1987-ben 449 ezer beteget gyógyítottak. A fő idényben 329 ezren töltötték szabadságukat külföl­dön, ami 2791-el több, mint az előző évben. Nyugdijakra és betegbiztosításra 1,8 százalékkal többet, vagyis 87,7 milliárd koronát fordítottunk. A folyósított nyugdí­jak száma 4019 ezerről 4056 ezerre nö­vekedett. Az öregségi nyugdíj átlagos összege 1380 koronára nőtt. 1987 októ­ber elsejétől az egyedüli bevételi forrást képező legalacsonyabb nyugdíjak össze­ge 950 koronáról 1000 koronára, házas­pár esetében 1600 koronáról 1700 koro­nára nőtt. A gyermekes családoknak nyújtott tár­sadalmi segítség területén hozott intézke­dések következtében erre a célra 0,8 százalékkal többet fordítottunk mint 1987- ben összesen 16,3 milliárd koronát fordí­tottunk családi pótlékra. Tovább fejlődött a kultúra. 7000 könyv jelent meg, összesen 102 millió példány­számban, 1265 film készült, ebből har­mincnégy a játékfilm. A filmszínházakban 72.4 millió a színházakban pedig 8,7 millió néző tekintette meg az előadásokat. A Csehszlovák Televízió a CSSZK-ban 7447, az SZSZK-ban 7330 órányi műsort sugárzott. A színes adás részaránya az első programon 95 százalékról 97 száza­lékra nőtt A lakásépítés valamennyi formája ke­retében 79,3 ezer lakás épült, ami 624 lakással több, mint 1986-ban. Az állami tervet 93 százalékra teljesítettük. To­vábbra is gondot okozott a lakások befe­jezésének egyenlőtlen üteme, az év fo­lyamán és az egyes kerületek között is. Sok esetben nem volt megfelelő az áta­dott lakások minősége és gondok merül­tek fel a járulékos létesítmények átadásá­ban. Az elmúlt évben 4474 lakást korsze­rűsítettek, ami 1,5 ezerrel több, mint 1986-ban. A Z akcióban 4,7 milliárd koro­na érték született. így például 42 kisebb víztisztító, 30 szeméttelep, 29 egészség- ügyi létesítmény, 17 alapiskola, 112 sportpálya épült. 1987-ben 152 ökológiai létesítmény építését kezdtük meg 12,9 milliárd korona beruházási költséggel. Többek között fel­újítottuk és bővítettük a szennyvíztisztítót Horná Počernicében, Spindlerúv Mlynben, Dolný Kubínban, víztisztító épült Sabinovban és Púchovban, a leve­gő szennyezésének megakadályozására új berendezést helyeztek üzembe Cho- mutovban és Mokrá pri Brnóban. Az országban 215 ezer gyerek szüle­tett, ami 5000-rel kevesebb mint 1986- ban. 177 ezer személy halt meg, ami 8000-rel kevesebb, mint az előző évben, 121 ezer házasságot kötöttek és 41 ezer házasságot bontottak fel. A CSSZSZK- nak 1987. december 31-én 15 millió 589 ezer lakosa volt. Az új esztendőben az elsők között érkezett szerkesztőségünkbe Bo- czan Sándor nagyráskai (Veľké Raškovce, Tőketerebesi - Trebišov járás) olvasónk panaszlevele. „Az ünnepekre hazajött katona fiunk tizenkét napra. Vissza január elsején utazott Bánovce nad Onda- vou-ról este hét óra előtt Tachovba. A jegykiadónő negyvenkilenc koro­náért adott jegyet mint katonának. A kalauz jegyellenőrzéskor még 198 koronát fizettetett fiunkkal mint bün­tetést. A jegykiadónak tudnia kellett volna, milyen jeggyel utazhat egy katona. Jól járt-e el a jegykezelő és jogos volt-e az összeg kifizettetése?“ - kérdezi olvasónk. Az érvényben levő kormányren­delet értelmében a panaszt a Bá­novce nad Ondavou-i állomásfőnök­nek küldtük el kivizsgálásra, illetve felkértük, nyilatkozzon az üggyel kapcsolatban. Válaszából megtudtuk, hogy amennyiben a kötelező katonai szol­gálatot teljesítő katona rendes sza­badságra utazik, a katonai alakulattól útiparancsot kap, amelyre a vasút egész jegyet ad ki, vagy menettértit, ha kísérő levele is van, vagy pedig szokásosat, ha két kísérő levele van, az oda-vissza útra külön, tehát az alakulat helyétől a lakóhelyig és vissza. Ha a kötelező katonai szolgálatot teljesítő katonának az eltávozási iga­zolványában engedély van a lakta­nya elhagyására, s ha azt felmutatja a jegypénztárnál, a vasút 50 száza­lékos engedménnyel ad menetje­gyet, tehát félárú menetjeggyel utaz­hat. Ha a katona eltávozási igazol­ványában az áll, hogy rendkívüli szabadságra megy, nem jogosult az árengedményre, az igénybe vett vo­nat fajtájának és a vasúti kocsi osz­tályának megfelelően a menetjegy teljes összegét fizeti.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom