Új Szó, 1988. január (41. évfolyam, 1-24. szám)

1988-01-27 / 21. szám, szerda

Mi és miért hiányzik az asifaíunkról Az élelmiszerválaszték hiányosságainak okai Megelégedéssel nyugtázzuk, hogy az elmúlt évek folyamán stabilizálódott az élelmiszerpiac, az alap­vető élelmiszerfélékből folyamatos az ellátás, s az itt-ott előforduló helyi jellegű fogyatékosságok okai rendszerint a következetlen szervező munkában rej­lenek. Viszont ennek ellenére még mindig nem mondhatjuk, hogy az élelmiszerboltokban mindig mindent megvásárolhatunk, amit szeretnénk Ezt a helyzetet ismeri az SZSZK Kereskedelmi, valamint Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma is. A közelmúltban az élelmiszerellátás gondjai szere­peltek a Szlovák Nemzeti Tanács illetékes bizottsá­gai tanácskozásának napirendjén. Részletesen ele­mezték a hiánycikkek előfordulásának okait, a képvi­selők pedig joggal sürgették ezek mielőbbi kiküszö­bölését. PÉLDÁS EGYSÉG ÉLÉN Kekszek, babapiskóta, kockacukor A 7. ötéves tervidőszakban - már ekkor programot fogadtak el az egyes árucsoportok kínálata bővíté­sére - történt némi előrehaladás. A vásárlók is tapasztalhatják, hogy a sokat bírált sajtválaszték valame­lyest bővült (bár nem mindig és nem mindenütt egyformán kielégítő ma sem), nem hiánycikk a gyümölcs alapanyagú bébiétel, csokoládét nem tartalmazó cukorkából is több van a boltokban mint korábban és a gyertya krónikus hiánya is meg­szűnt. S hogy milyen problémák ma­radtak meg továbbra is? A jegyzé­ket, mely az 1988 évi élelmiszer­hiánycikkeket tartalmazza, a keres­kedelmi tárca eljuttatta a Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Minisztéri­umba. Érdemes erre néhány pillan­tást vetni. A száraz süteményekből és kekszekből, ezen belül a baba­piskótából és nápolyikból nem meg­felelő a kínálat. A gyártók több mint 3000 tonnával kevesebbet igazoltak vissza a megrendelőknek. A cukor- és a cukorkaipari, valamint a ma­lom- és sütőipari termelési-gazda­sági egységek kapacitáshiánnyal in­dokolják a lemaradást. Az elmúlt évhez viszonyítva azonban javult az ellátás, miután a sered'i kekszgyár­ban új, 200-220 tonnás kapacitású gépsoron új fajta töltött ostyát gyár­tanak. A második félévben a nyitrai (Nitra) sütőipari üzemben az NDK- ból importált gépen ostyalapokat kezdenek gyártani. A babapiskóta két helyen készül Szlovákiában: Piešťanyban és Királyhelmecen (Kráľovský Chlmec). Ezekben az üzemekben felszámolták a műszaki­technológiai problémákat, amelyek a termeléskiesést okozták - kél hol­land gépet hoztak be az elmúlt év­ben. A keresletet még így sem tud­ják teljesen kielégíteni, de a helyzet javítása érdekében a Cseh Szocia­lista Köztársaságból is kapunk elő­reláthatólag 200-250 tonnát. Több bíráló megjegyzés hangzott el az elmúlt évek során a 8 koronás kockacukor hiányával kapcsolatban. Igaz, megjelent helyette az apróbb, mokka-cukor, csakhogy ez jóval drágább. A kereskedelmet azzal vá­doltuk, hogy a nagyobb forgalom érdekében rendeli ezt, a gyártót is szidtuk, hogy talán így akar nagyobb nyereséghez jutni. A valódi ok. a du- naszerdahelyi (Dunajská Streda) cukorgyárban az elmúlt év elején le kellett állítani a kockacukrot gyártó gépsort. Az újat tőkés piacról kellene behozni, de erre nincs elegendő de­vizánk. A tárca javasolta, hogy mint­egy 15 millió koronáért hozzuk be a szükséges alkatrészeket, s így az 1989-90-es években megoldódna a kockacukor-kérdés. A hentesáru mennyisége és mi­nősége szintén a vásárlók minden­napi témái közé tartozik. A virsliféle­ségek hiányát szintén a szűkös de­vizalehetőségek okozzák. A húsipar már úgy is próbált a helyzeten javí­tani, hogy lengyel partnerét munká­val segíti ki, s az ily módon szerzett devizáért vesz csomagoló anyagot. De újabb lehetőséget is keresnek az importra. Mivel azonban még így is kevés a hentesáru^ készítéséhez szükséges bél, a kiskereskedelmi hálózatba nem kerül elég ilyen áru. Az egészséges, ésszerű táplálko­zás egyik eleme a hal. Ezt az élel­met is nagyrészt külföldről szerez­zük be, de a mezőgazdasági tárca a kereskedelem által igényelt 6200 tonna helyett csak 3000 tonna szállí­tását igazolta vissza, a hentesáru­hoz hasonlóan a devizáhiányra és a külföldi áremelkedésekre hivat­kozva. Sajnos, továbbra is megoldatlan néhány olyan élelmiszer kérdése is, mely ,,itthon terem“. A szakemberek állítása szerint a bab termesztésé­hez az elmúlt évben nagyon kedve­zőtlen volt az időjárás, s ezért a ter­melők nem elégítették ki az igénye­ket Egyébként két szövetkezet, a Nyugat-szlovákiai kerületben a szőgyéni (Svodín), a Közép-szlo­vákiaiban a tamási (Tomášovce) szakosodott a babtermesztésre. A termesztők szerint megoldatlan a betakarítás, annak ellenére, hogy a kombájnok átalakításával 10 szá­zalékkal sikerült csökkenteni a sze­mek mechanikus megkárosításának arányát. 1988-ra a kért 2600 tonna helyett csupán 1250 tonna szállítá­sát vállalta a mezőgazdasági tárca. Kevés biztatás - cukorbetegeknek Azoknak, akiknek az egészségi állapota megengedi, hogy bármit fo­gyasszon, viszonylag könnyű a helyzete, hisz az élelmiszerek nagy része más fajtával helyettesít­hető. A cukorbetegek - számuk ha­zánkban is növekszik - viszont szi­gorú diétára szorulnak. S erre bi­zony csak ritkán gondolnak komo­lyabban az illetékesek. Legalábbis ez a rászorulók véleménye. Ha a „megrendelés“ és az „ígéret“ adatait nézzük, az említett jelentés­ben három tételnél fedezhetünk fel különbözetet: a 243 tonna diabeti­kus keksz helyett 173 tonnát, a 269 tonna nápolyi helyett 198 tonnát és a 181 tonna diabetikus cukorka he­lyett 21 tonnát szállít idén a ke­reskedelemnek az élelmiszeripar. S hogy ezen kívül még mi szerepel a jegyzékben? Csokoládé, kompo­tok, tartósított zöldség és uborka, dzsúszok és szirupok. Ezekből ki­elégítik a keresletet. A gyártók szerint azoknak a dia­termékeknek problematikus a készí­tése, melyeknél a por alakú Szorbit édesítőt használják. Ezt ugyanis kül­földről hozzuk be. 1987-ben 50 ton­nát importáltunk, de ezzel a mennyi­séggel csupán részben oldható meg a diabetikus készítmények gyártása. Előreláthatólag ennek az édesítőnek a hiányát csupán a 9. ötéves terv­időszak végén számoljuk fel, amikor Ostravában elkészül a 10 ezer tonna kapacitású gyártórészleg. Addig meg kell elégedni azzal, hogy a tár­ca komplex programot dolgozott ki a diétás termékek gyártásával kap­csolatban. A jövő megoldásai Ha az elkövetkező két esztendő kilátásait vesszük szemügyre, azt állapíthatjuk meg, hogy a problémák egy részét a tárca meg tudja oldani, a fogyasztók igényeinek teljes kielé­gítésével viszont még nem számol­hatunk. Kekszekből az 1989-90-es éuekben 5400 tonnával kevesebbet tudnak szállítani a gyártók, mint amennyit a megrendelők igényel­nek Idén megkezdik a sered’i kekszgyár rekonstrukcióját, előrelát­hatólag 1990-ben fejezik be a mun­kálatokat. Csupán ezután várható a termelés növelése. A helyzet javí­tása érdekében a cukorkaipar ma­gyar, szovjet és jugoszláv árucseré­vel is próbálkozik. A jelenlegi devi­zahelyzet nem ad lehetőséget" a fa­gyasztott halfilé behozatalának nö­velésére olyan mértékben, ahogy azt a kereskedelem kívánja. A keresett tartós tejből sem lesz a következő években elegendő. A csomagolóanyagot Svédország­ból és Jugoszláviából hozzuk be, ezért korlátozott a gyártás. 1989 második felében meg kell kezdeni Szlovákiában az alkalmas csoma­golóanyag gyártását A tervek sze­rint 1990-ben már 48 millió, 1995- ben pedig 82 millió liter tartós tejet gyártanak majd. Talán felesleges elismételni: az egyes élelmiszerfélék hiányát egy­részt a devizahiány okozza, melyet az alapanyagok, vagy a technológiai berendezések behozatalára kellene fordítani. Az élelmiszeripar joggal veti fel, hogy az ipari és gépipari tárcák sokkal adósai: vegyipari ter­mékekre, édesítőkre, csomagoló­anyagokra, berendezésekre lenne szüksége, de sürgeti a még szoro­sabb együttműködést a kereskedel­mi tárcával is. Ez utóbbi nem zárkó­zik el attól, hogy a felmerülő ne­hézségek megoldásához hozzájá­ruljon. Akár úgy is, hogy a rendelke­zésére álló deviza egy részével „be­száll" valamilyen hiánycikk (pl. ed­dig is a markás alkoholmentes üdí­tők) vásárlásába. A vevőt viszont jogosan csupán egy érdekli: milyen a választék a boltokban. S ezért főleg a gyártók és a kereskedelem illetékesei a felelősek. DEÁK TERÉZ- Az idén már harmadszor sike­rült a példás egység címet megvé­denünk - mondja kézfogás közben Ladislav Záček, a Népi Milícia üzemi egységének a parancsnoka, majd magyarázólag hozzá teszi: - Ne lep­je meg, hogy a szakszervezet üzemi bizottsága elnökének szobájában fogadom. Immár tizenhét éve töltöm be ezt a tisztséget. A két funkció jól megfér egymással, minden embert jól ismerek, a törzstagok közé tar­tozom. Fiatalságára tereli a szót.- A polgári iskolát a felszabadu­lás után vegeztem el. Az egyik bará­tom apja azt javasolta, tanuljunk szakmát. Mivel erre helyben nem volt lehetőség, elintézte, hogy a Hrá­dok u Rokycany-i Acélműbe vegye­nek fel géplakatos ipari tanulónak. Amikor oda kerültem, az első időben kutyául éreztem magam, korábban nem voltam távol szülőfalumtól. Az­tán megszoktam, amit azt hiszem annak köszönhetek, hogy bekap­csolódtam az ifjúsági szövetség, a Sokol testnevelési egyesület mun­kájába. Olyan mesterem volt, akiről mindenki tudta, hogy kommunista. Az egykori cselédember fia a csehországi gyárban tehát nem­csak szakmát, osztályöntudatot is tanult. Másodéves tanuló volt, ami­kor 1948. február 17-én Gottwald elvtárs felhívására belépett a kom­munista pártba. Néhány nap múlva a Népi Milícia egyenruháját is magá­ra öltötte. Ez többek között azzal járt, hogy a műszak után szolgálatot kellett teljesítenie, amíg a munkás- osztály nem vette szilárdan kezébe a hatalmat. Amikor 1949-ben meg­kapta a segédlevelet, egy ideig még a gyárban maradt, majd visszatért Szlovákiába. Ekkor már tapasztalt, körültekintő, öntudatos munkásnak számított. A Galántai (Galanta) Járá­si Építőipari Vállalatnál, majd a gép- és traktorállomáson dolgozott, aztán az állami szakmunkásképző intézet­ben lett szakoktató, s egyben a Népi Milícia egységének tagja.-Az akkori helyzetre jellemző, hogy itt sem maradtam sokáig. Egyéves főiskolai előkészítő tanfo­lyamra küldtek, s az érettségi vizsga után bevonultam tényleges katonai szolgálatra. Amikor leszereltem, a régi munkahelyemen folytattam tevékenységem. Az üzemet átszer­vezték, új nevet kapott, de nem ez volt az első s nem is az utolsó átszervezés, amíg végre szerszám­gépgyári üzem lettünk. A név- és a gyártásváltás egész sorát éltem meg. Egyszerű munkásként kezdte, volt minőségi ellenőr, mester, majd úgy határoztak felettesei, hogy a ku- fimi szerszámgépgyárba küldik át­képzésre. Nem ellenkezett, meg­szokta, hogy oda megy dolgozni, ahol éppen szükség van rá, példát kellett mutatnia mint párttagnak, mint tisztségviselőnek. Ötvenhatban vette át a Népi Milí­cia üzemi egységének a parancsno­ki tisztségét. Amíg idáig eljutott, fegyvermester, rajparancsnok volt, a lövészversenyraj tagjaként külön­böző versenyeken is bizonyított. Az egységben megérdemelt tekintélyre tett szert.- Életemben újabb változást ho­zott, amikor egy évre a szakszerve­zeti üzemi bizottság elnökévé ne­veztek ki, aztán valahogy itt marad­tam. Eleinte bosszantott a dolog, egyszerűbb volt az élet a munkapad mellett, de végül is nem bántam meg. Pedig bőven van probléma. Üzemünknek a múlt évben nem si­került úgy helytállnia, mint ahogyan szerettük volna, de ez nemcsak a dolgozók hibája. Az emberek még­(A szerző felvétele) is ragaszkodnak a gyárhoz, egész családok dolgoznak itt, és minimális a munkaeróvándorlás. Ma már há­rom olyan munkabrigádunk van, amelynek tagjai megkapták az aranyjelvényeket. Gond, megoldásra váró probléma bőven van a trenčíni szerszámgép- gyár galántai üzemében Ezek elől mint szakszervezeti elnök nem tér­het ki, de nem is akar Őszre befeje­zik az óvoda építését, amelyet az állami gazdasággal közös beruhá­zással építenek. Megoldott a lakás­kérdés. ugyanakkor bosszantja, hogy az egészségügyi központnak megvásárolt lakás átalakítása las­san halad, hogy az üzemi üdülőköz­pont csak 16 ágyas.-A Népi Milícia egységében az átlagos életkor negyven év körül van. Tagjaink között számos újító, példás dolgozó van. Előfordult, hogy megváltunk attól, aki a munkafela­datait nem teljesítette. Rendszere­sen eljárunk segíteni a nagyfödémesi (Veľké Ulany) efsz-be, főleg a ken- derbetakarítás idején. Egyébként, az egységben én vagyok a legidő­sebb, de amíg erőm, egészségem engedi, köztük maradok, ha nem is mint parancsnok. Mindennapi munkája, párt- és szakszervezeti tisztségei mellett, el­végezte a marxista-leninista esti egyetemet, aktívan tevékenykedik a Honvédelmi Szövetség tisztek és tiszthelyettesek klubjában, s a múlt­ban részt vállalt a sorkötelesek fel­készítéséből is. A nebojsai vadász­társulat elnöke, tartalékos százados. Mindössze ötvennyolc éves, de el­mondhatja magáról, hogy négy évti­zede viseli a párt katonáinak egyen­ruháját, hogy a februári események aktív résztvevője volt. Emlékeit, él­ményeit szívesen megosztja a fiata­lokkal. Számos kitüntetés bizonyítja helytállását, de ezek felsorolása he­lyett ennyit mond:- A két gyerekünk közül a fiam az üzemben dolgozik, a Népi Milícia tagja. Lesz aki átvegye a stafétabo­tot. A kiképzés, a foglalkozás sok lemondással jár, szabadidőt vesz el az embertől, de ennyi áldozatot meg kell hozni. Nem véletlenül tartozik egységünk a járás legjobbjai közé Számára ez a legnagyobb elis­merés. NÉMETH JÁNOS Jó megelőző munka - kevesebb baleset ÚJ sxtf 5 1988. I. 27. A panellakásokban használt radiátorok hőteljesítményének 30 százalékos növelését eredményezi ä Kassai (Košice) Kelet-szlovákiai Vasmű fűtőtest­gyártó gépsorának korszerűsítése. A rekonstrukciót tavaly októberben kezd­ték meg és a tervek szerint 1989. áprilisában fejezik be. Az új radiátorok két részből állnak, ez megkönnyíti felszerelésüket. Többféle méretben és új, formatervezett alakban kerülnek a megrendelőkhöz. Felvételünkön Fazekas Imre a fűtőtestek hegesztésére szolgáló ponthegesztőt állítja be. (Jozef Veselý felvétele - ČSTK) A gyakori közúti ellenőrzés, a jó megelőző munka is hozzájárult ah­hoz, hogy a Galántai (Galanta) já­rásban az elmúlt évben tizeneggyel kevesebb (összesen négyszázki­lencvennyolc) közúti baleset volt, mint az előző évben. A balesetek következtében tíz ember vesztet­te életét, héttel kevesebben, mint egy évvel korábban. 1986-ban minden har­mincadik, tavaly viszont már csak min­den ötvenedik baleset volt halá­los kimenetelű. Az anyagi kár értéke megközelíti a harmincmillió koronát. Figyelmet érdemel, hogy a karam­bolok 61 százaléka lakott területen fordult elő. A járművezetők négy­százharminckettő, a gyalogosok és kerékpárosok hatvanhat esetben okoztak balesetet, huszonnégyszer tizenöt éven aluli fiatalok, ami ti­zeneggyel több, mint az előző évben. Az okok között első helyen a gyorshajtás áll, amelyet a helyte­len vezetési mód, a követési távolság meg nem tartása, az elsőbbség meg nem adása követ. Negyvenhét eset­ben az ittas vezetés. Az elmúlt év­ben különösen sok gondot okoztak a kerékpárosok, a gyalogosok, ami arról tanúskodik, hogy nincsenek kellően felkészítve, főleg a gyerekek a közúti forgalomra, jóllehet a járás­ban három közlekedési park is van. A jövőben ezeket jobban kell kihasz­nálni, az iskolákban nagyobb figyel­met szentelni a tanulók felkészítésé­nek; de ennek érdekében a szülők is sokat tehetnek. A közlekedésrendészet dolgozói a segédrendőrökkel együtt sokat tet­tek a balesetek számának csökken­téséért. Durva szabálysértésért két­százötven vezetői engedélyt vontak be, százötöt ittas vezetésért, százki­lencvennyolc szabálysértést az erre illetékes bizottság tárgyalt meg A járművek rossz műszaki állapota miatt 1502 esetben vonták be a for­galmi engedély igazoló lapját, s több mint tízezer gépjárművezetőt, gyalo­gost, kerékpárost bírságoltak meg. A legtöbb baleset szerdán, pénte­ken és szombaton történt A városok közül Sered’nek a legkedvezőtle­nebb a közúti statisztikája. Változást csak a terelőút megépítése hoz­hat.- N -

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom