Új Szó, 1988. január (41. évfolyam, 1-24. szám)

1988-01-20 / 15. szám, szerda

„Munkanélküliek tömegei Moszkvában“- avagy hogyan születik a hírlapi kacsa Hatvanezer „munkanélküli“ van Moszkvában. Ez a ,,hír“, amelyet sok nyugati rádióállomás közölt, gyorsan elterjedt az egész világon Hogy tisztázzam a valóságos helyzetet, a szerkesztőség megbí­zásából elmentem a Szovjetunió Munka- és Szociálisügyi Állami Bi­zottságába. A moszkvai sugáruta­kon mindig sok az ember, a vendé­gek százezrei érkeznek naponta az ország valamennyi zugából a fővá­rosba. De vannak-e közöttük mun­kanélküliek? Ezzel a kérdéssel kezdtem a beszélgetést Jurij Klej- menovval, a munkaerőtartalékok fő­osztályának vezetőjével.- Ilyenek egyáltalán nincsenek - válaszolt határozottan. - A nyugati rádióállomások közleményei nem tényeken, hanem különböző verzió­kon alapulnak. Egy ilyen verzió az­zal kapcsolatban keletkezett, hogy a közeljövőben csökkentik a minisz­tériumok és a moszkvai hivatalok apprátusának létszámát. Nálunk túl sok az irányítással foglalkozó dolgo­zó. Létszámuk csökkentése - nem pillanatnyi intézkedés, nem terjedhet ki egyidejűleg valamennyi hivatalra. Ez a folyamat 1988-ban fokozato­san megy végbe. Mi azonban azt tervezzük - folytatta Klejmenov -, hogy növeljük a fővárosi nem terme- lő-munkát végző szektor hozzájáru­lását a nemzeti jövedelemhez. Ez pedig csupán oly módon lehetséges, ha bővítjük ennek a területnek a ká­derállományát. Vagyis azt tervez­zük, hogy új munkahelyeket létesí­tünk a szolgáltatási ágazatban.- Tehát sok hivatalnoknak szak­mát kell változtatnia?- A mérnöki állomány tagjai túl­nyomórészt közvetlenül a szakmá­jukban helyezkednek majd el. Mel­lesleg közölhetem, hogy Moszkvá­ban évente százezer, különböző szakmákhoz tartozó munkahely üre­sedik meg.- De hány embert kell elbocsátani a fővárosban összpontosított irányí­tó apparátusból?- Számításaink szerint, 38 ezernél valamivel többet.- Akkor honnan vették a 60 000- es számot?- Ez a megüresedő állások terve­zett száma, nem pedig a valamennyi minisztériumban és hatóságban el­bocsátásra kerülő embereké. A megüresedő állások egy része megszűnik. Ezért van ilyen különb­ség a számadatokban.- De hogyan történik majd ez a csökkentés?- Legelőször, a minisztériumok­ban és a hatóságoknál elhelyezési bizottságok alakulnak. Ezeknek a dolga lesz az, hogy elhelyezzék az embereket, mégpedig minden dol­gozót egyénileg. Azt tervezzük, hogy havonta külön értesítőt adunk ki, amely felsorolja a városban meg­A nagy honvédő háború idején romhalmazzá változott Minszk, a Belorusz SZSZK fővárosa napjainkra korszerű nagyvárossá vált (Telefoto: CSTK) FEJLŐDŐ KERESKEDELEM A Szovjetunióban a kereskedelmi szervezetek minőségileg új munka- rendszerre térnek át azzal a céllal, hogy növeljék e szervezetek önálló­ságát és a munkaeredmények iránti érdekeltségét. A szolgáltatások mi­nőségének javítására és a lakosság szükségleteinek jobb kielégítésére törekednek. Az elmúlt év második felében a szovjet kereskedelmi szervezetek az önelszámolás alapján kezdtek dolgozni és eredményességük fő mutatója a jövedelem lett. A keres­kedelemben dolgozók bérei most a munkaeredményektöl függően emelkednek, illetve csökkennek. Nemcsak a kereskedelmi szolgál­tatások színvonalának növekvő igé­nyei, hanem a meglevő hiányossá­gok is szükségessé tették a változá­sokat a kereskedelem tevékenysé­gében. A kiskereskedelmi forgalom tervének teljesítése sokszor kie­gyensúlyozatlan volt, nem tartották be a megszabott áruválasztékot és nem hangolták össze a kiskereske­delmi forgalmat a közszükségleti cikkek termelési és szállítási tervei­vel. A vevők növekvő igényeinek már nem felelt meg a kereskedelmi szolgáltatások színvonala és minő­sége sem. Először a Belorusz, a Lett és az Észt Szövetségi Köztársaságok ke­reskedelmi szervezetei kezdtek dol­gozni az új elvek alapján. Az üzle­tekben több olyan olcsó áru jelent meg, amely kielégítette a széles ré­tegek igényeit, bővült a közszükség­leti cikkek és élelmiszerek választé­ka. Operatívabb munka kezdődött az árukészletekkel, ami nagyban hozzájárult a lakosság szükségletei­nek jobb kielégítéséhez. A kereskedelmi szervezetek több más szövetségi köztársaságban is már az új formák szerint, önállób­ban, de nagyobb felelősséggel gaz­dálkodnak. Ez azt jelenti, hogy a szovjet kereskedelemnek aktívab­ban kell védelmeznie a vásárlók ér­dekeit és határozottabbnak kell len­nie a termelőkkel és a szállítókkal szemben. (é-f) üresedett munkahelyeket és a fize­tést is közli. Minden olyan intézmény mellé, amelyet létszámcsökkentés sújt, beosztjuk majd állami bizottsá­gunk gondnokait. Ezek segítséget nyújtanak az elbocsátandó szemé­lyeknek ahhoz, hogy új munkát ke­ressenek. Azoknak, akik szakmát kívánnak változtatni, az állam segít. E célból különleges tanfolyamokat szerveznek, és az ezeken részt ve­vők továbbra is megkapják a korábbi munkahelyük szerint járó keresetü­ket. Azt is előirányozzuk, hogy egyes kiváló képzettségű szakem­berek az ország más körzeteiben levő vállalatokhoz kerülhetnek, de moszkvai lakásukat továbbra is fenntartják számukra.- Csakhogy az igény és a kínálat nem mindig egyezik. Hogyan szán­dékoznak a legjobban kielégíteni az emberek kívánságát?- Ilyen eltérés, mint amilyenről ön beszél, természetesen előfordul majd. De az új munkahelyre való áthelyezéssel kapcsolatos, minden­féle tevékenységet, e munkahelyek kiválasztását oly módon terveztük meg, hogy lehetőség szerint az illető dolgozó tapasztalatait, szakképzett­ségét és egyéni kívánságát egy­aránt tekintetbe vegyük. Egyszóval úgy járunk el, hbgy korábbi állásá­nak megszüntetése során ne sért­sük meg jogait, ne csökkentsük anyagi jólétét és ne csorbítsuk érde­keit.- De akkor honnan vették Nyuga­ton a 60 ezer elbocsátott számát?- Ez az egyik moszkvai újság ha­nyagságával magyarázható, amely ezt a számadatot közölte. Mint már hangsúlyoztam, nem az emberekről, hanem az állásokról volt szó. A nyu­gati rádióállomások különben egyál­talán nem törekedtek pontosságra. Túlságosan erős volt az a vágyuk, hogy kedvezőtlen színben tüntessék fel az országunkban folyó átalakí­tást. VLAGYIMIR OSZTROVSZKIJ, az APN szemleírója Beindult a bérreform Mintegy 75 millió dolgozót érint majd a bérrendszer átalakítása a Szovjetunióban, vagyis a termelő szférában dolgozók kétharmadát. Ezt Leonyid Kosztyin, a Szovjetunió Munka- és Szociálisügyi Állami Bi­zottságának első alelnöke jelentette be. Hozzáfűzte: az elmúlt 15 évben ugyan mintegy 50 százalékkal emel­kedtek az átlagkeresetek, de ez el­sősorban az alacsonyabb és köze­pes jövedelmű rétegekre vonatko­zott. 1986-ban, például, az iparban dolgozó szakemberek fizetései át­lagban csak 10 százalékkal voltak magasabbak a munkások béreinél. Negyedszázada nem változott a ter­melésben dolgozók keresete. A dol­gozókollektívák tagjainak - a mun­kástól az igazgatóig - jutalma a kol­lektívák munkaeredményeitől és ezen eredményekhez való szemé­lyes hozzájárulástól függően fog emelkedni. Az elmúlt év közepén, több mint 3 ezer egyesülésben, vállalatnál és szervezetben emelték a béreket, ez több mint 3 millió embert érintett. A bérreform vonatkozik a nem ter­melő szférára is, vagyis mintegy 10 millió emberre, többek között az egészségügyben és a szociális gon­dozás területén dolgozókra. (č) Milliárdok a környezetvédelemre Mintegy 8 milliárd rubelt fordíta­nak évente a Szovjetunióban a kör­nyezetvédelemre. A legtöbb pénzt a hulladékmentes és a kevés hulla­dékkal járó technológiák, valamint a környezetvédelmi szempontból előnyös energetikai berendezések­nek az iparban való felhasználására áldozzák. A környezetvédelmi intézkedések megvalósítása lehetővé tette, hogy a szovjet népgazdaság az utóbbi években csökkentse a levegőbe ke­rülő káros exhalátumok mennyisé­gét, valamint a belvizek és a talajvi­zek szennyeződését. Egyre na­gyobb figyelmet fordítanak a termő­földek, az erdők és az állatvilág védelmére; bővül a rezervátumok és más védett területek hálózata is. Évente kb. 1 millió tonnával csök­ken a levegőbe kerülő ipari szeny- nyezőanyagok mennyisége. A meg­tisztított szennyvizek újrafelhaszná­lásával a vállalatok évente a Volga évi vízhozamának megfelelő víz- mennyiséget takarítanak meg. Ta­lajjavítással több mint 1 millió hektár földet tettek ismét termővé. összhangban a szovjet népgaz­daság intenzifikálásával, a környe­zetvédelem legfőbb feladata, hogy kiküszöböljék a kohászati, az ener­getikai és vegyiparban, valamint a papírgyártásban meglevő hiá­nyosságokat, mivel ezekben az ága­zatokban a legigényesebb és a leg­költségesebb az ökológiai problé­mák megoldása. (ČSTK) Halaszthatatlanul Új év kezdődött, a 8. ötéves tervidőszak döntő fontosságú éve... Igaz, ezt ugyanezekkel a szavakkal már eddig - a jelenle- gin kívül - legalább kétszer elmondottuk, csak éppen az elmúlt két esztendő nem úgy sikerült, mint ahogy azt az országban a legtöbben elképzeltük. Pedig lépten-nyomon hallhattuk 1985- ben: a feladatok teljesítése mellett az illetékesek arra is gondol­tak, hogy megfelelő kiindi lási alapot biztosítsanak a 8. ötéves tervidőszak igényesebb feladatainak teljesítéséhez, ami sikerült is... Alapos okunk van gyanítani, hogy eme állítás nem volt ennyire egyértelmű! Mindenesetre ez derült ki a CSKP KB hetedik ülésének anyagaiból, amelyekhez alapul szolgáltak a jelenlegi ötéves tervidőszak első két évének gazdasági eredményei is. Ezért is szól a központi bizottság határozatában az elkövetkező időszak jellemzése a következőképpen: „Döntő fontosságú idő­szakba léptünk, amely azért is bonyolultabb a vártnál, mert komoly nehézségek jelentkeznek a 8. ötéves tervidőszak felada­tainak teljesítése során; mert az eddigi irányítási rendszer elvesztette hatékonyságát; mert az irányítás bizonyos elemei nem tudnak megfelelni az elvárásoknak. Emellett a terv nem teljesítése, a gazdasági egyensúly hiányának elmélyülése nehe­zíti az új gazdasági mechanizmus bevezetése feltételeinek meg­teremtését.“ Nos, jelenleg éppen abban az időszakban vagyunk, amikor halaszthatatlanul cselekedni kell. Az átalakítást ugyanis nem lehet elnapolni addig az ideig, amíg az említett kérdések megol­dódnak, amikorra helyreáll a gazdasági egyensúly. Már az előkészítés időszakában meg kell oldani a fennálló problémákat, s ennek érdekében a CSKP KB említett legutóbbi ülésén konkrét feladatokról is szó volt. Hiába keresnénk azonban a határozat­ban a tervteljesítéssel kapcsolatos bármilyen engedményeket! Ez teljesen érthető, hiszen legkésőbb a 9. ötéves tervidőszak elejétől az új gazdasági mechanizmus elveit kell alkalmazni az egész csehszlovák gazdaságban. Ez a körülmény pedig megkö­veteli, hogy széles teret biztosítsunk a dolgozók alkotó kezde­ményezésének, a szocialista termelési viszonyok jobb kihaszná­lásának. Mindez a jövőben nem lehet formális már csak azért sem, mert a dolgozók jövedelmének nagyobbik fele nem közvet­lenül a munkájuk mennyiségétől és minőségétől függ majd, hanem annak konkrét eredményeitől, az egész kollektíva gazdál­kodásának egyenlegétől. Minden dolgozónak egyúttal jó gazdá­nak is kell lennie, rendet kell teremteniük az egyes munkahelye­ken, s részt venniük annak irányításában. Méghozzá nemcsak formálisan, hiszen a jövőben a vállalatok és az egyén függősége a gazdasági eredményektől - túlzás nélkül - létfontosságúvá válik. Mindez úgy következik be, hogy nem a tervmutatók teljesítése lesz a fontos, hanem a gazdasági eredmény, ami mindenképpen hasznosabb, de elsősorban igazságosabb lesz az eddigi gyakor­latnál. Nem hiába mondta Ladislav Adamec, a CSSZK miniszter- elnöke a CSKP KB decemberi ülésének vitájában, hogy a jelen­legi tervezési gyakorlat a szó szoros értelmében ártalmas a veze­tők, de a „közlegények“ egészségére is. „Sokak számára lehe­tővé teszi - ha enyhe tervfeladatokat tudnak kiharcolni - az aránylag könnyű, gondtalan életet. A nem reális feladatok azon­ban a tisztességes embereket megoldhatatlan helyzet elé állítják, így a jelenlegi gyakorlat elfedi a tehetséges, nagy munkabírású és tehetségtelen, kis teljesítményű dolgozók közötti különb­séget.“ Az önelszámoláson alapuló gazdasági átalakítás egészen más gyakorlatot kíván. Olyat, amelyben lehetetlen lesz az eladhatat­lan raktári készletek halmozása; amelyben „piacképes“ árut kell termelnünk. A jelenlegi időszakban ennek feltételeit kell megte­remteni. A komplex gazdasági átalakítás előkészületi időszakába lép­tünk. Az átalakítást a párt hirdette meg, hangsúlyozva, hogy az 1948 óta nálunk a legforradalmibb változást hozza az irányítás­ban, hozzátéve azt is, hogy az átalakítás megvalósíthatatlan a korábbi módszerekkel. Tehát a forradalmi változás forradalmi hozzáállást is követel. Mégpedig: halaszthatatlanul. MÉSZÁROS JÁNOS Uj tizenkét hengeres nyersolajmotort fejlesztett ki a prágai ČKD horovicei üzeme. A 12-V-150-T jelű új típus percenkénti 1500 fordulatszám mellett 618 kilowattóra teljesítménnyel működik. Elsősorban hajók és fúróberende­zések hajtóműveként fog szolgálni. Felvételünkön František Chvojka a motor fordulatszám-szabályozőját állítja be (Petr Josek felvétele - ČTK) 1988. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom