Új Szó, 1988. január (41. évfolyam, 1-24. szám)

1988-01-20 / 15. szám, szerda

Az átalakítás célja és értelme Jan Fojtík elvtárs beszéde a prágai országos ideológiai aktívaértekezleten Amint arról már hírt adtunk, a CSKP KB propaganda- és agitácíós osztálya január 14-én országos ideológiai aktívaértekezletet rendezett főleg a gazdasági mechanizmus átalakításával kapcsolatos propagan­damunka jövő évi feladatairól. Az aktívaértekezleten felszólalt Jan Fojtík elvtárs, a CSKP KB Elnökségének póttagja, a KB titkára. Föbeszámoló- ját az alábbiakban közöljük. ÚJ szú 1988. I. 20. Jan Fojtík elvtárs elöljáróban hangsúlyozta, hogy az átalakítás a lenini értelmezésű forradalom foly­tatása. Szilárdítja a néphatalmat, a szocializmus politikai és gazdasá­gi rendszerét, valamint a szellemi értékek ennek megfelelő rendszerét. Folytatása az ember társadalmi helyzetében bekövetkezett alapvető változásoknak. Tudjuk - mondotta hogy ez a helyzet alapvetően más a kizsákmányolásra, a szociális és a nemzetiségi egyenlőtlenségre, a magántulajdon rendszerére épülő osztálytársadalomban, illetve a szo­cializmusban, amelynek alapja a néphatalom és a társadalmi tulaj­don rendszere. Ebből az alapvető különbségből azonban az új, szocialista rendszer előnyei nem következnek automati­kusan. Kihasználásuk, szilárdításuk a termelőerők és a termelési viszo­nyok, általában a társadalmi viszo­nyok reális fejlődésétől, a társada­lom irányító mechanizmusának mű­ködésétől, főleg a gazdaság-, a szo- ciál- és a kulturális politikától függ. Ez dönti el a konkrét viszonyokat és azt a társadalmi légkört, amelyben az emberek tudatosítják érdekeik azonosságát a társadalom érdekei­vel. Ennek alapján tehát készek köz­ségük, dolgozókollektívájuk és or­száguk sorsa iránt elkötelezettséget tanúsítani, mégpedig meggyőző­désből, annak tudatában, hogy ezért társfelelősséggel tartoznak. Társfe­lelősséggel tartoznak azért, hogy miként fognak alakulni a közügyek, mit ér el munkahelyük, vállalatuk és kollektívájuk, amelynek tagjai. A szocialista építés torzulásairól szólva többnyire az olyan akadá­lyokra és fékező mechanizmusokra gondolunk, amelyek gátolják a szo­cializmus előnyeinek érvényesülé­sét és ezáltal az emberi tényező aktivizálódását, a dolgozók, az ál­lampolgárok részvételét a társadal­mi ügyek intézésében. ' A szocializmusnak csak egyfajta értelmezése van A CSKP KB 7. ülése az átalakítá­sok éppen ilyen egységes felfogásá­ból indul ki, amelyben az olyan lé­nyegi változások komplexumát látja, amelyeket a gazdasági bázisban, a politikai és az ideológiai felépít­ményben kell megvalósítani. Ennek célja a lehető legkövetkezeteseb­ben. a félmegoldásokat elkerülve ki­küszöbölni az e területeken hosszú távon ható fékező mechanizmuso­kat, s a lehető legjobban kihasználni az egyes állampolgárok és az egész társadalom javára a szocialista tár­sadalmi rend előnyeit. Ezek az elő­nyök elsősorban abban nyilvánulnak meg, hogy a társadalom a központ­ból tudományosan és ésszerűen irá­nyítható, és a nép demokratikusan aktivizálható. A szocializmusnak csak egyfajta értelmezése van - a lenini értelme­zés. Ehhez hasonlóan az átalakítás is csak egyféleképp értelmezhető, összhangban a tömegek alkotó akti­vitásának köszönhető mű, a szocia­lizmus lenini koncepciójával - mon­dotta a továbbiakban Jan Fojtík elv­társ. - Célunk valósan növelni a nép szerepét, hogy a forradalom folyta­tódjon, kibontakozzanak és szilár­duljanak a szocialista építés vívmá­nyai, keressük és megtaláljuk a szo­cialista társadalom magasabb minő­ségi szintje eléréséhez vezető uta­kat. Célunk biztosítani ennek a tár­sadalomnak valóban dinamikus fej­lődését, az e fejlődést gyorsító me­chanizmusok által, annak érdeké­ben, hogy minél jobban kielégítsük a dolgozó ember növekvő szükség­leteit. Annak érdekében, hogy világ- viszonylatban szilárdítsuk és növel­jük a szocializmus tekintélyét, annak érdekében, hogy a szocializmus a leghaladóbb erő, a békének az emberiség túlélésének megbízható záloga legyen, s teljesítse hivatását, amelynek alapjait hetven évvel eze­lőtt a korabeli Oroszországban fek­tették le. Az átalakítás élő, alkotó szellemű leninizmus az előrevezető utat megvilágító elméletben csak­úgy, mint a gyakorlatban, a párt és a nép valóban forradalmi átalakító tevékenységében. Ebben rejlik in­ternacionalista jelentősége. Pártunk - s nemcsak a mi pártunk - fenntar­tás nélkül vállalta az átalakítást. A szocialista közösség országainak legfelsőbb képviselői Moszkvában 1986 novemberében megtartott ta­nácskozásukon megerősítették az átalakítás általános érvényességét. A propaganda feladatai az átalakításban Az átalakítást úgy értelmezzük, mint az olyan alapvető változások átfogó folyamatát, amelyeknek célja az emberi tényező aktivizálása, s feltétele az ember reális szerepe a termelésben, az ország politikai és felé vezet - átállni az adminisztratív utasításos irányításról a gazdasági irányításra. Az új irányítási rend­szerre történő átállás elkerülhetet­lenségének megindoklása s a gaz­daságunkban való érvényesítéséért vívott nem könnyű harc konkrét for­máinak megvilágítása kell hogy a gazdasági propaganda alapvető tartalmává váljon - hangsúlyozta beszédében Jan Fojtík elvtárs. Új követelmények az irányításban A továbbiakban rámutatott azokra az új követelményekre, amelyeket korunk támaszt az irányító szféra dolgozóival szemben. Ezeknek az embereknek politikailag és szakmai­lag éretteknek kell lenniük, ismerni­ük kell nemcsak a saját munkaterü­letüknek, hanem egyéb szakaszok­nak, az egész társadalomnak szük­ségleteit is. Készeknek kell lenniük Jan Fojtík elvtárs a főbeszámolót mondja (Képtávirón érkezett - ČSTK) kulturális fejlődésében. Propagan­dánk elsőrendű feladata, hogy ezt az értelmezést átültesse minél több állampolgárunk, az ifjúság és min­den társadalmi réteg tagjainak tuda­tába. Ugyanakkor azonban minden­kinek tisztában kellene lennie azzal is, hogy az átalakítás ilyen értelme­zéséből mi következik munkájára és állampolgári életére vonatkozóan. Az átalakítás megvalósításával ugyanis el akarjuk érni az emberi tényező aktivitásának magasabb fo­kát, ezzel egyidejűleg azonban ez az aktivitás előfeltétele az átalakítás sikerének. Az átalakítást jelenleg leginkább az alibista és opportunista kiváró állásfoglalás veszélyezteti. Erőnk teljéből mindent meg kell tennünk, hogy az emberek nálunk az átalakítást legsajátabb ügyüknek, a forradalmi átalakítás során elért pozitívumokkal való forradalmi foly­tonosság ügyének tekintsék, s hatá­rozottan kiküszöböljük hiányossága­inkat, mindazt, ami országunkban útjában áll a szocializmus fejlődésé­nek. Az átalakítás összefügg azzal, hogy a CSSZSZK méltóképpen hoz­zájáruljon a szocialista világközös­ség anyagi és szellemi potenciáljá­nak gyarapításához, bolygónkon a szociális haladásért és az élet megóvásáért vívott harchoz. E tekintetben ideológiai frontunk­nak, egész propagandánknak is tel­jesítenie kell kötelességeit. Offenzív jellegű munkájának kedvező előfel­tételeit teremtette meg a CSKP KB decemberi ülése. Beszéde további részében Jan Fojtík elvtárs a gazdasági propagan­da kérdéseivel foglalkozott. Emlé­keztetett arra, hogy egyidejűleg a vállalatok átállásával a teljes önel­számolásra, ki kell alakítani a köz­ponti irányítás olyan új modelljét is, amely megfelelne a gazdaság inten- zifikálása szükségleteinek, dinami­kus fejlesztése követelményének, összhangban a szerkezeti változá­sok stratégiájával, a termelési-mű­szaki bázis korszerűsítésével, ami országunknak lehetővé tenné, hogy lényegesen növelje szerepét a nem­zetközi munkamegosztásban. A múlt gazdasági reformjainak álta­lánosított tapasztalataiból és a többi szocialista ország tapasztalataiból indulunk ki - mondotta. - Számunk­ra a legértékesebbek az utóbbi idő­ben a Szovjetunióban jóváhagyott tervek és határozatok, mivel össze­gezik mindannyiunk pozitív és nega­tív tapasztalatait. Utunk azonos cél a felelősségvállalásra, nem szabad félniük a kockázattól, síkra kell száll­niuk a javulást hozó ügyért. A lehető legrövidebb időn belül ki kell dolgoz­ni az arra vonatkozó javaslatokat, hogy ideológiai intézményeink mivel járulnak hozzá az irányító dolgozók képesítési szintjének emeléséhez, ebben a vonatkozásban hogyan használják fel a tömegtájékoztatás és -propaganda eszközeit. A gazdasági és az egyéb irányító káderek munkatapasztalatai nép­szerűsítésének a tömegtájékoztatás és -propaganda eszközei, s főleg a tévé szenteljen az eddiginél jóval nagyobb figyelmet. A bürokráciának egyelőre következetlen és túlságo­san általános bírálata törvényszerű­en kiváltja a nyilvánosság, valamint az irányító dolgozók és tisztségvise­lői aktíva nem kívánatos reagálását. Ez a kritika jóval hatásosabb lenne, ha nyilvánosságunkat jobban tájé­koztatnák az irányító káderek bo­nyolult és rendkívül igényes munká­járól. Semmi szükségünk arra, hogy éket verjünk a dolgozók és az irányí­tó káderek közé. A tömegtájékozta­tás és -propaganda eszközei nem ad­hatnak helyet az ilyen véleményekre és az ilyen demagóg álláspont­ra épülő anyagoknak. Jan Fojtík elvtárs ezután a közvé­lemény jobb tájékoztatásáról szóló dokumentummal foglalkozott, ame­lyet a CSKP KB Elnöksége hagyott jóvá, s amelyet már nyilvánosságra hoztak. Azt akarjuk - mondotta -, hogy a tömegtájékoztatás és -pro­paganda eszközei tényleges fóru­mává váljanak a demokratikus véle­ménycserének, eszközévé és isko­lájává a demokráciának. Tudatában vagyunk annak, hogy rendkívül nagy a jelentőségük a dolgozókollektívák és az állampolgárok átalakítási fo­lyamatba történő bevonásánál, s hogy nélkülük ez a széles körű beil­leszkedés elképzelhetetlen. Az em­lített dokumentum azonban az irányí­tó dolgozókhoz, az állami és agazda- sági szervekhez, a kormányokhoz, a nemzeti bizottságokhoz, a Nemze­ti Frontban tömörült társadalmi szer­vezetek szerveihez, s társadalmunk politikai rendszerének valamennyi felelősséget viselő láncszeméhez is szól, mégpedig nagyon sürgetően. A tömegtájékoztatás és -propagan­da eszközeit fel kell használniuk ar­ra, hogy a nyilvánosságot tájékoz­tassák munkájukról, mindarról, ami tevékenységükben összefügg az emberek érdekeivel és szükséglete­ivel, mégpedig a lehető legteljeseb­ben és az igazságnak megfelelően. Tarthatatlan állapot lenne, mely el­lentétben állna az átalakítás lénye­gével és a szocializmus lenini kon­cepciójával, ha a felelős intézmé­nyek, személyek, s valamennyi terü­let tisztségviselői ezt a kötelességü­ket megkerülnék, formálisan teljesí­tenék, ha eltűrnének valamiféle fél­megoldásokat, ezt a kötelességet úgy értelmeznék, mint tevékenysé­gük reklámozását, s visszaélnének vele a közvélemény manipulálására stb. Társadalmunkban a demokratizá­lás szilárd bázisa a Nemzeti Front és a néphatalom szervei. Szilárdítani kell ennek a politikai rendszernek tekintélyét, mivel ez társadalmunk forradalmi változásainak egyik leg­nagyobb vívmánya. Ez rendkívül fontos feladat, amely propagan­dánkra hárul - hangsúlyozta Jan Fojtík elvtárs. A hírközlő szervek feladatai A CSKP KB 7. ülésén ezzel kap­csolatban is nyílt, elvi fontosságú szavak hangzottak el. A Nemzeti Front szerveinek és szervezeteinek tevékenységét jelentősen fel kell élénkíteni. Ennek kifejezésre kell jut­nia a hírközlő eszközökben is. Véget kell vetni társadalmunk olyan ecsetelésének, mintha mindenről a kommunista pártnak és szerveinek kellene döntést hozniuk, mintha a párt vezető szerepéből a minden­be való beavatkozásnak, mások he­lyett a felelősség átvállalásának kö­telessége következne. Nem vitás, hogy a gyakorlatban sok minden ilyen módon torzítja a párt szere­pét. Annál is inkább szükséges nyil­vánosságunkkal ismertetni a párt te­vékenységének lenini modelljét, va­gyis azt, hogy a párt a társadalom politikai élcsapata. Ránk is vonatko­zik az, amit ezzel kapcsolatban a mi­nap Mihail Gorbacsov elvtárs mon­dott. Ennek rendkívüli a jelentősége az átalakítás megvalósításának kez­deténél, ez az átalakítás egyik kulcsfeladata. Ezzel nem csökkent­jük, hanem ellenkezőleg, növeljük a párt szerepét. A pártszerveknek jóval több lehetőségük nyílik megol­dani a társadalom kulcsproblémáit, főleg az emberek közötti kapcsola­tokat, a káderpolitikát, az emberek politikai-kulturális és eszmei fejlődé­sét illetően. 1988 a történelmi jubileumok éve Fojtík elvtárs a propagandamun­ka időszerű, konkrét feladatairól szólva emlékeztetett arra, hogy az 1988-as esztendő nemcsak a gaz­dasági mechanizmus átalakítása és a széles körű demokratizálás meg­kezdésének éve, hanem egyben je­lentős történelmi jubileumok éve is. Ezeknek a jelentőségüket tekintve bármennyire is különböző évfordu­lóknak nagy figyelmet szentelünk- mondotta. - Ez rendkívül fontos manapság, hiszen az átalakításban magunk elé tűzött feladat - megfele­lő szinten megalapozni a jövő felté­teleit, le nem maradni a világ fejlődé­se mögött s a haladás első soraiban állni - feltetelezi mindannak tüzetes ismeretét, ami a múltból ránk nézve meghatározó, tisztában lenni azzal, hogy mi tette ezt a múltat naggyá, s mi benne az, ami már nem idősze­rű. Propagandánk kettős célja: fel­tárni azt, hogy pártunk jelenlegi poli­tikájában kiindul a forradalmi folyto­nosságból s az előre vezető út, amelyet kijelölt a CSKP XVII. kong­resszusának programja, összefügg a társadalom forradalmi átalakításá­nak vívmányaival, ezeknek felérté­kelésével s nem kétségbe vonásá­val. Az előző nemzedékek műve iránti tisztelet arra kötelez bennün­ket, hogy semmiképp se engedjük meg e mű történelmi nagyságának, napjaink szilárd bázisának lebecsü­lését, s ezzel egyidejűleg e mű foly­tatóiként oldjuk meg az élet által felvetett problémákat, határozottan küszöböljük ki mindazt ami elavult. Propagandánkat és politikai-ne­velő munkánkat egybe kell ötvöz­nünk a párt politikai gyakorlatával, az emberek konkrét életével. Mire kell elsősorban törekednünk? Arra, hogy az emberek megértsék politi­kánkat, azonosuljanak vele, vállalják- nem a különféle hivatalos akciók során egyetértésük külsődleges ki­fejezésével, hanem belső meggyő­ződéssel. Célunk az, hogy az ideo­lógiai munka a párt egész tevékeny­ségének valóban szerves részévé váljon, magjává az emberek meg­nyerésének, hogy cselekvően részt vegyenek az átalakításban, céljaink elérésében. Arra kell törekednünk, hogy meghatványozzuk és fejlesz- szük a párt és a társadalom alkotó potenciálját és azt a lehető legjob­ban kihasználjuk. Célunk az, hogy az emberek joggal érezzenek társfe­lelősséget országunk jövőjéért, a szocializmus további fejlődéséért- fejezte be beszédét Jan Fojtík elvtárs. Becsapták a Zeleninát? Karácsony táján most is megje­lent zöldségesboltjainkban a köz­kedvelt mandarin. Az első napok­ban, hetekben - mint más években is - kifogástalan minőségű gyümöl­csöt kapott a vevő a pénzéért. Ké­sőbb azonban - mint más években is - megkezdődött - a köpködés. Igen, a köpködés. A magvakat köp­ködték, a forgalmazó vállalatot csak szidták. Bevallom, én is ezek közé tarto­zom. De én nem a forgalmazó válla­latot szidom. Dehogyis! Azokat a forgalmazó cégeket vagy termelő­ket, amelyek, illetve akik így átverték a mi jóhiszemű vállalatunkat. Mert, ugyebár, kívülről igazán nem lehet tudni, van-e mag a gyümölcsben, vagy nincs. S bele meg ki lát? Természetesen én nem pusztán abból a tényből következtetek a csa­lafintaságra, hogy a mandarinban mag van. Ettől még az üzletkötés lehetett volna tisztességes is. Ha olcsóbban szállítják nekünk a mag­vas mandarint, mint a mag nélkülit. De a tények nem ezt mutatják. A zöldségesboltban ugyanis ugyan­olyan áron mérik egyik fajtát, mint a másikat. Ebből meg mi követke­zik? Az, hogy a vállalat is egyforma áron tesz rá szert. Mert, ugyebár, el sem tudom képzelni, hogy a mi for­galmazó vállalatunkkal kapcsolat­ban a jogtalan haszonszerzés tény- álladéka forogna fenn. Az tehát a szörnyű gyanúm, hogy becsapták a Zeleninát. Mégpedig nem is cse­kély mértékben. Kísérletező termé­szetű ember vagyok, meggyőződ­tem róla. Kiválasztottam három különböző nagyságú gyümölcsöt. Azért hár­mat, mert úgy hallottam, a tudósok is több egyeden végzik kísérletüket; állítólag reálisabb az eredmény. A gondos feldolgozás (rágás, külön­választás, köpködés stb.) után a kö­vetkező eredményre jutottam: 1 a három mandarin egészben ponto­san 20 dekát nyomott együtt; 2. összesen 93 kisebb-nagyobb magot köptem ki belőlük (94 volt, de egyet véletlenül lenyeltem; ez azonban el­hanyagolható mértékben befolyá­solja az eredményt); 3. a magok összesen 3 dekát tettek ki. A következtetések: egy kiló man­darinban 5x3 = 15 dkg mag találha­tó; tíz kilóban másfél kiló, 100 kiló­ban 15 kiló. S itt kezdtem kapkodni a fejemhez. A mi forgalmazó vállala­tunk nem mázsa-, hanem tonna-, sőt vagonszámra hozza be ezt a dé­ligyümölcsöt. Ha egy tonnánál 150 kiló, egy vagonnál meg 1500 kiló (=15 mázsa) a veszteség a magvak miatt, mekkora mennyiséget, illetve összeget tesz ki ez egy idényben országos viszonylatban? Még sze­rencse, hogy ezt mi, vevők oly szó- fogadóan megtérítjük neki. Szóval: felzaklatott lelkiállapotban vagyok. Sajnálom a forgalmazó vál­lalatot: ekkora kockázatot kell vállal­nia azért, hogy mi mandarint ehes­sünk. Csupán egy, egyetlenegy tény tudna megnyugtatni. Ha biztos forrásból értesülhetnék arról, hogy a vállalat kevesebbet fizet a magvas mandarinért, mirt a mag nélküliért. RÁSKI ISTVÁN

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom