Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. július-december (20. évfolyam, 26-51. szám)
1987-07-24 / 29. szám
A juhok legtermészetesebb és egyben legjobb takarmányozási módja a legeltetés. A legelőn felvett takarmány révén az állatok hozzájutnak a szervezetük számára nélkülözhetetlen tápanyagokhoz, vitaminokhoz és ásványi sókhoz. Arról már nem is beszélve, hogy közben szabadon mozognak a friss levegőn és a napfényben, ami már maga szavatolja a jó egészségi állapot fenntartását. Juhlegelönek azok a füves területek is megfelelnek, melyeket egyébként már szinte lehetetlen kihasználni. És a juhok nagyon jól hasznosítják például a betakarítás után visszamaradó növényi hulladékokat is. A juhok számára csaknem egész évben találunk megfelelő legelőt, csak körültekintően kell eljárni, nehogy közben másnak vagy a nagyüzemeknek kárt okozzunk. Legeltetni még az enyhébb téli napokon is lehet, feltéve persze, hogy a hótakaró vastagsága még nem érvel a 10 cm-t. Általános szabály, hogy mennél hosszabbra nyúlik a legeltetési idény, annál gazdaságosabb a juhtartás. Mondogatjuk, hogy a juh JUHTENYÉSZTŐKNEK: Legeltetéssel olcsóbb a termelés új szú 21 }87. VII. 24. igénytelen állat, de ezt nem szabad szó szerint venni vagy túlzásba vinni. Már csak azért sem, mert a juhokkal szemben támasztott követelmények is egyre komolyabbak, melyeknek az állomány csak akkor tud eleget tenni, ha a takarmányozás színvonala kielégítő. Amennyiben a legelő még vagy már nem biztosít elegendő eleséget, illetve tápanyagot az állatok részére, szükségessé válik a póttakarmányozás. Juhlegelönek is alkalmatlanok a vegyszerrel kezelt vagy szennyezett területek (pl. gyümölcsösök, szölóskertek, répatáblák közelében stb.), továbbá a nedves, mocsaras, sáros rétek, amelyek „savanyú" szénát nyújtanak. De a magas, kemény szárú gyomokkal és bodrokkal sűrűn benőtt területeken sem ajánlatos juhokat legeltetni. Az erdőkben pedig tilos a legeltetés, de ez lényegében nem jelent komolyabb hátrányt, hiszen az erdő nyújtotta sovány, tápanyagban szegény füveket a juhok nem is nagyon kedvelik. Mint ismeretes, a juhok átlagos napi zöldtakarmány-szükséglete 10 kg. Ennyi zöldet az állatok csak kétszeri legeltetés során képesek felvenni. Délelőtt a gyengébb minőségű legelőre hajtsuk az állatokat, s 2,5-3 órán át legeltessük. A délutáni legeltetés 3-4 órai szünet után veheti kezdetét. Ezúttal kövérebb legelőt válasszunk, ahol nagyobb tápértékú eleség áll rendelkezésre, hogy tovább tartson az állatok jóllakottsági érzése. A két legeltetés közötti szünet arra szolgál, hogy az állatok közben pihenjenek és kérödzenek. Különösen a forró nyári napokon kell biztosítanunk, hogy a nap legmelegebb időszakát állataink árnyékos helyen töltsék el. Nagyon előnyös, ha a legelő valahol a közelben van, s az állatok már útközben is haraphatnak itt-ott valamit. A juhok poros úton való hajtása káros, de néha elkerülhetetlen. Ilyenkor legalább arra ügyeljünk, hogy az állatok nyugodtan és kényelmesen tegyék meg az utat. Nyáron előnyös a késő esti, esetleg az éjszakai legeltetés. Ilyenkor az állatok nem szenvednek a melegtől, és a rovarok sem zaklatják őket. Amint a nyáj eléri a legelőt, az állatok szétszélednek és nyugodtan fogyasztják a talált takarmányt. Ilyenkor ne zaklassuk feleslegesen az állatokat. Nem baj, ha kissé szétszélednek a juhok, ez a legelés természetes módja. Főleg a kutyákkal való zaklatás nagyon káros. A jó pásztor - és persze az okos, tanult juhászkutya is! - csak arra ügyel, hogy az állatok ne szakadjanak el a nyájtól vagy ne tévedjenek tiltott területre. A legeltetés egyszerű, ámde felelősségteljes munka. Tudni kell például, hogy herefélék legeltetése könnyen okozhat felfúvódást, elhullást, ha az állat nem kap idejében segítséget. Ez nem azt jelenti, hogy ne legeltessünk hereféléket, hanem azt, hogy készítsük fel rá az állatokat. Előbb más területen legeltessünk, csak később engedjük rá az állatokat a herére. Az is megoldás, ha legeltetés előtt kevés szénát vagy takarmányszalmát vetünk az állatok elé. Ugyancsak jó tudni, hogy lucernát, lóherét, de még fehér herét sem szabad korán reggel, még harmatos állapotban legeltetni. A juhok részére kijelölt területet szakaszosan legeltetjük. Mivel a juh az apróbb füvet kedveli, elég gyakran visszatérhetünk ugyanarra a területre, s mindig zsege, fiatal és tápanyagokban gazdag füvet legeltethetünk. Kisebb háztáji állományt rekeszek, illetve ún. kosarak segítségével is legeltethetünk. A rekesz akkorára készül, hogy biztosítsa az állomány egyszeri legeltetési takarmányszükségletét. A kosarat úgy kell elkészíteni, hogy könnyen áthelyezhető legyen, hiszen naponta két ízben odébb kell tenni. A legeltetés kikötéssel is megoldható, de olyan hosszú láncot vagy kötelet kell alkalmazni, hogy az állat bejárhasson akkora területet, amekkora biztosítja a napi takarmányszükségletét. A kötél vagy lánc mindkét végére forgókarikát kell erősíteni, tehogy az állat belecsava- radjon a kötélbe és megfulladjon. Az állat nyakára széles nyakszíj kerüljön. Persze az utóbbi legeltetési módok (kosaras, kikötéses) jelentősen korlátozzák az állatokat a mozgásban, s ez bizony idővel megmutatkozik az egészségi állapotban, tehát alkalmazása csak szükségmegoldásnak ajánlható. A juhok legeltetéséhez tartozik még, hogy rendszeresen figyelemmel kell kísérnünk az állatok egészségi állapotát. A hig ürülék még nem jelent hasmenést a tünet megszüntetésére néha elég elkerülni azokat a területeket, ahol túl fiatal és zsenge a növényzet, vagy esetleg sok nitrogént kapott fejtrágyaként. Viszont a zöldes, vizenyős bélsár már emésztési zavarokra figyelmeztet, amit orvosolni kell. A zöldtakarmányozás (legeltetés) ellenére rendszeresen itatnunk kell az állatokat. Itathatunk legeltetés előtt és után, de a szálláshelyen állandó vízellátásról is gondoskodhatunk. Soha ne itassuk az állományt árkokból, pocsolyákból. A legeltetési idényben figyelemmel kell kísérni az időjárás várható alakulását. Ha esőre van kilátás, lehetőleg a fedett szálláshely közelében legeltessünk, hogy ne ázzanak meg nagyon és ne legyenek sokáig nedvesek az állatok. Ez ugyanis komolyan kihat a gyapjú minőségére. BALÁZS FERENC Magányos és társas rovarok A katicabogarat, a legyet és sok más rovart általában táplálékkeresés közben, vagy éppen táplálkozása közben pillantjuk meg. Kergetőzö lepkéket vagy nászrepülés közben összekapaszkodott szitakötőket már jóval ritkábban látunk. A rovarok többsége magányosan él, fajtársaival csak szaporodás idején találkozik. Csak kevés azoknak a fajoknak a száma, amelyek kedvező feltételek egybeesésekor túlszaporodva, sáskajárást okoznak. Mohó étvágyukkal tarrá legelik a növényzetet, egyidejűleg viszont bő táplálékot nyújtanak a ragadozó fajoknak. A kedvező fészkelési lehetőségek tömeges rovarbölcsők elkészítését segítik elő. Partszakadékokon, elhagyott, kevéssé háborgatott területek agyag-lösz- homokfoltjain olykor több faj nőstényeinek százai nyüzsögnek. Természetesen körülöttük ólálkodik az élősködők hada is, s igy népes rovartömeg él együtt, amelynek fajai azonban alig vesznek tudomást egymásról. Megszokták, hogy nem kell tartaniok egymástól, külön- külön élik az ívadékkamra-készítés, táplálékfelhalmozás, peterakás, a bölcső lezárása, s egyéni táplálékszükségletük kielégítése körül zajló, magános életüket. Csoportos életük éppúgy átmenetet jelent a társasán élők felé, miként a rendkívüli képességükről, különleges ivadékgondozásukról ismert hernyóöló és csörösdarazsaké. Ezek a darazsak ugyanis egyidejűleg több fészket is gondoznak, naponta felmérik ivadékaik táplálékkészletét s azt szükség szerint ismételten kiegészítik. Magánosán élnek ugyan, de folyamatosan gondozzák utódaikat. Vidéki padlások gerendáin, földi üregekben, faodvakban kisebb-nagyobb népességű társas rovarokat találunk. A padlásdarazsak és a poszméhek fészkeiben kikelt utódok nem szélednek szét, hanem tavasztól őszig együtt fejlesztik a fészket. A termeszek, hangyák és a méhek viszont éveken át helyben maradva, több generáción keresztül alakítják ki a sok tízezer egyedböl álló, óriási rovarkolóniákat. Nem lehet tudni, hogy a rovarvilág számára a magányos vagy a társas életforma az előnyösebb, de tény, hogy a hátrányosabb forma nem maradhatott volna fenn évmilliók során. A rovaroknál a magános élet veszélyeit ellensúlyozza a nagy szaporaság: a nagyszámú utódokból mindig akad túlélő. A sok tízezres létszámú társas fajok mértéktelen túlszaporodását korlátozzák ugyan a fogyasztásukra specializált emlősök, egyéb állatok, de fennmaradásukat még így sem veszélyeztetik. (Á) Sinkovics István étúrovói kertbarát merő kedvtelésből a kevésbé ismert vagy nálunk még nem is termesztett gyümölcs- és zöldségfélék honosításával kísérletezik. Jostán, kivin, méteres hüvelyeket nevelő futóbabon, tüskés uborkán, télen fogyasztható dinnyén kívül még több mint száz különlegesség terem a kertjében. Kádek Gábor felvétele Nitrogénkötés a talajban Régóta ismert, hogy a pillangósvirágú növények nitrogénben gazdagítják a talajt. A termőréteg levegőjének nitrogénjét főleg a gyökérgümőkben tevékenykedő baktériumok (az egyes pillangós fajokra jellemző Rhizobium-törzsek) kötik meg. Nem tudják azonban, hogy ez a folyamat miképpen zajlik le. Pedig a kutatók igyekeztek az összefüggések nyomára bukkanni, mert föltételezik, hogy megfelelő (esetleg génsebészeti) beavatkozással egyéb növények - talán a gabonafélék is - képesek a Rhizobiumokkal való hasznos együttműködésre. Az újabb vizsgálatok sok érdekes részletre adtak magyarázatot. Ami szabad szemmel látható: a borsógyökéren dudorodó gümő jellegzetes színeződést mutat. Ha a belseje szürkésbarna, akkor a tenyészet már bomlófélben van. Ha rózsaszínű, akkor javában működnek még benne a baktériumok. A metszet rózsaszínű árnyalata a leghemoglobin jelenlétére utal. Ez a vastartalmú vegyület összetételében hasonlít a vér hemoglobinjára. Szerepe is nagyjából hasonló: mindenekelőtt abban, hogy leköti az oxigént. Ennélfogva a gümő által körülölelt Rhizobiumok oxigénmentes környezetben fejlődhetnek, illetve fejthetik ki hatásukat. Miből áll az a hatás? Az egész bonyolult jelenség éltető eleme egy enzim, a baktériumok kiválasztotta nitrogénáz. Mivel a nitrogénázt az oxigén szétroncsolná, a leghemoglobinnak kell megvédenie tőle. Ilyen helyzetben az enzim már kapcsolatba juthat a nitrogénmolekulákkal. A nitrogénmolekulák atomjait erős elektrontöltés tartja együtt. A nitrogénáz elektrontöltése azonban erősebb: szinte kettéhasítja, két nitrogénatomra választja a molekulákat. A szabad nitrogénatom nem sokáig örülhet a szabadságnak, mert a hidrogénnel nyomban ammóniát képez. Ebben a formában vagy további átalakulás után a növényzet számára közvetlenül fölvehető. A folyamat kulcsa kétségkívül a nitrogénáz. Elemzésekor kiderült, hogy legfontosabb alkotóeleme a molibdén. Amikor erre rájöttek, néhány kutató rögvest ajánlotta a lucernaföldek molibdéntrágyázását, abban a hiszemben, hogy a nitrogén megkötését mozdítja elő. A sebtében begyűjtött tapasztalatok azonban azt jelezték, hogy a molibdénnel csínján kell bánni. Ha ugyanis felhalmozódik, veszélyes mérgezési tüneteket válthat ki az állatoknál. Ehelyett arányos, elsősorban szerves trágyázással célszerű a tápanyagok egyensúlyát kialakítani a talajban. Az is magától értetődik, hogy kár a borsót, a babot vagy egyéb hüvelyest tövestöl kinyűni a földből, hiszen ezzel a gümökben tárolt értékes tápanyag veszendőbe megy. S. P. Keresztrejtvény VÍZSZINTES: 1. Talpraesett és szókimondó. 7. Tisztes idős nő. 13. Fiúnév. 15. Magyar filmesztéta. 16. Kutrica. 17. Igekötő. 19. Rejtvényünkben Ady Endre: A paraszt nyár című verséből idézünk; az idézet első sora. 21. E. K. O. 23. Névelő. 24. Testrész. 25. E. A. P. 27. Tartó. 29. Gally - duplán. 30. Indiai város. 31. Kuruc brigadéros. 32. Fonalat irez. 33. Hámozatlan. 34. Páncélszekrény. 36. Fejdísz. 37. Azonos betűk. 38. Növény. 39. Visz- sza: tornaszer. 40. Bőr, ittrium. 41. A labdának a pálya széléről a kapu elé való továbbítása. 43. Hangszer. 46. Francia filozófus. 47. Senki - latinul. 48... in Hungary. 50... esik a kapa. 51.. ,-cini. 52. Bolíviai város. 53. Névutó. 54. Maró anyag, névelővel. 55. Gallium. 56. Angol sör. 60. Határozószó. 61. Kötőszó. 63. Pászta. 64. A szem recehártyája. 66. Alsóbbrendű növények. 67. Származás. FÜGGŐLEGES: 1. Kút jelzője. 2. Rag. 3. Épületszárny. 4. Görbület. 5. Bősz. 6. N. Á. R. 8. Formálható anyag. 9. Ókori nép. 10. Horror fele. 11. Japán drámai műfaj. 12... Tepe- leni, albán földesúr. 14. Amerikai úrrakétatípus. 18. Utónév. 20. Váladék. 22. Az idézet második sora. 26. Fém. 28. Á. E. R. 29. Férfinév. 30. Svájci folyó. 32. Jóízű. 33. Alkalomszerűen dolgozó személy az USA-ban. 35. Lendület. 36. A tőke támasztéka. 37. Jelez. 39. Zűrjén. 41. Műanyag. 42. Német névelő. 43. Város az USA-ban. 44. Gammarészlet! 45. Kézfogás. 47. Sziget Indonéziában. 49. Angol gyógyszerkutató. 51. Üreges hüvely. 52. Indo- S. E. 58. Reggel - régiesen. 59. .. európai nyelv. 54. Mesterséges ta- step, társasági tánc. 62. Kötőszó, karmány, névelővel. 55. Állat. 57. É. 65. Névelő. A július 10-én közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: Ragyog rajtam a nyár heve. A homlokom gyönggyel tele. A szépséggel ölelkezem, Boldogságot ez ád nekem. Könyvjutalomban részesülnek: Csík Lajosné, Losonc (Luóenec), Csápai Péter, Dióspatony (Orechová Potöó), Vörös Mária, Rimaszombat (Rimavská Sobota), Petri Sándor, Tornagörgö (Hrhov), Juhász Mária, Udvard (Dvory nad Zitavou). 1 * % * m
